Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1887 (13. évfolyam, 3-52. szám)

1887-02-06 / 6. szám

István volt, vármegyénk forradalom előtti bires fő­bírája, s második férje László Dávid köztisztelet és szeretetben álló, kitűnő kedélyességéről ismert helybeli ügyvéd volt. — Temetése tegnap d. u. 5 órakor nagy részvét mellett ment végbe. Az elhunyt családja a következő gyászjelentést adta ki: Felsőeöri Cseresnyés Nándor nyugalmazott kir. jbiró, úgy maga, mint neje Budafalvy Vermes Árpádin, valamint István, József és László gyer­mekei, s az összes rokonság nevében fájdalmas szív­vel jelentik szeretett anyja, napa, illetve nagyany­juk ö\v. László Ddvidné, szül. Kazay Borbála úr­nőnek 1887. évi február hó 3-án, d. u. 2 órakor, élete 80-ik évében, végelgyengülés következtében történt gyászos elhunytét. Tetemei f. hó 5-én d. u. 5 órakor fognak, a ref. egyház szertartása szerint, az alsó-városi családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. Veszprém, 1887. február hó 4 én. Legyen nyugalma csendes ! Fényes esküvő volt tegnap a helybeli evan­gélikus templomban. Vi\ner Ida kisasszonyt váro­sunk egyik legkedvesebb szépségét vezette oltárhoz Kapcsándy Sándor budapesti városi mérnök. Nyoszolyók voltak Ploss\er Erzsiké és Vi^ner Ilonka kisasszonyok. A templomot oly díszes bölgyközönség töltötte meg, minőt kevés esküvő alkalmával látunk. Föllegtelen, tartós boldogságot kívánunk a szép ifjú párnak ! A „Veszprémmegyei gazdasági egye­sület“ január hó 24-én Veszprémben, sürgősebb egyesületi ügyek elintézése végett Kemenes Ferencz első alelnök elnöklete alatt ülést tartott, a mely ülésen a következő tárgyak nyertek elintézést: 1. Az egyesület értesítőjének nyomatására beérkezett ajánlatok elbírálása függőben hagyatott, miutáu a beérkezett ajánlatokban az esetleg féliven megje­lenendő értesítő nyomatási költségeire ajánlatok nem tétettek, minek pótlására az egyesület titkára megbizatott. Az egyesület értékpapírjaiból kihúzott 2 db szőlődézsmaváltsági kötvény helyett a buda­pesti jelzálog-hitelbank 4%-tes sorsjegyei ajáltattak a közgyűlésnek. Az egyesület faiskolájában a múlt évi pótlásokra 1000 db egy éves almamagoncz vé­tele engedélyeztetett, valamint a szőlőtelepnek élő­sövénynyel leendő bekerítésére szükséglendo cserje- magvak hozatala elhatároztatott. Hasonlóul a szőlő­telep ez idei rendezésén kívül még feumaradandó földterület bérletutjáni értékesítése kimondatott. A választmányi ülés befejezte után az egyesület megyei hitelszövetkezeti, és a jégbiztosítási szövetségi bi­zottság kívánta üléseit tartani, azonban a tagok oly csekély számmal jelentek meg, hogy a megyei hi­telszövetkezet kérdésének tárgyalása elhalasztatott, csupán csakis a jégbiztosítási szövetségre vonatko­zólag nyilatkozott a bizottság, midőn erre vonatkozó észrevételeit a közgyűléshez beterjesztette. A „Veszprémmegyei gazd. egyesület.“ f. évi február hó 6 án.délután 3 órakor, Veszprém­ben a megyeház nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgyai a közgyűlésnek: 2-ik alelnök-válasz- és egyéb folyó ügyek. Veszprém, 1887. január 30 A gazdasági egyesület elnöksége. Tea-estélyt tart a helybeli nemzeti kaszinó f. hó 15-én saját helyiségében, melyre mindazokat szivesen látja, kik a f. hó 1-én tartott bálra meg voltak híva. Külön meghívók nem küldetnek szét. Ezen családias jellegű estély rendezéséért elisme­rést érdemel a kaszinó jeles elnöke Jodor Gyula ügyvéd úr és mindazok, kik ezen tea estély rende­zésében közreműködnek. Pávai Vájná Gábor dr. a pozsonyi orsz. kórház főorvosa, lapunk jeles társmunkása, egy fi­gyelemre méltó röpiratot adott ki a harmadik egye­tem fölállítása érdekében. Lapunk mai száma mu­tatványt hoz ezen röpiratból. Kedélyes házimulatság volt múlt hó 29- én Steinecker Ignácz kádártai molnár vendégsze­rető hajlékában. Tudósítónk egész lelkesedéssel ír a szép vigalomról. A jelenvolt kisasszonyok név­sora: Steinecker Mariska, Steindl nővérek (Bánd) Roezner Juliska és Engel nővérek (Városlőd), Sperg Gizella (Papkeszi), Huiber nővérek (Rostás;, Gödé Ida, Szilágyi Mariska és Iloreczky Julia (Veszprém). A szép mulatság reggelig tartott. (Máskor a kis asszonyok mamáiról se feledkezzék meg, tudósító uram, mert megbánja! Szerk.) Rablógyilkosság. — Ózv. Manovill Gáspár- né, 70 éves magányosan élő öregasszony, ki liszt és gabnakereskedéssel foglalkozott, múlt hó 29-én este, vásártéri lakásán meggyilkoltatott és kirabol­tatott. A rémes esetet csak vasárnap vették észre a szomszédok. A rendőrkapitány, Köves János törvény­széki központi vizsgálóbíró és Csolnoky Ferencz tör­vényszéki orvos vizsgálatot tartottak a helyszínén, de ott semmi olyan dolgot nem födözhettek föl, melyből a tettes kilétét gyanítani lehetett volna. Annál nagyobb volt másnap a meglepetésünk, midőn a veszprémi csendőrök Vörösberényből K o h n Lipót nevű fővárosi hírhedt betörőt hozták a vizsgálóbíró elé, kit az elkövetett gyilkosságnak igen alapos gyanúja terhel. Hogy miként történt Kohn gyanúba vétele és elfogatása, azt a következőkben adjuk elő: Budapesten a Ferencz-József-rakparton lakik egy Grosz Leo nevű kávémérő. Ennek az üzletébe be­állított a múlt hét elején egy a tulajdonos előtt ismeretlen egyén s igen előnyös üzletet ajánlott neki. Azt ajánlotta Grosznak, hogy vegyen át tőle ékszereket eladásra, csakhogy az átvételnek vidéken kell megtörténni. Grosz Leo az ajánlatot közölte feleségével s másnap jelentést tett erről a rend­őrségnél is, hol azt az utasítást nyerte, hogy csak menjen el a kérdéses emberrel vidékre s ha majd átvette tőle az ékszereket, akkor fogassa el. Pénte­ken beállított hozzá az ismeretlen ember s jelentette, hogy utazhatnak. Székesfehérvárott az ismeretien akarata szerint kiszálltak, megszálltak a „Fekete sas*-ban s másnap (szombaton) reggel Veszprémbe jöttek a vasúton. „Helyen vagyunk*, szólt Groszhoz embere, mikor leszálltak a vonatról. Grosznak volt egy fehér vászon kézitáskája; ezt elkérte tőle az ismeretlen, és azzal az utasítással hagyta a vasúti Vendéglőben, hogy várjon ott rá estig, akkor majd meghozza az ékszereket. Grosz Leo várakozott. Pélutáu azonban hosszas várakozása s gyanús modora feltűnt a vendéglősnek s beizent Veszprémbe a rendőrbiztoshoz. Ez nyomban kiment a vasútra s Grósz Leót előfogta, hogy mi járatban van. Grosz azt mondta, hogy ő a budapesti rendőrség kikül­dötte, de mivel semmi igazolás nem volt nála, Dóczy rendőrbiztos letartóztatta. Grosz erre kérte a rendőrbiztost, hogy táviratozza meg nyomban a bndapesti rendőrségnek, hogy ő le van tartóztatva. Éjfél után után az a távirati válasz érkezett, hogy Grosz Leótól az ékszereket vegyék el, azután bocsás­sák szabadon. Korán reggel Fejes Antal rendőr- kapitány vallatóra fogta Grosz Leót, hogy miféle ékszerekről van szó a táviratban. Erre Grosz mindent elmondott, de nem tudta megmondani, hogy ki az, a kivel Veszprémbe jött. A kapitány által felmuta­tott arczképek közül azonban egyben utitársára ismert Ez az arczkép volt Kohn Lipót fővárosi zsebmetsző és betörő arczképe, kit Fejes rendőr- kapitány már régóta ismert. Épen szabadon akarták bocsátani Groszt, mikor jelentették a hivatalban reggel 7 órakor, hogy özvegy Manovill Gáspárnét meggyilkolták. A helyszíni vizsgálat megállapította, hogy a rablógyilkosság szombaton este 5 — 6 óra közt történhetett. Rögtön Kohnra irányult a figye­lem. A kapitány, a ki tudta, hogy Kohn Lipót szeretője, a kinek társaságában már Budapesten is követett el betörést, Vörösberényben lakik, csend­őröket küldött Vörösberénybe s ezek Kohn Lipótot vasárnap este szeretőjénél, Kovácsics Liszkánál el is fogták. Splényi báró egy detektivvel hétfőn Vesz­prémbe jött, Kohn Lipótot személyesen kihallgatta, a ki igen levert s zavart volt és oly ellentmondó feleleteket adott, melyek mind ellene bizonyítottak. Megtalálták uála Grosz Leo kézitáskáját, de üresen, s két nagy keskeuy ollót, melyeket áldozata meg­gyilkolására használhatott. Manovillné holttestén ugyanis az orvosi vizsgálat olyan szokatlan formájú keskeny, mély szurási sebeket észlelt, hogy nem tudták elképzelni, minő eszközökkel ejthette azokat rajta a gyilkos; az olló megfelel e sebeknek, ez a legterhelőbb bizonyság Kohn ellen. Kovácsics Liszka, ki Kohnnal folytonos összeköttetésben állott, s ki­nél Kohn az utóbbi időben többször megfordult, ismerhette a meggyilkolt asszony viszonyait. így Kohn is megtudhatta, bogy az öregasszony egészen egye­dül lakik, sok pénze és sok ékszere van. Kohn még tagad, de minden ellene bizonyít. A detegtiv- főnök is, a ki hétfőn délután utazott vissza a fő­városba, elutazása élőt azt táviratozta: „Lipót el van fogva, a gyanú alapos.* — Köves János tör­vényszéki központi vizsgálóbíró erélyesen vezeti a vizsgálatot, melynek eredményéről hihetőleg már jövő számunkban bővebben referálhatunk. Társasestélyt tartott múlt szombaton a helybeli polgári társaskör, mely igen szépen sike­rült. Tudósítónk részletes referádáját tér hiánya miatt, legnagyobb sajnálatunkra, nem közölhettük. Az iparosok tegnapi bálja lapunk zártakor vette kezdetét, s igy arról csak jövő számunkban referálhatunk. Meghívó. — A veszprémi „Népkör* 1887. évi február hó 12-én, szombaton, könyvtár-alapja javára, saját egyleti helyiségében (Pápai-út, Huszár Jánosné vendéglője) zártkörű tánczvigalmat rendez. Kezdete esti 8 órakor. Belépti-díj személyenkint 50 kr. Családjegy 1 frt. Szives felülfizetések köszö­nettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. ' A Balatonon székében hosszában kocsikon közlekednek. 1—2 lábnyi vastag jégkéreggel van borítva a tó tükre. A toronyóra javára. — A helybeli evang. ref. toronyórára a lefolyt héten az első számú gyüjtőiven a következők adakoztak: Joó János 1 frt, Jenői! Ferencz 1 frt, Kolin Lázár 1 frt, Magyar János 2 frt, Szalay Mihály 2 frt, a helybeli szt.- Ferenczrend 1 frt, Vogronics Antal 5 frt, Szabó György 5 frt, Devics József 5 frt, Tarányi Ferencz 10 frt, Kemenes Ferencz 10 írt, Febérváry József 5 frt, Pribék István 5 frt, Tallián Lázár 10 frt, Véghely Dezső 10 frt, Lakatos Lajos 2 frt. Össze­sen 75 frt. Ehhez hozzáadva az előbbi 47 frt, végösszeg kitesz 122 irtot, mely a takarékpénz­tárba helyeztetett. Fogadják a mélyen tisztelt adakozók nagylelkűségükért egyházam nevében hálás köszönetemet. Veszprém, 1887. év február hó 4-én. Katona Sándor, kiküldött gyűjtő és pénztáros. A Veszprém városi temetkezési-egylet 1886. évi január hó 1-től deczember hó végéig terjedő számadásának eredménye. A bevétel volt a 113 frt 90 kr. készpénz maradványnyal 3075 frt 05 kr. Kiadás. 43 halott után a 50 frt kifizettetett 2150 frt. Egyéb költség volt 610 frt 911 °/t5 kr. Összesen 2760 frt 91,0/ls kr. Levonván a kiadást a bevételből marad 314 Irt 14S/18 kr. Ehhez adván az 1885. évi takarékpénztárban letett összeget 233 frt 45 kr. Marad 1887. évre 547 frt 595/ls kr. Ezen összeghez adván, részint az elnökségnél, ré­szint az alelnökséguél, különbféle czimen, takarék- pénztári könyvileg letétképen kezelt összegeket 5945 frt 685/i5 kr. Van tehát az egyletnek vagyona 1886. év végén 6493 frt 2710/i8 kr. Veszprém, 1887. évi január hó 6-áu. Ács Rudolf m. k‘ egy­leti pénztáros, Stiver Ignácz m. k. alelnök, Valen­tin Antal m. k., Joó János m. k., Pólinger Ferencz m. k., Völgyi Lajos m. k. választmányi tagok és kiküldött számvizsgáló bizottság. Adler József m. k. egyleti jegyző. Orvoshiány a hadseregben. Ez a többszőr említett hiány meg mindig fönnáll a közös hadse­regben és nagyon is érezhető a hadsereg egészség- ügyi szolgálatában. A főorvosoknál előirt 240 főnyi békeállományból, mely különben is a szükséglet minimuma, ez év elején 150 főorvos hiányzott. Most az év végén mindenesetre kedvezőbb arányt tüntet fel a létszám, mert 128 főorvos van s a hiány csak 112. A gyakorlati orvosi szolgálat azonban még mindig sajnosán érzi ezt a hiányt, melyet eddig a korábbi időkből meglevő főseborvosok által igye­keztek kiegyenlíteni. Minthogy azonban ezek az új szervezés után már mitsem remélhetnek, tehát a hadseregben ma már mindössze csak 49-en vannak. A hadügyminisztérium egészségügyi osztálya e köz­ben egész erélylyel veszi kezébe a katouaorvosi tisztikar tudományos kiképzésének ügyét, igy csak legközelebb rendelte el, hogy 17 ezredorvos, kik az púként jelentkezők nagy számából válogattattak ki, i minden szolgálattétel alól felmentessenek és össies illetékeik élvezete mellett egy vagy két évig láttathassák a klinikákat s egye3 kitűnő orvosta­nárik előadásait az osztrák magyar egyetemeken. A ljadügyminiszterium azt akarja ez által elérni, ho» növelje a specziálisták, különösen pedig a műjők számát a katonaorvosi tisztikarban. Köszönet nyilvánítás. A veszprémi reformált egy­házién leánygyermekek tanítónője T. Lengyel Erzsébet kisasszony tanítványait egy, eddig még itt nem dívó ártat­lan Brömben az által részesítette, hogy múlt év karácson előestéjén egy nagy karácsonfát állított fel, s azt nem cselély áldozattal, számtalan égő gyertyácskák fényénél fügiő, s a gyermekek szivét örömmel eltöltő, különbféle tárgyakkal, mézes bábuk minden nemével, s számos tarka zselLendőkkel felékesítette. Az ünnepély templomi dicséret éneklésével vette kezdetét, ez után a tanítónő kisasszony egy, a gyermekre nézve épületes beszédet tartott, a kis Jézjska gyermekkori életéről, intvén őket, hogy annak hü tövetó'i legyenek, megjegyezvén, hogy mindazon tár­gyak, melyeket a karácsonfán látuak, mind a Jézuska aján­dék. Ezután kezdődött az ajándékok kiosztása s minden tanítványának az ajándék átadásakor hangsúlyozta „Te azéft kapsz szebbet, mert szorgalmad arra érdemesített s igyekezz jövőre is, hogy még értékesebb tárgy elnyeré­sén légy érdemes.“ — A kisebb tárgyak kiosztásánál viszont azop óhajtásnak adott kifejezést, hogy igyekezzenek jövőre nagyobb ajándék elnyerésére érdemesek lenni. — Egy ily, tanítványai iránt figyelmes, és lelkes tanítónő, ki ernyed- heletlen, s kitartó szorgalma mellett, tanítványait ily ár­tatlan örömök által szorgalom és szelidségre figyelmez­teti, - tanítványai szülőitől fogadja általános köszönetük s elismerésük nyilvánítását. — Veszprém, 1S87. február 6-án. Többen az érdekelt szülök közül. Az iparos ifjúsági egyelet dalárdájá­nak elnökévé Páró Ede városi pénztáros úr vá­lasztatott meg, kinek sikerült Mátray László szé­kesegyházi karnagy urat megnyerni a dalárda ve zetésére és tanítására. Ebből igen szép jövőt jósól- hatunk a dalárdának s csak gratulálhatunk az új elnökhöz és karnagyhoz. Szerencsétlenül járt Zeles J. czípész inas, ki szánkózás közben a cserháti hegyről lezuhant és oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy nagyon kevés remény van életéhez. Megfagyott. — Hutvágner Gáspár 80 éves helybeli koldus í. hó 3-án esteíelé a vasúti állo­máson koldult s onnét nyugat felé ballagott a vasúti töltésen, — hihetőleg azonban a sok szív­erősítőtől a töltésről leszédült, másnap ott találták holtan; megfagyott. A temetői halottaskamrába szállították. Gyilkosság. — Lajos-Komáromhoz nem messze az országúton Jáhn György nevű juhász feleségét egy vándorló legény múlt hó 24-éu dél­után a legkegyetlenebb módon meggyilkolta. A tettes kézrekerült s törvényszékünk börtönében várja büntetését. Balatonfö-Kajár községben, mint nekünk írják, a kanyaró járványszerüleg lépett fel, úgy, hogy az iskolákat is be kellett zárni. Tűzoltóink műkedvelő társulata f. hó 13-án a „Korona“ szálló nagytermében szinielő- adást rendez az egyleti zenekar javára, illetőleg a zenekar részére beszerzendő hangszerek vételárá­nak födözésére. Szigligeti kitűnő énekes vigjátékát a iLiliomfi'-t adják elő. Ajánljuk őket polgár­társaink szives pártfogásába. Fáészou tauító választás volt múlt hó 27-én. Négy pályázó jelentkezett s ezek közül Veibl vöröstói tauító nyerte el az állomást. Veszedelem a jégen. — Két tudósítást is kaptunk a Balogtó jegének múlt szerdán tőrtéu beszakadásáról. Az egyik annyira komolyan veszi a dolgott, hogy — kész nevetség; a másik, a mi gonosz Figarónk, meg épen ellenkezőleg egy „Fürdői-levél‘-ben Írja le a korcsolyázók kényszer* lürdését. Mindkét tudósítást félre kellett tennünk s most már nekünk kell elmondanunk, hogy múlt szerdán délután a Balogtó gyönge jege a korcso­lyázók alatt beszakadt, de azoknak egy kis ijedt­ségen és egy kis hidegfürdőn kívül más bajuk nem történt. Kiss Jancsi bandája húzta a szép nótákat, díszes közönség gyönyörködött a tó partján a kor­csolyázók szép ügyességében; ezt a kedves mulat­ságot zavarta meg a jég beszakadása. No de ilyen csekélység nem alterálja a korcsolyázás nemes sportjának bátor hiveit. Halálozás. — Veszprémben január hó 28- tól február hó 4-éig: Krajczár János 17 éves, tüdővizenyő. Dobos Márton 36 éves, elvérzés. Özv. Manovill Gáspárné 68 éves, tüdővérzés. Maier Ilona 6 éves, torokgyík. Özv. Nagy Istvánná 84 éves, végelgyengülés. Huber Margit 2 hónapos, vizkór. Köcski Ferencz 1 és 1/4 éves, hörglob. Özv. László Dávidué 80 éves, végelgyengülés. Maradandó gyógyulás. Köszvény bántal- maknál, csuzos derék fájások, tag és forgó fájdal­maknál Moll-féle franc\ia bors$es\ és só bedör- gölés, eredménynyel használtaik, üvegekben 80 krért kaphatók. Szétküldés naponta utánvéttel A Moll cs. kir. udv. szállító, gyógyszerész által Bécsben Tucblauben 9. A vidéken minden gyógyszertárban és füszerkereskedésben, határozottan Moll készítmé­nye ennek gyári jelvényével és aláírásával kérendő. Védekezés a fíllokszera ellen. Molnár Istvánnak, a budapesti királyi vinczeliérképezde igazgatójának népszerű előadása a budai bortermelők körében, január 20-án. (Folytatás.) Ezek után áttérhetek a védekezés második módjára a{ elárasztásra. Ezt az eljárást Faucun franczia mérnök találta fel s ez abból áll, hogy egy sik helyen fekvő na­gyobb szőlőterületet mintegy méternyi magas gáttal veszünk körül, egy gőzszivattyu segélyével vagy egyébb utón a szomszédos folyóból vagy tóból viz- zel árasztjuk el, úgy hogy a viz a föld szine felett még 20—25 cm. magasságban álljou. A víznek legalább 42—50 napig kell a szőlőn állania s ezután a gátakba állított zsilipek segé­lyével a szőlőről ismét leeresztetik. Ezt az eljárást minden évben kell ismétel­nünk, mert valamennyi rovar egy elárasztás alatt nem pusztul el, de ha mind elpusztulna is, a kör­nyéken található szőlőkből folytonosan újabb in- ficziálás történik s az elárasztott szőlő újra meg- fertőztetnék. Déli Francziaországban a Rhone és Durance folyók mentében egyes részvénytársaságok és na­gyobb birtokosok már is több ezer holdnyi szőlőt rendeztek be elárasztás alá és miután a berendezés után a fenntartás nem kerül sokba s elosztva a költségeket 20 évre, éveukint egy hold szőlőre csak 6 frt elárasztási költség esik 200 hold berendezése mellett: ezekből remélhető, hogy nemsokára Franczia­országban minden sik és viz mellett fekvő területet elárasztanak, sőt ha a bor nálunk is észrevehető­ig fog kevesbedni s árban emelkedni, azt hiszem, nálunk is akad akárhány oly szövetkezet vagy tár­sulat, mely befektetendő tőkéje után ily borterme­lés mellett igen szép jövedelemre tehet szert. Ily eljárással talán ismét nem számíthatunk valami igen finom borokra; de hiszen a jelszó ma Franczia­országban (s 4—5 év múlva az lesz nálunk is): minden áron bort termelni s nem sokat nézni a finomságra, a melyet különben sem fizetnek meg már évek óta- Utóvégre középfinomságot jó és korai fajok megválasztása által igy is sikerülni fog el­érhetni, a mint ezt a francziáknál is több helyen volt alkalmam tapasztalni. A francziák már ki­próbálták, hogy mely fajok azok, melyek a huza­mosabb viz alá helyezést eltűrik; nálunk e tekin­tetben még nem tettek kísérletet; pedig ez igen fontos kérdés, a mely eldöntésre vár okvetlenül, mielőtt ezt a védekezést náluuk is alkalmaznák. Hol tehát nagyobb viz mellett vannak föld­jeink, ezt az eljárást többen szövetkezve (mert 100 dóidnál kisebb területnél a költség már tetemesen emelkedik) igen jól ki fogják használhatni; de egyes kis termelő egy magában az elárasztásnak sohasem veheti hasznát. Ez az eljárás — mint láthatjuk — csakis lapos fekvésű s a vízhez közelfekvő szőlőkben al­kalmazható s bár igen olcsó eljárás mindazonáltal hegyi szőlőinkre nézve teljesen használhatatlan. (Vége következik.) Felelős szerkesztő: HEGEDŰS JÁNOS. Laptulajdouos és kiadó: KRAUSZ ARMIN FIA. NYILTTÉR. nnmiggggii Bolti helyiség; a Keresztes-féle füszerkereskedés mellett, a város legélénkebb pont­ján, az új városháza átellenében f. év Szentgyörgy napjától bérbe vehető. Az előnyös feltételek meg­tudhatók Keresztes József,fü- szerkereskedőnél. 22 2-* A balatonfő-kajári önsegélyző szövetkezet f. évi február hó 17-én d. e. 9 órakor Bf.-Kajár község tanácstermében közgyűlést tart. TÁRGY: A leszámoló bizottság jelentése tárgyalása. Az igazgatóság.

Next

/
Thumbnails
Contents