Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1886 (12. évfolyam, 7-52. szám)

1886-09-26 / 39. szám

Örül szóló a mozgalomnak, hogy a kiegyezési törvény újból hódit, s hogy a függetlenségi párt több tekintélyes tagjánál nyilvánuló az óhaj, a delegációba belemenni, A volt balkőzépnek is, és igy Tisza Kálmánnak is főérdeme abban állott, hogy elfogadta hét évi küzdelem után a kiegyezést. Sajuos, hogy nem ragaszkodik hozzá úgy, miként az feltétlenül szükséges volna, mert e nélkül a közjogi alap meg van hamisítva, mit a ko\Ös kormány hatáskörének a kiegyezési törvény ellenére való kiterjesztése, a delegácziók ellenőrzési jogának illuzoriussá tétele mutat A közös ügyeket nem a Deák-párt, nem a kiegyezési törvény teremtette meg. Maga az 1848. III. t. ez. 13. §-a világosan elismeri azt; igy fogta fel a pragmatika szankeziót az 1848-iki országgyűlés, a 48-iki törvényeknek alapjául szolgált feliratában.

A közjogi alapot csak helyes, józan és egészséges kormányzattal lehet legjobban igazolni. Oly kormányzat által, mely minden jogos érdeket felkarolva, híven őrzi meg szabadsági vívmányainkat, nem tér le a józan haladás útjáról, de annak következményeit a nemzet egyéniségének, helyzetének figyelembe vételével alkalmazza. Az egységes magyar állam megerősödését, a nemzet kulturális és anyagi fejlődés biztosítékát, a haladás folytonosságát és a kőzszabhdság megőrzését inauguráló politikának lesz szóló hive jövőre is.

CSARNOK,

Az iparos ifjak kirándulása.

A helybeli iparos ifjúsági egylet múlt vasárnapi kirándulása pompásan sikerült.

Reggel 7 óra tájban indult útra az egylet helyiségéből a 40 főből álló vidám kis csapat. A nap melegen sütött. Vig dalolás és kedélyes társalgás közt három órai séta után — 10 óra tájban érkeztek a herendi porczellán-gyárhoz, hol a gyár derék igazgatója Hippmann Ferencz úr által igazi magyar vendégszeretettel fogadtattak s egész délig a gyár nevezetességeit szemlélték meg. Ezután köszönetét mondva a szives vendéglátásért, a gyár udvarán a Hymnust elénekelték s a csab- berki erdőség felé vették a direkeziót, hol árnyas fák között föl volt ütve a Laczi-konyha s nagyban készült a gulyás-hus s két csapra ütött hordó türelmetlenül várta, hogy tartalmától megszabadúl- hassou. Hatalmas tálokban lett szervírozva a jó komedeuezia s hatalmas étvágygyal látott hozzá az ifjúság; még a csapra ütött hordók tartalma is hatalmas volt s hatalmas kortyokban belebbeztet- vén, hatalmas kedvre hangolta a társaságot.

Ebéd után Szilágyi Mihály úr, az egylet derék elnöke igen szép felköszöntőt mondott, melynek végeztével a porczellán-gyár jeles igazgatóját éltette. Az erdő hatalmas viszhanggal felelt a felhangzó éljenzésekre. Az egylet tagjai szeretett elnöküket éltették.

A kiránduló ifjak ezután csoportokra oszolva, lapdázással hintázással, szavalatokkal mulattak; majd kezdetben egy szál trombita zenéje mellett tánezra kerekedtek s a közeli majorság és a falu szépségeivel ugyancsak aprózták a csárdást; később egy harmónikást kerítve, szemet és lelket gyönyörködtető vidámsággal folytatták a tánezot.

E közben a gyár igazgatója is megérkezett s egy eléje siető küldöttség által üdvözöltetvén, letelepedett a mulatók közé; később az igazgató kedves szép neje, a herendi szépnem intelligencziája társaságában érkezett a mulatók közé, kik hálás köszönettel fogadták ezen megtiszteltetést s hódoló tisztelettel rajongták őket körül.

A hölgyeket a kirándulók egyik kedélyes vendége Gerber Ödön úr (a veszprémi »csöndes“ patikárius \) köszöntötte föl, oly remek tósztot mondva, minőt nem egyhamar hallottunk.

Estefelé, a vendégektől elbúcsúzva, az útra készen álló kocsikon tértek haza a kirándulók.

A herendi porczellán-gyár derék igazgatója oly jól érezte magát az ifjúság körében, hogy meginvitálta az ifjúsági egyletet a jövő év május havában általa rendezendő majálisra; ezen meghívást az elnök az egylet nevében köszönettel elfogadta.

így ment végbe az iparos ifjúsági-egylet első kirándulása, melynek szép sikere kezeskedik, hogy a jövő év folyamán több ily szép kirándulást is fognak rendezni, melyeken a hasznost a kellemessel egyesítve művelődik és szórakozik az ifjúság.

HÍREINK.

Veszprém, 1886. szeptember hó 26 án.

Felhívás előfizetésre. — Lapunk jelen száma az utolsó ezen évnegyedben-, miért zs tisztelettel fölkérjük t. olvasóinkat az előfizetési összeg beküldésére, nehogy a lap szétküldésében fönnakadás történjék.

Karácson János, kir. törvényszékünk uagy- tudományú és jeles bírája, ismét egy szép költeménynyel lepte meg lapunkat. A jeles; veterán Írónak Ígéretét bírjuk, hogy költeményeivel ezután is többször fogja lapunkat szerencséltetni, mit Bietünk olvasóink tudomására hozni s a szép költeményekre figyelmöket előre felhívni.

Szép Ünnepély lesz ma este Vizner János derék polgártársunk kedves családi körében. Kap- csándy Károly fővárosi mérnök fogja eljegyezni Vi\ner Ida kisasszonyt, városunk kedves szépségét. Legyen szabad már előre is melegen gratulálnunk úgy az öröm-szülőknek, mint a. boldog ifjú párnak.

Előléptetés. — Hencz Ödön, veszprémi kir. törvényszéki jegyző, Kaposvárra alügyésznek neveztetett ki. Midőn őszinte sajnálatunkat fejezzük ki törvényszékünk e derék s mindenkitől kedvelt, munkás tagjának városunkból való távozása fölött, másfelől a méltán megérdemelt előléptetéshez melegen gratulálunk s őt uj állásában szívből üdvözöljük.

Az uj megyeház körüli csatornázást tegnap adta ki árlejtés utján a megyekáz- épitő bizottság Bartunek és Horváth budapesti ezégnek, mely 3200 írtért vállalkozott a csatornázásnak „Beton“-féle rendszer szerint való kiépítésére.

Csánk Béla succentor ur hazafias és szép egyházi beszéde, melyet a Budavár visszavételének örömére székesegyházunkban tartott ünnepélyes nagy misén mondott el, egy csinos kis füzetben nyomtatásban megjelent. A jeles szónok nagy örömet szerzett ezzel azoknak, a kiknek szép beszédét hallani nem volt alkalmuk.

Az első magyar általános biztosító társaság jégbiztosítási szövetkezetéről hozunk részletes ismertetést lapunk mai számának közgazdasági rovatában, melyet nem ajánlhatunk eléggé a gazdaközönség figyelmébe. A szövetkezet oly üdvös reformot képez a biztosítási ügy terén, a minőt még egy társulat sem produkált. Ki is hozta a sodrukból ez a többi társulatokat s ugyancsak rátámadtak a kezdeményezőkre, a mi legfényesebb bizonyítéka a szövetkezet életrevalóságának. Alapos félelemmel teltek el a többi biztosító társaságok, hogy ezen, a magyar gazdaközönség érdekeit szem előtt tartó új intézmény kiveszi kezükből a jégbiztosítást. Ne meddő vitatkozással, hanem kézzel fogható tényekkel mutassák meg ők is, hogy a jégbiztosítás terén ők is nyújtanak annyi kedvezményt, mint a most alakuló szövetkezet, akkor meghallgatjuk őket, addig azonban csak a süket falaknak beszélnek.

Eljegyzések. — Kővágó-örsi Eörssy Károly, a magyar nyugoti vasút tisztviselője, f. hó. 22-én váltott jegyet Győr város egyik kedves szépségével, Hajmáskóri Bauer Ferencz, Győr városi tisztviselő leányával Gizella kisasszonynyal. Tartós bol dogság koszoruzza ezen szép frigyet.

Ének és zeneiskola. — A veszprémi főt. káptalan ének- és zeneiskolát alapított, a hol is a jó hanggal és a zenére hajlammal bírók teljesen ingyen oktattatnak a hegedűre, énekre és fúvóhangszerekre. A beiratások Racsek Frigyes karzenész úr lakásán történnek f. évi szeptember hó végéig. A tanulási időtartam 4 évre terjed s a végzett növendékek bizonyos ideig a főt. káptalan által fentartott székesegyházi zenekarban kötelesek dijtalanúl közreműködni. A jobb tanulók a zenekarban üresedésben levő állások elnyerésénél előnyben részesülnek. Bővebb felvilágosítással Racsek Frigyes karzenész úr szolgál. (Lakása: Bubim utcza, Bojniczer-féle ház.) — Eddig igen kevesen iratkoztak be, pedig nagyon kívánatos volna, hogy a szülők megragadnák a kínálkozó alkalmat gyermekeik zenei kiképez- tetésére. Nem ajánlhatjuk eléggé a főt. káptalan által alapított és fentartott zeneiskolába való belépést.

Győztes magyar ló. — A bécsi őszi meetingen egyik diját a lóversenynek ifj. Esterházy Móricz gróf ur Vinaegrette nevű lova, (p. gyimótki nevelés) nyerte el.

Betiltott vásárok. — A jövő héten Zir- czen és Uároslődön megtartani száudékolt országos vásárok — nehogy a kolera terjedését előmozdítsák — betiltattak.

A kolera Ó - Bányán szünőfélben van, a mennyiben e hét folyamán egy halálozás sem történt s a kolerában fekvő betegek mind a gyógyulás utjáu vannak. Vármegyénk derék csendőr-parancsnoka Sárközv Kázmér főhadnagy úr e hót folyamán személyesen nézett utánna Ó-Bányán, hogy a hatósági reudeletek pontosan teljesíttetnek-e ? És csakis akkor távozott a járvány szinhelyéről, midőn meggyőződött, hogy a hatósági óvintézkedések pontosan végre vannak hajtva.

A bucsusokra szerencsétlen napok járnak az idén. A radnai katasztrófát ismerik már olvasóink, most meg Jásdról jelentik, hogy ott is szerencsétlenség érte a bucsu- sokat, különösen pedig azokat az iparosokat, kik sátraikat a templom közelében állították föl. Délután egész váratlanul nagy vihar kerekedett s csakhamar rá iszonyatos felhőszakadás. A lejtős helyen nagy erővel omlott le a viz b az iparosoknak nem volt annyi idejük, hogy áruikat ösz- szeszedjék. A rohanó áradat egymásután söpörte el a sátrakat s azokkal mindenféle árut. Mondják, hogy két ember életét is vesztette, mert a rohanó árból nem tudták őket kimenteni.

Esküvő. — Jábián Gergely táskái (Somogy megye) r. k. tanító a múlt héten vezette oltárhoz a helybeli székesegyházban ifjú Varga István polgártársunk kedves leányát Mariskát. Az esküvő után a menyaszony szülei házánál kedélyes lakoma tartatott, melyen váiosunk több tekintélyes polgára volt jelen. Az ifjú párnak tartós boldogságot kívánunk.

Pályázati hirdetmény. — A veszprémi járás főszolgabirája részéről közhírré tétetik, miszerint az elhalálozás következtében üresedésbe jött vörösberéuyi körjegyzői állomásra a pályázat meg- nyittatváu, a választásnak Vörösberény községházánál leendő foganatosítására időhatárul folyó 1886. évi október hó 16-ik napjának reggeli 9 órája ezennel kitüzetik, mely időre és helyre a pályázni óhajtók okmányaikkal különösen pedig képesítési bizonylataikkal felszerelt pályázati kérvényüknek alulirt főszolgabíróhoz leendő benyújtására felhivatnak. A vörösberény-almádi körjegyzői állomás a következő évi javadalmazással kapcsolatos: a) készpénz fizetés 400 frt, b) irodai átalány 50 frt,

c) tüzelés és világításért 20 frt, d) 2400 □ ölnyi szántóföld haszonélvezete 20 frt, e) szabad lakás a község házában 60 frt, végre: magán felektől fel- válalandó munkálatokért a szabáiyreűdeletileg megállapított díjazás; összesen 550 frt. Veszprém 1886. szeptember hó 16-án. Kleczdr Ferencz főszolgabíró.

Öngyilkosság. — Egy öngyilkos szolgálót temettek el a héten. Mi vihette volna más arra, hogy három pakli „masinának“ a fejét leáztassa és megigya, ha nem a — boldogtalan szerelem.

Kolera-kacsák. — Hire járt a héten városszerte, hogy már náluuk is kiütött a kolera. A leghitelesebb értesülés alapján jelezhetjük, hogy ezen hírekből egy szó sem igaz. Kár az ördögöt a falra fösteni!

Szerencsétlen halál. — Szentgálou f. hó 24-én Csizmadia Károly nevű 5 éves gyermekre az agyagpart rászakadt és agyonnyomta.

Elmebeteg. — Weber Antal pénzeskuti lakos földművest f. hó 24-én városunkba szállították, mint elmebeteget, hogy Kerényi Károly dr. megyei főorvos úr megfigyelje s az eredményhez képest intézkedjék.

Lopott lovak. — Bolla Mihály devecseri lakosnak f. é. augusztus hó 17-én éjjeli 11 órakor a devecseri határban künn legeltetett lovait ismeretlen tettesek ellopták.

* Országos vásárunk elég népes volt a múlt hétfőn, daczára annak, hogy a Bakony vidékéről, a kolera miatt elzáratván a közlekedés, nem jöhetett a lakosság.

„Azt a régi boldog időt

..............* —

Eg

y érdekes irat került kezeinkbe vármegyénk levéltárában, melyen olvasható, hogy az 1767-ik évi április 7-iki vármegyei közgyűlésen a vármegye tettes KK. és Rendei miképen limitálták a húst és élelmi szereket. E szerint egy font marhahús ára 5 dénár (megjegyzendő, hogy

5 dénár tett egy garast v. ezódulában); birkahús fontja 7 dénár; borjúhús fontja 7 dénár; disznóhus

6 dénár; nyers szalonna 14 dénár. Továbbá egy font vaj 13 kr; egy iteze tejfel 4 kr; négy tojás egy krajezár; egy pulyka 30 kr; egy hizlalt lúd 30 kr; egy liba 12 kr; egy sovány récze 7 kr; egy hizlalt kappany 15 kr; egy tyuk 9 kr; egy csibe 4 kr; egy malacz 15 kr; egy iteze finom dara 3 kr; egy iteze lencse 2 kr; egy iteze borsó 2 kr; egy font só 5 dénár (egy garas). — Mit szólnak ehez gazdaasszonyaink ?

Ipartestületünk már megkezdte működését. A jegyzői teendők végzésére Farkas Lajos helybeli lakos magánzó vállalkozván, az elöljáróság által ezen tisztségre megválasztatott.

Időjárásunk az ősz kezdetével egészen őszies jelleget öltött; megnyíltak az egek csatornái s ha csak a »vénasszonyok nyara“ ki nem tesz magáért, vizenyős napoknak nézhetünk eléje.

Szerencsétlenség. —- A pápai járás utbiz- tosának kocsisa tegnap dél felé a Benedek-hegy tövében levő kertaljai-utczában, kocsistól lovastól a meredek lejtőn lezuhant. Dóczy Gábor rendőr nyomban a helyszínén termett s a közelében levő honvéd-laktanyából segítséget kérve maga mellé, a nagy zuzódásokat szenvedett kocsist és a lovakat kiszabadították s a kocsist a helybeli kórházba szállították, hol azonnal orvosi segélyben részesült. Néhány nap alatt remélhetőleg talpra állítják.

Adomány. — A helybeli szegényalap javára Rothauser Sámuel polgártársunk, leánya férjhez menetele alkalmából 6 frtot adományozott, melyért lapunk utján is köszönetét mond városunk polgár- mestere.

A szüretet már megkezdték a Balaton mentén, de a szokott vidámságot száműzte a fillo- kszera, — kinek is volna nótára kedve akkor, mikor a jövő oly szomorú képet tár elénk? Egy-két év múlva már alig szüretelünk.

Hü feleség. — Erdő Czeczilia, a devecseri 243. számú vasúti őr neje, f. é. szeptember hó 16 án két kis gyermekének hátrahagyásával ismeretlen helyre eltávozott. 19 éves, fehér arczu, barna szemű, gesztenyesziu hajú, közép termetű, beszél magyarul, különös ismertető jele nincs, eltávozáskor festő ruhát viselt. A devecseri szolgabirói hivatal országszerte körözteti.

Árlejtések. — A veszprémi kir. törvényszék elnöki szobájába egy fényezett szekrény elkészítése /. évi október hó 2-án d. e. 9 órakor, a törvényszék tulajdonát képező 190 db. bútor kijavítása s olajfestékkel való kétszeri be- festése /. évi október hó 2-hn d. e. 10 órakor, a veszprémi kir. törvényszék 16. számú hivatalos helyiségében tartandó árlejtés utján fog kiadatni. Az enyingi kir. járásbiró- ság f. évi október hó i-éu d. e. 9 órakor a járásbíróság helyiségében tartaudó árlejtésen szerzi be 33 köbméter faszükségletét. — A b.-füredi kir. járdsbirósdg f. hó 28-án d. e. 10 órakor tartandó árlejtésen fog szerződni megbízható vállalkozóval, rabjainak élelmezése iránt.

Rövid hírek. CA pozsonyi színház megnyitása e hó 22-én ment végbe nagy ünnepélyességek között. Ott volt a miniszterelnök is, Jókai Mórral együtt, a ki nagyszabású üunepi prológot irt ez alkalomra. — Négy szentséget vett fel közelebbről egy rózsahegyi zsidó egyszerre. Egy napon részesült a keresztsóg, oltári szentség, bérmálás és házasság szentségének malasztjábau- Csőstül kapta az áldást egyszerre. — Forrodalom volt Spanyolországban újból. A jó spanyolok unalmukban csak csinálnak egy kis ribilliót a maguk és mások mulatságára. Persze az első puskaszóra szétriadt az egész lázongó banda. — cAz aradi vértanuk emlékét a szokottnál nagyobb ünnepélylyel fogják megülni október 6-án Aradon. A budapesti egyetemi ifjúság is részt akar benue venni képviseletileg. -- fagy volt legutóbb Pozsonyban, s igy igaza lett annak a derék német polgárnak, a ki azt mondá, hogy a pozsonyi magyar színházat akkor nyitják meg majd — ha fagy. — Körözött főispán. Az osztrák hatóság Bánífy Dezső bárót, Besztercze-Naszódmegye főispánját hatóság elleni erőszak miatt körözteti. Ez is közösügy. — A magyar fejkötő tetszett meg Natália szerb királynőnek s megrendelt magának egyet a fővárosban. Tetszik bizony az a mi láuyainknak is. — Horvát nyelvű megkeresést küldött a karlóczai polgármesteri hivatal a nagysurányi elöljáróságnak, de az visszaküldte azzal az egyszerű megokolással,

hogy a magyar állam hivatalos nyelve magyar volna vagy mi. — Négyszer virágzott egy almafa a pöstyéni állami iskola udvarán e nyár folyamában, és kétszer termett. Ilyen is csak Kánaán-Magyar- országon történik. — Szabadulási ünnep. Székes- fehérvár Budapest példájára meg akarja ülni 1888- bau a töröktől való visszafoglaltatásának 200 éves jubileumát. — Egy lehetetlen házmester. A nagy koplalók dicsőségeit túl akarja hezitálni egy Kauconi nevű romai házmester. Azt állítja, hogy az ember alvás nélkül is megélhet s már 18 nap óta nem alszik. A bölcselkedő házmester lakói most mind szabadon lumpolhatnak és térhetnek haza éjjel akár mikor, mert nem morog rájuk álmos házmester- Figyelmeztetés a tisztviselő világnak. A folytonos ülési életmód oka legtöbb esetben a máj- és altesti bajok, vértódulás stb., melyek ellen oMoll valódi Seidlitz-pora biztos hatással használ- tátik. Szétküdés naponta utánvéttel A Moll cs. kir. udvari szállító, gyógyszerész által Bécsben Tuchlau- ben 9. A vidéken minden gyógyszertálban és fü- szerkereskedésben határozottan MOLL készítménye ennek gyári jelvényével és aláírásával kérendő.

KÖZGAZDASÁG.

Magyar gazdák jégbiztositási szövetkezete.

Az emberi munkásság minden terén többé-kevésbé kifejlődve látjuk az egyesülési törekvést, mely korunk egyik irányeszméjét képezi. Alig van egy ága a kereskedelemnek és iparnak, mely a társulás által lendületet ne nyert volna. Hazánk sem zárta el magát ezen eszme előtt, melynek nyomát találjuk mindenhol a gyakorlati életben. — A czél mindig ugyanaz marad, t. í. az erők összefoglalása, csoportosulás által segíteni az egyes osztályok vagy ügyágok bajain — hiányain. És miután hazánkban a földművelés képezi a legfontosabb nemzetgazdászati tényezőt, ezen téren kiváló szerepre van hivatva az egyesülési. Alig is van vármegye, hol legalább egy gazdasági egyesület ne léteznék. A gazdaközönség legkiválóbb tagjai által kormányozva, oda törekszik, hogy a gazdászatban mindennemű javításokat hozzon létre, és annak terhein könnyítsen. Ezen számos gazdasági egyesületek élén áll a központban a „Magyar gazdasági egyesület“ Budapesten. Mindenki előtt tudva van, mily számos hasznos intézkedés köszönhető ezen egyesületek hazafias működésének. Tény, hogy azon sok teher mellett, melyek a gazdaközönségre nehezednek, a vetéseknek a jégkár elleni biztosítása jelentékeny szerepet játszik, mert a gazdára nézve majdnem elodázhatlan szükséget képez. A gazdasági egyesületek ezen általános érdeknél fogva már régóta foglalkoznak azon eszmével, miként lehetne a földmivelés ezen terhén is könnyíteni. Az első lé- péR, melyet a gazdasági egyesületek ez irányban tettek, az volt, hogy majdnem kivétel nélkül szerződési viszonyba léptek magyar biztosító társaságokkal. Kétféle előnyt szereztek ezen szerződésekkel: az egyletnek magának, gazdasági czélokra fordítandó százalékot kötöttek ki a befolyt díjakból; és az egyesületi tagoknak bizonyos elengedést a rendes biztosítási díjtételekből. De a terményárak fokozatos atábbszállása folytán, ezen előnyök ma már elégtelennek tartatnak. A magyar gazdának, miután csak úgy képes terményeivel sikeresen kilépni a verseny piaczára, ha productionalis költségei mérsékeltek, ezek csökkentésére kell főfigyelmét fordítani; és miután a biztosítási díjak is productionalis költséget képeznek, ezek leszállítására irányúit általános törekvést igazoltnak kell elismerni. A gazdakörben és a vidéken is több gazdasági egyesület kebelében gyakori megvitatás tárgyát képezte a biztosítási ügy. Miután a tüzbiztosítási díjak, a jégdíjakkal arányosítva csekélyek, és a gazda évi kiadását nem terhelik érzékenyen, első sorban a jégbiztosítás olcsóbbá tétele felett tanácskoztak, oly eszközt keresvén, melylyel a jégbiztosítás olcsóbbá tétetve, általánosítható, mindenkire nézve könnyen hozzáférhető legyen. Beszéltek a kényszerrel és kényszer nélküli államosításról, a kölcsönösszegről; de az első számos akadályba, és alig leküzdhető nehézségekbe ütközik; a másik pedig az egyesekre nagy anyagi koczkázattal van összekötve, melynek előre határt szabni nem is lehet; úgy hogy ezen érvelések folytán az ügy a tanácskozások stádiumán túl nem haladt. Egy középutat, egy minden igényt kielégítő eszközt kelle találni; és végre a f. évi május havában az „Országos gazdasági egyesületekének a szövetkezeti ügyben tartott ülése alkalmával megszülemlett azon eszme, mely az általános kívánalmakat leginkább kielégíteni van hivatva. És ez a szövetkezeti forma, mely olcsó díjak mellett a szövetség tagjainak a teljes üzleti nyereményt átengedi és a tagoktól egy előre meghatározott csekélynek mondható kezességen kívül (12 évi biztosítási tartamra csakis egy évi díjszövegnek megfelelő készfizető kezesség) még a legnagyobb veszteségek esetére sem követelhet díj- utánfizetést, díjemelést, vagy bármily formában veszteség megtérítést, miután a magyar biztositó társaság vállalja magára a kezességi összegeken túl előforduló veszteségek fizetését. Az üzleti nyeremény kizárólag a szövetséget fogja illetni. A nyeremény fele része egy, a szövetkezeti tagok tulajdonát képező kamatozélag kezelendő tartalék tőkére fog fordíttatni, mely 12 év után kerül felosztásra a szövetkezeti tagok közt, befizetett biztosítási díjaik arányában. Ha a tartaléktőke a szövetkezet egy évi díjbevételének összegére emelkedik, a szövetkezeti tagok kezességi kötelezettségének ereje és érvénye megszűnik, miután azt az ilyképen kiegészített tartaléktőke pótolja. A nyeremény másik fele, minden üzletév lezártával osztalék gyanánt fog felosztatni a szövetség tagjai közt olyformán, hogy a reá következő évben az osztaléknak megfelelő összeggel kevesebb díj fog általuk kifizettetni A szövetkezeti tagoknak a kezesség viselése által elvállalt koczkázata nem képez komoly áldozatot, mert a jelentékenyen leszállított díjakból eredő megtakarítás, mely részükre 12 éven át biztosítva van, többszörösen fölülmúlja a kezességi összeget, azaz az egy évi díjat. A kezességi biztosíték, habár nincs készpénzben befizetve, az alaptőkét helyettesíti, és hogy ezen alap elegendő lesz, mert bizton várható, hogy a szövetség egy milliót jóval túlhaladó évi díjjal fogja működését megkezdhetni, bizonyság rá sok biztosító társaság, mely ennél jóval csekélyebb alaptőke mellett, többféle biztosítási ágat cultivál. Igaz, hogy a veszteség nagyobb alaptőke mellett sincs kizárva, és ezt tanúsítja sok eltűnt biztosító társaság sorsa. De az ily társaságokat nagy részben nem az üzleti veszteségek, hanem a hiányos kezelés sodorta el. A szövetség kezelése, csekély jutalék mellett, az első magyar általános biztosító társaságra bizatik. Bátran állítható, hogy jobb, avatottabb kezekbe nem tétethetett volna le a jégbiztosítási szövetség ügyvezetése, mert ezen társaság 29 évi fennállása óta bebizonyította, hogy nála az értelem és kifogástalanság egyaránt megvannak, és a takarékosságot is mostanig szem előtt tudta tartani. Ezen elvek a szövetségnél is meg lesznek honosítva. A magyar társaság hosszú évi tapasztalataival a 4000-ből álló jeles ügynöki karral és egész nagy apparátusával fog a szövetség érdekében közreműködni. A szövetségi tagok közül egy elnök, két alelnök, és 42 tagbél álló vizsgáló és felügyelő bizottság fog választatni. Ezen testület fog a szövetség érdekei felett őrködni, ez fogja az ügykezelést és könyvezést bármikor, a mérleget és a zárszámadásokat minden üzletév végén megvizsgálni és vizsgálatának eredményét a szövetségi tagok tudomására hozni. És miután a károk rendezése a szövetségi tagok vitális érdekét képezi, azok sorából minden megye területéhez képest megfelelő számú „bizalmi férfiak“ fognak választatni. A bizalmi férfiak számra körülbelül 200-an mint tapasztalt gazdák hivatva lesznek a károk felvételénél közreműködni. Ezenkívül a gazdasági egyesületek elnökségei vagy választmányi tagjai közül, az országban körülbelül 60-an szakbizottsági elnökül fognak felkéretni. A szakbizottsági elnökök, kiknek szintén a szövetség tagjainak kell lenni, vitás kárügyekben a szakbizottság elnöki tisztjét végzendik.