Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1886 (12. évfolyam, 7-52. szám)

1886-08-15 / 33. szám

megörökítése czéljából,*) az építési naplóba f. hé

7-éu a következő bejegyzést tette: „A második emelet egyene és így az egész épület egyene a mai napon minden szárnyon eléretett.“ „Isten áldása engedje a\ épületnek mai egyénétől való sikeres továbbhaladását. Isten áldása, béke és jólét lebegjen a\ építtető vármegye felett /“ — Ezen bejegyzést a székházépítő bizottság tagjai is alá fogják írni az építési naplóban.

Népgyülés Veszprémben.

Múlt vasárnap délután tartatott meg városunkban a népgyülés a vásártéren, hogy a hírhedt Janszki-ügyben Veszprém város és a megye közönsége is nyilatkozzék. Délután négy óra előtt már nagy tömegekben hullámzott a a nép a vásártérre, láttunk köztük egypár jó képű falusi atyafit, kiket elhozott a vágy, hogy egypár „Abczug Jánszki !* által kiöntsék hazafiui fölháborodásukat.

A vásártéren Ízléssel földiszitett tribün volt készítve a szónokok számára, honnan Unger Manó elnök üdvözölvén az egybegyült népet, a gyűlést megnyitottnak nyilvánította s azután átadta helyét a szónokoknak.

Az első szónok volt Fodor Gyula ügyvéd, kinek megnyerő alakja már előre is élénk éljenzést csalt a halgatóság ajkára. S a szónok az előlegezett bizalomnak várakozáson felül megfelelt. Beszéde egy kis szónoki remek volt s a tekintélyes, előkelő külsejű szónok érczes hangjával előadva a tetszésnek és lelkesedésnek néha perczekig tartó zaját támasztotta. Beszéde elején elmondta röviden az egész Jánszky-ügyet kezdettől végig. Utalt a magyar nemzet loyalitására és hűségére a trón iránt, de utalt a magyar alkotmáuv iránt érzett féltékeny szeretetűnkre, melynek följajdulnia kell, valahányszor megsértetik. S a Jáuszky-ügyben alkotmányunknak egy sértése rejlik, azért ajánlja elfogadásra a következő határozati javaslatot:

1. Tiltakozunk a legmagasabb katonai körök által legutóbb tett nyilatkozatok és intézkedések ellen ; ezekben nemzetünk méltóságának és alkotmányunk jogainak súlyos megsértését látjuk.

2. Hogy ily visszaélések jövőre elő ne fordulhassanak s a nemzet és király közé ellenséges érzületű katonai körök ne állhassauak, szükségesnek tartjuk és követeljük, hogy a hadsereg magyar része akként szerveztessék, hogy az Magyarország államjogi önállásának megfeleljen s ennek teljes biztosítékát képezze.

3. Felkéri a népgyülés Győrffy Géza országgyűlési képviselő urat, hogy e határozatot kérelem alakjában az országgyűlés elé terjeszsze; Ányos Tivadar orsz. képviselő, m. bizottsági tag urat pedig felkéri az iránt, hogy a határozatot pártolás végett a vármegye szept. havi közgyűlésén elő- terjeszsze.

Viharos éljenzés követte a szónok beszédét, ki most átadta a szót Eötvös Károlynak, ki a határozati javaslatot bővebben fogja indokolni.

A hogy Eötvös Károly népszerű alakja a szószéken megjelent, a közönség lelkes éljenzésben tört ki Kalapjaikat emelgették feléje s sokáig várnia kellett a kitűnő szónoknak, mig az üdvözlés moraja annyira lecsillapszik, hogy beszélni kezdhet. S azután beszélt. Beszélt azzal az egyszerű, szívhez száló, népies és mégis méltóságos modorban, mely annyira megragadja a lelket s kényszeríti, hogy kövesse őt az okoskodások lánczolatáu át néha oly térre is, hova a hallgató lelke máskülönben nem tévedt volna. Elmondta az újabb időben felmerült eseteket, midőn a közös hadsereg tisztjei a magyar nemzetet és alirotmányát szembeszökő módon sértették meg. Ilyen eset a Jánszki-ügy is, „és ez az eset olyan, mely a nemzet szemét kinyitotta, ha vannak, a kikét ki nem nyitá, az isten adjon azoknak is fölébredést, hogy szemeik nyitva legyenek és lássák, hogy mi a joga és mi a méltósága ennek a nemzetnek, lássák, mi kisérti azt és szerezzenek nemzetünk méltóságánál orvoslást*

Ezután utalt arra, hogy a magyar nemzet a közös hadseregnek oly tekintélyes részét szolgáltatja, hegy e nélkül e hadsereg semmit sem ér. „A ma*) Ezen falegyent a vállalkozó, a szerződés értelmében, még csak f. évi szeptember hó 15-én lett volna köteles elérni. Szerk.

kénytelen volt néhány forintnyi adósságát évek óta az ujján levő jegygyűrűvel kiegyenlíteni. És ez nem is esett neki rosszul. E drága ereklyétől ép oly könnyeu és ép oly közönynyel vált el, mint bármely más haszontalan tárgytól . . .

Tele sárral, bőrig átázva, végre hazaérkezett.

Szobájába sietett.

Belépve, széttekintett és önkéuytelenűl is megdöbbent a néma csendtől, mely őt e helyen fogadta.

És Czakó János e perczben remegett. . . , Körülnézett a szobábau és a mi addig nem tűnt fel neki, azt most első pillanatra észrevette; bútorainak kétharmad része már a kártyajáték áldozata lett. A szoba félig üres volt — — —

Csakhogy oly lelíflletü egyének milyen Czakó János is volt, erősebbek elhatározásukban, hogy- sem egy pillanat benyomása alatt oly könnyen meghajoljanak. Futó tűz volt az; a lelkiismeret pillanatnyi felszólalása, mely, a mily gyorsan támadt, oly gyorsan enyészett is el. . .

Neje már alhatott, mert a közel szobában néma csend honolt.

Ő is feküdni készült. És a mint felöltőjét levetni akarta, egy gondolat villant fel agyában, Egy borzasztó, rémes gondolat, mely láthatólag izgalomba hozta egész valóját.

— A gyermek álma csendes — szólt az ördög mosolyával ajkain — és nem fog fölébredni, ha szobájába lopódzom, És ha főiébred ? . . Nos, nem ón vagyok-e atyja? Nem én adtam-e neki azt, a mit, most tőle jónak látok visszavenni? Jogommal élek s e jogom sérthetetlen.

Igaza volt a szerencsétlennek: joga sérthetetgyar király csak akkor lehet erős, a fény és dicsőség csak akkor lehet nagy, Európa tekintélyét csak akkor ismeri el, ha Magyarországgal, a magyar néppel békében él, mert, ha nem él, akkor megverik Olaszország síkjain, mint 1859-ben, megverik Csehország bérczei közt, mint 1866-ban, megverik mindig, mindenütt, sikon, hegyen, völgyön mindenütt egyiránt. Elvégre a király belátta ezt és azt mondta: Hű magyar népemmel ki akarok egyezni, visszaadom a nép szabadságát, legyen vége a három száz esztendős viszálynak; — azt hittük uraim, hogy vége van, de nincs vége. Mint mikor a genyedö sebet minden jó, rossz orvos körülveszi és meg akarja gyógyítani, kitisztítja, bekötözi, de egy veszedelmes szálkát benn hagy, azonképen lett a mi kibékülésünkben bennhagyva a közös hadsereg mostani szervezete.*

Ezek alapján a magyar uemzet sérelmeinek orvoslását csakis a hadsereg magyar részének önálló szervezésében látja szónok s így szólt:

„Vagy ne dicsekedjünk szabadsággal, vagy őrizzük meg szentül azt az osztrák generálisok ellen; vagy mondjunk le a jövendőről, vagy szerezzünk biztosítékot a hadseregben is. Mondja ki a magyar nemzet a törvényhozás, a korona előtt és mondja ki a kormány is, hogy az 1867-ki kibékülés legyen igaz, terjesztessék ki a hadseregre is.

Az a kibékülés sem egész uem lesz, sem igaz és őszinte, mig Magyarország a hadseregben is a maga összes jogát és alkotmányát meg nem valósítja el, nem éri.*

Szavait végezte ilyképen : „Isteu áldja hazánkat, nemzetünket !* De végső szavait elnyomta már a lelkesedés viliarzó szava; hosszantartó éljeu- zés, taps hangzott fel, mely különben beszéde közben is nem egyszer fölhangzott.

S ezzel a népgyülés czélja eléretett. Az elnök szólt végül s a nép a határozat egyes pontjait kü- lön-külön, lelkes éljenzéssel egyhangúlag elfogadta.

Majd fölzendült a Kossulh-nóta s azután a nép szétoszlott.

*

Dicsérőleg kell megemlékeznünk városunk közönségének férfias és higgadt magatartásáról, melyet a kedélyek izgatottsága daczára is a nép- gyülésen és utána mindvégig megtartott. Mintegy négy ötezer ember volt együtt s a rend mégsem lett megzavarva egy perczig sem. Pedig a kedélyek izgatottak voítak, mit bizonyít az is, hogy a szónokok szavait gyakori közbeszólások szakították meg.

Mikor Eötvös arról beszélt, hogy a magyart németté akarták tenni s jogaitól megfosztani, egy hatalmas hang kiáltá közbe: ,Nem lehet ám !* E tiltakozást még a szónok is respektálta s további szavaiba beleszőtte. Nemkülönben azon közbekiáltást is, hogy „a nép szava isten szaval* — Volt olyan elbusult hazafi is, a ki egyebet sem tett az egész beszéd alatt, mint folytonosan morgott és szidta a németet és a „Kaurrrmányt.* Szerencsére mindjárt elején belerekedt a hazafiui föl- jajdulásokba s igy szavait csak mi, a közellevők, élvezhettük, de ezeket reprodukálni nem *olua tanácsos. Csak annyit, hogy igen sokat foglalkozott

a németek istenével és a szentekkel.

*

Népgyülés után a „Népkörbe“ vonultak sokan Eötvössel együtt, hol azután megeredt a beszéd árja s hányták-vetették a haza sorsát. Innét a legtöbben „hazaálmosodtak,* azon megnyugtató tudattal, hogy meg van mentve a haza! Este bankett volt a „Koronában*, hol egyik telköszöntő a másikat érte.

*

S most már városunk ismét csendes. Az ország egyéb részeiben még sok helyt készülnek népgyülésekre, ha ugyan ő Felségének Tisza Kálmánhoz legutóbb intézett leiratának békülékeny hangja el nem oszlatja a kedélyek ingerültségét s meg nem nyugtatja a magyarságot a királyi szó azon nagyfontosságú kijelentése, hogy a hadsereg szelleme nem lehet más, mint a legfőbb hadúré, tehát törvénytisztelő és alkotmányos.

S ha a hadsereg szelleme csakugyan ilyen lesz, akkor fátyolt vetünk mi is az egész Jánsz i- esetre s szent lesz a béke a nemzet és a hadsereg között.

Adja isten, hogy úgy legyen!

len. A törvénynek még nincs oly czikkelye, mely az apára, ki leányát ily módon kirabolja, Ítéletet mondana. Az apa csak sajátját veszi el akkor, midőn leányát megfosztja attól, mit ennek egykor ajándékul adott.

Szerencsétlen szenvedélye hova terelte!

Kirabolja önnön gyermekét! . . .

És a mily ügyes volt terve szövésében, oly gyors és elhatározott annak kivitelében.

Szobája mellett volt Emma szobája.

Mielőtt oda belépett volna, meggyujtá éji lámpáját, melyet sötét, téli éjszakákon szokott használni az utczán.

Végre kinyítá az ajtót. . . .

Mély, ünnepélyes csend honolt az ártatlanság e szentélyében. . . . Átlépte a küszöböt — s ezzel az első lépés meg volt téve.

Vájjon nem dobogott-e szive? . . .

HL

Czipői nyikorogtak s a szendergő angyalka édes álmából, úgy látszott, felzavartatott. . . . Meg- fordúlt ágyában ... de a másik pillanatban már ismét oly édesen, oly mélyen és jól aludt, mint előbb ...

Az atya e perczben leányára tekintett és szive . . . igen! szive még nem volt teljesen romlott, mert e perczben sebesebben kezdett lüktetni s oly hangosan, mintha inteni akarta volna a le- selkedőt, hogy ily aljas tettől tartózkodjék.

Az ágy előtt imazsámoly állott s ezen egy nyitott könyv hevert.

Czakó János meglátta és fölismerte e könyvet: Emma naplója volt az, melyet neki egy évvel ezelőtt neveuapjára vett.

Óvó rendszabályok a kolera ellen.

Minthogy immár a kolera Magyarországot is fenyegeti, nem lesz felesleges, ba ide iktatjuk dr. Távay művéből azon legfontosabb szabályokat, melyek által a kolera kifejlődésének és tovább terjedésének gátat vethetni.

A kolera ellen foganatba veendő óvó intézkedések a.) nemzetköziek, b.) államiak, c) orvosrendőriek és d) egyéniek lehetnek.

A nemzetközi és állami nagyobb szabású óvó intézkedéseknek idejekorán való teljesítése, a kormány legsürgetősebb feladatához és ügyköréhez tartozik. — Az orvosrendőri és egyéni rendszabályok ügyében minden egyes hatóság intézkedik a maga hatáskörében és pedig véleményünk szerint elengedhetetlenül szükséges, hogy a következőképen intézkedjék:

A kolera terjedését előmozdító zsúfolt, piszkos, nedves, szűk, pincze- vagy ehez hasonló lakásokat, ha kell még karhatalommal is kiürítse és hogy az esetleg itt levő kolerabetegeket azonnal egy járvány kórházba szállítsa.

A kolerabetegeket rendes kocsikban szállítani egy át alán nem szabad, hanem csak az e czélra szerkesztett, úgynevezett beteghordozó kosarakban.

A kolerabetegek az e czélra berendezett kórházakban sokKal eredményesebben kezelhetők, mivel az orvoslással együtt, a desinfectió is azonnal biztosan alkalmazható.

A kolerában elhalt egyének holttesteit kellő desinfectió után a legrövidebb idő alatt kell eltemetni, minthogy ezek beleiben a fertőző kolera- bacillusok még mindig kimutathatók.

A kolerában elhalt egyének holttesteinek tova- szállítását éppenséggel nem szabad megengedni, sem a vasutakon, sem pedig a hajókon.

Nem kevésbbé fontos, hogy a kolerajárvány alkalmával a nagy közönség a fogauatba veendő óvó rendszabályok felől ne csak ideje koráu értesít- tessék, hanem hogy azok szigorú megtartására, ha szükséges, még karhatalommal is köteleztessék.

Az ellenőrzésnek pedig naponkint hivatalosan kell történnie, külömben az egész óvó rendszabály csak írott malaszt.

Figyelmeztetni kell a lakosságot hirdetmények által továbbá arra is, hogy óvakodjék minden étrendi kihágástól, kicsapongástól, éretlen gyümölcsök és mindenféle romlott, egészségtelen tápláló szerek és italok, de különösen a rossz ivóvíz élvezetétől, azonkívül, hogy tartózkodjék, különösen nyáron, a kolbásznemüek s kövér hús evésétől.

Az utczák, közterek, nyilvános helyek, színházak, kávéházak, vendéglők és magánlakások tisztán tartására a lehető legoagyobb gond fordítandó.

A bérkocsik álló helyeinek tisztántartása és azoknak naponkint való desinfectiója büntetés cerhe alatt elrendelendő.

A piacz orvos-rendőrileg naponkint többször a legszigorúbban megvizsgálandó, romlott élelmi szerek, éretlen gyümölcs, s a hamisított tej, melyeknek a gyomor és bélhurutok előidézésére uagy befolyásuk van, azonnal megsemmisítendők.

Az árnyékszékek közvetetlen közelében fekvő kutak haladéktalanul bezárandók.

Házak, udvarok, istállók, mészárszékek a legnagyobb mértékben tisztán tartandók. A gyárak és vágóhidak mindenféle hulladéka, szemét és trágyadombok azonnal eltávolítandók; peczegödrök, árnyékszékek desinficiálása és kiürítése pontosan véglehajtandó.

Szegényebb sorsú lakók desinfieiáló szerekkel hatóságilag ingyen látandók el.

Az utczák seprése és öntözése semmi szin alatt sem mulasztandó el.

A gyógyszereknek és úgynevezett droguisták- nak kolerajárvány alkalmával bármely egyszerű hashajtó szernek orvosi rendelet nélkül történő eladása egyenesen megtiltandó.

Kolerajárvány alkalmával elegendő jég már ideje korán beszerzendő.

Járvány-bizottságnak mentül elébb való alakítása a legszükségesebb teendők egyike.

Ezen bizottságnak feladatához tartoznék egyebek között aztán az is, hogy a nyilvános helyek, utczák, közterek és lakások tisztán tartása felett éber figyelemmel őrködjék, továbbá hogy az egészségügyi szolgák házról házra járva közvetetlenül szerezzeHirtelen é3 móhon nyúlt a könyv után, pedig maga sem tudta, miért Vájjon kíváncsiságból, vagy a végzet különös sugalma volt az ?

Olvasni akarta, de nem volt elég bátorsága; félt, hogy saját ítéletét olvassa ki a beirt sorokból .. . Lapozni kezdé. A köuyv legelső lapján a következő szavakra akadt: „E naplót, édes leányom, atyád kezdi meg. Ne csak időtöltésül szolgáljon ez neked, hanem legyen ez egyszersmind őre visele- tednek, mérlege tetteidnek, melyeket őszinte szived sugalma után e könyvbe jegyzek Ha látni fogom, hogy te a jó erkölcsök igaz utján maradsz, áldani, de egyszersmind kérni fogom istenemet: őrizze meg szeplőtelen ártatlanságodat, tiszta, nemes lelkedet és mélyen érző szivedet továbbra is a világ ezernemü csábjai ellen . . . Végy példát szüléidről . . . végy példát atyádról . . .“

Nem volt képes tovább olvasni.

Zokogni kezdett.

Szemei megteltek kőnyekkel; egy év óta most először tudott sírni . . .

— Kólám példát venni! sóhajtott fel. — szegény, szerencsétlen gyermekem te!

És a mint így zokogva lányára tekintett, látja, hogy ez feléje mosolyog, látja és hallja, hogy ez magához hívogatja és Czakó János uram — mintegy átszellemülve, a másik perczben már leánya ölelő karjaiba borúit . . .

Nem szólt egyik sem, de megértette egymást mindkettő ....

Az apát visszaadta a társadalomnak — saját leánya. V. J.

nek meggyőződést arról, vájjon az óvó rendszabályokat és desinfectiót pontosan megtartják-e?

C4 városokat a kolerajárvány ellen legjobb ban megvédik: a feltétlen tisztaság, jó ivóvíz, mértékletes életmód, tiszta talaj s a jó levegő.

Az ételek és italok élvezetében legyen mindenki mértékletes, s fődolog, hogy megszokott rendes életmódjától senki se térjen el, sem a járvány hírére., sem pedig annak kitörésekor.

Óvakodjunk az olyan ételektől és italoktól, melyek esetleg hasmenést okoznak, mert ez által a szervezet a koleraméreg felvételére jelentékenyen , fogékonyabbá lesz. így különösen kerüljük az olyan ételeket, melyek bő víztartalmuk következtében j könynyen okozhatnak hasmenést, mint p. o. a diny- ! nyét, úgorkát, kukoriczát, gombákat, nyers fügét, 1 szőlőt, sárga baraczkot stb.

Italunk tiszta, jó és szerves alkatrészeket éppen nem tartalmazó vízből, továbbá borból és jól kiforrott sörből, vagy ásványvízből álljon.

Azon egyéneknek pedig, kik sokat utaznak, és bort uem isznak, különösen ajánljuk, hogy az J egyes állomásokon a vizet tisztán soha se igyák, hanem mindig borral keverve. Ugyanezt ajánlhatjuk az aratóknak és minden más mezei munkás- \ nak is

Az árnyékszékek, peczegödrök, s a trágyadombok közelében fekvő kutak vizét inni nem szabad.

Igaz, bogy ezt könnyű kimondani, de most már az a kérdés, hogy miképen intézkedjünk ott, a hol az ilyen kutak egyéb tekintetben hézagpótlók s csak az ivásra nem alkalmasak ?

Ilyen esetekben a vizet is desinficálni kell.

Nem eléggé ajánlható, hogy a tisztaságra mindenki a legnagyobb gondot fordítsa.

Tanácsos a lakásokat naponkint többször szel / lőztetni s a fehérruhákat és ágynernüeket gyakran j változtatni.

Igen ajánlatos továbbá a fürdés s gyakori mo- | sakodás, természetesen a kellő óvatosság mellett, j Az emberi testnek tisztán tartása és edzése, a f szervezet ellenállását jelentékenyen emelik a jár- \ vány nyal szemben.

A ruházat megválasztásánál az időjárás az , irányadó. A ruházatnak olyannak kell lenni, hogy f a testet szükség esetén minden meghűléstől megóvja.

Különös gondot kell fordítanunk a lábak és az altest melegen tartására.

Kolerajárvány alkalmával hűvösebb időben ta- j nácsos az altesten flanelt has-Övet hordozni.

Kerülnünk kell a kicsapongásokat, az éjjeli tivornyákat, az iszákosságot s minden kimerítő < munkát. Óvakodjunk továbbá minden lelki rázkódás- : tói, félelemtől és alaptalan aggodalomtól, mert ; ezeknek a szervet gyengítésére szintén jelentős \ befolyásuk van.

Szóval, arra törekedjünk, hogy ne csak az ' utczák, közterek, udvarok, lakások, árnyékszékek , stb. legyenek tiszták, hanem hogy a kellő táplálás és ! testünk kifogástalan tisztán tartása következtében, ; egészségesek és erősek legyünk.

Erre vonatkozólag ismételten kell hangsúlyoznunk, hogy a kolera kitörése alkalmával a szegény, munkás nép nyomorúságának enyhítése és a jár- I ványtól való megkimélése végett leves- és thea- osztó intézeteket és népkonyhákat kell szerveznünk, ‘i hogy azokban legalább a legszükségesebb tápláló f szereket kaphassák. [

A kolerajárvány alkalmával a legkisebb hasmenésekre is kiváló gondot kell fordítanunk.

A gyomornak és beleknek csekély bántalma is jelentékenyen fogékonynyá teszi a szervezetet a kolerabacillusok felvételére. Az ily esetekben, j de különösen a hasmenések alkalmával, mig a házhoz orvos érkezik, czélszerű ha az illető egyé- < nek ágyban maradnak és csokoládét, makkávét í vagy esetleg langyos, jó vörös ó bort isznak a j belek átmelegítése szempontjából.

Ha azonban a kolera, az óvó szabályok eile- ! nére is kitört, azt nem szabad eltitkolni, hanem i, j járvány bizottságnál haladéktalanul be kell jelen teni, hogy a járvány elfojtására és elszigetelésére, I még ideje korán minden lehetőt meg lehessen tenni. ,

Miudeut el kell követni továbbá, hogy a ; kolera bacillusokat tartalmazó ürülékek és hányás, í a lehetőleg legjobban és leggyorsabban meg- ' semmisíthessenek, illetőleg pontosan desinficidltas• sanak.

Csak az a szánalomra méltó s kétségbeejtő j körülmény, hogy a szegény emberek szűk, dohos, j piszkos lakásaiból a koleraürülékeket nem lehet j a kívánatos gyorsasággal eltávolítani és pontosan | desinficiálni.

Ebben rejlik azután annak az oka, hogy a mindenféle társadalmi nyomorúsággal küzdő egyéneknél miért terjed olyan rohamosan a kolera, főleg pedig azoknál, kiknél alig, hvgy meg van- j nak a legszükségesebbek, nemhogy kellő meny- nyiségű fehérruhájuk és ágyneműjük volna. így aztán a koleraürelékek által beszennyezett ruhák felcserélésére még csak gondolnunk sem lehet. i

A kedvező anyagi körülmények között élő j egyének sorsa egészen más. Nekik meg van a tiszta jól szellőzött lakásuk, jól kiöblíthető árnyékszékük, továbbá módjukban van a koleraürülékek által beszennyezett fehérruhákat és ágyneműeket azonnal változtatni és desinficálni s a beteget tiszta í ágyba fektetni, és gyors orvosi segélyben része-! síteni.

A koleraürülékeket tartalmazó árnyékszékek j közelében levő kutak vize nemcsak az ivásra rossz( de azonkívül a járványt is tovább terjeszti.

Az egyéni óvó rendszabályok közül meg kell még végül említenem azt is, hogy azon háznU hol a kolera kitört, tökéletesen el kell szigetelni, a rokonok és más egyének látogatását pedig lehe* tőleg korlátozni.

A ház többi lakói pedig, a mennyire csak a körülmények megengedik, már ideje korán menekülje* i nek az illető házból, sőt ha lehetséges, még a várost is hagyják el.

Nem csekély gondot kell még arra is fordítani, hogy a bútorzat csak elkerülhetetlenül szűk-!