Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1886 (12. évfolyam, 7-52. szám)

1886-09-05 / 36. szám

nak Pápa.* Itt azonban a levelet nem fogadták el, hanem visszaküldték a következő megjegyzéssel: ,Cs. kir. járásbíróság Pápán nem lévén, vissza- utasittatik. Rada Gyula mk. kir. jbir. iktató pb * Elterjedt gyógyszer. — A gyakori kér- dezősködés Moll féle francba bors\es\ és só után bizonyítja sikeres használhatóságát a szernek kösz* vény- és csúzbajoknál, úgy meghűléseknél minden­kor. Egy üveg ára 80 kr. Szétküldés naponta után­véttel A Moll cs. kir. udv. szállító, gyógyszerész által Bécsbe Tuchlauben 9. A vidéken minden gyógyszertárban és füszerkereskedésben határozottan Moll készítménye ennek gyári jelvényével és alá­írásával kérendő­Halálozás. — Veszprémben, augusztus hó 27-től szeptember hó 3-áig: Molnár Sándor, 8 hónapos, hökhurut. özv Éván Sándorné, 27 éves tüdőgümőkór. Lányi István, 14 hónapos, bélhurut. Wenczl Anna, 10 napos, időtlenség. Streit Rudolf, 5 hónapos, gyermekaszály Endrédi József, 1 és fél éves, gyermekaszály Szőlősi Imre, 54 éves, vizkór. CSARNOK. Kirándulás Mursellába. E sorok olvasói előtt Mursella városának nem­csak fekvése, de neve is alig ismeretes. S valóban tudományos búvárlat kellett ahhoz, hogy valaki Antoninus útleírása, ez egyetlen adat után tájé­kozza magát e római város fekvéséről, mely az említett útleírás szerint a hajadni Sabariából (je­lenleg Szombathely) Bregetiumba (Ó-Szőny) vezető utón, Bastiana (Sárvárról északra fekvő hely), és Arabona (Győr) között, s igy alsó Pannóniában a Duna és Dráva folyók közötti vidéken keresendő. Hogy azonban a helyszínére eljuthassunk, B. Szt.-Lászlón Miháldi István esperes, ismert régé­szünk kalauzolását kell igénybe vennünk, kinek nagybecsű régészgyüjteraénye, nevezetesen Mursella felkutatása közben szerzett római korbeli leletei (edények, eszközök, bronz-, ezüst- és arany pénzek, ékszerek), előre is tájékozást nyújtanak az iparos római városról. B.-Szt.-Lászlóról f. augusztus 21-én ugyan az esperes úr társaságában megkezdett utunk Gicz községben br. Bézsán Jánosnak paradicsom- szerű birtokán, s több közbeeső helységek között Győr-Kajár községen a bakonybóli apátság birto­kán vezetett keresztül; s természetes dolog, hogy útközben gondolatunk nem mindig az utazás vég­pontján, a régmúltak emlékein lebegett, de jól esett körülöttünk látnunk az uj életet, a hatalmasan fej­lődött jelent; s meg nem állhatjuk, hogy e vidé­ken a gazdasági élet előhaladásán tekintetünket meg ne pihentessük. Gyönyörűség látni az utakat szegélyező szebb- nél-Bzebb gyümölcsfákat, s a gondosan művelt szántóföldek és rétek mellett emelkedő dombok gyümölcs- és szőlő-ültetvényeit. Ezeknek üde ter­mésében nemcsak szemünk gyönyörködhetett, de a jó mód és szives vendéglátás úgy hozván magával szánknak is kijutott. Sokan a köznép müveletlensége és romlottsá­gára hivatkozva kétkednek a fölött, hogy hazánk­ban a szántóföldnek nem alkalmas területek s az utak mente gyümölcsfával beültetés alá vehető, s ez irányban a földművelés legmagasabb foka el­érhető lenne. Tessék a kétkedőknek ellátogatni Győr-Kajárra; itt a lehetetlenségnek vélt dolog Friedrik Károly uradalmi tiszttartó czéltudatos ve­zetése mellett már évtizedek óta megvalósulva látható. A kivételhez azonban bölcs előrelátás és sok irányú tevékenység szükséges; mert midőn a nagy­birtokos sajátjának gyarapítását czélozza, nem hagyja számításon kívül környezetének, a löld népének gyarapodását, s gazdasága előrehaladottságát nem úgy akarja elérni, hogy ez a környezet elmaradott­sága mellett annál kirívóbb legyen, vagy talán en­nek rovására történjék. A kajári urodalom azért pár krajczárért vagy ingyen a községbelieknek (is juttat jól rendezett gyümölcsfa-iskolájából szüksé­ges mennyiségű gyümölcsfát; s valóban öröm látni, hogy az egyszerű parasztházak udvarát is a legne­mesebb gyümölcsfák ékesítik s ennek lakója nem nézi többé irigy szemmel az urodalom utmelléki gyümölcsét. Ez irányban a köznép művelődésének nagy­ban előmozdítására szolgál Kajár községben a kisdedovoda, mely az urodalom által sajátul adott és müveltetett földbirtok jövedelméből magát ál­landóan fentartani képes s egyéb üdvös hatása mellett, visszatartja a gyermeket a gyümölcsfák rongálásá­tól. S igy elképzelhető, hogy a már eddig kiülte­tett és fentartott tízezer darab nemes gyümölcsfa a mellet, hogy a vidéknek gyönyörködtető keretet nyújt, idővel minő hasznot fog hajtani tulajdono­sának. Alkalmunk volt értesülni, hogy a mintagaz­daságnak tekintett kisbéri állami urodalom ez irány­ban kezdette meg működését a gyümölcsfa ültetés­sel, szükségletét a giczi urodalmi faiskolából sze­rezvén be. Valóban nem szakértőnek is érdemes megte­kinteni a nagyszerűségében nálunk páratlan giczi gyümölcsfaiskolát, mely Bertalaufy István gazdasági intézőnek érdemeit dicséri, ki agglegénysége daczára méltán elmondhatja, hogy Magyarországbau aligha örvendhet valaki nagyobb és szebb családnak, mint ő, midőn naponkénti fejlődését láthatjaja közönséges és díszfák óriási ültetvényén kívül, az áltállá 6—7 év alatt beplántált 60 holduyi gyümölcsfatelepen a nemes alma-, körte-, meggy-, szilva-, baraczk- dió­fáknak és bogyárféléknek százakra menő fajaiban s ezreket számláló példányaiban. A faiskolát sétáuy- szerüleg keresztező utak mentén táblácskák jelzik a sorokba ültetett s eladásra szánt gyümölcsfajokat s legyen elég felemlíteni, hogy maguk az ölesnél nyúlánkabb nemes cseresnye és meggyfák száma a tizezeret meghaladja. Ezek után hosszúra nyúlt kitérés után foly­tattuk utunkat Mursella felé, hova Győr-Kajártól Gyömörén, Tótheu és Kis-Árpáson át haladva jut­hatunk. Mursella városa nagyrészben a bakonybéli apátság tulajdonához tartozó Kis-Árpás puszta te­rületén a Rába folyó jobb partján terül el, átnyúlik azonban a Rábán túl fekvő Nagy-Árpás község ha­tárába ; s minden jel arra mutat, hogy a Rába csak későbbi időben, Mursella elpusztulása után ve hette ez irányban útját, mert ismétlődő áradásai, melyek Mursella falait iszappal eltemették, e he­lyütt a rómaiak városalapítását lehetetlenné tet­ték volna. Tehát egy földalatti kétezer éves város egy valóságos kis Pompei terül el előttünk, melynek több nagyobb épületét Miháldi esperes ur Friedrich tisztartó ur közreműködésével s a tulajdonos apát­ság készséges engedélyével a régészeti tudomány czéljaiból felásatta, de e melett kirándulásunk épen a tartósan száraz időjárásra esvén, a nap által le­perzselt sárgás gyep csalhatatlanul kimutatta a nagy­számú épületek falazatának irányát; s bárhol tet­tünk próbát, másfél ásó nyomásuyira előtűnt a leperzselt gyep által elárult falazat ugyannyira, hogy ha a földterület nngyobb része nem lett volna szántás alatt művelve, egy tekintetre lerajzolhatók lettek volna Mursella épületeinek alapfalai. Az ásatást Miháldi esperes az 1871. év óta időn­ként eszközölteti, melynek eredménye nemcsak az említett épületek felszinrehozatala, hanem az ásás közben nagyérdekü régiségtárgyaknak, 'edényeknek, eszközöknek, ékszereknek és pénzeknek fellelése, melyek a tudományos világ előtt egymagokban is képesek voltak a Miháldi-féle gyűjteménynek nagy hírnevet szerezni. A méternyi mélységű árokmetszetek szemlél- hetővé teszik a vidéken egyébként nem találtató gömbölyű kavicscsal készült római országút mentét, mely Antoninus időkori leírása szerint Sabariából Bregetiumba vezetett. Megérkeztünk hírére ásó- és kapával csopor­tosan jön ki a kisárpási földműves nép, ezzel rög­tönzött ásatásunk számos érdekes leletet eredmé­nyezett, melyek közül e sorok Írója is emlékül ho­zott magával egy bronz fibulát (az időkori varratlan ruhák összetartása végett nélkülözhetlen kapcsos tüt), továbbá egy üvegcsét (illatszertartót), több darab terra sigillátát (manapság utánozhatlan anyag­ból való edény részeket), és római pénzeket. Mi­háldi ur, e mellett ismét gazdag zsákmányra tett szert, a falu apraja csapatosan jött szállásunkra magával hozván s néhány krajczárért átszolgáltat­ván az időközben lelt tárgyakat. Odajött a falu zsidaja is, ki a magához kerített érdekes tárgyakon csak nagyobb nyereség mellett volt hajlandó túl­adni. Miháldi úrtól már megtanulta a falu népsége, hogy a talált régészeti tárgyakat nem kell elrom­bolni és elszórni, hanem megtakarítani; így hord­ván össze — úgyszólván — porszemenkint az anya­got, nogy ebből a tudományos buvárlat jelen előre haladott művelődésünk alapzatát és fejlődését meg­határozhassa és jövő törekvésünk irányát inegje lölhesse. Kirándulásunk folytán tehát alkalmunk volt bepillantani előrehaladásunknak úgy a tudományos buvárlat, mint a gyakorlati élet egyes utjain nyilvá­nult jelenségeibe; és ha elgondoljuk, hogy ez uta­kon kívül az emberi szellem tevékenysége hány utón munkál közre a közös czélra, az emberi mű­velődés fönséges épületének megalkotására : be kell látnunk, hogy mindnyájunknak kijut saját hatáskö­rében e nagy munkából, s hogy minden ember és minden nemzet annyit ér, a mennyivel e munkálat­hoz hozzájárúl. Midőn tehát ezúttal nemzetünk néhány csend­ben működő muukását megneveznünk alkalmunk volt, abbeli óhajtásunkat kell kifejeznünk, hogy az illetők munkásságuk gyümölcsét maguk is mielőbb élvezhessék, s hogy különösen a kirándulásra alkal­mat nyújtó Miháldi István esperes ur, ki halmozott teendői és a plébánia szerény jövödelmei mellett képes volt a tudomány szolgálatában eredménynyel közreműködni, mielőbb egy veszprémi kanouoki stallumba juthasson, hogy így majd alkalma és módja legyen nagybecsű gyűjteményét az alakuló veszprémmegyei muzeum alapjául felajánlani, s azt további támogatásában részesíteni. Veszprémmegyének így lenne Paur Ivánja. Galamb István. IRODALMUNK. — Emlékeztető. , A telekkönyvi beté­tek szerkesztéséről szóló törvény és az arra vonatkozó rendeletek s magya­rázatok“ czimü munkámra az előfizetési batár­idő folyó évi szeptember 15-ikén lejár, mire a n. é. közönséget emlékeztetni azon tiszteletteljes kérelemmel van szerencsém, hogy szives pártolás által kegyeskedjék lehetővé tenni azt, hogy ezen munkámat, mely nem csak a kérdéses törvényt kimerítő magyarázatokkal és az arra vonatkozólag kiadandó összes (igazság-, bel-, pénzügy- s föld- mivelés- ipar- és kereskedelemügyi) miniszteri ren­deleteket egy kötetben összegyűjtve tartalmazza, hanem ezen felül terjedelmes bevezetésben a telekkönyvi intézményt röviden ismertetve a törvény keletkezésének okait és történetét előadja, s bosz- szabb czikksorozatban mind azon előismerete­ket, melyek a törvény alapos megértéséhez a nem szakértő nagy-közönségnek elkerülhetetlenül szük­ségesek, világos s lehetőleg érdekes és vonzó mó­don népszerű nyelven tárgyalja, — kiadhassam. Előfizetési ára 1 frt, mely — legczélszerübben postautalványnyal — Erzsébetvárosra (Erdély) kül­dendő. Tíz előfizető után egy tiszteletpéldánynyal szolgálok. Kdplány Gé{a, kir. törvényszéki bíró. PIACZI ÁRAK. Gabona ÍOO kilog ramm ként. 1886. szeptember hó 3-án. Búza Rozs Árpa Zab Kukor. 8 frt 80. 8 frt 50. 8 frt 30. 6 frt 60. 6 trt 40. 6 fi t 30. 8 frt-50. 7 frt 80. 6 frt 60. 6 frt 40. 6 frt 30. 6 frt 10. 6 f,T"5öT 6 frt 30. 6 frt 20. Felelős szerkesztő: HEGEDŰS JÁNOS. Laptulajdouos és kiadó: KRAUSZ ARMIN FIA. NYILTTÉR.*) Az olyan szer, mely naponkint csak három kraj­cárba kerül, bízvást ajánlható. Budapest. Mivel én az ön híres Brandt R. gyógyszerész-féle labdacsait kitünően jó hatásuk miatt továbbra is folyvást használom : tisztelet­tel kérek még néhány csomagot, miért előre is köszönetét mondok, annak kijelentése mellett, hogy én a svajczi lab­dacsokat ezután is mindenkinek ajánlani fogom, minél na­gyobb elterjedése végett Tisztelője Ebenführer Oszkár, na- pidijas, VII. kér. Dob-útcza 8. az. Magyarországban a Brandt R. gyógyszerész svájczi labdacsainak sok utánoz- ványa lévén forgalomban, figyelni kell, hogy minden dobo­zon megvan-e a védőjegy: egy fehér kereszt vörös mező­ben s Brandt R. névaláírása. 126 10—3 A RolonczHéle Mz Veszprémben, a pápai utón szabad kézből eladó« Az épületen van: 15 szoba, több magtári helyiség, padlások, istállók, pinczék, mind jó karban. Bővebb értesítést ad WESSEL LIPÖT >50 3-i Veszprémben Kályhák Jutányos áron eladók Krausz Árminnál Veszprémben. 1885. Árverési hirdetmény. A veszprémi kir. tőrvszék mint tkönyvi ható­ság közhirré teszi, hogy Dr. Telegdy (előbb Tröszti er) Miksa enyingi lakos végrehajtatónak Buchvald Adolfné szül. Kohn Józefa lepsényi lakos végrehaj­tást szenvedő elleni ügyében 4500 frt, 130 frt 12 kr. s járulékai iránti követelés behajtása végett, vala­mint a csatlakozónak kimondott Stern Soma 270 frt 8 jár. iránti követelése végett a veszprémi kir. tőrvszék területén Lepsény községben Buchvald Adolfné szül. Kohn Jozefának a lepsényi 193. sz. tjkönyvben -f-2 sor 230 frt, a lepsényi 300 sz. tjkönyvben -j-1 sor 314 frt, mégis a lepsényi 543. sz. tjkönyvben I. 1—8 sor sz. a. 741 frt megálla­pított kikiáltási áru ingatlanai 1886. évi október hó 26-ik napján d. e. 9 órakor Lepsényben a községházánál megtartandó nyilvános árverésen a kikiáltási áron alul is a legtöbbet Ígérőnek el­adatni fog. Veszprémi kir. törvényszék telekkönyvi osz­tályának 1886. évi május 10 én tartott üléséből. Csolnoky, Vargha, kir. törvszéki jegyző. 151 kir. törvszéki h. elnök. *) E rovat alatt közlöttért nem vállal felelősséget a Szerk. «1» » E T Itt B W Y ® K. »p. POPP zamatos orvosi növény-iszap pan a vegyészileg megvizsgáltatott és Európa számos orvosi és vegyészi kitűnősége által a bőrre nézve mint a legjobb szer elismertetett; 18 év óta sikerrel alkal- maztatik mindennemű bőrkiütések, különösen visz- ketegség, sömör, ótvar, fej- és szakál-korpa, fagyás, Iábfzzadá8 é8 rüh ellen. Ára 30 kr. Tek. Dr. Popp i. G. urnák Bécsben, 1 Bez. Bognergasse Nr. 2. Miután egy küteget hat éven át hurczoltam maga­mon s négy orvos is kezelte a nélkül, hogy meg­menthetett volna e bajtél, az Ön növény szappanéhoz fordultam, és az annyira bevált, hogy Ön iránt nem tudok elég hálával viseltetni. Egyenesen Önhöz fordulok, mivel a gyógyszertá­rakban több fajtát kaptam, hasonló csomagolással ugyan mint az öné, de mégis azt hiszem, hogy hamisítva van­nak, mert az én kedvelt szép sötétszürke szappano­mat csak Öntől van reményem megkaphatni. ' Mellékelt összegért szíveskedjék az Ön gyógysrejü növényszappanából nekem küldeni. Kiváló tisztelettel FRANZ AMÁLIA, Prerau (Morvaorsz.) Kapható : Veszprémben : Ferenczy Károly, valamint Sz. Horváth P. urak gyógyszertárában és minden díszműáru kereskedésben. Várpalotán: Bereczk P. gyógysz. Tapolczán: Glaser J. gyógysz. Polgárdin : Kampis J. gyógysz. Nagy-Vázsonyban: Szálé R. gyógysz. Sümegen: Stamborszky L. gyógysz. Enyln- gen: Adler E. gyógysz. Siófokon: Szabados L. gyógysz. Devec8erben: Drexler j. gyógysz. Zirczen : Takácsy J. gyógysz. 67 25 —12 Veszprém vármegye alispántól. 9281. x 1886. A vizjogról szóló és f. évi január hó 1-én életbelépett 1885. XXIII. t.-cz. 189. §-ának, valamint az ezen törvény végrehajtása tárgyában 1885. évi deczember hó 31-én 45689. sz. a. kibocsátott általános rendelet 87- §-áuak alapján felszólítom a vármegyénk területén fenn­álló vizi művek és vizhaszuálati jogosítványok tulajdonosait, hogy a jogosítványaikra vonat­kozó engedélyt 1887. évi január hó 1 sö napjáig hozzám írásban mutassák be, vagy pedig Írásban igazolják azt, hogy vizi műveik 1886. évi január hó 1-je éta háboritlanul fenuállauak és pedig a nélkül, hogy mások jogosult érdekeit sértenék és mint ilyenek az illetékes hatóságok által károsaknak találtattak volna. Megjegyzem, hogy a bejelentések a hivatkozott 1885. XXIII. t.-cz. 191. §-ának második bekezdése értelmében bélyegmentesek. Ezen bemutatási, illetve igazolási kötelezettség minden hatósági engedélyre szoruló vizi munkálat tulajdonosára kiterjed s igy öntözési, lecsapolási, ármentesitési, ipari vál­lalatokra, malmokra, továbbá nyilvános és magán vízvezetékekre, nyilvános és magáncsa­tornákra, mesterséges víztartókra, védgátakra és zsilipekre egyaránt érvényes. A kik jogosítványukat igazolni nem tudják, vagy igazolás végett a fent kitűzött határidőben nem jelentkeznek: azoknak vizi müvei az idézett törvény 191. §-ának értel­mében nem létezőknek fognak tekintetni s az ily vízmüvekre nézve a vizjogról szóló tör­vény 163. és következő szakaszai s a fent említett 45689. számú általános miniszteri sza­bályrendelet 3—32. §§-ai fognak alkalmaztatni. Veszprém, 1886. évi augusztus hó ll-éu. 144. 3-3 TTégrliely- Dezső, kir. tanácsos, alispán. A LEGJOBB 5 36—35 CIGARETTE-PAPIR A VALÓDI LE HÓIM franezia gyártmány Cawley és Henry párisi czégtől. Utánzásoktól óvakodjunk I "WS Ezen papirt leginkább ajánlják : Dr. J. J. Polli, Dr. H. Ludwig és Dr. E. Lippmaim a vegyé­szet tanárai a bécsi egyetemen, és pedig épúgy kitűnő minősége mint absolut tisztasága miatt, a mivel semmiféle az egészségnek ártó anyag­gal nincs keverve. rAO-siMiLi dk l’^tiqusttk 17, Ml Béranjir, á l'AHIS

Next

/
Thumbnails
Contents