Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1886 (12. évfolyam, 7-52. szám)
1886-06-20 / 25. szám
% lyel törvényhatóságunkat a f. évi junius hó 14-én Badacsonyban rendezendő Kisfaludy ünnepélyre meghívja. Az ünnepélyen a megye közönségének képviseletében leendő részvételre Ányos Tivadar, dr. Bezerédj Viktor, dr. Penyvessy Ferencz, s Ko- pácsy Árpád felkérettek. á megyeház építési költségeinek fedezésére fölvett kölcsön törlesztése a megye közönségének | egyenes államadója után kivetendő 2% pótadóval eszközöltetik. Erre nézve a következő határozat hozatott: Tekintve, hogy az 1883. XV. t ez. 10 §-a értelmében mindazon esetben, midőn pótadó kivetése határoztatik el, névszerinti szavazás rendelendő el, elnöklő főispán űr a kérdést akként, hogy elfogadja-e a törvényhatósági közgyűlés a megyei s\ékhá\ építő bizottságnak abbeli javaslatát, hog r az építésre megszavazott kölcsön évi terhének fedezése czéljából az 1886. évre a megye közönsége által földadó, házadó, kereset adó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, bánya adó, tőke-kamat és járadék adó czimén fizetett egyenes államadók után az 1883. XV. t. c{. 9. § a alapján 2% pótadó vettessék ki ? foltévá s egyúttal szavazat szedő küldöttséget nevezve, a név szerinti szavazást nyomban elrendelte, ennek folyamán igennel szavaztak: b. Fiáth Pál, Lazányi Béla, dr. Fenyvessy Ferencz, dr. Kenessey Pongrácz, Fekete Károly, Rosenthal Nándor, Bibó Dénes, Antal Gábor, Krausz Armin, Magyar János, Ányos László, Barthalos István, Ihász Lajos, Bezerédj Viktor dr., Szilágyi Mihály, Kenessei Móricz, Kiss László, Balogh Károly, Lövi László, Brenner Lőrincz, Nagy Iván, Korbály György, Móricz János, Günther Adolf Néger Ágoston, Szente János, Gulden György, Zarka Dénes, Horváth Pál, Wachsmann János, Mikoviuyi Ödön, Perlaky József, Kőrössy Atal, Szvoboda Ven- czel, Várady Gyula, Androvics Imre, Kováts Imre, Paál Dénes, Óváry Ferencz dr., Barabás Béla, Sándli József, Günther Endre, Szalay Ferencz, Takács Ádám, Mészöly Gyula, Bélák István (ügyvéd), id. Bélák István, Koritschoner Lipót dr., Kovács István, Bélák János, Horváth Lajos, Matkovics Pál, André Gyula, Doktorics Samu, Hets Ferencz, Benkő István, Kompolthy Tivadar, Kenessey Zoltán, Ács Rudolf, Kovács Péter, Kiss Sándor, Szalóky Lajos, Lach- mann Ottó, Drabik Károly, id. Szalay János, Nemes János, Kántás Sándor, Koller Sándor, Szélessy Dániel, Szeglethy György, Bélák Lajos, dr. Kerényi Károly, Kiss Péter, Szőnyeghy Alajos, Kolossváry József, Noszlopy Viktor, Gyurátz Ferencz, Barcza Kálmán, Wolfinger András, Schvarz Tamás, Kovács István, (Lovász-Patona), Kopácsy Antal, Gyimóthy János, dr. Matkovics Tivadar, Sörös Zoltán, Kenessey Károly, Kasenczky János, Szőke Ignácz, Véghely Dezső, Kleczár Ferencz, Vikár Lajos, Fodor Gyula, Szabó Imre, Veégh István, Tóth Kálmán, Galamb József, Eötvös Károly, Levatics Kálmán dr., Huszár József, Szántó Lajos, Pollák Ferencz, Purgly Sándor dr., id Purgly Sándor, Hermann János, Lukacsek János megyebizottsági tagok összesen 105-en; ezek ellenében nemmel szavaztak: Tóth Ede, "Htinkár Dénes, Hunkár Dezső, Ányos Tivadar, Hencz Tamás, Pichárd Károly, Krisztinkovich Aladár, Bezerédj Iván, összesen 8-an, igy tehát a törvény szerint megkívánt % többség meglevőn, főispán úr által a határozat kimondatott s megerősítés végett a m. kir. belügyminisztériumhoz fölterjesztetni rendeltetett. A megyei székházalap 1885. évi számadása, és pedig a bevétel 35587 frt 2 kr., a kiadás 13512 írt 57 kr, maradvány 22074 frt 45 kr. összegben helyesnek találtatván, Kopácsy Árpád m. főpénztár- nok úrnak a fölmentvény megadatott. Olvastatott a megyei székházépítő bizottság jelentése, mely az építkezés körül a lefolyt évnegyedben előfordult főbb mozzanatokat tartalmazta. A jelentés helyeslő tudomásul vétetett. Gömör vármegye közönségének a tüzkárbizto- sitás kötelezővé tétele tárgyában a képviselőházhoz intézett felirata, hasonló fölterjesztéssel pártoltatni rendeltetett. A megyei gazdasági egylet előterjesztésére, a marhasónak olcsó áron leendő beszerezhetése iránt az országgyűléshez felirat intézése határoztatott. Veszprém város képviselő teztületének az új városház bérletére és átalakítására nézve hozott határozatai jóváhagyattak. A megyei gyámpénztár 1885. évi számadása jóváhagyatott. A Pápa városi ipartestület alapszabályai, miután a miniszteri rendeletben kívánt módosítások azokon meg nem tétettek a megy közönsége által megerősíthetők nem voltak. A Veszprém városi ipartestület módosított alapszabályait, a jóváhagyási záradékkal ellátva, megerősítette a vármegye közönsége. Jásd községhez tartozó Csősz puszta és Várpalota községhez tartozó *Péth puszta önálló pusztákká nyilváníttattak. A Budapesten alakúit .Szegény beteg gyermek egyesületibe 50 írttal alapitó tagúi lépett be a vármegye közönsége. A magyarországi tanítók árvaháza alapjának gyámolitására 100 irtot szavazott meg a közgyűlés A külső-vathi községi iskola épületének helyre- állítására 300 frt szavaztatott meg. A verseczi magyarnyelv terjesztő egyesületbe 20 írttal alapító tagúi léyett be vármegyénk közönsége. A magyar nyelv terjesztése körűi érdemeket szerzett, a megye területén működő néptanítók között 50 db arany jutalom osztatott ki. Az I. 6 db. aranyból álló díjat Würth B. Gábor zirczi rom. kath. néptanító nyerte el; a II. 6 db. arany díjat Zat- kalik János csernyei ág. evang. néptanító ; a III. 6 db arany díjat Macher Endre 1. komáromi ág. evang. néptanító; a IV. 4 db. arany díjat Tömör Lukács rátóti r. k. néptanító; az V. 4 db. arany díjat Szeifert Simon márkói r. k. néptanító; a VI. 3 db. arany díjat Sagovácz Károly gyertyánkuti községi tanító; a VII. 3 db. arany díjat Hanuig András t. beréndi r. k. néptanító; a VIII. 3 db. arany díjat Kéri Antal szűcsi r. k. néptanító; a IX. 3 db. arany díjat Méhes Benő b. n. szt. lászlói tanító ; a X. 2 db. arany díjat Sáringer Károly n. hidegkúti tanító; a XI. 2 db. arany díjat Luka Kálmán lókuti tanító; a XII. 2 db. arany dijat Lauer Károly fáeszi tanító; a XIII. 2 db. arany díjat Koliuger József p. eplényi tanító; a XIV. 2 db. arany díjat Gréber János úrkuti tanító ; a XV. 2 db. arany dijat Valdinger György b. szt. iváni tanító. Közegészségügy. Veszprém vármegye f. hó 7-én tartott közigazgatási bizottsági ülésére Kerényi Károly dr. megyei főorvos a következő jelentést terjesztette be: Május hó folyamában a közegészség, habár a beto- gedéselc száma némileg csökkent, de mivel a halálozási arány emelkedett, az eló'ző havinál kedvezőtlenebb volt. Az uralgó kórjelleg általában lnirútos és lobos volt, a betegedéselc legnagyobb számát a gyermekek között uralgott hörgi és hökhurutok képezték ; előfordultak a felnőttek között gyakoribb esetben váltólázak, valamint a tartós meleg napok alatt, — a mely ezen hó legnagyobb részén át rendkiviili nagy mérvben uralgott — heveny, gyomor és bélhurutok is, de ezen betegedések csak szórványosak vofJ tak, enyhe kórtiinetekkel jártak és kedvező volt befolyásuk. Heveny fertőző kórok a megye területén járványosán nem uralkodtak de szórványosan felmerült a roncsoló toroklob, vörlieny, és imitt amott egy-egy hagymáz bote- gedés -is. A fenyegető kolera járványt megelőzőleg a belügyminisztérium és az alispáni hivatal részéről kiadott egészség rendőri utasításokhoz képest különös tekintettel az uralgó nagyfokú hőmérsékletre úgy a közterek, mint a korcsmák, vendéglők és egyéb nyilvános helyek tisztán tartására, valamint az iskolák és kutak tisztogatására a hatóságok és ezek egészségügyi közegei részéről kiváló gond fordíttatott. Nevezetesen piaezi vizsgálat teljesíttetett naponként, kávéház megvizsgáltatott 21-szer, vendéglő 37- szer, korcsma 43-szor, mészárszék, vágóhíd városokban naponként, egyéb helyeken 35-ször, hentesüzlet megvizsgáltatott 10-szer, elkoboztatok 9 kiló marhahús, 17 liter élvezhetőn tej. Iskola megvizsgáltatott 22, azok tisztán tartása iránt is a kellő gondoskodás megtörtént ; kifogás alá esik a borzavári iskola. Indóház megvizsgáltatott 25-szür, tisztátalanság nem találtatott, a fertőtlenítés rendesen történik. Lakás tisztátalannak találtatott 75, fertőtlenített 75, betiltatott 1, árnyékszék és peczegödör kifogásoltatott 10, fertötleníttetett 10, kút megvizsgáltatott 60, kimerítésük egészségi szempontból elrendeltetett. Veszett eb általi marós előfordult Ajkán, M.-Polány- ban és Lőrintén, mindenütt egy-egy gyermeket mart meg a veszett eb, kik orvosi felügyelet alatt állanak és ápolásukról is gondoskodva van, a megmart és gyanús ebek kiirtására a kellő intézkedések hatóságilag foganatosíttattak. Eb veszettség előfordult Romándon is egy esetben, az eb nyomban kiirtatott és a szükséghez mért óvintézkedések a további veszélyek megelőzése czéljából hatóságilag foganatosíttattak. Fürdő megvizsgáltatott 9-szer. Ugyanezen alkalommal tisztelettel meg kell említenem újólag a a pápai úgynevezett czinczaároknak főkép a forró nyári hónapok alatt érezhető s a lakhelyek légkörét bűzös kigőzölgéseivel befertöztető, egészségre ártalmas voltát, teljes tisztelettel kérem a tekintetes közigazgatási bizottságot, miszerint ezen ároknak befedetése iránt, tekintettel különösen a fenyegető kolera járványra intézkedni kegyeskedjék. Végre a Kenese község melletti Balaton parton levő halász kunyhó is, a mely helyen a Balatonból kihal szott számos apró halak tisztogatása által felszaporodott s bomlásnak indult állati hulladékok rothadt szaga főkép a forró nyári napok alatt az ottani légkört úgyszólván dögleletessé teszi, a mely úgy a községbeli lakosságnak, mint az oda fürödni járó és hosszabb időn át tartózkodó közönségnek egészségére rendkívüli káros befolyással van : tekintette? a fenyegető kolera járványrá, ezen körülményt is azon tiszteletteljes kéréssel említem meg alázatos jelentésem sorrendében, hogy a tek. közigazgatási bizottság azon halászkunyhónak egészségügyi tekintetből a mostani helyéről leendő eltávolítását és annak a községtől legalább is 3 kilométernyire távolabb délnek íekvő helyen való felállítását elrendelni kegyeskedjék. Öngyilkosság volt 2 u. m. 1 önfelakasztás és 1 kutba- ugrás által. Az állategészségügyre vonatkozólag tisztelettel jelentem, miszerint a pápai és devecseri járások területén néhány veszett kutyán kívül a hasznos háziállatok közt május hó folyamában fertőző betegség nem őszleltetett, de a hó elején uralgott hideg havas esős napok alatt a legelőn volt szarvarmarha állományban több helyen gyomor, bél és tüdőkhurutok mutatkoztak, a betegség azonban pár gyengébb borjú és tinó elhullása után megszűnt, jelenleg a marhák között semmiféle betegség nem tapasztalható. A lóállományból Pápán takonykor miatt kiirtatott 1 ló, a további fertőzés meggátlása tekintetéből a szabályszerű óvintézkedések megtétettek. Kelt Veszprémben 1886. junius hó 2-án. Dr. Kerényi Károly, megyei főorvos. Az új megyeház. A f. hó 7-én tartott megyei közgyűlés által az új megyeház építésénél esz- közlendö megtakarítások tárgyában vizsgálatra kiküldött 5-ös bizottság működéséről közöljük a bizottság által fölvett következő jegyzőkönyvet: Jegyzőkönyv, mely fölvétetett Veszprémben, 188G-ik évi junius hó 12-én Veszprémvármegye közgyűlésének junius hó 7-én 124/8857. sz. a. határozata alapján az e határozattal kiküldött V-ös bizottság által. Jelenvoltak: Eötvös Károly, gr. Festetich Andor, Ányos Tivadar, Magyar János és Szalatkay István kiküldött bizottsági tagok. Az albizottság, illetőleg V-ös bizottság elnökéül Magyar János, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig most nevezett elnökkel együtt Eötvös Károly megválasztatott. A bizottság a jelzett közgyűlés 124/8857. sz. a. határozata alapján tanácskozás tárgyává tette az építendő megyei székház építése körül az építésnek most már megkezdett folyama közben eszközölhető megtakarítások kérdését. E kérdés tárgyalásánál változást nem tűrő alapelvek gyanánt tekinté a vármegye közönségének eddig hozott határozatai alap ján a következőket: 1. Az építkezés nagyban és egészben a már megállapított s elfogadott építkezési terv szerint folytattassék s fejeztessék be s különösen a tervezett székháznak homlokzatát képező főépülete mind méreteiben, mind beosztásában, mind lényeges külső díszítésében, s műépitészeti alkatában változatlanul építtessék ki. 2. A megyei képviselet tanácskozásaira s a közigazgatási hivatalok elhelyezésére alkalmas menyi- ségü és minőségű helyiség állíttassák elő. 3. Az építkezésre szükséges pénzösszeg a budapesti első hazai takarékpénztártól oly föltétellel vé1 tessék kölcsön, hogy az évenként 18.000 forintnyi járadékkal, de nem magasabb kamat, mellett torlesz tessék, mint a mekkora 300.000 forintnak 50 éven át 6% járadékkal való-törlesztésében szerepel s hogy a kölcsön konvertálható, időközben törlesztheto s részben is törlesztheto legyen s a kölcsönadó intézet azt fel ne mondhassa; — végzetre , 4. A kölcsön törlesztésére szükséges pénz 2 /0 megyei'pótadó alapján szereztessék be évenként. Ezen elvek alapul vételével s az ezek által megengedett kereten belül az V-ös bizottság a leg- messzebb menő és legszigorúbb takarékosságot alkalmazni látja mulhatlauul szükségesnek, miután oly intézkedést, mely a vármegye közönségét akár ötven évi háziadé fizetésére, akár 2°/0 pótadó fizetesere kötelezi, a már most is fenálló súlyos állami adók és közterhek mellett, csupán az elodázbatlan végszükség által vél indokolhatónak. Ily szükség nélkül a vármegye közönségének terheltetését könnyelmű és kárhozatos lépésnek tekintené. A bizottságnak a megtakarításra ezélzó javaslatai a következők : I. Magánlakások és szállóhelyiségek. A bizottság a tervek átvizsgálásából meggyőződött, hogy alispáni és főjegyzői lakásokra és szolga- bírói szálló helyiségekre az első és másod emeleten mintegy 30 helyiség terveztetik. Azonban miután a bizottság nem képes felfogni, hogy^ a vármegye központi tisztviselői közül miért adassák csak kettőnek s nem a többinek is lakás a székházban ; miután a bizottság úgy vélekedik, hogy a czélszerösággel és józan felfogással meg nem egyez, hogy egy a közigazgatásra, levéltár és pénztár őrizésére s foglyok elhelyezésére szánt középületben esetleg nagy családu és számos cselédségü magáufelek rendesen lakjauak s járványok esetén a középületet esetleg járványos kórok fészkévé tegyék; miután a törvény s az ezen alapuló megyei évi költségvetés a vármegye tisztviselőinek lakbért szab meg, mely az állami kincstárból fedezendő, ily lakások esetén pedig maga a megye közönsége venne magára ötszörte-hatszorta nagyobb terhet, a mi semmivel sem indokolható ; miután az ország túlnyomó nagy részében egyátalán nincs a köztisztviselőknek középületbe helyezett ingyen lakásuk; miután el nem képzelhető, hogy az állami és megyei összes tisztviselők közül miért csak egy-két megyei központi tisztviselőért tétessék az egész miveit külföldön is érvényes józan gyakorlat alul kivétel; miután a vármegye székházát a magán lakásokkal együttjáró és vidéken különösen szokásos zajosabb magán kedvteléseknek székhelyévé tenni nem czélszerü s végre miután a legnagyobb könnyelműség lenne ama vidékbeli szolgabirák számára, kik évenkint csak négyszer a közgyűlések idején jöhetnek hivatalosan s akkor is csak pár napra a központba, hat tágas helyiséget egész esztendőn át üresen tartani: ezen jól megfontolt okoknál fogva a bizottság a magánlakásokat és szálló helyiségeket eltörlendőnek javasolja. II. A második emelet. A bizottság azon javaslatot teszi, hogy az építési tervben felvett két szárny és hátsó épület csak egy emelettel építtessék ki. Ugyanis a mennyiben a magánlakások és szálló helyiségek kiépítése elejtetik s a mennyiben a homlokzati főépületben magán lakásokra szánt helyiségek hivatalos helyiségekül fognak alkalmaztatni: az esetre a tervről levont szabatos méretek szerint az első, illetőleg egyetlen emelet is, a homlokzatifőépületben felszabadult helyiségekkel együtt, teljesen elégséges lesz mindazon hivatali helyiségre, mely az építési tervben fölvétetett. Továbbá szükség esetén a közgazdasági előadónak, mint nem rendszeres és nem is állandó hivatalnak szánt helyiség más állandó hivatalos használatra alkalmazható s az állam-építészeti hivatalnak szánt helyiségek, melyekre az ily térfogatban az eddigi gyakorlat szerint semmikép sincs szükség, legalább is fele mérvre redukálhatók. A második emeletnek a szárny és hátsó épületen való elhagyása az egész épület műépitészeti alkatát és szépségét a legkevésbé sem változtatja vagy csökkenti, miután az utczára és szabad térre néző főépület változatlanul marad, az oldalszárnyak és hátsó épület pedig a terepviszonyoknál fogva úgy sem látható. III. Istállók, félszerek. A bizottság az istállók és félszerek tervbe vett építését elejtetni javasolja. E javaslatot részben az indokolja, hogy a magánlakások és szálló helyiségek megszüntettetuek ; részben pedig az, hogy a közigazgatásra szánt épületben istállók és félszerek alkalmazása s az ezek használatával együtt járó cselédség betelepítése nemcsak szükségtelen, de sőt czélszerütlen és káros. IV. Erkélyek. A bizottság a főépület homlokzatán erkélyek alkalmazását szükségtelennek s ennélfogva, miután ezek költséggel járnak, tehát ezek építését károsnak és indokolatlannak tekinti. V. Belső díszítések. A bizottság a nagy tanácskozó közteremnek s esetleg a többi termeknek költséges kifestését és di szításét mellőzendőnek javasolja. A bizottság abban a meggyőződésben van, hogy e termek belső díszítését és festését teljesen szükségtelen másként és költségesebben teljesíteni, mint a hogy az országgyűlés Sándor főherczeg utczai képviselőliázának tanácskozó termei diszítvék. Ezek egyszerűen, színesen meszelvék, illetőleg mázolvák, s a vármegye közönségének méltósága nagyobb külső díszt semmi esetre sem igényel, mint az ország törvényhozó testületének méltósága. Továbbá szükségtelennek s ekként indokolatlannak tartja a bizottság a nagy teremnek s esetleg más termeknek rakott keményfa parkettel való ki- padlóztatását. Végül a józan takarékosság elvénél fogva szükségesnek véli, hogy a lépcsőház és főfolyosó falazatai s oszlopzatai teljesen egyszerűen festés és márványozás nélkül szineztessenek, mint a képviselőház előcsarnoka. A bizottságnak, midőn e javaslatokban meg- állapodott, ki kellett terjesztenie gondos figyelmét a javaslóit redukeziók gyakorlati kivitelére is, miután gondolnia kellett arra, hogy már megkötött szerző- dés áll íenn a vállalkozóval az építési terv teljes keresztülvitelére s hogy a vállalkozó e czélból már esetleg megrendeléseket is tett. .... A bizottság tisztában van az iránt, hogy magánjogi törvényeink szerint senki, bármely építési szerződésnél fogva is arra nem kötelezhető, hogy eredetileg tervezett építkezését mint megrendelő fél teljesen befejezze, ellenben a megkötött szerződés a vállalkozót feljogosítja arra, hogy tényleges munkájának s költségeinek megtérítését s egyúttal az egészben vagy részben félbenhagyott építkezés által megszűnt hasznát követelhesse. A szűnő haszon a fővárosban fennálló szokásjog és hazai judikaturánk szerint 8 — 10 százalékot képez a szerződéses költségvetés után. Ehhez képest javasolja a bizottság: 1- ször, hogy a vállalkozó építésznek haladéktalanul tiltass’ék meg az oldalszárnyak és hátsó épület második emeletének, továbbá az istállók és félszereknek, végre a homlokzati erkélyeknek kiépítésére ezélzó minden munkálat és előmunkálat, valamint az ezek kiépítésére szükséges anyagok és szerek megrendelése is. 2- szor: Az ekként elhagyott részletek szerződéses költségvetése után, a mely szakértőileg kiszámítandó, a vállalkozónak 8% szűnő haszon megálla- píttatik s nyomban folyóvá tétetik. 3. Az ekként elhagyott épület részletekre eddig netalán megrendelt anyagok és szerek a vármegye közönsége által megrendelési ár s tényleges költségek szerint átvétetnek, és a szokott alkalmas módon nyomban elértékesíttetnek. 4. A művezető haladéktalanul felhívandó, hogy a második emelet elhagyása által szükségessé vált terv átalakítást, a szilárdság figyelembe vételével, a legnagyobb takarékossággal dolgozza ki, valamint a főhomlokzat összhangját az erkélyek elhagyásával állítsa helyre. 5. Végül a vállalkozó értesítendő határozatilag, hogy a mennyiben e megállapodásokat magára nézve elfogadhatóknak nem tekintené: a törvény rendes útja előtte nyitva áll. A kölcsön felvételére és törlesztésére nézve pedig a bizottság javaslata a következő : a megszavazott kölcsön összegből csak akkora vétessék fel, a mekkora összeg a redukált költségvetés fedezésére s ezen kívül egy évi tartalékjáradékra szükséges ; továbbá tőke és kamat törlesztésre évenkint 18,000 frt fordíttassék, azonban a nagyobb tőketörlés arányában a törlesztési idő redukáltassék ; végezetül a pótadóból befolyó összegnek az évjáradékra nem szükséges 3—4000 forintnyi évi fölöslege minden ötödik évben időközi tőketörlesztésre fordíttassék. Bizottsági elnök úr felhivatik, hogy a megyei alispán urat arról, miszerint a bizottság befejezte tárgyalását, értesíteni, továbbá ugyan őt felkérni méltóztassék, hogy a székház építő bizottságot haladéktalanul összehívja s egyúttal ennek tárgyalásaira az ötös bizottság tagjait is meghívja. K. m. f. Magyar János Eötvös Károly, A kiküld. ötösbizottság előadó, elnöke. A jövő hó elején tartandó rendkívüli közgyűlésen fog határozni a megye közönsége az 5-ös bizottság javaslata fölött. Tűzoltóink zászlószeiitelése. Szép ünnepségek színhelye volt városunk f. hó 14-én, ekkor avatták fel tűzoltó egyletünk zászlóját, mely oly ékesszólóan hirdeti Véghely Dezsőné szül. Molnár Julia úrnő ő nagyságának nemes buzgalommal párosult áldozatkészségét. Alig virradt meg, már bejárta városunkat az egylet zenekara s a tűztoronyban nemzeti lobogók 1 lengtek. 9 órakor kezdődött az isteni tisztelet, a piáristák templomában, melyet Szabó György városi plébános, székesegyházi kauonok úr ő nagys. tartott fényes segédlettel. Az isteni tisztelet alatt a főgimnázium énekkara működött dicséretre méltó szabatossággal. A templom, melynek padsorai közt tűzoltóink sorfalat képeztek, egészen megtelt. Mise után Szabó György ő nagysága igen szép alkalmi beszédben buzdította tűzoltóinkat önfeláldozó hivatásuk buzgó teljesítésére. Ennek vé- » geztével levették a zászló burkolatát s az egyházi áldás után a zászlóanya Véghely Dezsőné szül. Molnár Julia úrnő ő nagysága egy díszes szalagot kötött rá. A zászló nehéz vörös selyemből készült, mindkét oldalán tűzoltó czimer s e fölirás : ,‘Veszprémi Önkénytes tűzoltó egylet.“ — A szalag fehér selyemből készült, rajta gyönyörű hímzéssel e szavak: „Isten dicsőségére, felebarátunk védelmére. Véghely Dezsőné szül. Molnár Julia. 1883.“ A két rétü szalag végén a zászlóanya és a város czimere látható. Ezután szegeket vertek a zászlóba: Nsgos Szabó György kanonok az egyház nevében : „Istou- nek dicsőség, Embernek segítség !* — Nsgos /* Véghely ‘Dezsőné szül. Molnár Júliát „Az. egylet felvirágozásáért.“ - Nsgos Véghely Dezső, ‘kir. . tanácsos, alispán a megye nevében: „Egyetértésért.“ Kovács Imre polgármester Veszprém város közönsége és tanácsa nevében:, „A tűzoltó egylet fenmaradásáért.* — Kopácsy Árpád egyleti elnök: „Tűzoltó kövesd hivatásodat, Jutalmat, elismerést ne várj. edz, csupán szived édes öröme, Ez, lelked büszke nyugalma legyen!* — Kleczár Ferencz főparancsnok: „E zászló babér koszorúja Ne her* v vadjon el soha !* — Szeglethy György titkár: „Vezessen önzetlenség, Lobogtasson bátorság, Kisérjen a — hála!“ — Ujj Mészáros Károly alparancsnok: „E jelvény alatt virágozzék fel a veszprémi önk. tűzoltó egylet.* — Kerényi Károly dr. egyleti orvos. — Vál. tagok. — A jelen volt
