Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-04-01 / 13. szám

Polgármesteri estély. — Kovács Imre pol­gármester ur múlt szerdán márcz. 28 án a »Korona* nagytermében fényes estélyt adott, melyre az összes városi képviselők és városunk egyéb kiválóbb íérfiai voltak hivatalosak. A pohárköszöntők sorát a házi gazda Kovács Imre ur kezdte meg éltetve ő Felsé­gét és az uralkodó családját. Vikár Lajos, városi főjegyző, az uj polgármestert köszönti. Véghely De­zső szellemesen csoportosítván a magyarok törté­nelméből a márcz. 27-re eső eseményeket, élteti Kovács Imrét. Ruttner Sándor találóan köszönti a polgár a polgárság nevében a legelső polgárt, a polgármestert. Kőrössy Antal Isten hozzádot mond az első tanácsosnak, Isten hozottat a polgármester­nek! Benkő I. poharat emel br. Fiáth Ferencz ő excra. Balogh Károly élteti Véghely Dezsőt, mint alispánt, ki e választást vezette. Véghely az érdem oroszlány részét a városi képviselőtestületnek tulaj­donítja és élteti dr. Laky Kristóf és Cserna Vincze urakat, mint kikre városunk méltán büszke lehet. Bezerédj Viktor poharat emel Véghely Dezsőre; Husvéth János a Branicskónál szerepelt Kovács Im­rére, majd az alispánra; Véghely Dezső Husvéth Jánosra, mint a közügyek ellenőrzőjére; dr. Fischer Béla városunk uj polgárára dr. Laky Kristóf c mél­tóságára. Benkő István szokott elmeéllell a polgár­ság utolsó polgármesterére. Véghely Dezső repli- káz a qualiticationális tőrvénynyel és élteti Benkőt, Benkő ismét Harabasevszki Henriket. Lévay Imre felemlítve, hogy a Branicskónál szerepelt piarista Imre volt, a polgármester, ki Branicskónál jelenvolt, szintén Imre, ő, mint a sajtó képviselője, szintén Imre, lobogtathassa a sajtó utján az új polgármes­ter érdemeit őt élteti. Véghely poharat emel dr. Bezerédj Viktorra, mint az építészeti és szépészeti bizottság elnökére, Paál Dénes és Androvics Imrére; Rosenthál Nándor az uj polgármesterre; Bezerédj Viktor Ruttner Sándorra; Véghely Dezső Ferenczy Károlyra; Rápoch Sándor a polgármesterre; Vég­hely Zsolnay Károlyra; Kőrösssy Antal a pagát- ütore; Véghely dr. Fehérváry Józsefre; Benkő Ko- lozsváry József megyei főjegyzőre; Vikár Lajos a nőkre; Véghely Dezső Kőrössy Antalra; Jánosi Sán­dor Szűcs Dánielre; Bezerédj Viktor Kenessey Mó- riczra; Rászli József Branicskónál együtt volt tár­sára Kovács Imrére; Vikár Lajos Mórocza Zsig- mondra és végre Vikár Lajos az ipartársulatokra és elnökeikre. Ezzel a kedélyes estély befejeztetett; csak a buzgóbbak maradtak még helyt. Kitüntetés. — Megyénk kir. tanfelügyelőjét, Stáhly György urat az a szép kitüntetés érte, hogy a népoktatás körül szerzett érdemei elismeréséül ő felsége neki a királyi tanácsosi czimet dijmentesen adományozta. Gratulálunk a derék tanfelügyelő ur­nák e szép kitüntetéséhez. Eljegyzés. — Visi István adótiszt ur már- czius 21-én jegyezte el városunk egyik kiváló bájos szépségét, Migazzi Ida kisasszonyt. Éljenek. Egyházmegyei ügy. — Nemes Dénes rom. kath. lelkész urat megyés püspök ur ő excellenti- ája Városlődről Veszprémbe helyezte át káplánnak, v Országos tanitói közgyűlés. — A vallás­én közoktatásügyi m. k. miniszter az országos ta­nítói képviseleti közgyűlést f. évi augusztus 20-ára Budapestre összehívta. A Balatonegylet pünkösdi kirándulásának programmja, mely iránt széleskörű érdekeltség mu­tatkozik, a jövő héten fog szétküldetni az aláírási ivekkel. A hét elején az egyleti titkár B.-Füreden és Keszthelyen volt az elöintézkedések ügyében. A tihanyi Garay-kunyhó építéséhez mindjárt husvét után hozzáfognak, lázép helyen lesz. kilátással a Balaton egész felső medenczéjóre. Most még me­redek ösvények vezetnek a remetelakig, a kirándu­lók már vágott utakon fogják az érdekes barlan­gokat szemlélhetni. Az egylet által építendő kikötő- sarkantyútól fásított ut vezet Jmajd a barátok kert­jéig, hol a kunyhó fog állani. A felavatandó épület tábláját Jókai Mór emlékversei fogják díszíteni. A tagok száma örvendetesen gyarapszik, már elérte a 300-at, köztük márczius 18-ig 25 alapitó volt, újabb alapitó tagul beléptek: gróf Festetich Tasziló, gróf Gziráky Antal, Kray-Zichy Irma grófnő, Kray Wenckheim Mária grófnő, b. Puteani Ödön stb. A pünkösd vasárnapján B,-Füreden tartandó borki­állítás iránt is élénk érdeklődés nyilvánul. M i k- lós Gyula, a borászati kormánybiztos szintén melegen érdeklődik az ügy iránt s megígérte támo­gatását. A keszthelyi csónak-egylet és a gazdasági tanintézet körében élénk mozgalom indult meg a kirándulók fogadása végett. Többen a gazdasági intézet hallgatói közül csónakjukkal részt fognak venni a csónakversenyben is. A magánosok érdek­lődése nagy támaszt nyújt az egylet későbbi műkö­désének. Festetich Tasziló gróf Young füredi hajó­gyárosnál kis csavargőzöst rendelt meg, ugyancsak Young hajógyárában készül gróf Nádasdy Ferencz szép yachtja. A kirándulás által érintett helyek tör­ténete és leírása dióhéjban összefoglalva, szintén egyik emlékét fogja képezni a kirándulásnak Há­rom hét múlva az egylet broche jelvényei is kap­hatók lesznek, még pedig kiállítási áron, darabon- kint 60 krjával. A jelvény igen sikerült, az egylet jelmondatával ellátott keretből áll, közepén a cser­ágat és nádat tartó balatoni sellő alakjával. A zirczi és esztergáid vereskereszt-egy- letek — f. hó 18-án Zirczen a takarékpénztár he­lyiségében együttes ülést tartottak, melyen elhatá­roztatott, hogy a két fiók-egylet egygyé olvad és Andre Gyula ügyvéd ur indítványára az is elhatá­roztatott, hogy az igy egygyé olvadt fiók egylet vi­déki választmánynyá alakult. Ez értelemben 9 hölgy és 9 férfi tagból álló választmány lön megválasztva. A következőképen: Ányos Tivadarné Ányos Lász- lóné, André Cyuláné, Szönyeghy Alajosné, Hencz Tamásné, Barabás Béláné, Eszlinger Jauosné, Vürth Gáborné, Vilde Józsefné. — Ányos Tivadar, Mészá­ros Amand, Takácsy Ignácz, Szönyeghy Alajos, Andre Gyula, Dr. Tóth Endre, Rajnis Gyula, Vürth- Bene Gábor, Hullman Dán. Elnökké a választmány saját kebeléből megválasztotta Ányos Tivadarnét és Mészáros Amandot. Jegyzővé Rajnis Gyulát Pénztár- ttokká Vürth B. Gábort. Az első magyar általános biztosító tár­saság. 1858—1883. — Ez czime egy kis, való­ban megnyerőén csinos füzetnek, melyet Pompéry János ur adott ki és küldött be hozzánk. A füzetke felsorolja e derék társaság rövid történetét kiemelve azon érdemeket, melyek nemzeti jótékony czélokra tett bő adakozásaiból származtak. Valóban figye­lemre méltó e passus: „Gr. S^éhenyi István, ki döblingi menedékében is nagy figyelemmel kisérte a hazai társaság küldését és következetes eljárá­sát, meghagyta, tüstént jószágai igazgatóságának, hogy minden épület kizárólag a hazai társaság­nál biztosíttassék. így tőn a magyar lelkű nemes báró Sima Simon, igy tőn az ország herczeg prí­mása, igy herczeg &szterházy Pál, ki uradalmai­nak a magyar társaságnál való biziosítását tüs­tént elrendelő s azóta a bérleti szerződések egyik pontja kötelezi a herczegi javak bérlőit, hogy az épületek az Első magyar biztosító társaságnál biztosíttassanak.“ — Örömmel üdvözöljük Pompéry urat, aki ily magvas rövidséggel irt füzetkében is­merteti meg a magyar közönséggel e társaságot. A veszprémmegyei gazdasági egyesület ép most fog dönteni, vajon mint magyar megye egylete magyar intézettel kövesse-e meg a biztosítási szerződést, követve a legnagyobb magyar dicső példáját, vagy — nem magyarral. A szép füzetke e tekintetben ránk is alkalomszerű. Kívánatos, hogy az mennél szélesebb körben terjesztessék. Sajnálatunkra nem jelezhetjük sem az árát, sem a megrendelés helyét, mert ezeknek még nyomát sem találjuk a füzetkén. A csángók hazatelepülése — szép siker­rel halad. Hadikíalván történt legutóbbi megálla­podás szerint: három transzportban történik a szál­lítás. Az első márczius 30-án, péuteken délután indult hatszáz lélekkel, vezetője Odescalchy herczeg. A második transzportot, mely három-négyszáz lélek­kel tegnap indult, Göndöcs orsz. képviselő és az is- tensegitsi tanító vezeti, a harmadiknak, mely hat­száz lélekkel ma vagy holnap indul, Kloppp és Be- reczky lesznek vezetői. Hazánk határát ma hajnalban lépték át az első külön vonattal s ma este Szege­den lesznek, hol Nagy György kormánybiztos fog elhelyezésükről gondoskodni. Az útra kész csángók öröme és lelkesedése leírhatatlan. A csángóknak. — E héten a csángók haza telepítésére szerkesztőségünknél tek. Kleczár Fe­rencz szolgabiró ur 2 frtot, a püspöki szolgasze­mélyzetből pedig N. F. 50 krt. K. N. F. 20 krt. Zs. í. 20 krt. Ch. L. 30 krt. Cz. T. 20 krt. G. E. 20 krt összesen 1 Irt 60 krt illetőleg 3 írt 60 krt adakoztak. Ezen összeget mi a w Függetlenség' szerkesztőségéhez felküldtük, a szives adakozóknak pedig e helyen köszönetét mondunk. Házi mulatság — volt husvéhétfőn Babay Kammilla kisasszonynál az óvodában. A szép szám­mal levő fiatalság kedélyesen mulatott egész kivi­lágos kiviradtig. A jótékony czélra — melyhez Báró Fiáth Ferencz főispán ur ő excellenciája 5 írt. és t. Kovács Imre polgármester ur 1 írttal járultak — 10 frt 52 kr. jött be. Ezen kívül a csángók részére 4 frt 32 krt gyűjtöttek. A hölgyek Ízletes ételek és jó italok nagy választékával vendégelték meg a fáradhatlan tánczosokat. Fél századon túl pipagyáros. — Schle­singer Lipót Pápa városának tekintélyes polgára és úgy a bel- mint a külföldön is ismert híres pipa­gyáros — mely üzletet 52 éven keresztül oly te­vékenyen vezetett -— folyó hó 28-án 74 éves ko­rában hosszas szenvedése után, megszűnt élni. E csapás által nemcsak a bánatos és megtört szivü család, hanem számos munkás és szegény nép lett sújtva, kiben pártfogóját vesztette el. — Boldo­gultak hült tetemeit f. hó 29-én délután 3 óra­kor szállították nagy részvét között örök nyuga­lomba. Örök világosság fényeskedjék neki! A felnőttek oktatása. — Ma vasárnap, ápril 1-én, d. u. 4 —5 óra közt a gymnasium 6-ik osztálya termében Lévay Imre gymnasiumi igazgató fog előadást tartani „az anarchistákról.“ Tisztelet­tel meghíjuk erre városunk közönségét. Langer hangversenye. — Langer Károly úr, ki városunkból távozóban van, márczius 26-án búcsúhangversenyt rendezett a „Koronádban, mely csekély, de müértő közönséget egyesített. A búcsúzó művész, ki nemcsak lelke volt a hangversenynek, de legtöbb darab az ő szerzeménye is, szokott szabatos erőtelj ességgel adta elő darabjait. Örömmel hallgat­tuk városunk polgári dalárdáját, nemkülönben a Lan­ger K. vezetése alatt szép fejlődésnek indult tűoltó­zenekart is. A közönség sűrű tapsokkal jútalmazta a műsor valamennyi darabját. Szép ajánlat. — Eötvös Károly országyüiési képviselő ur azon családnak, melyet a csángó-ma­gyar bizottság esetleg hozzá utasít Mezőszent-György községében, a lepsényi vasut-állomás tőszomszédsá gában ingyen adományul teljes tulajdoni joggal ado­mányoz egy házat két szobával, kouyhával s négy- darao marhára való istállóval, továbbá legalább 600 négyszögölnyi belteiket s vére négy holdnyi első minőségű szántóföldet. A kijelölendő család úti­költségét is Eötvös Károly ur viseli. Uj Értesítő. — Gr. Özéchenyi Pál földmi- velési miniszter körrendeletét bocsátott ki a törvény- hatóságokhoz, melyben arról értesíti őket, hogy a ,Földmivelési ^Minisztérium Értesítőjét■* 1 frt. elő­fizetési dij mellett hetenkint minden községnek meg­küldi. Kizárás. — A veszprémi önk. tűzoltóegylet f. évi márczius hó 26-án tartott rendkívüli parancs­noksági ülésén az egylet irányában tett becsmérelő és sértő nyilatkozataiért Farkas Pál őrvezetőt al­tiszti rangjának megfosztása mellett, és Márton Jó­zsef köztüzoltót az alapszabályok 7-ik §-a értelmé­ben az egylet működő testületének kebeléből egyhangúlag kizáratni s a kerületi szövetség elnökségével köztudomásra hozatal végett közöltetni határoztatott. Veszprém 1883 márczius 29-én. A parancsnokság megbízásából Gergely Károly t. széki jegyző. Szerencsétlenség a czirkuszban. — Carló testvérek f. hó 26-án este mutatványaik közben a trapézról lezuhantak oly szerencsétlenül, hogy az idösbb bal-felkarcsoatját eltörte, a fiatalabb pedig jelentékeny zuzódásokat szenvedett. A czirkuszban épen jelen volt Dr. Kerényi Károly megyei főorvos űr részesítette a szerencsétleneket az első orvosi segélyben. A szerencsétlenség oka az volt, mert a trapéz az esőzés miatt igen sikamlóssá lett. Verekedés. — A hetivásár alkalmával dél­után egy helybeli korcsmában két kanász összeka­pott s egymást annyira „helyben hagyták* — hogy az egyiket a kórházba szállítatta a rendőrség; a másik azonban, noha a fején szinte igen súlyos sé­rüléseket szenvedett, mégis haza gyalogolt Szt.-Kir.- Szabadjára. Régóta táplált boszujokat elégítették ki; most már nem neheztelnek egymásra. Egyik sem fogja keresni a »becsületét.“ Egy kis regény. — Épületes kis história tartja izgatottságban Zalavármegye egyik kis hely­ségét, egy kis regény miatt, mely folytatását és befejezését Veszprémmegye területén érte. Ugyanis nevezett helységben tekintélyes földbirtokosnak van egy aranyhajú, bájos, ábrándos leánya, a ki 16 éve daczára, méltán beillik a világ színpadára. Valószí­nűleg ennek tudata bírta őt arra, hogy egy szép, holdvilágos éjjelen az ott működő színtársúlat amo- rosojával, Kunhegyi Miklóssal megszökjék. A sze­relmes hős addig verselt neki, addig ábrándozott neki bűvös bájos hangokon, míg a leányka szavára hajtva, követte őt. Másnap észrevették a leányka eltűntét és a leáuy bátyja, ki buga es K—i Miklós viszonylagos rokonszenvét már felfedezte volt, még az nap útnak indult harmadmagával felkeresendő az elrepült madarat. Meg is érkezett Sz—be, hol a kis színtársúlat működött. A kis Aphrodithe a di- rectoréknál lakott, hová a fivér berontott és nővé­rét elragadva, az ámuló színészek láttára a készen- állókocsiba ragadta és elvágtattatott. Midőn a ké­sőbben érkezett szerelmes az esetről értesült, két­ségbe volt esve. De mindjárt készen is volt tervé­vel. Három nap múlva ör ment el éjjel harmadma­gával lesni a „vad*-ra. És sikerült is neki a fogás, mert a kis Diva a hazavitele utáni negyedik napon már újra fellépett Sz—ben, mint ,Evi* a „Czigány*- ban. Az elkeseredett szülők utána mentek, de nem voltak képesek többé hazavinni. Az apa minden fe nyegetése, az anya könyei hajótörést szenvedtek. Mást nem volt mit tenni, mint a leányka erényét erősen az ifjú lelkére kötni és elkeseredett szívvel hazatérni. Itt volna a regény vége. De amint érte­sülünk, az amorosó innen távozva, más társúlathoz csapott, hűtlenül elhagyva arauyhajú tündérjét, ki most keseregve várja. Csak nagy kópék ezek a sze­relmesek. Hűtlen, rósz ember! Hölgyeim, ne Ingye­nek neki többé! Megkísértett betörés. — F. évi márczius 3l-én hajnalban 3órakörülkétoláh-czigány t. Fromm helybeli ügyvéd úr házán (az Anua-kápolna mellett) levő bolti helyiségbe akart betörni. Az ajtót föl is fe­szítették, de látva, hogy ott nem bolt van, hanem egy iratszekrény, — az iratokat szétszórva, eltávoztak s a hosszú-útczára érve, ott Bauer mészáros úr házán levő lisztes boltot kezdték feszegetni, — szerencsére az éjjeli őrség megcsípte a jómadarakat, vagyis csak az egyiket, mert a másik megugrott. Egy Berhidáu tanyázó czigány-karaván tagjai a jómadarak. Átadat­nak a kir. járásbíróságnak. Hatost elfogták. — Hatos Sándor rabló- gyilkost, ki nemrég budapesti börtönéből megszökött, győrmegyei lovascsendőrök elfogták. Elfogatása al­kalmával parókát és álszakállat viselt. Átadták a komáromi katonai parancsnokságnak. Városi tornacsarnok. — A tornacsarnok tervének költségvetés kapcsán leendő beterjesztésére kiküldött szakértő urak, mint halljuk, tervezetüket elkészítették s azt az albizottságnak a napokban mutatják be. A további teendők megállapítása csak akkor lesz lehető, ha a bizottság a költségekre nézve tájékozhatja magát. Az érdem jutalma. — A földmivelés- ipar­és kereskedelem ügyi m. kir. minisztérium Varga József lajos-komáromi jegyzőt és Tömör Lukács rá- tóti néptanítót a gyümölcsfa-tenyésztés és nemesí­tés, községi faiskolák alapítása és különféle háziiparág honosítása körül huzamos időn át kifejtett ernye- detlen buzgalmáuak és félreismerhetlen sikerre ve­zetett fáradozásának elismeréséül 15 illetőleg 10 db 10 forintos arany jutalomdijban részesítette. Tihanyban-------Melegh Albint, az ottani ap átság elöregedett és nyugdíjazott volt ispánját f. hó 27-én este 8 órakor kirabolták. Hir szerint a rablók öten voltak, kik közül három kint állott őrt kettő pedig bent végezte »kötelességét.* Mindany- nyinak arcza be volt mázolva s ez által fölismer- hetlenné téve. Az öreg ur már ágyban volt, mikor bezárt ajtaján zörgetve, egy ösmeretlen hang azért kért beeresztést, mert »sürgős levelet hozott.* Erre a gazdasszony ajtót nyitván, a belé­pők csendet parancsoltak s az ijedtében revolveré­hez nyúló Meleghet feltaszították. Egyéb goromba­ságot állítólag nem követtek el, minthogy ezen kí­vül még mintegy 900 írtját az öreg urnák össze­szedték és magukkal vitték, na meg hogy a meg­rémült gazdának akarata ellen is koczintani kellett a váratlan vendégekkel, saját borából, azután pedig eltávozván, az ajtót reácsukták s a kulcsot maguk­kal vitték, minélfogva csak reggel, midőn a járóke­lők közül valakit kovácsért küldve, ez által az ajtót felnyittatták, juthattak ki a ház lakói az udvarra és útczára s mesélhették el a történteket. A jelek arra mutatnak, hogy a kedélyes hősök, ha csak részben is, helybeliek s legfölebb másik részben vidékiek voltak és a viszonyokkal teljesen ismerősök. A b.- füredi járásbiró 29-én jelentést kapva, azonnal a helyszínére sietett és nyomoz. A részegség áldozata. — Siófokon Farkas éjjeli őr f. hó 23 áu este valahol elmulatott s a kelleténél többet ívott. Neje és kis fia ezalatt tü­relmetlenül várták a vacsorával. Egyszer csak a kis fiú víg fütyülést hall: ,Jön már az apa* kiáltja örvendezve s a mamával együtt kimennek a várva vártnak fogadására. Ekkor nagy borzadva látják, hogy a házuk mellett folyó Síó vízében egy emberi alak küzd az alámerüléssel s mielőtt segítségére lehettek volna, a habokban eltűnt. A szerencsétlen őr volt ez, ki mámoros fejével a Sió zsilipjének gyaloghídjáról a vízbe szédült. (Budapest.) Nem megvetendő szám. — Bősendorfer L. híres zongoraműhelyében Bécsben sem nem több, sem nem kevesebb, mint a tízezredik zonSor^n dolgoznak jelenleg. Tánczmester. — Róka János, ismert fővá rosi tánezmester, városunkban időz és tánczórákat ad. — Baleset. — Fischer Miksa helybeli lakos lova a patkolás alkalmával kötőfékét elszakítva, vad üge­tésben száguldott a horgos-utczán keresztül, egy kis 8 éves fiú, nem tudván menekülni, alája került; sze­rencsére a nagy ijedtségen s csekély sérüléseken kívül egyéb baja nem esett. Kimutatás — a veszprémi kereskedő segédek betegsegélyző egyletének működéséről 1882. január l-től deczember 31-ig. Bevétel. Pénztári maradvány 1881. decz. 31-ről 30 frt 40 kr. Behatási díjak után 24 frt. Havi tagdíjak után 172 frt 10 kr. Adományok után 7 írt 30 kr. Takarékpénztárban elhelyezett tőke után kamat máig 81 frt 57 kr. Különféle bevételek után 18 trt 39 kr. összesen 333 frt 76 kr. Vagyon­állapot 1883-ra. A takarékpénztárban elhelyezve 1731 frt 47 kr. Kiadás. A helybeli takarékpénztárban elhelyezett tőke 118 frt 70 kr. Úgyanott elhelyezett tőbe 81 frt 57 kr. Az egyleti orvosnak tiszteletdíja egész évre 50 frt. Az egyleti szolgának fizetése egész évre 20 frt. Nyomtatványok s irodai szükségletre 8 frt 30 kr. A gyógyszertár számlája 4 frt 99 kr. Külön­féle kiadások 50 frt 20 kr. Összesen 333 frt 76 kr. Egyleti orvostól rendelvényt nyert 12 tag. Halálozás. Márczius hó 23—31-ig. Puntscbaft Rudolfné, 44 éves, tüdőgümőkór. Maidii Józsefné, 61 éves, bélkirekesztés. Dr. Jischer 'Béla, város orvosa. Szölöszeti oktatásról a Somlyó* kegyen. Nagy-Szöllős, 1883. márcz. 28. A nagy-szőllősi Somlyóhegy érdekeltségének kérelmére, a magas m. kir. földmivelési minis- terium kegyes volt Koritsánszky János borászati szaktanár urat kiküldeni hozzánk; ki a szőlőszeti oktatás előadására folyó márczius hó 24-én meg­jelent közöttünk. Délelőtt az iskolateremben, dél­után a Somlyóhegyen Augusz Károlyné ő nsga és t. Szűcs István ur szőlőtereiken megjelent nagy­számú szőlőműveléssel foglalkozó nép előtt mutatta be, felfogható értelmes példákkal kitüntetett elő­adását. Megmutatta a metszésnek okszerű adatok­kal magyarázott mtítételét; a gyomlálásról (fattya­zás), a harmat-gyökerek irtásáról, a tőkék távol­ságának kellékeiről, s az uj ültetvények rendszeré­ről — átaljában a szőlőszetről oly felfogható világos oktatást nyújtott a szaktanár ur, hogy a jelenvolt józanabb birtokosságnak teljes bizalmát megnyerte, és az oktatás óráit kellemessé tette. Azért lelkére­tett az előadó ur, hogy hasonló oktatásra, szíves­kedjék érdekeltségünket becses megjövetelével több­ször is szerencséltetni. Megígérte az ünnepelt ministeri kiküldött ur az esetbeli látogatását szíve­sebben, ha minta szőlőre szánt telepet állítana fel az érdekeltség, s azt a most adott magyarázat értelmében újból ültetné be, annak vmczellérjét a szőlőszet minden szakmáiba kedves kötelességével beoktathatná, — mert csak úgy lehetne néhány év múlva, a mostani egyátalán hiányos és megvetni való szőlőművelet helyébe egy uj, viritóbb s neme­sebb életet téremteni. Ezen igének megtestesülésére szolgáló vállalatot megígértük. De hogy is ne! Végre nem lehet elhallgatni, hogy az oktatá­son jelenvoltaknak salakjai is mutatkoztak: voltak ott furtfejü emberek, kik a tudománynak még józan állapotukban is szörnyű ellenségei, ilyenkor pedig részeg fővel bátorkodtak az oktatás ellen fltymálódni azon ostoba kifejezésekkel, hogy az ilyen ur csak terheket hoz nyakunkra; hogyan tudna az olyan ember többet a szőlőmunkához, aki abban nem dolgozik, tenyerét sem metszőkés, sem kapanyél fel nem töri?! Az ilyen ámitót nem kellene a szőlőbe ereszteni! — És itt az volt mégis a leg­feltűnőbb, hogy ezek a részeg emberek furakod- tak az oktató ur tövibe úgy — hogy a józanok elől elzárták a látkört; minden tudományt maguk­nak akartak megtakarítani. Botránynyal végződött az ünnep azért is, mert a józan emberek goromba szidalmazásokkal illettettek, de azért is, mert szak­tanár ur letüzött értékes pálczáját addig, mig a metszésben tényleges oktatást adott — eltolvajol- ták. A botrány szereplője leginkább Martonfalvay Mihály iszkázi lakos, ki sem birtokos, sem vinczellér, hanem lázitó akart lenni, ha erős talajra vergődhe­tett volna. Hidy József, kjegyző. Hirdetmény. 778/1883. Hivatkozással a kereskedelmi és iparkamarának f. é. január 26-án 337. sz. a- kibo- csájtott hirdetményére, ezennel közhírré tétetik, mi­szerint a fertőtlenítési díjaknak abban említett mér­séklése a nmélt. m. k. földmivelés-, ipar- és ke­reskedelemügyi minisztériumnak f. é. február 28. 9861. sz. a. pótlólag kiadott rendelete szerint nem folyó évi márczius, hanem április 1-én lép életbe. Sopron, 1883. márczius 8-án. A kereskedelmi és iparkamara. A. méh és amiak fajai. A méhészet terén fólszázad óta, hogy mily haladás történt, az látható abból is, hogy 1833. év­ben Buffon egyik leghíresebb természetrajzi mun­kájában is csak szelíd és vadméhekről emlékezik, ma azonban mikor a méheket ép úgy tenyésztjük, keresztezzük és nemesítjük mint bármely házi ál­latjainkat, például a szarvasmarhát elnevezzük: magyar, algaui, bérűi, kühlandi, simenthali sat. fa­joknak, ép úgy a méheket is elnevezték magyar, olasz, görög vagy stijemethusi, kaukázusi, lünen- burgi, krajnai, egyptomi, ciprusi sat, méhekuek, a

Next

/
Thumbnails
Contents