Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-06-10 / 23. szám
IX. évfolyam. 1883. 234k szánt. Veszprém, jiiiilus ÍO. VESZPRÉM közgazdasági-, társadalmi*, helyi- s általános érdekű MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. Megjelen e lap a „HIVATALOS ÉBTESÍTŐ‘‘-rel együtt minden vasárnap reggel. Rendkívüli esetekben kü- lönlap adatik ki. — Előfizetési ár mindkét lapra: negyedévre | 1 írt 50 kr. ; félévre 3 frt: egész évre 6 frt. Egyes példányok ára 15 kr. - Hirdetések dija: egy hasábos petitsor tere I 6 kr.; nyilttórben 20 kr.; minden beigtatásért külön 30 kr. állami bélyegilleték fizetendő. Kiadóhivatal: Krausz Á. I könyvkereskedése Veszprémben. Ide küldendő minden előfizetés, hirdetés, melléklet s reelamátió. Magácritákoak s személyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha valódiságuk iránt bizonyíték szereztetett be. — Bérment etlen leveleket a szerkesztőség csak ismert munkatársaktól fogad el. Szerkesztőségi iroda : Vár 4. sz, a. — Ide czimzeudö a lap szellemi részét illető minden közlemény. A veszprémmegyei gazdasági egyesület. Ifj. Gróf Esfterháiy Mórica, Ves^prémniegye gazdasági egylete elnökének évi jelentése. Tisztelt közgyűlés! A közős érdekek tanulmányozása, felismerése és felkarolása, a legfontosabb és legbiztosabb feltétele úgy az egyesek, miut nemzetek anyagi jólétének és felvirágoztatásának ; miért is lehetetlen nem üdvözölni azon átalánosan megindulás mindinkább nagyobb kiterjedéssé vált mozgalmat,mely szerint hazánk mindinkább a mezei gazdászatban, és annak felvirágoztatásában, keresi anyagi jobblétének forrását. Ha visszatekintünk mezei gazdászatunk, különösen földmivelésünk- nek 30 év éta történt fejlődésére, azt kell constatálnunk, hogy mezőgadaságunk azon idő alatt nevezetesen előre haladott, és tudjuk, hogy ott, hol az kiválőlag ápoltatott, meg is hozta gyümölcsét. Mezőgazdászatunk egyik életjele, úgy a további fejlődhetésének legbiztosabb tényezője a gazdasági egyesületek tevékenysége; ezek vannak hivatva, a mezőgazdászaiban felmerülő különféle érdekeket összegyűjtve egyesíteni, s okszerű intézkedések támogatásával a különböző érdekeket kiegyenlíteni, s a viszonyoknak megfelelő eljárással, a különböző helyiviszonyok ismereteivel a fejlődés irányát kijelelni, és a czélt biztosítani. A gazdasági egyesületek gyűjtik össze a gaz- dászati értelmiséget — összehalmozzák és gyümölcsözted a tett tapasztalatokat, a már némelyek által elért eredményeket a helyi viszonyokhoz mérten megvitatják, és ha az eredmények kielégítők, a czélra vezető helyes eszközök alkalmazását terjeszteni igyekeznek. Ezek derítik fel, és lehetőleg orvosolják a hiányokat, a nemhelyes irányt felismerik, elhárítják az akadályokat; ezek ébresztik fel az érdeklődést az anyagi állapotok feletti gondolkodásra, serkentenek javításra és haladásra, kutatják fel és tűzik ki a helyes irányt, melyet a megye egyes vidékei mezőgazdaságának a fenforgó különböző körülmények között követni kell. Egyesületünk 1860. évben alapittatott, s igy lelfogva feladata fontosságát, s látva úgy az ország de különösen a szomszédos megyebeli gazdasági egyesületek működése által szembetünőleg elért sikert, és anyagi eredményt, alapszabályainkban kijelelt programmjának minden iráuyban megfelelni törekszik, s különösen igyekezni fog hatni a kisebb birtokosokra, mert a kis földbirtokos osztály lehető vagyonosodása és jóléte biztosíthatja leginkább hazánk jólétét, nemzetiségünk fennmaradását és fejlesztését, ez czélom ma, és volt már ez előtt egy évvel is, midőn önök jóakarata és engem felette megtisztelő bizalma gazdasági egyesületünk elnöki székére emelt. Látva az érdeklődést, s a komoly igyekezetei, örömmel engedtem a közbizalom eme kitüntetésének, s biztosíthatom a tisztelt közgyűlést, hogy mindaddig, mig az érdeklődés, s a közös czél iránti tevékenység mindnyájunkban meglesz, én mindenkor egész odaadással fogok önökkel munkás lenni: egyesületünk magasztos czéljait lehetőségig valósíthatni. Egy éve annak, hogy a megye közönségének szeme előtt egyesületünket újra szerveztük, ezen nemes megye közönségének szeme előtt fog az eiősbbödni és növekedni, igyekezzünk azért azt oly módon továbbra is mindinkább életképessé tenni, hogy nemes öntudattal igényt tarthassunk annak rokonszenvére és pártolására. Ámde, hogy gazdasági egyesületünk áldásos tevékenységét kifejthesse, anyagi erőre is van szüksége; e végett nemcsak a magas kormánynak és mindazon testületünknek gyámilitására van utalva, melyek vele érdekkapcsolatban állanak, de különösen számit a megye gazdaközönségének minél nagyobb mérvű támogatására és jól felfogott érdeklődésére is, mert csak is ez által lehetünk azon kedvező helyzetben, hogy megyénk mezőgazdaságát, s az ezzel kapcsolatos rokon iparágakat s legelső sorban a kisbirtokos osztály anyagi helyzetének javítását kölcsönös erővel és érdeklődéssel minél előbb eszközölhessük. Régi megszokott, s ma már tarthatatlauuá vált eljárásainktól és szokásainktól vegyünk búcsút, s azokat czélszerüebbek- kel és hasznothajtóbbakkal pótoljuk, mert nyomasztólag hatnak reánk és mezőgazdaságunkra a külföldnek, s különösen Oroszország, Északamerika és legújabban Austráliának a mezei gazdaság majd minden ágára kiterjesztett óriás termelése és eon- curreutiája; de hozzájárul, hogy időjárásunk is felhagyott régi megszokott menetével, szeszélyességeivel majdnem minden évben igen-igen leszállítja vérmes reményeinket majd egyik, majd másik vidéken. De azért csüggednünk nem szabad, sőt törekednünk kell kétszeresen megfeszített erővel azt, mit az idő mostohasága talán-talán megtagad, annak legalább egy részét szorgalom és javított gazdálkodási rendszerrel pótolni. Leghátrább állunk megyénkben az állattenyésztési viszonyokkal, földmivelésünk ezen első, s egyáltalán nem nélkülözhető alapfeltételével. — Régente a nagymérvű legelők s rétek az akkori talán kedvezőbb időjárás által gyakrabban felfris sitve elég bő táplálékot nyújtottak marháinknak és nyájainknak, mig most, különösen az elkülönítések s birtokrendezések után temérdek legelő és ka- szálló került eke alá, mely csakis látszólagosan tüntethet fel némileg több jövödelmet, de ez által mezei gazdálkodásunk első fő feltétele — szarvas- marha tenyésztésünk — rohamosan hanyatlott, mert mesterséges takarmány termesztésről, valamint szabályozott s okszerű istállózási rendszerről alig alig gondolkodtunk. Ezen bajok elodázását, s különösen szarvasmarha tenyésztésünk fejlesztésének előmozdítását legelsőbb sorban is szabadjon a a megye tisztelt gazdaközönségének figyelmes érdeklődésébe ajánlanom annyival is inkább, mert e nélkül mezőgazdaságunk rendszerével előbbre s jobbra mennünk egyáltalán lehetetlennek s elérhetetlennek tartom. Ezek után a gazdasági egyesületünk egy évi működését a kővetkezőkben van szerencsém a tisztelt közgyűlés elé terjeszteni, kérve, hogy habár nagy eredményeket nem mutathatunk fel, de arról biztosíthatom a tisztelt közgyűlést, hogy engedetlenül munkálkodtunk, igyekeztünk vagyonát formailag is teljesen biztos alapon rendezni, s ha szabad egész őszintén megmondani, igyekeztünk leküzdeni a közönyösséget, és felkelteni az érdeklődést a gazdaközönségnél. Igyekeztünk a nagym. m. kir, főldmivelósi Ministerium bizalmát kikérni, melynek továbbra való megnyerhetése és lehető fokozása egyesületünknek megbecsülhetetlen előnyére leend. És itt engedje meg a tisztelt közgyűlés, hogy a Nagyméltóságu magyar királyi föld- mfvelési Ministerium na k a közgyűlés hálás köszönetét fejezzem ki azon nagylelkű intézkedéséért, mely lehetővé tette, hogy egyesületünk rendes titkárral rendelkezhetik, a kinek fizetéséhez évenkint 600 írttal járul, és indítványozom, hogy ezért a közgyűlés köszöneté jegyzőkönyvileg megörőkit- tessáí. Az egyesület régi alapítványainak rendezése buzamosb időt, kiterjedtebb levelezéseket, és személyes tárgyalásokat vett igénybe; volt az 1882. évben 61 alapitó tag; az eddigi eredményt véve, van jelenlenleg az egyesületnek összesen 75 alapitó- tí* gjá, ebből alapítványi tőkéjét részint lefizette, réizint alapszabályaink 11 §-a értelmében ujonan kiállított rendes okirattal biztosította 57 alapitó- tag illetőleg örökösei, alapitó levelet Dem küldött be; 18, de ezeket is legnagyobb részben rendbe hói ni reményünk lehet és van, az illetők neveit ez úttal nem sorolhatom el; ujonan belépett ala- pitó-tag van szám szerint 5. A rendes és pártoló tag gyűjtése folytonosan eszközöltetik, s daczára azon körülménynek, hogy az egyesület által kibocsájtott aláírási ivek mintegy 2/4 része nem érkezett be, szemben az 1882 évi julius 1-én volt tagsági állapotokkal, a jniidőn volt az egyesületnek 56 rendes tagja, van jelenleg 231 rendes, 36 pártoló és 6 levelező tagja, a mi az alapítókkal együttesen tesz kerek számban 348 tagot. Ezen számban a községek mint erkölcsi testületek is kópviselvék a megye 182 községe közül összesen 62 számban; ezen szám a községek nagy mérvű eddigi közönyösségét mutatja, pedig a községek miut erkölcsi testületeknek érdeklődése és társulása leginkább volna hivatva a kisbirtokosok anyagi jobblétéuek fejlesztésére. E helyen nem mulaszthatom el, hogy nemes vármegyénk törvényhatósági közgyűlésének köszönetét ne mondjak, azon buzgó, és egyesületünk tevékenységét fokozható, s nagybecsű jó akaratát tanúsító elhatározásáért, melylyel a vármegye mindannyi községét felhívta, hogy legyenek egyesületünk tagjai, és megengedte: hogy a netáni alapítványi tőke, esetleg ennek kamata, vagy a rendes tagdíj a községi évi költségvetésbe felvétetvén, a községi pénztárból fizettessék, minek folytán indítványozom is, hogy őszinte köszönetünknek adjunk kifejezést jegyzőkönyvünkben, s erről a vármegyét tisztelettel értesítsük is. Szives elismeréssel tartozunk fáradbatlan te- zékenységü, és megyénk jóléte előmozdítására törekvő alispánunknak, ki készséggel felhasznál minden alkalmat az egyesületünk iránti érdeklődést felkelteni s egyesületünket hathatósan támogatni ; de tudomásunk van arról is, hogy mindegyik járásban rövid idő alatt a szolgabirák nemes buzgol- kodásának eredménye kedvező leend. Eddig leginkább képviselve van az enyingi járás, mely összes községével egyletünk tagjai közé belépett, a veszprémi járás eddig belépett községeinek száma 12, a pápai járásé 8, a Devecseri járásé 2; a zirczi járás községeinek száma 27. Az igazgató választmány, felfogva a gyümölcsfa tenyésztés fejlesztésének fontosságát. Veszprémben minta faiskolának való helyiséget vásárolt, az ezen czélra a lehetőségig berendeztetett, az adásvevési szerződés a mai ülés alkalmával bemutatva leend, kérem a tisztelt közgyűléstől annak jóváhagyását. Gabona és egyébb takarmány-félék termelési kísérletére s honosítására Veszprémben alkalmas terület beszerezhető nem volt, miért is az erre alkalmas terület beszerezhető nem volt, miért is az erre alkalmas és megfelelő területet Pápán sajátomból egész kézséggel bocsájtottam az egyesület használati rendelkezése alá, mely terület az idén már be is rendeztetett s abban különféle gabona, takarmány, s gyöknövényfélékkel tétetnek kísérletek. A szarvasmarha tenyésztés emelésére irányuló intézkedéseit egyesületünk megkezdette alkalmas tenyészbikák beszerzésének közvetítésével, melynek első sorban czélja, hogy a községek és egyesek is alkalmas tenyészbikát kedvező feltételek alatt kaphassanak, ez idén ez utón szerzett tenyészbikát 6 község, továbbá Bibó Dénes és Lakat Mihály urak. Hogy ezen minden tekintetben elkerülhetetlen, s más egyesületek által már eredményesekké vált intézkedések iránt közönségünk, hogy kellőleg még nem érdeklődik, azt nem akarom egyébbnek tulajdonítani, mint az eljárás szokaüanságának s újdonságának; hiszem, hogy rövidebb idő alatt, a tett tapasztalatok folytán, az ez iránti hajlam és bizalom gazdaközönsógünk legnagyobb részében kifejlődni fog, de segédkezet fog nekünk nyújtani erre az egyesület által kidolgozott megyei állattenyésztési szabályrendelet is, metyet a megye törvényhatósága elfogadott, s a mely már legközelebb érvényre is emeltetik. A mezei gazdászat emelésének irányt adandó, egyesületünk a uagymlt. Földmivelési Ministerium kegyességéből nyert különféle gabona, tnngeri, burgonya, gyöknyövény és takarmánynemeket terjesztés és honosítás czéljábél az erre vállalkozott gazdáinknak osztotta ki, az eredményről annak idejében, mint a Ministeriumnak, mint pedig a közgyűlésnek jelentés fog tétetni. Ezen termelési kísérlettel egyesületünk is érdeklődéssel foglalkozik, a mennyiben a nyert küldemények egy része az egyesület veszprémi kertjében, és a pápai kísérleti telepben használtattak fel. Mint egyik hasznos, 8 ma már nélkülözhetetlenné vált iparágnak, a kosárfüztermelésnek honosítása és terjesztése végett egyesületünk Veszprémben levő kertjében több kiváló fajú nemes fűz A „Veszprém“ tárczája. Angolok és francziák Hátsó-Indiá* ban. Volt idő, midőn Ázsiából hódították meg Európát, ma megfordult a koczka, az európaiak visszafelé hódítanak Ázsiában. Északon a muszka terjeszkedik s ugyancsak szorongatja az élelmes, de szerfelett gyáva csinaiakat, a déli szigeteket hollandok kerítették kezükre, az Indus ocean félszigetein pedig angolok és francziák nyomulnak előre. Az utóbbiak mint elsőrendű hatalmak a legkedvezőbb positiókat igyekeztek elfoglalni. Különösen az angolokat illeti a dicséret, hogy bámulatos szemességgel födözik fel a legnevezetesebb ponto kát. Malta szigetével a földközi tenger keleti és nyugoti összeköttetését tarthatják szemmel, Galli- poliról a fekete tenger kulcsa van kezükben, Cyprus szigetét a kiépítendő Euphrati vasút és Suez kedvéért szállották meg. Az utóbbinak másik kapuját az Adeni öblöt még réges-régen bírják, hogy nyugodtan evezhessenek indiai birtokaikba. Tudjuk, mily fortélylyal kerítették kezükbe a suezi csatorna részvényeit, mily ügyesen manipulálták, mig Francziaország a berczegek kiutasításával bajlódott. Francziaországnak befolyását Egyptomban a legkisebb mértékre szállították s ma holnap avval lepik meg Európát, hogy a Gibraltártól — a malabari partokig szabad útja lesz az angol hajóknak. Különösen Francziaország gyarmat-politikáját nézik sanda szemmel Albion fiai. Francziaország oly régi versenytársa Angliának, a mily régi a romanismus és germanismus, a kathoiicismus és Protestantismus közötti ellentét. Más a franczia, más az angol nép. Olyan közöttük az ellentét, mint a charfcagoiak és rómaiak között. A sémita eredetű chartagoiakkal velők született Ta'z üZéHcédő, nyugtalan szellőn,' ayrómíáak is ^úrhatnám és kapzsi nép upltak, de tetteiknek mindig bizonyos fényt tudtak kölcsönözni. Caesar leverte, letiporta Gallia, Germania szabadságszerető népeit, de egyúttal bevonta őket a római oultura gyürüjéb^, Chartagó hódított, coloniakat -alapított — önhaszna érdekében. A sémita culturának semmi nyoma ..sem maradt sem Afrikában sem SpabyoJ Vagy1 Francziaország déli részeiben, mig a .Apmiak hatása mai napig érezhető ^ földközi tengerül nyugoti államai- baan.F(apcí»a, .Spanyol és Olasznbnban. Á román és german szellem közötti ellentét ma talán nyilvánvalóbb, mint más egyébkor. Nem bocsátkozhatunk hosszabb mivelődés-történelmi reflexiókba és összehasonlításokba, elég legyen Európa leányára az ifjú Amerikára utalnunk, a hol újra praegnans módon nyilatkozik a german, és roman szellem. Az Unió german, Közép- és Dél- Araerika államai románok, amott az angol nyelvvel angol irány, itt a spanyol nyelvvel romanisipus uralkodik. y S ugyan e verseny folyik az oceanon. ^ A hová angolok, hollandok beteszik lábukat, ott a germau gyarmatpolitika fejti ki virágait, néha mákvirágait, a hová francziák vetődnek, oda európai intézményeket hoznak magukkal. Mindkettő — angol és franczia — a vallást használják palástul, egyiknek a protestáns a másiknak a katholikus kereszténység fekszik szivén, s annak ürügye alatt csakhamar jogot formálnak a megtérni nem akaró benszülöttekre. A missiok mindkettőjüktől hatalmasan pártfogoltatnak, de ne gondolja senki, hogy az a cultura a vallás érdekében történik! Az érdek végelemzésben — állami érdek, a budget bevételeinek szaporítása. Csakhogy az elérhetés módja más. Angliát nem igen bántja a benszülöttek nyelve, hagyománya, a hol lehet illeszkedik azok felfogásához- Nem igy tesznek a francziák! Azok első gondja a grand café, a parloir francaise alapítása, a frakk és cilinder behozatala, amiért az angoloknál kevésbbé szerencsés gyarmatosok és gyakrabban elegyednek bajba a benszülöttekkel. Hindostánban mindkét népnek vannak gyarmataik. Az angoloknak nyugaton, a francziáknak keleten. Az elsők a protestáns missiok üldözését használták fel ürügyül Pegu elfoglalására. A francziák pedig a katholika vallás pártfogásának czime alatt tolták beljebb az annamitákat. Persze mi európaiak, angol és franczia értesülések nyomán szerfelett barbároknak képzeljük azokat a nem európai népeket, s kultúrái nyereségnek tudjuk be, ha az annamit fejébe szőrkalapot nyomhatunk vagy a négerre piros mellényt huzhatunk, és rettenetesen indignálódunk, ha azok a népek ellenállának az idegenek tolakodó civilisa- tori munkájuknak, vagyis annak, ami felfogásunk szerint civilisatio, sőt néha-néha érzékenyen adják tudtára a hatalmaskodó idegeneknek, hogy tulajdon- kép nem ők a tűrt elemek az országban. A ton-kíngi vereség szintén nem más mint ily reactio. Az a maroknyi fehérbőrű, a ki alig 5 évig bírja ki a hátsó-indiai climát, annamita és csinai munkásokkal dolgoztat és mégis maga szedi fel a hasznot és viszi azt az európai piaczokra, gőzöseivel kiszorítja a benszülöttek egyszerű jármüveit s dominálja a japán-csinai-nyugoti kereskedést, aki megvetőleg néz az annamit faji sajátságaira s mosolyog egytagú nyelve fölött, az nem kelthet rokonszenvet maga iránt. Ide járul a versenygés soha sem szűnő aknamunkája. Az angoloknak igen fáj a foguk Hindos- tán keleti partjaira, mert a franczia Szaigun az amerikai szoros átfúrása után nevezetesebb lesz az angol Singapurnál. Már most is útjában vannak a a francziák az angol-csinai kereskedésnek, ezentúl útjában lesznek a kelet-ázsiai és amerikai kereskedelemnek, melyet a telhetetlen germanfaj szintén maga kezére akarna játszani. Az angol consulok izgatásai tehát szintén kivették részüket, hogy a francziák helyzetét Hátsó-Indiában megingassák. C*. G. A műteremben. — Novella. — M — után: Hegedűs János. (Folytatás.) — Es azt hiszi, hogy az a gyűrű megóvja a szenvedélyektől P — Miért ne hinném ? Nem hathatós erővel bir-e már maga az a bizalom, az az erős hit ? — Tehát oly gyengének érzi magát kegyed, hogy csapán ily talizmán segélyével véli megóvhatni szivét a szenvedélyektől ? — szólt Rajmond közelebb lépve a szép ismeretlenhez. Ez ránézett azokkal a mélytüzü szemeivel s arezán bájos mosoly játszott. ügy látszott, mintha azok a szemek őrködtek volna a bájos arcz felett. Igen jó és hű őrök voltak azok. Ha a szép ajkaktán szabadabban csevegtek, ha az arczon hóditó, kaczér mosoly tündöklőit, az őrök azonnal készen állottak visszariasztaui azt, a ki ezen kedvező jeleket netán félremagyarázta.
