Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-05-20 / 20. szám
A piros pünkösd napjai szépen folytak le. Az első nap a bérmálás tette élénkké az egész várost. Mindenfelé díszes öltözékben és örömtől sugárzó arczczal lehetett a kis fiukat és leánykákat látni, akiknek örömét módfelett fokozta a sok szép bérmaajándék. A második nap központja azon szépen sikerült ünnepély volt, melyet a veszprémi növendékpapság Pázmányköre rendezett, mely minden izében kielégítette a szép számmal jelenvolt intelligens közönséget. Az időjárás is ünnepelt, valóban 8zép VOlt. Áthelyezés. — A m. k. igazságügyminister, Jes\ens\ky Ákos szegszárdi kir. törvényszéki jegyzőt hasonminőségben a veszprémi kir. törvényszékhez helyezte át. Hymen. — Széphegyi Antal űr Puszta-Pát- káról, jövő csütörtökön, május 24-én délelőtt tizedfél órakor tartja a helybeli izr. imaházban esküvőjét városunk egyik kiváló szépségével, Rot- hauser Mór úr kedves leányával, Berta kisasszonynyal. Áldást és boldogságot a fiatal párra! Kineveztetett. — Georgi Gyula, márkói r. kath. segédlelkész úr, Szent-Gátra plébános-helyettesnek neveztetett ki, hova már át is költözködött. Éljen! Halálozás. — Knau Ferencz, a Dávid intézet kulcsára, tegnapra viradóra hosszas betegeskedés után jobblétre szenderült. Nyugodjék békébe ! A .Veszprémmegyei gazdasági egyesület* igazgató válaszarányának t. tagjai felkéretnek, hogy folyó évi junius hó 2-án, délután 3 órakor Veszprémben, a megyeháznál tartandó választmányi ülésen megjelenni szíveskedjenek. Az ülés tárgya: a közgyűlési tárgysorozat össze állítása. Veszprém, 1883. május 15-én Nagy Iván, egyesületi titkár. Jnniális. — A veszprémi önkéntes tűzoltó- egylet működő tagjai által a zászlószentelési alapra f. évi junius hó 3-án juniális rendeztetik, melynek részletes tervét jövő számunk fogja hozni. Sehol semmi hir akár majális, akár juniális rendezéséről, és igy alapos reményt táplálhat a tűzoltó-egylet, hogy juniálisa sikerül, mit szivünkből kívánunk is. Tüzoltószerek beszerzése érdekében a ‘Búcsú — S\ent-László és vidéke Önykéníes tü\oltóegy- let arany — s ezüst tárgy — sorsjátékra nyert engedélyt, kibocsáttatik 50 ezer darab sorsjegy ára egy egy sorsjegynek 25 krajczár, nyernmény 243 — van — 3500 frt értékben. Húzás 1884 évi május 8-án lesz. Minden 5 sorsjegy után a 6-ik díjtalanul számítható. A tűzoltó intézmények fejlődése, erősbödése közóhaj lévén, a humánus intézmény pártolását melegen ajánljuk. Megnyitó. — A helybeli iparos ifjúság önképző és betegsegélyzö egylete, uj helyiségébe költözvén (Biró Sándor-íéle házba), ott egy tekepályát is rendezett be, melynek megnyitása Pünkösd napján tartatott. Éten életrevaló egylet megérdemli, hogy kellő pártfogásában részesittessék. Legközelebb bővebben fogjuk ismertetni ezen hasznos egyesületet olvasóinkkal. Fürdő-megnyitás. — A balatonfüredi fürdőidő megnyitása holnap, május 21-én lesz. „Uableány“-csárda. — Ez lesz neve azon díszes vendégháznak, melyet a badacsonyi szőlőbirtokosok Badacsonyban a Balaton partján 12 szobára építettek, mely előtt a tér gyönyörűen parki- roztatott. Valóban öröm fogja el az ember lelkét, ha látja, hogy mi magyarok is kezdjük már a természetadta szépségeinket értékesíteni. Tűzoltóink Balaton-Füreden. — Pünkösd másnapján tűzoltóinkból egy szakasz, illetőleg osztály Balaton-Füreden volt gyakorlaton és igen szép eredményt mutatott. Először a balatonfürediek csináltak vizgyakorlatot, utánok a veszprémiek, kik a helv. templomtornyáról egy szál kötélen ereszkedtek le. Különösen kitűntek: Lukácsi József és Bogács Márton ügyes mutatványaik által. A gyakorlatokat barátságos lakoma követte. Alapszabály-megerősítés, — Az enyiug- vidéki méhészegylet alapszabályait a főldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. miniszter f. évi 19,822. szám alatt a megerősítő záradékkal ellátta. Vas Gereben. — Dunántúl jeles fiának életrajza néhány nap múlva megjelenik Dr. Váli Béla tanártól Budapesten. A szerző szívességéből mutatványt fogunk a mű megjelenése után hozni lapunkban. Egyelőre ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. Történelmi zsebszótár. — Szerkesztette Dr. Németh Antal, ára 50 kr, kiadja Gross Gusztáv Győrött. E kis zsebszótár valóban segédeszközül haszuálható a magyarok történetének tanulása- és olvasásánál. Kelendőségét és hasznavehetősét igazolja azon körülmény is, hogy az első kiadás teljesen elfogyott. E második kiadásban mindarra tekintettel volt a szerkesztő, ami az elsőben kifo- gásoltatot; továbbá tekintettel volt a szerkesztő Mangold Lajos tMagyarok okny. története* czimü munkára is. Különösen pedig czélszerü ismétlési anyagokat tartalmaz a könyv ,Toldalék* a főleg érettségi viszgálatra készülő ifjak számára. Szívesen ajánljuk olvasóink figyelmébe! Ronda hely. — Van a Buhim-völgyben a Séd partján egy leégett ház. Mind a kettő szemét- és rondasággal van tele úgy, hogy az irtóztató bűz messziről megcsapja az embert. A közegészség érdekében felhijuk e ronda helyekre rendőrségünk figyelmét. Az utczák öntözése. — Több panasz érkezett hozzánk a miatt, hogy a város legalább a főutczákat nem öntözteti. Reméljük, hogy mire e sorok napvilágot látnak, már segítve lesz a bajon. Elfogott csaló. - F. hó 17-én Fischer Gusztáv nevű ügyvédi Írnok, — ki Dr. Krascsenits Vilmos helybeli ügyvéd úrtól több rendbeli sikkasztás és csalás elkövetése után megszökött, — városunk területén elfogatott s átadatott a büntető törvényszéknek. Uj népszínmű. — Táborszky és Parschnál Budapesten megjelent és Veszprémben Krausz Árminnál kapható: „A száraz malom* Vidor Pál eredeti népszínművének közkedveltségü dalai: 1. Eltávozol kedves rózsám, szerzé: Szentirmay Elemér. 2. Várok, várok szerzé: Szentirmay Elemér. 3. Gyere rózsám. 4. Árva madár- 5. Kihasadt a hajnal az égen. 6. Bokor ágon. 7. Túl a tiszán. 8. Nem igaz hogy a lány hfitelen. 9. Magasan repül a gólya az égen. 10. Édes rózsám. Énekhangra zongora kísérettel alkalmazta Aczél Kálmán; ára 1 frt 50 kr. Halálozás. Május hó 12-től 19-éig. Német Károly, 9 éves, tüdőgümőkór. Sulmán Erzsébeth, 84 éves, végelgyengülés. Özv. Ivák Jánosné, 64 éves. agygutaütés. Weisz Károly, 6 hónapos, heveny béllob. Szigethy Ferenczné, 34 éves, tüdőgümőkór. Benkő Pál, 43 éves, tüdősorvadás. Steiner Nándor, V/2 éves, tüdőgümőkór. Knau Ferencz, 51 éves, vizkór. Kozma György, 3 hónapos, hökhurut. Dr. Jischer ‘Béla, város orvosa. A devecser-vidéki gazdakör közgyűlése. A devecser-vidéki gazdakör — rendkívüli — tisztválasztó közgyűlését május hó 10-én Devecser- ben a úri lövölde helyiségében tartotta meg. Lévén a közgyűlésnek legérdekesebb tárgya a tisztválasztás, e végből tehát a tagoknak nagyszáma 44-50 is jelenvolt A tisztválasztás iránt nagy érdeklődés mutatkozott, mert hiszen a tisztikar kezében lévén a gazdakörnek jövője és mindene letéve. A jó tisztikar csak jó és hasznos szolgálatokat tehet a gazdakör javára. De térjünk át a közgyűlés lefolyására. Korelnöknek egyhangúlag: Jankó Kálmán, körjegyzőnek Noszlopy Gyula lettek megválasztva, a kik miután helyeiket elfoglalták, kezdetét vette a tisztválasztás. A korelnök igen tapintatosan járván el titkos szavazatot rendelt A titkos szavazat eredménye a következő lett. Elnöknek: lhás\ Lajos 42 szavazattal. Alelnököknek: I. S\alatkay István 24 II. Gulden György' 28 szavazattal. Titkárnak: Noszlopy Gyula 34 szavazattal. Jegyzőnek: Kis József, ki azonban az ebbeli megtiszteltetést megköszönte, állását nem fogadta el; melynélfogva a második választásnál S\abó cAntal egyhangúlag jegyzőnek választatott. Pénztárnok: Beck János ügyvéd Hencz Richárd lett egyhangúlag. A választmány szintén kiegészíttetett. A választás után az uj tisztikar állását elfoglalta és az elnök, alelnök, titkár és jegyző a bizalmat melegen megköszönték, és ígérték, hogy teljes oda adással fognak a gazdakör érdekében működni. Tárgyaltattak azon pontozatok, melyeknél fogva a devecservidéki gazdakör a Veszprém megyei gazdasági egyesülettel csatlakozik. Ä 14 pont változatlanul elfogaotatott. A % évi felmondás szintén töröltetett, mert jelenleg nincsenek a gazdakörnek semminemű aggályai. Mindazonáltal többen szólották ezen fontos indítványhoz. Beszéltek Reé Jenő, Gulden György, Jankó Kálmán, Barcza Bálint, Barcza István, Viucze Károly, Ihász Lajos, Szalatkay István, Noszlopy Gyula stb- Reé Jenő azt indítványozta, hogy a csatlakozás ne 1883. január elsejétől, hanem 188i január elsejétől vegye kezdetét; ezen indítvány a közgyűlés ángy többsége által elfogadtatott; mégis ellene voltak: Ihás{ Lajos, Gulden György, Vincié Károly és még egy páron. Az 1884-től kezdődő csatlakozást illetőleg nem tudtuk teljesen az indítvány okait kivenni; e végből nem szólhatunk tüzetesen a dologhoz, de mégis, ha tekintetbe vétetik egy részről az, hogy a körnek kiadása ez idő szerint és ez évben nem volna teljesen fedezhető azon bevételekből, a melyek a devecser vidéki gazdakört az egyesülés megtörténte után illetnék; de más részről tekintetbe véve azt is, hogy a devecser-vidéki gazdakör kísérleti telep felállításáról is kezd gondolkodni: némileg volna értelme az 1884-iki csatlakozásnak; azonban nem-e lett volna loya- lisabb eljárás az, hogy az egyesülés 1883. januártól kezdődjék, de mégis azon megkereséssel, hogy mivel a devecseri gazdakörnek tervei vannak, melyekhez pénz kellene, azért a beadandó 250 frtnak legalább felét vagy többet hagyna vissza. Mi hinni szeretjük, hogy a veszprémi gazdasági egyesület a körnek ezen kívánságát lojalitásánál fogva nem tagadta volna meg, és hogy sokkal készségesebben itt hagyták volna a két harmadnak egy részét, mint a szerződés megkötésével 1884-ig várni. Reé Jenő volt titkárnak a gazdakör buzgó fáradozásaiért Gulden György indítványára jegyzőkönyvileg köszönetét szavazott. A szövetkezetbe lépett gazdasági egyesületek nagy gyűlésére: Reé Jenő és Szalatkay István küldettek ki. Vincze Károly ur azon indítványa, hogy a néptanítók is vétessenek be 1 frtal rendes tagokul, — nem fogadtatott el. — Sajnáljuk! Azon indítvány, hogy ezentúl minden rendű és nemű levelek átvételére csak az elnök jogosított, — elfogadtatott! — Több tárgy nem volt, elnök a közgyűlést bezárta. A társasebéden vagy 20-an vettek részt, a kik kedélyesen elmulattak; több toasztot is hallottunk: Reé Jenőtől, Ihász Lajostól, Noszlopy Gyulától, Szabó Antaltól, stb. __________ Nagy L. A soproni keresk. iparkamarának föjelentése a főldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy, kir. miniszter ur ő nagy méltóságából a kamarai kerület kereskedelmi, ipari s forgalmi vis\onya- iról a\ 1881. évben. (Folytatás.) Erdés\etünk az elmúlt évben sem találkozott azon, nemzetgazdasági szempontból megkövetelhető méltánylással, mely azt azon befolyásnál fogva, melyet a közel jövőben a faipar és fakereskedés mikénti alakulására gyakorolni hivatva van, méltán megilletné. Azon hatalmas erdőségek, melyek kamarakerületünk jelentékeny részét borítják, néhány nagybirtokos erdőségeinek kivételével, vagy semminemű gondozásban, vagy oly gondozásban részesülnek, mely az erdőirtással határos: miután az egyes vágások újbóli rendszeres befásitásáról, általában rendezett erdőgazgaságról a legtöbb helyen szó 9em lehet. — Mert mindenki minél több és minél olcsóbb hasznot kiván erdejéből huzni, rendszeres utánplántálásra pedig senki sem gondol. S ezen közlekedési viszonyaink sanyarú állapotánál, mező- gazdasági életünk ezen legnagyobb átkánál fogva nincs mit csodálkozni. Hisz mig egy és ugyanazon megye egyik részén a fának nagy hiánya s ennélfogva tulcsigázott ára van: addig annak másik részén az összehalmozódott fakészlet értékesítése az absolut lehetetlenségek sorába tartozik. így például Vasmegyének Sopronmegyével határos részein a fának tetemesen magas ára van, mig ugyanazon megye más részein, valamint a határos Zalamegyé- ben is, nagyobb erdőbirtokosok, ha vágásaikat újból be akarják fásitani, mindazon fát, mely magasabb műszaki czélokra nem alkalmas, elajáudékozni kény- taienek, sőt ezúton sem képesek kellő számú vállalkozót találni, a mikoron a heverő iát tetemes költségen egybehordatni s elégetni kénytelenek. Oka ennek az, hogy még mindenütt hiányzik az összekötő kapocs az őstermelés tájai s a világforgalom vasúti vonalai között, hiányoznak a másodrendű és helyiérdekű vasutak, a használható ország és járható közutak; már pedig ezek nélkül az erdészet felvirágzása, melynek terményei lehetőleg olcsó szállítási eszközöket igényelnek, nem várható. Az uj erdészeti törvény, melynek életbeléptetését annak idején örömmel üdvözöltük, valamint a kir. erdőfelügyelők uj intézménye a hozzájuk csatolt várakozásoknak eddigelé még nem feleltek ugyan meg; de reméljük, hogy már a közel jövőben az erdő- gazdaságnak ezen ténzezők befolyása alatt tett elő- méneteléről fogunk jelentést tehetni. A kamarakerületnek a gyár- és ké{műipar terén kifejtett tevékenysége, az elmúlt évben is sok kivánni valót hagyott hátra. Egészben véve kevéssel emelkedett felül az előző évek tevékenységén, vagy jobban mondva tétlenségén: s még mindig a bénító tespedés, a rohamos hanyatlás szomoritó képét mutatja. — A mi az 1881-ik évet az előző évek egész sora fölé emeli, inkább elméleti természetű. Azon minden oldalról ébredező s a nyilvános élet minden rétegében nyilatkozó tudat az; hogy a hazai gyári és kézműipar érdekében valamit tenni kell. Mit és hogyau ? ezek oly kérdések, melyekre nézve még a legközelebbről érdekelt körök nézetei is mint ég és főid, oly eltérők. Jelenleg a közvélemény elsősorban az ipartörvény revisióját sürgeti, s ezen kivánalom teljesen jogosultnak mondható. Mert az ipartörvény az évek során teljesen hiányosnak bizonyult s annál kevésbé felel meg a jogos kivánalmaknak, mennél elébbre hatolunk az ipar terén. Mi is több ízben felszólaltunk az ipartörvény revisiója tárgyában, bár nem kapcsoljuk hozzá azon túlfeszített várakozásokat, melyeket úgy látszik, az iparoskörök nagy része táplál. Mert az uj ipartörvény magában véve vajmi keveset fog a tényleg fennálló viszonyokon változtatni, feladatának eleget teend: ha az egymással homlokegyenest ellenkező áramlatok tömkelegébe világosságot hoz, s megjelöli azon utat, melybeu Magyarországban a gyári- és kézműiparnak jövőre haladnia kell. Reméljük, hogy akkor mindazon nemes buzgalom, mindazon hazafias lelkesedés, mely eddigelé legjobbb esetben is kérdéses értékű elméletek fejtegetésében tetszel- gett, gyakorlati czélok felé forduland, s a tőke is felhagyand azon bizalmatlansággal határos tartózkodással, melyet ezideig az iparos vállalatok iránt tanúsított. Erre pedig épen az 1881-ik év meghozta a legjobb alkalmat, hisz a hazai iparnak nyújtandó állami kedvezményekről szóló XLIV. t. ez. az ipar- vállalatok egész sorozatának oly tetemes előnyöket biztosít, hogy csak a teljesen menthetlen közöny, vagy az anyagi végkimerültség hagyhatná őket kiaknázatlanul. Kedvezőtlenebb hatású leend következményeiben a német vámterülettel való kikészitési forgalomnak szabályozásáról szóló törvény hazai iparuukra nézve, s nagyon is félős, hogy még mindig a kezdet nehézségeivel küzdő belföldi szövő- gyáriparunk ezen vámtételek súlya által fejlődésében megakasztva, sőt létében is megtámadva leend. A jelenleg érvényben álló adószervezet is lesújtó teherként nehezül a belföldi gyáripar és a hazai kézműiparra. Mert egyrészt az adó magában réve is sokkal magasabbra vau szabva, semhogy nyomása alatt a külföld termékeivel szemben egészséges verseny fejlődhetnék: másrészt magának az adókezelésnek terén oly önkényes, zaklató, a laikusra nézve teljeseu érthetetlen eljárás követtetik, hogy minden élénkebb, erőteljesebb iparügyi mozgalom, általa már csirájában elfojtatik. (Folytatása következik.) A közönség köréből. Tekintetes sierkes\tő ur ! A pünkösdi ünnepekben igen nagy szenzá- cziónális esetet keltett azon papi szigor, melyet nálunk Vár-Palotán gyakorolt a reform, papság. Ugyanis a gyülekezet régebbi bajok terhe alatt nyögvén — a gyülekezet előkelőbb s értelmesebb tagjai újabb gyökeres reformokat akartak létre hozni, — melyek a gyülekezet anyagi viszonyait a jelenlegi állapotokhoz mérve szabályoznák, a mennyiben a már magasabbra nem emelhető egyházi adó megfizetése mellett a papi fizetés keves- bitésének jogos és méltányos kérelme iránt a traktushoz két Ízben is folyamodtak, mely folyamodványban az is ki volt fejezve, hogy a megválasztott gondnok s elöljárók nem fogadják el hivatalaikat s igy nem is esküdnek fel, ezt igen hatalmas és megtámadhatatlan okokkal indokolták is, melyre aztán az egyházmegyei gyűlés igen humánusan (?) válaszolt, nevezetesen, meghagyta az esperesnek, hogy a megválasztott gondnok 8 nap alatt ha fel nem esküszik, büntesse meg 50 írtra, s nem fizetés esetén a megye alispánja által törvényes utón rögtön behajtsa, úgy szintén az elöljárók is és egyházszolga személyenként 50 írttal büntetendők, mely kegyes eljárásnak eredménye az lett a pünkösdi ünnepekben az összes elöljáróság s gondnok, és még többen — összesen több, mint 25 első osztályú adót fizető család — adta be a gyülekezetből való kiközösítése iránt való jelentését, s a gyülekezet lelkes és önzetlen (?) papja mosolyogva fogadta őket s azt moudá „jól van* — íme a jó pásztor, ki nyáját híven őrzi s oltalmazza. „A kiket reám bíztál, azokból egyet sem vesztettem el* János evang. XVII. r. 12. v. Szomorú képe ez a szt. Lélek kiömlése emlékünnepén az apostolok őrömének s papok atyáskodó szeretetének, mert eme megdöbbentő cselekedet a már úgy is roskadozó gyülekezetei az élők közül kitörölte. Igen kérem a tek. szerkesztőséget, legyen szives becses lapjába eme megdöbbentő esetnek helyet adni és nevem alatt a nyilvánosság elé hozni. Mely kérelemem után maradtam hazafias üdvözlettel. Vár-Palotán, 1883. május 15-én, alázatos szolgája. Király Antal, asztalos m. Hirdetmény. 1428 SZ./1883. A soproni kereskedelmi és iparkamara 1882. évi zárszámadása. Bevétel. frt kr. 1. Pénztári maradvány az 1881. év végével — — — — — 5l25-05Vs 2. Illeték fejében lefolyt — — - 17167-20 3 Kamat fejébeu illetőleg elhelyezett tőkék után — — — — — 22.77 4. A kamara helyiségek egyrészének albérlete fejében — — — 250‘— 5. Védjegy lajstromazási dij tejében 5.— 6. Eladott vasúti térképért — — 2.— 7. Visszafizetett előleg fejében — — 230.— összesen 22,802 02 '/2 Kiadás. frt kr. 1. Lakbér a kamara helyiségéért — 1025-— 2. Évi fizetések, lakpénzek és napidijakra — — — — — — 6581 14 3. Irodaszerekre — — — — 228.47 4. Nyomtatványokra — — — — 613.71 5. Könyvek, hírlapok és könyvkötő munkákra — — — — — 379.94 6. Fűtésre — — — — — — 204.— 7. Világításra — — — — — 22.70 8. Postabérre — — — — — 120.— 9. Járulék az ipar és kereskedelmi iskolákra — — — — — 205.— 10. Járulék a nyugdíjalaphoz — — 488.80 11. Ösztöndíj iparoktatást látogató ifjaknak — — -- — — 150.— 12. Utazási költségekre — — — 228.51 13. Hírlapi hirdetésekre — --- — 358.40 14. Véletlen költségekre — — — 199.47 15. Adomány a nyugdíj alap gyarapítására — — — — — 5000.— 16. Visszafizetés mellett adott előlegre 180. — összesen 15,984.24 Pénztári maradvány 1882. év végével 6817.78 % Sopron, 1883, april hó 10-én. A kereskedelmi és iparkamara. Hirdetmény. 1411 sz./I883. A magyar főldm, ipar és kereskedelem ügyi magy. kir. Ministerium megbízása alapján „Mesterségek Könyvtára* czimén Frecskay János szerkesztésében egy füzetes vállalat indult meg, mely hazai iparügyiirodalmunk terén hézagpótlónak ígérkezik. Az eddigelé megjelent két füzet a bútor és az épületasztalosságot tárgyalja, ép oly kimerítő mint alapos módon, amiért is ezen irodalmi vállalatod a legmelegebben ajánjuk iparosaink figyelmébe. Egy-egy füzet ára egy (1) forint, kiadó az Atheneum tárulat Budapesten, melyhez a megrendelések intézendők. Azon reményben ringatjuk magunkat, hogy ezen hézagpótló iparos szakmunka nemosak az egyes ipartársulatokban, hanem összes törekvő iparososztályunkban is meleg pártolóra és kész vevőre találand. Sopron, 1883. máfus 1-én. A kereskedelmi és iparkamara. Szerkesztői üzenetek. ? Veszprém. — Köszönettel vezizük bármikor. Polgár. Pápa. — Üdvöilet. Kaktus. Pápa. — Hiriovány idők járnak. Üdvözlet. Felelős szerkesztő s kiadó: LÉVÁT IÍIB E. Laptulajdonos: KRAUSZ ÁRMIN. NYILTTÉR.*) Helyiség-Megnyitás. Van szerencsém Ves\prém városát, közönségét értesíteni miszerint a kávéházam udvarán levő árnyas kerti helyiséget mai napon megnyitom és ott kávéházi ital, mindennemű hűsítő, valamint ez idényben először többféle és kitűnő minőségű .ur FAC;\JLAJLT ~iH! lesz kapható. — Pontos és figyelmes kiszolgálást biztosíthatok és kérem a mélyen t. közönség szives pártfogását. Tisztelettel 102 1—1 Steiner Sámuel, kávés. B a52S5SaSHSHSHSSSESESESESaSE5£SaSES£SHSa5ASE5E! *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk
