Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-05-20 / 20. szám

IX. évfolyam. 18§3, SO-lk szám. Veszprém, május 20* Megjelen e lap a „HIVATALOS ÉRTESÍTŐ“-7el együtt minden vasárnap reg­gel. Rendkívüli esetekben kü* lönlap adatik ki. — Előfizetési ár mindkét lapra : negyedévre 1 írt 50 kr.; félévre 3 frt; egész évre 6 írt. Egyes példá­nyok ára 15 kr. — Hirdetések dija: egy hasábos petitsor tere 6 kr.; nyiittérben 20 kr.; min­den beigtatásért külön 30 kr. állami bélyegilleték fizetendő. Kiadóhivatal: Krausz A. küuyvkereskedése Veszprém­ben. Ide küldendő minden elő­fizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió. T VESZPRÉM közgazdasági-, társadalmi-, helyi- s általános érdekű MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. liagánritákfiak s szemé­lyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vé­tethetnek figyelembe, ha való­diságuk iránt bizonyíték sze­reztetett be. — Bérmentetlen leveleket a szerkesztőség csak ismert munkatársaktól fogad el. Szerkesztőségi iroda: Vár i. BZ, a. — Ide czimzendö a lap szellemi részét illető minden közlemény. A veszprémi kath. fögymnasium. A középiskolai törvény nincs ugyan még szentesítve, de az már csak napok kérdése, és igy városunk, illetőleg a róm. kath. iskolaszék kebelében levő gymna- siumi bizottság megindíthatta a mozgalmat nagygymnasiumunknak a 7. és 8. osztály által főgymnasiummá való kiegészítése iránt. A mozgalom meg is indult; már most városunktól függ, hogy azt az édesmind­nyájunk által óhajtott siker koronázza is. Ha valamikor, most van helyén azon előnyök fölött elmélkedni, a melyek ily fontos culturális intézettel úgy szólván anya­gilag és szellemileg össze vannak forrva. Veszprém nagy szerepet játszott a múltban, szép szerepre vau hivatva a jö­vőben, hogy jelene nincs, ne csodálkozzunk. Mint a megye központi fővárosa kell, hogy gymnasiumát, e culturális intézetét, teljessé tegye már csak azért is, hogy mind a megyj, mind a város tisztviselőinek alkal­mat szolgáltasson arra, hogy fiaikat olcsób­ban és kevesebb erkölcsi hátránynyal ne­veltethessék és taníttathassák, mint, ha azokat, a nevelés és tanítás derekán, tehát a fejlődés legveszélyesebb korában a szü­lei Őrködő szárnyak alól tetemes áldozatok árán kibocsátják. Egy fögymnasium Veszprémben első sorban Veszprém vármegye érdeke. Az or­szág, jól felfogott érdekében, miliókat áldoz fővárosára, Budapestre és nem pusztán a külső csinosításra, hanem és főkép a belső, magasabb, szellemi műveltség emelésére, így kell megyénknek is tenni, igy kell különösen most, midőn a legkedvezőbb al­kalom van a csonka intézetet kiegészíteni, a hatosztályú gymnasiumot nyolczosztá- lyúvá emelni. Ha nem ismernék a megyebizottsági tagok fenkölt szellemét és gondolkozásmód­ját mind arról, a mi magasabb, nemesebb ; ha nem tudnók, hogy megyénk rendelke­A „Veszprém“ tárczája. Tavaszi dal. KinullÚKtuk a vén telet, Itt van újra a kikelet. S mosolyogva saáll a tájra A ragyogó nap sugára. Fürtös angyal szárnya képen Bárány felhő száll az égen, S nyomtalanul tova lebben ; Eltűnik a végtelenben. A csalóka mennybolt felül Majd elborul, majd kiderül, Mintha bujóst játszanának A szállongó fellegszárnyak. De csekélység e borulat, A nap újra ki-kigyullad, S pazar szinnel, pazar fénynyel Árad a vidékre széjjel. S mintha mindig ünnep volna, Annyi disz, fény, annyi pompa, Annyi varázs, annyi szépség Hirli a táj ébredését. Üdvözlégy oh szép kikelet, Felujulunk mi is veled.. Nyájas arczczal, vig kedélylyel A lélek is többet ér el. MAROSHALMI GY. ELEMÉR. zik ily nemes czélok megvalósítására szép alappal, ha nem tudnók, hogy a megye nem egy Ízben adott már hasonczélokra tetemes segélyösszeget: bizonynyal nem appellálnánk, mint most teszszük, a megye nagylelkűségére és bőkezűségére, hanem azt mondanék annak a gymnasiumi bizott­ságnak, hogy másutt kopogtasson. Egy fögymnasium Veszprémben má­sodsorban érdeke a veszprémi egyházme­gyének. Nem lehet közönyös dolog, kik lépnek ma a lelkészi pályára. Ma, mond­juk, a mikor a valláserkölcsi hitélet úgy a családban, mint a társadalomban annyira hanyatlóban van, hogy a papságra kétsze­resen terhes feladat vár; először magama­gát kinevelni, kifejteni az általános vallás- erkölcslázultságból, másodszor másokat val­lás-erkölcsösekké nevelni, szóval lelkipász- toroskodni. Ha az egyházmegye leendő papnöven­dékeit, vagy legalább azok legnagyobb részét saját szemei előtt látja felnőni, bi­zonynyal már neveli is őket; mert akik érlelik magukban a vágyat, hogy papok legyenek, bizonynyal megtanulnak simulni azon igényekhez, amelyekkel az egyház­megye irántok joggal felléphet. A közvet­lenség egy veszprémi fögymnasium és a szemináriumi főiskola közt csak előny és soha nem hátrány az egyházmegyére. Megyés püspökünk ő excellentiája és a veszprémi káptalan, kiknek nevei minden nemesebb városi intézmény nyel úgy szólván egygyé vannak forrva, bizouynyal itt is, most is azoknak fogják magukat mutatni, akikre városunk büszkén tekinthet, mint kegyesszívtí Maecenasaira. Egy fögymnasium Veszprémben legki­válóbb érdeke magának Veszprém városá­nak. Van-e, képzelbető-e csak egy osztá­lya is a lakosságnak, amely egy fögym­nasium létezéséből akár anyagi, akár szel­lemi hasznot nem húzna ? Reális világot élünk, a kétszerkettő dönt. Ám számítsa ki csak valaki, az a három-négyszáz ta­Csak te érted. — Elbeszélés. — Irta Németh Gerö. (Vége.) Imre a kapott utasításhoz híven felkereste a barlangot, édes anyján, jegyesén és annak anyján kívül 10 családot vitt a menhelyre. — Idején is volt, mert már a szomszéd köz­ségekben garázdálkodott a vad tatár. Élelmiszerük bőven volt. Ivóvizet a barlang alatti völgyben buzgó forrásból edényekben hordtak föl. A barlang száját ügyesen elrejtették, csak annyi nyílást hagytak rajta, a melyen éltető levegőt kap­hattak. A férfiak végezték az erősebb munkát, a nők tisztogatással, s főzéssel foglalkoztak. Egy-egy bátrabb férfi vadászatra kiment, részben azért is, hogy az ellenséget kémlelje, s birt vihessen az ön- kénytes foglyoknak. Később, hogy az ellenség nem mutatkozott, a nők felváltva tüzelő fát szedni s le a völgybe vizért ki jártak. Egyszer Évire került a sor. Társnői szívesen szolgáltak volna helyette, marasztalták is. De szé­gyennek tartotta volna ha ő helyette gyengébb társai fáradnának. Két korsót rúdra vett, a forrás tiszta vizéből tele merítette, vitte haza felé. Évi a rendes időre nem tért vissza. Várták, várták, de hiába. Bizonyosak voltak benne, vele szerencsétlenség történt. Aggodalmuk tetőpontra hágott, midőn Imrét — ki az erdő alatt szintén vadászni kint volt — magánossan látták közeledni. Imrének első szava a mint beért. »Évikém!* volt. Nem sietett eléje. Azt hitte, kötekedik vele. Senki se merte neki a lesújtó hirt bemondani. A mint a homályhoz kissé megszokott a szeme, látta kőrülte a kétségbeesett arczokat. Rosszat sejtett. nuló, amely egy főgymnasiumboz tartozik, hány százezer forint évi forgalmat idéz elő a városban és e\en összeg itt marad. A szegényebb tisztviselő és egyéb családok tanulókat vállalnak élelmezésre; a legtöbb tanuló szülei legalább egyszer, ha nem többször, megfordulnak városunk­ba? és ilyenkor úgy fiaiknak, mint maguk­nak megrendeléseket tesznek, bevásárláso­kat csinálnak, szóval kereskedőknek, ipa­rosoknak s. a. t. forgalmat eszközölnek. És ha minden anyagitól eltekintünk, mily áldás az, ha egy atyának nem kell aggódni, vajon hova adja fiát a hatodik osztály után. Addig, mig a családi födél alatt volt a többi családtaggal együtt, alig volt érezhető tartása, nevelése ; amint ki­teszi a lábát az atyai házból, tartása és nevelése ijesztő pénzösszeg alakjában áll az aggódó atya elé, mit még az is növel, nem lesz-e sárba dobva az a keservesen megtakarított összeg, amely jóformán a többi családtag szájából vonatott el ? De nem részletezzük tovább a dolgot; a magyar ember nem szorult tolmácsra. E czikkünk intentiója nem egyéb, mint az, hogy olvasóinknak a mozgalom megindultát jelezzük és társadalmi köreink figyelmét ImIIsaIo uomo# «««t mt j J..L, és városunkra annyira kiható üvdös moz­galom felé tereljük. Mi újság a nagy világban? orosz c\ár koronázását végleg e hó 26- ára tűzték ki. Tömérdek idegen özönlik Moszkvába. A koronázási menetet 20 külfejedelem fogja ki­sérni. A pápai nuntius, ki a pápa üdvözlő levelét viszi a czárhoz, szintén részt vesz benne. Az elő­készületek ellentétben a sensatiot hajhászó európai lapok kósza híreivel, a legnagyobb nyilvánosságban történnek. Uj csatornát akarnak építeni a Suez föld­szoroson. Az egyik terv szerint a régivel párhuza­mos irányban; egy másik merészebb terv szerint Alexandrából Kairo felé haladna az uj csatorna. A vállalkozók angolok, kik feltüuőleg mellőzik e kérdésben a franczi kormányt cA kongó kérdés az angol telhetetlenséguek újabb bizonyítéka. A Kongó partját tudvalevőleg portugallok szállták meg legelőbb. Mióta Stanley a Fájdalom bangón tört ki: Mondják meg, mi tör­tént ? Elmondták, jegyese a forráshoz rég lement, de vissza még nem tért. Újra fegyvert vett magára, elindult a forrás­hoz. Kívülről visszakiáltott, mig életemet Évimet fel nem találom, nem jövök vissza; ha soká ké­sem, s társaim jónak látják térjenek meg házi tűzhelyeikhez. Már csak egy nyillövés távolságra volt a forráshoz, midőn az útban, — melyet a sok járás­ban tapostak,egy férfit lát feküdni.Közelből felismerte, hogy az egy erőteljes férfi, s pedig tatár. Fölhúzta tegezét, hogy ha mozdul — nyilat röpítsen fejébe. Fölösleges volt. Hidegülni kezdő holttetem az. Arczal a földfelé fordulva, hátán egy nyíl van át­ütve. Imre megborzadt a merevedni kezdő tetemtől. Ettől pár lépésre állott a két vizes edény tele fris vízzel. Körülnéz, a kedves leányt sehol se látja. Éppen indulni akar, jobbkézfelöl nem messze meg­pillantja, hogy egy vastag törzsű fának oldala meg van faragva, alatta a bárd is, melylyel a kérget lefaragták. Egy másodpercz elég, oda rohant — nézi, s mit lát. Kihűlt szénnel elég olvashatóan e szavak vannak oda Írva: csak te érted ! Ez rejtély! Gondolkozik, de bizonyára működheti agyát, megfejtéséhez nyitjához a kulcsot nem találja. Képzelőtehetséged bár szárnyakat öltsön, még se éred azt el szegény szerencsétlen iíju barátunk. Tudom sokat adnál érte, ha most elődbe állana egy jós, ki a múltat, jelent, jövőt tenyered voná­saiból kiolvasná. Azok is most a tatárnak monda­nak szerencsét. A mostani élők mind rossz plané­tába születtek, rossz csillagzatok mutatkoznak az Kongó vizén végig hajózott, az angolok jogot véltek formálni a Kongó vidékére. Ugyan e területet beutazta azonban a portugall eredetű Serpa Pinto is, és mivel a portugallok már századok óta érintkeznek a dél-af­rikaiakkal, hajlandóbbak a néger törzsiek a portugal­lok, mint az angolok főhatóságát elismerni. Az angol izgatások és követelések ellenében Portugálba Fran- cziaország támogatását remélli. Auszlriábau a nemzetiségek egymás közötti éleskedése napról napra nagyobb. A német iskola­egyletnek Linzben tartott nagy gyűlése több rendbeli tüntetésekre adott alkalmat. Most már a csehek és szlovének, lengyelek is gondolnak cseh és szlovén iskolaegylet alapítására, mert egyik sem akarja nem­zetiségét a másik kedvéért feláldozni. Prágában a zsidók cseh zsidó schulvereint szerveztek, Laibach- ban pedig kath. szlovén iskolaegylet létesült. A sok schulverein alapítása a Taafe-ministerium foederativ színezete ellen irányul. Markovics Helen-nek megkegyelmezett Milan király. ‘Bulgáriában forradalom van kitörőben. Az angol kabinet közeli bukását valószínűnek tartják a jól értesült lapok. Bismarck hg. állapota ismét rosszabbra fordult, az arczidegfájdalmakhoz bél-és gyomorhurut is járult. Chambord gróf betegsége is aggasztó mértéke­ket ölt. A gróf lábai meg vannak dagadva, szívbaja súlyosodott. Nikita montenegrói fejedelem Bécsben igen szívesen fogadtatott. A burgban van szállva. Innen a czár koronázására indul. A néptanítók figyelmébe. Az országos magyar gazdasági egyesület is­kola takarékpénztári szakosztálya kimondván az is- kolatakarékpénztárakkal járó kezelés ellenőrzésének szükségességét, a f. évi január hó 13-án ezen ellen­RvrtAn »VI A/l Afrnfoinolr i- r - 1 lás és közoktatásügyi m. kir. minisztérium által kiküldött szakközeggel egyetemben tartott tanács­kozáson a következő megállapodásra jutott: 1. Az iskola-takarékpénztárt kezelő tanítók kötelesek az illető község egyik tekintélyesb pol­gárát (orvost, bírót stb ) felkérni, hogy ez, mint ellenőr a takarékpénztár kezelője által vezetett számadásokat időnként felülvizsgálja és ezen felül­vizsgálatot aláírásával bizonyítsa. 2. Az orsz. m. gazd. egyesület évi kimutatá­saiban, valamint a tanítók jutalmazására évenkint rendezui szokott sorshúzásokon részt vevő tanítók névsorának megállapításánál, csakis oly jelentéseket vesz figyelembe az iskola-takarékpénztárakat kezelő tanítóktól, mely jelentések az illető községi iskola­szék, avagy községi lelkész, vagy végre községi elöljáróság által láttamozva lettek. Mire a néptanítókat a vallás és közoktatási m. kir. minisztériumnak f. évi ápr. 27-én 11325. sz. a. kelt rendelete folytán ezennel figyelmeztetem. Veszprém, 1883. május 16-án. Stdhly György, kir. tanfelügyelő. égen. Ki megfejthetné a szavak értelmét, tán a holtak könyvébe van bejegyezve. Várj az időtől, sajgó szived sebére tán ta­lálsz irt. * * * A leirt események után az időben lépjünk három hónap híján egy évet. Egészen más, távol vidéken találjuk magunkat. K . . . a város egyik szegényebb félreeső utczájában, egy a többitől elütő magasabb csinosabb házba lépjünk be. Itt bizonyo­san jólét honol. Csalódunk. Egy beteg fiatal nő szenvedéstől meg­tört teste küzd a rideg halállal. A tusában ba csak segédkezek közre nem működnek, a halál lesz a győztes, a nő marad küzdőtéren. Pedig kár érte, hisz olyan fiatal, a szépség vonásait még a nyavalyák sem tudták eltörülni arczáról. Ni hisz anya, egy gyönyörű egészséges leány gyermek angyal arcza mosolyog felénk, kezeit fe­lénk nyutja, mintha tőlünk kérne segítséget édes anyja számára. Kis ártatlan, mi lesz te belőled. Most van ápolód, de a jövő sötét képet tár eléd. Az az ifjú nő, ki édes anyádat oly feláldozólag ápolja, te rád is vigyáz. Feléd mosolyog, pedig a lelke sir, ha jövödre gondol. Nem lesz anyád, apádnak senkit se szabad nevezned te a , . . lánya vagy. Ezt a titkot én anyád után magammal a sírba viszem. — Édes Annám nyögé a beteg, mikor jő az or­vos, lásd nehezen várom, s ha itt van félek tőle, szeretném, ha nem látna engem. Ugy-e eljő? Csak annyit kérek tőle, bocsásson meg, akkor nyugodtan halok meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents