Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-04-15 / 15. szám
egész terjedelmében meg fogjuk rövid idő múlva ismerteim tisztelt olvasóinkkal. Kiepert uramnak- — Köztudomás szerint gymnasiumainkban és reálikoláinkan a Schulverein ezen magyarfaló tagjának Kiepert uramnak igen sok fali térképe van használatban. Vajon nem lenne-e jó, ha ezen intézetek mind összebeszélnének és ezen térképeket Kiepertnek franco visszakfll- denék ? — Hanem az is bizonyos, hogy Kiepert térképei többé valamire való magyar intézet részére nem fognak megrendeltetni. Elöleges tudomásul. — A vallás- és köz- oktatásügyi m. k. minisztériumnak f. évi márczius 31 én 11007. sz. a kelt rendelete alapján a gym- nasiumi igazgazgatóságok fel lettek hiva, hogy idejekorán figyelmeztessék a tanév végén két tárgyból bukott tanulókat, hogy a javító vizsgálat letehetése iránti, a közokt. minisztériumhoz czimzett kérvényüket ne küldjék közvetlenül a közoktatási minisztériumhoz, mert az ilyenek tárgyalás alá egyátalán nem fognak vétetni; hanem adják be legfelebb julius 15-ig azon tanintézet igazgatóságánál, ahol a két elégtelen tanjegyet kapták. Szép idő. — Tek. Nagy Nagy Károly úr, a veszprémi káptalan jószágainak inspectora, ezen évben tölti be a káptalannál viselt tisztségének félszázados évfordulóját. Valóban szép idő. Annyi urat változni látni maga körül és azok bizalmát ily hosszú idő alatt is megőrizni tudni saját személye iránt, már magában — érdem. Isten éltesse! Keresztlevél szükséges. A vallás- és közokt. m. kir. minisztériumnak f. évi február 6-án 4014. sz. a. kelt leirata szerint közelebb felmerült azaz eset, hogy egy tanuló hibásan kiállított népiskolai bizonyítvány alapján íratván be a középiskolában az egész tanfolyamot nem igazi neve alatt végezte. Hasonló eshetőség elkerülése czéljából az idézett számú leirat elrendeli, hogy a középiskolák igazgatói minden tanulótól, aki az illető intézetbe és pedig annak bármely osztályába kíván először felvétetni : a beiratáshoz a tanuló keresztlevelét, illetőleg születési bizonyítványát okvetlenül kivín- ják elő s a névkönyvbe való följegyzés ennek alapján eszközöltessék. Ismeretlennél aranyokat ne válts. — A várpalotai vásáron két ismeretlen csaló egy csóri illetőségű asszonynak 17 darab réz-játékpénzt, úgy nevezett, tantuszt adott el arany gyanánt 40 frtért. A feladás után rögtön megindittatott a nyomozás, de fájdalom eredmény nélkül, mert a csalók elillantak. Beteg lovak- — A várpalotai vásáron f. hó 9-éu két darab takonykóros ló találtatott, melyeket állatorvosi vizsgálás után az ép jelen volt járási szolgabiró tekintetes Kleczár Ferencz ur azonnal kiirtatott. Az egyik ló tulajdonosa kenesei, a másik inotai lakos volt. Gyilkosság a hidas miatt. — Nyitrai József és testvére Pál Öskün f. évi ápril 9-én délután egy közös hidasuknak javítása miatt összeszólalkoztak, mely feleselésbe Nyitray Pálné is beleszólt, kit sógora azért megütött. Nejének testvére által történt ilyen bántalmazásán Nyitray Pál megbosszankodott, és egy ásót ragadott, melylyel testvérjét úgy sújtotta homlokon, hogy az azonnal halva összerogyott. A vizsgálat nyomban meg- indíttatván, a tettes elfogadtatot s a vizsgálat teljesítésére a veszprémi kir. járásbíróság részéről Molnár Sándor vizsgáló biró, Dr. Csolnoky Ferencz kir. törvényszéki és Dr. Sándorffi Miksa járási orvosok kíséretében a helyszínén megjelent, s a bonezolatot foganatositatta, melyből kitűnt, miszerint az ütés oly erős volt, hogy a koponyacsont összerepededezett, « az agyban nagy vérkiömlés történt. A meghalt özvegyet és 3 árvát hagyott maga után. Hulla. — A Séd patakban a Sashegy alatt egy női hulla találtatott, mely a vízből kivétetvén, a rendőrség abban Bogács Istvánná helybeli öreg napszámosnő hullájára ismert. Hogy öngyilkosság, véletlen szerencsétlenség, vagy gyilkosság okozta-e a szegénynő halálát, — folyamatban levő vizsgálat fogja kideríteni. A szerencsétlen nő elmebeteg volt. A Rókusz kórházból Hajda Gábor helybeli asztalost, — kit mint elmebeteget f. évi febr. hóban megfigyelés végett, odaszállították, — haza bocsátották. Hajda már néhány nap alatt — mint elbeszéli — öntudatra ébredt a kórházban, s nem is volt több rohama s csupa elővigyázatból tartották ott hat hétig. Nem igy van azonban Kovács Vin- czével, ki — Hajda állítása szerint, — a Kókuszkórház megfigyelő osztályából a tébolydába fog szállíttatni. Szomorú sors biz ez. A komakút-tér. — Városunk polgármestere tek- Kovács Imre úr Androvics Imre városi képviselő úrral együtt megkereste tek. Kopácsy György és Horváth Sándor háztulajdonos úrakat, előadván nekik a város szándékát a komakút és a tér csinosítása végett. Nevezett háztulajdonos úrak e szép czél megvalósítására egyenkint 100 frtot ajánlottak fel. Hiszszük, hogy a szomszédos tulajdonosok szintén követni fogják e nemes példát és városunk rövid idő múlva oly szép térrel fog rendelkezni, a mely városunkhoz méltó lesz. Súlyos csapás. — Mórocza Kálmán b. füredi kir. járásbiró urat súlyos csapás érte, kedves kis Mártha leányát a halál f. hó 8-án elragadta az élők sorából. Az egyik Carló testvér. — A Schmidt féle lovarda e héten vett városunktól búcsút nem hagyván itt egyebet mint a szegény törött kezű Carlót ki a kórházban ápoltatik. Egy darab régi Veszprém. — A .Magyar király* vendéglő megszűnik és mostani tulajdonosa Horváth S. ur már az építkezésbe bele kapott, e szerint a színház helyiségből is magán lakások lesznek. Lelketlenség. — A kőkép-utcza bejáratánál levő szép ákáczfát egyik éjszaka részeg duhajok kitörték. — A rendőrségnek sikerült kipuhatolni a tetteseket «— reméljük, hogy példásan meg lesznek büntetve. \ \ Orvvadászok. — Négy tótvázsonyi orvvadász rajtaveszett, a mennyiben a nagyvázsonyi uradalom személyzete, tetten kapta. Mint a négyen érzékenyen megbirságoltattak. Sajnos, az egyik néptanító. Ki a legveszedelmesebb hóditó ? — Erre a kérdésre egy élczlap ezt a feleletet adja; A ló- vonatu vasút konduktora. Mert mihelyt csak int is neki egy hölgy, ő rögtön kezét kéri, meg is kapja, elveszi a pénzét, aztán ott hagyja. A legújabb Hunyadi. — A névmagyarosításokkal valóvisszaélés fényes példáját igazolja az, hogy Zsufák László esztergomi illetőségű egyén ki rablás miatt pár évig ült Komáromban, potom 50 krért Hunyadira változtatta nevét. Szegény Hunyady László, ha látod ezt menyországból, mit szólasz hozzá? A „szende.4 — Egy társaságban a színház naivájáról volt szó. .Én csak egyszer láttam őt* jegyzé meg egy falusi birtokos .de épen nem találtam szendének.* „Azt csodálom“ mondá az egyik ur „látta Odetteben ?“ „Nem.“ „Hát a Kaviárban ?“ „Nem.* „Hát a Stomfai családban?“ „Nem.“ „Hát miben látta?“ ,Egy konfortábliban* volt a válasz. Circus. — Schmidt Albert jól rendezett cir- cusa múlt hétfőn vett városunktól búcsút. A derék társulat a legmostohább időjárás mellett volt közöttünk, oly időjárás mellett, midőn a jóravaló ember tnég állatját sem ereszti ki a födél alól, és így természetes a jövedelem is csekély lehetett. És mégis a derék igazgató igazi művelt férfiúhoz illő módon búcsúzott el tőlünk, mely búcsúzót vidéki előfizetőinkkel is kötelességünknek tartjuk egész terjedelmében megismertetni: , Mélyen tisztelt közönség ! E városból midőn távozom, nem mulaszthatom el őszinte köszönetemet nyilvánítani azon szíves pártolásért, melyben úgy a nagy közönség, mint a hatóság, valamint a helybeli sajtó bennünket részesíteni szíveskedett. Habár az anyagi eredmény az időjárás mostohasága következtében igen kedvezőtlen volt, mégis némileg kárpótolva érezzük magunkat azon rendkívül szíves fogadtatás és ki- üntelö személyes érintkezés által, melyben mintegy búfelejtésűi, mindenfelé részesítettünk s ez okból csak is kellemes emlékeket viszünk magunkkal e nemes város köréből. Ha valaha ismét szerencsések lehetnénk ide visszatérhetni, kérjük, tartsanak meg addig jó emlékükben, hogy újból ilyen fogadtatásra találjunk, mi részünkről mindent el fogunk követni ejóindulatuk kiérdemlisére és midőn végre a mai búcsú-előadásra a nagy közönséget meghívjuk, biztosítjuk, hogy ez is, mint az előző előadások, mindenki igényeit ki fogja elégíteni. Az egész mélyen tisztelt közönségnek s személyes ismerőseinek ,,Isten hozzádtf-ot mond tisztelettel Schmidt Albert és a társulat. A párisi kirándulást rendező társaság Debreczenből a folyó év nyarán művelődési czélból Párisba és vissza kirándulást rendez. Szándéka e társaságnak egyes megyék nevezetesebb városaiban egy megbízott közeget tartani, ki a kirándulásban részt- venni akaró közönség érdekében a megkivántató alkalmakkor a szükséges tel világositást közvetlenül megadhassa. Ilyenül városunkban a társaság Benkő István úrat szemelte ki és kérte fel, Benkő István e felkérést elfogadta, és így a ki városunkból és a környékből tetemesen leszállított menetdíj mellett nevezett társasággal Francziaország fővárosába akar a nyáron rándulni, az forduljon Benkő István úrhoz. Eljegyzés. — Schreiner János úr, kit a veszprémi káptalan csak nemrég nevezett ki herényi jószágára ispánnak, e hó 7-éu jegyezte el Pap Ferencz közbecsiilésben álló káptalani ügyvéd úrnak kedves leányát, Emilia kisasszonyt. Szívünkből gratulálunk. Könyvkötő. — özv. Gibicz Venczelné könyvkötő helyisége sz. György naptól a takarékpénztár alatt Végb szappanyos házában lesz. Postautánvételi összegek kifizetése. — A közmunka- és közlekedési m. kir. ministerium részéről közhírré tétetett, hogy a postautánvételi összegek kifizetésében az a változás áll be, hogy az 1883. évi április hó 1-jétől kezdve feladott utánvételes küldeményekért beszedett utánvételek a postautalványok módjára fizettetnek ki a nélkül, hogy az utánvételes küldeményről szóló eredeti feladó vevényt fel kellene mutatni. A küldemények feladói az utánvételi lapokat tisztán és olvashatóan töltsék be, nevöket, lakbelyöket és lakásokat, a hová a visszaérkezett utánvételi lapokat kézbesíteni kell, az utánvételi lapon pontosan és tüzetesen írják ki, mivel hiányos feljegyzés következményei a feladót terhelik. Az utánvételi lapok hivatalos díjmentes reclamálása megszűnik, és az utánvételi összeg reklamálásáért 10 kr. dij jár, mely azonban ba a reclamátió alkalmával kitűnik, hogy a késedelem valamely postahivatalbeli egyén hibája miatt történt, a feladónak visszaadatik. A postakincstár az utánvételes küldeményekért ép úgy jót áll, mint más kocsipostai küldeményekért. Az utánvételi ösz- szegért a postakincstár csak annyiban áll jót, a mennyiben a küldemény a czimzettnek kiszolgáltatott és az összeg a küldemény feladásától számítva, hat béuapon belül reclamáltatott. E határidő után az az utánvételi összeg három éven belül csak az esetben fizettetik ki, ha a még meglevő eredeti számadásokból és számadási okmányokból a postai szakszámvevőség által megállapítható, hogy az utánvételi összeg a postapénztárba csakugyan befizettetett, de onnét még ki nem fizettetett. A postautalványi jegyek folyó évi április 1-évél megszűntek. A közönség kezében levő űrlapok a m. kir. postahivataloknál 1883. évi deczember végéig más postai értékczikkel kicseréltetnek. X. Gyomorgörcsök, rossz emésztés. — Egger szoda pasztillái eddig utolérhetlennek bizonyultak; különösen nehezen emészhető étkek kőny- nyen oldására jó hatással bírnak és eszerint legjobb szer a test erősítésének és táplálásának elősegítésére. — Emésztési gyöngeség, gyomorégés, szorulás és a mindenféle gyomorhurut ellen csalhatlan és biztos hatásúak. Kitűnő és bepróbált szer megrögzött és makacs köszvény és tüdövész eseteiben is. Lapunk mai számában megjelent erre vonatkozó hirdetést legmelegebben ajánjuk a közönség szives figyelmébe, Közegészség. Az egészségi állapot városunk területén márczius hó folyamán viszonyítva a február havihoz kedvező volt. — A légzés szerveinek hurutos és hurutlobos bántalmai e hó folytán nagyobb számmal merültek fel; de a múlt hóban bár szórványosan felmerült heveny fertőző kórok márcziusban nem mutatkoztak. A halálozási viszony e hóban feltünő- leg kedvező volt; az elhaltak száma 19, mig a múlt évi márcziusban elhaltak száma 42 volt. Halálozás. Mórocza Mártha, 7 éves, kagymáz. Lenner Antal, időtlenség. Kukonya Mária 3 éves, hörglob. Özv. Füstős Istvánná, 65 éves, végelgyőngülés. Dr. Jischer ‘Béla, város orvosa. A soproni keresk. s iparkamarának főjelentése a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. miniszter úr ő nagyméltósdgához a kamarai kerület kereskedelmi, ipari s forgalmi viszonyairól az 1881. évben.*) Az évek bosszú során át nem adhatá tisztelettel alulírott kamara közgazdasági életünk valamely kedvező képét. Azon halálos dermedtség, mely az 1873-ik évi lesújtó válság óta a kereskedelemre és forgalomra, valamint a gyári- és kézműiparra nehezült, évekre megbénítá azok egész szervezetét s csak 1879-ik évi főjelentésünk során bátorkodtunk először kifejezést adni azon reményünknek: hogy a megsemmisüléssel fenyegető tespedés immár befejezéséhez közeleg s a mindenütt érezhető pezsgőbb, élénkebb mozgalom befolyása alatt a kereskedelem s ipar terén is újabb, őrvendetetes ténykedés várható. — Ezen, akkor csak félve hangoztatott reményünk az 1880-ik év folytán még jobban megerősbült, a közelmúlt évben pedig határozott, örvendetes meggyőződéssé vált. Igen! Magyarország tagadhatatlanul a nemzetgazdasági haladás ösvényére lépett s ezen ösvényen az 1881. évet kiváló hely illeti, mert fordulópontot jelez közgazdasági életünk újjáéledése, részben újjászületésében. — S napról-napra mind nagyobb érdeklődéssel találkozik ezen ujabbi, kedvező irányzat. Tanúsága ennek azon kiváló hely, melyet a kereskedelem s ipar a uapiirodalom terén, mely pedig legbivatottabb tolmácsa a közvélemény mindenkori áramlatának, magáuak kivívott; azon fokozott tevékenység, melyet törvényhozásunk a kereskedelem s iparügy körül újabb időben kifejt; azon meleg érdeklődés, melylyel még távolabb fekvőkörök is részt vesznek hazánk iparügyi mozgalmaiban. Ha tekintetbe veszszük még e helyütt azon megin- gathatlan s azért eikerkorenázta kitartást, melylyel a magas kormány egyöntetű, nemzeties közlekedési politikája érvényre emeléséért küzd; ha tekintetbe veszszük továbbá azon nagy nemzetközi jelentőséget, melylyel a magyar aranyjáradéknak a világpiacz részéről történt s minden várakozást felmuló fogadtatása bir; s ha nem hagyjuk figyelmen kívül azon tagadhatatlan bizalmat, melylyel a külföldi tőke hazai vállalataink iránt viseltetik: okvetlen azon fent kifejezett meggyőződésre kell jutnunk, hogy Magyarország az ipar- és kereskedelem terén végre azou útra tért, melynek végén erős czéltudatos, mert önálló közgazdasági élet virul. Igaz, hogy ezen pályának még csak kezdetén állunk s azon biztató fény, melyet egy szebb jövő vezércsillaga reája vet, gyakran elsötétül az alig elhagyott sötét múlt komor árnyékától. Mert bármerre fordítsuk is kutató szeműnket, akár a kereskedelmet, akár a forgalmat, a gyári vagy a kézműipart nézzük: mindenütt az alig leküzdött akadályok nyomaival, a keletkezésben lévő vagy csak legújabban keletkezettnek ezernyi hibájával s hiányával találkozunk, mig az utat a korszellem által meghaladott, végfelbomlásuk felé közelgő, mert elavult művelési ágak szegélyezik. A politikai helyzet a kereskedelem s iparügyi mozgalmakra nézve általán véve igen kedvező volt s lehetővé tette valamennyi rendelkezésre álló erőnk kifejtését. Tény, hogy az év kezdetén a szent-póter- vári borzasztó merénylet, később pedig Francziaor- szágnak tunisi eipeditiója némi aggályokat szült, de a tőzsde ezen események által, csak helyi érdeket tulajdonítván nekik, tartósabban nem lön befolyásolva s ennek folytán a külföldi tőkék beözön- lése nem is szenvedett érezhető megszakítást. Mert mint a megelőző évet, úgy az 1881-ik évet is a nagy pénzbőség s a tőkéknek, kivált nyugoteurópa pénzpiaczain, folyton növekvő összehalmoződása jellemzi. Igaz, hogy ezen pénzbőség elsősorban csak az államnak hozott hasznot, a magyar aranyjáradék conversiója úgy a bel- mint a külföldön szinte váratlan eredménynyel foganatosíttatván; de teljesen jogosultnak látszik azon reményünk, hogy ezen péuz- bőség előbb-utőbb a kereskedelmi s ipar-vállalatok felé is irányuland, azokban keresve jövedelmező elhelyezést. Egész zavartalanul azonban mégsem záródhatott az 1881-ik év államunkra nézve. Az év végén Dalmátiában és Herczegovinában kitört zavargások ugyanis, fokozott katonai erő alkalmazását, egyúttal tetemes anyagi áldozatokat is igényeltek, mely utóbbiak, az úgyis már a végsőig felcsigázott adóképességnél fogva, kétszeres sulylyal nehezednek állami háztartásunkra. Bizton reméljük, hogy azon súlyos áldozatok, melyeket Dalmátia és a megszállott tartományok most már isinételteu reánk róttak, elvégre eredményre is fognak vezetni, amennyiben azokmegbékéltetése teljes erélylyel keresztül vitetik: miután különben közgazdasági életünk reménylett fevirágzása csirájábau elfojtatuék s az állam háztartásában! egyensúly helyreállítása, melyre a m. kormány évek óta törekszik, beláthallan időkre meg- hiusíttatnék. Fennti óhajunk aunál jogosultabbnak látszik, miután az 1881-ik év mezőgazdasági eredményei legkevésbé sem feleltek meg a táplált várakozásoknak. Azok az előző év aratási eredménye, sőt még *) 13 nagybecsű jelentésből, melyet e héten vettünk, először az általános részt, azután a különös részből a megyénket illetőt fogjuk tisztelt olvasóinkkal megismertetni. Szerk. az 1879-ik évnek termése mögött is, melyet pedig annak idején ,közóp‘-nek neveztünk, messze elmaradtak. ügy az őszi, mint a tavaszi vetések felette rosszúl fizettek, s kivált a zab és árpa körül tetemes hiány mutatkozott. A hüvelyes vetemények termése sem felelt meg a várakozásoknak, miután úgy mennyi-, mint minőségileg középen alulinak sorozandó. A mezőgazdaság ezen tetemes veszteségét némileg enyhítették ugyan azon szokatlan magas árak, melyek a gabonapiaczon, az amerikai s németországi kedvezőtlen aratási eredményekről szóló rémhírek befolyása alatt jegyeztettek; mindazáltal az 1881-ik év a mezőgazdaságra nézve kedvezőtlen évek közé sorolandó melyeknek egész sorát kellett az utolsó évtized alatt feljegyeznünk- S ezen hiányt földmiveléssel foglalkozó népünk a marhatenyésztés jövedelméből sem fedezheté, mert ez a kisebb földbirtokosoknál még mindig azon átmeneti helyzettel küzd, mely a legelőgazdaságnak istálóbeli tenyésztéssé való átváltoztatásából folyik, s ennélfogva valamely számottevő eredményt nem is adhatott. Mindazonáltal örömmel veszünk tudomást azon élénk leidületről, mely a marhatenyésztés körül újabb időben észlelelhető s azon fokozozott figyelemről, melyben ezen általunk oly sok ízben hangsúlyozott kérdés, immár a gazdasági egyesületek és az érdekelt körök által is részeltetik. Valamivel kedvezőbb az aratás eredményénél a szüret eredménye. Általánosságban ugyan ez sem mondható jónak, miután kamara-kerületünk néhány borvidékén a termény jóságra nézve határozottan alatta áll a múlt évinek; de a többi vidékek, nevezetesen a Fertővidéke, minőségileg is megfelelő borokat adtak, mig mennyiségre nézve a kamarakerület valamennyi borvidéke felényivel többet szüretelt, mint az előző évben. Hozzászámítva ehhez az áru minőségéhez képest felette előnyős árakat, melyeken a bor közvetlen szüret után kelt, s azon tetemes bevásárlásokat, melyek borkereskedőink részéről élénk kivitel reményében eszközöltettek: az 1881-ik évet a bortermelő szempontjából kielégítőnek mondhatjuk. Sajnos azonban, az 1881-ik év folytán egyúttal több helyeu a p hill óiéra létezése is koustaláltatott. Mert mig az 1880-ik évben szőllőink ezen legnagyobb ellensége kamarakerületünknek csak három helyén észleltetek, az 1881-ik év folytán már Veszprém vármegye északkeleti részét majd egészen elborítá. Litér, Szt.-István, Vilonya, Vörösberény, Papkeszi és Hajmáskér már megmételyezettnek ismertettek fel, s azért parancsoló szükségnek mutatkozik, hogy a legszigorúbb óvintézkedések s a legkitartóbb munkásság által a mind fenyegetőbb alakot öltő vésznek eleje vétessék s a Balatonvidék nyugati része magyar bortermelésünk ezen igazgyöngye, a végmegsemmisüléstől megóvassék. (Vége köveik.) Közgazdaság. A „Devecser- vidéki gazdakör“* évi randes közgyűlését folyó hó 12-én — Devecserben tartotta meg! — A közgyűlés már előre érdekesnek mutat - kozott; mert bizonyos törekvést fejtettek ki egyesek egy némely személyek elleni — Nevezhetjük-e az egyeseknek törekvését nemesnek akkor midőn az a közérdek rovására történik? Nem tudom! ítélje meg mindenki! A zajosnak ígérkező gyűlésen vagy 39 rendes, és 5—10 pártoló tag volt jelen! A közgyűlést 10 órakor Ihász Lajos gazdakőri elnök nyitotta meg: röviden üdvözölte a megjelent tisztelt tagokat! Ezután az Elnöknek évi jelentése következett! — A jelentés magába ölelte a gazdakör háta mögött levő évnek főbb és nemesebb mozzanatait ; elősorolta a gazdakörnek az elmúlt egy év alatt kifejtett munkálkodását, szóval elő volt a jelentésben mind az adva — ami kívánatos, ami szükséges és ami megkövetelhető volt! — A nagyon sikerült és szép nyelven irt jelentést a tagok élénk figyelemmel kisérték s végül megéljenezték! Az elnöki jelentésből ón azt következtettem ki, hogy Ihász Lajos a gazdakörnek igazán buzgó, tevékeny és nagyszorgalmú elnöke; a ki előtt a gazdakörnek valódi, — de nem a7-czéljai lebegnek! — Többet is lehetne a jelentésről mondani; de egyenlőre hallgatok. Következtek azután indítvány folytán a „Vesz- prémmegyei gazdasági egyesülettel“' kötendő szerződés pontjainak megvitatása. — Az egyesülési pontozatok általánosságban és részleteiben egyaránt el lettek fogadva ; mégis az egyes pontok jtárgyalá- sánál élénk eszmecsere fejlődött ki; a melyet az Elnök tapintatosan és loyalisan keresztül vezetett. A 4. pontnál hoszszabban tartott a vitatkozás. Sza- latkay István alelnök védelmezte a pontnak változatlanul való elfogadását! Beszédjének egy némely pontjaira érdemes volna reflektálni; azonban azt sem teszem jelenleg! A 14. pontnál ismét hosz- szabb eszmecsere fejlődött annyira, hogy Ihász Lajos iuditványa és az eredeti szövegezéssel, mégis külöubözik abban, hogy ha a „Devecser vidéki gazdakör“ a megyei egyesületből még idővel külön válna, köteles egy félévvel előbb azt a különválást bejelenteni. Ihász Lajos ur ezen iditváuya a jelenvoltak által majdnem egyhangúlag elfogadtatott; 5—6 tag az eredeti szövegzés mellett maradt! — Meg kell említenem itt még azt, hogy az egyesülési pontozatok felolvasása után Gulden György meleg szavakkal ajánlotta a már megvitatott pontoknak változatlanul való elfodadását! Ezután titkár olvasta fel évi jelentését, a mely legnagyobb részben numerusokból állott, Ajelentés nagy szorgalomra mutat. Végül titkár — jelentésének mint egy kiegészítő részéül — lemondását olvasta fel; okadatolta azt nagy elfoglaltságával és szerény tehetségének túlbecsülésével. Ezután nyomban az alelnök adta be lemondását, a mely után a felülvizsgálók jelentése következett, a kik fel Í9 mentettek. S végül elnök is bejelentette lemondását, okadatolta az egyesülettel és más egyéb okokkal. A tisztikar lemondását a közgyűlés elfogadta; arról volt tehát a szó, megválasztassék-e újra és azonnal a tisztikar, vagy pedig egy új választó közgyűlés hivassák össze ? A hosszabb vitatkozásnak az lett a vége, hogy a választó közgyűlésnek határ-
