Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-01-14 / 2. szám

Felnőttek oktatása. Ma vasárnap délután f 4 órakor a gyinu. épületben C\irbus\ Gé\a tanár ur tart előadást: %oAha\ai árvizekről.* A szegedi és most a győri katastrófa bizonyára időszerűvé teszik e kérdés népszerű megvilágítását. Az elő­adásnak következő részei lesznek : 1. Mi okozna a magyarországi folyók kiáradását ? 2. Mi oka a szegedi és győri katastrófáknak? 3. Miképen lehetne Magyarországot az árvizektől megmenteni ? Az előadó rajzokkal is élénkíteni és könnyíteni fogja a megérthetést. A nemzeti kaszinó. — Szokatlanul népes közgyűlése volt múlt vasárnap, jan. 7-én, a nem­zeti kaszinónak. Mint régebben említettük, igen sokan iratkoztak be olyanok, akik eddig mi érdek­lődést sem tanúsítottak a kaszinó iránt. Ennek csak őrölni lehet, mert minél nagyobb számmal egyesülnek valahol az intelligentia képviselői, annál nagyobb a garantia, bogy városunk a szellemi tespedésből kigázol. Ruttner Sándor elnök, a múlt közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitele­sítése után, a pénztár bevételét 3636 frt 76 krban, a kiadást 2771 írt 70 krban, a maradékot 865 frt 6 krban tünteti fel, mit a közgyűlés helyeslőleg vesz tudomásul és a számadások megvizsgálásával Plosszer István, Purgly Sándor és Fodor Gyula urakat bízza meg. Erre az elnök a maga és a tiszttársai nevében megköszöni a bizalmat és állásáról lemond. Korelnökké Pápay Miklós, kör­jegyzővé Kőszeghy József urak választattak meg. A korelnök köszönetét szavaz a leköszönteknek és elnöknek újra Ruttner Sándor urat ajánlja, kit a közgyűlés kitörő lelkesedés közt egyhangúlag meg is választ. Egyhangúlag választatott meg Plosszer István alelnöknek, Koller Sándor főjegyzőnek, Hencz Ödön és Györöcskey György aljegyzőknek, Wurda Adolf pénztárnoknak, Meszes Polikárp könyv- tárnoknak, Fodor Gyula ügyvédnek, Hets Ferencz háznagynak. A választmány tagjainak választására nézve nézeteltérés mutatkozott, mi discussiót tett szükségessé. Voltak, kik az eddigi választási módot ajánlották; ezek ellenében Cserna Vincze és a többség a titkos szavazást kívánták, ami el is ha­tároztatok. A szavazatszedő bizottság elnökévé Keuessey Pongrácz, jegyzőjévé Keserű Elek és Szélessy Dániel urak lettek. Erre megkezdődött a sötét estig tartó titkos szavazás, melynek ered­ménye e választmányi névsor: Bohuniczky Ödön, Bezerédj Viktor, Cseresnyés Nándor, Cserna Vincze, Csernya László, Fischer Manó, Fülöp József, Gaál Lajos, Hets Pál, Kenessey Károly, Kenessey Pongrácz, Kenessey Móricz, Kőrössy Antal, Köves János, Láncz Nándor, dr. Laky Kristóf, Mórocza Zsigmond, Pápay Miklós, Rikóty Ede, Steiner Kálmán, Hankóczy Sándor, Ferenczy Károly, Kiso- vics József, Pongrácz Jenő. Póttagok: Lévay Imre, Szabó Imre, Kolozsváry József, Kopácsy Árpád, Nagy Károly, Devics József urak. Szava­zás közben megválasztatott Ruttner Sándor elnök­lete alatt Kopácsy Árpád, Lévay Imre, Kenessey Móricz közjegyző és Kőszeghy József jegyző urak­ból a sorsoló bizottság, mely előtt a közgyűlés osztatlan óhajára Meszes Polikárp atyus találtatott legméltóbbnak, hogy Fortuna istennő szerepét vigye, ki csakugyan az urnába rejtett számokból a 179-ik (Kupncz Sándor) és a 93-ik számú (Fe- reuczy Károly) részvényeket húzta ki. A kaszinó alapszabályainak revideálására Plosszer István el­nöklete alatt Cserna Vincze és Fodor Gyula urak küldettek ki. Végre több helybeli és vidéki urak ajánltattak tagoknak. A közgyűlés hálás köszönet­tel vette dr. Jáuosi Sándor abbeli ajánlatát, hogy az örökösök beleegyezésével apósa hagyatékából egy kaszinó-részvényt ajándékoz a kaszinónak. Ezzel a közgyűlés véget ért. Városi közgyűlés. — Választás volt napi­renden és igy népes volt a városi közgyűlés múlt szerdán. Többen ajánltattak a városi pénztárnoki állásra és így szavazás rendeltetett el, mely­nek eredménye, 90 szavazatból Fáró Ede 56 szavazattal választatott meg, ki a közgyűlés sziue előtt le is tette a hivatalos esküt. — Tek. Rosos István úr ezer irtot kölcsönzött a Tai- lián-kúlra es ezen összegűek biztosítását kérte. A közgyűlés határozata: Kéressék meg Rosos István úr szives várakozásra mindaddig, míg a Tallián kút számadásai megvizsgáltatnak. Prokesch János vasúti állomás főnök ur egy a vasúti állomástól a városba bevezető személy- és teherszállító vasútnak kiepíthe- tése czóljából a vasút irányába eső városi terület és közel levő föld, anyagnak ingyen átengedését ké­relmezi. A városba vezető vonó vasút kiépítése tár­gyában megindított mozgalmat a képviselő testület erűmmel üdvözli, annak létesítése iránt az anyagi áldozatot meg lógja hozni és erkölcsi támogatásban is részesitenai. Minthogy azonban behatóan csak akkor intézkedhetik, hogy ha a vasút kiépítési ter­vezetét részleteiben megismeri, e czélból polgár- mester ur vagy helyettesének elnöklete alatt Vég­hely Dezső, Paál Denes, Kemenes Ferencz, Lévay Imre, Katu Iván, Nagy Károly, Ruttner Sándor, Wurda Adolf, Eszterhay Ferencz, Rosenthal Nán­dor, Androvics Imre, Balog Károly, Dukavics Sá­muel, Brenner Lőrincz, Szilágyi Mihály, Husvéth János, Kenessey Pongrácz, Szabó Imre, Halassi Vilmos, Piiitz Benő, Horváth Sáudor nr képviselő és Csolnoky László t. ügyész s Vikár Lajos r. fő­jegyző urakat vasúti bizottságul megválasztja és telken, miszerint Prokesch Janos állomási főnök úrral magát érintkezésbe tevén, annak idejében kimentő jelentését ide bemutassa. Több folyó ügy elintézése után a közgyűlés befejeztetett. Közgyűlés. — A veszprémi vörös kereszt­egyesület leDr. 14-én d- 4-kor tartja közgyűlését. Veszprémmegye honvéd-segélyzö vá­lasztmánya — í. nó 7-én ismét ülést tartott, melyen a neiügyek elintézésén kívül a budapesti központi honved-egylet felhívására megboldogult Vetter Antal 1848/49. honvéd altábornagy síremlé­kére 15 Irtot szavazott elküldeni, mi meg is tör­tént. Továbbá a segélyért folyamodó 1848/49. rok­kant honvédek segélyezésére 44 folyamodónak 171 forintot szavazott meg kiosztani, a segélyezés a folyamodók anyagi és egészségi helyzetükhöz lévén arányosítva. Ilyen egyszer s mindenkorra nevezett segélyezések pedig az év folyama alatt többször is megtörténnek, úgy bogy évenkint száz folyamodó is segélyeztetik felváltva, mely alakú segélyezésen kívül még vannak az évi segélyezettek, kik évenkint 20 frt, két volt tiszt pedig 40 írt segélyt nyernek. S igy az egylet évi jövedelme mindenkor a volt 48-as honvédek segélyezésére osztatnak szét, miről a szá­mos segélyezettek bizonyságot is tehetnek. Honvédeknek. — Az 1848/9 iki honvédek tisztelettel felkéretnek, hogy e felhívás vételétől számítandó nyolcz nap alatt magukat a polgár mes­teri hivatalban jelenteni szíveskedjenek. A veszprémi jótékony nöegylet köz­gyűlése január 11-én. — Elnök ő excel- leutiája előterjeszti a tekintetes Véghely Dezső alispán ur elnöklete alatt megalakult, s a győrmegyei árvíz károsultak segélyezését czélul maga elé tűzött bizottság kérelmét, miszerint a már megindult mozgalom minél szélesebb körben leendő kiterjesztése szempontjából a vesz­prémi jótékony nőegylet a többi helybeli jóté­konysági és társaskörök mintájára magát a meg­alakítandó győrmegyei árvízkárosultakat segélyező bizottságban nehány tagja által képviseltetni szí­veskedjék s a majdan működését megkezdendő bi­zottságot támogatásában részesíteni kegyeskedjék. A közgyűlés erre közfelkiáltás utján a győrme­gyei árvízkárosultak segélyezésére alakult bi­zottságba képviselőkül megválasztja Laky Kristófné ő méltóságát, Véghely Dezsőné és Terelmes La- josné ő nagyságaikat, kik a megbízatást elfogadni szí­vesek voltak. Egyúttal elhatározza, hogy a bizottságot sikeres mtíködbetése szempontjából támogatni fogja. Lévay Imre, mint a zárszámadás és pénztár vizs- gálására kiküldött bizottság előadója, előterjeszti az egylet múlt évi vagyoni állapota, jövedelme és kiadásairól szerkesztett kimutatást. A gyűlés a fe­szült figyelemmel hallgatott előterjesztést helyeslés­sel tudomásul veszi és a zárszámadási bizottság tagjainak szives fáradozásaikért jegyzőkönyvi köszö­netét szavaz. Titkár előterjeszti nagyságos Gyömörey Vincze zala egerszegi kir. törvényszéki elnök ur levelét, melyben őt arról értesíti, miszerint néhai Ferenczy Teréz k. a. által az egylet részére tett 200 frtnyi alapítványt az örökösök még a ház eladása előtt 1883. évi január 24-én 6%-os kamataival egyetemben az egyletnek ki fogják fizetni. Helyes­léssel tudomásul vétetik. Ezután megválasztatnak pénztárnoknak Tőttössy Mari k. a. ; a 11 polétában megürült választmányi tagságra pedig Balogh Ká- rolyné urhölgy. Neszmélyi Autalné urbölgy előter­jeszti azon indítványát, hogy azon tagjai a választ­mánynak, kik egyébb az egyletnél viselt hivata­luknál fogva úgy is tagjai a választmánynak, a választmányban másoknak engedjenek helyet. Ezen indítvány helyesléssel fogadtatik s a meg­ürült állásokra a 7-ik polétába Pap Gyuláué, a 8-ik polétába Paál Dénesné, a 10 polétába Kovács Imréué, a 12 polétába Laky Kristófné ő méltósága megválasztatnak. A közgyűlés tekintetes Koller Sándor és tekintetes Györötskey György megyei aljegyző urakat egyleti tiszteletbeli titkárokká meg választja, mely tisztséget a nevezett urak elvállalni szívesek. Schön Ignáczné 2 frtot ad a győriekaek, mi tek. Véghely Dezső ur kezéhez fog küldetni. Miután Laky Kristófné ő méltósága, továbbá Lévay Imre, Koller Sándor, Györötskey György és dr. Csolnoky Ferencz urakból álló bizottság a pénztárt az uj pénz- tárnoknőnek hivatalosan átadta, a közgyűlés befe­jeztetett. Elhalasztott sorshúzás. — A nagy-kanizsai kisdeduevelő egyesület javára rendezett sorsjáték húzása 1883. julius 1-én lesz­Olcsó sorsjegyek. — A magyar vörös kereszt-egylet 6 frt 50 kr. előjegyzési ár mellett sorjegyeket bocsát ki, melyekre az előjegyzések már meg is indíttattak. Midón az osztr. vörös kereszt- egylet sorsjegyeit aláírásra bocsátotta, azok három­szorosan lettek túljegyezve; úgy látszik, hogy a magyar vörös keresz-egylet sorjegyei sem lesznek kevesbbó kedveltek, mert az eddigi jegyzésekből következtetve, ezek is többszörösen lesznek túlje­gyezve. A játékterv a sorsjegy árához képest igen előnyösnek mondható. A sorsjegyekért fizetett összeg 51 év alatt, sorsolás utján lesz törlesztve, és pedig oly formán, hogy az első években 3 húzás leend 120,000. 5000. 1000. 500. 100. 50. és 25 fitos főnyereményekkel, a legkisebb nyeremény emelkedik 6 írttól 10 írtig és az, ki a legkisebb nyereményt nyeri, tovább játszik az egész 51 óv alatt a legnagyobb nyereményekre is. Az előjegy­zésnél egyelőre 2 írt fizetendő, a hátralékos 4 frt 50 kr. pedig a sorsjegyek átvételekor törlesztendő. Ezek szerint tehát szegényebb sorsúnak is alkalom nyujtatik egy eredeti sorsjegy birtokába juthatni. A veszprémi vörös kereszt-egylet az előjegyzések elfogadásával Wurda Adolf bauk- s váltó-üzletét bízta meg. Felbivatnak tehát mindazok, kik ilyen sorsjegyekre jegyezni óhajtanak, szíveskedjenek leglelebb e hó 22-éig eziránt a nevezett czéget megkeresni. Boldogtalan szerelem. — Hej, de hűtle­nek is ezek a mostani férfiak; hitegetik, csalogat­ják a szegény hiszékeny leányzót — s a regény vége: gyula-oldat. — A héten egy szerencsétlen leányzó, — mellesleg legyen mondva: szolgáló, — nem bírta tovább viselni ennek a csalódásokkal tel­jes, keserves életnek a terhét, vett egy pohár vi­zet s beleolvasztott egy pakli nemzeti gyufát és megitta a gyilkos nedűt. A gyorsan alkalmazott orvosi segély megmentette ugyan az óhajtott ha­láltól, de nagyon valószínű, Hogy teljes életén ke­resztül nyomorékja lesz meggondolatiaa tettének. .Lányok, a legénynek csókot ne adjatok !‘ Szökési mania. — Valóságos szökési düh szállta meg városunk gyengébb nemét. Egyre-másra hallani, hogy most egy nő, most egy leányka bon­totta ki a szerelem szárnyait és repült a zuz- marás Bakony tövéből a pályaudvarig, ahol azután a prózai gőzre bízta magát, míg szerelmi heve csakugyan eigőzölt. Hátha még városi vasutunk lesz? Na isten legyen irgalmas kegyelmes a veszprémi férfiaknak, ha a veszprémi delnők műid szárnyra kelnek. Hajótörés. — Laptulajdonosunknak több év­vel ezelőtt Amerikába kivándorolt fia, János, ki világlátás vágyától ösztönöztetve egész Dél-és Észak- Amerikát hosszában és széltében bekalandozta, leg­utóbb egy new foundlandi hajózási vállalat „Al­hambra“ nevű hajóján nyert alkalmazást. E napok­ban szülőihez érkezett magánleveléből és egy mel­lékelt hírlap közleménye utján értesültünk, hogy hajója, mely New-Foundland, Halifax, Boston és New-York közt közlekedik, decz. 11-éről 12-re viradó hajnalban — Lakey1 s Bay és Wood1 s Hole között — sürü ködben zátonyra jutva hajótörést szenvedett, azonban egy arra járt és a vészjelzésre oda sietett másik gőzös a megsérült hajót kivontatta s igy megmenekült az egész személyzet is. „Csak pár lábnyival odább — írja egész Y'ankee’s phlegmával — 8 nincs menekvés számunkra, mert ott egész labyrintja a szirteknek várta ölelésre a hajót és akkor elvesztünk volna az utolsó patkányig vala­mennyien!“ — Hát bizony az ilyen szerencse is fölér egy kis baupttrefferrel! x A .Betegbarát * — Minden családban kisebb bajok orvoslására, különösen oly esetekben, a hol az orvos nincs rögtön kéznél, első sorban háziszereket szokás használni, mely szerek haszná­lata ellen még orvosi szempontból sem lehet ki­fogást emelni, miután czélszerü háziszerek rögtöni alkalmazása által gyakran már fölötte súlyos beteg­ségek hárittattak el. Hogy azonban ez kivihető le­gyen, szükséges a szereket idejekorán beszerezni, de a legalkalmasabb és leggondosabban kell azokat megválogatui. Az olvasó közönség érdekében vélünk tehát eljárni, ha figyelmét egy kis műre hívjuk föl, mely művecskében egész sorozata vau felemlítve az orvosilag Í3 kipróbált és elismert háziszereknek. Ezen míívecske, mely jogosan viseli a „Betegbarát“ csimet, oly módon van szerkesztve, hogy benne minden beteg megtalálja a legalkalmasabb gyógy­szert; a köuyvecske tehát nemcsak minden beteg, hanem minden háziasszony számára is nélkülözüet- len, miután a leggyakrabb esetben ennek jut azon szerep betegét gyógyítani. Miután pedig Gorischek K. egyetemi könyvárus (Bécs 1. Stetansplatz 6) a magasztos czéi figyelembe vételével azt kívánatra ingyen küldi meg, érdekében áll tehát mindenki­nek a „Betegbarátot“ meghozatni: a megrendelésre elégséges egy levelező lapra ráirni: .Kérem a .Betegbarátot* részemre megküldeni és hozzá írja pontosan czimét. Ily fáradságnak bárki is alávetheti magát, miután semminemű más kiadás ezáltal nem keletkezik. Ha szükséges volna a már többször em­lített művecskét ajáulaui, csak arra merünk utalni, hogy az máig már az 560-ik kiadást érte el; sür­gős kérelem folytán pedig tizenegy idegen nyelvre tordíttatott le Egy könyv, mely ily rendkívüli ered­ményeket képes felmutatni csak jó lehet! miért is minden további magasztalást fölöslegesnek tartunk és csak azon jó tanácscsal járulunk olvasóinkhoz, hogy a megrendeléssel ne sokáig késlekedjenek. Táucziskola. — Polák Antal tancziskolát nyitott a Göde-féle házban. A jóhírű tánczmester urat ajánljuk közönségünk szives figyelmébe. Megbokrosodtak a lovat — Csákvári Sándor mofnársegéd lovai megbokrosodtak, minek következtében a kocsit |ieldöntötték, és ő oly szeren­csétlenül esett, hogy jobb alkarját eltörte. Jelenleg a városi kórházban ápoltatik. Jóváhagyott alapszabályok. — A .Vesz­prém megyei izr. tanítók egyletének“ alapszabályait a m. kir. vallás és közokt. minisztérium jóváhagyta. Az alapszabályok értelmében legközelebb pályázat birdettetikkétpaedagogiai dolgozatra, melyek részint az egyesület pénztárából, részint az ezen czélra már felajánlott adományokkal fognak jutalmaztatni. Északi fényféle. — Múlt vasárnap este többen városunkbau éjszakról jövő pirkadást észleltek. Mivel sehonnan nagyobb tűzesetről nem értesültünk, némileg elfogadnatjuk azok véleményét, akik északi fényt gondolnak. Ebmarás. — A napokban egy harapós eb egy 14 éves gyermeket megmart. Az eb felügye­let alá vétetett s ki fog irtatui. Nem ártana, ha a városban levő sok kósza ebet a hatóság kiirtaná. A győri vásár. — Az árvíz következtében a Győr-varosi piroskai vásár nem lesz megtartva. Viz a pinczékben. — A rendkívüli időjárás következtébeu városunkban több pinczében felfakadt a víz. Beállott. — A Balaton január 7-ről 8-ikára egészen beállott. A hó nélküli befagyás oly tiszta jégkérget alkotott, hogy mélyre láthatni azon át. A korcsolyázóknak határtalan az örömük, vá­rosunkból is sokan ránduinak ki, hogy e szép sport­mulatságot élvezhessék. Megszökött a felesége. — Hétfőn tartotta a helyben czipósz-társulat a „czóhgyülést.“ Egyik becsületes polgártársunk, ki szintén ezen érdemes czeh tagja, felesége által megczirógatva: „siess öregem, mert elkésől a czéhbol!“ — szavakkal hazulról kituszkoltatott. Mire a czéh gyűlés 'véget ért, — a hűtlen feleség már a vasúton ült, magá­val vive férje 500 írtját és értékesebb ingóságait. A fakópnél hagyott férj most igy sóhajt: ,Azt a hűtlen fehérnépet nem; csak az 500 forintomat sajnálom!* Halálozás. Január hó 5—13-áig. Sánta József 56 éves, tüdőgümőkór. Henn Róza 3 hetes, hörgiob. Jánosik József 20 éves, tüdőgümőkór. Babos Istvánná 46 éves, tüdőgümőkór. Hollósi Jánosné 66 éves, kősz- vény. Husvét Lajos 10 éves, bélsorvadás. Végbeli János 69 éves, gutaütós. Dr. Fischer ‘Béla orvos. A győri árvíz. Győr, jan. 14-én 1883. Szomorú kép festéséhez fogtam, egy nagy magyar város végzetszerü pusztulásának leírásához. Szomorú kép ez, melynél csak egy volt hazánkra nézve szomorúbb, a Szegedé 1879 ben. A Duna gyors áradása, úgy a Győrön keresztül folyó Rába és Rábcza folyók emelkedése figyelmessé tévé a város és vidék lakosságát a fenyegető veszélyre. Ámbár az 1876. évi árvíz óta a töltések és gátak évenkint javítattak és emeltettek, mégis hozzá fogtak a munkálatokhoz, nehogy a bekövetkezhető katasztrófa őket minden előkészület nélkül találja. Á viz napról napra növekedett, folyóink a helyett, hogy lefelé, mint rendesen folytak volna, a nagy Duna nyomása következtében visszafelé tolul­tak, a Rába hidnál levő mércze 16, 17, 18 lábat jelző számai fenyegető gyorsasággal tűntek el a hullámok alá. Győr-Sziget s Révfalu tőszomszédok községeink lakosai s elöljáróságaik hozzáfogtak az önmentés kényszerűség parancsolta munkájához, míg Győr szab. kir. város legnagyobb mértékben veszélyeztetett városrésze újváros, a városi hatóság­tól várta és kapta a segélyt. Már január 2-án Győrváros és Révfalu között megszakadt a rendes közlekedés, a hidat mindkét hídfőnél messze túlhaladta a viz s a ladikokhoz kellett folyamodni. Január 3-án Szigetben falraga­szok hirdették a vészbizottság megalakulását; fel­hívták a közönséget munkára s a vészbizottság in­tézkedései iránti engedelmességre. E naptól kezdve nem volt egy nyugodt órája a külvárosok lakos­ságának, — egész addig, mig az a hideg merev nyugalom, — a kimerültség fásult nyugalma erőt nem vett rajta, — a katasztrófa után. Izgalmas egy hét volt nekünk ez az első hét ebben az uj esztendőben. Ilyenből csak egyet lehet kiállni egy folytában, — többet lehetetlen. Alig­hogy az izgatottság, a lázas munka után pihenőre hajtá fejét az ember, — megharsant a kürtök rém- séges allármja s felhangzott a rémes kiáltás „itt a viz.“ Azután zsákokkal, deszkákkal, homokkal útját szegték a bősz elemnek — egypár órára — s azután kitört megint más helyen s újra megrázta egy egész város idegeit az a végzetes riadó Így ment az egy egész hétig, egész január 9-éig. Gr. Laszberg alispán, Bély s Angyal Armin szolgabirák hol Sziget, hol Révfalu töltésein oszták rendeleteiket s buzdították a lakosságot. A városi hatóság is mindent elkövetett a város mentésére. A kormány midőn értesülést nyert a fenyegető veszedelemről, azonnal hozzálátott az intézkedések­hez a mennyire ezek a távolból lehetők voltak. Meghagyta, hogy napjában 4-szer küldjenek hozzá értesítést e veszély állásáról, a melyeknek átvéte­lére még éjjel is ott őrködött egy tisztviselő a közlekedési ministeriumban. Azután leküldte Póch József építészi felügyelőt a védelmi munkálatok vezetésére. Hiába volt minden, a katasztrófa bekövet­kezett. Szombaton, vizkereszt napján már kezdett át­szivárogni a viz a töltéseken; — vasárnap már csurgóit mindenfelé. Győr-'Szigelben már szomba­ton, Révfaluban vasárnap a katonaság segélyét, mint végső mentő eszközt vették igénybe. A katonaság elismerésre méltó buzgalommal dolgozott, — a lakosság is összeszedte végső erejét, — hiában volt. Január 8-án, vasárnap este 9 óra után beszakadt az átázott töltés s miután minden kísérlet a betömésre sikertelen maradt, — %11-kor megkondították a vészharangot. Borzasztó s leírha­tatlan hang vala az, az emberben majd megfagyott hallatára a vér. Ekkor már Győr-Sziget is végső küzdelmét vita. Az izraelita temetőnél szakított az ár s a vészbizottság lemondott már a védelemről s a menekülésről tanácskozott. Ekkor jelent meg a községben Póch József felügyelő, megvizsgálta a töltéseket s újabb próbára buzdítá a lakosságot; — az ár azonban a szakadás elé rakott 16i) zsák homo­kot, mint a pelyhet sodorta el magával. Laszberg alispán erre azt a kérdést intézte a felügyeiőhez: nem látja e még elérkezettnek az időt a mentés­ről gondoskodni v Póch oda fordult a katonaság parancsnokához s a lemondás hangján mondá; Életemben legszomo- rubb kötelességemet teljesítem — adja meg a jelt!!! A kürtszó megharsant, a taraczkok eldördül­tek, Győr-Szigetnek vége volt! Újvárost hétfőn reggel érte el a végső vesze­delem, az ó-temetői nyulgát s a czigány-laposi töl­tés átszakadt, s az ár oly rohamosan tólult be, hogy egy házat azonnal nyomtalanul elsöpört. Hét­főn Újváros, Sziget és Révfalu mind egy tenger volt, a 3 folyó, Duna, Rába, Rábcza összevegyülve hömpölygött felettünk. A viz magassága ekkor 6 méter és 19 em. volt, nagyobb miat 1876-ban s nagyobb még az 1850-iknél is, mely ez ideig mint legnagyobb v.z- magasság volt feljegyezve. Hétfőn éjjel már csak a Nádorvárost fenye­gette a veszedelem, midőn a nzsa hidnál készült szakítani az ár, itt azonban sikerült visszanyomni. A belváros tömve van menekültekkel, kiknek száma mintegy 6 ezerre megy. Nagyrészük köz- intézetekben, gymnasiumban, reáliskolákban, jog- akademián s egyéb iskolákban vau elhelyezve. — Élelemmel a 4 nőegylet látja el őket. Egy nagy­része pedig magánházaknál vau elszállásolva. Az adakozások igen szépen folynak. Ő felsége 2000 frtot küldött első segélyképpen, a győri első takarékpénztár 2000-et, a városi és megyei takarék- pénztár 1000-et szavazott meg, Lévay Henrik 1U00 frtot adott a győri püspök, a pannonhalmi főapát igen jelentékeny összegekkel járultak a nyomor enyhítésére. Azonkívül a város által megindított gyűjtés is szépen eredményez. Sopron és Fehérvár városok szintén nagymérvű segélyt küldtek. A „Pester Lloyd“ is megindította a gyűjtést. Reméljük, hogy egyik leguevezetesebo magyar városunk s a iegmagyarabb megyének segély kiál­tásai nem fognak eredménytelenül elhangzani a magyar hazában! — A történt emoerólec veszteség és károkról jövőre. Dauer Jerencz-

Next

/
Thumbnails
Contents