Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-03-11 / 10. szám
Tanitóválasztas. — Szent-Gálon második tanítóul egyhangúlag megválasztatott Szalay Imre okleveles szentgáli s. tanító — két pályázó jelentkezett, Szent-Gál jelentékeny befolyással bir Bakonyban a magyar nyelv és szellem terjesztésére; kívánatos, hogy ott olyan tanítók álljanak a tanügy élén, hogy a czélnak Szent-Gál hivatásához megfeleljenek; a legközelebb megválasztott tanítók e szép reményre feljogosítnak bennünket. A reformátusok iskoláiban három tanító, a katolikusoknál egy tanító működik, négy tanító ügybuzgósággal nagy erkölcsi erőt fejthet ki, mely az egész vidékre áldásos lehet. Uj lap. — Ma jelent meg a Veszprémmegyei Gazdasági Lapok czimü folyóirat 1-ső száma. Kiadó- tulajdonos a .Veszprémmegyei gazdasági egyesület.* Felelős szerkesztő : Nagy Iván, az egyesület titkára. Kimutatás — a győri és győrvidéki árvízkárosultak részére Veszprém vármegye alispáni hivatalához folyó évi márczius 1-től márcz. 8-ig beérkezett összegekről. Bn.-Szt.-Király 50 kr. Zirczvidéki takarékpénztár 50 írt. Leányfalu község 3 írt 79 kr. Suur község 12 írt 05 kr. Aka község 21 frt 84 kr. Ácsteszér község 9 frt 20 kr. Csatka község 8 frt 50 kr. Ajka-rendek község 8 frt 70 kr. Vöröstó község 3 frt 90 kr. Nagy-Pirith község 7 frt 16 kr. Összeg 125 frt 65 kr. Veszprém, 1883. márczius 9-én. Véghely De^ső, s. k. alispán. Ujonczozás. — Múlt héten városunkban ujon- czoztak, az előtt az enyingi járásban. Az enyingi ujonczozás a legszebb eredményt mutatta; a rendes hadsereghez előirt ujonczjutalók az első és második korosztályból kikerült, a honvédséghez is beosztatott 51 ujoncz. Jól hatott ezen ujonczozásnál a szép növés és testi fejlettség. Utánzásra méltó elhatározás.— A .Pester Lloydsban a következőket olvassuk: Miután az idei izraelita purimüunep épen a nagyhét, igy tehát a kath. vallás legkomolyabb ünnepeinek egyikére esik, (nagypéntek, nagyszombat) ezen okból a zágrábi izraelita hitközség elöljárósága elhatározta, hogy felkéri az ottani izraelita családapákat és cselédtartókat, ne engednék meg, mikép hozzátartozóik az idei purim- ünuep alkalmával a mondott napok egyikén is az ut- czákban álarczban megjelenjenek. Ugyanezen lap szerint a devecseri izraelita hitközség e hó 4-éu tartott ülésében az elnök előterjesztése folytán elhatározta, mikép Devecserben 1813 év óta fenálló húsvéti laska-sütőházat beszünteti és az üzletszerüleg folytatott laskasütést hitközsége területén a jövőre nézve betiltja. Mindkét eset figyelmet érdemel és hiszszük, hogy máshol is hasonló intézkedések életbeléptetése tekintetéből utánzásra fog találni. Idegrázó szerencsétlenség — történt f. hó 6-án délután; Steiner József helybeli rőfős kereskedő emeleti lakása ablakából 3 éves kis lánykája az utczára lezuhant s rögtön szörnyet halt. Hogy gondatlan vigyázatlanság folytán történt-e ezen szomorú eset, azt a vizsgálat lógja kideríteni. Ebből látható mennyire szükséges a gyermekekre való gondos őrködés és a gyermekszobák ablakainak rácsozattal való ellátása. Megszökött rablógyilkos. — Hatos Sándor kötél általi halálra ítélt rablógyilkos f. hó 5-én Budapestről az ujépületi katona-fogházból megszökött. Elíogatására nyomban megtétettek a legszigorúbb intézkedések, de eddig elfogni nem sikerült. Megfoghatatlan, miként szabadulhatott ki börtönéből, a vizsgálat eredményéről tudósítani fogjuk olvasóinkat. Vigyázatlanság. F. hó 4-én este a hosszu- utczán Gz. fuvaros vigyázatlanságból neki hajtatott R. helybeli kereskedő fogatának, oly szerencsétlenül, hogy a kocsirúd által szügyön döfött ló nehány perez múlva élettelenül rogyott össze. A ló értéke több volt 200 írtnál. A kártérítésre nézve R. károsult a kárttévő Cz. fuvarossal barátságos utón kiegyezett. Köszönet. — A veszprémi jótékony nőegyiet a helybeli kisdedovoda fűtésére négy méter fát ajándékozott, miért is Babay Kamilia kisdedovónő a derék egyletnek köszönetét mond. (Jirkus. — Schmidt Albert jeles cirkusa tart egy hét óta előadásokat városunkban.. Az előadásokról csak jót és szépet mondhatunk. Már maga az a körülmény, hogy a födött cirkus a Steiner kávéház kertjében van, tehát a város kellő közepén, házaktól körülvéve és szél ellen védve, már ez ajánlja a derék igazgatót, ki biztos dressirozott szép lovaival meg lepő productiókat tár elénk. A társulat szép nő tagjai úgy a merészebb műlovaglásban, mint, különösen a kisebbek, a testgyakorlásban szabatos ügyességet lejtenek ki. A férfiak közöl az akrobaták erőmutat- váuyai bámulatot keltenek; a bohóczok komikuma folyton derültséget okoz. Általában Schmidt Albert előadásait elegancia jellemzi és igy bátran megérdemli, hogy városunk legelőkelőbb körei is megtekintsék. A tagok közt látjuk a hires Inkey család egyik tagját lnkey Tivadar urat is, ki hihetőleg a napokban fog fellépni. Itt a tél. Tegnap óta valóságos telünk van. Ha igy tart, rövid idő múlva ol leszünk a világtól zárva. Egy tolvajbauda két tagjának elfogása. — Ajkán e hó 1-én éjjel két tolvajt épen lopás közben elfogtak. A gazemberek a háztetejét bontották ki és úgy mentek be a padlásra, a hol többféle élelmi szer volt; de nagy szerencsétlenségükre a náziak épen akkor vették észre, midőn már mindennel készén voltak és indulni akartak. De a gazemberek semmitől sem tartva — talán nem is igeu siettek, s ennél fogva sikerült a lajtorját, a melyen a tetőre felmentek — eldönteni, és igy nem tudtak semmiképen se menekülni. A nagy lármára az egész utczának lakossága majdnem összeszaladt, a kik azután, űzték dobáltág a háztetőn levő jó madarakat; a kik szintén tégla darabokat hajigáltak az ostromlók közé. A küzdelem közel két óráig tartott, mig végre sikerült őket a háztetőről lekergetni. Volt azután borzasztó mulatság! ütötte a gazembereket aki bírta és érte; de a nép dühe még sem emelkedett oly magas fokra, hogy életet kívánt volna áldozatul; pedig erre is volt ok, mert egy fiatal embert, a ki felakart a tetőre értük menni az egyik gazember úgy fejbe dobta, hogy koponyacsontja kettéhasadt. A szerencsétlen ember gyógykezelés alatt van. A tolvajok méltó büntetésüket a devecseri kir. járásbíróság börtönében várjákRablás a Somlyón. — A múlt napok és- téjének egyikén egy szegény olaszt, a ki ruhafélékkel stb. stb. házalt a Somlyóalján kirabolták. A rablás úgy történt, — hogy az olasz este indult el Devecserbol, hogy a szomszéd községben megháljon; mikor a Somlyó aljához ért már egészen besötétedett ; akkor rögtön egy ember állott elibe, kezében fegyvert tartva, azt az olasz mellének szegezte, és követelte tőle pénzét. Az olasz nem vette a dolgot tréfának életét is félthette ; pénzkészletét a rablónak szépen átadta! A rabló visszatért abba a pin- ezébe, a honuét kijött; az olasz pedig a városba ment jelentést tenni kiraboltatásáról. Ezután kellő kísérettel — azonnal visszamentek a tett színhelyére, és igy a megjegyzett pinezében sikerült a rablót elfogni; a ki mivel az olasz által megismertetett, minden tagadás nélkül beismerte, hogy ő a rabló! Igen nagy feltűnést keltett város — és vidék szerte ezen rablás; mert a rabló egy öreg — eddig becsületesnek ismert ember volt! Már át vau adva a devecseri kir. járásbíróságnak, a hol büntetését várja! — Hogy mi vezette az öregembert élete alkonyán ezen rablásra: nem tudatik. L. Állatkínzás. — Felhívjuk a r. kapitányság figyelmét azon embertelen állatkínzásokra, mit heti vásárok alkalmával a borjuknak a városon való vé- gigvonszolásával elkövetnek. Kocsin kellene az ily állatokat szállítani. Pintér József helybeli volt csizmadiának fia a napokban Pestre utazott, mert értesítették, hogy már több hete egy magyar államsorsjegyen 120,000 irtot nyert. — Szép dolog, ha igaz lesz! Halálozás. Márczius hó 2-től 10-éig. Csonka Istvánná, 8G éves, végelgyengülés. Farkas Mária, 24 éves, tüdőgü- mőkór. Kosola Therézia, 55 éves, szélhüdés. Tóth József, 3 hetes, veleszületett gyengeség. Winkelmann Mihály, 45 éves, tüdőgümőkór. Özv. Fenyő Györgyné, 70 éves, végelgyengülés. Steiner Lenka, l3/. éves, agyvérzés. Német Gyula, 9 hónapos, hörglob. Horváth Györgyné, 62 éves, tiidölégdag. Dr. Jischer ‘Béla, város orvosa. 721/1883. Hirdetmény. A kisbéri magy. kir. álladalmi ménesbiztokon az 1883. év folyamában elhullás vagy levágás folytán származó mindennemű bőrök, u. m.ló, csikó, szarvas- marha, juh, sertés és szamárbőrök szóbeli árverés utján 1883. évi márczius 15-én d. e. 9 órakor a legtöbbet ígérőnek el fognak adatni. Az árverezui óhajtók felkéretnek a fentjelzett napon és órában 50 frt bánatpénzzel ellátva, a ménesbirtok igazgatósági irodájában megjelenni, hol az árverési feltételek is bármi- kor megtekinthetők. Sopron, 1883. márczius 5 én. C4 kereskedelmi és iparkamara. Közgazdaság. Néhány szó a „Devecser vidéki gazdakör* által kiadott .Értesítő* márcziusi vagyis 3-ik számáról. A .Devecser vidéki gazdakör* életképességének legjobban jelét adta akkor, midőn az „Értesitő*- nek kiadását elhatározta. Minden értesítőnek, igy a gazdakörének is egyedüli és legfőbb czélja az lehet, hogy az érdeklődést, a társulási és összetartási szellemet lelébreszsze és tovább fejleszsze; továbbá mint egy összetartó kapcsot alkosson az egyes tagok között, akiknek czélja csak egy lehet: a helyes és okszerű gazdálkodás terjesztése és saját maguk jólétének emelése mellett a nemzeti vagyonosodás előmozdítása. A gazdakörök czélja és feladata a köznéppel, a földmivelési osztálylyal a többoldalú és több hasznot hajtó, a helyes és okszerű gazdálkodás megkedveltetése, a marhatenyésztésnek, a körülmények, a természeti viszonyok tekintetbe vételével terjesztése; továbbá az annyira hangoztatott, annyi sokszor elmondott fatenyésztés haszonnal való mivetése. Hogy ezen czélokat a gazdakörök elérhessék, eszközök szükségelteinek, melyek minden körülmények között czélhoz vezetők. Egy ily fontos eszköz a gazdakörök kezében az „.Értesítő.* Az .Értesítő* nyomtatott lap, melynek czélja — mint már mondám — az érdekeltségnek felébresztése és a hasznos ismereteknek a köznép között való terjesztése. E végből az „Értesitő‘-re előfizetést kellene nyitni, mely lehetőleg csekély összeg lenne, hogy így azok is megkaphatnák, akik sem rendes, sem pártoló tagok nem akarnának lenni. Azonban az .Értesítő“ minden közleménye lehetőleg egyszerű és vonzó stylban, a nép nyelvén lenne Írva, de mindenkor okszerű és hasznos, több évi tapasztalaton és megfigyelésen alapuló ismeretet tartalmazna. — Mi csak kérni tudjuk a .Devecser vidéki gazdakörét mint kiadótulajdonost; kérni tudjuk a felelős szerkesztőt, hogy ezekre legyen kellőleg tekintettel és scha se téveszszék a valódi czélt szem elől. — Akkor virágozni, gyarapodni fog a gazdakör, akkor hálásan fognak a nemzetnek alsóbb rétegeire a gazdakörre tekinteni és azt mint anyagilag, mint szellemileg támogatni lógják. Az .Értesítő“ 3-ik számában két dolgozat érdemel figyelmet; az egyik Reé Jenő ur, a gazdakör tevékeny titkárától származik és felhívást tartalmaz a sómlyai szőlőbirtokosokhoz, egy alakítandó pincze-egylet érdekében. Az eszme igeu szép; az egyes tagok részéről kifejtett buzgalom pedig dicsérendő. A felhívásban el vau mondva a pincze-egylet czélja, el vannak sorolva a nevezetesebb részvény-társaságok, amelyekből azt látjuk, hogy a legnevezetesebb bortermő vidékeinken ilyen egyletek nincsenek. A Balaton mellett, Szegzárd és vidékén, Magyaród és Ménes környékén, az Érmelléken pin- cze-egyletek ezidőszennt nincsenek; de arra sem emlékszünk, hogy Sopron és Ruszt vidékén és a Hegyalján volnának. Az eszme megtestesítését nem tudjuk gondolni azon kettős oknál fogva, mert a kiseob szőlőbirtokosok visszavonulnak, a nagyobb tulajdonosok pedig megvonják támogatásukat. — Mi a somlyai bornak hirét-uevét nem látjuk kocz- káztatva lenni, nem látjuk pedig akkor, ha a kisebb birtokosok is megtanulják és elsajátítják a helyes és okszerű borkezelést. — Tanítsuk és oktassuk a népet gyakorlatilag a legszükségesebbekre; akkor czélt fogunk érni. Mi különben mindig és mindenkor azt hangoztatjuk: a somlyai bor kitűnő és az is fog maradni mindaddig, ameddig tisztán kezeltetik. — A másik közleményt a szerkesztő Szalat- kay István Írja a méhekről. Elmondja, hogy amóh régi időktől fogva hasznos állat, melynél fogva czikkiró ur a méhet a házi állatok közé számítja. Beszél Dzierzonról, majd Berlepeset említi, akiknek annyi sok érdemeik vannak a méhészet terén : majd felhívja a Devecser vidéki gazdákat a méhtenyésztés íizésére s végre utasítást ad, hogy a kezdő méhész kihez forduljon jó tanácsokért. Az egész közleménytől többet vártunk. A méh oly nevezetes rovar, hogy arról sokat és szépen lehetne írni. — Továbbá több nyelvtani hibát is rosz- szalnunk kell, melyek sem logikailag, sem nyelvtanilag nem állhatnak meg; ilyenek: ,foglalkoztatja szabad idejét*, „önnönmaguuknak hasznot hajtó polgáraivá legyünk*, „emelkedjünk fel az emberiség magaslatára* stb. A méheknek nemzetiségök szerint való megkülönböztetését a tudomány nehezen ismeri, hogy a méhek a nemzetiségek szerint szelidebbek vagy mérgesebbek a méhészek előtt is uj és ismeretlen valami. A szorgalom a méhek közös tulajdonsága. Ha a méhek nem szorgalmasok és felette szelídek: bajnak kell lenni a kasok körül. Ilyen természetrajzi czikkekbe több szellem öutendo. Mindazonáltal a .Devecser vidéki gazdakör* »Értesitő“-je helyes utón halad; csak bátran előre, a siker nem fog elmaradni. Ceres. A magyar bortermelők országos szövetkezete mikent fog működni?- Irta Gr. KEGLEVICH ISTVlN. - (Fotytatis és vége.) f A vásárlás legtökéletesebb és mindenkire nézve legelőnyösebb módja azonban az leszen, ha majd a vidéki szüretelő egyletek utján történik az, a melyek létesítése által tulajdonképen az országos szövetkezetnek organismusa tökéletesen kiegészítve lesz és a melyek létesítése azért annnak Ill-ik, de elodáz- hatlan feladatát képezendi. m. A vidéki szüretelő egyletek feladata lesz a szükséges közvetítő kapcsot képezni a kis termelő és az országos szövetkezet közt. Ugyanazon érvek ás eszmék szólanak azoknak létesítése mellett, melyek az országos szövetkezetnek létesítése mellett harczol- tak: első sorban az, hogy közös kezelés mellett jobb bort lehetend előállítani, mint ha a kisbirtokosók azt külön készítik; 2-szor az, hogy az országos szövetkezet utján bármikor értékesíthetik állandóan és magasabb áron is boraikat, mig ellenben az egyes termelő azokat gyakran csak nagyon olcsón, vagy épen nem képes eladni. 3-szor, hogy a borok kezelése és értékesítése által elért haszon nem megy át más kezekbe, mint történik az akkor, ha a termelő borát a kereskedőnek adja át, hanem az a szövetkezeti üzletrészekre felosztatván, ismét csak a tagok erszényébe foly. A szüretelő egyletek működésénél az eljárást a következőképen kellene szervezni: Az egy es ugyanazon borvidéken fekvő szőlőknek bizonyos számú tulajdonosai összeállanak és szövetkezetté alakulnak, azon elhatározás alapján, hogy együttesen szüretelvén, közösen készitendik boraikat és azokat az országos szövetkezetnek eladják évről-évre kölcsönös megegyezés utján megállapítandó áron, az egylet belép az országos szövetkezetbe és mint annak tagja, annyi üzletrészt jegyez, a hány hold szőlőt bírnak összesen az egyleti tagok ; az országos szövetkezet saját költségén felállít a vidéki egylet központjáu erjesztő helyiségeket, pinezét, stb. szüretkor kiküldi szakközegét, a ki a szüretelést és erjesztést kezeli; a vidéki egylet tagjai közmegegyezéssel tárifát állapítanak meg, mely az egyes beiratkozott szőlőkben szüretelendő terménynek értékét, fekvés és fajok szerint mázsaszámra tartalmazza; ezen tárila szerint, melyen csak az évi termés sűrűségi foka változtathat, átvétetik az egyes tagnak a termése és neki az egylet által készpénzben kifizettetik, minőség és szeszfajok szerint és megvétetik a közösen megállapított áron és készpénzfizetés mellett az országos szövetkezet által ; a vidéki egylet azután azon pénzuyereséget, mely a szőlőknek beszerzései és a bornak eladási ára közti különbözeiben rejlik, nyomban felosztja tagjai közt a beadott termény értékének arányában. Azon összegből, melyet az egylet boraiért kap, levonandó lesz 1-ször az első évben azon összeg, melyet az egylet az általa jegyzett üzletrészekre befizetni köteles; minden következő évben pedig 2-szor az országos szövetkezet által épületek é3 készülékekbe fektetett tőkéjének pl. 10 százaléka, úgy hogy 10 év lefolyta után pincze és felszerelés az egylet tulajdonát képezendik. Magától értetődik, hogy a vidéki egyletnek is jogában álland a borokat kezelés czéljából átadni az országos szövetkezetnek az általa jegyzett üzletrészek arányában, mely ez esetben magasabb értékesítés nyeresége tisztán csak az ő tagjait illeti, a kezelési költség és esetleg az eladási jutalék leszámításával. Az előbbeni esetben, ha t. i. az egylet borait eladja az országos szövetkezetnek, akkor az egyleti tag 1-ször pénzt kap a szőlőgyümölcseért, a mely értékének megállapításában maga is részt vett; 2-od sorban részesül azon nyerességben, melyet az egylet a borkészítés által elért; 3-ad sorban részesül az országos szövetkezet által repartiálandó osztalékában jegyzett üzletrészeinek vagyis beadott terményének arányában. Sokan azt hiszik, hogy egyszerűbb, czélsze- rübb is lenne, ha a vidéki egyletek nem szőlőt, hanem bort szednének tagjaiktól, ha azok tagjai csak úgy készítenék boraikat, mint eddig és azokat adnák át az egylet, illetve az országos szövetkezetnek. Én ezen felfogást holyesuek tartottam. Egyszerűbb lenne az bizonyos, de az eddigi viszás állapotokon akkor sehogysem lehetne változtatni; mi is főoka annak, hogy boraink értékesítése oly kedvezőtlen és oly bizonytalan? 1- ször az, hogy boraink jellege majdnem minden évben változik, mert szőlőink legnagyohbrésze számtalan és pedig nagyrészt rósz fajokkal vau kiültetve. 2- szor, mert boraink nagyobbrészt nincsenek tökéletesen erjesztve; ennélfogva még hónapokig, némelyek évekig a legkisebb rázkódtatás vagy hő- mérsékváltoztatás következtében újra erjedésbe mennek át és azért nem szállíthatók, tehát nem is vihetők ki. Ezen két hiba fennállana akkor is, ha a vidéki egyletek bort vennének át tagjaiktól, mert az elkövetett bűnöket nem lehet többé végképen jóvátenni ; a helyes erjesztést még talán lehetne behozni, de a tájjellegű borok nagyobb mennyiségbeni előállítását állandósítani sehogysem; ezt csak akkor lehetend, ha a szüretkor átvett szőlőből csak azon fajbeli és minőségileg is megfelelő részt használjuk az exportálandó borok készítésére, melyek annak jellegét, színét és szeszfokát javítják ; azokat pedig, melyek ezekre ártalmas befolyással lehetnének, külön szűrve a helyi fogyasztásnak szánt bornak használjuk fel. Azt pedig — illusió lenne — az egyes szőlő- birtokosoktól elvárni, hogy a roszabb fajú és az éretlen vagy rothadt terményét külön válasza, tudván, hogy azért keveset vagy semmit sem kap. Az elmondottak alapján merem állítani, hogy azon szőlőbirtokos, ki egyátalján pártolja az eszmét, helyesen cselekszik, ha egész szőlőbirtokával belép az országos szövetkezetbe és annyi üzletrészt ir alá, a hány hold szőlője van; akár értékes, akár silány borok tulajdonosairól áll ez ; a magasabb árt, mely eddig fizettetett az elsőknek, biztosan fog a szövetkezet utján is eleretni, sőt jobb eredménynyel, mert a ki eddig kereskedőnek adta el borát, ezentúl annyival magasabb árt fog kaphatni, amennyivel a szövetkezet által követelendő nyereség vagy jutalék csekélyebb azon haszonnál, melyet a kereskedő magának viudicál, a ki pedig a fogyasztónak közvetlenül adta el, az jövőre annyival többet fog nyerni borán, amennyivel olcsóbb a szövetkezet pin- cze regie-je a magányosnák kezelési költségénél. Alland ez azokra nézve, a kik boraikat a szövetkezet utján értékesítik, a kik pedig erre hajlandók, bármi oknál fogva, azok az üzletrészeikre befizetett pénzeik után biztos és bő kamatoztatásra számíthatnak, minthogy a szövetkezeti szervezet által a veszély minden eshetősége ki lesz zárva, a borok értékesitésénéli nyereség elérése pedig a jelenlegi conjuncturák közt kétségbe sem vonható. Tehát tisztelt szőlőbirtokos társaim : a háuy hold, annyi üzletrész. Ha akarjuk a dolgot, létesítsük is a kellő eszközök megragadása által; szándékosan nem apellálok itt áldozatkészségre, mert azt nem nevezhetem áldozatnak, ha a szőlőbirtokos jogot szerez üzletrész aláírás által borainak észszerűbb kezeltetésére és osztalékbani részesülésére; legfeljebb az alapítóknak áldozatkészségéről lehetne itt hálásan megemlékeznem és a jövőre nézve is arra ösztönözni azokat, akiknek anyagi viszonyaik megengedik, hogy ezen utón hozzájáruljanak a szövetkezet tartalékalapjának képződéséhez. Qui vent la fin, vent les moyens; hogy a szövetkezet alakulhasson és eredménynyel működhessék, ahhoz nem elég a 60 fényes névvel diszlő aláírási iv, liaueni kell még neki egy kis pénz és mennél több bor, t. i. ama 60 szőlőbirtokosnak terménye, vagy ha úgy tetszik, ama értéknek megfelelő pénz, melylyel a szövetkezet majd vásárolhat borokat. Reményiem, hogy sikerült nekem e sorokban a fenállott bizalmatlanságot megszüntetni, a kételyeket eloszlatni. Tudom, hogy ezen nézeteim nem absolut mérvadók az alakulandó szövetkezetre nézve, mely azokat el — vagy el nem fogadhatja; azért taláu nem szerénytelenség vagy elbizakodottság, ha azt hiszem, hogy azok, akik javaslatomat elfogadták, magúkévá fogják tenni azon észjárást is, mely amannak kivitelét megállapítja az elfogadott elvek alapján. Szerkesztői üzenetek. Sz. A. Siklós. — Leveledre csak most válaszolhatunk Kaktus. Pápa. — Alkalmas volt és igy könyitettünk magunkon. Üdvözlet. F. F. Budapest. — Megtettünk mindent. Figyelmedbe ajánljuk e szamot is. Üdvözlet. Sz. A Sziszek. — Jövő számunkra marad. Felelős szerkesztő s kiadó: LÉVAI 1J1K E. Laptulaj donos : K R AUSZ ÁRMIN. NYILTTÉR.*) 1. i^iegrkü.ld.ött könyv nekem nagy szolgálatokat tett, mert nemcsak én, a ki már teljesen reinényteleu valók, kanéin számos ismerősöm is a bentie foglalt tanácsoknak köszönhetik egészségük helyreállítását.w — Ezeket írja egy szerencsésen kiépült a „Dr. Airy gyógymódjáról.1* E 416 lapra terjedő kitűnő munkában nemcsak a betegségek leírása foglaltatik, hanem egyszersmind oly gyógyszerek is vaunak felsorolva, melyek tényleg jóknak bizonyultak, úgy hogy a beteg a felesleges kiadásoktól mentve van. Egyik szenvedőnek sem kellene tehát elmulasztani e könyv meg- szerzését, mely Richter kiadó-intézetében Lipcsében jelent meg. E könyv 75 kr. beküldése mellett Gori SChek K egyetemi könyvárus által (BéCS L István-tér 6. sz.) kívánatra bérmentve küldetik meg. 4 , a *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk, :!
