Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-03-11 / 10. szám

szék szokásosan megtartatván, a nyilvántartott köz- igazgatási Ügyek kielégítően elintézetteknek talál­tattak, bejelentő továbbá a közgyűlésnek, hogy a minisztériumnál engedélyezett díjazással az árva- székhez tiszteletbeli előadókká Víkár István tisz­teletbeli megyei ügyészt, és S\élessy Dániel tisz­teletbeli aljegyzőt, és tiszteletbeli alflgyésszé dr. Csele Antal veszprémi ügyvédet nevezte ki. Koller Sándor árvaszéki jegyzőt pedig a tiszteletbeli árva­széki ülnöki czimmel ruházta fel. Véghely Dezső alispán meleghangon emlé­kezvén meg a megyei közgyűlés egyik tagjának Duns\t Ferencz Veszprém város polgármesterének, elhunytéról, indítványozza, hogy a buzgó tisztviselő elhunyta feletti részvétének a közgyűlés jegyző­könyvében adjon kijejezést és erről az elhunyt csa­ládja is értesitessék. Az indítvány egyhangúlag el­fogadtatott.; A napirendre térés előtt még két indítvány vétetett soron kívül tárgyalás alá. Az egyik Bélák István megyei bizottsági tagé, a másik a megyei gazdasági egyleté. 1Bélák István azt indítványozta, hogy az or­szág területén a már létező váczi siketnéma intézet mellett még egy vagy több hasonló intézet állít­tassák lel közadakozás utján, és ez indítvány pár­tolása végett a társtörvéuyhatóságok is kerestesse­nek meg; végül hogy a megye a nevelési alapból 1000 irtot szavazzon meg e czélra. Véghely alis­pán pártolja az indítványt, de azon módosítást ajánlja, hogy az országgyűléshez intéztessék felirat, miszerint utasítsa a kormányt ily intézeteknek allamr költségen leendő felállítása tárgyában tör­vényjavaslat előterjesztésére, és a megyei magán pénztárakat kezelő választmányt véli felhivandónak, adjon véleményt, hogy a nevelési alap mily mérvű segélyezést enged meg. Véghely alispán módo­sítása szerint íogadtatik el az inditváuy. A megyei gazdasági egyesület pedig azt in­dítványozza, hogy úgy a kereskedelmi viszonyok nak a gyorsabb közlekedhetés által elérhető ked­vezőbb lendülete, mint az ezzel kapcsolatos ipar es gazdászati vállalatok előmozdíthatása és fejlesz­tése, a személy forgalom emelése s a megye köz- poujával leendő gyorsabb érintkezhetés tekintetéből leliratilag kérje fel a törvényhatósági bizottság a közlekedési és földmivelósi m. kir. ministeriumokat, annak elrendelésére, hogy a magyarnyugoti vas­pályának azon vonata, mely Kis-Czellből a hajnali orakban indul Budapest felé, az Pápáról, esetleg Győrből vegye kiindulási helyét, valamint az esti órákban Kis-Czellbe érkező vegyes vonata hasonlóan Pápán vagy esetleg tovább, Győrött tartsa meg­állapodását. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Olvastatott a m. kir. belügyministernek a köztisztviselők minősítéséről szóló törvény életbe­léptetésére vonatkozó intézvénye. Tudomásul vétet­vén, alkalmazás czéljából alispán és tiszti ügyész­nek kiadatni rendeltetik. Olvastatott a közmunka és közi. ministernek a törvényhatóságok és államépitészeti hivatalok főnökei és helyettesei közötti viszonyok általánosan és elvileg való rendezése tárgyában kiadott intéz­ménye. — Tudomásul szolgál; miután azonban a törvényhatóságok által az államépitészeti hivatalra bízott munkaiatoknál felmerülendő utazási s egyéb költségek megtéritendők, — erre nézve az átalány összegének egyesség utján megállapítására Véghely Dezső alispán elnöklete alatt: Kenessey Károly, Békássy Károly, Ányos László, Töschl Károly, Csolnoky László, és Purgly Sándor biz. tagok ki­küldetnek. A csatkai, tótvázsonyi és koppányi hidak épí­tésére vonatkozó közgyűlési határozatok a közle­kedési ministerium által jóváhagyatván, végrehaj­tásával az alispáni hivatal megbizatik. Olvastatott a magyar királyi honvédelmi ministernek leirata a honvédlovasságnak Pápára és a honvédgyalogságnak Veszprémbe történő át­helyezése uánt. tudnak lenni — e könnyei megindították őt. Pélve közeledett hozzá, és keserveinek okáról érte­sülve, összes vagyonát, minden habozás nélkül, annak tenyerébe ürité. A vagyon hét souból állott, a kis Choquet egykedvűen, majdnem közönyöseu fogadta az ajándékot, és szó nélkül törté le könnyeit. A leány örömittasan nekibátorodva megcsókolta a fiút, mit ez, a pénz szemlélésébe lévén elmerülve, jótormán észre sein vett, és szótlanul tűrt. Miután sem meg­verve, sem eltaszítva nem lett, a leány újból rábo­rult. Mindkét karjával átölelve, hevesen csókolta. Azután hirtelen elszaladt. Hitele érzés támadhatott e gyermekben? Gyen­géd hajlamot érzett- e a üu iránt, kinek összes szer­zeményét és az első csókot adtai! Ki tud erre te­lelni, ki tudja e csodás varázst, melyet mindnyájan érezünk — megmagyarázni? Gyermek-és felnőttnél egyformán titokzatos marad az. ozüuet nélkül, hónapokon át a fiúról és a te- metősarokrói ábrándozott. Az egykori viszontlátás reményében, a szekek átadása és a csekély élelmi szerek Devasarlásáual meglopta szülőit egy souval. Mire e laiuba visszatért — gazdag volt. Két fran­kot csörgetett zseDeben. Ezúttal azonban csak az ablaküvegen keresztül láthatta kis barátját nagy, veres folyadékkal töltött üveg, és egy csap között atyja uzieténen — a gyógyszertárban állam. A kü- íouiele testeit vizek az egymásmellé rakott palaczkok es köcsögök titokszerüsege meghatotta elkábi- totta ót. Mindennek benyomását megőrizte es midőn egy évvel később az iskola épület uiegett pajtásaival laptast játszó fiúval találkozott, “yak“ba Derült, karjaiba zarta es oly személyesen csókolta, hogy az leletemből elkezdett ordítaui. Hogy meg­nyugtathassa, osszekuporgatott pénzét, három fran­kot es húsz sout, neki adta, mit a kis kamasz bá- mesz tekintettel togadott, és miután zsebre rakta, minden ellenkezés nélkül engedte magát öleltetni. K—sz. F—a. Pápa városnak a katona-beszállásolási pótadé viselése alól való mentessége meg nem adatván, kimondatott, hogy 1881. évi jan. 1-től a honvéd­ség beszállásolásáért Pápa városának megtérítéshez igénye van, — az összeg megállapítása czéljából azonban a közgyűlés Békássy Károly, dr. Penyvessy Ferencz és Szabadhegyi Kálmán biz. tagokból álló küldöttséget nevezett ki, hogy a városnak hason czélból kijelelendő küldöttségével megállapodásra jussanak. Budapest főváros tanácsának a szabadság­szobor felálitását érdeklő felhívása folytán az e czélra való gyűjtés elhatároztatván, a gyűjtő bizott­ság megalakított a következő tagokkal: Véghely Dezső alispán (elnök), Ruttner Sándor, Kenessey Pongrácz, PÖschl Károly és ‘Rosenthal Nándor. Egyúttal megkerestetik a megyei magánpénztárakat kezelő választmány a megye részéről adandó összeg­nek javaslatba hozása iránt. Moson vármegye községének a képviselőház­hoz intézett és pártolás végett megküldött azon felirata, melyben a névmagyarosítások körül tapasz­talt visszaéléseket törvény által megakadályozni kéri, tárgyaltatván, az állandó választmány hasonló felattal javasolja pártoltatni, Devics József és dr. Fenyvessy Ferencz az állandó választmány véle­ménye mellett általános helyeslás közt szónokoltak, báró Fiáth Ferencz főispán reflektálva a szónokok egyes kifejezésére a feliratot feleslegesnek jelzi, de a többség véleményéhez képest kimondja a határo­zatot, melyszerint a felirat felterjesztetni rendeltetik. Pártoló felirattal támogatja még a közgyűlés Holdmezővásárhely város közönségének azon felira­tát, melylyel a Bukovinában, Moldvában és Oláh­országban kint élő magyaroknak betelepítését kéri. Ellenben Hont vármegyének a tanügy terén az állami ellenőrzés szigorítása és kiterjesztése iránt a képviselőházhoz, Sárosmegyének az merikai kivándorlás tárgyában megtartott enqutte meg- állapodásaiuak ki nem elégítő volta miatt a minis- tertanácshoz, Alsó-Fehérmegyének az erdőtisztek­nek a kir. kincstár terhére leendő kinevezése tár­gyában a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerhez intézett felirataik egyszerűen tudomá­sul vétettek. Somogymegyéuek a rövid idő alatti elévülés­nek, mint a hitelviszonyok javítását előmozdító in tézménynek behozatala tárgyában az igazságügyi-, és a vasárnapi munkaszünet és ünnepsértéseknek meg- gátlása czéljából a vallás és oktatásügyi minister hez intézett feliratai felett a közgyűlés indokoltan napirendre tért, mert az elsőnek szükségessége az uzsora törvény életbeléptének hatásától tügg, az utóbbiról pedig már intézkedik országos törvény. A bakonyér medrének a három érdekelt tör­vényhatóság, Veszprém, Győr és Komárom megyék által közigazgatási utón leendő szabályozása, illető­leg kitisztázása közösen elhatároztatván, ezen tör­vényhatósági határozatok közmunka és közi. minis- terium 39418/1882. sz. a. intézvényével jóváhagyat­tak és így ezen intézmény alapján a megye alispánja a jelzett határozatok végrehajtásával megbizatik. Báró Fiáth Miklós hosszabb időre külföldre utazván, helyettesítésére a tenyószmén vizsgáló bizottságba tagul Ányos László választatott. A m. színész egyesület központi igazgató tanácsának a nyugdíjintézet érdekébeu kiadott fel­hívására a törvényhatóság 40 írttal az intézet ala­pitói közé lépett. A nagysomlói szőlőbirtokosok az általok al­kotott hegységi szabályrendeletet jóváhagyatni kér­vén, — hogy a szabályrendeletnek a kihágási törvények szerint is érvény szerezhető legyen, — a megye egész területére kiható szabályrendelet ki­dolgozására a gazd. egyesület telhivatott. Ezután elintézett a közgyűlés több folyó ügyet és magán kérvényt. WR. l: Fenyvessy Ferencz előadásából. — Bevezetés.*) — Mélyen tisztelt Hölgyeim! Nagyrabecsült Uraim/ Ha bírnék olyan — fantáziával, hogy ringatni hagyhatnám magamat abban az — illúzióban, hogy amit e perczben érzek, azt felesleges ajkamra bo- csájtnom: — hát akkor nem azzal kezdeném elő­adásomat, a mivel akarom. De mert ha nem is éreznóm, pedig igazán érzem, — ha nem is tudnám, pedig jól tudom, a mit a költő mondat Aba királylyal: »Kérlek, csak ne hálálkodjatok; a hála fészke a szív belseje, mely ha ajkra jő, kihűl a szív utána, miként a fészek, melyből a madár kiszállt*; — mindezt érezve és tudva, mégis csupa taktikából — hálás köszonetem nyilvánításával kezdem előadásomat. Köszönettel azok iránt, kik kegyesek voltak engem ez előadásra felhívni. Teszem ezt — ismétlem — taktikából is, mert igy ha e köszönet benne van előadásomban, — nem volt köszönet! Egyébiránt, hogy valamely előadásban van-e köszönet, vagy sem, szóval, hogy az sikerül-e, vagy nem, — ez sohasem függ az illető előadás tárgyának beiértékétől, belbecsétől. Hiszen a mi tetszett tegnap, az talán nem tetszenék ma, 3 a minek tapsoltak ma azt talán kifütyülnéd holnap! A harminczas évek köz- kedveltségü, nagy hírben álló vaudvillejeit ma nem volna publikum, mely meghallgatná, de nem is volna színigazgató, ki azt előadatni merészelné. Ez áll a belérték szempontjából a legtöbb tárgy­nál. A dohánynak például, pedig ez évezredek óta létezik, mégi3 sok hosszú időn át nem volt semmi értéke, pedig az belbecsére nézve akkor is csak — dohány volt. A csontot is, pedig ez is mindig csont volt, csak újabb időben kezdik megbecsülni, s érték- tárgygyá emelni, mint a kaucsukot 1825. óta, a guttaperchát 1844. óta. Vagy megfordítva. Az amulettek, a büvszerek, s szerelmi bájitalok, — bár ezeknek absolute soha (Vége követk.) *) Az egész előadás nem állváu rendelkezésünkre, annak csak bevezetését közölhetjük, Szerk. semmi belértékük nem volt, — azok mégis az idők hosszú során keresztül óriási értéket képviseltek. így vagyunk tisztelt Hölgyeim és Uraim az — előadásokkal is. Oh korántsem a belérték határoz itt! De ha a tárgy divatos, vagy ha az előadónak, a ' felolvasónak alakja, neve, szereplése rokonszenves, nos akkor nincs mitől félni a szónoknak, mert ő legalább is Demosthenes lesz, és még „a közönsé­ges és tizedes törtekuek két tényezőre való szét­bontásáról, a sajátlagos és nem sajátlagos, a valódi és áltörtek, az egynevü és különnevü, a valódi és tiszta törtek egymáshoz való viszonyairól* szóló felolvasás, — vagy „a telekkönyvi bekebelezésektől és az ingóságokból álló kisebb értékű hagyatékok­tól járó illetékeknek a bélyegskála szerinti bélye­gekben való lerovásáról1* szóló előadás legalább is egyenrangú lesz azzal, mikor Moliére és Shakespeare örök ragyogásu drámáit egy Rossi és Salvini sza­valják ! De sokat határoz még az előadásoknál a rendszer is tisztelt hölgyeim. Mert hiszen nem csak az őrültségnél van már rendszer, de a felolvasásoknál is. Ha például önök t. hölgyeim és uraim — a mitől Isten ments — a porosz rendszer­nek volnának hívei, úgy a felolvasó nem zwikerrel, hanem az obiigát pápaszemmel jelennék meg; — hosszú haja a válláig érve, arczára rettenetes ko­moly vonásokat erőltetne, homlokát tudákos redőkbe húzná össze s leülne székére az ásításig hű pedan­tériával s senkire nem nézve mindenkit megvetve, ünnepélyes stentori hangon, mélységes álpathoszszal czitálva minden Istenadta nyelven olvasna fel arról, hogy mi volt meg hamarább, a tyuk-e, vagy a tojás ? Hát ez a porosz rendszer. Lelke rajta, a ki ki­találta ! Remélem tisztelt hölgyeim és uraim, önök nem e rendszert kívánják tőlem, de megengedik, hogy kö­vethessem a másik rendszert, azt a rendszert, a hol a szellemet s eszmét nem kötik ily pedáns bilincsek közé, a hol, mint a görög dythiramboknál, egyik érzés­ből, gondolatból a másikba merenghetni át, — a hol a beszéd szívből jósa szívhez akar szőlani, s a hol az előadó nem a hitvány papirosból olvassa ki eszméit, de szemtől szembe állva a közönséggel, onnét olvas, a honnét legtöbbet lehet kiolvasni: — a szépek szemeiből. E rendszerrel az előadó nem sérti meg sem az illúziót, sem a fantáziát. Nem akar brillírozni, csak egyszerűen annak a szerepét viseli, a kit a társaság­ban felkérnek, hogy — játszók valamit. S ha e játék csak valamivel szebb a skálánál s csak valamivel újabb a „Szűz imájá“-nál: — az időtöltésnek elég van téve. Nem a tudákosság hidege, de a kedély melege az én — illúzióm és fantáziámban a kalitkába zárt bölcs bagoly helyett jobban szeretem a szabadban szabadon csevegő madarat. Ily őszinte szók után bátran mondhatom, hogy nem keltek önökben nagy illúziót, sem nagy fantáziát tárgyam iránt, mely különben — miről szólni akarok — épen maga: — az illúzió és a fantázia. HÍREINK. Veszprém, 1883. márcz. 11-én. Lapunk mai számához a „Hiv. Ért.“ 7 száma vau csatolva. A uöegylet theaestélye — műit vasárnap a ,Koronádban várakozáson telül fényesen sikerült. — Az est hőse dr. Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő ur volt, ki daczára annak, hogy az étkezés után tartotta előadását, tehát, mint mond­hatni, az estély hangulatának jó előüaladtával, mégis annyira lekötötte városunk és környéke itt összese- reglett legdíszesebb közönségének figyelmét, hogy közel másfél óráig fokozódó érdeklődéssel volt- Nem csoda hisz az előadó rokonszenves megjelenése, az előadás tárgya, aziilusio ésphantasia, az előadás lebilincselő modora, a meggyőződés benső- ségéből eredő lelkesedés az egész közönséget felra­gadta az eszményi világba, ahol azután Fenyvessy volt az élet és halál ura. A remek előadásnak csak a bevezetését közöljük más helyen t. olvasóinkkal, melyből könnyen következtethetni a többire is. Fö­lösleges mondanunk, hogy a közönség úgy közben- közben, miut az előadás után kitörő lelkes éljenei- vel nem tukarkodott. Maga az estély a legszebb hölgykoszorut egyesítette, akik közt areudezők Vég- liely Dezsőné, Kadelburger Emilné, Csorna Vinczéné, Sándorfi'y Miksáné, Balogh Károlyné és Tőttőssy Mariska sürögtek forogtak, hogy az Ízletes étkeket és italokat Ganymedes társnőinek pontosan kiszol­gáltassák, kik ismét ezek vaiának: Babay nővérek, Reviczky Ella, Gencsi Leontin, Plosszer nővérek, Harabasevszky nővérek, Bossányi Erzsiké, Gagern Anna bárónő, Zárnbó Margit, Kenessey Flóra, Lap- pay Liua, Migazzi Jolán, Kis Lujza, Schiller, Weisz Anna, Berger Malvin, Velledits Vera, Kaiser Olga, Meggy easy nővérek, Pápay Mariska, Paál Vilma, Dobuer Vilma, Márton Mari, Milidorí Emma kisasz- szonyok. Ott láttuk gr. Esterházy Miklós, Hollán Ernő altábornagy és más kitűnőségeken kivül a hölgy­világból Bezerédj Viktorné, Ihász Lajosné, Bohu- niczky Ödönnné, Ányos Sándorué, Barcza Kálmánná, Kaiser Lajosné, Buchwald Antalné, Buchwald Ida, Reviczky Ambróné, Pap Gyuláné, Harabasevszki Hen- rikué, Neszinélyi Áutalné, Kenessey Móriczué, Sztri- novics Leóné, Gerencsér Józseíné, Kieczár Ferenczné, Márton Gyuláné, Kovács lstvánué, Berger Adolíué, Singer N-né s. a. t. urhölgyeket. — A theaestély- hez szükséges szerek beszerzéséhez járultak: b. Fiáth Fereaczné, Véghely Dezsőné, Neszmélyi An- talué, Tőttőssy Mariska, Sándorffy Miksáné, dr. Pillitz Benő, dr. Csolnoky Ferencz, Brenner Lőrinczné, Wurda Adoltné, Margo lit Ignáczné, Csorna Vinczéné, Stymmel Lajosné, Kieczár Ferenczné, Krausz Ár­minná, Varjas Lajosné, Glatz ignáczné, Terelmes Lajosné, Kerényi Károlyné, Kadelburger Emilné, Pap Gyuláué, Bohuniczky Ödönné, Welner Lajosné, Paál Déuesné, Vikár Lajosné, Lichtenberger Károlyné, Zsolnay Károlyné, Kovács Imróné, Balogh Károlyné, Altstádter Józseíné, Laky Kristófaé, Barcza Kál­mánná úrnők. Kadelburger Emilné saját készítésű puncsot ajándékozott, mi igen szépen jövedelmezett. Továbbá Devics József, Veledics Mihály, Androvics Imre, Kovács Imre, Ruttner Sándor, özv. Boda Ist­vánná, Szalay Ferencz, Paál Vilma, Harabasevszki Henrikné, Zsoldos Ignácz, Pápai Miklósné és Ke­nessey Flóra. Felülfizettek: Klainig Antal 50 kr. Kenessey Móricz 1:50. N. N. 50. Kadelburger Emilné 1 ft. Sárközy Titusné 5 ft Devics József 50 kr, N. N. 50 kr. Tuszkau Valdemár 50 kr. Reviczky Ambróné 6 ft. b.Fiáth Ferencz 5 ft. Sörös Zoltán 2 ft. Margalit Ignáczné 1 ft. Spitzer Mór 20 kr. Krausz Ármin 2 ft dr. Laky Kristóf 2 ft. dr. Pillitz Benő 2 ft. Krausz Ármin ur a hirdetményeket díj nélkül volt szives nyomatni. A theaestélyt minden izében fényesnek s teljesen sikerültnek keli mondanunk. A vörös-kereszt-egylet érdekében kikül­dött megyei választmány márc. 5 én főispán ur ő ex- cellentiája elnöklete alatt ülést tartott, mely örven­detesen coustalálta a kibocsátott felhívás eredményét, mint azt lapunk múlt száma említette. Enying s Dégh már alakíthat fiókegyletet és igy az iratok Kenessey Miklós szolgabiró urnák azzal adatnak ki, hogy ahol lehet, a fiókegyletek alakítása iránt intézkedjék, a többi szolgabiró urak felhivatnak, hogy május 15-ig adják be jelentéseiket. Kinevezés. — Ő Felsége febr. 28-án dr. Si­mon József tapolezai járásbirósági aljegyzőt a zirczi járásbírósághoz albiróvá kinevezte. Ebéd a főispánnál. — B. Fiáth Ferencz fő­ispán ur ő excellentiája a megyei közgyűlés napján díszes ebédet adott, melyen dr. Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő és megyebizottsági tag ur oly remek és talpraesett pohárköszöntést mondott, kiemelve a főispán ur kimagasló érdemeit megyei életünk érde­kében, hogy a jelenvoltak egyhangú lelkesedésben törtek ki, éltetve a derék főispán urat. Hirdetmény. — Veszprém r. t. város kép­viselő testületének 1882. évi november 8-án tartott rendes közgyűlésében 51 jegyzőkönyvi pont alatt hozott határozata folytán közhírré tétetik, hogy a nmltgu m. kir. belügyminisztériumnak 38005/1882. számú intézvényével helybenhagyott árvaszéki sza­bályrendelet értelmében újjászervezett városi gyám pénztár folyó 1883. évi ápril hó 16-ik napján nyit- tatik meg. A megnyitást megelőző s az átmeneti intézkedések keresztülvitelére kitűzött 15 napon át, vagyis 1883. évi ápril 1-től bezárólag azon hó 15-ik napjáig szünetel s ez idő alatt sem befizetéseket el nem fogad, sem kifizetést nem teljesít. Veszprém, 1883. évi márczius 7-én. Kovács Imre, mk. h. pol­gármester. Lemondás. — A veszprémi jótékony nőegy­let titkára Dr. Csolnoky Ferencz ezen állásáról le­mondott. Megilletődve vettük e hirt. Azon férfiú, a ki eddig oly önzetlenül és odaadólag működött az egylet érdekében, most egyszerre válik meg attól, bizonnyal mindenkit kínosan fog meglepni. A Balaton-egylet id. választmánya vasárnap f. hó 11-én délben 12 órakor az írók és művészek társasága helyiségében ülést tart, melyre az egylet id. választmányi tagjai tisztelettel meghivatnak. Az ülés tárgyai: 1. Titkári jelentés az egylet működé­séről. 2. A kirándulási szakosztály jelentése a márcz. 1-i értekezletről, ezzel kapcsolatban a Tihanyban építendő kunyhó és a közgyűlés napjának megálla­pítása iránti határozás. 3. A beérkezett indítványok. Budapesten, 1883. márcz. 6 áu. Az elnök helyett: Gr. Nádasdy Ferencz, egyleti alelnök. A csángóknak. — (Szerkesztőségünk e héten dr. Láncz Ferdinánd úrtól 5 Irtot, Benkő István ártól pedig 1 irtot kapott a csángók haza telepítésére, mely összeget a múlt heti 3 írttal együtt falküidtük a tJüggetlenség' t. szerkesztőségéhez. A veszprémi lövészegylet — ma vasárnap d. u. 4-kor a polgári társaskör helyiségében választ­mányi ülést tart, jövő vasárnap, márcz. 18-án pedig ugyanott és ugyanakkor rendes közgyűlést, melyre a tagok ezennel meghivatnak. A gymn. ifjúság barátja. — Devics József kanonok ur ő nagysága 100 azaz száz forintot bo­csátott a helybeli nagygymnasium igazgatójának ren­delkezése alá, hogy azt a közelgő húsvéti ünnepekre húsvéti ajándékul tiz szorgalmas és jóviseletü tanuló közt kioszsza. Midőn e nemes tettet nyilvánosságra hozzuk, egyúttal hálás köszönetét is mondunk az in­tézet nevében e jeles és nemesszivü tanügy barátnak. Közgyűlés. — Iparos ifjúságunk önkópző- és betegsegélyző egylete folyó hó 3-án tartotta rendes évi közgyűlését. Ezen életrevaló egyesület 200 tagot számlál s csekély 30 kr. havi tagsági díjért, nemcsak a szellemi téren, — a mennyiben tagjainak az önképzés eszközlésére különböző esz­közöket nyújt, — hanem anyagi segélyezés, beteg­ség esetén gyógykezelés, halálozás esetén tisztessé­ges eltemettetés által oly kedvezményeket nyújt, hogy valóbau megérdemlené városunk lelkes kö­zönségének pártfogását. Tehetősebb iparosaink ezen egylet pártolása által — az évi pártoló tagsági díj 2 forint — oly nemes czélt mozdítanának elő, minő kevés létezik. A folyó évre az egylet tisztikara, egyhangú választás utján, következőkép alakult meg : elnök Krausz József, alelnök Fáró Ede, titkár Baum- garten Mór, pénztárnok Grofcsik Vilmos, ellenőr Politzer Adolf, könyvtárnok Fritz M. és Pfilf An­dor, háznagy Szabados Orbán Sáador, jegyző He­gedűs J. Az egylet a nyár folyamán, mint már la­punkban említve volt, kiállítást készül rendezni, hogy alkalmat nyújthasson közönségünknek meggyőződ­hetni nemes törekvéséről. Melegen ajánljuk ezen egyletet városunk lelkes közönségének jóakaratu fi­gyelmébe. Közegészségügyi előadások. — A vesz­prémi semináriumban ő nagyméltósága Kovács Zsig- moud megyés püspök ur által a közegészségügy tan előadására kinevezett tanár Dr. Csolnoky Ferencz úr előadásait a közegészségtanból február elején kezdte meg. Az eddigi előadások tárgya volt beve­zetés a közegészségtanba s a közegészségügy ismer­tetése hazánkban. A levegőről, s annak viszonyáról lakás-, ruházat- éstalaj hoz. A táplálkozásról, s a táp­lálkozásnál figyelembe veeudő egészségtani szabá­lyokról, s a tápszerek hamisításáról. Az egészséges és czélszerü lakásról,

Next

/
Thumbnails
Contents