Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-02-18 / 7. szám

IX« évfolyam. I§§3.

7-ik szám.

Teszprém, február 18t

■i'—1 -a---------i

Megjelen e lap a

„HIVATALOS ÉRTESÍTŐ“-rel

együtt minden vasárnap reggel. Rendkívüli esetekben kíi- lönlap adatik ki. - Előfizetési

4r mindkét lapra: negyedévre 1 írt 50 kr.; félévre 3 fi t; egész évre 6 fi t. Egyes példányok ára 15 kr. — Hirdetések dija: egy hasábos petitsor tere 6 kr.; nyilttérben 20 kr.; minden beigtatásért külön 30 kr. állami bélyegilleték tisetendö.

Kiadóhivatal: Krausz A. könyvkereskedése Veszprémben. Ide küldendő minden előfizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió.

VESZPRÉM

közgazdasági-, társadalmi*, helyi- s általános érdekli

MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY.

Magánvitáknak s személyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik.

Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha valódiságuk iránt bizonyíték szereztetett be. — Bérmentetlen leveleket a szerkesztőség csak ismert munkatársaktól fogad el.

Szerkesztőségi iroda:

Vár 4. sz. a. — Ide czimzendö a lap szellemi részét illető minden közlemény.

Dunst Ferencz.

1814. - 1883.

» Veszprém város gyászol. < E szavak voltak olvashatók a városházán kitűzött és az idő által megviselt gyász-lobogón.

Alig volt valaki, akire méltóbban illettek e szavak, mint ép arra, kit csakugyan gyászoltak, Dunst Ferenczre, Veszprém város polgármesterére, aki e hó 10-én éjjeli 11 órakor jobblétre szenderült.

Huszonhat évi hivataloskodás határkövét jelezte azon gyászravatal, mely a megboldogult lakásán egyszeri! szép ízléssel fel volt állítva, és mely mellett ugyanazon város két hajdúja őrködött felváltva, amely városnak érdekei fölött a megboldogult annyi és oly zivataros évek küzdelemteljes során keresztül őrködött.

Ott virasztott a halál tusáját férfiasán kiállott szeretett polgármester hűlt teteme mellett Veszprém város polgárságának gyászoló bizalma, az a bizalom, mely őt még a legválságosabb pillanatokban is felkereste és melyet a megboldogult önzetlen odaadó működése és azon nemes szive által mindenha ki tudott magának vívni, amely nemes szív meg tudta osztani a szenvedők könyeit, nem egyedül részvevő vigasztalás, hanem auyagi segély által is.

Az a férfiú, aki a halál tusájával Bzemben zokogó fiát így tudta vigasztalni: „Légy férfi! Apám nem halt-e meg és te nem fogs\-e meghalni? Mit találsz tehát benne, ha én meghalok ?u — az a férfiú tisztában volt magával, tisztában volt múltjával, annak nem zavarta, nem zavarhatta semmi öntudatosan elkövetett hivatali mulasztás végperczeit, az le tudott az Istennel, le tudott lelkiismeretével számolni.

Csoda-e, ha a gyászhir hallatára a legmélyebb sajnálat érzete fakadt mindenki

keblében, aki akár hivatalos, akár magánérintkezésben állott a megboldogulttal ? Csoda-e, ha e sajnálat a gyászba borult család iránt a legmélyebb részvét nyilvá- nulásában tört magának utat és mutatkozott a temetésen oly impozáns népességben, aminőt városunk és a közelvidék csak előállítani képes volt? A megye, a város, a törvényszék, a honvédség tisztviselői, a különböző ipartársulatok, egyletek, a gymn. és elemi ifjúság és beláthatlan gyászoló közönség kisérte múlt kedden délután 3 órakor a megboldogultnak koszorúkkal elborított koporsóját a családi sírboltba, hol az az örök nyugalomra elhelyeztetett.

Nyugodjék a kiszenvedett tisztelve szeretett férfiú békében! Hamvai fölött őrködjék polgártársainak hálás és kegyeletes emlékezete! Hivatali utódjának pedig, bárki lesz is az, adjon a magyarok Istene oly önzetlen, nemes szivet, mint amilyennel a megboldogult polgártársainak bizalmát oly állandóan ki tudta nyerni!

Mind a város, mind a Dunst család adott ki gyászjelentést, melyet itt közlünk :

„Veszprém rendezett tanácsú város tanácsa kegyelettel]es részvéttel jelenti szeretve tisztelt elnökének Dunst Ferencz urnák, Veszprém város 26 évig működött tisztviselőjének s ebből 18 éven át volt polgármesterének folyó évi febr. hó 10-én éjjeli 11 órakor, életének 68-ik évében, hosszas szenvedés után szivtágulás következtében történt gyászos elhunytát.

A megboldogultnak földi maradványai f. évi február hó 13-án délután 3 órakor fognak az alsó- várósi sirkertben levő családi sírboltba örök nyugalomra eltétetni. — Az engesztelő szent mise áldozat pedig február hó 14-én délelőtti 10 órakor a Szent-Ferenczrendi barátok templomában a Mindenhatónak bemutattatni. — Veszprém, 1883. évi február hó 11-én. Béke hamvaira!*

„Alulírott családtagok mély fájdalomtól sújtva tudatják Dunst Ferencznek Veszprém város polgármesterének, a veszprémi választó-kerület egy- ízben volt országgyűlési képviselőjének folyó évi február hó 10-én éjjeli 11 órakor — életének 68., boldog házasságának 40-ik, hivataloskodásának 26. évében, a halotti szentségek ájtatos felvételével, — hosszas szenvedés után szivtágulás folytán bekövetkezett gyászos elhunytát.

A megboldogultnak földi maradványai f. évi február hó 13 án délután 3 órakor fognak az alsóvárosi sirkortben levő családi sírboltba örök nyugalomra eltétetni. — Az engesztelő szent-mise áldozat pedig február hó 14-én délelőtti 10 órakor a Szent-Ferenczrendi barátok templomában a Mindenhatónak bemutattatni. — A gyászoló családtagok: Özv. Dunst Ferenczné, szül. Hermann Franciska. Gyermekei; Dunst Franciska, térj. Ambrus Gáborné, Dunst Ferencz 1 tomaji plébános, Dunst Erzsébet férj. Pongrácz Dánielné, Dunst Laura férj. Bayer Ferenczné, Dunst Borbála, Dunst Mária, Dunst Emilia Vejei: Ambrus Gábor tanító, Fongrácz Dániel m. árvaszéki ülnök, Dr. Bayer Ferencz fő- reáliskolai tanár. Unokái; Ambrus Károly, Ambrus Róza, Pongrácz Dániel, Pongrácz Erzsébet, Pongrácz Andor, Pongrácz Janka, Bayer Ferencz, Bayer Laura. Béke és emlékezés lengjen sírja feletti

Koszorúk.

Dunst Ferencz megboldogult polgár- mester ravatalát e feliratú díszes koszorúk borították:

1. Veszprém város közönsége felejthetten polgármesterének. m

2. Veszprémi polgári társaskör.

3. Oí veszprémi izraelita hitközség elöljárósága.

4. izraelita temetkezési egylet.

5. A szeretett rokonnak és felejthetlen barátnak a Felmayer család. (Fehérvárról.)

6. Stoll Miklós.

7. .4 budapesti “Dunst család felejthetlen rokonának

8 Tienkő István.

9. Kertész Károly Budapestről.

10. Hartmann Móricz.

Veszprém városának részvétnyilatkozata özv. Dunst Ferencznéhez és a gyászoló családhoz:

Mélyen tisztelt özvegynő s gyászoló család!

Megdöbbent szívvel s fájó érzettel vettünk tudomást arról, hogy szeretve tisztelt elnökünk, Veszprém város 26 évig működött tisztviselője s ebből 18 éven át volt s közbecsülés és szeretetben részesült polgármestere e hó 10-én éjjeli 11 órakor a múlandó földi életet az őrök mennyei léttel cserélte fel.

Ezen elszomorító eset igen sok sziveken ütött fájó sebet, s a megsebzett szív méltán vérzik, mert a kérlelhetlen végzet nem csak azon nemes keblű férfiút hamvasztá el, kinek szive a közjóért, e város érdekeiért hosszú idők során át oly melegen dobogott, ki oly sokat tett, vett s fáradozott, hanem azon férfiú életét is eloltá, ki a mélyen tisztelt gyászoló család s őzvegynő fentartásáért, jólétéért s boldogságáért, mint a kötelesség érzetét

legjobban szivéu hordozó jó férj s munkás családfő sok éven át nemes törekvéssel s fáradhatlanul munkálkodók.

Ily férfiú ravatalát szemlélni csakugyan elszomorító képet nyújt s a fájdalomteljes szív csak bosszú idők múltával és abban találhat vigasztalást, hogy az emberi életnek van végső határa és leg- főképen abban nyugodhatik meg, hogy azon férfiú, kiért moBt oly sokan gyászt vettek fel, a végenyészet martalékává csak testben lett, szellemében, munkáiban, alkotásaiban még soká s igen soká élni fog.

Eljöttünk mi, hogy megosszuk ama nagy fájdalmat, mely legközelebb a mély gyászt öltött özvegynőt s gyászoló családtagokat sújtotta, mert hiszen a gyász velünk közös, a boldogult nem csak a családé, hanem a mienk is volt és ha a gyászban való részvétünk nyújthat e gyászoló családnak tán némi vigasztalást, azon részvétet hoztuk mi magunkkal és pedig igaz szivvel, s teljes őszinteséggel párosult szeretettel.

E kegyeletteljes részvétünk legyen a boldoguljak szentelve, a hátra hagyott mélyen tisztelt özvegynő s gyászoló család pedig találja benne hozzá való ragaszkodásunknak s iránta való igaz szeretetünknek zálogát.

Teljes tisztelettel maradtunk

Veszprém, 1883. febr. hó 12-én.

Veszprém város tanácsa nevében:

Kovdts Imre, m. k., Vikár Lajos. m. k.,

h. polgármester. v. főjegyző.

Mi újság a nagy világban?

A függetlenségi párt válsága megszűnt. A pártbomlást Kossuth akasztotta meg, ki levélbeli nyilatkozata szerint kétszeresen boutalanuak érezné magát, ha pártja szétzüllenék. A personaluuiot a két fractiő elfogadta.

A szerbek uj pártot szerveztek Magyarországon. Működésük súlyát Horvátországba helyezik, mely a Dráva Szávaköz annexiója által jelentékeny számú szerb lakosokat nyert. A párt főbb kívánalmai a „Drau* szerint ezek: 1. A szerb községek autonómiája. 2. Országgyűlésen a szerb képviselők klubot alapítanak. 3. A Dráva és Száva közi szer- bek vallásilag, nyelvileg egyenrangúak legyenek a horvátokkal.

qAz országgyűlésen megszavazták az 1885-ik évben Pesten tartandó világkiállítás előkészületeiről szóló törvényjavaslatot.

Napóleon berczeg szabadlábra helyeztetett. A 8enatus elvetette a kamara kiutasító törvényjavaslat!; ás elfogadta Waddington javaslatát, mely szerint a trónköveteléssel vádolt herczegeket a se- natus és esküdtszék meghallgatása után száműzetéssel kell büntetni. Ezt meg a kamara nem fogadta el. A zavar nagy, a fejetlenség nőttön nő. A legszélsőbb elemek és a mérsékeltek tusakodása miatt minisztérium sem jöhet létre. Grévy Freyci- netet, Waddingtont szeretné megnyerni, de azok Ferry csoportjának, a gambettistáknak és a radi- kálosoknak nem kellenek, Napoleon berczeg Londonba utazott.

A „Veszprém“ tárczája.

M I NÓK . . . .

("Romárna királynéjától.)

Mi uök bírunk erőről a tűrésre,

Mondhatlanul sok a mi szenvedésünk ;

Mi gyöngék csak bút és fájdalmat érzünk

A vélt Virág helyett tövisre lépve.

A férfi vív s élvez, ha czélhoz éré ;

Mi hir, dicsőség nélkül búban élünk ;

Az vágja, mit érintni sem merészlünk,

Az vészt óhajt, rémest ránk nőkre nézve.

De csak látszólag ily csekély hatásunk ;

Mit az be nem lát, az nekünk világos,

Hol a szépről van szó : gyorsan határzunk.

Nők által lesz a kis fészek lakályos,

Örök dicső fénykép szűz tisztaságunk;

Itt vár babér ránk, itt pályánk virágos.

Az eredetiből fordította -. SzüCB Dániel.

Színházi tárcza.

(Egy kis reklám.)

A mi derék színtársulatunk nehány tehetséges tagját akarom bemutatni a tisztelt olvasóközönségnek. De mielőtt ezt tenném: hadd dicsérjem meg előbb magát az igazgatót, Tóth Béla urat, ki tapintatosságának és becsületes élményességének annyi jelét adta már ittléte óta, hogy valóban teljesen érdemes a veszprémi közönség rokonszenvére.

Tehát, hogy mindjárt az elején kimondjam, én reménytnyujtó tehetségeket találtam a színtársulat tagjainak sorában. Igenis, reményt nyújtó, komoly tehetségeket. Ne tessék a fejét rázni, tisztelt fővárosi kritikus uram, ki csak az imént kelt ki a vidéki színi kritika elkoptatott, chablonszerű kifejezései ellen. Megvallom, magam is tartottam tőle, hogy a társulat, mint annyi vidéki, a színfal- szaggatásban, a hamis pathosban, az ízléstelenségben fog örömet találni. Megvallom, mert csalódtam. S ez a csalódásom (annyi elődével ellenkezőleg) igazi, őszinte őrömet okozott nekem.

Nos, tehát kik azok a tehetségek ?

Azok a tehetségek a következők: Kobay Etel, Arday Ida kisasszonyok és Kővessy Albert ur.

Az első:KohayEtelk. a. operette-pri- madonna. Egy distingvált Ízlésű, csinos fiatal hölgy, ki minden szerepében tökéletesen otthon találja magát. Sokan a beszédmodorában találnak bizonyos kedvességet; én Ízlésében s szép megjelenésében találom fel azt, aki a Titilla hadnagy Ptitruvály-át látta: bizonyára el volt bájolva a fiatal énekesnő elegancziája által. Hogy mindig megtapsolják: azt még nem tartom irányadóul tehetségére. Sokan a külső kedvéért szívesén megbocsátanak az egyéb hiányokért; de finom Ízlésével s szerepei legfinomabb árnyalatainak kidomborításával a kényesebb igényű hallgatókat is elbájolta.

A másik kisasszony, a kit közönségünknek különösen figyelmébe ajánlok: Arday Ida. Drámai hősnő. Ha az én jóslatomnak hisz valaki: én a fiatal kisasszonynak nagy jövőt merek jósolni. Remélem, hogy egykor, mint a nemzeti színház tagját fogjuk megtapsolhatni. Kedves, szép

alakja van s hangja tiszta és csengő, szerettem volna, ha a Sulyovszky „Házasság Politikájáéban látták volna. Ez az alakítása bármely nagy színpadon is megállhatna. És hogy tehetsége nem egyoldalú: azt Odetteben és az Ördög Bibliájában bizonyította be. E két szerepben, mint hivatott tragikai színésznő mutatta be magát. Azt hiszem, bogy a Sardou Váljunk el-jében Cyprienue kitűnő alakítóra találna benne; e szerep, mintha egyenesen neki lenue írva. A darab szinrebozatalát különben is merem ajánlani. A hogy ón a társaság tagjait ismerem, nagy sikert aratna. A férjet maga az igazgató adná: Tóth Béla ur; Adhemárt pedig Aranyossy. S jobb szereposztással kevés vidéki városban kerülne színre.

Veuionunc ad fortissimum virum, vagyis, most érkezem ahhoz a férfiúhoz, kinek puszta megjelenése is elég, hogy derültté tegye a közönséget. K ö v e s s y A1 b e r t ur az. Még fiatal ember, alig huszonkét esztendős. S máris annyi eredetiséget tanúsít szerepei felfogásában, hogy a közönség rögtön kedvenezévé avatta. Különösen a masquiro- zás az, a melyben kitűnő. Ehhez pedig nagy tehetség kell. (Mennyien csudálják Bpesten Újházit e talentumáért!) Emlékezzünk csak vissza, hányféle szerepben nevettetett már meg bennünket? Mint Lorán fejedelem az Üdvöskében, mint cerimoniás- mester a Kapitány kisasszonyban, mint boltossegéd a Huszárkáplárban, mint hagymakereskedő a Furcsa háborúban, mint tábornok a Fatiniczában, mint Mydas a Szép Galatheában — de ki tudná minden jó szerepét előszámlálni? Ha ezen az utón balad tovább is, s kitartása, szorgalma nem csökkenik : derék tagja lesz a magyar szinművészetnek.

íme! ez a bárom nemcsak a Tóth Béla társaságában kitűnő, de bárhol is számot tenne. Vau azután még több tagja is a társaságnak, a kik mind nagyon méltók a közönség rokonszenvére. Ilyen Erdey Berta k. a., a ki állandóan jó kedvvel adja szerepét, Aranyossy ur, Bárdy ur, a kiben szintén van tehetség, csak a szemeit ne forgassa oly rémítően, Csobánczy Kórodi Péter (a ki néhány évvel ezelőtt 100 aranyat nyert a Legény Bolondjá-val), Kovács Mór, a ki keveset játszik, de miuden szerepében kitünően charakterizál. Ki ne feledjem Szenessy Erzsi kisasszonyt, a kit oly kevésszer látunk a színpadon, pedig megérdemelné, hogy több tér nyujtassék tehetségének. A Kaviár léghajósnője, s a Titilla hadnagy öreg kisasszonya derék alakítások voltak. Ez utóbbi szerepében toiletteje, frisurája (mindkettő korhű) élénk megfigyelő tehetségről tanúskodtak, Szentgyörgyiben is volna humor, ha nem túlozna. Meg kell még említenünk a szellemes külsejű Berzsenyi Margitét, lvaczér Ninát (e bájos veszprémi származású művésznőt) és Berzsenyiné Adélt, ki fiatal leáuyszerepeket ad, pedig a „Kis doktorral* szólva, „már több, mint harminezöt esztendős.*

És most, mint a hogy Tóth Béla úrral kezdtük, végezzük is be ő vele. Mert ha igazgatói gondosságát megdicsértük, nem szabad elfelejtkeznünk színészi talentumáról sem, a melyet pedig a Házasság politikájának ifjú férjében és a Lili öreg grófjában volt alkalmunk megfigyelheti. Kár, hogy igazgatói elfoglaltsága nem engedi meg a sűrűbb fellépést, a melyet pedig a közönség, biztosíthatjuk, mindig szives örömmel fogadna.

S\—y l—n.