Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-11-11 / 45. szám
valóságos keleti fénynyel és kényelemmel van berendezve. Mindezen építkezések folytán a városmajor- utczai Vaskovics féle vizgyógyintézetek, bármely elsőrangú intézettel, még azok részéről is bátran kiállják a versenyt; a kik a hazai intézmények előtt szemet hunynak és ezeket nem is ismerve, a külföldieket előszeretettel dicsérik. Az intézet két kiválé érdeme.- vize és levegője. Vizét a városmajorból nyeri és e viz kiváló jó hírnévnek örvend, minek természeti oka az, hogy a budapesti vizek közt a legkevesebb organicus részeket tartalmazza. Az intézet és környékének talaja igen száraz és tömör; nedvesség nélkül nincs pedig szervi bomlás és gerjanyag fejlődés, minek folytán a tiszta üde levegő mindig fertőzetlen marad. Ebből és a légáramlat irányából magyarázható ki, hogy úgy az intézet, mint az egész városmajorutcza és kis svábhegy környéke megkímélve marad a járványoktól; igy a kolerától is 1872/73-ban, sőt a mint az öregek mondják 1831-ben is. A tapasztalat fényesen igazolta, hogy itt a váltólázát mindenki elveszíti. A hírneves Oppolczer bécsi tanár igy szólt egyszer egy pesti betegéhez: „Ha ön pesti, vegyen lakást a városmajorban; a pestiek nem tudják, hogy közelükben is egészséges helyek vannak “ És ez intézet tulajdonosáról nem áll, hogy „vizet prédikál és bort iszik.“ Ugyauis, mintegy 8 évvel ezelőtt súlyos beteg lévén, orvostársai Olaszországba küldöttek ; mire ő igy válaszolt: „A kinek ez a levegő nem használ, az úgy is képtelen az életre.“ S „úti figura docet“ ő még él és jó egészségnek örvend. Az intézetnek kiváló előnyei még, hogy az igazgató maga gondoskodik a gyógyításról, élelmezésről, szállásról és a társas életről. Minden szükségletet tőle nyer a vendég. A külső szórakozásra folyton van közlekedés Budapesttel, de különben is közel van a Svábhegy, Zúgliget, Margitsziget, Csá- szárfürdő és sok más mulatóhely. Bent az intézetben van: zongora, billiard, hangverseny és bálok. A kártyát rendesen a tarokk képviseli. Érdekes úgy ötösbe nézni. Az osztó, kinek pihenése van, az mindig félreoson. Az egyik levegőt szí, a másik ruhát tesz a fejére, a harmadik bevesz, a negyedik kiköhögi szagát, az ötödik gargarizál, de mindenik titokban, egyik se akarja a másikkal tudatni, hogy neki baja is van. A vizgyógymódon kívül alkalmaztatik itt mellbetegeknél a görbersdorfi diäta, a túlkövérségnél a Banlhing-kúra, vérbajoknál a Schrott-kúra (linde- wiesi gyógymód) és a mi ritkaság még a Basedow- kór ellen is van itt speciális gyógyítás. Az intézetnek az utóbbi időben elért gyors lendületét kétségkívül szerencsésen sikerült gyógyításai adták meg. Van itt mindenféle beteg, még a köpczös is ide szorul, hogy a súlyából veszítsen. Ez a körülmény okvetlen súlylyal bir. Gyógyul itt minden, csak a tulajdonosok maradnak örökké idegesek. Ha ők megakarnának gyógyulni, el kellene hagyniok az Intézetet, melynek szép jövője van és kell, hogy emelkedve virágozzék. Talán itt is beáll majd a paréj hegemóniája és akkor bizonyára csökken Ra degund. Az időre már majd a mészárost sem kell sajnálni a hús-felmondással, akkor már bizonyára ő is a házbér adó ellen reklamál. Zelei Imre. HÍREINK. Veszprém, 1883. november 11-én. Lapunk mai számához a „Hiv. Ért.“ 40. száma van csatolva. A megyei tisztujitás érdekében. — Tisztelt bizottsági tag ur! Csekély személyem több tisztelt barátaim által f. évi octóber 27 érői érde- metlenül azon irányban szólittatott fel, hogy azon indokból, mikép Veszprém vármegye területén a tisztujitásra nézve egészséges mozgalom megindítása mellett, a megye közönsége körében egy minden tekintetben alkalmas tisztikar megalakítása végett előleges megállapodások létre jönnének, egy is igaznak kell lenni, hogy nemcsak egyéb tudományokban, hanem a rózsatenyésztésben is elsők lévén az ázsiaiak, a többi népcsaládok, kik leg közelébb érintkeztek velük, vették át tőlük. A rózsaolaj feltalálását is nekik tulajdonítják. Náluk a rózsa annyira kedvelt vala, hogy a uagyobb állású hivatalnokok botjait fémből vagy fából metszett rózsa díszítette. Az assiroktól és zsidóktól való meghódittatásuk után, habár mint műveltebb nép magukba olvasztották is azokat, mint másban, úgy a rózsák tenyésztésében is sokat hanyatlottak; de azért még sokféle tudományban voltak a görögök és más népek oktatói, midőn különösen Dél-Ázsiá- bau a rózsa felette nagy mértékben teoyésztetett s a rózsa-olaj időnkben is a legkedveltebb illatszer. A „Koran“-ban hívők előtt a rózsa annyira szent, hogy a fehéret egyenesen Mahomed verejtéke cseppjéből hiszik számlázottnak, midőn éjjel tevéjén Gábor angyaltól az égbe ragadtaték; a piros rózsa az angyalénak, a sárga pedig tevéjének izzadásából keletkezett. Az izlamhoz szorosan ragaszkodók szerint a rózsa szirmai mennyei szent szavakkal vannak beírva ; kifacsart nedvének pedig büntisztitó ereje volna, s azért minden lehullott szirmocskát fölszednek, nehogy olyanra tapodhassanak, melyen Allah áldott neve lehetne. A rózsakedvelő régi persa költők müveiből tudjuk, hogy a rózsát minden virág királynéjává maga a hatalmas Allah emelte. Azelőtt a bűbájos Lothusvirág uralkodott ;de a virágok Allahhoz panaszra mentek, hogy királynéjuk éjjelenkint nagyon álmos, olyan királynét adjon tehát nekik, melynek ne legyen meg ez a hibája. Allah könyörült rajtok s királynéjokul szűzies ártatlan fehér rózsát adott, mulyet becsülete megvédésére hegyes tövisekkel megyei értekezletet Összehívni feladatomnak ismerjem. Ismerve csekély tehetségemet, és ismerve ezen tárgy több irányban kiterjedt fontosságát, — mely magában foglalja a közigazgatás kifogástalanságát, — az egész megye közönségének nyugodalmát, — másrészt felkarolja a tisztviselők jövendő sorsát, és igy ily nagy feladat megoldására nem mertem volna vállalkozni, ha a barátaim iránti viszonyból és az általuk ajánlott barátság iránti pietasból kifolyólag nem győződtem volna meg azon tudatban, hogy a czél, melyet elérni óhajtanak, nem lehet más, mint egészséges pontos érdektelen közigazgatás által a rend és igy a közjó elérése Kötelességemnek tartottam tehát egyedül tisztelt barátaim felhívásának engedve ezen feladatnak sikert szerezni, és felkérni aláírással t. bizottsági tag urat, hogy folyó évi november hó 26-án, Veszprémben, reggeli 10 órakor a megyeház nagytermében minden párt színezet és személyes érdek nélküli előleges tisztujitási értekezletre megjelenni méltóztassék. Szolgagyőr, 1883. november 7. — Hazafiui üdvözlettel HUNKATf SÁNTáOR s. k. Kineveztetés. — Király ő Felsége az igaz- ságügyi m. k. miniszter előterjesztésére Gál Lajos devecseri járásbirósági albirót, devecserijárásbiróvá kinevezte. Gratulálunk a széptehetségü fiatal járás- biró ur e szép kitüntetéséhez! A veszprémi kath. fögymnasiumra — lapunk zártáig városunk e bárom kiváló lelkes férfia adott: Br. Jiáth Ferencz 200 frtot, Zsoldos Ignácz mig Isten élteti évenkint20 frtot, %osos István 400 irtot, Tár. Láncz üfándor 4 db casinói részvényt, ami 200 frt. — Midőn a tanügy e nemeslelkü barát- jaiuak adományait felemlítjük, tudatjuk városunk mélyen tisztelt közönségével, hogy a gymnasiumi bizottság küldöttjei e héten foguak városunk területén a főgymnasiumra gyűjtést eszközölni. A ki egy főgymnasium anyagi és szellemi horderejét csak némileg is képes felfogni, az örömmel fogja filléreit a tanügy oltárára letenni, mert tudja, hogy azt onnan rövid idő múlva dús kamatokkal fogja felvehetni. A szent ügyet ismételve ajánljuk! Vas Gereben sírja. — Amióta dr. Váli Béla tanár ur és lapunk szerkesztője a „Veszprémében megindították Vas Gereben síremléke ügyét, azóta úgy a főváros, mint a vidék legkiválóbb lap jai szinte vetekedve tartják felszineu a mozgalmat. Erős hullámokat ver az ma már annyira, hogv a nekiiramodott lelkesedést egy kissé fékezni szűk ség, nehogy szertelen hevében álutakra csapjon. A Vas Gereben-síremlék ügyének lelkes bajnoka Bécs- ben, Nyári Sándor ur, mint lapunk jelezte, feltalálni vélte Vas Gerebeu sírját Dr. Váli Béla tanár ur úgy hozzánk, mint a „Budapesti Hírlap “-hoz irt soraiban tévedésnek mondja az egészet, amit Nyári Sándor feltalált, az nem Vas Gereben sírja, az Radákovics Györgyé, hisz állítása szerint a wáhringi temetőben talán busz Radákovics is nyugszik és Vas Gereben nem 1871 január 26 áu halt meg és agybeteg sohasem volt. Erre ugyancsak a „Budapesti Hirlapban*-ban dr. Hoványi Ferencz ur Vas Gereben halálának idejét 1868 január 26-ára teszi, mint szemtanú, aki a temetésen is jelen volt, melyet a „Concordia“ rendezett. Egyidejűleg hozza a „Pápai Lapok*, hogy a többször említett Steiner Hugó bécsi műépítész ur hazája és irodalma iránti áldozatkészségből maga állít síremléket Vas Gereben hamvai fölé, mely már ezen egyszerű felirattal ,Vas Gereben 1871.* készen is volna Amint e híreket vettük, első dolgunk volt Nyári Sándor műépítész urat Bécsbeu a beállt fordulatról értesíteni, megkérni, hogy újabb kutatást tegyen, Steiner Hugó urat világosítsa fel a tévedésről és akadályozza meg, nehogy a már kész síremlék téves helyre állítassák. Nyári Sándor ur készséggel vette felvilágitó sorainkat és lelkesedve tovább nyomoz. Kutatásának további eredményét jövő számunk közli. Ez a Vas Gereben-síremlék ügye a jelenlegi stádiumban. Személyi hir. — Ifj. Purgly Sándor megyei aljegyző ur, ki lábbaja miatt hosszabb ideig fürdőben volt, e héten érkezett vissza és kezdte meg hivatalos működését. Szivünkből örülünk, hogy mefegyverzett fel. És midőn a csalogány a szép uj királynét megpillantotta, tüstént el lön bájolva, s magát kéjes érzelmeitől elragadtatni hagyván, csaknem öntudatlanul a szép virágra szállt, melynek gyilkai — a miket fölhevülésében nem látott — szerelemtől lángoló szivecskéjót átjárták; piros vére a virágra gyöngyözött s ártatlan kis életét végső sóhajával rálehelte; vérétől a rózsa piros lett, végső eheletétől illatos. Ettől kezdve lettek a rózsák színükben és illatukbau sokkal kellemesebbek, mint azelőtt; ettől fogva simák és nevetnek is egyszerre, fájdalom és öröm leve bennök egyesítve, sírva fájlalják szerelmesük vesztét, nevető örömmel sugározzák ég felé bájos illatjokat Allabnak hálát adólag létükért. És a fülemülék busán és vidáman csattognak közelükben, kibékülvén velük többé nem ingerkednek, cserjéikben rakják fészküket, élik családi boldogságukat; miközben a dal és illat magasba emelkedik oda, honnan velük együtt minden és minden Allah- tól származott .... Midőn Saladin (1187-ben) a kereszteseket legyőzve Jeruzsálemet bevette, egy kies fekvésű keresztény imaházat Moschee-nak alakíttatott át, és addig belé nem lépett, mig a tőle küldött 500 teve terű rózsavízzel kivül-belől meg nem mosták, s még azt a kőszirtet is, melyre a templom építve vala. (Folytatása következik.) Melyik szegényebb ? i. Ott egy magányos házikó, Felül nádzsup fedi, Tetője itt, meg ott lyukas, Belül nyomorteli, gyénk e derék és ügybuzgó tisztviselője ismét körünkben van. Kívánjuk, a fürdő jó hatása tartós maradjon. Isten éltesse! Egyházmegyei ügyek. — A megboldogult Musselli István halálával megüresedett seminariumi rectorságra megyés püspök ur ő excellentiája Vogrouics Antal kanonok ur ő nagyságát nevezte ki ideiglenesen. — Ugyancsak megyés püspök ur ő excellentiája a somogymegyei tabi plébániára Tóth József tabi segédlelkész urat nevezte ki plébánosnak. Vásonkeő-i gróf Zichy János ur ő méltósága, mint kegyur, lengyeltóthi- plébáuossá Kommandinger Vilmos lengyeltóthi-i segédlelkész urat prezentálta. Gyászhir. — A veszprémi papság bánatos szívvel jelenti úgy saját, mint a rokonok nevében Nsgos Musselli István ez. kanonok-, papnöveldéi igazgató- s lelkiatyának a halotti szentségek ájtatos felvétele után, élete 68-ik és áldozárságának 45-ik évében, november hó 6-án éjjel fél 3 órakor történt gyászos elhunytét. A boldogult hült tetemei folyó hó 8-án d. e. 10 órakor fognak az alsó-városi sírkertbe nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig f. hó 7-én reggel 9 órakor a székesegyházban és ugyanaz nap 10 órakor a Szt. Ferencziek templomában fog az egek urának bemutattatni. — Veszprém, 1883. november hó 6-án. Az őrök világosság fényeskedjék néki! Veszprém város költségvetési előirányzata az 1884-ik évre — a napokban osztatott szét a városi képviselők között. Addig is, mig az egész költségelőirányzatot közölhetnők, a főösszegeket ezekben adjuk; I. szükséglet 42091 frt 28 kr. II. fedezet 21133 frt 71 kr. Pótlék által fedezendő 20957 frt 57 kr., ami adóforint után 28 krt tesz és még marad többlet 408 frt 94 kr. A pénzügyi bizottság nov. 5 én tartott ülésében azon módosítást tette egyes tételek törlése, egyesek emelése által, hogy pótlék által csak 20155 frt 60 kr lesz fedezendő, ami adó- rorint után 26 krt igényel. A veszprémi kórháznak. — Néhai Szalay Imre kauanok végrendeletileg kétezer forintot tett le oly feltétellel, hogy annak kamatait volt gondviselője Hageu Mária huzza, mig él- Halála után pedig fele a veszprémi szegényeké legyen. Hagen Mária most elhalálozott és igy a veszprémi kórház alapja ezer forinttal szaporodott. A másik ezer forint pedig a káptalan kezelése alatt marad és kamatai évenkint a szegények közt fognak kiosztatni. Színészet. — Sághy Zsiginond színtársulata — mint halljuk — e hó 15-ike táján érkezik meg városunkba. A „Korona* vendéglő nagytermében állítják fel a szinpadot. A társulat dráma-, népszínmű- és operette előadásokat fog tartani. Sághy Zsigmoudot már régebbről ismeri városunk művészet- pártoló közönsége, reméljük, hogy ezúttal is meg fogja nyerni a közönség rokonszenvét. Felnőttek oktatása. — Ma vasárnap d. u. 4—5-kor a gymnasium 6 ik osztálya termében Lóvay Imre gymu. igazgató előadást tart a felnőttek számára, melynek tárgya: oAz iparos és keres kedő osztály társadalmi állása. Tisztelettel felhíjuk ezen előadásra az iparosok és kereskedők, valamint az iparos és kereskedő ifjak figyelmét. Az állami közép ipartanoda igazgatóságától. — Az építő iparosok téli tanfolyamára a budapesti állami közép ipartanodában (VIII. bodzafa utcza 28. sz.) még november hó 15-ik napjáig be lehet iratkozni; felvétetnek a 14-ik évet betöltött azon kőmives-, ács- és kőfaragó segédek, a kik olvasni, Írni és számolni tudnak s legalább egy évig a gyakorlatban működtek. Vas Gereben halála. — Az „Egyetértés“ tegnapi száma hozza: Dr. Váli Béla egy lapunkban is említett levelében Vas Gereben elhalálozási évét 1867. január 26-ra teszi. Erre az adatra vonatkozólag Hevesy József ur apezi plébános egy lapunkhoz intézett levelében kijelenti, hogy Vas Gereben 1868. január 26-án hunyt el Bécsben. Ezt bizonyítja az elhunyt iró László fiának egy levele, melyet Hevesy úrhoz intézett „Pest, 1868. februárius l7“-iki kelettel. A hosszabb levélből, a magán érdekű rész kihagyásával, a következőket közöljük : „Pest, 1868. Repedezett mohos falán Sárvíz folyott alá, S a zord idők viszálya már Nagyon megrombolá. A gyenge sárfalak között Rongyos nyomor hever; Ázott alján a zöld penész Tanyát örökre ver. Kidőlt, bedőlt a teteje, Szaruja eltörött, Melynek nyomásától egy rúd Hajolva meg, nyögött. A ronda fal tövében egy Szú ette ágy roskad, Melyben szakadt daróczi közt Egy ősz öreg fonnyad. Beesve arcza, halovány, Egy rémalak gyanánt Hever nyöszörgve ágyán ott, S kínlódva vár halált. Mert él hitében egy remény, E vándorlás után Egekbe száll majd lelke föl E földi tett nyomán. II. Amott dombon fényes lak áll, Pompás, aranyba dús; Körötte nyúlik egy szép kert, Melyben folyócska kúsz, febr. 17. Tisztelt Hevesy ur! Levele valóban mély hálára kötelez, mert atyám számos barátai közül csak ön volt, aki megemlékezett az elhunytnak árváiról. Köszönet érte, hisz mióta atyám meghalt, e csapás elviselését csak a bécsi Concordiának elismerő, lovagias magaviseleté, a „Magyar Ujság“-nak nem várt, szép nyilatkozatai, a német lapok czikkei s önnek barátságos levele könnyítették. — Atyám Bécsbe jan. 22-én ment azért, hogy húgomnak zongorát vegyen, a mit meg is vett és erről egy levelet irt, Jolánkának czimezve, melyben húgomat jövendőbeni jóviseletre s tanulásra inti, kéri, hogy szeresse őt s testvéreit és imádkozzék elhunyt anyjáért. Vájjon sejthette volna-e, hogy az imádságba, mire levelét megkaptuk, őt is, mint halottat kell belefoglalnunk? Jan. 26-án délelőtt Hertelendy képviselőnél a legjobb kedvvel társalgóit, 11 órakor Ludassyval beszélt, 12-kor pedig az udvari gyógyszertárba ment, hol izgatottnak mondá magát és digitálist kórt. Ezzel leült egy karszékbe és felkiáltott: „Küldjenek orvosért, mert mindjárt végem lesz, jaj a szivem.“ Orvost aze íban nem találtak. Őt egy mellékteremben nyugágyra helyezték, hol maga vetkőzött le, és rendelte meg a szükséges orvosságokat, még egyszer szivéhez kapva, ezt mondá : „Hotel König v. Ungarn“ s kiszenvedett. A magyar király pinezérét odahivatták, s ez mondá meg, hogy ki ő? Innét a kórházba szállították, s a mi ott történt vele mig felbonczoltatott, nem akarva fájdalmat okozni másoknak nem is irom le. A többit önök is tudják a lapokból. Áldja meg az Isten azon nemes férfiakat, kik eltakarítását oly szépen eszközölték.“ Ez a levél a leghitelesebb adatokkal szolgál Vas Gereben haláláról, Bécsbe utazásának czél- járól és élete végső perczeiről, teljesen megegye- zőleg azokkal az adatokkal, melyek más, Vas Gereben által Hevesy úrhoz intézett magántermészetű levelekben foglaltatnak. A „Veszprémmegyei Gazdasági Lapokéból. — Meghívó. A „Veszprémmegyei gazdasági egyesület“ igazgató választmánya által f. évi okt. hó 27-én Veszprémben tartott ülés alkalmával 12. j. k. sz. alatt hozott határozat értelmében, tisztelettel felkérem a gazdasági egyesület valamennyi alapitő, rendes és pártoló tagjait, miszerint f. évi deczember hó 3-án, délután 3 órakor Veszprémben a megyeháznál tartandó közgyűlésre mentül nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek. Veszprémben, 1883-ik évi november hóban. Nagy Iván, a gazdasági egyesület titkára. — cMeghívó. Tisztelettel felkérem a „Veszprémi gazdakör“ összes tagjait, miszerint f. évi november hó 19-ik napján d. e. 9 órakor Veszprémben a megyeházánál tartandó közgyűlésre lehetőleg teljes számban megjelenni szíveskedjenek. A közgyűlés tárgyai: 1. Az azon ideig megüresedendő elnöki állás betöltése. 2. Folyó ügyek. Veszprém, 1883. november hó 1-én. Ke- menes Ferencz, elnök. — Tisztelettel felkéretnek a gazdasági egyesület azon t. tagjai, kik az egyesülettől a tavasz folyamán különféle szemes gabona, burgonya és répa magvakat nyertek termesztési kísérletül, miszerint a termés eredményéről, „megjelelve a talaj munkálását s minőségét, a mivelési módot, valamint az egyéb felmerült körülményeket is,“ értesítéseiket az egyesület titkári hivatalához minél előbb beküldeni szíveskedjenek, annyival is inkább, hogy a gazdasági egyesület is a Nmlgu Földmivelósi Ministeriumnál ez iránybani kötelezettségének eleget tehessen. Veszprém, 1883. október hóban. Nagy Iván, a gazdasági egyesület titkára. „Paprika“. — Megjelent a Senki Pál által szerkesztett élczlapnak, a „Paprikádnak első száma múlt vasárnap, nov. 4-én tisztes kiállításban. A lapon meglátszik, hogy szerkesztője uj ember városunkban és társadalmi életünk ziláltságával jnég ismeretlen; mert különben talált volna ott elég anyagot élezeihez. A személyeskedés, elég helyesen, alig-alig mutatkozik benne. Óhajtjuk, hogy sikerüljön megczáfolnia azon állítást, hogy magyar élezlap nem emelkedhetik a műveltség azon magas fokára amely kizár minden személyeskedést. Amily mérvben közelíti meg a műveltség ezen fokát, azon mérvben óhajtjuk neki az előfizetők számát. Savanyu Józsi újabb gyilkossága. — Veszprémből távirták az „Egyetértésinek e hó 6-áról: Véres gyilkosság színhelye volt tegnap viA háztetőn piros szinü Bádog mutatkozik, Melyen a nap sugára is Pirulva megtörik. Falát czifrázatok körzik És ablakát füzek Tetői ölelik körül, Szobái mind hüsek. Belül a fény pazarul bő, Kényelmes minden ott, Szobáiban dús pamlagok S finom ágyak amott. Lakói is mind gazdagok ; Ámbár az öntudat Nem oly nyugodt, minőt amott Ama szegény mutat. Álmában is rémárny fizi A hol forog s jár-kél, Sötéten áll a gondolat: Hogy nem sokáig él; Mert nincs reménye ottan túl Elnyerni pályabért, Mit e földön tett, nem nyerend Jutalmat ott azért. Hl. És most, melyik szegényebb itt, Ezen dúsgazdag-e, Vagy ott, azon földhöz ragadt Beteg jó ember-e ? B. K
