Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-08-26 / 34. szám

Tüntetés a magyarság ellen Rátótnon.

Ki Litte volna, hogy a szent István napi magasztos ünnepet ősi megyénkben, közvetlen a megye székhelye tőszomszédságában, a magyarság ellen való tüntetéssel fogják megzavarni, megszentség- teleniteni ?

És ez megtörtént!

Rátóthé a gyászos dicsőség, hogy e szenyfolttal magát megbélyegezte.

Hogy is történt csak?

Szent István napján Rátóthou a róm. kath. templomban magyar szent beszéd volt és a kántor magyarul énekelt.

Az istenitisztelet után a németség a templom elé csoportosult. Brenner János, Rezeli György, Viszt János, Brenner György, és Rukk János a németség főbbjei a kilépő kántort, Tömör Lukács urat, a lehető legszenvedélyesebb kifakadásokkal, botrányos szidalmakkal és azzal a fenyegetéssel fogadták, hogy ha még egyszer német napon magyarul mer énekelni, nem fizetik, sőt Rezeli György szerint a kórusról ledobják.

Nem volt elég, még egy békés magyar polgárt, Hadnagy Istvánt, aki őket békére intette azzal érvelvén, hogy hiszen valamennyien értik, beszélik a magyar nyelvet, még a csordautczában meg is akarták verni.

Az izgatottság nagy nehezen lecsillapodott, de a botrány megtörtént. A sértettek a szolgabirósághoz, továbbá a káptalanhoz, majd a püspökséghez nyújtották be panaszukat.

Szóljunk mi is a dologhoz.

Magyarország csak magyar hazafiakat tűrhet határán belül. Aki magát nem akarja magyar hazafinak viselni, legyen az bármily nyelvű vagy nemzetiségű, annak pusztulni kell a magyar földről.

A „Veszprém“ tárczája.

••

Ünnepi költemény

a rBalaton-egvlet zászlójának főls\entelésére.

Ki sok sok ezredéve aiszod álmod,

A tónak mély ölén, ősz Balaton,

Szakítsad szerteszét a bűvös álmot,

Mit homlokodra csend varázsa fon !

Vidám seregnek zajja szól a mélyre,

S harang csengése, ünnepély zenéje ;

A szózat hullámról hullámra száll:

Ébredj nagy álmaidból habkirály!

Bíborban, ékesen közéig a hajnal,

Tükrödbe pillant s arcza pírban ég; Aranyhimezte, rózsafonta hajjal Mi szép, mi bájoló, — nem tudta még.

És mintha minden ér, haboeska forrna ;

Csókjától reszket a szírieknek orma;

Varázs, igézet benne egyesül ....

S e kéjt te álmodád csak — egyedül,

Megnepesül a martok ingoványa,

Sár liljomon hintáz a nimfanép,

Hullámgyürüknek gyönge riogatása Lebbenti testük rajt’ idébb-odébb.

Bűbájos dallamot zeng mind a nádszál,

A csábdal völgyön, erdőn, vizen átszáll:

S rá vissza lombos barna szírt alól Koboldseregnek harsogása szól.

És jő a nap, a csillagok királya,

Gyémánttal hintve széles útja meg.

A fénymezőre tánezra hívja, várja A hab tündérit a lányarczu regg.

Még tart a táncz, szökdelnek sorra lejtve,

S már zúg a bősz vihar a rengetegbe’,

A nád sziszegve sir, hullám tolul,

Fenn búg a szél, a föl dühörg alúl.

Mii úri'-. íny ; ;g.i ’ >

A tomboló ■ a ler - ;*s

Felhők •ohsnna m-v s*. un, csatas JJöraj kísér ikés » villa fj

Az igazi hazafiság tettekben kell, hogy nyilvánuljon. A rátóthi németség megmutatta e gyalázatos tette által, melylyel a magyarnak legszebb nemzeti ünnepét megbecstelenitette, bogy nem akar magyar hazafi lenni.

Nem azt mondjuk mi ezzel, hogy szent István ünnepét nem lehetett volna német nyelvű lakosság közt német nyelven, de igazi magyar érzelemmel megülni, tehát Rátóthou is: hanem, ha már az a magyar nyelven ületett meg, hogy joga legyen egy maroknyi németségnek ezért tüntetni, tüntetni az Isten háza előtt, azt határozottan tagadjuk és a tettet a legérzékenyebben megtorlandónak tartjuk.

Ha egy rövid pillantást vetünk annak a nagy garral liánytorgatott német napnak a történetére, bizony szomorú világ esik ugyancsak a rátóthi németség magyar hazafiságára.

Tudtunkkal Rátóthon 1848 előtt minden magyarul ment és csak a német világ szült nagy rimánkodás és csúszás-mászás után a rátóthiaknak német napot, úgy hogy egyik nap magyarul, a másik nap németül tartatik az istenitisztelet.

Ideje volna e német napnak véget vetni, különösen most, midőn a rátóthi németség egytől egyig tud magyarul nemcsak érteni, de beszélni is.

Vagy magyarok a rátóthi németek és azok is akarnak maradni, vagy nem. Ha magyarok és azok is akarnak maradni, akkor a német napra nincs szükségük. Ha pedig nem akarnak magyarok lenni, akkor mind a hatóság, mind a kegyuraság, mind a püspökség a rátóthi németekben ellenséget kell, hogy lásson és velők, mint ellenséggel kell, hogy elbánjék.

Mindent meglehet bocsátani, csak azt nem, ha valaki Magyarországban magyar kenyeret akar enni és mégsem akar magyar hazafi lenni. * S

Mi újság a nagy világban?

Chambord gróf Frohsdorfban augusztus 24-éu reggel 7« 8 órakor meghalt.

Cd horvát-válság ügyében ő felségénél minisztertanács tartatott, melyben a közös ügyek miniszterei, a magyar ministerelnök, Szapáry pénz- ügyminister, Bedekovics a horvát minister és Pe- jacsevics horvát bán vettek részt. Az értekezlet határozatai titokban tartatnak, mindazáltal hírlik, hogy a czimerkérdést illetőleg a status quo ante fog fielyreállittatni. A magyar feliratú czimerek újra kifűggesztetnek — de csak a kedélyek lecsillapulta és Stefánia fó'herczegasszony lebetegedése után.

Háborús hírek szárnyalnak Németország felől. A Nord. Zeit. Bismarck lapja irgalom nélkül neki esik a francziákuak, állitván, hogy a írancziák eddigi viselkedése mellett a béke föu nem tartható. Mivel a' francziák semmivel sem provocálták a németeket, úgy hiszik, hogy Bismarck háboru-allarmjával meg akárja akadályozni az esetleges szövetkezéseket, melyek az újabban 6 évre meghosszabított középeurópai t. i. osztr. magyar- német- olasz-szövetség ellenében alakulhatnának. Az oláh és szerb fejedelmeknek bécsi és németországi útja arra mutat, hogy ezek az említett szövetség érdekkörébe vonattak.

Don Carlos portugall trónörökös Budapesten időz, hol igen jól érzi magát. Innen József főher- czeg látogatására Alcsuthra indul.

A franc\ia-tonkingi háborúról azt jeleutik, hogy a francziák visszavonulásra kényszerittettek. Ez is, de főleg a Nord. Zeit. háborús czikke izgalomban tartja a párisi sajtót. A minisztérium iránt, melynek Thibaudin a hadügyóre és Challemel-La- cour a külügyére senkinek sincs kedve lelkesülni.

Oroszország lázas sietséggel épiti ki monarchiánkhoz vezoto kettosvágányu vaspályáit. Tekintve Németország határ-erősitóaeit és a keleti tengeren való készülődéseit, az orosz vasutak gyors kiépülése komoly aggodalmakra ad okot.

Budapestnek villamos közúti vaspályája 600000 írtba kerül. A vállalat élén a legsolidabb neveket olvashatni.

Veszprém vármegye törvényhatósági bizottságának 1883. évi szeptember hó 3-án tartandó évnegyedes rendes közgyűlésében tárgyalás alá kerülendő ügyekről

Tárgymutató.

1) QÁ m. kir. Belügyministeriumnak 34571. inté^yénye a megyének járások szerinti beosztása, a szolgabirói székhelyek meghatározása, valamint a tiszti- segéd,- kezelő- és szolga személyzet számának és illetményeinek megállapításáról szóló megyei szabályrendelet tárgyában.

2) A m. kir. Belügyministeriumnak

Harsogjon hát az ünnepély zenéje,

És hangja zengjen völgyön, ormon át!

Nap fénye jő a hosszú, csöndes éjre,

Nagy álmod melybe’, Tündér, álmodád.

Vidám seregnek zaja szól le hozzád:

Nem álom földje többé már ez ország!

Az embereknek birtokába száll,

Az ember lészen itt az úr, király !

___________ SZIKLAY JÁNOS.

A pipiske.

— Rajz. —

V. Sárffy Ignácztól.

II.

(Folytatás.)

A napok elteltek egymásután.

A faluban addig-addig beszéltek Kék Andorról minden rosszat, amig utoljára csakugyan az lett. Nem tudnám én megmondani, micsoda, azt se, hogy honnan eredő, kinek a nevén támadt hir kezdett Ősfalván kerekedni, — a minek következtében a jóravaló, csendes legényből legkikapóbb betyár lett. Mintha valamit a Karika Czili hűtlenségéről beszélt volna a nagyító fáma, — mintha öreg asz- szonyok s tapasztalt vén emberek a Csige Mike házasságáról kezdtek volna pletykázni! Mi igaz, mi nem? nem tudom. Tény az, hogy Kék Andor, — falu csodájára, öregek megbotránkozására legsem- mirevalóbb betyárrá változott. Most ott dőzsöl a korcsmában éjjel nappal s iszik. Iszik nagyokat s muzsikáltatja magát. Amily mértékben járt azelőtt a Karika lány után, ép oly mértékben kerüli most a házok táját. Mondják, hogy még most is szereti azt a gyermeket s ezt az akaratlanul szivéhez nőtt szerelmet iparkodik szétoszlatni a borban s megölni muzsikával.

Darutollas kalapját félrevágva nagyokat üt ök lével a levegőbe, mintha valakit — (egy előtte nem álló jól ismert valakit) — akarna fenyegetni.

44300. számú intézvénye, melylyel a folyó évi márczius hó 5-én tartott közgyűlésének azon határozatát, mely szerint a Vinár községi árvaértékek fedezetére beszámított, de át nem adott Győrffy Gáborféle adóslevélben foglatt 73 frt 18V» krnyi tőke' és az az után járó kamatok a megyei gyámpénztári tartalékalapból pótoltatni rendeltetnek, jóváhagyja.

3) A közmunka és közlekedési m. kir. Ministeriumnak 21474. a. kelt intézvénye, a melylyel az országos közmunka kivetését és a közmunka váltsági áraknak folyó évre történt megállapítását tudomásul veszi4) Győrmegye átirata, melyben az árvízkárosultak számára gyűjtött könyör- adományokat köszöni meg.

5) Kolozsvármegye közönségének a közigazgatási tisztviselőknek magán-ügyeikben vasúton való utazásaik alkalmával az állami tisztviselőkkel egyenlő kedvezményekben leendő részeltetése tárgyában a képviselőházhoz intézett felirata.

6) Győrvármegye közönségének a marha-sónak lehető olcsó áron leendő árulása tárgyában a m. kir. Pénzügy,- Földmivelés-ipar és kereskedelemügyi Mi- nisteriumokhoz intézett felirata.

7) Arad város polgármesterének kimutatása az aradi 13 vértanú emlékére emelendő szobor-alap javára az ország törvényhatóságainak bizottsági tagjai által beváltandókul kibocsátott egy forintos elismervény eket tárgyazólag.

8) Tor da Aranyos megye közönségének a magyar büntető törvénykönyv életbe lépte előtt a közigazgatási hatóságok jogköréhez tartozott kihágási ügyeknek a kir. törvényszékek, illetőleg kir. járásbíróságoktól átvétele és visszaadása tárgyában a m. kir. Belügyministeriumho{ intézett felirata.

9) A Veszprém megyei gazdasági egyesület levele.

10) A Szilas-Balhás községben felállítandó gyógyszertárra vonatkozó iratok.

11) A megyei tiszti ügyész előterjesztése a Král Ferencz herendi lakos, mint eladó és Veszprém törvényhatósága

— Majd utánnam jönne még, — morogja — de nem kell. Sem ő maga, sem a -szerelme. Megutáltam. Legyen a Csige Mikóé ... Gyalázatos !.. Hogy eladta magát pénzért 1 Nekem nem volt csak a szivem . . .

Gabi bácsi mikor meghallotta a kósza híreket Andorról, megcsóválta a fejét, de nem hitte. Feltűnt ugyan előtte, hogy nem látta többé Andort bekukucskálni a méhház melletti nyiláson s ez egy kis nyughatatlanságot is okozott szivének, — mindazonáltal nem hitt. Nem tudott, nem akart hinni.

— Nem hiszem — morogta csendes hangon — ha százan mondják sem hiszem. Nem hiszem, amig magam nem látom.

Meglátta. Épen akor ment el teljesen elázva az ablak előtt, széles jó kedvében nagyokat rikkantva. Oda se nézett a zöld ablakos házra, mintha sohase látta volna. Négy öt czigány ballagott utánna, akiket átölelt, összecsókolt korhely emberek módjára. Gabi boszankodva nézett utánna.

A szegény kis pipiskét vigasztalta.

— Gonosz az pipiském! Magam láttam. Ide se nézett a házunk felé, pedig azelőtt ugyancsak bújta a kerítést... No, no pipiském! Érdemes is sírni az ebadtáért. Bor annak az istene, nem más. No, no! Gombház, ha leszakad, lesz más. Ejnye no, még bizony utoljára engem is megrikat. Talán csak nem szereti még most is. Érdemes is rá!... Felejtse el pipiském!...

— Meghalok Gabi bácsi — súgta a pipiske s aztán odaborult a vén ember szivére s zokogott keservesen.

Gabi sietett, kibentakozni az ölelő karokból s elszaladni gyorsan, ügy érezte, mintha valami nagyon összezsugorítaná a szivét. Sőt mintha talán bizonyos nedvesség is kezdene alápörögni barázdált arczán. Talán csak nem köny!..

Eh ! gyöngeség!.. .

.., Csige Mikének ezen idő óta szabad héjául

M

K tiVATALOs Értesítő“-vei

f yütt műiden vasárnap reggel. Rendkívüli esetekben kü- lönlap adatik ki. - Előfizetési

ár mindkét lapra: negyedévre 1 frt 50 kr.; félévre 3 frt; egész évre 6 frt. Egyes példányok áraJökr. — Hirdetések díja: egy hasábos petitsor tere 6 kr.; nyilttérben 20 kr.; minden beigtatásért külön 30 kr. állami bélyegilleték fizetendő.

Kiadóhivatal: Krausz A. köny vkereskedese Veszprémben. Ide küldendő minden előfizetés, hirdetés, melléklet s reelamátió.

■r * *

I4*ik szám.

Veszprém, augusztus 30.

VESZPRÉM

közgazdasági-, társadalmi-, helyi- s általános érdekű

MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY.

Magánvitáknak s siemé- lyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik.

Kéllratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen költemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha valódiságuk iránt bizonyíték szereztetett be. — Eérmentetlen leveleket a szerkesztőség csak ismert munkatársaktól fogad el.

Szerkesztőségi iroda:

Vár i. be. a. — Ide czimzeudö a lap szellemi részét illető minden közlemény.

Bömbölve dobja tajtékjit a partra A hullám porrá szétzúzott tarajja;

S te alszol ősz ! Nem háborít a vész.

Csak ember az, ki ébredésre készt.

S az ember meg nem ismeré e tájat, Elhagyta parlagon vak-mostohán,

Mig ismeretlen, messze földre fáradt,

Itt nem pihent, de meg sem álla tán.

S mint hogyha Balatont ébreszteni félne, Csak néha-néha siklik rajta félve Egy-egy halász csónakja csendesen . , .

Ez álmod el nem űzi sohasem I — — —

De uj hajnalnak támad im világa,

Kék köd mögöl bámulva néz a nap.

Hol most egy árva sajka leng magába’,

Majd büszke árboczerdök ingának.

Mulatni vágyók tarka sokasága Jár búcsút a gyönyörnek uj honába;

A zöld mezökre, hol lomb enyhe nö,

Uj éltet lelni jó' a szenvedő.

lm! leng a zászló ékesen. Körülte Kisded csapatnak látja táborát.

E jellel indul útra lelkesülve A kis csoport, alkotni Kánaánt.

Megáldva mén az Urnák szent nevével, Hódit ni, győzni béke fegyverével;

A merre leng, a merre megjelen,

Éden virul fel puszta téreken.

Az első, legdiszesb babért reája A fenkölt lelkű delnő tűzi fel,

Ez lészen a zászlónak glóriája,

Mely messze fog ragyogni fényivel.

S a honnan szerte árad hire, fénye,

E helyre gyűl egy ország ifja, véne;

Hol most halotti csönd a partokon,

„Jó kedv bősége“ ujjong akkoron.

Mekkája van a hiv mohamedánnak,

A szent Gangeshez járul a bramin ;

Nizzára büszke népe Galliának 'Prof' illc . ryog Normanoja parsain , Gőggel tekint az alocseknek népr A fenyves bérczkirály sötét szemébe,

Van kincse minder, népnek ... és nekünk, Nem volt e szép tó meg bucsúhelyünk i