Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-07-15 / 28. szám

ipanyol nemzeti, ás fekete sárga a Habsburg dinas- ia családi színei, — lobogók jelzik ott létet. A legkedvessebb benyomást kelté már az első lapokban, midőn a tágas díszes erkélyen két kis eáuyával, a dadákkal és kíséretével, egész polgá- lasan ozsonnáztak. Lakásom, a Belvedére ház ma­ján kertjében írok épen most, és mögöttem szeré­nyen folyik a munka, a kert egy részét különítik >1 és díszítik a spanyol királyi család számára, a Pilla Imperial szomszédunk és annak kertjében lines árnyék, a miénk ellenben szép lombos fákkal licsekedhetik. Majd itt játszik a nagyobbik kis ufánsnő. Tegnap a piczikét sétálni vitte a czifra elmezü spanyol dada, fehér kalapban és köpeny- rében, természetesen általános kíváncsiság tárgya »•olt. A királynét ma láttam először a sétányon, igészen inkognito, a legegyszerüebben, minden föl- ■flnést kerülve járkált egy kisérő hölgygyei, senki lem vélué, csak egy egy tiszteletteljes köszöntés cnelylyel aristokrata, leginkább férfiak, üdvözlik sejteti, hogy magas személyiség. Nemde, kedves olrasőnőim azt is akarják tudni, hogyan néz ki ? Igen üde, tiszta, fehér-rózsás arczu és szép sugár termete vau, arcz jellege pedig Habsburg szárma­zására vall; egészben; kedves fiatal jelenség, írjak a többi magas uraságokról is ? mert az idén, ugylátszik légyottot adtak itt egymásnak. Tehát: itt időz három broy-Dülmen nővér, herczeg Eszter- házy Pálné, már mait évben is itt volt, Frigyes íoherczegné, és d’ Oultremont grófné Brüsselből, Festetich Taszilóné, Zichy grófné és Zichy Mária grófnő, Jósika báróné Erdélyből, és többen akik kurlista nélkül nem jutnak eszembe, azután de Qerando Antonina és Helvey Laura, és sok előkelő és szerényebb magyar család. Idegen, a világ min­den tájáról, Amerikából is több család, ügy tetszik nekem, hogy kevesebb gyermek van mint tavaly és kevesebb szép nő, fényűzés van mint mindig, hiszen Franzensbad főképen nő-fürdő és ezen ol­dalról hires. Itt bemutatják a legújabb párisi termékeket és a sok szeszélyt, melyek ephemer életűek és el se jutnak a provinciákra. A legújabb, divatos kalapformák között első helyen áll a fel­kapott tyrol, még mindig divat az elegáns kis capate és az arezot beárnyaló baléche sokféle vál­tozata, gyermekeknek a nagykarimáju kerek szalma­kalapok; az időjárás gyönyörű, tehát köpenyfélét keveset látni, hanem annál töhb könnyű öltözé­ket. Egészen fekete csipkéből, azután fehér és créme csipkékből, és szebbnél szebb nyárias szöveteket. Felkapott divatszin a piros, és az eperszin, fehér csipkék és hímzés ésmeggyszin bársonynyal díszí­tett üde öltözékek igen előnyösen is állnak szőké­nek, barnának egyaránt. A nagy és kis koczkás szövetek igen chicek, a fekete satin merveilleui még mindig uralkodik, a fazonban pedig a száz­féle feschebbnél feschebb kis kabátka-derék, és uj a laza blouse és egy redingote forma nagy gom­bok és nagy zsebekkel. A szoknyák határozottan bővülnek és a — crinoline kezd kisérteni. Azaz már van is, de csak fél-crinoline, előrészében nincs abrincs. De hát itt legkevésbbé lehet szabályt al­kotni, mert mindenki egyéni Ízlése szerint öltöz- ködhetik, és teszi is Igen szépnek vagy igen rútnak kell lenni, hogy feltűnjön, a nagy többség elvész a tömegben. És ez előnye a világfűrdőknek. Felkereshetem a nagyvilág zaját ha tetszik és elmehetek kedves magányos sétányokra, ahol egye­dül vagyok gondolataimmal. Ha ismerősökre akad az ember lehet kissé pletykázni is, mert hát itt is csak repkednek apró hírek a levegőben, csakhogy egy kissé finomabb faját az emberszólásnak űzik itt, nem azt a beszámíthatatlan brutalitásról tanus- kodót, mint szűk látkörü apró fészkekben, — apró lelkek. Még megemlítem, hogy Hohenzollern Frigyes herczegné ismét itt van, jót tett neki a tavalyi másnap ő is részt vegyen a csónakázásban. Olga megígérte és egész este annyira, de annyira át­változott, hogy én az ön ügyét, kedves Villefranche, már félteni kezdtem. Mintha valami titkos erő feloldotta volna a varázslat alól, mely szellemét eddig fogva, lenyűgözve tartotta; tréfált, nevetett, élezett, szóval ismét a régi Olga volt. Sokkal tovább fenmaradtunk az este, mint máskor, s a legjobb kedélyhangulatban távo­zott ki-ki hálószobájába. Félórával később, épen midőn komornám tá­vozott, gyengéd kopogtatást hallok hálószobám ajtaján. — Szabad bemennem? A következő pillanatban Olga lépett szo­bámba. Izgatottan jött ágyamhoz. Azon kérdésemre, hogy mi baja, az ön levelét mutatta s reszkető hangon igy szólt: — Annak nem szabad megtörténni, ne en­gedje őt elutazni, hiszotta kabylok által megöletik. — Olga, — kérdém csodálkozva, — talán szereted őt ? Nem felelt azonnal, sokáig habozott, végre igy szólt: — Hogy szeretem-e, azt nem tudom, de azt az egyet tudom, hogy én vagyok oka annak, ha ő Párist, ha Francziaországot elhagyja, ha Af­rikába megy, ha Algírban megsebesül, ha ott meggyilkolják. Hogy lehetne akkor egy nyugodt pillanatom, ha ily súlyos vádak kínoznák szivemet; azért esedezem, asszonyom, Írjon, sürgönyözzön neki, de nem, még jobb lesz, küldje hozzá Oktávot azonnal Nápolyba................... Beszélbet-e igy más, mint a szerelem ? — Tudom, hogy sokkal jobb volna ránk nézve, ha nem találkoznánk. De történjék bármi, neki mégsem szabad elutazni, hogy kitegye magát a legnagyobb veszélyeknek. Midőn kissé lecsőndesedett, elmondám neki, hogy az ön elhatározása nem lehet komoly, hogy az egész dolog csak tréfa; iparkodtam meggyőzni őt arról, hogy egy oly férfi, ki születése óta min­dig a legnagyobb kényelem ölén élvezte az élet örömeit, nem egykönnyen határozza el magát arra, hogy csupa szeszélyből a legnagyobb veszélyek és kúra, sokkal üdébb, — egy szerény, szende, nyájas raosolygásu fiatal nőcske, — azután Trani grófné, aki magas növésű, igen nyúlánk, karcsú alak. Megjegyzem még, hogy magyar család 100-on felül van és volt itt eddig jul. 4-ikéig bezárólag. Cdndré Gyuláné. HÍREINK. Veszprém, 1883. július 15 én. A veszpréni-jutasi vasút, úgy látszik, elmondhatja: Uram teremtőm, cs3k barátaimtól oltalmazz meg, ellenségeimmel majd végzek én magam is. Városunk, fájdalom, igen hálás talajjal rendelkezik arra nézve, hogy bárkit is megfonto­latlanul gyanúval illessünk. Már lesülyedtünk a kis városok legalsó rétegébe, ahol csak egy ambi- tio van még, mások romjain zöldágra vergődni. Ma ez illik vasutunkra, meglássuk mit hoz a közel jövő. Póthirdetmény. — Az országyülési képvi­selőválasztásra jogosultak 1884 évre érvényes név­jegyzékeinek közszemlére kitétele tárgyában 12/883 sz. a. kibocsátott hirdetmény szövege szerint ezen névjegyzékek 1883 évi julius hó 5—15 ig teendők ki közszemlére, ugyanezen idő alatt a felszólam­lások adhatók be, julius hó 16—25 ig pedig a föl- szólamlásokra az észrevételek tehetők meg. Nehogy tehát a hirdetmény ezen szövegezéséből azon félre­értés támadjon, hogy a névjegyzékek csakis julius 5 — 15 ig hagyandók közszemlére kitéve, a központi választmány részéről ezennel közhírré tétetik és a 12/883 számú hirdetmény akként értelmeztetik, hogy a névjegyzékek 1883 évi julius hó 5—25 ig hagyandók közszemlére kitéve, a fölszólamlásokra az észrevételek pedig julius hó 16—25 ig tehetők meg. Veszprém, 1883 évi julius hó 9-én. Veszprém megye közp. választm Kolo\sváry József m. fő­jegyző h. elnök. Lévay Imre m. k. vál. jegyző. Jótékonyság. — A nemes szivéről ismert derék nevelője a Dávid árvaintézetnek Somogyi Mihály úr ismét 7 irtot bocsátott rendelkezésünkre, hogy abból a veszprémi jótékony nőegyletnek 3 frtot, a Plosszer-sétányra 2 írt. és a baltoufü- redi szeretetháznak 2 frtot adjunk. Isten áldja meg a nemesszivű férfiút. Primiczia. — Kőszeghy (Pfeiffer) Sándo veszprémegyházmegyei áldozár úr jövő vásárim julius 22-én reggeli 8 órakor tartja a kegyes-tanl rendiek templomában első sz. miséjét. A manud' tori tisztet Vogronics Antal kanonok ur ő nagys'.g- viszi, a szent beszédet pedig dr. Rédey Gyula pöki titkár ur tartja. Isten áldása az uj áldozni'on és jövő működésén! Városi közgyűlés — volt múlt hétfőn, melyen a képviselők nem valami nagy számmal jelentek meg. A polgármester ur beterjesztette a múlt 1882-ik évi jelentését és pedig igen helyesen külön kőnyomatu füzetben, melyből ide igtatjuk a város által kezelt alapítványokat: 1) A városi sze­gény alap 2489 frt 12 kr. £t) A városi kanászlak alap 2079 frt 24 kr. 3) Kórház melletti temető alap 3236 frt 91 kr. 4) Felső városi temető alap 41 frt 21 kr. 5) Somogyi Lászlóné kereszt alap 115 frt 91 kr. 6) Veszprémi fogymtiasiumi alap 91 frt 69 kr 7) Mozgósítottak segélyezésére alap 626 frt. 8) Veszprém városi ipar alap 98 frt 22 kr. 9) Veszprém városi szépitészeti alap 215 frt 52 kr. 10) Tallián PálnŐ-féle koldulás megszüntetésére vonatkozó alapítvány 2460 frt 51 kr. 11) Laskallner Antal-féle alapítvány 420 frt. 12) Dr. Pillitz Benő kórházi alapítvány 1063 frt 72 kr. 13) Hűséges cselédek jutalmazására 2206 frt 30 kr. 14) Felső városi tó alap 112 frt 19 kr. 15) Kisded óvóda alapítvány 5793 frt 61 kr. 16) Tallián Pálnő kis­nélkülözések örvényében rohanjon. Már azzal hí­zelegtem magamnak, hogy sikerült megnyugtatnom, de Olga kétkedőleg hajtogatta fejét s igy szólt, sóhajtva; — Óhajtom, hogy igaza legyen, asszonyom, de félek, hogy ellenkezőleg fog történni. Csak midőn megígértem, hogy reggel okvet­len válaszolni fogok önnek, látszott kissé nyugod- tabbnak. Másnap reggel a meghatározott érában eljött Oktáv, hogy cousine-ját csónakázni vigye. Olga oly halvány volt és annyira levert, hogy mondhatom, kedves Rajmondom, önre nagy boldogság vár, mert ily szerelem képes mennyországot alkotni. Ön nem is képzelheti, mennyire szereti önt Olga. Olga honn akart maradni, de én azzal fenye­gettem, hogy akkor nem írom meg a választ. Ez hatott. Együtt távoztak a kikötő felé. * író-asztalomhoz ültem, de alig Írtam néhány sort, midőn, az én rég nem látott barátnőm, Septpoints vicomtesse, lépett szobámba. Épeu ekkor érkezett Nizzába. Már öt óv óta nem láttuk egymást, mely idő alatt ő leányánál tartózkodott Angolor­szágban. Nem untatom önt beszélgetésünk le­írásával. Midőn Olga és Oktáv hazaérkeztek, a vicom­tesse még nálam volt és a levél még nem volt megírva. A szolga is megjött a postáról és Oktáv átvette tőle az újságokat s azok olvasásába mélyedt. — Szép cousine, — szólt Oktáv hirtelen — az ön álarezosbáli ismerőse, az én Rajmond bará­tom, nem egyhamar fog önnel ismét valamely álarczosbálban találkozhatni, mert holnap oz ,Ocean*-on Afrikába evez. Olga megrendült e szavak hallatára. Később kezébe vette az újságot és a mondott hirt ő is elolvasta. Midőn ebédre csöngettek, Olga nem jött. Ko- ( mornája azon hírrel jött, hogy a marquise erős fő­fájásról panaszkodva, kisétált a szabadba és azt morrU hogy »I I fog rí szatéi Eljött az e. Aggódva vártam Olga hazaérke­zés- Pia 6 midőn megérkezett. ded óvódai alapítványa 5473 frt 54 kr. 17) Kopácsy József alapítványa 2830 frt 45 kr. 18) Csermák emlék alap 8 frt 51 kr. — A közgyűlés többi tár­gyai leginkább folyó ügyek voltak. E gyűlésen lát­tuk, hogy a számonkérő bizottság működése mily üdvös, ha az minden egyes közgyűlés előtt felada­tát lelkesen teljesíti. Városunk közegészségügyi bizottsága, e héten több gyűlést tartott és felhívást állapított meg, melyet a polgármester úr minden egyes ház- tulajdonosnak miheztartás végett meg fog küldeni. Hatósági személyek fognak házról házra járni, vajon kellő gond van-e mindenütt a rend és tisz­taságra. Fölhívás!!! — A jelenlegi nagy hőség al­kalmával szükségesnek látja a rendőri hivatal Vesz­prém város összes lakosságát fölhívni arra, misze­rint a házakban példás tisztaság gyakoroltassék, az ürüléki gödrök tartalmai éj idején eltávolíttassanak és gálicz-oldalattal megöntöztesseuek; az udvarok és házak eleje naponta egyszer friss vizzel fello- csoltassanak; a kémények és tüzelők a nyár folya­mán rendkívül tisztán tartassanak; minden házban legalább két akó viz folyton kéznél legyen; apró nyermekek felügyelet nélkül magukra ne hagyassa­nak, minthogy ezek által történik legtöbb esetben szerencsétlenség; nádas és szalmás épületek körül, istálókban és félszerekben dohányozni, szivarozni tilos. Ezen rendelet ellen vétők az 1879 évi XL. t. ez. értelmében szigorúan foguak büntettetni. Veszprém, 1883 julius 6. Fejes Antal r. kapitány. A veszpr. keresk. társulat ismétlő is­kolájába — járó tanulóknak zárvizsgálata f. hó 15-én délután 2%—5-ig a kath. iskola helyiségé­ben fog megtartani, melyhez a t. üzletfőnökök és a tanflgy minden barátja ezennel tisztelettel meg­hivatnak. Veszprémben, 1883, julius hó 11-én. A veszpr. keresk. társulat elnöksége. Tűzoltó egyletünk — jelenleg virágzásnak indul,örömmel jelezzük, hogy nemcsak derék iparosa­ink, hanem városunk intelligeucziája is melegen érdek­lődik e közhasznú egylet iránt. Kuriózumképen megemlítjük, hogy f. hó 13-án Veszprém város te­rületén az alább irt tüzőrség őrködött: Ügyelő tiszt: Sándorfy Ignácz ügyvéd, — őrvezető: Szalay Gyula hivatalnok, — legénység: Dr. Csete és Dr. Kras- nics ügyvéd urak. borzasztó. — Nap nap után foko- !• . i'üí eve annyira, hogy a testi szer­it • válik és komolyabb mun­- "i -ih. ké{.'<•&. A levegő is sül fő!. Szerencse, h gj mindervaek daczára az egészségi állapot vá- j ív -úukban kielégítő, ki iratát, javában folyik, de a ''abona szómé 3zomlt, kevés is és így a közép- j Bz-ifn aluli termésre van kilátás. Ajka vidékéről jc temést jelednek. Szillé -i. et, — A r. kapitányság a bétán adta meg az engeded: Mártonffy Pál színigazgatónak, hogy őszre városunkba jöhet társulatéval, mely egyike a vidék jobb hirü társulatain: k. A Ve­rona* * vendéglő nagy-termében lesz a szí-y v -e’ ál­lítva. A balaton mellöl. — Jul. hó 14-én nyilik meg a balatoni partok legszebb pontján, Badacsony­ban, a több ottani birtokos által épített uj .Hab­leány* szálloda, mely kényelemmel bútorozott szo­báival, tágas ét- és társalkodó-termeivel, sétányával, balatoni fürdőjével, melyben uszó-mester is van al­kalmazva, a közönség rendelkezésére áll. Az oda­utazás a déli vasút keszthelyi és a magyar nyugoti vasút devecseri állomásától kocsin, vagy pedig leg- czélszerübben a .Badacsonyi yacht társaság* nagy vitorlás hajóin, melyek a déli 12 órakor Budapest­ről érkező személyvonatot megvárják, a déli vasút bogiári állomásától a Balatonon át történhetik. Fotografirozó villám. — Úrkút nemsokára Ladány hírnevére tesz szert s azt fogják mondani: Arcza örömtől ragyogott. Azon kérdésemre, hol volt oly sokáig, csak kitérő választ adott. Nem tudtam szabadulni azon gondolattól, hogy ez a kima­radás az ön elutazásával van összefüggésben, de hogyan? ------­Regge l, midőn Oktáv csónakázni akart, nagy meglepetés érte. A yacht kormányosa nyom nélkül eltűnt és sehol sem volt föltalálható. Oktáv igen haragudott e miatt, s feltette ma­gában, hogy elkergeti a kormányost, igen ám, de hogy ezt tehesse, szükséges lett volna a kormányos jelenléte és Baptist csak két nap múlva jött elő. Ekkor pedig Olga addig engesztelte, addig kérte Oktávot, mig az végre a kormányosnak amnes- tiát adott. Ezen idő óta Olga soha sem tudakolódott ön felől, még azt sem kérdezte, hogy válaszoltam-e az ön levelére. Hogy miudezek daczára mégis tuda­tom önnel az itt történteket, ebből láthatja, hogy mennyire szeretem önt, és mennyire óhajtom az ön boldogságát. Azt sem hallgathatom el, hogy Oktáv mennyire el van bővülve Olga szépsége és kedves modora által, de reményiem, hogy Olga ki fogja őt ábrándítani, mielőtt ezen szerelem reá nézve végzetessé válnék. Adja az ég, hogy reményem­ben ne csalatkozzam! Tudósítson bennünket hogyléte felől Én hi­szem, hogy levelem vétele után ön azonnal hajóra ül és visszatér közénk. Oh, tegye ezt kedves Rajmondom, higyje el, nagy boldogság vár önre. Hogy igazam van-e, azt majd Olga szeméből olvashatja. Ezek után anyai áldását küldi az ön öreg barátnője Menilly Clemence.* * ^ * * \ Erre a hosszú levélre a herczegnő nem ka­pott választ. Nem Kapott pedig azon egyszerű oknál fogva, mert azt Rajmond soha sem kapta meg. Midőn Raj mond két évi távoliét után, egy köcös márcziusi napon a marseilles-i kikötőbe ér­kezett, ép úgy örült lelke, hogy viszontláthatja kedves szülőföldet, hogy iámé1' Éránkkor1 földjére lépt t, min', fájt szive azon gondolatnál hogy mi I törtíiit oly bosszú idő óta 1 ■ gával. ( belejár mint Urkutba a menykő. Ezelőtt 2 héttel a villám lesújtott és 3 tinót ölt meg; julius 10-én már ennél szomorúbb történt. Egy krumpliföldön 4 leányzó kapált, ezek a közeledő zivatar elől a teleken álló terebélyes bükk alá akartak mene­külni; Tróbert Katalin 17 éves, Tenk Rozália, Ober- mayer Mári és Rieger Mári. A fa alá legelsőnek & két első ért, ebben a pillanatban a fába beütött és ezeket agyonsujtotta, az utóbbi kettőt lábáról le­döntötte, elkábitotta, mire magukhoz tértek, társ­nőiket halva látták. Tróbert mellkasán egy bükkfaág volt lefotografirozva. Tenket a nevetés pillanatában sújtotta, mert a hulla szája nevetésre állott, úgy hogy a járás orvos azt a megjegyzést tette, hogy életében ily kedves hullát még nem látott. Táncznmlatság a Balaton partján. — A keuesei fürdő közönség a kenesei türdőalap ja­vára julius hó 22-én a Balaton partján tánezmu- latságot rendez. A fürdőélet Kenésén évről évre pezsgőbb lesz és igy alapos kilátás van arra, hogy e tánczmulatság a szomszédos fűrdővendégeket nagy számmal fogja e szép ponton egyesíteni. Városunk­ból bizonynyal igen sokan fognak megjelenni. Kívánjuk is, hogy mennél számosabban élvezzék e szép fürdőhely kellemeit. Rendőri hírek. — A hetivásár alkalmával a városorvos ur a gyümölcsöt szigorú vizsgálat alá vette s több az egészségre káros gyümölcsöt elkoboztatott s megsemmisittetett. — A város te­rületén szájkosár nélkül kóborló kutyák kiirtása már megkezdetett, naponkint 8—10 db. irtatik ki. Vas Gereben Radákovits József élete és munkái. Irta dr. Vali ‘Béla. Budapest. Grimm Gusztáv könyvkereskedése. 1883. (Folytató«» és vége,) Vahot Imre meghívására 1846 deczemberóben Pesre jön s a Pesti Divatlap czimű szépirodalmi közlöny belső munkatársává lett. Vahot siet lap­jához lekötelezni az ifjú irót, szives előzékenysége azonban alighanem ártott Vas Gereben fejlődésé­nek. Vahot szívélyes biztatásai elszéditik egy kissé az ifjút — s beáll az e’kmatás kora. A karlársak nevetik önhittségét, ia ki m akad környezetéből, ki lemérné lohfuz/ani Kép: 'ődése által teremtett föllengzésHf Nőm vei1 sem valódi jóbarátja, sem elkos . odott ellensége. Ki itt ■ is ’ b U-,i a tollal e korban, az bizonynya. irái ti.morisiáíiák nevezi magát. At úeynev. «tt hmm; isták nagy száma daczára mocsár maradt a magyar humor, olyan, mélyből a fejletlen iz ’»k meríthettek csak «rét. Vas G;. eben is ü? *1 iszik. 0 is humorisál; | ?;;t z,;rr esés —e*’ népbumornak, bárha g;;.kort* . ’Jelenségeit. Jóérzóke azonban idegen­szerűséget, s telszai numu ehézkes I - alól. Humr.rái suAelmara ottsága eile, ’lez:, szögletes*. .zoi» a ís Aoait Néhány óv múltén 5 ssarettee et útról, látván azt, miként vésik 'az, mi az elmúlt időkön n A Pesti Divatlap, ÉL •A a i< ak'-r mun­katársa Vas Gereben ez idi. n. Ti: ét lak­részére beszélyeket, rajzokat, . .Tele 1 '-•a ,*i Hí Sá­gokat ir. E mellett elkészül a- űgyv\ r! tr:> is. 1847. évi vizkereszti törvénybe. . Ve­retes* jelzéssel tette le az ügyvédi vizsgát. Ugyan ez év február 23-án esküdött ügy, Jav .. am alatt kikapott ügyvédi oklevelében a Ró cy lót már nincs bejegyezve. A felkaroltatás, népszerűség, "ágyai lelje*»?' lése szertelenné fejlesztik elbizakodtl*»a­^ - ft* A szerencse, mely itthon mosolygt i, A - rikába is elkísérte. Csupán egy Ízben kapt könnyű lősebet lábában, különben sértetlenül tért vissi a nap égető sugarai megbarnftották és a né."''lé­sek megedzették, úgy, hogy ma már nem w régi Rajmond, azt Afrikában hagyta. Ezen két év alatt belátta, hogy a férfiú kit az ég jóléttel áldott meg, nem az a hivatá. *, hogy jövedelmét saját kényelmére és szeszélyeinek kielégítésére pazarolja. Föltette magában, hogy ezután az emberiség javára fog élni, hogy jószágaira költözik s az ő jó nővérét nem fogja többé elhagyni. Belátta, hogy sokkal, nagyon sokkal tartozik neki; mennyi jót tett az ő vele, mily gondosan nevelte s mennyit aggó­dott miatta. Tudta, hogy Márta nem fogadja el tőle azon áldozatot, hogy egyedül csak ő érte éljen. Ezerféle tervet gondolt ki, hogy nővére beleegyezé­sét megnyerhesse arra, hogy visszavonultan élhessen körében. Márta őt mindenesetre meg akarja házasí­tani, ez pedig lehetetlen. Olgát nem tudta elfeledni. Igaz, hogy már minden reményt feladott, hogy valaha vele egyesül­hessen. A marquise őt szenvedelyes kéjvadásznak tartotta, és igaza volt; még most is elpirult arra a gondolatra, hogy mily vakmerőén viselte magát Ol­gával szemben a műteremben, Majd az ujján levő gyűrűre pillantott, mily kedves volt e gyűrű Olga előtt, — ő soha sem gondolt a *marquise-ra‘, mindig csak „Olgára*. „Én megtaláltam s ő hálából utánam küldte. De elfelej­tett nehány sort írni, melyből olvashattam volna, hogy mindent megbocsátott*. Mialatt Rajmond igy elmélkedett, a hajó egyre közelebb ért a kikötőhez. Csúnya ködös idő volt. A kikötő egészen néptelen volt, nem úgy, mint két év előtt. Oh, akkor a válás fájdalmát enyhítette azon édes reménység, melylyel akkor a kétes jövő ködös homályában egy biztató pontot látott csil­logni — — de azóta két év telt el, két hosszú év, s ezek eltemettek mindent: reményt, boldogságbani hitet, vágyakat, ábrándokat! Most már nem várt semmit! Mit is várhatna? (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents