Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-07-08 / 27. szám
Vas Gereben Radákovits József élete és munkái. (Folytatás.) Daczára, hogy nyelvre nézve a szomszédos nyugoti állam befolyásolja a Dunántúl városait, a fiatalság legnagyobb része ősi mód szerint dőzsölés közepette unja által éveit. Mulatsága ló, bor, kártya, pipa: tevékenysége garázda verekedésekre szorítkozott, hol mesterlegények hátán gyakorolták karjaikat a közelgő korteskedés küzdelmeihez. Az idő elrepült a nélkül, hogy a későbbi korra valamely léleknemesitő tett emlékül szolgálhatna. A szellemi tevékenység lovak s ebek családfái megőrzésén szorgoskodott. A hányatott s tapasztalt Badákovits felülemelkedve társai színvonalán, ez iránytalan tengődésnek végét akarja vágni. Enyingi próbálkozásait most szervezett társaság bírálata alá akaija bocsátani. Irodalmi társulatot szervez, melynek hivatása izmosítni s csinosítni a nyers erőt. Segédkezet nyújt ehhez Golub Vilmos. Lapot is adnak ki Két Garasos Újság czime alatt. Munkatársai Badákovitsnak e lap szerkesztése és sokszorosítása körül a később felsorolandó ifjak működtek. Érdekes e lap annyiban, hogy először használja B. durva tréfáiért kapott Vas Gereben csufnevet hasábjain. E kör munkálkodása s hatása az ifjúságra nem csekély volt, bár a kostők s ostor hősei elszigetelve magokat, lenézték a szellemi foglalkozást, s személyükben a magyar társadalom elpuhulását ócsárolják. Gunyuk azonban nem tudta a haladókat visszaolvasztani maradi soraikba. A legnemesebb szenvedély, az önművelés vágya áthatja emezeket, s napi munkáik után, éji nyugalomtól elvont órákban összeolvasnak mindenféle szépirodalmi müvet. A kortársak emlékezése szerint, Vas Gereben eleinte költeményekkel próbálkozott koszorút nyerni. Némelyek szerint később Czuczor Gergely tanár ajánlatára kezdi prózai dolgozataival a kísérletet, mi oly jól sikerült, mint Enyingen. Mellette Golub Vilmos, Karácson János, Tüllman (Fátyolfi) s Miksics Imre irodalmi dolgozatai érdemelnek figyelmet. A körnek kisértő rossz szelleme Molnár Miska ex-franciskanus jogász volt, ki iszonyú dagályos lrályu fantasztikus dolgozatait kívánta felolvasni s dicséretben részesitni. Ez keserité el napjaikat, mivel a bírálat nem használt irályának, a meghallgatás pedig felbátoritá még hosszabb mű készítésére. Utolsó ülésüket 1844. jun. 16-án vasárnap délután a megyeház nagy termében tartják. Szép- irodalmi ünnepen számolnak be évi munkásságukról. Megjelentek a főtanoda fő és aligazgatója, a megyei alispán, megyei tisztviselők, előkelő hölgyek, világi és egyházi tekintélyek ez ünnepélyen. , Badákovits Bódog József olvasta fel először az Életkép s Darázsfészek czimű humoros vázla tait, melyből főleg az elsőnek a diákéletből merített tárgya általános derültséget idézett elő. a csata meg volt nyerve. Mindenai üdvözölni siet a csinos ifjút. Később Vörösmartytél Petiké. 3 Petőfitől Szeget szeggel nagy komikai erővel általános tetszés közt szavalja. Harmadszor fellépve az emelvényre, elmondja a zárbeszédet. E beszédről a Vaterland elragadtatígsal nyilatkozik s nagy államférfim pályát jósol aí ifjúnak. Másik kútfőnk Dr. Kovács Pál levele. Kovi.cs szigorúan hangsúlyozza Badákovits társai gengesé- gét, mig Badákovitsnak szép jövőt jósol a humo- ristika terén. Tiz szereplő közül 8-at csak negemlít vagy elitéi. Az egyetlen Karácson Jánost eneli ki szavalásáért. Főleg a nap hősét Badákovibot ünnepli, humora eredetisége nemzeties jellemajátsága s magyaros zamatéért. Dr. Kovács Pál a londerű 1844-iki 850. lapján úja le az ünnepélyt 1 Bada- kovits diadalát. Kovács e levele hősünkre lágy befolyással volt. Érezve Kovács jóslata s ítélő szava fintossá- gát személyesen siet az ifjú megköszönni az irodalmi világba való bevezetést. Alig tud ölömében szóhoz jutni, midőn Kovács szóval elmondji néki, hogy nagy a hite ahhoz, miként belőle a nemzet legjelesebb humoristája fog fejlődni. A Honierű őt illető számát úton-utfélen mutogatja ösmeriseinek, barátainak. Ez időtől fogva rögzött meg Gólul Atády Vilmosban ama hit, hogy Radakovits B. Jtzsef a legnagyobb magyar író leszen nemsokára. Az ünnepelt ifjú szüleinek dicsekedve küldi meg az első alkalmatossággal a lapot, melyten ös- mertetve van az ünnepély. Ő maga alig tudja bevárni az iskolai év végét. Szökni szeretne .Győrből, hogy láthassa megvigasztalt apja örömét. "'‘Atyja örömmel fogadta a lapot, de nem hallgatta el azon nézetét a haza érkező előtt, hogy ő is a könjvirást azon mesterségek közé sorolja, melyet ha nem is a dologkerülők, de a könnyű életet kedvelők keresnek. A két éves jogi tanfolyam végzése után haza utazik atyjához Egerszegre, hol az a szokolyi lelkész Balog Imre ajánlata folytán ez időben kasznári tisztséget kapott. Az ügyes és csinos ifjú csakhamar számtalan befolyásos egyén barátságát nyeri meg, kiknek egyike, hogy tanulmányait folytathassa, ajánlja joggyakornoknak a hg. Eszterházy-urodalmak főügyészéhez Sopronba. Elfogadtatott. Sopronban azonban nem érzi jól magát, mivel tott minden növény megterem, csak a hazaszeretet fája nem lel tápot*. Főleg az bántja, hegy a nők nem tudnak magyarul. E magyartalanság ellen lövelt csipkedéseit a .Pesti Hírlap* s .Életképekben* megjelent soproni levelekben gyűjti egybe .Magyarbors4 álnév alatt. Döbrentei Gábcr s a Kis János által alapított önképző kör néhány lelkes tagján kívül nincs más ösmerőse. Gvőrött a társaság tanulmányai foglalták el id&je legnagyobb részét, most apróbb rajzok írásával űzi el unalmát. Diákköri élményeiből néhány megjelent e rajzok közül az Életképek 1845. év folyamában, a Vándorbot, s Gschaeft életkép a diákéletből s a népies tárgyú Rabvallatás. Apróbb levél számtalan jelenik meg tőle .Torma, Tüske, Soproni, s Magyarbors' név alatt Frankenburg lapjában, ki felösmervén az ifjú tehetségét szerkesztői üzeneteiben nagyobb beszélyek írását sürgeti. Mint rendesen fiatal Íróét, úgy az 5 leveleit is terjengős unalmasság jellemzi. Helyes magyarság hiánya sőt helyesírása miatt, bár csaknem újra kellett lapjában írnia a szerkesztőnek, mégis szívesen fogadják sorait, a szerkesztőségben; figyelmet érdemelt ama néhány jó ötlet, mely leggyengébb müveiből sem szokott hiányozni. Hosszas sürgetés után elvégre beküldi Sopronból az Életképeknek ‘Bosszú czimű történeti beszélyét,melyet az közöl olvasóival. E beszély kemeg- jolenésével a győriek előtt jól ősmert Vas Gereben névvel lép fel. Frankenburg jóakaratú biztatásai daczára azonban Vas Gereben érezte művei hiányait. De fejlődésére mégis üdvös volt a Bosszú kudarcza, mivel műve hiányaiban felösmerte a tért, hol számára nem terem babér. Általános tetszéssel fogadták azonban tanulókorából és népéletből merített Nevelőintézet, Nevelő kerestetik, Szüretelünk, Biróválasztás, Kukoriczafelezés czimű humoros rajzait. Ezek fogadtatása jeleli ki a mes- gyét, melynek keretén belől legszívesebben mozog s hol egyedül terem számára az elősmerés. Kovács Pál jóslata teljesült. Az ifjúból csakugyan páratlan eredetisógü népies humorista fejlődött. Kovács példájára a honi társadalom tömkelegéből meríti tárgyát. Bámulja Kovácsot. Legfőbb vágya azt utolérni, kinél először húzza a kouvencziós czigáuy a sirvaVigasztaló magyar népdalt, kinek műveiben először magyaros a magyar; ki rajzaiban első példát nyújt arra, hogy a magyar embert is le lehet írni olyképen, hogy az az elmét és szivet gyönyörködtethesse. Vas Gereben birt Kovács egészséges humorával — s a hazaszerte derengni kezdő verőfény kedvezőleg hat fejlődésére. Bevégezvén a jogot, félbenszakadt a sors kisértése; az irodalmi fogadtatás, sauyarusággal terhelt életében ez első kedvezés a sorstól, nem részegíti meg. De felösmerteti véle azt, hogy élet küzdelmeiben útat törni nem egyedül a tanulás fog, de a sanyarú viszonyok közt is épen maradt jókedélye s élettapasztalata. 1846. évi május 7-én juratussá felesküdni Sopronból Pestre jön, s meglátogatja Frankenburg Adolfot, kinek szive3 biztatásai után mindgyakrabban találkozunk nevével az Életképek hasábjain. Ez időtől Frankenburgot tekinti mintaképül, ennek .Darázsai4 mintájára ir 5 is Darázsakat, nem nagy szerencsével. Mint felesküdt királyi jegyző Pozsonyba megy az ország nevezetességei gyűlhelyére. Kortársai által terjesztett jóhirnév előzi meg s szerez számáré tisztelőket; mindenütt úgy ünnepük mint nagyreményű fiatal irót. A juratus tömeg féktelenségig csapongó sorait s kedvenezhelyeit elkerüli. Sem el nem vegyül közéjük, sem vezérré lenni nem akar, bárha sok alkalom kínálkozott is erre. (Vége kör.)j IRODALMUNK. Az illem könyve, — a ‘Rgvai testvérek budapesti ezég kiadásában megjelenő kitűnő munka újabb négy (10—13) füzetét vettük. Kalocsa Róza a szerzőnő ügyes keze felismerhető minden egyes fejezeten. A müveit Ízlés és a tapintatos modor, a mint az az élet külömböző viszonyaiban nyilvánul, a legnagyobb gonddal és mesterére valló tapasztalattal van legapróbb részletéig bonczkés alá véve. A családi és társadalmi életben talán nincsenek is fontosabb mozzanatok, nincs alkalom, hol nagyobb óvatosságra lenne szükség, hogy a legtökéletesebb salonember is tévedésbe ne esnék, mint épen azon esetekben, melyek a jelen füzetek tartalmát képezik. A világba lépés és a bemutatás ép oly korszakot alkotó eseményei az emberi életnek és a társas érintkezésnek, mint a mily fontos körülmény egy bonyolódott bünperben a helyes kiindulási pont megtalálása. Az első megítélésétől, az első fellépéstől függ gyakran jelen, jövő, élet, boldogság. A köszöntés ezer neme, a jelentőség teljes mosolylyal kísért udvarias fej hajtástól, a hideg odavetett üdvözletig, idő-és korszerű alkalmazása tekintetében nem kevesebb figyelmet igéuyel, mint döntő ütközet előtt a csapatok szerencsés elhelyezése. A látogatás, a társas életnek e sokat magasztalt és sokat átkozott érintkezési módja, ép oly lényeges kellékeket szab a látogató és a ,megtisztelt* elébe, miut a váltó, melynek hacsak egyetlen lényeges része marad is el, jogérvényét veszti. Az utolsó fejezet a hallgatás művészetéről szól, ebben oly kevés a virtuóz, hogy már csak azért bátran és ősziutén ajánlhatjuk mindenkinek az egész mű megszerzését, mely pompás kiállításban az asztalnak is díszére váland. Egy-egy füzet ára 30 kr. A Franklin társulat »Olcsó könyvtáráéban következő érdekes elbeszélések jelentek meg. 1) Tompon. Irta Malot Hector. Gyönyörű elbeszélése egy mulatt nő naiv szerelmének. Igen ajánljuk a hölgy közönség figyelmébe. 2) Orosz beszélyek. Puskin, Gogoly, Krylovi, Dosztojevszky és Turgenyevtől. Apró érdekes elbeszélések az orosz életből. 3) Viharban. Lever Károly regénye. Két nővér szerelmi története. 4) Sok humorral Írott Csiky G. beszélye ,Az első és a második.* 5) Az igmándi kispap. 6) Beatrix. Dráma Legoventől 7) Három ara egy koronára. 8) A holdrege Suo- nio-tól. „A közhasznú családi könyvtár* czimű gyűjtemény pedig u. e. kiadásban következő művekkel gyarapodott: 1) Beniczky Irma, A leány érzelem világa’ 13—16 éves lányoknak való. 2) „cA művészet a házban* ugyanezen írónőtől. Minden házi asszonyka figyelmébe. Felelős szerkesztő s kiadó: LÉ VAY IJIBE. Laptulajdonos: KBAIISZ ABH11T, BMMtnET'MEMrYMlK. Háziasszonyok figyelmébe! Papirkereskedésemben gyiimölcs-Mőttes üvegeire ragasztandó és minden fajú gyümölcs nevére megnyomatott, jól meggummizott ilyféle •eC^ttN lsész czizen-^éUs: (Vignettek) kaphatók darabonkint 1 krért. — Száz darab egy-egy féléből 80 kr. Krausz Ármin. Árlejtést hirdetmény. A nagyméltóságu vallás- és közokt. m. kir. ministerium f. évi 19788. sz. alatt kelt magas rendelete úgy a kér. fő tisztség f. év június 26-án 841. bz. alatti utasítása folytán a s.-vásárhelyi vallás alap. urodalorahoz tartozó S.-Vásárhely község határában fekvő Lovasi pusztán újból építendő „Gazda lak“ felállítása 3415 frt 83 kr. erejéig engedélyeztetett, mely kikiáltási ár mellett a nyilvános cBakis szóbeli árlejtés f. é. juliliS hó 10-ik napján alulírott tiszttartósági irodában délelőtti 10 órakor fog megtartatni. Ez azon hozzá adással hozatik az illető vállalkozni akarók tudomására, miszerint árlejtés előtt a kikiáltási ár 10% bánatpénzül leteendő lesz, — úgy az árverés előtt a vállalkozni akarók szakértőségöket községi bizonylattal igazolni tartoznak, mely alatt kivétel nem fog tétetni. A legjobb ajánlat tevővel a szerződés azonnal meg fog köttetni. Az előméret terv és költségvetés úgy a részletes feltételek a s.-vá- sárhelyi m. k. vallás alap. tiszttartósági irodában a szokott hivatalos órákban betekinthetők. S.-Vásárhely, 1883. junios 29-én. A s.-vásárhelyi m. kir. közalap, tiszttartói hivatal. (Utánnyomás neni| tfíjaetatik.) Malom bérbe adás. Kis-Jenő község határában a Torna vizén levő — eddig Jankovics tulajdonát képezett két kerekű alul csapó vízi malom f. évi október 1-től 3, esetleg 6 évre a bérleni szándékozónak 1883. évi augusztus 5-én délelőtt 9 órakor Kis-Jenőben a helyszínén a legtöbbet Ígérőnek haszonbérbe fog adatni. Az árverési feltételek Kis-Jenő község birájánál s a s.-vásárhelyi körjegyző irodájában megtekinthetők. Kis-Jenő, 1883. junius 20-án. 120 3-3 Gombás János s. k. LAKÁS. Cserny László urnái Jeruzsálemhegyen (Ányos-féle ház) 3 szoba-, konyha- és éléstárból álló külön lakrész kiadandó. 130 1—1 Korcsma bérbe adás. Kis-Jenő községben levő, s eddig Jankovics tulajdonát képező egész éves italmérési jog, épülettel és mészárszékkel f- évi október 1-től kezdve 3, esetleg 6 évre a bérleni szándékozónak 1883. évi augusztus 5-én d. e. 9 órakor nyilvános árverés utján a legtöbbet ígérőnek bérbe fog adatni. Az árverési feltételek Kis Jenőben a község biró házánál s a s.-vásárhelyi körjegyző irodájában megtekinthetők. Kis-Jenő, 1883. junius 20-án. Gombás János s. k. 121 3-3 Árverési hirdetmény. 332/1883. sz. A veszprémi kir. törvszék mint tkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy özvegy Király P á 1 n é Eichard Anna nagy-vázsonyi lakos végrehajtatnak Horváth József és neje Viszt Terézia végrehajtást szenvedők elleni ügyében 128 frt s jár. iránti követelése behajtása végett, a veszprémi kir. törvszék területén Nemes-Pécsely községben levő s a nemes-pécselyi 335. számú tjkönyvben A -f- 1. sor 710. h. sz. szám alatt foglalt 272 frt megállapított kikiáltási áru ingatlanaik 1883, évi angnsztns hó 8-ik napján d. e. 9 órakor Nemes Pécselyen a község házánál megtartandó nyilvános árverésen a kikiáltási áron alul is a legtöbbet Ígérőnek eladatni fog. A venni szándékozók kötelesek a kikiáltási ár egy tizedrészének megfelelő összeget bánatpénzül a kiküldött kezeihez letenni. Kelt Veszprémben, a kir. törvényszék mint tkönyvi hatóságnak 1883. évi ápril hó 23-ik napján tartott üléséből. Kenessey, kir. tvszéki elnök. 129 1-1 H. Árverési illetmény. 9074/1882. sz. A veszprémi kir. törvényszék, mint tkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Újházi András és neje Stiglimayer Erzsébet kenéséi lakos vógrehajtatóknak Varga János b.-főkajári lakos végrehajtást szenvedő elleni ügyükben 50 frt. s jár. iránti követelése behajtása végett, a veszprémi kir. törvszék területén Kenese községben levő s a kenesei 602. sz. tjkönyvben Takács József és neje Kovács Zsuzsánna tulajdonukul bekebelezett A 3. sor 2007/a h. sz. számú 195 frt. kikiáltási áru pin- ezés szőlő — úgy a kenesei 789. sz. tjkönyvben nevezetteknek tulajdonául bekebelezett A -f- 1 sor 2009. h. sz. számú 108 Irt. kikiáltási áru szőlő birtokok 1883. évi augusztus hó 14 ik napján d. e. 9 órakor Keneséu a községházánál megtartandó nyilvános árverésen a kikiáltási áron alul is a legtöbbet ígérőnek eladatni fognak. A venni szándékozók kötelesek a kikiáltási árak tizedrészének megfelelő összegeket bánatpénzül a kiküldött kezeihez letenni. Kelt Veszprémben a kir. törvszék mint tkönyvi hatóságnak 1883. május 28-án tartott üléséből. Dr. Segesdy, 128 1—1 H. _______________kir. törvényszéki jegyző. Ve szprémben, 1883 Nyomatott a laptulajdonos Krausz Armin könyvnyomdájában,
