Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-07-01 / 26. szám
gatja, annak tudatára ébredünk, hogy egyedül nagyszabású dunántúli kereskedés életbe léptetésével emelhetjük ez országrész jóllétét s vele a kisebb vidékek anyagi gyarapodását — akkor az érdek szövetkezeteknek az egész Dunántúlra való kiterjesztésével, e conjecturák sem maradnak csillogó tervek, hanem lesznek megvalósítandó feladatokká. A veszprém-jutasi vonalrész kiépítése szerény lépés e feladatok valósulásához, a veszprém-füred-kesztbelyi vonal kiépítése pedig a második lépést fogná jelezni. C{irbusz Géza. Mi újság a nagy világban? A római pápa levelet intézett a franczia köztársaság elnökéhez, melyben őt a Jegkatholikusabb nemzet“ kötelességeire figyelmezteti. A nihilisták Kievben, Odeszában és Moszkvában njra plakátokat függesztettek ki, melyek a parasztoknak mielőbb való felszabadítást Ígérnek. A koronázási manifestum ígéretei képekkel gúnyoltalak ki. Lengyelország kormányzója Gurgo tábornok lett. A Balkán átkelésénél és Pl6vnánál sok érdemeket szerzett. Most veszi azok jutalmát. Lengyel gyűlölete ismeretes, ami eléggé jellemzi a koronázott czár politikáját. A kolera Damietteben 113 embert ölt meg, s mindig nagyobb mértéket ölt. Állítólag már a Kis-ázsiai partra is átcsapott. qA Jranczia-tonkingi ügy ismét bonyolódik. Az annamiták jól elsánczolt állást foglalnak el s jól vannak felfegyverezve. Szunghai közelében 12000 embert concentrált China. Czeng marquis, chinai követ Párisban az európai hangulatot szimatolja. Anglia figyel és vár. Ausztriában nagy felhőszakadások pusztítanak. Temesvárott villamossággal világitnak már. Ez az első város hazánkban, mely az elektromos világítást behozta. 12. szám. Veszprémmegye központi választmányától, kp.v. 1883. Hirdetmény. Az 1874. XXXIII. t. ez. IV. fejezetére s az 1876. XVIII. t. czikkre való hivatkozás mellett ezennel közhíré tétetik, hogy az országgyűlési képviselő választók kiigazított névjegyzéke az 1874. XXXIII. t. ez. IV. fejezetében s az 1876. XVIII. t. ez. 2. §.-ában foglaltakhoz képest Veszprémben mint a központi választmány székhelyén az alispáni hivatalban, továbbá a községek házánál folyó évi július hó 5—15. napján közszemlére kitéve leend s hogy mindazok, kik az 1874. XXX11I. t. ez. alapj án az igy kiigazított névjegyzékből kihagyattak, vagy a kik az ezen névjegyzékbe felvettek ellen felszólalni akarnak, ezen felszólalásukat a község elöljáróságánál tekintve a körjegyzőnél folyó évi julius hó Iő-ig bezárólag benyújthatják. A felszólamlás tételei az idézett t. ez. értelmében igazolandók. Közzé tétetik továbbá, hogy az igy benyújtandó felszólalásokra észrevételek f. évi julius hó 16—25-ig bezárólag ugyan ott adandók be, a hova a felszólalások nyujtattak be. Kelt Veszprémben a központi választmánynak 1883. évi juuius hó 15-én tartott üléséből. Lévay Imre ‘Véghely Dezső közp. vál. jegyző. alispán, mint a közp vál. elnöke. — Ah, tehát az, melyet anyám adott a mar- quise-nak 1 — Látod ......... Rajmo ndot e pillanatban sajátságos gondolat szállta meg. Hátha Oktáv szerelmes a marquise-ba? Anyja, úgy látszik még erről mit sem tud, de hátha mégis úgy van! És miért ne lehetne ez igy? Nem volt-e Oktáv is ép oly helyzetben mint ő? Nem volt-e a marquise annyira kedves és szeretetreméltó, hogy más férfit is meghódítson? Nem volt-e méltó a marquise arra, hogy más által is imádtassék? Nem hóditotta-e meg Adrient is ?-----------------És ha mindjárt kedvese is Adriennek — gondolá — nincs-e erre joga, hisz szabad!? E gondolatnál a féltékenység fúriái marczan- golták szivét. Oktáv látta a fájdalmat arczán, s igy szólt: — Nem hittem, hogy szavaim fájdalmat okoznak neked. — Oh, legkevésbé sem, — válaszolt Rajmond — csak bizalmatlanságod az, a mi bánt. Mond csak, ha esetleg az utczán veszti el azt a gyűrűt, nem volna-e joga annak, aki azt megtalálta, neki visszaadni, habár egy koldus, vagy bárki lett volna is az? Valóban nem értelek! Miért is mutattál be a mar- quise-nak, ha még arra sem tartasz érdemesnek, hogy megtalált gyűrűjét személyesen adhassam át neki? — szólj, kedves Oktávom! — Valid meg, ő tiltotta meg, neked, hogy lakását velem tudasd, mond, nemde, igy van? Oktáv mosolygott. — Eltaláltad! — válaszolt kis szünet után, — de azt nem tiltotta meg, hogy neked az ő tilalmát kifecsegjem. — Jól van, — szólt Rajmond — ezt gondoltam. Látod, mi már ismerjük egymást. — Talán valami álarczos-bálból ? — Körülbelül eltaláltad. Mégis annyi bizonyos, hogy gyűrűjét én találtam meg és minden titkolódzás és tilalom daczára, magam akarom és fogom is neki azt átadni! Ezzel Rajmond elhallgatott. (Folytatása következik.) 9918. Veszprémmegye alispáni hivataltól, k. i. 1883. Körrendelet a járások szolgabiráinak és rendezett tanácsú városok polgármestereinek. A vadászatról szóló 1883. XX. t. ez. által a vadászatról szóló 1872. VI. és 1876. XIIV. t czikkek hatályon kívül helyeztetvén, miután ezen t/ ez. az eddigiektől nevezetesen eltérő intézkedéseket tartalmaz és mivel a törvény megalkotásánál a törvényhozás által kitűzött czól, a hasznos vad állomány szaporítása csak úgy érhető el, ha a törvény rendelkezései a közigazgatási hatóságok gondos fölügyelete alatt teljesen végrehajtatnak, szükségesnek látom a czim figyelmét különösen a törvény azon intézkedéseire fölhívni, a melyek végrehajtása közigazgatási utón hivatalból szorgalmazandó. Ilyen intézkedés különösen az, hogy a már idézett 1883. XX. t. ez. 3. §-ában kimondott, hogy a vadászati jog a községek tulajdonát képező területeken és mind azon földbirtokokon, a melyek a törvény 2. §-a alá nem esnek, azaz 200 kataszt- ralis holdnál kisebbek, bekerítve nincsenek, vagy oly 50 katasztralis holdnál több birtokkal biró birtokosok tulajdonát nem képezik, a kiknek birtokai összefüggésben legalább 200 katasztralis holdat tesznek, az 1871. XVIII. t. ez. 11Ó'. §-ával előirt szabályok megtartása mellett ^legalább 6 évi időtartamra bérbeadandó és hogy a bérleti szerződések az alispán jóváhagyása alá bemuta- tandók. A törvény ezen intézkedésének végrehajtása alkalmából, a mely első sorban van hivatva arra, hogy a hasznos vadak szaporodását elősegítse, felhívom tehát a czimet, hogy intézkedjék az iránt, mikép ha az még nem történt volna, a vadászati jog bérbeadása iránt az intézkedések minden egyes községben az 1871. XVIII. t. ez. 110. §-ához képest a községi képviselő terület által haladéktalanul megtétessenek. Továbbá hogy a szerződések annak idején minden nehézség nélkül jóváhagyhatók legyenek, fölhívom a czimet, hogy a községek elöljáróinak megfelelő utasítása mellett hasson oda, hogy a bérbeadás 1871. XVIII. t. ez. 10-ába képest a községi képviselő testület által megállapítandó kikiáltási ár mellett nyilvános árverésen történjék, az árverés megtörténte után a szerződés a képviselő testület által helyben hagyassák és a képviselő testület határozatával együtt hozzám két példányban fölterjesztessék. A szerződésben intézkedésnek kell lenni arra nézve, hogy a bérösszeg az egyes földtulajdonosokat birtokarány lag, vagy a község pénztárát fogja e illetni. Végre fölhívom a czimet, hogy intézkedjék az iránt is, hogy a jegyzője által aláírva hiteles kimutatás érkezzék be hozzám arról, hogy a katasztralis holdakban mennyi terület adatott bérbe, és kik által és egyenként hány katasztralis holdon tartatott főn a vadászati jog egyesek által. Veszprém, 1883. évi junius hó 29-án. Véghely Dezső, alispán. 8926. Veszprém vármegye alispánjától, k. i. 1883. Körlevél a járások szolgabiráihoz — Veszprém és Pápa r. t. városok polgármestereihez. A magánhirdetmények megrongálása, vagy leszakítása, illetőleg eltávolítása a magyar büntető törvénykönyvek intézkedéseinek tárgyát nem képezi és igy azok, akik a magánhirdetményeket letépik, megrongálják vagy eltávolítják, nem is büntethetők, sőt az ily jogsérelmek legtöbb esetben eredménynyel polgári útra sem vihetők. Jogállamban azonban meg nem engedhető, hogy a magánhirdetmények is bárki által megron- gáltassanak, vagy eltávolíttassanak. Ezen viszás állapot megszüntetésének czéljá- ból s a magas belügyminisztérium 34451. számú körrendeletének felhívásához képest törvényhatósági közgyűlésünk elé szabályrendelet-tervezetet szándékozom benyújtani. Ezen szabályrendelet rendeltetésének azonban csak úgy felelhet meg, ha vármegyénk helyi viszonyaihoz képest tartalmaz intézkedéseket. Ezen okból szükségesnek tartottam a magán hirdetmények kifüggesztésére nézve fennlevő gyakorlatot az egész vármegye területéről ismerni az előforduló visszásságokat megtudni és igy a baj orvoslását megkísérlem. Felhívom tehát a t. czimet, hogy hatósága területére nézve tudja meg, ha vájjon minden városban vagy községben léteznek-e oly helyek, a hol magánhirdetmények (p. o. üzletmegnyitásról, földek vagy lakások bérbe adásáról, színi- és egyéb előadásokról szóló hirdetmények) kifüggesztése vagy kiragasztása az illető háztulajdonosok részéről kifo- gásoltatni nem szokott Van-e életben oly gyakorlat, mely szerint a magánhirdetményeket kiadók a kifüggeszthetés vagy kiragaszthatásért bizonyos díjat fizetnek, — esetleg történt-e már hatósági intézkedés arra nézve, hogy magánhirdetméuyek kifüggesztésére vagy kiragasztására bizonyos helyek jelöltettek volna ki. Kimerítő jelentését f. évi augusztus hó első napjáig minden esetben elvárom. Veszprém, 1883. évi junius hó 27-én. Véghely Dezső, _____ alispán. Vi sszaélések a biztosítási üzlet terén. Lapunkban már említve volt, hogy a Magyar Pénzügy az első magyar biztosítási és pénzügyi szaklap (Budapesten Mária-Valeria utcza 3) egy külön osztályt állított fel, melynek hivatása kizárólag az, hogy mindennemű biztosítási ügyben a közönségnek díjmentesen, illetve csak kész kiadásai lelszámitása mellett, kimerítő felvilágosítást adjon. — Azon helyzetben vagyunk, hogy immár jelenthetjük, miszerint a hazai sajtó szives ajánlata és támogatása folytán, eddig is már több száz fél kereste íöl a Magyar ‘Pénzügy biztosítási osztályát peres és uem peres ügyben. A legtöbb fél keresete nemcsak hogy kedvezően lett elintézve a {Magyar Pénzügy biztositásügyi osztálya által, de a mi fődolog: gyorsan. Mert a {Magyar Ténzügy, miután a fővárosban, a központon van, hol az országban működő biztosító társulatok igazgatóságai is székelnek, ezen körülménynél, valamint elismert befolyásánál fogva, a leggyorsabb eljárásra van képesítve. Ha okát keressük annak, hogy miért terjed hazánkban oly lassan a biztosítási intézmény és hogy miért és honnan ered az az ezrekre meg ezrekre menő per, mely tényleg biztosítási ügyek iránt, biztosító-társulatok és telek közt folyamatban vau — ezt sajnálatunkra a legtöbb esetben a biztositó társulatok önkényes eljárásában találjuk meg leginkább. A legtöbb biztosító-társulat — tisztelet a kivételnek — a biztosított felet ugyanis, kizárólag adózójának tekinti és egész politikájuk, úgy látszik, abban összpontosul, hogy nyúzzák a felet ott, a hol és a mikor lehet. . Érdekesnek tartjuk e tárgyra vonatkozólag egy Budapesten is vezérügynökséggel biró és magát még mindig legrégibb trieszti társulatnak nevező biztositó intézet jogtanácsosától irt levél-részletet közölni: „Általánosságban nem lehet tagadni, miszerint oly tüzbiztositási perekben, melyekben a tőke alig tesz eKX P&r forintot, a költség, bármily csekély legyen is, mégis aránytalannak tűnik fel Hogy számokkal beszéljék, a bíróság minden keresetért 2 frt 90 kr, minden tárgyalásért 2 frt 60 krt, minden végrehajtási kérvényért 3 frt 70 krt, összesen tehát minimum 9 frt 20 krt állapit meg.“ A tőke 3—4 frt és a perköltség 9 frt 20 kr. Nem vérlázitó ez? És ez a tenger költség épen a lakósság azon részét sújtja, melynél legkívánatosabb volna, ha biztosítva lenne csekély vagyona — a paraszt- es kisbirtokos-osz tályt. És feltételezbető-e, hogy ily ember, a ki pár heti késedelmezése miatt zaklatásoknak van kitéve és 3—4 írtért 12 — 13 irtot kényteleníttetik fizetni — ismét biztosítani fogja vagyonkáját? — Ilyenekből lesznek aztán, ha később tűzvész éri, a földönfutók. Nem eléggé ajánlható a biztositó félnek, hogy a külömbféle hiztositó társulatok biztosítási feltételeit, mielőtt egyik vagy másiknál lekötné magát, szorgosan vizsgálja. Ezt a legtöbben elmulasztják, pedig nem egy társulat feltételei közt talál olyan határozatokat, melyek közvetlenül a fél megrontására és kizsákmányolására irányulnak. Egyik legfontosabb a jégbiztositási ágnál, például, nem egy társulat köti ki magának a biztosítási szerződés hátán, hogy a kárfelvételt húzhatja kedve szerint. A jégkárosodott termesztménybeu, a biztosítási feltételek szerint ugyanis, a társaság Írásbeli beleegyezése nélkül, legkisebb változást sem szabad tenni. Következőképen a termés learatása és keresztbe fektetése nincs megengedve. — Hány gazda bűnhődött már ezért, mert ezen ominózus paragrafust nem ismervén — és hiába várván a kárbecslőt — aratott ennek beérkezte előtt. Miután pedig ezt tette, igényeivel, az erre spekuláló által, teljesen elutasittatott. Vagy nem arra spekulál egy oly intézet, mely repezejégkárok felvételére junius 10-éig még egyetlen kárbecslőt sem küldött ki, bár károk százanként hetek előtt lettek nála szabályszerüleg bejelentve. Egy czikk keretében azonban lehetetlenség volna némely biztosító-társulatok bünlajstromát hiány nélkül felsorolni és taglalni. Fentartjuk tehát magunknak e tárgyra legközelebb ismét visszatérni. Valamint élni fogunk a joggal (mely tekintntettel a közönség érdekeire, ezúttal kötelesség is,) az illető társulatokat név szerint is bemutatni, hogy olvasóink tájékozva legyenek aziránt, kikre bizhatják vagyonukat. Ez utóbbiak közül első sorban ajánlhatjuk az első magyar általános biztositó társaságot, (Folytatása következik.) VIDÉKÜNK. Pápa, 1883. junius 27-én. Városunk országgyűlési képviselője Láng La jós egyetemi tanár ur múlt pénteken érkezett választói körébe. Tiszteletére Néger apát plébános ur szombaton fényes ebédet adott, melyen természetesen zamatos felköszöntések nem hiányoztak. Vasárnap délelőtt tartotta a városházánál a beszámoló beszédét. Mivel az idő igen borús volt, nem az udvaron beszélt, mint ezt tenni szokta, hanem a tanácsteremben. A választók csak csekély része férhetett meg a kicsiny teremben, a többiek a folyosóu álltak vagy eltávoztak. Érdekesen adta elő az utolsó ülésszakban hozott fontosabb törvényeket és megvilágította az egyes pártokat. Nagy Boldizsár városi főjegyző ur köszönetét és bizalmat szavazott a képviselő urnák a választók nevében. Hétfőn délben hagyta el városunkat; bucsuzásra igen számosán jelentek meg az indóházban. A polgári leányiskola zárvizsgái vasárnap fejeztettek be a zongora- és ének-vizsgával. A közönség az idén igen élénk részvétett, tanúsított, mindennap mogtelett a közönségnek szánt hely. Az iskola az idén szép haladást mutatott fel. Különösen a 4-dik osztály vizsgája kitűnő volt. A caszinókerti tánczmulatság az igen hűvös idő miatt vasárnap nem lett megtartva, péntekre halasz- tatott. a tűzoltó-egylet segélyalapja javára rendezett tánczmulatság 82 frt. tiszta jövedelmet eredményezett. A Proszt János halála folytán megüresedett alapitváyi pénztárnoki állomásra már is sok pályázó jelentkezett. Talán nem lesz felesleges arra emlékeztetni, hogy a hivatalra alkalmas ember kell, uem pedig embernek hivatal. Polgár. Borszöresök, 1883. juuius 23-án. Tekintetes szerkesztő ur ! Engedje meg, hogy Dömötör László méhészeti vándortanár urnák Devecserben, f. hó 20-án az okszerű méhészetről tartott előadásáról néhány sorral megemlékezzem. Valamint helyből, úgy a vidékről is nagy számmal jelentek meg az érdeklődők. Az érdekes igazán szakavatottsággal tartott előadás 9 órakor vette kezdetét és tartott d. u. fél egy óráig szakadatlanul oly általános figyelem közt, aminőt a gazdálkodás ezen igen elhanyagolt ága méltán megérdemel. Éppen ezen általános figyelem és érdekeltség jzgosíthat bennünket ama szép reményre, hogy vidékünknek eddig elhanyagolt méhészete az okszerű méhészet terére lépve, a méztermelés rövid időn örvendetes haladást teend. Ezt annál biztosabban várhatjuk, mert előadó tanár világos előadásában az okszerű méhészet hasznáról oly csábító példákat hozott fel, hogy ezen elhanyagolt gazdászati ág jövedelmezőségéről mindenkit erősen meggyőzött; másrészt pedig a méhtenyésztés mellett annak kezelését, a hozzá tartozó szereket, azok mikénti alkalmazását ügyesen bemutatva, hallgatóit kész „méhészekké“ varázsolta, amennyiben azokat délelőtti előadása után délutánra a helybeli postamester urnák szép méhesébe hiyán, gyakorlatilag mutatta be a Dzirson- és Berlepsch-fóle kasokkal való méhész- kedés mesterfogásait.. Nagy kár, hogy ezen előadáson a vidék földmives méhészei is, akik még mindig a fáradhatlau munkások hálátlan leölése után jutnak aránylag csekély mézhez — jelen nem voltak, s velünk együtt láthatták volna, mint lehet, miként kell nemcsak házi szükségletre, hanem piaczra is kevés fáradsággal, csekély befektetéssel elég mézet termelni s felszaporodott kiadásaink fedezésére uj bő forrást nyitni, ha egyúttal alkalmas méh-legelőkről is gondoskodunk. De — szerencsére — a vidékbeli néptanítók igen szép számmal voltak jeleu; köszönet érette ft. Pados Lajos esperes urnák, ki mint a „nagy-somlyóvidéki r. kath. tanító-egylet“-nek ügybuzgó elnöke, az egyleti tagokat körlevélen értesíté az előadás tárgya-, helye- és idejéről, s maga is megjelent az előadásra. Szép számmal voltak a „somlyóvidéki prot. tanító egylet“ tagjai is jelen. Le lehetett az arczokról olvasni, hogy jövőre mindnyája birand Dzirson- vagy Berlepsch-féle méh kaptárral, s igy remélhető, hogy ezen gazdasági ág nemcsak az iskolában (a tanító méhesében) hanem a felnőttek körében is meghonosítta- tik, kivált ha a tanító-egyletek az okszerű méhészetet is értekezleteik napirendjébe felveszik s a megérdemelt ápolásban részesítik. Fogadja előadó tanár ur élvezetes előadásáért köszönetünket. Láttuk, hogy e téren nemcsak szakavatott, hanem ügybuzgó is, ki e téren szerzett bő tapasztalatait velünk szivesen közölte; adja Isten, hogy közelebbi kőrútján, mert hiszem, hogy ez nem az utolsó volt — a vidék műméhószeinek egy népes raján gyönyörködhessék. Balogh József, tanító. HÍREINK. Veszprém, 1883. julius 1-én. Lapunk mai számához a „IIiv. Ért.“ 23. száma van csatolva. Gyászhir. — A tisztelet- és közszeretetben álló Forster családot a legmélyebb gyász érte. A család legszebb virágszála, a szép Gizella, uincs többé. Mindenütt, ahova e gyászhir elhatott, az őszinte fájdalmas részvét nyilatkozatát lehetett hallani azon derék család iránt, amelyet csak szeretni, csak tisztelni tudott mindenki. A kiadott gyászjelentés igy szól: Forster Béla m. kir. őrnagy és neje született Matyók Ida — gyermekeik László, Margit, Ida, Jolán és Olga, továbbá anyósa özv. Matyók Lászlóné mélyen szomorodott szívvel jelentik felejthetetlen kedves leányuk, testvérük, illetve unokája Forster Gizella f. ó. junius 23-án reggeli 3 órakor életének 18-ik évében mellbajban történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak földi maradványai ugyancsak f é. és hó 24-én d: u. 5 órakor fognak a körmendi sirkertbe örök nyugalomra tétetni; — az engesztelő szent mise áldozat pedig f. hó 25-én d. e. 9 órakor a körmendi rom. kath. egyházban az egek urának bemutattatui. Kelt Körmend, 1883. juuius 23-áu. Béke és áldás lengjen hamvai fölött! Személyi hir. — Rada István hittudor pápai segédlelkész ur, ő excelleutiája a megyés püspök ur által a megüresedett egyházmegyei levéltárnok és iktató-állásra kineveztetett. Üdvözöljük a fiatal hittudor urat városunkban. .1 uniális a nemzeti kaszinóban. — A veszprémi fiatalság juniálisát a változó idő miatt a nemzeti kaszinóban kellett megtartani. Bár a terein nem pótolhatta a betekintsi fris levegőt, mindannak daczára reggelig tartott a kedélyes tánczvigalom. Balaton-Füred — A balaton-füredi vendégek száma a legújabb kimutatás szerint junius 25-ig 634 volt. Nyilvános köszönet. — A várpalotai jótékony nőegylet gyarapítására f. h. 17-dikén péthi fürdőbe rendezett Junialis belépti jegyek és felül- fizetósekkel együtt 140 frt 70 krt eredményezett; a kiadás 31 frt 18 kr. levonásával, az egylet javára maradt 109 Irt 52 kr. tiszta bevétel, — felülfize- tések által, a pénztár gyarapításához járulni kegyeskedtek: Gróf Stáray Batthyáni grófnő 10 frt. Mltgos Supka Jeromos 10 frt. Ambrózy Nándorné 1 frt. Kohu Adolf 1 frt. Lányi Gyula 50 kr. Kauzer Dezső 1 frt 50 kr. Meilender Alajos 50 kr. Schlessinger Gusztáv 50 kr. Yeisz Geyza 50 kr. Dr. Lövy Károly 1 frt 50 kr, Dr. Zimianszky 2 frt.
