Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-07-01 / 26. szám
VESZPRÉM közgazdasági*, társadalmi*, helyi* s «általános érdekű MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. IX. évfolyam« 1§§3. 26-ik szám« Veszprém, Julius 1* Megjeleli e lap a „HIVATALOS ÉBTESÍTŐ“-vel együtt minden vasárnap reggel. Rendkívüli esetekben kttlSnlap adatik ki. - Előfixetósi 4t mindkét lapra : negyedévre 1 frt 50 kr.; félévre 3 frt; egész évre 6 frt. Egyes példányok ára >5 kr. - Hirdetések dija: egy hasábos petitsor tere 6 kr.; nyilttérben 20 kr.; minden beiktatásért külön 30 kr. állami bélyegilleték fizetendő. Kiadóhivatal: Kransz A. könyvkereskedése Veszprémben. Ide küldendő minden előfizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió. _________ _______________________H ag&nvltákaak s személyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. Hátiratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen kStlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha valódiságuk iránt bizonyíték szereztetett be. - Bémentetlen leveleket a szerkesztőség csak ismert munkatársaktól fogad el. Szerkesztőségi iroda: Vár 4. sz. a. — Ide czimzendö a lap szellemi részét illető minden közlemény. ^Előfizetési felhívás! Új évnegyed elején állva, tisztelet- teljetesen fordulok a nagyérdemű közönséghez, hogy igénytelen lapomat, a „Vesz prém" és „Hivatalos Ertesitőu-t továbbra is nagybecsű pártfogásával támogatni kegyeskedjék. Tőlem telhetőleg elkövetek mindent, hogy a bennem helyezett bizalomnak megfeleljek. Hazafiui üdvözlettel. Veszprém, 1888. julius 1-én alázatos szolgája Lévay Imre m. k. a „Veszprém“ és „Hivatalos Értesítő“ felelős szerkesztő-kiadója. A „Veszprém“ és „Hivatalos Értesítő “-re előfizethetni: Évnegyedre .... 1 frt. 50 krral. Félévre .......................3 „ — „ Eg ész évre..................6 „ — „ Va sút« A ves^prém-jutasi s\árnyvasut részvényesei tisztelettel felhivatnak, hogy a részvényes társulat szabályszerű megalakulása, — és további intézkedések czéljából — folyó évi julius 2-án délután a veszprémi városház tanácstermében tartandó közgyűlésen 2 órára minél számosabban megjelenni és a részvényekre teljesített befizetésekről s{ólló ideiglenes nyugtákat magukkal elhozni szíveskedjenek. Az alakuló közgyűlésem szavazat-jog vagy személyesen vagy meghatalmazott részvényes által is gyakorolható, ha akár a részvényes, akár pedig irásbelileg igazolt meghatalmazottja által az aláirt részvények névértékei után, az 1875. évi XXXVII-ik törvény czikíc 151. %-a értelmében legalább is io°/o befizetése iga- Zoltatik. Az alakuló közgyűlés az idézett tör- vényczikk 155. %-a értelme szerint akkor is határozatképes leend, ha abban 7 oly aláíró jelennék is meg, kik személyesen, vagy meghatalmazóik részéről az alaptőkének legalább negyedrészét képvise- lendik. Ezen közgyűlés tárgyai". i.A részvényes társaság igazgató tanácsának megalakítása. A „Veszprém“ tárczája. Emlékvers. (K. E. k. a. emlékkönyvébe.) Ha talán bú emészti majd szivedet, Ha az, ki egykor híved volt, elfeled, Ha .panaszod nem hallgatják emberek : A természet varázsölén pihenj meg. Vagy ha később, mikor könnyed felszáradt, Örömétől szived majdnem túlárad S résztvevő barátid jelen nincsenek : A természet varázsölén pihenj meg. Örömödről cseveg majd a kis patak, Búdat űzik a csicsergő madarak. Földerít fa, lepke, napfény, virágszál S kebledben a kedves összhang helyreáll. füredi mór. A műteremben. — Novella. — M — után: Hegedűs János. (Folytatás.) A herczegnő sajnálatát fejezte ki a felett, hogy az ő szeretett unokahuga már távozik, de remélte, hogy ezért Olga őt majd Nizzában kárpótolni fogja. — Kételkedhetik-e azon? — válaszolt Olga kedves mosolylyal. — Oktáv! — szólt a herczegnő fia felé fordulva,— bemutattad Bajmondot? — Volt szerencsém, — szólt közbe Bajmond, — eddig nem is tudtam, asszonyom, hogy ily bájos unokahuga van. — És miért nem? — válaszolt a herczegnő mosolyogva, — Olga — — Bocsánat asszonyom, hogy elég vakmerő 2. Az alapszabály-tervezet tárgyalása, és megállapítása. 3. Az építési engedély kieszközlése tárgyábani intézkedés. 4. Részvény-befizetési hátralékok iránti eljárás. 5. A magyar nyugoti vasút társulattal kötendő üzleti szerződés ügyében megindítandó tárgyalásra meghatalmazottak választása. Veszprém, 1883. évi junius 22-én. Paál Dénes, végrehajtó bizottsági elnök. A Balaton melléke és Adria. Keleti Károly akadémiai felolvasásával napirendre hozta a magyar tengeri kereskedést, s mivel hazánk éppen dunán túli részével nyulakodik az Adriai tenger felé, nem lesz talán érdektelen, ha a Balaton vidéke, melyhez természetszerűleg Veszprém is tartozik, szintén számol azon conjectu- rákkal, melyeket kereskedelmi forgalmának a magyar tengerpart kilátásba helyezhet. Azt talán említeni is fölösleges, hogy a jelen század culturtörekvései oceanikusak. A történelem kibontakozott a helyi befolyásoktól s a separatismust egyetemes haladás váltotta föl. Az ókor államai a földközi tenger medenczéi körül játszották le históriai szerepeiket: Hellas a keleti medencze, Roma a nyugati körül. Rövid időre azután Roma az egész földközi tengerre kiterjesztette uralmát s megteremtette a földközi tenger nagyhatalmú statusát. De csak rövid időre! Mert uj nemzetek alakultak s uj történelmi centrumokat teremtettek az európai continensen. Azok végleges megalakulását tárja elénk a közép és az uj kor történelme. E korszakot continentalisnak nevezhetnék. A keresztény civilisatio megeresődött s általánossá lett akkor az európai continensen. Jött a legújabb kor. A continens szűk lett a miveltség magas fokára jutott európai nemzeteknek. Szaporodtak a szükségletek, növekedett a tudnivágy s tért keresett a tettvágy. A felfedezésekkel kezdődött a jelenleg is tartó atlantikus korszak, midőn az európai emberiség átcsapott Amerikába s forgalmi központtá tette az ó- és uj világ között elterülő Atlanti óceánt. vagyok beszédét közbeszólásommal zavarni. — Ezzel Rajmoud egészen közel lépett a herczegnőhez és lassú hangon beszélt, mialatt Olga Oktávval és a vendégekkel csevegett. — De mióta itt vagyok, igéző szépségű rokonának más nevét nem hallottam, mint Olga és mindig csak Olga. Szabad lesz nevét megtudnom, és hogy ki ő tulajdonkép? — Ki ? Neve: Chatillon Luiza Olga marquise. Ő korunk legszeretetreméltóbb s legelmésebb nőinek egyike, — válaszolt a herczegnő. — Lehetek oly szerencsés, a marquise-t hintájához kisérni? — szólt Bajmond Olgához, midőn az köpenyét felölté. — Köszönöm, — válaszolt Olga hidegen, — Oktáv alig fogja ezen előjogát önnek átengedni. A herczeg karját nyujtá a marquise-nak s őt fogatához kisérte. Bajmond úgy érezte, mintha álmodnék s csak midőn már elrobogott a marquise fogata, akkor ocsúdott föl merengéséből. Tehát mégsem valami közönséges nő az, ki őt annyira elbűvölte. Mégis patríciusok vére foly ereiben, s az a választékos, előkelő modor, az a nemes büszkeség — nem kölcsönzött, hanem veleszületett. Midőn először állt vele szemközt a műteremben, már akkor gondolta, hogy ennyi szépség, ily nemes, előkelő modor nem illik egy műterem keretébe. Egek, a műterem! — A műterem, hol Adrien festette őt. Soréi Ágnes! Hogyan mehetett ő, a marquise, késő este, magányosan a festő műtermébe? Minő viszonyban lehetett Adriennel? Tudta-e Adrien, hogy kit fest? Ismerték-e őt ° házbeliek? É? ő .modell ült“ A Iriennek, „ kinek mosolyáért grófik m hercegek ív ,modelt ' . gy oly §ub vicznab, mint Adrien- Az tanulmányozhatta A Csendes óceánt még nem kerítette hatalmába. De már rázza korlátoló bilincseit! A panamai szoros átfuratása a Pacific vaspálya, az Amazon folyamóriásnak összekapcsolása a perui vaspályával — mind oly törekvések, melyek czéljaa világ-forgalmat a nagy oceanra is kiterjeszteni. Nem ok nélkül nevezik tehát kultur- histórikusaink jelen századunkat oceanikus századnak. A forgalom, a kereskedelem megszűnt manap localis jelegű lenni s világ-forgalommá és világ-kereskedelemmé fokozódott s a nagy barcz, melyet a népek a legközelebb] időkben vívni fognak, nem politikai, de kultur- jellegü barcz lészen. Gazdasági harezot folytatnak majd az európai nemzetek s jaj auuak, ki fonnyadt munkaerővel s készü- letleu forgalmi eszközökkel belesodortatik ebbe a nemzetközi verseny-harezba! ........ Ak i figyelemmel kisérgeti az újabb kor tendentiáit — s a hirlap-olvasáson kivül könyveknek és elmélkedésnek is szenteli munkaidejét — arra nézve a gazdasági- harezra való készületek éppen nem meglepők. Anglia egyptomi sakkhuzáBa, Cyprus szigetének elfoglalása, a francziák ton-kingi háborúja, a muszkák lassú de biztos közeledése a földközi tenger és iudiai ocean felé, az a lázas vasútépítés Európaszerte, a vámtariffák, viteldijak örökös változtatása, a föld termő képességének legnagyobb mértékre emelése s az ifjúság mezőgazda- sági és financzialÍ8 képzése, mindmegannyi előkészület mondhatni perspectiva a legközelebb beálló nemzetgazdasági harezra. Nekünk magyaroknak résen kell állani eszünkben tartva nagy Széchenyink szavait: „Csak mivelődésünkkel verhetjük le ellenségeinket! S nem is mondhatjuk, hogy a 67-es évek óta minden lehetőt nem tett volna meg a magyar kormány, hogy hazánkat szorosabban kapcsolja az európai népek nagy forgalmi piaczához. Kiépültek vaspályáink minden irányban, szaporodtak gazdasági iskoláink, növekedett hitelünk bel- és külföldön, — és ha összevetjük Magyarország mai termőképességét az ötvenes évek statistikai adataival, csak akkor látjuk, mily nagy a különbség a mai s az akkori Magyarország között. De vannak feladatok, melyeket a vidéknek saját érdekében saját kezdeményeszépségét vonásról-vonásra, órákon át gyönyörködhetett bájainak szemlélésében ........... De nem is arczkép volt, melyet Adrien festett, melyhez egy VII. Károly is kivántatott, Olga tehát annak a festenek „modelja* volt .... Ezen gondolatok közben hősünk fájdalmat érzett szivében és egy nemével a neheztelésnek gondolt a szép marquise szeszélyes és merész játékára. Ha tudnák ezek itt a szalonban, amitő tud! De a következő pillanatban visszarettent attól a gondolattól, hogy ő képes volt a marpuise-t, habár csak pillanatra is, gyanúsítani; — az lehetetlen, képtelenség! Nem volt-e oka a marquise-nak akkor este a műterembe menni? hisz gyűrűjét vesztette el.......... Ta lán szereti az ilyen regényes kalandokat... Miért nem is ügyelnek rá azok, kik arra hivatva vannak? Miért nem korlátozzák? Mit csinál azalatt férje, mig ő „modelt ül* a műteremben? Férje?! — Rajmond e gondolatokra elkomo- rodott. — Minő ember lehet az ő férje? — Kinek a férje? — kórdó a herczegnő. Rajmond a herczegnő széke mögött állt, és az utolsó szavakat kissé hangosabban gondolta, hogysem a herczegnő azokat meg ne hallotta volna. A herczegnő a mellete levő fauteuillra mutatott. Rajmond leült és sokáig társalgóit a herczegnővel. Midőn beszélgetésük véget ért, Rajmond fölkelt. Arcza örömtől ragyogott. — Tehát Özvegy — szilt, és e r,araknál a herczegnő kezét megcsókolt». — özvegy és szive még szabad, -- válaszolt a herczegnő'. zéséből a kormány istápolása nélkül kell megoldania, hogy mi magyarok szintén részt vehessünk Európa oceanikus törekvéseiben. Ilyenek közé számítanám a Balaton vidékének a dunai s a földközi tenger kereskedéshez közvetve tehát a világforgalomhoz való közelebb hozását, még pedig vasutak és csatornák kiépítése által. A veszprém-jutasi vasút csak egy szem, kicsike szem a lánczolatból, mely vidékünket az adriai kereskedéshez csatolhatná. Teljesebbé lenne a veszprém-füredi vonalnak s a Balaton jobb parti vasútnak Keszthelyig való kiépítésével; teljesebbé továbbá, ha kanizsai csatlakozása Szera- jevőig s innen a Vardar völgyi vonal közvetítésével a salouoki öbölig kiegészülne. Evvel a Balkán-félsziget kereskedelmével s continentalis utón az aegei tenger forgalmával (Suez-India) lépnénk összeköttetésbe. Az adriai tengerhez vezető ut: a zág- ráb-fiumei vonal, szintén csak akkor válik hasznává a Balaton északi partvidékének, ha kiépül a Yeszprém-Füred-Keszthely-Ko- márvárosi szárnyvonal. Városunk érdekében ezt s nem a tervezett Pápa-Devecser-Keszt- helyi ág kiépítését tartjuk megvalósítan- dónak. Van még egy másik mód is a Balaton mellékének Adriával való szorosabb összeköttetésére, s ez a Balaton tavának a Dunával és Szávával eszközlendő cana- lisatiója. Kis a mi tengerpartunk, de ha igaz Ratzel culturgeografnak állítása, hogy a kis parti tagosulást növelni lehet a közel levő hajózható vizek belevonásával; akkor mi nekünk is érdekünkben áll, hogy a Balaton medenezét a hajózható Dráva, Dunával hozzuk kapcsolatba, idővel talán a Száva s a Kulpa folyókkal, — s igy olcsóbbá tehetjük az áruszállítást a Zágráb- Fumei vasúti inditóházig. Erre nézve a Sió csatorna kibővítése, mélyítése s az annyiszor ajánlott Vukovár-samáczi csatornának kiásatása volna szükséges. Természetes, hogy Veszprémnek Füredig ki kellene egészítenie vasutját, ha a Balaton-du- nai vízi utat akarná árui szállítására kihasználni. Mindezek persze ma még csak conjectu- rák — de nem lehetlenségek, s ha elhagyva a provincziális szűk korlátoltságot, a miként azt a kereskedelem lassúdan elhagyoAz imént folytatott társalgás közben sokat beszélt a herczegnő szép rokonáról, a mi Rajmond- uak oly igen jól esett. Szeretett volna ugyan még valamit megtudni, de nehogy ezáltal elárulja érzelmeit, inkább hallgatott. A vendégek nagy része már eltávozott, csak Oktáv barátai közül volt még ott egy-kettő. A herczegnő is visszavonult. Ekkor Rajmond Oktávot egy ablak-mélyedésbe vezetve, igy szólt hozzá: — Melyik utczában van Chatillon marquise palotája s mely szám alatt? — Hogy jösz te erre a kérdésre, — válaszolt a berczeg bámulva. — Talán még ma meg akarod látogatni ? — Oktáv, kérlek, esedezem! — Nem tudtam, — szólt a herczeg, — hogy a marquise fölkért arra, hogy látogasd meg. — Azt nem tette, mégis — nekem el kell hozzá mennem, hogy átadhassak neki valamit. — Te? — Igen, én. — Vájjon mit? — Az titok, kedvesem. — Legyen hát titok, ha épen úgy akarod, — válaszolt Oktáv s távozni készült. Rajmond visszatartóztatta. — Te hitetlen — szólt hozzá — a marquise elvesztő gyűrűjét és én megtaláltam. — Ádd ide! — válaszolt Oktáv, épen úgy, mint Adrien. De a gyűrű ezúttal nem volt Rajmondnál, ki úgy tett, mintha nem hallotta volna Oktáv szavait és folytatá: — Rubinköves gyűrű. A kőbe lángoló szív van vésve,
