Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-06-17 / 24. szám
én is, — s ezen igazi öröm érzetének felemelő hatása alatt vettem kezembe a tollat, hogy rövid tudósítást küldjék azon szép szellemi mozgalomról, mely e város kebelében megindulva, a nevezetes Somogyi-könyvtár olvasótermében tartott gyűlésen ma nyert ünnepélyes befejezést, illetőleg örvendetes megoldást. Ma alakult [tudniillik Szegeden hírlapírókból, tanárokból, költőkből és alaposan kiképzett városi férfiakból egy irodalmi társaság, „Dugomcs-kör* czim alatt, mely hivatva lesz Szeged társadalmi életében fontos tényezőként szerepelni, a tudományt művelni, a műveltséget terjeszteni, a szép Ízlést fejleszteni, — egyszóval a virágzásnak indúlt várost szellemi tekintetben is a művelt nagy városok magaslatára emelni. Igazán szép volt látni az lakúló gyűlésen résztvett lelkes tagok arczain az örömnek és lelkesedésnek derűjét, öröm volt hallani az egyesülésre, munkálkodásra és kitartásra buzdító szép beszédeket, ......... de l egszebb és legmeghatóbb volt az a pillanat, midőn az elnökválasztás ejtetett meg. Az összes jelenvoltak egyszerre, minden gondolkozás és habozás nélkül, egy, érdemekben megőszült tisztes tanférfiú felé fordultak, s szűnni nem akaró éljenzések közt hangoztatva nevét, őt egyhangúlag a társaság ideigl. elnökévé választották, de az általános lelkesedésből teljes joggal lehet következtetni az érdemes tanférfiunak leendő végleges megválasztatására is. Nagyságos és főtisztelendő Tóth kér. János, királyi tanácsos, félszázados bölcsészet- tudor, a kegyestanitórend kormányában kormánysegéd, a szegedi elemi népiskolák felügyelője, a polgári leányiskolában tanár, sat. sat. az, kit az oly szépen nyilvánuló közbizalom, — szerénységéből kifolyó megjegyzései után is, — a díszes elnöki székbe ültetett. Az igazán kiérdemelt hála és a meg nem fizethető érdemek iránt mélyen érzett kegyelet szép tényét gyakorolta a nemes város ezúttal azon érdemgazdag tanférfiuval szemben, kinek, — hogy többet ne említsek, mert félek, hogy szerénységét megsértem, — áldásos működéséről beszélnek a tanyai iskolák, bőkezűségét és jótékonyságát öröm és hálakönyek közt félszázad óta hirdetik a segélyre szorult szegények. Midőn a gyűlés a Reizner könyvtáros által készített és bemutatott társulati alapszabályok átvizsgálására és esetleg megváltoztatására az öttagú bizottságot megválasztottta, Vass Pál, városi derék főjegyző, szólt még, és ékes szavakkal és szónoki hévvel méltatta Reizner könyvtáros buzgólkodását, mint a ki lelke volt az egész mozgalomnak, s így őt illeti meg legméltóbb joggal az elismerés koszorúja. A bizottság jelenleg az alapszabályok felett tanácskozik. Nem fejezhetem be jelen tudósításomat mással, mint őszinte kívánattal, melyhez, — úgy vagyok győződve, — e becses lap minden olvasója hozzájárul: A nagyszerű Somogyi-könyvtár drágakőnél értékessebb szellemi kincseinek kiaknázására és értékesítésére vállalkozott működő tagok buzgalma és törekvése eredményezze az édes mindnyájunk által őszintén óhajtott sikert, s legyen ezen tudományos, irodalmi és művészeti társaság hangos hirdetője és előmozdítója Szeged szellemi emelkedésének ! Mindnyájan, kik ezt magyar őszinteséggel kívánjuk, hangoztassuk nyíltan ország és világ előtt egy szívvel és lélekkel ezen rövid két szóba foglalt forró óhajtásunkat: Egyetemet Szegednek! S\varatkó Kálmán. HÍREINK. Veszprém, 1883. június 17-én. Lapunk mai számához a „Hív. Ért." 21. száma van csatolva. Köszönetnyilvánítás. — Veszprém vármegye Siófok községe lelkes közönségének a Balatonegylet által rendezett kirándulást kitüntető szives fogadtatásáért az egylet nevében mély köszönetét nyilvánítja Fenyvessy Ferencz elnök. Kimutatás. — A csángó magyarok hazatelepítése érdemében kibocsátott győjtő iveken 1883. évi junius hó 8-tól junius hó 15-ig a megyei alis- páni hivalhoz beérkezett adományokról. Eöcs község 8 frt 51 kr. Halimba 5 frt 53 kr., összesen 14 frt 04 kr. Veszprém, 1883. évi jnnius hó 15-én Véghely Dezső, s. k. alispán. Az otvösmü-kiállitás — központi bizottsága a veszprémmegyei bizottság megalakítására és e bizottság elnökségének elvállalására Festetich Ta- sziló grófot kérte fel. Tekintetes szerkesztő url — Az Almádiban építendő kápolnára újabban a következő adakozások történtek; Dr. Jánosi Sándor úr 5 frt, Leit- ner-család 4 frt, N. N. 1 frt, Tóth Juliska almádi lakos 2 frt, összesen 12 forintot — a már eddig gyűjtött befizetett összeg 125 frt, — a mostani kegyes adakozással 137 forintot tészen. Veisz Jakab szabó mester derék polgártársunk 71/2 méter atlasz- selymet adott mise-mondó ruhának. Fogadják a ne- messzivü adakozók a bizottság forró köszönetét. Brenner Lőrinc\, elnök. Almádi. — A balatoni fürdő ünnepélyes megnyitása Almádiban ma vasárnap, junius 17-én d. u. lesz. A fürdő közönség kényelmére új bejáró hid és két zuhany készült. Ugyanezen alkalommal lesz a kápolna tetejére az öröm-zöldág kitűzve, miután Isten és a jó emberek segítségével a kápolna falai már a tetőmagasságot elérték. Kérjük a nagyérdemű közönséget, hogy e kétszeres ünnepélyre a kies fürdőhelyre mennél számosabban kirándulni méltóztas- sék. Alázatos szolgái Brenner Lorincz és Krisztiáu. Diszvizsgálat. — A veszprémi katholikus nagygymnasium ifjúsága 1883. évi junius hó 24-én, vasárnap a megyeház nagytermében a műének-, zene- és szavalatból diszvizsgálatot tart, melyre a t. szülőket és a tanügy barátait tisztelettel meghívja az igazgatóság. Müsorozat: Tárádé-Marsch, Strauss-tól. Előadják a gymn. zene-tanulók. Honfi> 4<nl, Doppler K-tól. Előadja a gymn. énekkar, cd vén cimbalmos. Losonczy L.-tól. Szavalja; Gubicza J. V. tan Magyar Bßpsodia. Székely I.-től. Zongorán előadja Cseresnyés J. VI. tan. Ébresztő. Bajza J.-tól. Szavalja Horváth K. IV. oszt. tan. Népdalok. Előadja a gymn. énekkar. Du, Du... nur allein. Strauss-tól. Előadják a gymn. zenetanulók. Bistika. Czuczor G.-től. Szavalja Ujmészáros K. III. tan. Honvágy. Zs. E -tői. Előadja a gymn. énekkar. Rondoletto Original. Remusat-tól. Fuvolán előadja Bükhely J. V. oszt. tan, zongorán kiséri Cseresnyés J. VI. oszt. tanuló. Mivelődöm. Torkos L.-tól. Szavalja Pfilf J. VI. oszt, tan. cd reményhez és Lorelei. Előadja a gymn. énekkar. 'Bemaró bestéd. Zengje keblünk hő dala. Induló. Előadja a gymn. férfikar. Kezdete 5 órakor. Eljegyzés. — Auer Soma buzgó fiatal iparosa városunknak, e hó 13-án váltott jegyet Freud Gábor sió-marosi bérlő kedves leányával, Hermín- nel. Gratulálunk. A veszprémi önk. tűzoltó-egylet — által a zászlószentelési költségek fedezésére f. hó 3-án tartott juniálisra Jenőfy Ferencz ur utólag 1 frtot felülfizetett, ki is fogadja e helyen az egylet irányában tanúsított szivességeért hálás köszönetünket. Veszprém, 1883. junius 14. Gergely Károly, gyző. Törvényszünet. — Az idén már életbe fog lépni a kir. bíróságoknál az úgynevezett törvényszünet, mely julius és augusztus hóra fog terjedni. Ezen törvényszünet alatt a bíróságoknál csak éppen annyi személyzet fog maradni, mennyi a beérkező igen sürgős természetű ügyek elintézésére szükséges, a többiek pedig ezen időszak alatt szabadságot élvezhetnek. Valóban igen helyeselhető ezen intézkedés, mert ezáltal az egész éven munkával terhelt hivatalnok is üdülésére élvezheti a szabad levegőt. Az állami közép-ipartanoda igazgatóságától. — Hogy azon iparos tanonczok és segédek is, a kik régebben valamelyik középiskolának csak két-három osztályát végezték s azóta a gyakorlatban vannak beléphessenek az állami középipartanodába: felkéretuek a t. ez. szülék és gyámok, hogy a felvételi vizsgát illető felvilágosításért mielőbb szíveskedjenek az igazgatósághoz fordulni, hogy az érdekeltek a jövő tanév elején tartandó felvételi vizsgára kellően emésriülhessenek, mert csak sikeres vizsga alapján vehetők fel. A balaton füredi szeretetházban a növendékek zárvizsgája folyó ló 25-én délután fog megtartatni. Az intézet igazgatósága, ezen alkalomra, tisztelettel meghívja a nagyérdemű közönséget. cd B.-Füredi s\eretethá\ igazgatósága. A „Balaton felvidéki néptanitó-egylet“ e hó 5-én tartotta tavaszi gyűlését B.-Füreden. A gyűlésen a tagok szép számmal voltak. Több fontos tárgy került szőnyegre. Első ,a tisztviselők választása. Elnök lett ismét Nagy Áron szeretetházi igazgató; alelnök: Szalai Géza szepezdi evang. tanító, jegyzők: Németh G. f.-őrsi ref. s Édes János aszófői rom. kath., pénztárnok és kőuyvtárnok egy személyben Sváb Lajos füredi rom. kath. tanító. Az augusztusban tartandó országos képviseleti közgyűlésre képviselőnek Nagy A. lett megválasztva. N. A. és Kanovics Gy. uraknak az egylet elismerésssel tartozik, mert az egyletet számos jeles tagokkal — hitoktató lelkészekkel — szaporították. Éljenek a derék lelkipásztorok! A veszprémi izr. elemi és ismétlő iskolában — az egész évi zárvizsgálatok f. é. julius 1, 2-ik és 3-ik napjain fognak megtartatni következőrendben: julius 1-én délelőtt az 1. és délután a 3-ik ismétlő osztályban; julius 2-án délelőtt az I. elemi és délután a H-ik elemi osztályban ; julius 3-án délelőtt a III-ik és délután az V ik elemi osztályban; a IV ik elemi osztályban pedig már f. hó 19-én a délutáni órákban. Ezen vizsgálatokhoz a tisztelt szülők és a tanügy mindeu barátja tisztelettel meghivatnak. Jntalom. — A f. hó 3-iki tüzeset alkalmával az első lajt vizet Lódor Ferencz fuvaros vitte a tüzhez, miért is Farkas J. jutási ispán ur által e czélra átengedett 1 írttal jutalmaztatott. A veszprémi — önk. tűzoltó egylet részészéről lemondás folytán üresedésbe jött egy tüz-őri állásra pályázat nyittatik. — Ezen állás 240 frt. évi készpénz fizetés és ruházattal van egybe kötve; az állomás elnyerésére csak kiszolgált katonák s olyanok, kik a katonaságnál is mint kürtösök szolgáltak — pályázhatnak; volt záslóalji kürtösök előnyben részesülnek, a pályázati folyamodványok az egylet parancsnokságához f. é. junius 19-ig nyújtandók be, honnét azok ajánlat mellett a tek. Veszprém város hatóságához áttétetni fognak. Veszprém, 1883 évi junius hó 15-én. Ujj ^Mészáros Károly egyl. alparancsnok. A b.-füredi — „Szeretetház vinczellér-ké- pezde* növendékeinek junius hó 26-án délután 2 órakor tartandó vizsgájára van szerencsém czimzett uraságodat egész tisztelettel meghívni. B.-Füred, junius 10. 1883. Az igazgató tanács nevében Kanovics György. Kilépés. — Bogács Mihály Veszprém városi tűzoltó őrvezető saját kérése folytán az Önk. tűzoltó egyletből julius hó 1-én kilép. F.-Eörs, 1883. junius 12-én. — Néhai Molnár A. emlékszobrára a pénztárnok kimutatása szerint jun. 5-ig 143 gyüjtőiven bejött: 1117 frt 50 kr. Kiadás: 69 frt 73 kr. marad: 1047 frt 77 kr. Ebből a takarékpénztárban van: 1010 frt, pénzkészlet van 37 frt 77 kr. Kibocsájtatott 1024 gyüj- tőiv. Ebből beérkezett pénzes: 143, üres: 70. Ösz- szesen 213. Szeretjük hinni, hogy a még kint levő gyüjtőivekből kitöltve küldenek be. Németh Gerő. Jégverés. — Ma délután 4 óra körül, községünk határának nagyobb részét, nyugotról kelet felé vonult rendkívüli jégeső végkép megsemmisítette. A jégdarabok különféle buzogány alakot viselve, majdnem kizárólag galambtojás nagyságúak voltak, közbe-közbe ököl nagyságuakkal vegyítve. — Többen, kik a mezőn voltak, sérüléseket is szenvedtek. — Az ég folyton dörgött, a szél pedig, ami ritkaság, nem volt 'így. A veazutijes felhők elvonultával a B3U azo.ual kisütött, s valón au szomorú iátvmy tárult »el, amidőn a még néhány perczel előbb dús reményeket ígért gazdag terményeinket elpusztulva télies fehér lepellel láttuk eltemetve. — Vanyola, Szent-Iván, P.-Teszér szomszéd községeket is hasonló sors érte. Sipőcz Ferencz• Elmebetegnö. — Veltner Jakabná helybeli zsibárusnő már hetek óta elmezavarban szenvedvén, f. hó 13-án megfigyelés végett Budapestre a Rókusz kórházba szállíttatott. Szerencsétlenség a Tallián-kutnál. — Junius 8-án a Tallián-kutnál Baumann Katalin nevű cseléd-lány vizet akart huzni, de amint a kút kerekét hajtó vasrúd után nyúlni akart, ugyanazon időben a túlsó oldalról egy kocsis ember, ki szintén vizet akart huzni a kereket sebesen mozgásba hozta s a mit sem sejtő leány karját a hirtelen megindult rúd oly erővel ütötte meg, hogy az menten eltört s őt azonnal a kórházba kellett szállítani. Tudtunkkal nem ez az első eset, midőn e kutnál hasonló módon szerencsétlenség támadt, azért czél- szerünek látnánk, ba ily féle esetek elkerülése szempontjából a kút szakértők által megvizsgáltatnék és rajta a kellő átalakítás foganatosíttatnék. Halálozás. Junius hó 9-től 16-áig. Müller Anna, 13 éves, bélsorvadás. Kovács Jenő, 7 hetes, béllob. Sárii Ferencz, 46 éves, vizkór. Rozs József, 11/2 éves, gyermekaszály. íresik János, 4 hetes, veleszületett gyengeség. Bodányi Juli, 4 hetes, időtlenség. Vetzkó Ká rolin, 14 hó, fogzási görcs. Dr. Jischer Béla, város orvosa. Meghívó néh. Dr. Szabóky cAdolf síremlékének a budapesti köztemetőben vasárnap, 1883. junius hó 17-én délután 5 órakor rendezendő felavatási ünnepélyére. Az ünnepély sorrendje: 1. Gyülekezés az orsz. iparegyesület helyisége előtt (uj-világ-uteza 14. s^.) délután 4 és 5 óra között; — pontban 5 órakor ünnepélyes kivonulás a temetőbe a budapesti ipartársulatok és a pesti kath. legényegylet részvétele mellett. 2. A temetőben karének, előadva a pesti kath. legényegylet dalárdája által. 3. Ráth Károly, mint bizottsági elnök által tartandó emlékbeszéd. 4. A siremlék-bizottsság nevében koszorú letétele. 5. Zár-karének, a kath. legény-egylet dalárdája által. Felbivatnak mindazok, kik a hazai iparosok örök emlékű pártfogója iránt kegyelettel viseltetnek, különösen pedig mind azon t. testületek és egyletek, melyeknél az elhunyt akár mint védnök vagy tiszteletbeli tag, avagy bármely más minőségben buzgón közreműködött, hogy a felavatási ünnepélyen mennél számosabban résztvenni szíveskedjenek. Az orsz. Iparegyesület, a fővárosi ipartársulatok, a főt. Kegyesrendiek tanári kara, a IV. kér. főreáliskola tanári kara, a II. orsz iparos- gyűlés közp. bizottsága, a főv. iparos-kör, és a pesti kath. legény egylet küldötteiből alakult Szabóky-siremlék bizottságának 1883. évi junius hó 1-én tartott teljes üléséből. Bath Károly, Sámuel Ferencz, elnök. jegyző és pénztárnok. Vas Gereben Radákovits József élete és munkái. Irta dr. Váli Béla. Budapest. Grimm Gusztáv könyvkereskedése. 1883. (Folytatás.) 1842 márczius havában türelmét vesztve Farkas, egy felterjesztést küldött a bécsi uradalmi főkormánynak Radákovits József gyakornok ellen, vádolva ezt az uradalmi gazdálkodás ellen idegenek előtt szó- és irásbelileg terjesztett ócsárló nyilatkozattal. Márez. 11-én Bécsben kelt leirat által Szép György uradalmi ügyviselő és Farkas Imre tiszttartó bizatik meg, vizsgálatot tartván, kimerítő értesítést küldeni. Miben állott az ifjú bűne? Felhozzák ellene, hogy Paur írnokot halállal fenyegető, ha lovagias elégtételt nem szolgáltat néki. Paurban sejti a tiszttartó besúgóját. Emellett a tiszttartó elhallgatva saját sérelmeit, fennen hangoztatja az uradalom elárult titkai fontosságát. Súlyosítja vádját az, hogy az ifjú elkeseredésében korhely élethez szokva, némely accidentia-pénzt könnyelműen elvert. Ázon ígéret folytán, hogy nem leend sem néki, sem atyjának bántódása, Farkas ösztönzésére leköszön a gyakornokságról. April 1-én ezt terjeszti fel Farkas Bécsbe levelében. Egy másik levelet gyalog szállttá el Enyingről Fürgédre Radákovits József, melyben viselt dolgai voltak leírva, nem nagy örömére szüleinek. Utána megérkezett csakhamar az enyingi zsidók üzenete, kiknél azután az öreg Radákovits ezer váltó forintot pocsékol el uzsora-ka- matkép. A rossz nem jár egyedül. E csapások után, az ifjú dévajkodásai következtében csakhamar nyugalomba helyezik az öreg Radákovitsot oly csekély nyugdíjjal, mi épen szűkösen elég a családot megmenteni az éhhaláltól. A nyugdíjazott Radákovits család általköltőz- ködik Fürgédről Nagy-Szokolyra. Itt tengődnek a szülők — soha nem említve magába zárkozott gyermeküknek, hogy ő oka mindennek. Nem is unszolják, hogy részt vegyen a munkában. Sejthették, hogy a fin lelkében seb tátong — olyan, melyet maga ütött. Az atyai hajlékot elkerülve felkeresi a vidék értelmiségét, s második otthonává lesz a tótkeszii káplán czellája. A tótkeszii parochiákoz tartozó Nagy-Szokolyra viszont ellátogat gyakorta a lelkész Szegfű Mihály. E lelkész s véle Szász István helvét, Balog Imre ágost. nagy-szokolyi lelkészek néha nagyon is csípős szavakkal s komoly rábeszéléssel fáradoznak azon, hogy a zsellérségben lakó s nyugdíjból tengő szülőket mentse fel a gondoktól személyét illetőleg. Hosszú küzködós után, végre elhatározássá erősödött lelke vágya. Távozásra s küzdelemre b&u-Qzza si ©&kát. A szülők gyengédsége, melylyel megoszták véle utolsó javaikat — mlgneheziti terve közlését. Bárha tervét életrevalósága hű bizonyítókának látja is — mégis tétováz. Ismételve szivére tolul a kímélet, mig végre barátai ösztönzései által felbátorítva győz önmaga iránt való kötelességérzete. Nyilatkozik; szüleit meglepi elhatározása és nem akarják elbocsátni körükből. Félnek önmaguk is a vádtól, hogy az ifjú magát tekinti e sanyaruság előidézőjének. Világos lesz előttük, hogy miért kerüli őket? Miért nem oly vidám mint ennekelőtte? s miért vágyakozik el körükből? Midőn belátják a szülők, hogy a lebeszélés nem vezet czélhoz, legalább addig nem akarják elbocsátni körükből, a meddig valamely kis összeget össze nem kuporgatnak. Kölcsön ki sem ad nékik, hisz Szokolyon ők csak oly jött-ment nép. Az ifjú látván azt, hogy utolsó tanulótársa is visszatért a tanodába, ő itt most visszakivánkozik oda, hol meg nem becsülte magát: az„oskolába. Minden tartózta- tás, kérelem hasztalan. Ő szembeszállni óhajt előítélettel és nyomorral. Jogi pályára indul s minden áron ügyvéd akar lenni. Vezeklésre itélé magát az ifjú, küzdelemmel óhajtván kiérdemelni a boldogabb jövőt. Elismétli magányában életét, s tudatára jön annak, miként életfonala kivezet az álmok világából. E rögtöni ébredés azonban nem csüggeszti el, bár lehangolja ama tudat, midőn először látja magát mindenkitől olszakasztva önerőre bízatni. Állapotával hamar tisztába jöhete: nem kiséri más mint a jelen bánata s a jövő gondja. Rokonai, ösmerősei gúnyos jóslásait csakhamar elfeledi, ábrándjai is eltűnnek hamarjában az élet rögös utjain. Egyet nem tud csak feledni, sem kitépni szivéből: a nélkülöző család képét. Ellenálhatlan ösztön kényszeríti kilépni a szülők köréből s jogásznak menni Győrbe. Miként él meg ott, hogyan tartja fenn magát, mivel igazolja amaz osztályokat, melyekről nincs bizonyítványa? Azt ő nem részletezi. Jelszava: mindenáron jogászszá lenni. Nagy-Szokoly lelkészei által lelkében felismert jónak tudata, erőt ad a rossz leküzdésére. Atyja fuvarosa beszállítja Veszprémig. Innen indul meg három húszassal gyalog Pápa felé. Vá- roslőd domboldalán lehevervén, elgondolkozik azon: vájjon miként leszeu ezután? A gondviselés a feleletet a jövendőre hagyta. Kétségbeeséshez vezető kétely ezerszer is bár susogja néki, hogy hagyjon fel a küzdelemmel — de nem tántoríthatja el. A lélek nem volt erőtlenebb a testénél s átélte a szenvedések tengerét. Midőn lépésről lépésre találkozik az élet kiméletlenségivel, megtanulja áldani az anya hajdani szigorát. El-eifárad, de soha el nem csügged; mivel szünetlen szeme előtt áll a bevégzetlen pálya. Puszták viharától edzett testátlóikét megviseli az élet vihara, de megsemmisitni képtelen. Legalólról kezdi az életet s vergődik felfelé. Az első napok ridegsége csakhamar elmúlik. Szülői sora által keltett bánata körükből távoztá- val lelohad. Háttérbe szorúl a múlt, s a kétes jövő kérdése nyomúl előtérbe. Pápára alig ér s im az első házban irgalmas emberekre talál, kik hajlékot és kenyeret készséggel megosztanak véle. Itt nincs nyugta. Mihelyt a szokatlan lelkiharczot, fáradalmakat kipiheni, megindúl tovább. Erőltetett útja közben megtagadja a test a szolgálatot. S im egy pápai fuvaros sárgarépával telt szekerére ülteti s beszállítja jó szóért Győrbe. Fájdalmasan értesül itt arról, hogy hiába tette az útat, az oskolák ott néhány héttel előbb megkezdődtek, az akadémiára beiratkozni pedig bizonyítványa nem elégséges. Nem tud olyat előmutatni, a minő szükséges. Alkalmazást sem kap, a melynek segélyével megkezdhetné félbenhagyott tanulmányait, tehát visszatér Pápára. Enyingi illetőségű Bocsor tanárt keresi fel első sorban, kihez állítólag Köntös, enyingi biró, mások szerint Bocsor hasonnevű rokona vagy testvérje ajánlatával állít bé. Iskolatársai emlékezései szerint Radákovits József Pápára visszatérése után csakhamar az Amadé család plenipotentiariusnak nevezett ügyvéde Simonfalvi József később Temesfalvay ügyvéd irodájában volt alkalmazva, mint Írnok. Saját szó és írásbeli emlékezései szerint, huzamosabb ideig zsidógyermekeket ezelőtt vagy után tanít és pedig állítólag Bocsor által ájánltatva. Állítólag itt reggel nyolez órától délig volt elfoglalva s összes jövedelme a 31 tanítvány után 31 váltóforint volt. Elképzelhető, hogy mennyit kell nyomorogni oly kis jövedelem mellett, midőn hozzá „még nem tudja a szerző takarékosan beosztani. Ő itt is csak olyan mulatni szerető, mint volt előbb s utóbb. A főiskolába csak mint bene- volus auditor járt be, de nem volt beiratkozva. Tanuló társai közül a gyarlóbb lelküek elhide gülve szakítanak véle, midőn értesülnek arról, hogy a lenézett zsidónép közé keveredett. Ö áldja végzetét, hogy ide is bejuttató. Elidegenült társait pótolja a zsidó családok becsülése, kiket kénytelen szolgáim, mivel előbb érkezett társai elfoglalták a jobb helyeket. Neki csak az maradt, mit senki elvállalni már nem tartott érdemesnek. Ez év megtanitá szétfoszló ábrándjai helyében arra, hogy a munkának ára van, igy tehát nem kell félnie a jövőtől. Yigasztalódással látja, hogy a sors még nem verte a földhöz. Több jeles tanulóval barátkozik, kiknek őszinte ragaszkodása elfeledteti a kenyérkeresetével járó kedvetlenségeket. Bárha sorsa azon pályára sodorta is, melyhez szükséges erő rég elemésztődött leikéből, mégis több mint egy évig él s tartja fenn magát Pápán. Elkövetkeztek végre a szünnapok nem nagy örömére hősünknek. Nem kevéssé volt büszke bár önállóságára, bár kielégité őt az egy év alatt gyűjtött életösmeret, remény, oskolai bizonyitványa nem lévén, a tanulmányai után kérdezőskődőknek csak szóval referálni nem tartá elégségesnek. És mégis kénytelen volt bazaiudulni. A beállott nyári hónapok alatt beszüntetve lett a tanoda, honnan jövedelme jelentékenyebb része eredt Az irnobság csak kiegészítő toldalékot képezett, belőle még eltengődni is lehetetlen volt. >