Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-01-21 / 3. szám

Kohay Ftel jntalomjátéka — Tóth Béla derék színigazgató nr e héten adatja az első juta- lomjátékot., Kohay Etel kisasszony javára. A művésznő, ki közönségünk rokonszenvét különösen a Boccaccio-ban festőién elragadó szép megjelenése, szabatos és elegáns játéka, megnyerőén kellemes éneke által már is kivívta, bizonyDyal számíthat közönségünk tömeges pártolására. A jutalomjáték jövő szerdán, január 24-én lesz, adatik „Á kis doctor* melyre a jutalmazandó iránti szívességből Kiss Pista operetteteuor Székesfehérvárról rándul át. A fényes jelmezek is a fehérvári színházból lesznek. Ajánljuk a kedves művésznőt!

Szórakozottság. — Nem mondjuk, hogy épenséggel nálunk történt, de hogy megtörtént, arról szavatolunk. Egy fiatal férj — a szórakozásnak nagy kedvelője — a napokban ellátogatott egyik régebbi ismerőséhez ,egy csésze theára,* — hogy ez az ismerős esetleg nő volt, arról hősünk épenséggel nem tehet; — a kedélyes csevegés közt eltölt boldog órák emlékével gazdagodva tért hősünk »haza“ a látogatásból. Otthon az .aranyos* durczá- san fogadta, hol is maradhatott ily sokáig .Lássa drága muczuskám azokkal az átkozott .kimutatás*- okkal annyit vesződik az ember!* — Azok a csúnya ,kimutatás*-ok !* — sóhajtott a kis menyecske- E közben azonban az .aranyos* kissé merészen álló orrocskája valamit szimatolt a levegőben. »Azoknak a .kimutatásoknak csak nincs „millefleur* szaguk?* — gondolá— s elkezdett inquirálni. A .corpus delicti* — melyből a „millefleur* illat szétáradt egy a férjem-uram zsebéből előkerülő .idegen zsebkendő képében előállott. »Hát ez is „kimutatás“?“ — hangzott a kérdés. — .Lássa aranyom, minő szórakozott vagyok, tévedésből kerülhetett a zsebembe!* — Hogy az „aranyos“ megelégedett-e ezzel a mentséggel, arról hallgat a krónika. Kossz is az a szórakozottság!

Halálozás

Január hó 13 — 19 éig. Farkas István 56 éves, vizkór. Lenner Erzsébeth 68 éves, végelgyengülés. Gyurit» Mária 21 éves, gyomor- és béllob. Cseh János 1 éves, nyavalyatörés. Kadelburger Marta 2% éves, gerinczagylob.

Dr. Fischer ‘Béla orvos.

A népszámlálás és a birtokviszony.

Balaton-Fiired, 1883. jan. 12.

Az .Egyetértés* f. hó 4-iki számában arról vezérczikkez, hogy a legutóbbi népszámlálás szerint 1869-től fogva fél millióval apadt hazánkban a földbirtokosok száma. A tárgy érdekes. Megérdemli,

. hogy mi is gondolkozzunk fölötte.

Nevezett lap két eshetőséget következtet ebből, t. i. .vagy azt, hogy a népszámlálás minősíthetlen hanyagsággal, rosszul, ügyetlenül vezettetett s azért hamis adatokat hozott össze, vagy azt, hogy csakugyan igaza van s ez esetben birtokviszonyaiuk fejlődése egészségtelen.* Hát inkább az elsőt hiszi, mert úgymond, az uradalmak száma nem szaporodott.

Nem oszthatom teljesen e nézetet. Elhiszem ugyanis, hogy a népoBámiáiáo adatai nem nontosak. Következtetem pedig ezt onnan, hogy én is lei- ügyelő biztos voltam községemben s a legszorgalmasabb és lolytonos odaadó munkálkodás mellett is csak a legutolsó időben, vagyis január 10-én, vagy tán 11-én adhattam postára, a járási szolga- biróhoz czimezve, a számláló lapokat és gyűjtő- iveket; holott más felügyelő biztosok, kiknek felügyelete, habár kisebb, de 4—5 községre terjedőit ki, viszonyuk tehát nem volt előnyösebb az enyimnél, mert ügynökeik sem voltak jobbak; 3—4-én már elküldötték az összeszedett adatokat. Ez hát nem lehetett pontos, lelkiismeretes munka, tehát nem is megbízható: mert saját szorgalmas adat-gyűjtésemet sem merem teljesen pontosnak nevezni. Nem biztató jele biz ez a közügyek iránti érdeklődésünknek. — Hanem azért mégsem vagyok az .Egyetértés* véleményén, mert olyan nagy különbség ebből mégis bajosan állhatott elő.

Másik következtetését sem osztom. Mi falusiak látjuk naponkint, tehát tanúskodhatunk felőle, hogy igenis nagy mértékben apadhatott a birtokosok, a kis birtokosok száma a nélkül, hogy az uradalmak szaporodtak volna. Mert ez nem föltét- len szükségesség. A kis birtokosok elszegényednek, megszűnnek birtokosok lenni s birtokuk azért mindig megmarad a másik gazda kezén is kis birtoknak. Csakhogy ezek a kis birtokok most már na gyobb terjedelmű »kis birtokok* lesznek; mert uradalmakká még sem válnak. így például községemben, mely pedig a vidékbeli többi községekhez képest virágzónak mondható, hét és fél év alatt legalább is tiz jómódú paraszt gazda jutott tönkre (követni fogja ezeket még több is), de azért a gazdák száma egyetlen egygyel sem szaporodott s mégis csak kisbirtokosok. A bírói árverésre ugyanis eljöttek a községnek már előbb megbirtokosodott uzsorásai s a végrehajtást szenvedőnek szép birtokain olcsó pénzért szépen megosztozkodtak. így ment és megy ez másutt is, még nagyobb mértékben. És azért uradalmak még sem válnak, legalább egyelőre, a kis birtokokból, és a birtokosok száma mégis egyre fogyni fog. És ez csakugyan nem jól van, ebben egyetértek az Egyetértéssel.

De hát ennek mi lehet az oka? Nem is szükség kimondani, mert mindenki tudja ma, hogy a nagy mértékben kifejlett uzsoráskodás. Ámde ok, szükség nélkül semmi sem történik a nap alatt: ennek is hát okának kell lennie.

Itt ismét nem értek egyet azon, szerintem rövid látókkal, kik az uzsora szülő okául az 1868. XXXI. az uzsora törvények eltörléséről szóló törvényt tartják, szerény véleményem és meggyőződésem az, hogy ez a törvény csak kifolyása volt a meglevő viszonyoknak. (Ne tessék hinui mind a mellett, hogy e törvény mellett pálczát törni akarnék.) Hiszem és vallom, hogy e társadalmi és nemzetgazdasági betegség már jóval a hivatkozott törvény megalkotása előtt fenállott, s létoka előbbi ídöfcbeu keresendő.

Az 1848-iki törvények szabaddá tették a ' tokot, de egyúttal magukra hagyták a birtokoso az államháztartásban pedig lényeges, egészen : katlan és az állampolgárokra sokkal sulyosab nehezedő változást hoztak he, s azon kivfá szabadságharcz a legtöbb polgárt anyagi zavara ejtette. Az igy keletkezett tájékozatlanság, ropt mérvű károsodások és a birtokra még ezekenil egyszerre nehezedő adózás, természetesen, sl igénybe vételét tette szükségessé, lehet moni, minden birtokosra nézve, kisebb nagyobb mikben. De ez nem ment műdén nehézség nél. Akkor még igen kevés pénz- vagy hitelintézetit. Néhány takarékpénztár gyakorolhatta csak a el jótékonyságát. De ezek működése is nagyon niz- kes volt, az időleges viszonyok következtében. Jel- telekkönyvek nem levéu, babár lehetőleg kipucolták is a kölcsöukérők vagyoni viszonyait, sak egyetemleges kezesség mellett adhattak élt, különben pénzük koczkáztatott elhelyezésre Iáit volna. A mellett a pénzforgalom is akkorába gén csekély lévén, a ma már szokásos közvetítésigy- szólva lehetetlen volt. Hitelképességet pedigsak- nem kizárólag az ingatlan adhatott.

Mi volt hát mit tenni? Habár akkor ig az emberek becsületesebbek voltak, az adott szó bbet ért is a mai írásbeli kötelezettségnél: mégisehéz volt sokszor elfogadható kezest fogni, meg >kan, mint ma is, szégyennek tartották adósnak inni; hát hol alattomban, hol leplezetlen nyiltggal, azon magánosokhoz fordultak, kiknek volt llcsön adni való pénzük. Ilyenek pedig akkor, lehemon- dani, csak a százados üldöztetéseknek kitév volt, s ennélfogva keresztényellenes tanokban sdetety és nevelkedett zsidók közt voltak találhatói akik aztán lehetőleg felhasználták a viszonyolt, és bizonynyal mondom, hogy mindenkor kijákották — amiképen a lelketlen pénzüzérek miuderor is ki fogják játszani — a szigora uzsora-törviyeket és csak igen magas — titokban kikötött —kamatozás mellett nyújtottak, csak rövid időr szóló hiteleket, hogy aztán gyakori összeszámoláok alkalmával a hitel-üzletet újra s mindig fenygetőbb állásfoglalás mellett lehessen megkötni. Nei rendelkezem ugyan statisztikai adatokkal, de ;apasz- talásból mondhatom, hogy a közel múlt lökben tönkrejutott gazdáknak 50%-ánál több, az ötvenes években kezdett eladósodni, s e nyavalyájból ki nem gyógyulhatott.

Nem természetes-e tehát, hogy a tejes el adósodások folytán bekövetkezett roppant mérvű bírói árverések alkalmával, a közben birtorvételre feljogosított s pénzzel is folyvást rendelkezi zsidó uzsorások szedték magukhoz majd mindenítt a kis birtokokat (valamint igen nagy mértékben az uradalmakat is), de amelyekből a dolog természeténél fogva, úgynevezett nagy birtokokat, uradalmakat nem alakíthattak, hanem lettek igen gazdag kisbirtokosokká, s így a birtokosok számának okvtt- lenül apadni kellett.

Nem bihetlen tehát, hanem nagyon valószínű, hogy a népszámlálás adatai helyesek, kivált ha még azt is figyelembe vesszük, hogy igen sok uradalmi birtok ment a föutebbi módon egy ember, vagy család tulajdonába, amely bútokét ^-uig előbb e ° -w*» "oa* «Miád birtokait képezték.

Így látván lölfegj»c.v...,uuu némelyek

előtt homályosnak tetsző — szemeimmel a dolgot, következnék a fölötti véleményemnek kifejtése, hogy mi módon volna a baj — mert nagy baj — szerintem, habár csak részben, vagy nagyjában is orvosolandó. De czikkem akkor e lap keretébe bajosan volna szorítható. Ez úttal hát nem szólok arról. Hanem ha megengedtetik,*) más alkalommal, talán a legrövidebb idő alatt, tenni fogom azt. Mert sohasem árt az ügynek, ha a magamféle gyenge elme által próbáltatik is vitattatni.

Justus.

A „szabadságharcz-szobor“ bizottmánytól.

A .Veszprém* t. szerkesztőségének.

Tekintetes s\erkes^tő ur!

Budapest főváros törvényhatósági bizottsága, 1882 évi november hó 8 án tartott közgyűlésében elhatározta, hogy az 1848/9 évi szabadságharcz, az ország szivében emelendő emlék utján megörökít- tessék s kifejezó azon óhaját, hogy ezen szobormű felállítása és leleplezése az ezredéves ünnep egyik részletét képezze.

A honalapítás ezredéves fordulója sokkal közelebb fekszik előttünk, hogysem időt lehetne vesztegetni, ha azt a nemzet méltóságának megfelelően megünnepelni akarjuk, pedig azt méltóan kell megünnepelnünk, mert a törtéuelem és a világ a nemzeti közérzület külső nyilvánulásaiból von következtetést a nemzetek és államok életképességére. — Ezen ünnep méltó részletét találandja a nemzet ejső koronás királyának érczszobor utján való megörökítésében, mert a consolidált keresztény magyar állam megalakulásának, a társadalmi és politikai rend úgyszintén monarchikus alkotmányunk katha tósabb kifejtésének eszméje, szent-István nevéhez és személyéhez fűződik.

Ámde lelhetüuk-e hazánk egész történetében ezen korszakhoz méltóbbat, mint az 1848/9. szabad- ságharczot, mely társadalmi és politikai átalakulásunknak dicsőségteljes mesgyéje, — mely a kiváltságon és szabad democratikus társadalom, a tizedes föld, a censura- és sajtószabadság, az aristocra- tikus rendi alkotmány és parlamentaris felelős kormányzat között, — szóval, a közép és újkor között epockalis határvonalként emelkedik ki. Lehet, hogy vannak ezredéves múltúnkban események, melyeket a dicsőségnek nagyobb fénye, s a gyásznak sötétebb árnya környez; de a mely nemzetünk életében nagyobb forduló pontot jelezne, oly eseményt a magyar királyság megalakulásától fogva hiába keresünk.

Midőn a főváros közönsége ezen hazafias meggyőződésből kiindulva, egyhangú lelkesedéssel meghozta a fenti határozatát, ás az 1848/9. évi szabadságharcznak mint korszakalkotó eseménynek, ezen eseméoyhez, valamint a nemzet kegyeletéhez és a főváros diszéhez méltó és nemzeti közadakozásból létesítendő szobormű általi megörökítésére 25 000 frtot megszavazott; egyúttal a lehető legszélesebb körű gyűjtés vezetésére, a szobor mintájának elkészítésére és a felállítási hely kijelölésére nézve javaslattételre, — szóval a kivitel iránti intézkedésnek részben megtételére, részben előkészítésére és javaslatba hozatalára az alulírott, számos tagból álló bizottmányt küldte ki.

Ezen bizottmány, áthatva azon meggyőződéstől, hogy az a minden szép és nemesért lelkesülő hazai sajtó az ügyet felkarolandja, akkor ezen nemzeti dicsőségünket hirdető s*egész nemzetünk díszére szolgálandó emléknek az ezredéves ünnepély alkalmával leendő felállítása kétségkívül sikerülend; minden az ügy méltóságához nem illő további indokolás mellőzésével, hazafiui teljes bizalommal fordul Tekintetességedhez, tisztelettel kérve, hogy őt hazafias feladatában az ügy érdekében melegen támogatni s működéséről többször szívesen megemlékezni kegyeskedjék.

Kelt Budapesten, a .szabadságharcz-szobor* felállítása tárgyában kiküldött bizottmánynak 1882• évi deczember bó 28-án megtartott üléséből.

Gerlóc^y Károly,

Budapest főváros I-aö alpolgármestere mint bizottmányi elnök.

*) Szívesen. Szerk.

A M. Tud. Akadémia

könyvkiadó vállalatának pártoló tagjaihoz!

Kedvezményi áron ezidén a következő, szintén e hó végén megjelenő munkát bocsátjuk a t. ez. pártoló tagok rendelkezésére, ‘Beöthy Leo: ,A társadalmi fejlődés kezdete.* 2 kötetben. Angol díszkötésben. Kedvezményi ára 3 frt 80 kr. Továbbá; Trefort Ágoston: .Kisebb dolgozatok az irodalom, közgazdaság és politika köréből. Egy kötet. Angol díszkötésben. Kedvezményi ára 1 frt 80 kr. A jelen, harmadik cyklus pártolói az előbbi két cyklusban megjelent minden munkát egvenkint az eredeti előfizetési áron (kötetenkint 1 frt 90 kron) szerezhetik meg; ezek a kővetkezők:

Macaulay. Anglia története. II. Jakab trónra- lépte óta. Angolból fordította Csengery Antal és Zichy cLntal. Második átnézett kiadás. Hat kötetben. (Teljes.) Díszkötésben.

Carlyle T. A franczia forradalom Angolból fordította ‘Baráth FerencHárom kötetben. (Teljes.) Díszkötésben.

Curtius E. A görögök története. Németből fordították többen. Hat kötetben. (Teljes.) Díszkötésben. , .

Hunfalvy Tál. Magyarország ethnografiája. Egy kötet. (Teljes.) Diszkötésben.

Müller M. Újabb felolvasásai a nyelvtudományról. Németből ford. dr. Simonyi Zsigmond. Egy kötet. (Teljes.) Díszkötésben.

Boissier. Cicero és barátjai. Francziából (ordította dr. Csiky Kálmán. Egy kötet. Díszkötésben. (Teljes.)

Lewes A philosophia története. Tbalestő n—4-!n a ..„„lu/.i dnóciy József. Három kötetben Díszkötésben. (Teljes.)

Nísard. A franczia irodalom története. F.<, cziából fordította S$ás% Károly Négy kötetben Diszkötésben. (Teljes.)

cirány János, prózai dolgozatai. Egy kötet. Díszkötés. (Teljes.)

Blundschli J. C. Az általános államjog és a politika története, a tizenhatodik század óta a jelenkorig. Németből ford dr. oAcsády Ignác\. Két kötetben. (Teljes.) Elfogyott A II. kötet külön még kapható.

Gneist R. A jogi állam. Németből fordította dr. Takács Lajos. Egy kötet. Diszkötésben. (Teljes.)

Maine Sumner H. A jog őskora, összeköttetése a társadalom alakulásának történetével s viszonya az, újkori eszmékhez. Angolból ford. dr. Puls\ky Ágoston. Egy kötet. Díszkötésben. (Teljes.)

Todd. Az angol parlamenti kormányrendszer fejlődése és állása. Angolból ford. dr. Dapsy László. Három kötetben. Díszkötésben. (Teljes.)

Carrara. A büntetőjog tudományos prog- rammja. Olaszból ford. Teksics Gusztáv. Két kötetben. Díszkötésben. (Teljes.)

Pauler Tivadar. Adalékok a magyar jogtudomány történetéhez. Egy kötet. Díszkötésben. (Teljes.)

Leroy-Beaulieu. Pénzügytan. Francziából fordította dr. Láng Lajos. Négy kötetben. Díszkötésben. (Teljes.)

A pártoló tagok kedvezményi áron megszerezhetik :

Trefort Ágoston Emlókbeszédek és tanulmányok. Egy kötet. Angol díszkötésben. 1 frt 80 kr

Bánóc^y J. Révai Miklós, élete és munkái. Jutalmazott pályamű. Egy kötet. Díszkötésben. (Teljes.) 1 írt 80 kr.

Pauler Gy. Wesselényi Ferencz, nádor és társainak összeesküvése. 1664—1671. Két kötetben. Diszkötésben. (Teljes.) 3 frt 50 kr.

Kállay T. A szerbek története. 1-ső kötet. Diszkötésben. 2 frt 40 kr.

Lewes G. H. Goethe élete. Fordította S^ás^ K. Két kötetben. Diszkötésben. 3 frt 80 kr.

Az akadémia, midőn jelen vállalatra a hazai közönség figyelmét ismét felhívja, teljes bizalommal reméli, hogy az a nemzeti mivelődés érdekében, méltánylás- és pártolással fog találkozni.

A győri árviz nyomai.

Győr, 1883. jan. 19-én.

A veszedelem elmúlt, a vizek mindhárom folyónkban leapadtak és most a mélyebb pinezék- ből és jégvermekből huzatják ki a vizet.

Báró Kemény Gábor közmunka- és közlekedési minister ur ő exellentiája jan. 17-én délben 12 óra 40 perczkor érkezett városunkba külön vonattal, hogy városunk és a szomszédos községek elpusztulásáról magának meggyőződést szerezzen.

Meg is nézegetté számos kíséretével a veszélyesebb helyeket s azt mondá: hogy az utolsó munkálatok ügyesen vezettettek; a szigeti szakításnál pedig úgy nyilatkozott: miszerint itt a munka úgyis hasztalan lett volna. 0 excellentiája magával hozta Rapaich oszt. tanácsost, Puky titkárt és Futaky hírlapírót. — Győrött az indóháznál a hatóság fejei fogadták és a püspök-várban tiszteletére fényes ebéd tartatott. Január 18-án d. u. 2 óra 35 perczkor elutazott.

Naponkint dűlnek össze a házak, még a belvárosunkban is, hol a pinezékbe viz nyomult, a ház falai végig repednek. — Győr Szigetben már elkezdették a károk felvételét. Révfaluban, Újfalu és Zámoly községekben, valamint az alsó Szigetközben szintén a jövő hét folyamán kezdik meg.

__ Révfaluban és Pataházán hatvanöt ház dűlt le

és folyton dűlnek össze, mely miatt a vizmenekül- tek vissza nem bocsájthatók. Győr-Szigetbeu is nagyon sok ház romba dűlt, még a házhelyet sem lehet sehol ujabbi feltöltés nélkül beépíteni. Emberélet csak annyiban esett áldozatul, amennyiben az illetők vigyázatlanságból a vizbe estek. így történt, hogy az újvárosi temetőben lakó sirásó egyik pásztorral a nagy vizet akarták megnézni és véletlenül egy árokba léptek, hol csak a viz leapadtával voltak holtan megtalálhatók. Zámolyon egy ember nyulakat akart összefogni és egy mélységbe leszakadt a jég közé, és úgy találták meg élettelenül, hogy jobb kezét a jég felületén látták ki- magaslani.

Néháuyan a padláson fagytak meg.

Győr-Sziget és Révfalu lakóinak nagyobb része kertészettel foglalkozik; évekre terjedő károkat okozott az árviz a talaj-, gyümölcs- és egyéb fákban. A méhészet is nagy gonddal ápoltatván, néhány százra megy azon köpük szama, melyekben a természet legkedveltebb s legszorgalmasabb állatkái megfulladtak, és a méhészt kedvelt foglalkozásától egy időre megfosztá.

A gyűjtés folyton eszközöltetik, az ínség naponkint fokozódik, a menekülteket, miután az elemi iskolák szükségeltetnek, a városi inségügyi bizottság magtárakba szállásolta el, hol fütve lesz nekik és naponkint rendes étellel láttatnak el.

Tauer Ferenc\.

Közgazdaság.

„The Gresham“ életbíztositó-társaság Londonban. Ennek az Ausztria-Magyarországban is gyökeret vert életbiztosítási társaságnak 1882. évi június 30 án lefolyt 34-ik üzleti évéről szóló és az 1882. deczember 14 én megtartott rendes közgyűlésén felolvasott jelentése magyar fordításban is előttünk fekszik. Kivesszük belőle a következő főadatokat : A lefolyt év eredménye rendkívül kedvező volt. Ez évben 8095 biztosítási ajánlat érkezett a társasághoz 67.135,575 frt értékben. Ebből elfogadtatott 6584 ajánlat 56.032,250 frt összegben melyért a megfelelő számú bárczák kiállíttattak. A díjbevétel a viszonbiztosításokért kiadott összegek levonása után 12 364,574.25 fr. volt, a miben 1.870,877 ír. első biztosítási év díjai foglaltatnak. A kamatszámla egyenlege 3,048.247.50 fr. volt és a díjbevételekkel a táisaság évi jövedelmét 15,412.821.75 fr.-ra emelte. Az év foiyamábau a társulathoz intézett és általa kifizetésre elfogadott életbiztosítási bárczák- ból eredő követelések 5,941.429.15 fr. tettek ki. A kibázasítási és vegyes biztosítási szerződésekből származó követelések, melyek lejártak, 2,699.440,20 frankra rúgtak. Bárczák visszavásárlására 865.229,60 fr. adatott ki. A biztosítási alap, mely a szerződés kivitelét biztosítja 4.922.457.30 frankra emelkedett. A realizált aktivak teljes összege az üzleti év végén 79.368,882.80 fr. volt. E számításnál nem vétetvén tekintetbe a tárcza vételáron felvett értékeinek érték- többlete, minthogy ezek az értékek nem realizáltat- tak és így nem is tekinthetők azonuali nyereség forrásául. Ez értéktöbbletnek azonban nagy jelentősége van ; szilárdítja a biztosítékokat, melyeket a társaság nyújt. Tőkésítések: 2.332,218.05 fr. a britt kormány értékeiben, 420,129.30 fr., az indiai és gyarmati kormány értékeiben, 15,002.737.90 fr., idegen állami értékekben, 981,488 05 fr., vasúti részvényekben és elsőbbségekben, 23.554,968.85 fr., vasúti és egyéb kötvényekben és elsőbbségekben, 12.309,746.35 házakban, köztük a társaság házai Bécsben és Budapesten, 11.727,267.40 frank jelzálogokban és 13.040,326.90 fr. egyéb értékekben.

Színház.

A múlt hét folyamán oly érdekes műsorral lepte meg Tóth Béla igazgató a veszprémi közönséget, hogy teljes elismerésünk kifejezése mellett azt kívánjuk neki, mikép közönségünk pártolása is arányban legyen a derék sz.nigazgató törekvéseivel.

Vasárnap a ,7bí leány* telt házat csinált, mely tapsolt jó kedvében, megujráztatta a csinos Hanka (Erdey B.) még csinosáét) dalait, és sokat nevetett Misó (Kövessy) tőrőlmetszett komikumának. Berzsenyiné Adél megkapó hűséggel adta a gőgös és pörlekedő Gyarmathynét. Routineját és sok oldaluságát dicsérnünk kell.

Hétfőn Csiky: ,K<w<ír“-jában Kövessy é3 Szenessy Erzsit illeti meg a legszívesebben nyújtott elismerés. Kövessy minden szerepét változatlan kedvvel és leleményes ügyességgel játszta, de hétfőn a kalandra vágyó és megbüntetett patyi- kust igazi bravourral adta. örkerében osztozik Szenessy Erzsiké, a ki igéző megjelenésével és merész modorával igen felfoghatóiag megzavarhatta egy vidéki patyikus szegény fejét. De Tóth Béla is érdemes subalternusa volt gügye princzi- pálisának.

Kedden a vNap és hold* világított — egyszerre, nem mint a kedves operette akarja, — felváltva. Igazán bajos volna eldönteni, vajon Manola (Kohay Etel,) vagy Beatrix (Erdey B.) a ,Nap vagy a Hold volt-e jonzóbb, szeretetteméi-