Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-01-07 / 1. szám
IX, évfolyam. 18§8. 1-sö szám. Veszprém, január 7. ■» ~ wmmmmmrnmm mm--------Ét J — M egyeien e lap a „HIVATALOS ÉBTESÍTÖ"-vel együtt, minden vasárnap reggel. Rendkívüli esetekben különlap adatik ki. — Előfizetési ár mindkét lapra : negyedévre 1 frt Öl) kr. ; félévre 3 frt; egész évre fi frt. Egyes példányok Ara ) 5 kr. — Hirdetések dija: egy hasábos petitsor tere 6 kr.; nyilttérben 20 kr.; minden beigtatásért. külön 30 kr. állami bélyegilleték fizetendő. Kiadóhivatal: Krausz a. könyvkereskedése Veszprémben. Ide küldendő minden előfizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió. VESZPRÉM közgazdasági*, társadalmi-, helyi- s általános érdekű MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. Hagánvitáknak s személyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha valódiságuk iránt bizonyíték szereztetett be. — Bérmentetlen leveleket a szerkesztőség csak ismert munkatársaktól fogad el. Szerkesztőségi iroda: Vár 4. sz. a. — Ide czimzendo a lap szellemi részét illető m i n d e ii közlemény. Előfizetési felhívás! A „Veszprém“ és „Hivatalos Értesítődre Negyedévre.........................1 frt 50 kr. Félévre .................................3 „ — , Eg észévre.............................6 , — , A balaton-melléki szőlőművelés védelmében. Ős termelésünknek határozottan magyar specialitása: a szőlőművelés. Hazánk is kedvez a szőlő-fajtának, de meg a népében is megvan az előszeretet, melylyel bizonyos kedvteléssel a szőlőtőkét miveli. Reclus Elisée, a híres franezia geograf, azt mondja rólunk: „La Hongrie est le pays vinicole le plus riche de l’Europe;“ hogy Közép-Európának nincsen hazánknál gazdagabb bortermő országa. Nincs is, a mi a bor jó voltát, zamatosságát, finomságát illeti. Mert az a hegyaljai, badacsonyi vagy somlyai, vulkanikus tuffban termő szőlő olyan, hogy az olasz, spanyol, franezia és fokföldi u. n. Gap-borok hozzá képest csak másodrendüek. — De mennyiségileg bizony, daczára a közel 300,000 hectárt elfoglaló szőlőknek, még sem produkálunk annyit, a mennyit ily megművelés alá vett nagy területtől megvárhatna az ember. Volt Veszprémnek és a Balatonvidé- kének egy derék püspöke : a boldogult Ranolder János püspök, a ki sokat, igen sokat tett a balaton-vidéki szőlőuek érdekében. Azon nemes hazafiak sorába tartozott ő is, kik munkával, tettekkel szolgálják a hazát. Munkája meghozta gyümölcseit. A balaton-vidéki szőlő-mivelés és pinczegazdálkodás föllendült! Most azonban oly baj fenyegeti a hazai s, fájdalom, már a dunántúli szőlőket is, mely ellen a legnagyobb óvakodás és védekezés mellett is gyönge a szőlő- mííves. A phylloxera-vés\t értem. Az a kis féreg megtette európai körútját. Tömérdek kárt okozott a franezia s német- országi szőlőkben, ellepte Styriát, Krajnát. Alsó-Ausztriát, betört Délmagyarországba, sok ezerre menő kárt okozott a szőlő- kulturának, s mint tudjuk, már a Balaton- vidéken is mutatkozik. Nem czélunk ez alkalommal a rovar élettanát, kiirtási módját ismertetni, megtették és megteszik azt a szakiratok brochureök, felolvasások stb. Legyen szabad azonban egynémelyik észrevételemet megtennem, a melyek különösen a védekezésre vonatkoznak, s melyek annyiban bírnak talán némi sulylyal, mivel ez irányban tapasztalataimból beszélek. Délmagyarországon létemkor bejártam a phylloxerás helyeket. Akkor csak jelentkezett a rovar. Itt-ott ijesztgették egymást az emberek phylloxerával. A délmagyarországi természettudományi társulat ugyan mindent megtett, hogy a baj komoly voltáról győzze meg a lakosokat. Azonban ugyanazt a hitetlenséget, közönyt, apathiát, sőt ellenszenvet tapasztalánk akkor ott, minőt jelenleg a Balaton-melléken. A nép idegenkedett a biztosoktól. Volt eset, hogy kapával űzték el a phylloxera-keresőket. De valljuk be őszintén, — e biztosok meg is érdemelték e fogadtatást. Többnyire olyanok ajánlkoztak phyl- loxera-biztosoknak, kik szakmájukra nézve mindenek voltak, csak természetismerők nem. így a többi között, historicusok, philolo- gusok sőt még végrehajtók is. Persze azok akkor láttak először életükben phylloxerát és csak is ott tudták létét konstatálni, a Mondd, leányka, honnan e hatalmad ? Honnan vetted a varázserőt ? ! Mely a kihamvadt, kiégett szivembe Újra fényes eszményképet szőtt. Erőd a báj, hatalmad a szépség, Eszközöd a szédítő varázs, Mely váratlan, észrevétlen éget, Mint elrejtett izzadó parázs. Újra merész, vágyé ifjú lettem, A ki hévvel hisz, remél, szeret, S keblemben két boldogító érzet Vágy, szerelem foglalnak helyet . . . S ime, ime! most ismét rajongok Mint pogány a bálványkép előtt. Aki, bár nem tudja, mit imád, de Érzemónye annál égetőbb. Elemér. A great-wingelbury*i párbaj. Irta: Boz Dickens. Augol eredetiből fordította Bállá Mihály. (Folytatás.) Ha mr. Trott niucs ily gálád helyzetben, első dolga lett volna a derék embert nyakszirten csipni és a lépcsőn ledobni, vagy csöngetni és ajánlani a fogadósnak, hogy bocsássa el szolgálatából. De fékezé magát és a jutalmat megkettöztetve, megmagyarázó neki, hogy a levél egy tervezett béke- háborítást ad tudtára a mayornak. A szolga visszavonult, ünnepélyesen hallga tást fogadván; mr. Trott pedig oly lelki uyugodt- sággal ült reggelijéhez, a milyent Hunter levelének vétele óta még nem érzett. * * * A londoni postakocsin érkezett le úti hölgy lépett be szobájába, és alig vetette alig köpe- ' nyét, már egy levelet küldött Overton József hol az már igen elterjedt vala. így történt, hogy Délmagyarország szőlőinek jókora része elpusztult. Az eddigi phylloxera-biztosi véd-intéz- kedés tehát hibásnak bizonyúlt be Délma- gyarországon, s olyannak fog bizonyúlni nálunk is. Pénzbe is került, mint mondják 600,000 írtjába van az államnak és — még sem akadályozhatta meg a veszedelem tovaterjedését. Nem azért, mert 1) kevés volt a kiküldött biztos és 2) mert azok 9/i„ nem értett phylloxera-vészes szőlők, hogy úgy mondjam, pathologiájához. Nézetem szerint tehát, kárhozatosnak tartom a veszélylyel szemben a könnyelműséget, a nembánomságot, másrészt azonban kívánatosnak, hogy mentül nagyobb számú phylloxera-keresők küldessenek ki. A\okat pedig előzetesen be kell tanítani a phylloxerás tünetek könnyű felismerésére. Nem olyan mesterség az, hogy ügyes magyarázat után bárki el ne sajátíthatná. Annyi a népiskolánk, polgári, - gazdasági iskolánk, lehetne biz ott ingyen oktatást adni a phylloxera felismerésére, díjazni azon tanítókat, a kik ki tudják mutatni, hogy ily előadásokat foganattal tartottak, s így majd a köznépből válnak ki önként, phylloxera biztosok, kik jobban és olcsóbban fogják határuk szőlőit védeni, s az észrevett bajt kiirtani, mint a messze városból jött drága napidíjas honorácziórok. Mentsük meg szőlőinket, mig van mit, mert ha a Balatonmellékének szőlőkultu- rája is tönkre megy, alig ha fogunk éven- kint Magyarországban 30—40 millió forint értékű bort producálhatni s egy bő kereset-forrásunkkal ismét kevesebb lesz. Czirbusz Géza. Esquirehoz, Great Wingelbury ügyésze és mayor- jához, melyben rögtöni látogatását kéri, egy rendkívül fontos magánügy elintézése végett, oly dolog, mely nem tűr késedelmet. Mr. Overtont meglepte a levél, mind a mellett azonnal leakasztotta szokott fogasáról széles peremű kalapját és a fő-utezán keresztül a Wingelbury Armsba sietett, hol a ladynál azonnal bejelentetett. »Bocsássa be a geutlemant,* utasítá az idegen hölgy a szolgát. A gentleman belépett. A hölgy fölkelt a szofáról; a mayor egyet előre lépett és néhány pillanatig mindketten némán tekintettek egymásra. A mayor mintegy negyven éves, díszesen öltözött fürge nőt látott maga előtt; a nő, egy nála tíz évvel idősebb, simára borotvált arczu férfit, posztó-nadrággal, fekete kabát, nyakkendő és keztyüvel. »Miss Julia Manners!* kiáltá végre a mayor, »valóban, ön bámulatba ejt.* ,Az elég nem szép öntől, Overton,* válaszold miss Julia, ,én elég régen ismerem önt, hogy semmi íölött se csodálkozzam, a mit ön tesz és öntől is elvárnék hasonló udvariasságot.* „De megszökni, a szó szoros értelmében megszökni, egy fiatal emberrel!* szabódék a mayor. »Talán csak nem kivánja tőlem, hogy egy öreggel szökjem meg,* volt a hideg válasz. ,És még tőlem, magam forma korú és állású embertől, a város mayorjától ilyesmit kívánni!* kiáltá Overton bosszúsan; egy karszékbe veté magát és zsebéből elővéve miss Julia levelét, hogy megbizonyosodjék, vajon igazán jói olvasta-e ? „Overton,“ válaszoló a lady, »szükségem van az ön segítségére és elvárom azt. A jó öreg Cornberry életében, ki ki.* ,Ki önt el akarta venni, de nem tehette, mert meghalt, és önre hagyta minden vagyonát, a nélkül, hogy önt személyével terhelte volna,* egészité ki a mayor. „De talán arra is emlékszik,* válaszold miss Mi újság a nagy világban? Gambetta uj év napja előtti éjjelen öt percz- I czel éjfél előtt meghalt. A hírlapok különböző képpen ítélik meg a volt dictatort. Legérzékenyebben érzi vesztességét a köztársaságiaknak azon pártárnyalata, mely Gambettát az elnöki székre akarta volna emelni. Párisban .nemzeti“ temetése lesz, Nizzában pedig atyja kívánságára egyházilag temetik el a hullát. Wimpffen Jelix gróf, párisi osztrák-magyar nagy követ decz. 30-án történt öngyilkossága nagy sensatiót keltett. A »Deutsch Tagbl.* úgy tudja, hogy Hirsch báró, egy a párisi börzén ismére finánczialis tekintély, fölhasználta volna a gróf nyerési vágyát és visszaélt bizalmával, a miért a grófot politikailag compromittálta. Mások szerint vagyoni állapota egészen rendben van. Oroszország Kis-Azsiában az örmények között izgat. Czélja a törököt ott gyöngíteni, bogy a Balkán-félszigetből kitolhassa. Konstantinápolyban újra szultán elleni ösz- szeesküvést fedeztek föl, a miért a szultán örökös rémülésben él. Rómában Oberdank kivégezése miatt tüntetnek az osztrák-magyar követségi palota előtt. Miaap kővel dobták meg a követ hintáját, január 4-én pedig négyszer lőttek palotájára. Hazánkban a Duna árja rohamosan nő. Pozsonyban több utczában és a baltéren kiöntött. A pesti alsó rakodó partot szintén elárasztotta, a Margit-szigeten a romokig hatolt, s félő, hogy a 6 méter magas ár komoly bajt hoz fővárosunkra, kivált, ha a Maros, Szamos, Tisza áradásai miatt víztömege le nem folyhat a karani sziklaszorula- ton. Hírlik, hogy Ordódy miniszter azért lépett vissza, mert a Duna szabályozására vonatkozó terveit mellőzték s a kért suhventiót megtagadták. A veszprémi jótékony nöegylet. I. ad vagyoni állapot. 1. Tallián Pálné-féle alap. . . . 15,000.— 2. A veszpr. takarékp. alapítv. . . 444.— 3. Alstadterés Schweiger-alap. . . 148.98. 4. Tartalék-összeg ......................... 24 78.74. 5. Földteherment. kötvény , . . . 52.— 6. Alapító tagdíjak .................... . 500.— 7. Munka-alap.............................. 8. Készpénz az év végén . . . . 148.— összesen: 18,803.31. II. Jövedelem. 1. Pénztári maradvány 1881. végén . 48.33. 2. Takarékpénztári kamatok . . . 774.78. 3. Tagsági díjakból befolyt . . . . 371.— 4. Műkedvelő előadások jövedelme . 308.—í Julia könnyen elpirulva, „hogy a szegény jó öreg, életében önre bízta vagyonának kezelését és csak az a csoda hogy gazdája helyett nem az sorvadt el az ön kezei közt- Ón akkor tudott magán segíteni; segítsen most rajtam.* Overton világfi volt és ügyész; néhány ezer tévedésből az ő zsebébe vándorolt font emlékét ujulni érezte; köhécselt, mosolygott, néhány pillanatig hallgatott és végre kérdő: »Hát aztán mit kíván tőlem V* ,Azt nehány szóval elmondhatom* — válaszold Miss Julie — ,A kedves Péter lord“ — ,Ez ama fiatal ember?* szakitá félbe a mayor. ,Ama fiatal nemes ember," válaszold a lady erős uyomatékkal. ,A kedves Péter lord szörnyen fél családja ellenkezésétől és azért jobbnak találtuk titokban egybekelui. Hogy minden gyanút elkerüljön, azon kifogással hagyta el a várost, hogy tiszteletre méltó barátját, Flair Ágostot látogatja meg, ki — miután ön is tudja — onnan vagy uegyven mértfölduyire esik. Csak hű szolgáját vitte magával. ügy egyeztünk meg, hogy én ma egyedül érkezem ide a londoni postakocsival, ő pedig, elbocsátván szolgáját, ugyancsak ma délután fog megérkezni.“ »Nagyon helyesen,“ megjegyzó Overton; »aztán megrendeli a posta-kocsit, és önnel együtt Gretna Greenbe hajtat, a nélkül, hogy egy harmadik személy jelenléte, vagy segélye szükséges lenne.“ »De nem úgy van ám,“ válaszold miss Julia. »Mert hát tudja, minden arra mutat, hogy a kedves Péter lordot övéi nem tartják valami okos, tisztult főnek és amint észre veszik távozását, üldözni lógnak bennünket ebben az irányban, Azért, hogy az üldözőket kijátszbassuk, szeretném, ha a bázbeliek azt hinnék, hogy Péter lord egy kissé zavart elméjű, ámbár nem veszélyes és én tudta nélkül várom őt, hogy a postakocsin egy magánintézetbe vigyem Berniekben. Ha kevésszer mutatnám maA „Veszprém“ tárczája. im: ........................... Mo ndd, ki vagy ? hogy úgy rajongok érted, Mint pogány a bálványkép előtt. Aki, bár nem tudja, mit imád, de Érzeménye annál égetőbb .... . . . Szép vagy, szép, mint azon álomkép, mely Merész ábrándim közt született, Melyet lelkem, bármint üzött-hajtott, Soha, soha el nem é-hetett. Szép vagy, mint a liliom kelyhében Megfürödött hajnal-fénysugár, Ki elejted magát az erényt is, Ha sokáig nyomdokidba jár .... Szép vagy, mint az álmok királynője Mint egy csábos Tündér Ilona, Bájaidban van megörökítve A szépségnek varázs-temploma. S bár a szivem már régen kihamvadt, S hideg mint a kialudt parázs. Életjelét csak alig mutatja Más, mint egy-egy fájó dobbanás .... S ha nekem is oly ragyogó szép vagy,* Úgy meg vagyok bűvölve veled, Mily szép lehetsz az előtt, aki még Ifjú szivvel hisz, remél, szeret. Azt hivém, hogy e kifáradt lélek, Melyet a sors annyit hányt-vetett, Élőhalottként tán nem is érdekli Ezt a csalfa, hazug életet, És te ime újra megteremtéd Lelkemben a fakadó tavaszt, Mely a szívben újra vágy, szerelmet, S hervadatlan rózsákat fakaszt.
