Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1882-04-16 / 17. szám

Az élte9ebbek, a hivatalnokok megvetó'leg bán­janak a káromkodóval, kérjük, intsük, hagyjon fel e rút szokással. Még akkor is, hajó akarata figyel­meztetésünkért hálátlanságot tapasztalnánk, ne csüg­gedjünk. Eszembe jut erről egy adoma: Káromkodik a kanász reggeli disznó-kihajtás- kor s ugyancsak szidja a csürheléket, hogy szavát nem fogadják. Hallván ezt udvaráról a jámbor tiszteletes, megszólítja a kondást. Ugyan hallja kend, miért szidja úgy ezeket a szegény állatokat. Ugráljon csak tiszteletes uram előtt is úgy a betű, mint ez a sok csürhelék, fogadom, meg nem állaná szó nélkül, veté oda a szót egész indigna- tióval a megszóllított. Ha a káromkodók kevesebb tiszteletben ré­szesülnének mint különben, ha megvetőleg néznénk rájok, föl sem vevoleg — mintha ránk nézve nem is léteznének, — járnánk el velük szemben, az az irántok tanúsított közöny hihető más gondolatra térítené őket, kiábrándulnának. A munkaadók csak oly egyéneket fogadnának dologra, kik nem káromkodók. Kádártán ezelőtt 6 ével a káptalannak volt egy katonaviselt hajdúja. Ez a pajkos káromkodó munkást a munkától kiál­lította, a mezőről haza küldte. Befejezésül mondhatnám: alakítsunk — mint már több helyen van — káromkodás elleni egyle­tet. Én megvallom, a fölkapott egyleteskedésnek nem vagyok barátja. A sokféle egyletek közt mint valami labyrinthban az ember Ijpmar utat veszt, irányt téveszt. Legyen mindegyik ember egy egy­let, az egyleti alapszabályok benne összpontosulja­nak, belőle folyjanak ki. Különösen a tanító igye­kezzék oda hatni, hogy az Isten neve mindenütt kegyelettel említtessékl Ü^Qémeth Gerő. IRODALMUNK. A „Milimári“ pályanyertes népszínmű köz- tetszésben részesült dalainak első füzete, mely a következő dalokat tartalmazza: 1. Csillagos a hold­világos éjszaka. 2. Tejes gyertyát égetek én. 3. Esik a hó, csúszik a szán. 4. Kopogós a czipőm. 5. Akár mit beszél a lány (Árva Zsuzska népszínmű­ből) megjelent a «Harmonia* magyar zeneművészek társulata kiadásában. A dalokat Huber Sándor ur ismert nevű népdal zene iró tette le énekre zon- gorakisérlettel. Kapható a társulat nemz. zenemű­kereskedésében (váczi utcza 3.) Ára 1 frt. A máso­dik füzet, mely a szenzatiót keltett «Milimári Couplet,-et tartalmazza még e hét folytán meg­jelenik. Kapható Krausz Armin könyv- és papir- kereskedésében Veszprémben. „A budapesti Munkácsy ünnepélyekhez“ Ma­gyar Khapsodia zongorára szerzé: Liszt Ferencz. _ra 1 frt 50 kr. Kiadja Táborszky és Parsch Bu­dapesten. A t. ez. zeneközönség a fentebbi czimen egy kiváló műbecsü zenemű birtokába jut. Liszt Ferencz ezelőtt mintegy 30 évvel irta, és tette közzé egymásután 15 magyar Rbapsodiáját, melyek már az egész művelt világon ismeretesek és el vannak terjedve. A szóban forgó mű, folytatása azoknak, s igy könnyen érthető, miszerint annak megjelenése iránt az egész zenevilág a legnagyobb érdekkel vi­seltetik. Kapható Krausz Ármin könyv- és papir- kereskedésében Veszprémben. A éMagyar Lexikon 99. füzete is megjelent s a mű biztos szilárd lépésekkel halad befejezése felé. E füzet a Konstantinápoly szótól a kos szóig terjed s igy remélhetjük, hogy e közhasznú mű, mely az egyetemes ismeretek rövid, de világos és kimerítő társháza, s melynek egyetlen magyar em­ber könyvtárából sem lenne szabad hiányozni, 150 füzetben csakugyan be lesz fejezve. — A kiadók (Wilckens és WaidI Budapesten, koronaherczeg-utcza 3.) a mű könnyebb megszerezhetése czéljából igen előnyös fizetési feltételeket állapítottak meg, a meny­nyiben 6 frt előleg és további 3 frt havi részlet fizetése mellett az egész munkát megküldik. Színház. April 9 én, vasárnap: ,Rang és mód.* Irta: Szigeti J. A mű egyike azon szerencsésen megvá­lasztott tárgyú műveknek, melyek többé kevésbbé a legtöbb igényt tarthatnak a korai elhalás elleni meg­mentésre, mert általános szempont alá eső s ügye­sen feldolgozott anyaga a jelen korból vau merítve, élénken feltüntetve korunk társadalmi bajait, beteg­ségeit viszásságait. Korunk társadalmi állapota pl. szabad utat nyitva, megadja a törekvő léleknek a még oly fényes, a még oly magas állást is, nem adja meg azonban azon segédeszközöket, a melyek­kel magas állásának fényét lentarthatná, kifejthetné, mit .pedig épen korunk kórszelleme kérlelhetlenül megkövetel. Így áll be a viszásság, miből kész a pénzügyek körüli zavartság, mely rendesen a csa­ládnak leggyászosabb sorsra jutásával szokott vég­ződni. Egy ilyen fennálló viszszássagot társadalmi életünkből tár elénk a költő e müve. — Az alacsony sorsból önerejével tekintélyes állásra fölvergődött, nagyságos, meltóságos s a jó isten tudja micsoda nagyhangzásu titulusokkal lóiczifrázou magusrangú Bannai tiábor és Clansse neje rangjuknak megfe­lelő s elodázhatlau követeléseinek terhe alatt tönkre jutnak; kiket azonfölűi a lelketlen uzsorások is iparkodnak, segítenek kiszivattyúzni. Az estélyek... hja , czím, a czím, az az átkozott czím* — csak­hamar fölemésztik a tisztán állása után járó kész­pénzből élő családnak pénzbeli erejét, mi az uzso­rások Moloch karjai közé juttat, mit péuzsikkasz­tás követ,’s öngyilkosság vagy börtön fejez be. E logszomorubb sorsra jutástól a takarékos s jómódú falusi nagybátya Bannai Gerő menti meg a már- már elmerülőket. Ezt dolgozta fel az ügyes tollú Szigeti J., s adták elő Károlyi jeles színtársulatának jeles tagjai. Előadták pedig úgy, hogy még az olyan szigorú követeléssel föllépő kritika igényeinek is megfelel­tek. — Szép reményekre jogosított fel minket Ká­rolyi úrnak jól szervezettségéről ismert színtársu­lata és e reményünkben nemcsak hogy nem csa­lódtunk, sőt bizonyosakká tétettünk, hogy azok va­lóban alaposak; mert még az olyan kevésbbé hálás szerepet is, minő Clarisse-é, Győrfi Ida úgy oldotta meg, hogy vele a mű e részének gyöngéjét nem engedte éreznünk; a többi szereplők is igyekeztek megfelelni feladatuknak, s igyekezetük nem volt meddő, mert igazán élvezetessé tették nekünk ezen estét. Azonban e szép összműködésben mégis ki­tűnt kedves játékával Czecz Katalin az Irmai sze­repben és Szathmáry K. (Bannai Gerő) ki a leg­szelídebb ép úgy mint a legviharosabb lelki állapot kifejezéseiben egyaránt megnyerte a köztetszést; mit nem késett a kevés számú közönség zajos tapsaival vegyített éljenzéseiben tudtul adni. Nem a tervezett s kiszámított, hanem a hatás pillanatá­ban lelkesülten kitörő tetszés uyilvánulások az ér­dem elismerésének igazi mérvadói. Igen helyesen választotta Károlyi Lajos szín­igazgató úr a jónevü költőnek e jeles színművét, hogy vele előadásait megkezdje. Dicséretreméltó a tapintatosság, becsülendő az Ízlés; amaz, mert er­ről tesz bizonyságot; ez, mert amarról szolgál ké­sőbbre tájékoztatóul. Tette ezt a jeles színigazgató úr kétségkívül azért, hogy e város jóizlésü közön ségét meggyőzze öuizlése becséről, a színpad igazi feladatáról s hogy ügyének megnyerje. — Volt idő, midőn e város közönsége a színi előadások iránt tanúsított közönye által kiérdemelt vádat az által vélte elháríthatni magáról, hogy a hibát a színtár­sulat gyönge erőiben, könnyelműséggel vegyült gyönge előkészültségben, majd épen mint legutóbb egyik színigazgató által elkövetett ama ballépésben kereste, mely önkényt idézte volna elő az általános közönyt. Sajátszerü, hogy az ilyenemü neheztelések mindig akkor kaptak lábra, midőn épen megláto­gatta városuukat valamely színtársulat; s ismét sa- játszerü, hogy a társulat távozta után unalmas, ki­halt, életnélküli város stb. efféle panaszok tölték be a levegőt. T. közönség! Ha eddigelé volt is némi parányi ok a kibúvó ajtók után látni, melyeken önvádunk alól kivonjuk magunkat, — — ma már nincs. Károlyi Lajos úr színtársulata oly jól van szervezve, hogy az amolyan kicsinységek miatt sem állíthatjuk ismét a társulatot bűnbakul. A színigaz­gatónak ezen első előadás által kimutatott tapinta­tossága elég garantiát nyújt művelt Ízléséről. Mi okozta tehát, hogy t. közönségünk oly nagy mérvű apathiának adta jelét ezen első előadás alkalmával is; s oly gyéreu szállinkóztunk be abba az egyszerű terembe, a melyben a végig játszott színmű elő­adásának igénytelen tanúi a színpad deszkái elfe­ledtették velünk, hogy egy kissé megbámult falak között vagyunk s a melyben úgy érezzük magun­kat, legalább ezen alkalommal úgy éreztük, mint kik az erkölcs és jóizlés nemesítő templomába lép­tünk. T. közönség! Károlyi Lajos úr jeles színtársulatában felta­láltuk azt az erőt, azt a képességet, mely jelenleg egyedül bírná elűzni a nyomasztó unalmat, mely estéinket oly terhessé oly panaszossá tette. Adjunk tanúbizonyságot jó ízlésünkről, adjunk a jó és szép iránti fogékonyságunk és lelkesedésünkről! Köze­ledjünk egymáshoz, szüntessük meg azon akadá­lyokat, melyek annyi elszigeteltséget szültek kö­zöttünk. Tegyük kellemessé napi fáradalmaink után legalább estéinket, használjuk tel az időközönkint hozzánk eljövő színtársulatokkal kínálkozó alkalmat, mely bennünket közelebb hozna egymáshoz; pártol­juk ne csak szóval, hanem tettel is az ilyen élet­képes színtársulatot mint Károlyi Lajos derék színigazgató űré, kire már a múltból is oly kedvesen emlékezünk, s ki még mindig jól szervezett társu latával az élet nehéz napjainak keserű örömébe annyi édesörömet vegyített, oly sok kedélyes órát, élvezetes estét szerzett nekünk. Ne engedjük, hogy a közöny az apathia rajtunk erőt vegyen, mely ma­gában véve is lassan, de biztosan működő, testet- lelket ölő méreg, hanem lelkesüljünk buzduljunk a jó, a szép iránt. Támogassuk részvétünkkel s ápol­juk tömeges látogatásunkkal e színtársulat jeles előadásait. Hiszen az élvezet a mienk, mi élvezünk, mi élvezzük az est kedélyességét! Ne vonjunk meg önmagunktól ily nemes élvezetet s ne taszítsuk el magunktól az ily nemes élvezetet nyújtó hazai, de­rék színtársulatot! A múltakért mások botlásai és emberi gyöngéiért a most itt működőket, kiknek mások elkövetett gyöngéiben részük nincs, büntetni engedni részvétlenségünkkel... — épen nem nemes lélek tulajdona!!... Egy jelenvolt. Hétfőn, ápril 10-én adatott: A szerelem sötét verem. Eredeti népszínmű dalokkal. — Az előadás minden izében kedvderítő volt, kár, hogy a közön­ség boszantó kevés számmal volt jelen. Szerdán áprilhó 12-én adatott «Robin orvos, vagy könnyelműség és lángész.“ Eranczia vígjáték 1 felvonásban. Ami a darabot illeti szellemes; de bármely színmű csak úgy válik a színpadon jelesre, ha a közreműködők is összhangzatosan játszanak s ezt az előadásról legnagyobb elismeréssel mondhatjuk. Valóban meglepő volt azon correct előadás, mely szerdán lefolyt; különben Károlyi színtársulata a vidéki színtársulatok között első helyet foglal el, azért a színtársulat méltatása commentárt nem igé­nyel. A női szereplők közül elismerést érdemelnek:. Czecz Katalin (Mari), Rokonszenves alakjával sen- timentalis szerepét ügyesen adá, Molnár Gizella (Éva) jól alakított. A férfi szereplők közül különö­sen kiemelendő Szathmáry (Garrik Dávid) koponyás játékával, kitűnő mimikájával folyton derültségben tartá a csekélyszámú közönséget. Haray (Jackson; jól beletalálta magát szerepébe. Sziklai (Mallam Arthur) jól alakított. Ezután előadatott «Szép Ga- lathea*. Irta: Poly Henrion. Az előadásról csak jót Írhatunk. Rajner Antónia (Galathea) igen fino­mul játszott s szobor alakítása igen ügyes volt.— Kedves csengésű széphangja a kevésszámú közön­séget a méltányos tapsra indította. Osztozott vele az elismerésben Hatvaniné (Ganimed) ki jól ját­szott és jól énekelt. A duett, melyet Rajner Antó­niával adott elő valóban gyönyörű volt. Jól játszottak s szépen énekeltek Hunfi (Pigmalion)és Szép (Mydas.) Csütörtökön ápril 13-án színre került: Könyv­tárnok vagy a két Róbert. Vigjáték 4 fölvonásban. Az előadás összevágó és kerekded volt. Különösen kitűntek szabatos alakításukkal: Károlyiné, Czecz Katalin, Győrfi Ida, Molnár Gizella Szathmáry K. Károlyi A , Hatvani, Szép, Sziklai. Közönség kevés. Tözsdespekulatió. Veszprém, 1882. ápril 12. A «Veszprém* czimü hetilapban múlt hó 3-án megjelent legutóbbi tudósításom óta több mint öt hét folyt le. A Skobelev — episod által megrémített tőzs­dén félreismerhetetlenül szilárd alaphangulat mellett teljes üzlettelenség uralkodott, egészen márczius hó utolsó negyedéig. Ezen idő alatt mondhatni, az egész üzlet a hitelrészvényeknél folyt le, melyeknek ár­folyama a szerint, amint vagy a hausse- vagy a baisse-párt volt erősebb, nehány forinttal emelke­dett vagy alább szállott. A piacz szilárdságáról ta­núskodott az a körülmény, hogy mig általában az üzlettelenség nyomni szokta az árfolyamokat, addig most a stagnatió mellett még a létező igen erős contremine sem volt képes az árfolyamokat lénye­gesen megcsökkenteni. Az emelkedő irány folytatását gátolták a tőzsde politikai aggodalmai, — de az Európa szerte ural­kodó pénzbőséggel szemben — melynek folytáu a londoni bank a kamatlábat lassankint felényire alá­szállította — az árfolyamok nem is csökkentettek. Ezen financziális momentumok mellett az ava- tottabbak egy hatalmas kéz titkos működését is vélték észlelhetni, amely hatalmas kéz az árfolya­mokat minden kedvezőtlen benyomás ellen tartani iparkodott. Rendszeresebben ugyanis mint a tavasz, — szokott évente beállani pénzügyminisztereinknek pénz­szükséglete, melynek fedezése mindenkor zsíros fa­latja volt a hatalmas pénzcsoportok versenyzésének. Ezen kilátásban levő üzlet sikeres lebonyolításához azonban jó tőzsdei hangulat szükséges, — mert a nagy közönség csak akkor szeret értékpapírokat vá­sárolni, ha az irány emelkedő. A pénzügyminiszterek ez idei szükséglete — hála a herczegoviuai zavargásoknak — a szokottnál is nagyobb leend és összesen Lajthán innen és túl meghalad vagy 150 milliót. Ezért, — meg hogy a 6%-os magy. arany­járadék converziója mielőbb folytattathassék, — a hatalmas kéz titkos működése. Az adósságcsinálásnál a magyar pénzügymi­niszter volt az első, ki a Rothschild-csoportnak a múlt hó vége felé 27 millió 5%-os papirjáradékot adott el 86 % átlagos árfolyamon. E járadék ma 87-40-en áll és árfolyamában igen valószínűleg csakhamar emelkedni fog. Az emelkedő irány diadalához a Rothschild- csoport ezen első idei üzlete adta az impulsust, — és az újabb időben jobbra változott politikai viszo­nyok ez irányt hosszabb időre biztosítani látszanak. Különösen kedvező hatással van a tőzsdére a herczegóvinai lázadás leküzdése, és Ignatiev-nek mellőzése a orosz külügyi tárcza betöltésénél, — melyre a békeszeretetéről ismeretes Giers lön ki­nevezve. Úgy látszik, hogy az utolsó két hét árfolyam emelkedéseit még jelentékeny emelkedések fogják követni, melyekben különösen járadékok, és vasúti részvények fognak részesülni, a miért is ezeknek vásárlása ma ajánlatos. A lefolyt időszak árfolyam külömbözetei a kö­vetkezők : Árfolyam: Márcz. 1 L. Ápril 11. 4.2 %-os közös papirjárad. 75 — 76 45 + l 45 4%-os magy. aranyjárad. 87 — 88 50 + í 50 5%-os magy. papirjárad. 86 20 87 35 + í 15 Tiszavölgyi sorsjegy 108 75 110 10 — í 85 Magy. nyer. köles, sorsj. 116 — 118 50 + 2 50 Bécsvárosi , , 123 80 125 — + 1 20 Dunadrávai vas. els. kötv. 89 — 93 — + 4 — I-ső erdélyi , 88 80 91 50 + 2 70 Bécsi bankjegy részvény 116 frt ex 3 Irt szelvény 113 — 119 75 + 6 75 Oszt. földhitelint. részv. 306 90 ex 9 frt 50 , 297 40 327 90 + 30 50 Magy. hitelbank részvény 304 frt ex 11 frt szelv. 293 — 322 — + 29 — Magy. jelzálogbank részv. 110 frt ex 1 frt 45 szelv. 110 — 110 — — Magy. 1. és pénzv. részv. 98 frt ex 1 frt szelvény 97 — 107 — + 10 _ Bécsi unióbank bankrészv. 119 frt 75. ex 3 frt szelv. 116 75 124 90 4* 2 50 Prágai , 80 25 87 75 4* 7 50 Dunadrávai vas. « 158 50 165 50 4­7 — I. erdélyi , 159 50 165 50 4­6 — Magy. nyug. « « 163 — 167 75 4­4 75 Elbemühl papírgyár „ 68 — 68 75 4­0 75 Steyrermühl „ , 113 —. 117 '-­4* 4 —­Liesingi sörgyár , 64 60 66 75 4­2 25 Vienerbergi téglagyár, 87 — 98 — + 0 — Wurda Adolf bank- éi váltéüzlete Vesnprémbsn. KÖZLEKEDÉS. A vonat indúl Veszprémből: Székesfehérvárra (vegyes vonat) 9 éra 7 perez reggel. Budapestre (személyvonat) 4 éra 58 perez délután. Kit-Czell, Szombathely felé (v. v.) 4 éra 53 perez d. u. Ugyanoda (személyvonat) 10 éra 47 perez reggel. Érkezik Veszprémbe: Székesfehérvárról (vegyes v,) 4 óra 39 perez délután. Budape8tr3l (személyvonat) 10 óra 42 perez reggel. Kis-Czell, Szombathelyről (v. v.) 8 óra 52 perez reggel. Ugyanonnan (személyvonat) 4 óra 46 perez délutáu. Budapestre érkezik: Az innen reggel ind. vegyes v. 4 óra 58 perez délután. A délután induló személyvonat 8 óra 47 perez este. Indúl Budapestről: Veszprém feló (személyvonat) 7 óra 10 perez reggel. Székesfehérvárig (vegyes v.) 11 óra — perez reggel. A hó és hót napja Bóm. katb. naptár. Protestáns naptár. Nap kel. ny. 16 Vasárnap A. I. Fehérv. A. 1 Quasim 5 14 6 49 17 Hétfő Bezaő, Anic. Beeső 12 50 18 Kedd Apollon. Urz. Valérián, Flá. 10 52 19 Szerda Tivadar vt. Jerm., Emma 8 53 20 Csüt. Viktor Hildeg D. 7 54 21 Péntek Anselm pk. Olga 5 56 22 Szombat Sótér, Kajus Manő, Leóna 2 58 Veszprémi piaczi árak. 100 kilónkinti 3f|f *»i|s 3 a* s » a ára frt kr. (legjobb . 79 íi 80 Búza . . . {közép . 77 a 30 (legalább való. 75 10 80 (legjobb/ . 72 8 80 ROZS . . . {közép 71 8 50 (legalább való . 70 8 10 i (legjobb . Árpa. . . {közép . 65 8 60 64 8 — (legalább való. 62 7 50 _ . (legjobb . 40 8 10 Zab . . . {közép 38 8 — (legalább való. 37 7 80 u . . (legjobb . Kukoricza {közép . 75 74 8 7 50 (legalább való. 73 7 10 Dara liszt . . . . . 22 22 Zsemlye liszt 20 20 Fehér kenyér liszt . 18 18 Fekete kenyér liszt . . . 13 14 Kukoricza liszt . . . . 7 8 Búza dara . . . , 22 22 Rizskása . . . . . 30 30 Árpakása (dara) 14 14 Köleskása 11 12 Az «Auker* élet- és járadék biztosító társu latnál 1882. február hóban benyujtatott össze­sen 554 bevallás 1.290,586 frt biztosítandó összeg­gel és pedig 348 bevallás 895,720 forinttal halál­esetre és 206 bevallás 394,866 frttal életesetre. Kiállítva lön 328 kötvény 791,594 forinttal halálesetre, és 201 kötvény 427,900 frttal életesetre, összesen tehát 529 kötvény 1.219,494 frttal. A havi bevétel volt 123,468 frt haláleseti díj és 166,995 frt betótelekben, összesen 290,463 frt. Ha­lálesetekért kifizettetett 27,856 frt. Ez évben benyujtatott 1179 bevallás 2.900,533 frttal és kiállíttatott 999 kötvény: 2.366,891 fo­rinttal, ugyanezen időben bevétetett 595,306 frt, - halálesetekért pedig kifizettetett: 116,029 írt. A társaság működése kezdetétől fogva halál­esetekért kifizettetett 10.642,977 írt s az 1871—81-ki túlélési társulás Associatio eredménye 18.183,976 forint volt. Szerkesztői ’ü.zenetelc. B. J. Veszprém ~ Üdvözlet. N. J. Kaposvár. — Késön vettük; jövő számunkra marad. Argtl8Z. Pápa. — Üdvözlet A kihagyott rész a má­sikban szintén megvolt. A többit tudomásul veszszük. Kaktusz. Pápa. — Köszönjük, egyik t, levelezőnk ugyanazt közölte. Üdvözlet. Polgár. Pápa. — Magánsoraink mentek. Üdvözöljük E. M. Berhida. — üdvözöljük. V. fiy. Veszprém. - A közlendők nagy száma miat mind a költeményt, mind a tárczát ki kellett hagynunk. T. J. BéCS. — A lap megy. Köszönjük a figyelmet Felelős szerkesztő s kiadó: LÉVAI IMRE, Laptulajdonos: KRAUSZ ÁRMIN, 4 '

Next

/
Thumbnails
Contents