Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1882-01-29 / 5. szám

Melléklet a „VESZPRÉM" 5-1 Érik

mellék körülményeikkel. melyek a tejelő szarvas marha helyi megválasztása, és főleg annak mikénti ápolására irányultak; így nem lévén egyéb teendőnk, mint a 3-ik főtényezőről, vagyis a tej körüli eljárásról lehetőleg szóllani.

A tej értékesítése a mi vidékünkön vagy édes tejképeni eladás által, vagy pedig vajas túró készítésével történik leginkább.

Az édes tejeladás a legegyszerűbb, és leghasznosabb módja is annak pénzzétételének, azért városok és piaczok közelében mint legjövedelmezőbb, ezeu eljárás ajánlható leginkább. Csak is az esetben. midőn felesleges s már máskép nem értékesíthető tejjel rendelkezik a tejtermelő, gyártassák az vájjá, vagy túróvá, melyeknek pénzértéke nem lesz ugyan semmi arányban sem a felhasznált tejmennyi ségnek értékével, de azért elmulaszthatatlan, de azt a háztartás részben megkívánja, hogy a felesleges tej ezen módok által is némileg értékesíttessék, anyival is inkább, mert az erre szolgáló 3-ik érté- kesíthetési mód, vagyis a sajt készítés, vidékünkön egészen szokatlan, s majdnem ismeretlen is, miért is annak miképeni készítésének eljárását ezúttal egészen mellőzzük.

A tej összegyűjtésénél a lehető elővigyázat és tiszta kezelés nem eléggé ajánlható, a melyre a tehenek folytonos, száraz, és tiszta állása is nagy befolyással bir, ennek hiányával a tej tiszta kezelése majdnem lehetetlen is.

A fejés előtt a tehenek régi szokásként rendesen megmosatnak, a mi nem épen ajánlható eljárás, mert a túlságos hideg, vagy a nagyobb melegséggel biró víz, a tej iménti leadására a tölgy érzékenységénél fogva igen nagy befolyással bir, azért ha ez éppen a tisztaság miatt elkerülhetetlen, a mosásra használt víz mindig legtisztább, s a tölgy rendes melegségével lehetőség egy fokú is legyen. Oly teheneknél, melyek rendesen tiszta és száraz állással bírnak , a tölgy mosása egészen felesleges. Mégis, hogy a tej időközönként a tölgyre tapadt szőrtől kellőleg megóvassék, legegyszerűbb a tölgyet fejés előtt tiszta langyos vízzel nedvesített puha ruhával egyszerűen letörölnii

A fejő, valamint a tejtartó edények lehető legtisztábban tartandók, mi ha csak kevesbbé is elhanyagoltaik, nem csak a bennök tartott tej vesz kellemetlen ízt magába, de az abból nyert termények is kevesbbé élvezhetők lesznek, valamint a tejnél igen gyakran tapasztalható kék szín, és nyúlósság és többnyire az edéuyek tisztátalanságából származik.

A fejő, valamint a tejtartó edények külömb- féle anyagból, és pedig üvegből, cserép anyagokból vagy éppen fából készültek lehetnek, nálunk legelterjedtebben a fejesnél a fa anyagból készültek használtatnak, miután azok legkevesbbé törékenyek, de nehezebben is tisztán tarthatók, azért hol elegendő anyaggal rendelkezhetni, legjobb a fejősnél is cserépedény-féléket használni.

Amint a fejőshez kivántató edények a kellő tisztaságba hozattak, a rendszeres időben kezdődhetik a fejés, a melyei a tehenekkel lehető kíméletesen kell eljárni. Amint már a fejés a szokott gyakorlati módon megkezdetett, a befejezés előtt azt félbehagyni nem tanácsos, mert ez esetben a tehén többé már nem igen áll nyugodtan, de legtöbb esetben a tejet kisebb nagyobb mértékben vissza is tartja, a fejés lehető gyorsan teljesíttessék, mert a lassú huzamos fejőst a tehén megunja, nyugtalan lesz, s a tejet ez esetben is mindenkor visszatartja, mely eljárás mellett éppen úgy mint a rósz fejés- nél a tölgyben visszamaradt tej megturósodik és savanyodik, mely a csec3 hártyáit folytonos izgalomba tartja, mig végre is az megvastagodik, bedugul, 8 a tölgy azon részén hasznavehetetlenné válik.

A fejés mennyiségét tekintve legczélszerübb azt a szokásos módon és időben naponként kétszer reggel és este teljesíteni. A harmadszori vagyis a déli fejés egyáltalán nem áll arányban sem a nyerendő tej mennyiségével, sem pedig a kitűzött czéllal. * 8

véve is „nagy* megható, megdöbbentő. Magam elítélném magamat, ha czélom volna e néhány holt betűvel előidézni akarni is, mely csonttá tagyaszsza az erekben a vért, inkább igyekszem tovasikamlani a véres helyeken s egy tekintetnek megfelelő néhány vonást elegendőnek tartok, inkább letépem azon sallangokat is a melyek sötét színükkel ezen eseményt még sötőtebb színezetűvé tennék, megelégszem, 8 úgy hiszem megelégszünk, ha ama főnt említett lélektani tünemény beigazolását látjuk benne

8 általa. Itt is most, — ott is akkor, hat-hétszeres gyilkosság.

A képzelet sebes röptű szárnyain, ha eltudunk az északi sarkpontig onnét a délig jutni, majd a föld középpontjába, majd a nagy miudenségbeu akadálytalanul barangolva a Zenith ésNadirig, szóval, ha niucs oly pont, melyhez képzeletünkben el nem juthatuánk a nélkül, hogy belefáradtunk volna, úgy még könnyebben eljuthatunk, a tér és idő e két nagy tényező mellett Komárommegye Tarján helyiségébe vissza azon évbe, a mieőu még 1827-et írtak.

Ott, a hol az ősz Duna Komárommegyét mossa, hol bevehetlenuek tartott komáromi várral dicsekvő Komárom városa országutját Tata a szép és gazdag emlékű tóval kérkedő Tata felé nyitja, állapodjunk meg, hogy tovább mehessünk Komáromtól délkeletnek, Tatából keletnek azon irányban, melyen Görgei dicső szabadságharczunk idejében vezette seregét Buda felé!

Erdővel borított sik terül el szemeinh előtt lábánál a kékes gerinczü Vértesnek. Ha utad erre visz, nézd e sűrű sötét erdő fáival borított hely nem lakhely nélküli nem puszta és elhagyatott, daczára ama szomoiú emlékeknek, melyek hozzá fűződtek E nagy kiterjedésű erdőben szétszórtan falvak fekszenek, melyeknek békés szellemű lakóinál,

Amint a tej tökéletesen kifejetett, és kellőleg összegyűjtőtett, az azonnal áruba bocsájtható, az estenként fejt tej pedig, ha az nap nem értékesíthető, más napig száraz, közép hőmérsékletű, azonban elegendő fris levegővel biró helyiségbe teendő el, csupán a mint édes tejnek nem értékesíthető mennyiség, az abból nyerendő egyéb termények tekintetéből helyeztessék az erre szolgáló edényekbe, melyek rendesen a bevett szokás szerint szükebb teriméjü magasabb, üveg vagy cserépedényekből állanak, de a mentül szélesebb, s sikérebb tejtartó edények sokkal előnyösebbnek bizonyultak, bennök a tej hamarább át hűl, s bennök a tejföl kiválasztása is legjobban és a leggyorsabban történik, a ki ezt csak egyszer is megpróbálja, ilyenek beszerzésére fog iparkodni.

Minél pontosabban megtartatik a lefölyözés ideje, annál édesebb s kedvezőbb izü lesz a vaj. A tejtartó helyiség minőségéhez képest egészen elégséges, ha a tej 24—36 óráig állni hagyatik. Ezen idő alatt, habár az alja nem is aludt meg, a tejföl tartalmát egészen feladja, s le is fölözhető. Az igy édes tejről vett tejfölből nyert vaj sokkal izesebb, sőt tartósabb is lesz, de kevesebb savó tartalommal is fop bírni. Az aludt tejről fölözött tejföl vastagabb és zsírosabbnak tetszik ugyan, de itt a savó tartalom már sokkal nagyobb, melynek eltávolítása úgy is elkerülhetetlen, de az igy nyert vaj kevesbbé jóizü s nem oly eltartható is lesz.

Amint a lefölyözés megtörtént, azonnal következik a köpülés. Történjék az bármiféle eszközzel, vagy bárminő szokott módon, az az eredményre kevés befolyással van, csak az mentül hamarább és gyorsabban teljesíttessék. A köpüléshez megkiván- tatik a rendes közép hőmérsék, a nagy hideg ép úgy mint a nagyobb meleg is, a vaj összeállását felette késleltetik mely czélból, hideg, vagy meleg viz hozzáadása, a nyerendő vaj mennyiségére éppen oly káros is, mint czélhoz nem vezető eljárás.

A nyert vajból a savó részeket erős gyúrás által kell eltávolítani, a vízbe áztatása a vajnak minden esetben ártalmas, annak kellemes izét és tartósságát csökkenti, azért legczélszerübb gyúrás után minden áztatás nélkül szellős száraz helyre eltenni, az azonnal értékesítendő vajat minden só nélkül hagyni, mig a későbbi használatra eltetteket mindig be is kell sózni.

A lefölözés után visszamaradt tej rendesen a háztartás czéljára is túrónak öntetik fel, mely a szokás szerint tűzön melegítve, a túró kiváltása után a savó eltávolítása végett leszüretik, a nyert túró pedig tisztán vagy eladatik, vagy élelmi czikkül használtatok fel. A túrónak oly módoni nyerése, hogy a lefölözött tej minden melegítés nélkül sűrűbb szövetű zacskókba öntetik, és úgy préseltetik s választatok el a savótól, az nálunk egészen ismeretlen, s szokatlan eljárás, de úgy hiszem, ezzel a tiii tejtermelőinket megbarátkoztatni nem is lehet.

Ezek volnának azon főbb tényezők, melyek nek szem előtt tartása a tejtermelőt múlhatatlanul czéljához segítik. Igen sokat s bővebben s kimerítőbben lehetett volna erről szóllani, de tekintettel a rendelkezésre álló térre, a lehető röviden kellett azzal terjeszkedni, bővebben, és kimeríthe- tőbben más alkalommal, s más helyen.

Nagy- Iván.

HIRE 22Z.

— Cd helybeU önkéntes tűzoltó egylet múlt vasárnap tartotta népesen látogatott közgyűlését a városháza nagy termében, P. Szabó Károly elnöklete alatt. — Felolvastatott az elnöknek a múlt. évről szóló, s a hű adatokat nagy gonddal és szak- avatottsággal csoportosító évi jelentése. Szokolyi Ignácz főjegyző indítványára a közgyűlés ennek a »Pápai Lapok‘-ban, mint az egylet hivatalos közlényében leendő közlését határozza el és az elnöknek elismerő köszönetét szavaz. — Az előző évről vezetett és felül vizsgált számadások tudomásul vétetvén, péuztárnok a további felelősség alól felmentetett, — A folyó évi költségelőirányzat tárgyaltatván, a bevétel 1551 írt, a kiadás pedig 1542 írtban állapíttatott meg. — A számvizsgáló bizottság tagmint a nagy sivatag szétszórt oázain, a vándor mindig enyhe nyugtott talál. S e falvak, ámbár természetes határok, gátak vagy egyéb torlaszok által nincsenek egymástól elkülönítve — mégis — s e tekintetben nem maradhatsz megilletődés nél kül, — nyelvükre nézve a mennyiben különböznek egymástól, annyiban megegyeznek.

Különböznek, mert találsz itt német, tót- s magyar anyanyelvű falvakat; megegyeznek, mert mindegyik lakója, a német sógor épúgy, mint a tót atyafiak értik s beszélik édes magyar nyel vünket is. E közös sajátságon kívül egymás közös sajátság is jellemzi őket, és ez: a munkásság, a szorgalom a föld és szőlőmivelés kifejtésében.

E falvak között foglal helyet Tarján is. melynek lakói szorgalmas földmivelő nép, a különben is termékeny talaj kezük munkája alatt szépen jövedelmező. Előttük a síkon végigfutó szőnyegekként elterülő szántóföldek már mesziről munkás kezekre vallanak.

Természetes védőszerül szolgál a lakosoknak a hevesebb viharok ellenében a Vértesnek itt elnyúló része, melynek oldalán le s fölkigyózó utak az első pillanatra föltűnnek, melyek közelebbről tekintve az egyes gazdáknak a hegyoldalán góh- . dósán művelt szőlőit különítik el egymástól. Földmivelő és bortermelő nép lakik tehát itt, s hozzá még német. Nem szükségképi tehát fölemlítenünk, hogy a helység lakói jómódú gazdák. A nevezett helység lakóin kívül csak egy családot mutatok be, mint a mely ép úgy vagyonos volta mint nagyszámú családtagjai miatt különben is figyelmet keltő az eléggé népes helységben, nem tekintve, hogy e család szolgáltatta a nagy eseményt, melynek létesültében tagjai majd mind áldozatul estek.

Andódi.

(Folyt. k»v.)

jaivá választattak: Antal Gábor, Hammer Károly es Jády Gyula. — Teuffel Mihály alparancsnok azon indítványt terjeszti elő, miszerint kerestessék meg a városi hatóság, hogy e humanisztikus egylet iránti méltányosság és a közerkölcsiség tekintetéből, a tűzoltó egylet szertára, őrtanyája és ,'gyakorló helye szomszédságában levő bordélyházakat távolítsa el. — Az indítvány egyhangúlag határozattá emeltetett.

— Ma délután 2 órakor a veres keresztegylet helybeli fiókja a városház nagytermében közgyűlést tart.

— cd polgári kor ez évi alakuló közgyülé sén a tisztikar és választmány következőleg, alakíttatott meg. Elnök: Wajdits Károly, alelnők: Koczka László, titkár: Nagy Boldizsár, péuztárnok: Heykál Ede, könyvtárok: Dienes Miklós, választmányi tagok: Czink János, Dr. Makara György, Kovács István, Viukovics Antal, Bikky Sándor, Hammer Károly, Halassy István, Freiszberger József, Tauber Sándor, Boda György, Vermes András, Heim Ignácz.

— A helybeli reform, főiskolában a félévi vizsgálatok február hó 20—25-ik napjain tartatnak.

Halálozás. Grosz Henrik 1848/49 -iki honvéd őrnagy hunyt el városunkban s folyó hó 25-én nagy közönség és volt bajtársai részvéte mellett temet- tetett el. Béke hamvaira! A kiadott gyászjelentés igy szól: Alulirt gyászolók szomorodott szívvel jelentik atyjuk; illetve ipjuk, és nagyatyjuk Gros\ Henrik 48-as honvéd-őrnagynak, életének 76-ik évében folyó hó 23-án bekövetkezett gyászos elhunytét. — A boldogult hűlt tetemei f. hó 25-én délelőtt 10 órakor a halotti házból (főtér, Mayer- féle ház) az itteni izraelita sirkertbe fognak örök nyugalomra tétetni. Pápán, 1882. január 24-én. — Grosz Béla és neje, Breuer Dávid, neje és családja, Grosz Károly és neje, Grosz József, neje és családja, Salczer Ignácz, neje és családja, Guttmann Zsigmond, neje és családja1 Klein Hugó, neje és családja.

— A Győrből Pápa-felé esti 6 órakor induló vasúti vonat utasait a Gyömöre és Gyarmat közti erdőben f. hó 23 áh rémületbe ejtette néhány csavargó, kik a vonatot puskalövésekkel fogadták és a mozdony vezetőre s a III. osztályú kocsikra több lövést tettek; de szerencsére nem találtak senkit.

— A pápai s\inhá\ czélszerü tervezete után több színházat szándékoznak építeni, így már elkérték a tervet Zomborba, N.-Kikindára, Egerbe, Nyitrára, N.-Szombatba, Losonczra, most pedig N.- Kanizsáról volt Pápán többtagú szakértő küldöttség a terv és kivitel megvizsgálására.

HÍREINK,

Veszprém, jan. 29-én.

Kineveztetés. — Am. k. igazságügyminiszter Boór József veszprémi törvényszéki írnokot a székesfehérvári kir- törvényszékhez segédtelekkönyv- vezetővé kinevezte.

Uj plebanus. — Bácsi Ferencz úr, városunk szülöttje, a napokban neveztetett ki Szilibe plebá- nu8nak. 1 * ,

Hymen. — Lamperth Lajos Pápa városi aljegyző jegyet váltott EŐsi Juliska urhölgygyel, Eősi Imre földbirtokos leányával Kővágó Eörsőn.

Családi öröm. — Kenessey Pongrácz köz- ti8ztóletben álló ügyvéd urat családi öröm érte; neje egy egészséges fiúgyermekkel ajándokozta meg. A család tisztelői őszinte szívvel osztják meg az örömet, hogy az kettŐ3 öröm lehessen.

Szép hagyomány. — Megboldogult Csutor János szili plépánus végrendeletileg hatezer forintot hagyományozott az elaggott papok intézetének.

Lelkészválasztás. — Papkeszire Szenes Imre Barnagról választatott meg lelkészszé.

Alapítvány. — Boldogult nemeskéri Kis Sándor és neje Bajzáth Francziska Székesfehérvárott 1857. junius 3-án kelt végrendeletük 4-dik pontjában a veszprémi kórházban működő irgalmas nénikék és magának a kórháznak felsegélyezésére négyezer pengő forintot hagyományoztak azon utasítással, hogv ezen összeget a veszprémi kápta lan kezelje. Az ügy teljes lebonyolítása után a káptalan a napokban értesítette erről a városi hatóságot,

Bál. — A veszprémi fiatalság a »Nemzeti Casino* termeiben az egyesületi könyvtár javára 1882. évi február hó 11-én bált rendez. Rendező bizottság: Borsitzky Béla. Dr. Csolnoky Ferencz. Kádár Lajos, hadnagy. Karácsony Géza Koller Sándor. Kőszeghy József. Dr. Levatich Kálmán. Pap Gyula. Pongrácz Jenő. Dr. Purgly Sándor. Závod- nik Ede Kezdete esti 8 órakor. Személy-jegy 2 írt. Család jegy 5 frt. Jegyek ezen meghívó előmutatása mellett előre válthatók Menczel Adolf úr kereske- désébnn, este pedig a pénztáruál.

Részvényes bál. — Több vármegye fiatal séga 1882 évi tebruárhó hó 15-én Pápán az »arany griff* vendéglő nagytermében zártkörű részvényes bált rendez. A részvényesek: Augusz Zsiga, Bár- dossy László, Barthodeiszky Kálmán, Gr. Batthyány Ernő, grót Batthyány József, gr. Batthyány Pál, Békeffy Béla, Békeffy Pista, Bezerédj Lajos, Boda J: Bottka Jenő, Chernél Antal, Csesznák Miklós, Fa- bianics Károly, dr. Fenyvessy Ferencz, Fischer K.. 'dr. Fischer Sándor, Gotthárd Sándor, Gyapay Pál, Hertelendy Feri, Horváth Elek, Ivány Sámuel, Károlyi Endre, Kemény Andor, Leíovits S. Lingauer •Jenő, Maróthy László, Milkovjcs Imre, Noszlopy Béla, Nunkovits Sándor, Oltay Guido, Ostffy Miklós, dr. Paiss Mihály, Perczel Sándor, Rabi Antal, Radó Zoltán, Rupprecht Olivér, Sarlay Gyula, Soós Pongrácz, Szabó Imre, Szigethy Sándor, Szűcs D. Walla Gyula, Walla László, ifj. Vidos József, Viz- lendvay Sándor, Tallián Andor. Kezdete 8 órakor.

A szegényalap javára. —• Balog Alajos színigazgató 16 tt 67 kr. mint a f. hó 25 én tartott jótékonyczélu előadás fele jövedelmét a szegényalap javára a rendőrkapitányi hivatalnál lefizette.

A nöegylet felolvasása. — A helybeli jótékony nőegylet elnöksége megkérte a gymna- siumi igazgatóságot, hogy az egylet által már megkezdett felolvasások megtarthatására engedjen át egy termet a gymnasiumban azon napok egyikén, amelyeken a felnőtteknek előadás nem tartatok. A gymnasumi igazgató, a nemes czél iránti tekintetből, a 6-ik osztály termét átengedte és így ezután a nöegylet felolvasásai itt fognak tartatni. A legközelebbi ilynemű felolvasás február 2-án, délután 4—5-ig fog tartatni. Felolvasó lesz Keszthelyi Endre tanár ur, felolvasásának tárgya: a nő Petőfi köl- tészétében. Belédtidij 20 kr.

Előadás a felnőtteknek. — Ma vasárnap jau. 29-én délután 4 órakor a gymnasium 6-ik osztály termében Lévay Imre gymnasiumi igazgató előadást tart a ,m u n k á s k é r dé s“-ről. Tisztelettel felhívjuk erre az iparosok figyelmét, mert e társadalmi kérdés lolyton napirenden van és igy csak használ, ha azt mennél több szempontból halják fejtegetni.

A kórházi főorvosi állásra e sorok írásáig dr. Kerényi Károly, megyei első főorvos és dr. Perlaky József orvos urak nyújtották be pályázatukat.

Theaestély. — a polgári társaskör theaes- télye múlt vasárnap a lehető legfényesebben sikerült: 149-en voltak jelen és a tiszta jövedelem 29 frt 80 kr. volt. A hangulat mindvégig a legfesztelenebb volt. így tehát nem csalódtunk, mikor múlt -számunkban a legszeab sikert helyeztük kilátásba.

A Veszprém és vidéke mészáros-ipartár- sulata f. évi január 24-én tánczestélylyel összekötött évi számadásos nagygyűlését tartotta, mely alkalommal a történt évi tagdíjak befizetése és az uj jelentkező tagok felvétele után az alapszabályok értelme szerént a leköszönt tisztikarnak megválasztása történt. Bauer Károly társulati elnök d. e. 11 órakor a jelenvolt 47 taggal a gyűlést megnyitotta, előadván a pénztár állását s felhiváu a még be nem írott uj tagok beiratását. Uj tagokul jelentkeztek: Rostási István, Szentes Gábor, Rostási János, Babos István, Herczeg Imre, Nagy István, ifj. Oblat Adolf, Hindler József, Türk Lázár, Feicser János, Deutsch Móritz és Szabó Géza. Szegődtető jelentkezett 5. Szabaduló jelentkezett 7. Ezek után következett a tisztujítás. Bauer Károly ismét egyhangúlag elnöknek Fejes Dániel pedig szinten egyhangúlag alelnöknek, Pongrácz Dániel ügyésznek, Orbán Pál titkárnak, Ferenczy Gyula pénztárnok- nak. Választmányi tagokul: Dunst Ferencz, Neu- bauser Gábor, Szalmássy János, Kováts Ignátz, Kirisits Antal, Budai János, Kreutzer István, Schaffer János, Dvorzsák Antal, Lohonyai István, Rauch József, id. Rostási István, Oblat Adolf, Schönfeld Adolf, Szlovák Jakab, Hindler János, Kohn Ádám. A tánczestély fényesen sikerült, de a kiadásoknak csak egy hamadrészét jövedelmezte, igy a társulat pénzéből fedeztettek a kiadások. A számadás megtörténte után, a fennmaradt társulati pénz 40 frt a veszprémi takarékpénztárba ipariskolai czélokra a már 1878-ben megkezdett alapítvány gyarapításához letéteményeztetett. — A tánczestélyen felülfizetett Balogh Károly úr 4 frtot, melyért az ipartársulat köszönetét mond. Orbán Pál társulati titkár.

A mészáros ipartársulat tánczestélyr múlt kedden, január 24-én a »Korona* nagytermében szépen sikerült, a francziát 32 pár tánczolta. — Tudósítónk e névsort állította össze: Fejes Ida (Herendről), Ferenczi Mari, Kreutzer Róza, Kreutzer Lujza, Komoróczi Mari, Mayer Vilma (Herendről,) Manheim Vilma, Müller Ilka, Liptai Marcsa, László Janka, Prenczner Klárcsi, Rozman Nina, Schosser Marcsa, Schönfeld testvérek, Vajki Böske, Vajki Marcsa, Vagner Karolin, Veczkó Pepi, Dvorzsák testvérek és több a tudósító előtt ismeretlen kisasszonyok; továbbá a nők közül; Bauer Károlyné, (ki a tánczestély kezdetekor az ipartársulat által, mint az ipartársulati elnök neje, egy díszes és nagyszerű élő virágból álló virágcsokorral ajándékozta- tott meg), Braun Károlyné, Essö Iréné, Ferenczi Gyuláné, Haffner Ferenczné, Herczeg Imréné, Horváth Ferenczné, Károlyi Jánosné (Siófokról), Krau3 Józsefné (Szentistvánról) Kék János, Hindler Jánosné (Csesznegről), Hindler Józsefné (Péterdről), Nagy Sándorné, Szabó Gézáné, Szeider Pálné (Monostor-Apátiról; és több vidékiek. —Atánezmulat- ság eltartott 5 óráig folytonos fesztelen jó kedvvel.

Phylloxera-ügy. — Lehoczky Dezső miniszteri phylloxera- biztos a múlt héten Kenésén tizenegy hold inficiált szőlőt fertőtlenített szénkó- neggel és gyérített. Innen a vilonyai és hajmáskéri szőlőkbe fog menni, hogy gyérítési munkáját főj" tassa. J

A Plosszer-sétányra adakoztak. 1879-ben • Kovács Zsigmoud 20 frt. Bezerédy Miklós 10 frt. Dr. Palotay Ferencz 5 frt. Tallián 5 frt. Kisovics József 5 frt. Kemenes 5 frt. Forintos István 3 frt. Devics József 3 frt. Tarányi Ferencz 5 frt. Németh József 3 frt Spránszky Ferencz 3 frt. Vogrovics Antal 3 frt. Musselli István 1 frt. Zánkay 1 frt. Nagy József 2 frtl Vánosi Alajos 1 frt. Dr. Rédey Gyula 1 frt. Végh S. 1 frt. Boros István 1 frt Szalay Mihály 2 frt. Pélier 2 frt. Fejérváry 1 frt. Molnár Dénes 1 frt. Succentor 1 frt. Takarékpénztár 70 frt. 2-ik Segély-egylet 25 frt. Dr. Kenesey Pongrácz 5 frt Plosszer István 5 frt. A kegyesrendiek 5 frt 50 kr. Kolozsváry József 1 frt. Köves János I frt. Berky 50 kr. Jankovics Dénes 1 írt. Hapkóczy Sándor 1 frt- Bossányi József 1 frt, Véghely Dezső 1 frt. Kemény Andor 1 frt. Imrék Béla 1 frt. Cserna 1 frt. Schill Ede 50 kr. Unger Manó 1 frt. Rikóly Ede 1 frt. Menczel Adolf 50 kr. Pollák Henrik 50 kr. Kadelburg Emil l frt. Krausz Armin I frt. Deutsch Móricz 50 kr. B. G.

1 fit. K. F. 50 kr. Horváth Kálmán 2 frt. Pápay 1 frt. Rosenthal 50 kf. Iíőrőssy Antal 1 frt, Cserny László 2 frt. Bauer Károly I frt. Wellner Lajos 50 kr. Koller 1 frt. Tőtőssy 1 frt. Kőrössy Imre 1 frt. Pongrácz Dániel 50 kr. Kasencki János 50 kr. Bognár Vincze 50 kr. Stáhly György 1 írt. Ferenczy Károly 2 frt. Pillitz Dávid 50 kr. Zsoldos 3 frt. Gál Lajos 1 frt. Csolnoky Ferencz 1 frt Berger Sámuel 50 kr. Auer Simon 50 kr. Schvartz Antal 30 kr. Heinrich Et 30 kr. Mozgai Antal 5