Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1882-07-09 / 29. szám
írásban annjira el nem sajátította, hogy azt a népiskolában taníthassa. Továbbá ugyanazon körrendeletben emlékeztette a kir. tanfelügyelőségeket, az 1881. évi február 25-én 4832. sz. alatt kelt s a megyei közigazgatási bizottságokhoz intézett rendeletének általános végrehajtására s az ügy pontos ellenőrzésére. Ezen hivatkozott rendelet értelmében az 1868. évi 38. t.-czikk 133. §-a érvénybe lépte után a hazába beköltözött s itten tanítói vagy tanítónői minőségben működő, vagy ezután ilytéle alkalmazásba lépni kívánó minden olyan egyén, ki tanképesítő oklevelét valamely állami képezdében nyerte, kötelez- tetik nemcsak az 1879. évi 18 és az 1879. évi 50. törvények, hanem az ezen törvényeken alapuló rendeletek értelmében magát honosíttatni és oklevelét magyar állami érvényességre emeltetni. Ezen érvényesítésre megkívántatok. hogy az illető az 1879. évi 18. t. ez. 3. §-a értelmében a magyar történelemből, a haza földrajzából és a hazai alkotmánytanból, valamelyik hazai állami tanító- vagy taní- tónőképezdébe póttanképesítő vizsgálatot tegyen, s az igy kiegészített tanítói oklevele kíséretében, a kir. tanfelügyelőség utján kérje a minisztertől oklevelének Magyarország területére leendő érvényesítését. v. Ezen vizsgálatra, melyek díjmentesek, az év minden hónapjában lehet jelentkezni oly kir. tan- felügyelőnél, kinek tankerületében állami tanító- vagy tanítónőképezde van. A földmivelési-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter f. évi ápril 30-án 4750. sz. alatt kelt rendeletével intézkedett az iránt, hogy a Budapesten, Székesfehérvárt, Debreczen, Temesvárott, Kolozsvárt és Brassóban lévő középfokú kereskedelmi tanintézeteket végzett növendékek zár (érettségi) bizonyítványaik alapján, úgy a magyar-óvári gazdasági akadémiába, valamint a keszthelyi, debre- czeni, kassai és kolozs-monostori gazdasági tanintézetekbe felvétessenek. A vallás- és közoktatási m. kir. miniszter f. évi junius 3-án 12257. sz. alatt kelt körrendeletében tudósította a kir. tanfelflgyelőségeket, hogy Hrnó János pozsonyi kir. jogakadémiai 2-od éves rendes hallgató, haza ellenes pánszláv üzelmekbeu való részvéte miatt, a hazai összes tanintézetekből mindenkorra kizáratott oly hozzáadással, hogy ha nevezettnek bármikor sikerülne valamely nem hazai tanintézetnél oklevelet vagy más bizonyítványt szerezni, az hazánk határán belől érvénytelennek fogna tekintetni. VIDÉKÜNK. Pápa, 1882. julius 5. Három éj óta városunk scandalosus jeleneteknek színhelye; a városi hatóság feje — úgy látszik — nem képes legelső és legfontosabb feladatának és kötelességének megfelelui, nem képes a személyes vagyonbiztonságot, sem a rendet helyreállítani. Már a múlt héten fordult elő zsidó-heczcz, sőt bántalmazás egyesek ellen. Vasárnap este nagy verekedés volt az ujutezán és bástyán egy csapat zsidó és egy még nagyobb csapat mesterlegény között, több ember még most is beteg bele, sőt sérülések is fordultak elő. A verekedés után a csizmadia- és czipész-legények borzasztó lármával átbarangoltak sok utczát és körülbelül 400 ablakot bevertek, több nyíre zsidóét. Az őrjárat nyugodtan tűrte e garázdálkodást. Másnap az egész város tudta, hogy a mesterlegények estére folytatni fogják e garázdálkodást, valami 24 honvéd ki is rukkolt a hajdúknak segítendő; de ez nem használt semmit, a rendzavarás egész hajnalig tartott. Már 3/4 tízkor 40—50 mesterember és legény ment egy csoportban, valamennyien furkós botokkal, dorongokkal, fütykösökkel felfegyverkezve. Több ilyen nagy csoport volt és mentek gyülhelyükre a sétatérre. Már este 10 lönben kiátkoz és elkárhozik, ördögé az ember, pedig az ördögtől mindenek fölött legjobban fél a szegény oláh. Ezért a tenger sok ünnep, böjt czerimonia lépten nyomon, a sok szertartás közt elvész az idő, a vagyon s véle az ember. 52 vasárnap, 20 kettős 3-as ünnep, falu szentje, (búcsú) családi szentek ünnepei, halottak emlékünnepei és évfordulatai, György, Illés, Miklós, stb. eff. saját nagy ünnepeik, szigorúan megtartatnak; szóval van az oláhnak vagy 160 ünnepe. Ide járulnak még a rossz napok, p. u. a farkas-napok, Andrástól márcz. elejéig minden csütörtök, midőn kimenői, ha csak lehet, nem jó, mert járnak a veszett farkasok s kár eshetnék emberben v. lóban. Villámos napok husvét utáni csütörtöktől áldozó-csütörtökig — minden csütörtök veszedelmes, mert agyon ütheti az embert a ménkű, nem jó tehát mászkálni (értsd dolgozni,) hanem otthon kell tartózkodni (t. í. heverni.) Jeges napok Pünkösdtől augusztusig a péntek az a nap, melyen nem jó dolgozni, mert elveri földedet a jég, tehát újra pihenő. Vannak még egyes másféle rossz napok; ide járul a törvény, hová az oláh későn korán mászkál, majd menvén, majd menetvén; annyi áll, hogy egy járásból több ember megfordul (persze családostul jönnek) a járásbíróságnál, mint magyar helyen az egész megye székhelyén. Pár esős nap szintén megakasztja a munkát, egész télen másnak sincs dolga, hát még az oláhnak .. . szóval elmondhatni, hogy 100—120 napból alig áll az ő munka éve s nem elég-e ez mar, hogy tőnkre tegye a különben is egyszerű szegény oláh népet. Van vagy 150 böjti napjuk, mikor aztán igazán koplalnak, nem vevén kenyérnél, növénynél egyebet, még tejeset, tojásosat se, — szóval (a halat kivéve) igazán vegetár lesz minden nagy ünnep előtt § —10 napig; s ez úgy lecsigázza, hogy dolgozni órakor a sétatértől alig egy pár lépésnyire zúztak be ablakot, azután nagyobb tömegekben eloszolva átbarangolták nagy zajt ütve az utczákat és a hol éppen zsidó lakott, bezúzták az ablakokat. Özvegy Freund-nénál a hosszu-utezán nagy erőszakkal ki- feszíttették a salugáterokat és nagy kövekkel és tégladarabokkal bezúzták az ablakokat. Hogy mily erőszakot fejtettek ki, mutatja azou tény, hogy a szobában még a kályhát is bezúzták a bedobott kövekkel. így tettek igen sok utczában és sok helyen. Azt fogják kérdezni, hol volt hát a katonaság és az őrjárat. Erre feleljenek'' azok, a kiknek ez kötelessége. Tény az, hogy egyetlen-egy elfoga- tás sem történt, bár mindenki tudta, hogy mik készülődnek. A zsidó hitközség elöljárósága nem bírván tovább nézni a városi hatóság tétlenségét vagy lanyhaságát, gyűlést tartott, sürgönyzött az alispánnak Veszprémbe és egy 5 tagú küldöttséget menesztett a polgármester úrhoz. Ezen küldöttség figyelmeztette őt teendőire és felelősségére. így történt azután, hogy a korcsmák és kávéházakra nézve a záróra esti tiz órára kitüzetett De ez mitsem használt, mert a korona-utezában, a sétatéren még tiz óra előtt voltak ablakok beverve és későbben más utczákban. Ugyanazon mesterlegények jártak ismét egész éjjel nagy lármával és pedig csoportosan. Személyes megtámadások eddig csak azért nem történtek még, mert a zsidók este házaikban tartózkodnak. A zsidó hitközség elöljárósága tanácskozni' fog az ezentúl teendő lépésekről. Devecseri. 0 Pápa, 1882. julius 5. A nőegyleti kostoló mint mindig, úgy most is fényesen sikerült. Ott volt a város színe java. Az ételek és italok mind elkeltek, nem csoda, hisz a legbájosabb nők árulták azokat és a legszeretetreméltóbb kisasszonyok szolgáltak a vendégeknek. A tiszta jövedelem bizonyosan lesz 300 forint. — A négyest több mint 60 pár tánczolta. Mikovinyi Ödön albirő urnák járásbiróvá lett kineveztetése alkalmából tegnap este banket volt a ,Griff* fogadó nagy termében. Bár a banket csak pár órával előbb pendíttetett meg, mégis kürülbelül 60 teríték volt elfoglalva. Hogy számos toaszt mondatott, az magától értetődik. Az első sikerült toasztot Tóth Lajos ur, a helybeli ügyvédi kar nestora mondotta, ezt követte még sok más. A társaság éjfél- utánig maradt együtt. A tüzoltóegylet őrtornya már elkészült. Jövő vasárnap julius 9-kén nagy gyakorlat tartása mellett fogják azt felavatni. Este pedig az őrtorony költségeinek fedezésére tánczvigalom rendeztetik a czifra kertben. Hiszszük, hogy az őrtorony ezúttal is segélyezni fogja e közhasznú egyletet, mely annyi szép jelét adta már hasznos működésének és életrevalóságának. Károlyi Lajos színtársulata ide érkezett és tegnap kezdte meg előadásait. Újházi Ede, a nemzeti színház kitűnő művésze, a társulattal együtt jött ide és ma már másodízben lép fel két franczia vígjátékban. A társulat csak keresztülutazóban van és igy csak pár napig fog itt időzni. A főiskolai ifjúság önképző körének örömünnepélye julius 16-án lesz a színházban. Az eddigi ingyenes előadások mindig telt teremben folytak le; bizonyos, hogy azon jó hir, melyben fiatal tehetségeink állanak, arra fogják ösztönözni az örömünnepélyek rendes látogatóit, hogy most is tömegesen látogassák az előadást, mikor némi áldozatba kerül. A tele ház arra fogja buzdítani a fiatalságot, hogy a szép, nemes és igaz utón minél tovább előre haladjanak. Most este terjed el a hir, hogy az alispán ur még az éjjel megjön. Zsidó körökben nagy megelégedéssel veszik e hirt, mert bizonyosnak tartják, hogy kötelességérzetet fog önteni a városi hatóságba, és oly erélyes rendszabályok fognak életbe léptetni, melyek a rendzavarást meg fogják szüntetni. Julius 6. Az alispán ur az éjjel megérkezett. Bár az éjjel is szándékoltattak rendzavarások, az éj eddigi megint nem igen dolgozhatik az ünnepek után. Kivált a nagy böjtöt 7 hétig oly szigorúan tartják, hogy még fazék vagy pohárból sem isznak, mert hátha már valami zsíros lehetett abban, hanem majd neki hasalva víznek, vödörnek, majd Diogenes módjára oltják égető szomjukat. Vallásából csak czeremoniát lát, de nem ért, nem tud keresztvetésnél pár apró imánál egyebet. Kitől is tanulná? Pópájától? Aki 4 gymn. osztályt kijárt, (hogyan, nem jött kérdésbe) az kispapnak fölvétetett; megtanulta az isteni szolgálat formaságait, énekeit, 4 év alatt lefizette a taksát püspökének a fölszentelésért és kész volt a közönséges falusi oláh pap. Ha üresedés lett valahol, azt megvette püspökétől 2—3—5—6 száz forinton, s átvette nyájának kezelését hozzá látva, hogy a tőle kicsikart összeget valahogy ő is kifejtse a hívők — zsebéből. Ma már itt is emelkedett az ismeretek mértéke: 6 iskolát megvárnak a leendő paptól, persze hogy 4—5 tárgyból elbukott a leendő pater, — az nem teszen semmit. „Ne buktasson meg tanár ur annyiból, hisz úgy se viszem fölebb, pópának szántam Karánse- besre;* ezen őszinte igéket százféle variatióban hallja az ember minden iskolaév végével és jó tanuló nem is megy papnak, az már nagyra látóbb, ö nótárius, ügyvéd vagy doctor akar lenni. Falusi tanítótól 2—4 osztályt követelnek — bárminő bizonyítványnyal, az nem határoz, csak az osztály száma. S ezek nevelik, vezérlik a szegény népet bölcsőtől sírig. Csoda-e, hogy csak a babonában gyarapszik az, de nem a vallási s egyéb ismeretekben. Földgolyót, térképeket akart az állam ingyen kiosztani közöttük pár év előtt. Föl se bontották kupak tanácsaik a küldeményt, s mintha a fekete pestis volna bele zárva, érintetlenül visszaküldők majd mind, (Véje köv.) hallomás szerint nyugodtan folyt le. Két mesterlegény a pandúrok által elfogatott, midőn ablakokat akartak bezúzni. Ez használt,. mórt ennek következtében számos társuk megfutamodott. Polgár. Lajos-Komárom község 1882-ik évi selyem-tenyésztés eredménye. 90 gramm petéből Szegzárdra szállíttatott 98 kilogramm gubó. Kifizettetett 95 kiló I. osztályú gubóért á 1 frt 20 krjával, 114 frt. 3 kilogramm II. osztályú gubóért á 50 krjával, 1 frt 50. ösz- szesen 115 frt 50 kr. Lajos-Komárom 1882. julius 4. Alázatos szolgája ‘Varga József, jegyző. A selyemtenyésztés érdekében at enyingi járás s\olgabirájától figyelemre méltó körlevél adatott ki. A községi jegyző uraknak! Járásom minden egyes községe, polgára jólétét, vagyonosodását előmozdítani kötelességemnek tartva, — hogy a szegényebb osztálynak májushó közepétől juniushó 20-ig, a midőn legkevesbbé van foglalkozása, napszáma, oly jövedelmező keresete lehessen, melylyel nemcsak egész évi adóját tör- lesztheti, de az aratás alatt szükséges élelmet is megkeresheti, — járásom területén a selyerate- nyésztést kívánom meghonosítani. Ez is csak úgy érhető el, ha a környéken lakó lelkész, tanító és jegyző urak velem egyetértve, egymástól támogatva, egy szívvel-lélekkel s hazafiul buzgalommal fognak a munkához. A selyemtenyésztés megkezdhetésének legelső és legfőbb kelléke, mennél több szederfa előállítása, miért is meghagyom jegyző uraknak, miszerint a faiskolát kezelő tanító urakkal egyetértve a községi faiskolában 20 □ ölnyi tért jeleljenek ki, azt a község költségén két ásónyomni mélyen októberhó 30-ig ásassák fel s tisztán készíttessék. E hely jövő év tavaszán a szegszárdi országos selyemtenyésztőintézet által minden egyes község részére kiszolgáltatandó fehér szederfamaggal, ugyanonnan nyerendő utasítás szerint lesz bevetendő. Járásom faiskola-felügyelője utasítva lett, e rendeletem pontos végrehajtását ellenőrizni, mégis az ez őszi vizsgálatok alkalmával az eredményről jelentését nekem beadni. Addig is, mig elegeudő szederfát állíthatunk elé, kérjék fel nevemben a lelkész és tanító urakat, hogy a most meglevő szederfák arányához mérve, híveiket a selyemtenyésztés gyakorlására buzdítsák és oktassák, az arra vonatkozó utasítások a községeknek megküldettek. Kérjék fel továbbá nevemben a községükhöz tartozó uradalmak tulajdonosait, bérlőit, vagy gazdatisztjeit, hogy az eddigi gyakorlattól eltérve, legelőjüket ne ákácz- hanem szederfákkal ültessék be; a szederfa a mellett, hogy fája ép oly alkalmas mindenre mint az ákáczfa, — gyümölcse nyáron, levele pedig őszszel a lehullás után a legjobb birkatakarmányt szolgáltatja, mégis gyümölcséből a legfinomabb pálinka égethető. Egyúttal felhívom az összes községek elöljáróit, miszerint hassanak oda, hogy annak idejében a napszámos-osztály között azoknak, kik selyemtenyésztéssel foglalkozni kívánnak, s alkalmas helyiségük a tenyésztésre nem volna, — alkalmas helyiségről gondoskodjanak, hogy a szederfák az illetők rendelkezésére átadassanak. Enying, 1882. juliushó 5. Kenessey Miklós, m. k. szolgabiró. Fürdői levél. ‘Balaton-Füredről írják a „Pester Correspondent“-nek: A magyar tengernek nevezett Balaton kies partjain már beköszöntött a fürdőévad. Tömegesen sereglenek immár Balaton-Füredre a haza minden részeiből az üdülést és gyógyulást keresők százai. Tömegesen, mert tudják, hogy azt, amit keresnek, biztosan meg fogják találni itt e helyen, amelyre a természet olyan bőkezüleg pazarolta szépségeinek áldását és a melyen a gyógyulni s üdülni kívánó közönséget a természet nyújtotta gyönyörökön kívül még egy más fürdőhelyekre nézve nem kevesbbé fontos tényező is várja: t. i. a jó Ízlés és az eleganczia követelményeinek meghallgatásával létesített kényelem, a melynek hiánya örök átokként nehezedik különösen hazánk legtöbb egyéb fürdőhelyeire. Mert az elvitázhatatlan tény, hogy Balaton-Füred mostani berendezése a komfort dolgában legelkényeztetettebb igényeknek is derekasan megfelel és a vendégeknek nyújtott kényelem tekintetében vetekedhetik Európa minden fürdőhelyével. A szebbnél szebb villák és nyári lakok serege, az uj fürdőház elegáns berendezésű szobáival, az idén a veszprémi Kansburg család által kezelt Horváth-ház gyönyörű kilátásával és szép fekvésű tágas lakásaival tekintélyes számú fürdőközönséget győznek befogadni. A szabadban a gyönyörű sétányok, parkok és ligetek, kínálkoznak hűvös tartózkodó helyekül a rekkenő nyári napok alatt. A gyógyterem, fényes berendezésével és architektonikus bájával, hívogatja és köti magához a szórakozni kívánókat. A Balaton tükrén ott látjuk a magyar tenger hajóraját; számtalan apró és nagyobb mindenféle eyezőjü és vitorláju hajó és hajócska, a melyeken pompás kirándulás esik be a tó távolabb eső részeibe. Jó ötlete volt Mr. Young- nak, az élelmes angol hajógyárosnak, hogy megteremtő azt a kis flottillát: a közönség egy uj nemű szórakozást nyert az egészséges és edző vizisport gyakorlása által. Egy szóval: Balaton-Füred egy emelkedő, virágzó fürdőhely képét, nyújtja. És ez az emelkedés, a fürdőigazgatójáuak Écsy Lászlónak az érdeme, a ki közel 40 év óta a legszigorúbb lelkiismeretességgel és legönzetlenebb erélylyel fáradozik — mint látjuk: a legjobb sikerrel — Balaton-Füred felvirágoztatásán és aki eme munkássága által kivívta az egész környék szeretetét és Füred tulajdonosának, a Sz.-Benedek-rend tihanyi apátságának elismerését. A nagymértékű népszerűség, a melynek Écsy örvend, a minap nyilvánult ama szívélyes és lényes tüntetésekben, a melyekkel tisztelői az igazgatót, nevenapja alkalmából meglepték. A környékbeli kitűnőségek egész hosszú kocsi sora robogott e napon Füred leié; mindnyájan Écsy házához tartottak, hogy átadják neki jó kívánságaikat. A parasztság küldöttségeket menesztett hozzá, a szeretetház pedig, a melynek alapítása körül sok érdemet szerzett volt magának, növendékeit küldte ki, hogy egy rögtönzött kis ünnepélyen hálálják meg jótevőjük szeretetteljes működését. Délben lakomára gyűlt össze a társaság, a melyen persze pohárköszöntőkben nem volt hiány. Az elsőt Szathmáry Miklós országgyűlési képviselő mondta É c s y r e a fürdővendégek nevében. Utánna szóltak J á r m a y Gusztáv és Ab day pannonhalmi tanár; ez utóbbi felemlíté, hogy E c s y t családjáért bőven kárpótolhatja a Szt.-Benedekrend 150 tagjának testvéri sze- retete és barátsága József László ref. papnak Simon Zsigmond apátra mondott köszöntője után Écsy emelt szót, mondván: Mélyen tisztelt vendégkoszoru! „A hála az emberi szív legnemesebb virága, ezt növelni, ezt ápolni életemnek minden perczeiben kötelességemnek tűztem ki, a jó szív azonban, midőn a hála érzetét akarja kifejezni, akkor az ajk kétkedve, habozva zárul le, s csak azt lépes mondani, bár egész éltemben hálámat úgy tanúsíthatnám, hogy ezen szép vendégkoszorúba egy hervadhatatlan nefelejts virágot tűzhetnék, hiszen e megtiszteltetésére s üdv- köszöntésére őrök hálával tartozom, de tartozom azou dicső Szt-Benedekrenduek is, melynek hazánk- bani léte, hazánk alkotmányával egyidejű — ez lelkesíti keblem érzetét is — midőn poharat emelek és azt a tisztelt vendégkoszoru minden egyes tagjának egészségére felköszöntöm azon a dicső napon, melyen névörömnapomat ünneplem; mély öröm, fájdalom elmúlik; de mit vele nyerék, a szív legnemesebb érzetét, a hű emlékezet legdrágább kincs gyanánt fogja számomra biztosítani. Fogadják azért leghálásabb köszönetemet szives megjelenésökért szívből eredő óhajtásom mellett: hogy a jó Isten tartsa meg mindnyájukat, erőben, egészségben, megelégedésbeu és tartós boldogságban az emberi kor legvégsőbb határáig, s valamint a szép nyári napon a hegyi patak csörgedezve ugyan, de csöndesen folydogal, oly csöndesen s megelégedve folyjanak napjaik ezutáu is, hogy igy testi áldásokkal koszoruzva, a haza díszére és javára szeretett övéiknek büszkeségére és boldogítására, mindnyájunk igaz örömére, az Isten éltesse, éljen!!! Az ünnepelt mély érzéssel elmondott szavait a társaság lelkes éljenekkel fogadta. HÍREINK. Veszprém, 1882. julius 9. Komoly szavunk — van megyénk és városunk izraelita polgáraihoz. A zsidómozgalmat megindító nagyhatalmak Porosz- és Oroszország kezdenek elcsendesedni; a zsidóüldözés üszke hazánkba van dobva, melyet a tiszaeszlári rejtély folyton éleszt. Az üldözés hullámai közvetlen közelünkben csapkodnak már. Ezen el nem vitázható valósággal szemben, a kedélyeknek ily lázas izgatottsága közepett, figyelmeztetjük polgártársainkat, különösen a higgadtabbakat és műveltebbeket, hassanak oda, hogy a kevesbbé művelt zsidók, különösen a fiatalabbak, óvakodjanak minden provokáló nyilatkozat- vagy modortól, mert mi sem veszélyesebb ilyen körülmények közt, mint meggondolatlan nyilatkozat által szikrát dobni a puskaporos hordóba. Kinevezés. — Keszthelyi apát-plebánossá az elhalt tívastics Károly helyébe Sövegjártó Fe- rencz zsidi plébános neveztetett ki, a megürült zsidi plébániára pedig plébánossá Fekete Gergely keszthelyi káplán. A b.-fiiredi szeretetház növendékeinek f. hó 15-én délután megtartandó vizsgáira a tanügy- barátokat s az intézet iránt érdeklődőket, tisztelettel meghívja az igazgatóság. Ünnepély Pápán. — Ma vasárnap, d. e. 10 órakor leplezik le Zimmermann János lovag, Pápa város díszpolgára és a Pápa városi iparrajz- iskola nemes keblű alapítójának arczképét Pápán, a városház nagytermében. Szebb jutalom nem képzelhető, mint polgártársaink feltétlen bizalma! Fegyházi intézet. Folyó hó 4-én László Zsigmond igazságügyi min. tauácsos ur ő méltósága tek. Varga János váczi országos fegyházi igazgató úrral együtt Vörősberényben volt megvizsgálni a vallási alap tulajdonát képező jezsuita kolostort azon czélból, ha nem volna-e az fegyházi intézetnek alkalmas ? Azonban alapos kifogásaik lévén, hasonló czélból városunkon keresztül Tüskevárra utaztak. „Zalamegye* czim alatt, Zala-Egerszegen uj hetilap indult meg julius 2-án Udvardy Ignácz szerkesztése mellett. A lap férfias, komoly irányú ezen első szám után Ítélve is és igy létjogosultsága kétségbevonhatlan. A sajtó csak örülhet, ha higgadt és komoly közegei szaporodnak; a nagy feladat megoldására senki sem fölösleges. Üdvözöljük tisztelt uj kartársunkat. A lap előfizetési ára évnegyedre csak egy forint. A devecseri gazdasági kör által rendezett ekeverseny f. hó 6-án nagy számmal medjelent gazdaközönség előtt a legjobb sikkerrel lett megtartva. A kiállítók és versenyzők számosán voltak. Több gazdasági eszköz-vásárlás is történt. A ver-
