Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1882-04-30 / 19. szám
0. 4.magyar országgyűlés, mivel a húsvéti szünet letelt, a jövő héten kezdi meg az érdemleges tárgyalásokat. JELENTÉS a veszprémi tűzoltó-egylet ügyében a május 2-án tartandó városi közgyűléshez. Tekintetes Közgyűlés! A tek. városi közgyűlés bizalma kiküldött bennünket, hogy a helybeli önkéntes tűzoltó-egylet vezérférfiaival megbeszéljük azon módokat, amelyek szerint a tűzoltó-egylet városunkban megszilárdulhasson és mint ilyen, bírva a lakosság rokonszenvét és pártolását, a maga elé tűzött nemes feladatot: vagyonúnkat a pusztító tüzelem ellen megvédeni, akadálytalanul teljesíthesse. A küldöttség tagjai, eltelve azzal a tudattal, hogy, ha tűzoltó-egyletünk nem volna, most kellene létesítenünk, febr. hó 11-én d. u. 3 órakor a tüz- oltó-őrtanya helyiségében Szabó Imre elnöklete alatt a tűzoltó-egylet vezérférfiaival Kopácsy Árpád és Víz János urakkal értekeztek. Miután nevezett vezérférfiak a tűzoltó-egylet részéről óhajaikat Írásban beterjesztették, a küldöttség következőket határozott e jelentésében a tek. közgyűlés magas figyelmébe és pártolásába ajánlani. 1. A rendes begyakorlott tűzoltó tagokon kívül szerveztessenek „rendkívüli tűzoltók“ is, kiknek leiadata lenne tüzesetek alkalmával a rendeseknek segédkezni és semmi más kötelezettséggel nem bírnának. 2. Az egylet el van látva jó, elégséges és mindig tisztán tartott szerekkel, melyek azonban úgy működhetnek sikeresen, ha a tűz kiütésekor haladéktalanul a veszély helyére szállíttatnak. E végett szükséges, hogy a város a bérkocsikra e tekintetben befolyást gyakoroljon és ez által lehetővé tegye azt, hogy könnyen lehessen a szerekhez elő- fogatot kapni. Figyelmébe ajánlja a küldöttség a tek. közgyűlésnek azt is, vajon nem lenne-e czélszerü, ha a város az utczaöntözés, szeméthordás és tűzesetekhez szükséges gyors előfogat ügyét egyesítené és két ló tartását határozná el. E két ló amellett, hogy hasznot hajtana, tűzeseteknél megvalósíthatná a leggyorsabb első segélyt, amelytől pedig, tudjuk, legtöbb, mondhatni, minden függ; mert egy, ideje-korán ott termett tűzoltószer többet használ, mint száz szer, mely a vész elharapózása után érkezik. 3. A vízszerzés rendőri utón történjék. Ezt illetőleg a küldöttség is hangsúlyozza annak a szükségét, hogy a tűzrendőri szabályzat végre valahára életbe lépjen, hogy igy mindenki tudja magát mihez tartani. 4. Az egylet anyagi, pénzbeli állapotát illetőleg, szomorúan vette a küldöttség tudomásul, hogy e téren három év óta alig történt valami; ennél fogva elkerülhetetlenül szükséges, hogy a mozgalom megindíttassék, pártoló tagok gyüjtessenek és egyéb jövedelemforrás nyittassák. 5. Ajánlja a küldöttség a tek. közgyűlésnek figyelmébe, hogy legalább 80—100 rendes tűzoltó- tagnak 2 -2 írtba kerülő csíkos zubbonya és lengyel nadrágja legyen. 40—50 bizonynyal maga kifizeti ezt, a többi részletekben. A varrás egy városi tűzoltó által történnék. majd bőröndömet vizsgálta s e közben aggodalmasan csóválta fejét. Ismét nevetnem kellett. — Mi az, amin annyira csodálkozol, Jancsi? — Hm! az egész nagyon természetes! Oh én szamár! Persze, hogy az, a kegyelmes ur ifjúvá varázsolta magát. Nincs csak egyetlen ősz hajszála sem! — Mi... icsodu? — kérdém álmélkodva — hát ki mondta neked, hogy én öreg vagyok ? — Mindenki, — bizonyító erősen — mindenki azt mondotta,> József is, Kati is, György is és az ispán ur is. És ez nem is lehet másként a maga mesterségénél! — ügy? — De hát miféle mesterségem van nekem ? Jancsi vigyorogva nézett a szemem közé. — Oh, én tudom, hasztalan is tagadná kegyelmes uram, az nem érne semmit! Tudjuk mi valamennyien, hogy kegyelmes ur egy .... — kezeivel a levegőben hadonázott s azután keresztet vetett magára. — Mit jelentsen ez ? Mi vagyok én ? — A kegyelmes ur egy boszorkánymester, egy varázsló, azt jelenti! — Hahaha! ez nagyszerű! — válaszolók nevetve, s vagy tiz perczig folytonosan nevettem. — Jancsi te, — kérdém, a mint ismét szóhoz jöhettem s szemeimből a könyeket kitöröltem, — Jancsi, ki mondta ezt neked? — Senki, — válaszolt büszkén, — aunyi eszem nekem is van. Tudjuk, hogy abbau a sok könyvben csupa boszorkányságok és varázslatok vannak; a kegyelmes ur már minden könyvet elolvasott s most hozzánk jön, hogy a mieinket is elolvassa, ott a »sárga teremében Ez másnak aem szükséges, csak egy varázslónak. És minden varázsló öreg, a ki húsz évvel ezelőtt a kástélyban volt, az is öreg volt. Mikor elment, az ispán urnái hagyott egy időmutató ördögöt. (Folyt, köv.) 6. Elfogadja a küldöttség és ajánlja, hogy a tűzoltó-egylet zenekara felállíttassék. Ez kevés kiadást igényel, csak havi 8 irtot a karmesternek, a többi ingyen működik. Ily zenekarnak létezése már magában véve egységessé teszi az egyletet és nagy vonzó erőt fejt ki arra nézve, hogy mind a rendes, mind a szervezendő rendkívüli tagok száma folyton folyvást gyarapodjék. 7. Végre ajánlja a küldöttség a tek. közgyűlésnek és ez által a városi tanácsnak figyelmébe, hasson oda, hogy közegei az egylettel szemben ro- kouszenvet tanúsítsanak inkább, mint lenéző vagy egyébként sértő ellenszenvet, mert ez utóbbi szítja a bizalmatlanságot, elkeserít a helyett, hogy inkább összébb hozná és kibékítené a kedélyeket. Ezekben véli a küldöttség azon módokat, a melyek szükségesek arra, hogy a tűzoltó-egylet városunk lakosai közt életerős gyökeret verhessen és így magasztos feladatának a folyton súlyosbodó körülmények közt és azok daczára megfelelhessen. Veszprém, 1882. február hó 11-én. A tek. közgyűlés alázatos szolgái L Szabó Imre küld. elnök. Ruitner Sándor ■ küld. tag. Nagy Károly küld. tag. Lévay Imre küld. tag. y xx VIDÉKÜNK. Pápa, 1882. áprillió 25. A helybeli 4 hitközség elemi iskoláinak sze- génysorsu tanítványai javára rendezett előadás teljesen sikerült. Már több nappal előbb nem lehetett többé jegyet kapni. A színház zsúfolásig megtelt. A rendezőség oly változatos programot birt összeállítani, hogy nem csoda, hogy a jegyek mind elkeltek. A főiskolai zenekar .Béla futása“ czimü operából egy egyveleget szabatosan énekelt. A bécsi conser- vatoriiyp. két, ..helybeli növendéke Gottlieb Dezső és Klein Józsefi urak két Ízben tüntették ki magukat, az első művészi hegedű, a második ritka technikát tanúsító zongorajátéka által. Siess Henriette úrnő Gráczból, a hatvanas évek második felében, mint Linné igen ismeretes első rangú operaénekesné, nagy bravourral énekelt Luciából egy nagy áriát és egy keriugőt. Kitünően iskolázott hangja elragadta? a közönséget. Csekő Gusztáv, Hornig Antal, Hornig Ferencz, Lazányi Béla, Mészáros Károly, Pakrócz Ferencz, Poppi Mátyás és Vincze Sándor urak kitűnő összhangzással énekeltek férfidalokat, a szűnni nem akaró tapsvihar késztette őket a dalokat ismételni. Belcsák Vilma urhölgy érzéssel énekelt néhány népdalt. Grechenek Béla ur szokott művésziességgel egy phantasiát játszott a harmoniumon, mindenki csak azt sajnálta, hogy oly rövid veit. Ezután következett „visszatérés Japánból, czimü egy felvonásos vígjáték, melyben Náday Ferencz a budapesti nemzeti színház tagja mellett kiváló sikerrel közreműködtek Szép Irén és Belcsák Vilma urhölgyek, Szeglethy György és Grósz István urak, A közönség azon édes tudatban távozott, hogy ritka műélvezetben részesült. A tiszta jövedelem körülbelül 200 forintra megy. Mezőlakra az ottani bérlő Budapestről levelet kapott, melyben állítólag kétezer forint, ötvenes; bankjegyekben volt tartalmazva. A levél a postamester é3 még egy másik tanú jelenlétében felbontatott és csak egy kis újság papiros volt benue. Már előbb is feltűnt a postamesternek, hogy a levél igen könnyű Volt; míg a feladásnál 90 grammot nyomott, Mezőlakra érkeztekor alig nyomott fél annyit, a pecsétek sem voltak rendben. A levél útközben valahol felbontatott. A vizsgálat folyamatban vau. Polgár. Pápa, 1882. áprilho 27. Napokban egy ismeretlen koros embert találtak az utczán, kit az útról állítólag irgalmas szivü emberek szedtek fel s hoztak a városba. Az ismeretlen a legnagyobb nyomorban, éhség és betegség által elcsigázva szánalmas látványt nyújtott, s ami legkínosabb lehetett reá nézve, sehogy sem tudta magát megértetni, azon a zagyva, idegen mint látszott hibás kiejtéssel elhadart nyelven, melyben nehány német és olasznak látszó kifejezés is előfordult. A rendőrség ápolás alá vétette, mindent megkísértett illetőségének kipuhatolására, de minthogy szegénynél semmi irás nem találtatott, — eredménytelenül. így halt meg a szerencsétlen tegnapelőtt végelgyengülés következtében, ki tudja, mily távol a földtől, melyet hazájának nevezett, s azoktól, kiket tán egykor szeretett. Hogy az iskolák és gyermekkertek nemcsak nevelési, de rendőri szempontból is fontosak, városokban is naponkint tapasztalhatjuk. Akárhány gyermeket látni 6—11 éveseket, kik házról-házra koldulva töltik el a napot, mig a szülő, a dologtalan renyhe anya, az utczasarkon lesi a hajdú vörös zsinórját, hogy magzatának kellő időben jelt adhasson az elmenekülésre. A kis naplopó tudja már, hogy őt nem büntetik, az irgalom néha jó falatokhoz juttatja, s felnő az ördög párnáján, lesz belőle csavargó, tolvaj, stb. Napokban meg egy laki utczai háznál két kis fiú, egyik 5, másik 6 éves, tüzet raktak az ól mellett, mert az nap nem volt iskola s csak az isten mentette, hogy le nem égett az egész utcza. Hát a mit az iskola elmulasztott, vagy nem képes helyrehozni, mi köszörülje ki ezt a csorbát a gyermekeknél? Mit csináljunk a kicsikével, mikor már nem koldul, de lop, gyújtogat a rombolás átkos ösztönéből, s lépten-nyomon beleütközik a büntető igazság szabályaiba és még sem büntethető? Ma is történt egy eset, mely nem is oly ritka, mint gondolnék. Egy 11 éves kis leányka került a rendőrség elé, ki egész üzletszerűleg gyakorolta azt a mesterséget, hogy különféle boltokban lopogatott keztyííket, csipkét, selyem-czérnát stb. azután házról-házra járva szépen elárusítgatta. Minden kérelem, a szülők minden fenyegetése, ígérete nem vehette rá, hogy megmondta volna, hová tette a pénzt, sőt ügyes hazudozásokkal sokáig tévhitben bírta tartani őket bűnösségére nézve is. Egy tekintet e gyermek arczára, alattomos szemeire, meggyőz bennünket, hogy ez nem utolsó vállalkozása volt, s mégis, mit tehetünk vele a társadalomért? Hiányzanak, nagyon hiányzanak javító intézeteink, mikre tételes törvények utalnak, de mik még mindig késnek az éji homályban, ki tudja meddig? Azt mondják, hogy a jó bornak nem kell czégér. Egy B. nevű ur formájú egyéniség, aligha más véleményben nincsen, mert a zsidó templom szomszédságában nyitott korcsmáját Istócziról nevezte el, csak az a kérdés, miért tette, a boráért-e vagy a házáért, mely szabad kézből eladó. : , Argusz. Ajka, 1882. ápril 26. Tekiutetes Szerkesztő ur! Folyó hó 21-éu voltuuk, — illetőleg lehettünk volna szerencsések^faiskolafelügyelöuket Orbán Antal urat láthatni. Ő ugyanis tavaszi körútját végzendő helységünket is, mint járásának egyik községét meglátogatta; hol érdemes s minden jó és nemesért lelkesülni tudó biró urunkat felkereste; ki azonban hivatalos dolgai miatt honn nem lévén, az egyik elöljáró urat vévé vagy kéré maga mellé, kinek társaságában nem a legjobb karban levő faiskolánkat megtekintette, mely után napi díját felvéve — tovább utazott. Sajnálták a tanítók, kiktől a felsőbbség várja, de joggal is várhatja a faiskolák felvirágzását: hogy nem részesülhettek azon kitűnő szerencsében, hogy felügyelő úrral némely dolgokról beszélhettek, — és a teendők felett néhány véleményt koczkáztat- hattak volna. A tanítók nem várják, hogy felügyelő ur fá- raszsza magát és ellátogasson hozzájuk; de azt megtehette volna, hogy a község házához hivathatta volna őket; mert meg kell engednünk azt, .hogy a faiskolák felvirágzása nagyrészben a tanítók ügy- buzgóságától és ügyszeretetétől függ. Körülbelül a tanítók tudják a faiskolák hiányait legjobban; s talán azok tudhatnak módokat is, melyekkel javítani lehetne a faiskolák árva ügyén; mely módokkal talán el lehetne a faiskolákat rendeltetésük helyére segíteni. Iiosszalni lehet felügyelő urnák azon mulasztását, hogy a faiskola-kezelőket — a tanítókat, — ittlétekor nem hivatta meg, mit pedig joggal megkövetelhet a felsőbbség; megkívánhatja a tanítói j kar, hogy oly dolgokban, melyekben ő nekik is juttattak valamicske kis szerepet, melyekben ők is mint tényezők vannak felvéve, bevonattassanak. Faiskoláink felvirágzását ily utón, ily felügyelet mellett soha se várjuk és reméljük: mert az felvirágozni soha nem fog, véleményem szerint a faiskolák felvirágzása két dologtól függ: a kitűnő felügyelettől és a rendszeres kezeléstől. A felügyelettől igen sok függ. Szakszerű felügyelet fogja majd egykor eredményezni a rég óhajtott felvirágzást. Addig, mig a faiskolák felügyelői — tisztelet a kivételeknek, — a legnagyobb szigorral fel nem lépnek: semmit se várjunk. De majd akkor, ha a faiskolák felügyelői át lesznék hatva a reájuk bizott felügyelői tisztség nagy horderejétől és fontosságától; ha majd érvényesíteni tudják a felsőbb hatóságoktól reájok ruházott jogaikat: akkor majd el fog következni az az idő, a melyben a faiskolák virágzásnak indulnak. Tehát: amint már mondám, a felügyelőktől igen sok függ, azért: a felügyelők kinevezésénél nagy tapintatossággal kell eljárni, és igen jól meg kell választani az egyént; kire a faiskola-felügyelői tisztség ruháztatik. — Fiatal, erőteljes és a fatenyésztés iránt nagy előszeretettel viseltető egyéneket szeretnék én faiskolafelügyelőknek kineveztetni; kik az elméletnek éppen úgy birtokában volnának, mint a gyakorlatnak, és kik egész erélylyel volnának képesek a faiskolák ügyét a felvirágzás felé vezetni. Továbbá sok, s talán minden a rendszeres kezeléstől függ. Oly községekben, hol több tanító működik, hol többnek kötelessége a faiskolát kezelni: ott rendszerint elkezelik azt. A fatenyésztés iránt való szeretet két vagy több emberben nem egyforma, az egyik buzog az -ügyért, a másik mosolyog kollegájának Szorgalmán. Lassan az ügy buzgó tanító is kedvét veszti, mert nem látja, hogy a kollega is tenne valamit. — így beáll az az idő: midőn a faiskola árvaságra jut. Hogyan lehetne és kellene ezen segíteni? ügy, hogy oly községekben, a hol egynél több tanító van, a tanítók közül egyet, — azt tudni illik, — ki a kertészet és a fatenyésztés iránt a legnagyobb előszeretettel viseltetik. — a községi képviselő testület a faiskola vezetésével s egyúttal a kertészet és a gazdaságtan tanításával megbízná vagy formailag megválasztaná. Az igy megválasztott tanító azután — erősen meg vagyok győződve — mindent el fogna követni, hogy a kezelése alatt levő faiskola a méltányos igényeknek megfeleljen. Mivel szándékom e dologról egy újabb levelemben bővebben irni, azért most levelemet annak kijelentésével zárom be, hogy én igen tisztelt és érdemekben gazdag felügyelő urat megsérteni távolról sem szándékoztam; annyit — amennyi történt — és nem többet szándékoztam a nyilvánosságra hozni, hogy hadd tudja meg a felsőbbség is, hogy a faiskolák apa mellett is árvák. A tudósítás többi része pedig koczkáztatott, de erős hiten alapuló meggyőződés és egyedüli mód, melylyel az elhagyatott faiskolák ügyén segíteni lehetne. Kitűnő tiszteletem nyilvánítása után maradok a tek. szerkesztő urnák alázatos szolgája • • • gy •... s. PÁPAI HIEEK. — Tűzesetek. A múlt napokban számos tűzeset merült fel vidékünkön. — így folyó hó 21-én esti 9 V2 árakor Mihályháza községben tűz ütvén ki, elégett 9 lakház, egy gazdasági épület, nagy meny- nyiségü takermány, ingóság és házi állat. — 23-án délután pedig a nagy szélviharban pusztító tűz miatt a kis Döbrönte község majdnem egészen elhamvadt. — A tűzvész helyén rögtön megjelent gróf Wallis Gyula ur ő méltósága és személyesen vezette, buzdította a népet az oltásra, és a szükölködők segélyezéséről nyomban gondoskodott, — mintegy 200 frtnyi adományt osztva ki köztök. Az oltásban dicséretre méltóan működtek még: Horváth József őrvezető, Domonkos Imre és Eisinger István rendőrök, kik Gannáról siettek a vész helyére és erélyes felléoésükkel sikerült a tüzet lokalisálni és megmenteni a még menthetőt. Itt 17 lakház mellék épületeivel lett semmivé. A kár Mihályházán 2720 írtra, Döbröntén 5257 írtra becsültetett, — biztosítva volt a kár az előbbi községben 800 frt, az utóbbiban 2322 frt erejéig. — 24-én N.-Szőllősben égett le ház gazdasági épületek- és házi állatokkal. — Ugyanezen időben nagy tűz volt Csikvándon és Karakó-Szörcsökön is. 26-án este pedig Vinár községben négy ház pusztult el szintén tűzvész által. — CA hosszú utczai nagy tűzvész állítólagos gyújtás által okozója, Csoknyay János a tűzvész alkalmával a néptömeg által lett megtámadtatásakor kapott sebei következtében az irgalmasok kórházában f. hó 25-én meghalt. IRODALMUNK. Uj zeneművek. Táborszky és Parsch zeneműkereskedésében Budapesten megjelentek, és Krausz Armin könyv- és papirkereskedésében Veszprémben kaphatók: »Árva Zsuzska* Lukácsy Sándor eredeti népszínművének legkedveltebb dalai. Czicza, czicza (Hofbuaer J.-től.) Te dörömbölj szépecskén. A szerelem zöld hínár (Berkes Lajostól.) Ne menj rózsám. Hej, pedig a Tisza túlsó partján. Az én szivem olyan áldott kis madár. Azt mondta mindég az anyám (Zsigmond Ákostól.) Énekhangra zongora kísérlettel (vagy zongorára külön) alkalmazta Erkel Elek. Ára 1 frt 50 kr. Mehner Vilmos kiadásában legújabban megjelentek: 1. »Képes világtörténet. Alapította Eibáry Ferencz. A középkor. Irta dr. Molnár Antal.* 66—68. füzet. E három füzet is, mint előzői lönös gonddal szerkesztvék. A forrongó középkor korszakalkotó episodjai, a keresztes hadjáratok, a szász dyanastia véguralma, a Kelet beható történelme (ami különös fontossággal bir ma, midőn a keleti kérdés megoldása felé közelget) stb. stb. képezik e füzetek tartalmát. Minden füzet számos- gyönyörű képpel van illustrálva, és pedig nagyrészt olyanokkal, melyek a megfelelő történelemmel egy- koruak. Miután ilyen munka a magyar könyvpiaczon sohasem volt, s azért is, mert minden müveit ember előtt nagy hézagot pótol, ajánljuk azt a közönség jóakaró figyelmébe. Egy füzet ára 30 kr., mely a kiadó nevére (papnövelde utcza 8. sz.) utalványozandó; A mű különben minden könyvkereskedés Utján megrendelhető. 2. „04 föld és népei“ (Európa) különös tekintettel Magyarországra; a legújabb források után dolgozta György Aladár. E mű — mely több mint 600 sikerült képet tartalmaz — a közművelődésnek valódi emeltyűje. A szerző rendkívüli lelkiismerettel s szorgalommal adja elő a népek történetét stb. Az előttünk fekvő füzetek (57—60) behatóan foglalkoznak a mesés Hollandiával, a sajátságos Belgiummal, a szabad Svájczczal s Magyarországgal. Hazánkra nézve különösen érdekes képek diszlenek a füzetben úgy a jelen, mint az előző korból. Nem ajánlhatjuk e művet eléggé a hazai olvasó közönségek s könyvtárak, olvasó egyletek, kaszinók figyelmébe. Egy füzet ára csak 30 kr. Megrendelhető a kiadónál, s minden könyvkereskedésben. Mi rejlik a csillagokban 1880—1QS5 ? Sokan azon csillagászok közöl, akik a Napot a legutolsó napfogyatkozás alatt megfigyelték, megegyeznek abban, hogy annak állapotában nagy változás történt és Lockyer tanár a nézetben van, hogy ezen változás igen komoly következmények nélkül nem maradhat. A napvizsgálók meg voltak lepve azon fölfedezés által, hogy a Nap párahüvelyében (Corona) az égő köneny, amely előbb megvolt, most uagyrész- ben eltűnt. Ezt a spektroszkóp kétségen kívül helyezi. Már előbb tudva volt, hogy a négy utóbbi évben a napfoltok, amelyek máskor oly gyakoriak voltak, lényegesen megfogytak és a szoros összeköttetés a napfoltok és a földdelej esség között az utóbbinak feltűnő csökkenése miatt ugyauazón időben ismét világosan előtűnt. Az eltűnés mutatja, hogy a Nap tevékenysége és melege csökkent. A Nap hőségének fogyása pedig a hőség növekvését jelenti a földön, mert azok a gázák, melyeket a Nap magából kibocsát, mikor működésben van és amely gázák, mint paizs, védelmére vannak a földnek, eltűnnek, ha a naphőség fogy. A Napnak ezen állapota, ha ez tovább is így tart, mint eddig, a szaktudósok nézete szerint kell, hogy aránylag nem is valami nagyon hosszú idő múlva, a fold kiégésével végződjék. Azonban a legközelebbi időben beálló égi tünemények még sokkal közelebbi eseményt hirdetnek, mely & főidre és a föld lakóira veszélyes és vészthozó lesz• A keresztény időszámítás óta naprendszerünk “égy n?gy bolygójának, Jupiter-, Uranus-, Saturnus- es Neptunusnak uapközelsége (perihelion) még nem
