Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1882-04-16 / 17. szám
VIII- évfolyam. I§§3. 17-ik »zám. Veszprém, április 10. VESZPRÉM közgazdasági-, társadalmi-, helyi- s általános érdekű MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. Megjeleli e lap a „HIVATALOS ÉSTESÍTŐ"-vel együtt minden vasárnap reggel. Rendkívüli esetekben különlap adatik ki. — Előfizetési ár mindkét lapra : negyedévre ,1 írt 50 kr.; félévre 3 fit; egész évre fi frt. EpyeH példányok ára 15 kr. — Hirdetések álja ! egy hasábos petitsor tere ti kr.; nyilttérben zOkr.; minden beigtatásért külön 30 kr. állami bélyegilleték fizetendő Kiadóhivatal: Krausz A. könyvkereskedése Veszprémben. Ide küldendő minden elo- fizerés, hirdetés, melléklet s reclamntió. Magánvitáknak I személyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha valódiságuk iránt bizonyíték szereztetett be. — Sérmentetlen leveleket a szerkesztőség csak ismert munkatársaktól fogad el. Szerkesztőségi iroda: Vár 4. sz. a. — Ide czimzendő a lap szellemi részét illető' minden közlemény. Ismét a megye-kikerekítés. Két évvel ezelőtt volt e lapok hasábjain rámutatva azon hálátlan törekvésre, mely nem törődve az évszázados alkotások fundamentális biztosságával, a régi megyéket — a magyar alkotmány ezen véd- bást} áit — feldúlja, hogy ujdivatu épületet emeljen a mindinkább tért foglaló bu- reaukratiának. Történeti emlékű megyék esnének áldozatul az úgynevezett kikerekítési divatnak; mintha bizony az ősi mentét ismét százévekig pótolhatná az importált plaid. Érthető volt az ujabbi megyeszervezési törekvés ottan, hol az ősi várba ellenség lopódzott, és a fejüket felütő nemzetiségi bydrák az ezredéves magyar államiságot veszélyeztették. Fel kellett robbantani az ilyen várat az ellenséggel együtt. De hol ezeu veszélynek látszata sem létezik — mint a hazafias Veszprémmegyénél — a kipróbált állami intézmény bolygatása nemzeti consolidálásunkra épen nem vezethet. Tiltakoznunk kell azért minden kísérlet ellen, mely akár rosszul felfogott állami, akár mellékes helyi érdekből Veszprém- megye megszabdalását czélozza. A Gfyőrmegyével határos községekben ezen törekvés, mely két évvel ezelőtt a jól tájékozott közvélemény nyomása alatt elmerült, újabban sajátságos körülmények között került a felszínre, melyeket megvilágítani úgy a közállomány, mint a megye érdekében el nem mulasztható. Meg kell mindenek előtt jegyeznünk, hogy a zirczvidéki-takarékpénztár — természetesen üzleti érdekből — a megyénél befolyásos tagjai által lépéseket tétetett a zirczi kir. járásbíróságnak telekkönyvi hatósággal leendő felruházása végett ; s midőn ennek előfeltételeként a minisztérium a kérvényező vidéki érdekeltséget a telekkönyvi hatóság felállításához szükséges költségekhez hozzájárulásra hívta föl, a takarékpénztár a költségeknek csak egy kisebb részét ajánlotta fel, s befolyását az irányban érvényesítette, hogy a járásbeli községek is a költségekhez hozzájárulásra megnyeressenek. Ezen mozgalmat felkaroló értekezlet — sajnos — hogy oly szerencsétlen utat választott, mely nemcsak a kitűzött czél elérését kérdésessé tette, hanem a megye nyakára is a kikerekítés tengeri kígyóját ismét felidézte. A szolgabiróság által behívott, jobbára községi jegyzőkből álló értekezlet ugyanis elhatározta, hogy a kívánt költség a községekre adóforint után fizetendő évi járulékkép vettessék ki, s ennek felajánlására a községek képviselőtestületei felhivassanak. Csak ez kellett — egy újabb adónem — a máris alig elviselhető adókkal terhelt községeknek, hogy a hozzájárulást megtagadják, s inkább kivándorlásra vagy más mégyébez csatlakozásra gondoljanak; s csak ez kellett — hatalmas eszköz — a szomszédos magánérdekek szemfüles ügynökeinek, hogy á községeket Veszprémmegyétől való elszakadás kérvényezésére izgassák. Az ily uton-módon gyártott elcsato- lási kérvényekkel szemben helyesen jár el a minisztérium által véleményezésre felhívott megye közönsége illetve küldöttsége, ha a községeket arra figyelmezteti, mit amaz ügynökök bizonyára elhallgattak, hogy t. i. több helyen a megyekikerekí- tési hajsza a magánérdekeken kívül azon számításra vihető vissza, mely szerint kisebb megyék — melyek a megyei háziadó behozatala esetén saját erejükből magukat alig tarthatnák fen s igy a szomszédos vármegyéhez volnának kénytelenek csatlakozni — a czélbavett községek elcsatolása által mentessenek ki a tehetetlenség hínárjából. De, ha ezen községek meggondolják, hogy a csalfa játéknak árát is meg kell adniok, hogy Veszprémmegye háromszor oly nagy lévén, mint Győrmegye — a kivetendő háziadó megfordított arányban Győrmegyében valószínűleg kétszer vagy háromszor akkora lesz> m*nt Vesz~ prémmegyében: bizonyuyal nem hajtanak a szomszéd hivogatására. Azonban Veszprémmegyének, midőn ily módon saját érdekeinek megóvásáról gondoskodik, a kérdéses vidékre nézve is meg kell tennie, mi ennek érdekében okszerűen és jogosan megtehető. Okszerűen és jogosan; mert más részről nem egyeztethető meg a megye tekintélyével, hogy egyesek túlzott igényei- vagy alkalmi ötleteinek kivitelét forcirozza. Azért, ha a zirczi járásban a telekkönyvi hatóság berendezését az igazságügyi köztekintetek nem követelik, vagy a pénzügyi viszonyok nem engedik; ha a járási székhelynek a járás központjába helyezése kivihetetlen: van egy törvény- és okszerű mód a központtól távoleső községek érdekeinek előmozdítására, hogy azok személyes közbenjárást igénylő ügyeikben a hatóságokat könnyebben megközelíthessék. Módot nyújt erre az 1877. évi XXII. törvényczikk 6. §-a, mely szerint : „Oly járásokban, hol a járásbíróság több birói személyből áll és a hol a forgalmi viszonyok és a járás terjedelme szükségessé teszik, az igazságy ügy miniszter az érdeklettek kérelmére a járásnak a kisebb polgári peres ügyek elintézése czéljából két vagy több szakaszra való elosztását elrendelheti. Mindenik szakasznak főhelyén alkalmas időben a járásbíróság egyik birói tagja megjelen ób előre meghatározott és közzétett rendes törvénynapokon a szakaszban felmerült kisebb polgári peres ügyeket elintézi.“ A megye közönsége a zirczi kir. járásbíróság ügykezelésének beosztása tekintetében czélszeriileg az idézett törvény érthető Útmutatása szerint járhat közbe, s a járási szolgabirónak saját hatáskörében ily irányú utasítást adhat: és a községek a fentebbiek szerint is felvilágosíttatván, nem fognak lenni hűtlen gyermekei a gondoskodó édesanyának — Veszprémmegyének. Galamb István. Mi újság a nagy világban? A két legfontosabb eseménye azon tény, hogy az orosz czár az agg és gyengélkedő Gorcsakoff herczeget saját kérelmére felmenté a külügyi hivatal vezetésétől és Giers államtitkárt nevezte ki külügyminiszterré. E kinevezést a béke biztosításának záloga gyanánt üdvözlik a hazai és külföldi lapok s a béke barátainak körében nagy az őröm afelett, hogy Bismark szívélyes üdvözlő távirata az elsők közt érkezett az új külügyér kezeihez. A nihilisták mind sűrűbben adnak életjelt magukról. A forradalmi bizottság egy titkos ülésében a czár két kedvencz emberét ítélte halálra s ezen halálos Ítéletet az illetőknek el is küldötte. A koronázásra valamely nagy és véres merénylet kivitelét tervezik. oA német birodalmi szövetség-tanács az illető bizottságokhoz tette át Bismarck nagy hírre vergődött javaslatait: a munkásoknak baleset és betegség esetére való biztosításáról, meg a dohány- monopoliumról. A monopólium-javaslaton a szövetség-tanács több módosítást eszközölt a közgazdasági tanács javaslatai szellemében. Gírországi állapotok képe egyre vigasztalanabb. Az angol és franczia kormányok megegyeztek abban, hogy amig lehető, beavatkozás nélkül fogják szemmel kisérni az aggodalmat keltő egyp- tomi eseményeket. Afghanisztánban hír szerint, általános felkelés kitörése várható. Ez aztán kényszeríteni fogja Angliát, hogy az országnak új uralkodót adjon; mert Abdurrahmam kán szörnyű rémuralmat gyakorol imént nyert birodalmában. A delegációkban a hadügyminiszter 35 millió forint szükségességét hangsúlyozta; a közös minisztertanács azonban kijelenté, hogy a delegatió csak a föltétlenül szükséges és határozottan körvonalo- zott költségek megszavazását kéri a parlamenttől. Trefort Ágoston, vall. és kőzokt. miniszter az fí—s biztos értesülése szerint határozottan kijelenté mint minisztertársainak, mint barátainak, hogy a középiskolai oktatásról szóló törvényjavaslatot a jövő ülésszak első napjaiban haladéktalanul előterjeszti s hogy ehhez föltétlenül tárczáját köti; többé — úgymond — nem tűri azt a játékot, mely hozzá is, a kabinethez is, a törvényhozáshoz is méltatlan. VIDÉKÜNK. Pápa, 1882. áprillió 12. Városi közgyűlés ápril 11 én A honvédelmi minisztériummal terület-kicserélés tárgyában — kötött szerződés elfogadtatik. — A pannonhalmi főapát ur a városi közgyűlés kérelme folytán értesíti a város közönségét, hogy a közoktatásügyi minisztérium eddig ő vele egy gymnasium átvétele végett az alkudozásokat még meg sem kezdette; különben bizonyos, hogy a szt. Benedek-rend oly gymna- siumot fog átvenni, mely eddig a tanulmányi alap költségén tartatik fenn. Tudomásul vétetett. — Szeglethy György ur, városi iktató, ki ügyessége és szorgalmas munkássága miatt a közönség ked- vencze, és ki eddig mindennemű szakmájába nem vágó teendőket a tanács legnagyobb megelégedésére végzett, évenkinti száz forint díjazást fog kapni. — Olvastatott a felszámolás alatti népbank átirata a közgyűléshez, melyben arra kéri a képviselőtestületet, hogy a felszámolás bevégzésének megköny- nyítése tekintetéből fogadja el sf'következő feltételeket: a város mondjon le a népbanknál kezelt egy ezer forintnyi ovodai alapítványról teljesen, mig a város 1158 frtnyi betétért kap 75 perczentet; hosz- szabb vita után, melyből mindegyik jelenvolt meggyőződött arról, hogy per utján a város károsodnék, mert a felszámolók azonnal csődöt jelentenének be és akkor a város követeléseit igen valószínűen teljesen elvesztené, névleges szavazás történt, és a fent irt kiegyezési feltételek egyhangúlag elfogadtattak. Ezen ügy jóváhagyás végett a megyebizottsági közgyűléshez fog terjesztetni. Polgármester ur jelenti, hogy a városi birtok bérlője meghalt. A tanács utasíttatik, hogy az örökösökkel megkötheti a szerződést, ha azok teljes biztosítékot képesek nyújtani, ellenkező esetben, a szerződést mondja fel és uj bérleti pályázatot hirdessen. — Már régtől fogva a legnagyobb egyenetlenség uralkodik a tanács és iskolaszék között egyrészről, és Magvassy ur ovoda-vezető között. A közgyűlés annak idején fegyelmi eljárást indított meg az ovoda-vezető ellen, hogy tőle szabadulhasson, mert a kitűnően berendezett ovoda látogatottsága és hire mindinkább sülyedt. Magvassy ur az iskolaszéki elnök ur utján kinyilatkoztatja, hogy kész az ovodavezetésről lemondani és junius 30-án távozni, ha egy évi fizetése adatik neki végkielégítésképen. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta és az óvodavezetői állomásra pályázatot fog hirdetni. — A megyei számvevőség megküldi a városra kirótt kaszárnya-adót azon meghagyással, hogy ezen összeg 10 nap alatt egyénenként repartiroztassék. Miután a közgyűlés a városnak kaszámyaadóval történt megrovatása ellen már ezelőtt is felebbezett és ezen lelebbezés még elin- tezétlen, határoztatik, hogy ezen munkálat nem fog végrehajtatni és ezen ügy szintén felebbeztetik. Helyesen, mert az eddigi adókat sem bírjuk. — Horváth Lajos indítványt tesz, hogy városunk jótevőjének, Zimmermann Jánosnak arczképe a tanácsterem számára testessék le. Tekintve azon bokros érdemeket, miket Zimmermann ur uj hazájában, szülővárosa körül szerzett, a közgyűlés lelkesedéssel fogadta az indítványt és elhatározta, hogy ezen kép életnagyságban, a városi közpénztár terhére készíttessék el. Méltóságos gróf Eszterházy úr főkertésze által egy .rendeletet* hirdettet a .Pápai Lapokéban, mely szerint ezentúl úgy a belső, mint a külső várkert a közönség elől elzáratik. .Ezentúl a kertnek látogatása, csakis ő méltósága által sajátkezű- leg aláirt jegy eiőmutatása mellett engedtetik meg. A ki ily jegyet szerezni akar, folyamodásszerü kérvényét egyenesen ő méltóságához adja be.“ Ember emlékezet óta a várkertbe mindenki tetszése szerint bemehetett. A városi közönség a grófi család ezen szívességét fel is használta és tömegesen látogatta a gyönyörű szép kertet, annál is inkább, mert városunk oly szerencsétlen helyzetben van, hogy nincs egy lépésnyire való nyilvános sétatere a hol az ember üde levegőt szivhatna. Mindenütt a borzasztó sűrűségű por. Felesleges említeni, hogy mily benyomást tett ezen rendelet a közönségre, különösen a betegekre, kik a nagy por elől addig a várkertbe menekültek. Legyen ezen tilalom intő szózat a tanácsra nézve és gondoskodjék — ha nagyobb költséggel is — oly helyről, ahol egy kis tiszta levegőt lehet élvezni. Nem méltó egy 15000-nyi népességű városhoz, másnak kegyelmére szorulni. Több hét óta a kanyaró városunkban igen elterjedt. A közegészségi bizottság mai ülésében elhatározta, hogy az ovodák bezáratását fogja indítványba hozűi a tanács előtt. Minden beteg volt iskola gyermek csak orvosi bizonyítvány eiőmutatása mellett ereszthető ismét az iskolába. Polgár. Berhida, 1882. ápril 12. (A „Veszprém“ szerkesztőjéhez.) Azt hittük, hogy a húsvéti ünnepeket csend és békében tölthetjük el, azonban egy megdöbbentő esemény reményteljes csendéletünket váratlanul megzavarta. Szilágyi József és Lajos rostási molnársegédeket eddig ismeretlen okból midőn husvét vasárnapján falunkból — a hol egy pár dél-esti órát iparüzőkhez illőleg tisztességes szórakozással töltöttek, esti tiz óra tájban történt hazamentökben a szélsőháztól 700 lépésnyi távol a szántóföldek közt vezető gyaloguton utánnuk leskelődéssel s eléjük kerüléssel négy helybeli , falurossza“ orozva megtámadta s késekkel a rajtok levő ruhát rongyokká összemetélte, testöket, főkép fejőket vérengzőn ősz- szevissza szurkálta, s ekép eszméletlen állapotban vérben fagyva kitéve az éji didergő hidegnek hátrahagyta. A szerencsétlenek oly súlyos sérüléseket szenvédtek, hogy orvosi ápolás alá adandók voltak Fontos családi ügyben körjegyzőnk távollété- beu nekem jutott a kellemetlen kötelesség a helybeli s peremartoni bíró s jegyző sikeres közreműködése mellett az ismeretlen gazokat rögtön kinyomozni, szemre birni, kihallgatni, s ellenük a nyomban megindítandó bünvizsgálat miegejtetósét illető járási hatóságnál szorgolni. Megvallom, eret vágók magamon, midőn e vér- lázító eseményt közlöm, mert tapasztalásból tudom: hogy vannak köreinkben, kik nem jó néven veszik, ha valaki ,fején találja a szöget“ s „fejökre olvassa az igazságot“ és mert nyílt sisakkal fellépni a lábrakapott rendetlenség, rossz példák, szokások s törvényellenességek korholására és ostorozására; sőt mi több, még ellene fordulnak, szövetkeznek, nyíltan titkon üldözőbe veszik, megszájkosaraznák sót még mégis „maltretiroz“-nák, ha t. i. félne tőlük, de mindenesetre vagy igy vagy úgy, de bo- szúállásnak van kitéve. Valóban elszomorító s setét árnyat vet az itt nálunk napirenden levő közbiztonsági állapotunkra, melynek dolgábau már oda jutottunk, hogy rendszerető, jó magatartásu s komolyan gondolkozása ember már nem is mehet bizton végig estenden az utczán a nélkül, hogy a nyílt vagy orozva megtá- madtatástól ne kellessék tartania.
