Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1882-03-08 / 11. szám

vosokut, hogy mint testület az egylet tagjai közé lépjenek be és midőn előlegesen is jéváhagyja, — hogy a községek mint testületek tagsági díjai a községi költségvetésekbe felvétetnek, egyszersmind az egylet központja s a törvényhatóság közötti érintkezés fenntartására s a központi egylet működésének támogatására b. Fiáth Ferencz m. főispán elnöklete alatt Ányos Tivadar, Ányos L, Békásy Károly, Bibó Dénes, Bula Theophil, Csapó Kálmán, gr. Eszterházy Mór, dr. Febérváry Ferencz, dr. Fennyvesy Ferecz, br. Fiáth Miklós, Forintos István, Fülöp György, dr. Koritschoner Lipót, Hunkár Mihály, Horvát Lajos, Ihász Lajos, Kenessey Pongrácz, Kisovics József, dr. Kovács Zsigraond, Kiss László, Kopácsy Viktor Konkoly Lajos, Lévay Imre, Néger Ágoston, Pap János, Purgly Sándor, dr. Palotay Ferencz, dr. Pillitz Benő, Pösc.hl Károly, Pribék István, Rosos István, Ruttner Sándor, dr. Sárkány Miklós, Stáhly György, Supka Jeromos, Steiner Ádám, Szabó Imre, Tóth Kálmán megyebizottsági tag urakat azon felhívással küldi ki, nogy a humanisztikus egylet érdekében a mozgalmat a megye területén fenntartani és éleszteni szíveskedjenek.

26. Papkeszi község szerződése — pásztorház telkéből egy résznek eladása tárgyában Kiüti Sándor és nejével jóváhagyatott.

27. Papkeszi község kijelentette, hogy hegyszabályait szabályrendeletté átalakítani nem hajlandó; hegy szabályok pedig törvényhatósági megerősítés tárgyát nem képezik, erről Papkeszi község értesíttetik. Ez alkalomból a megyei gazdasági egylet felkéretik, hogy a megye egész területére kiható szőlőhegyszabályok alkotása tárgyában véleményét mielőbb közölni szíveskedjék.

28. B.-Sz.Tván község ingatlan birtokára 1500 frt kölcsön fölvételét kérelmezi; de folyamodványából nem vehető ki, hogy a törvényes formáknak elég lett-e téve, ezért visszaküldetik az említett hiányok pótlása végett, addig az érdemleges határozat függőben hagyatott.

29. Enying község képviselőtestületének azon kérvénye, melyben Kovács Szántó Péter volt enyingi lakos ellen korcsmabérletből eredett és behajthat- lanná vált 548 frt 99 V2 kr. követelését leíratni kéri, tárgyaltatott. Miután azon képviseleti közgyűlés, amelyben ezen határozat hozatott, nem volt törvényszerűen alakítva, ennélfogva a törvénynek megfelelően alakított közgyűlésen hozzon újabb határozatot és azt terjeszsze fel megerősítés végett.

30. Főispán ur tiszteletbeli tiszti ügyészekké dr, Galambos Ignácz várpalotai és Galamb József pápai lakos h. ügyvédeket kinevezte.

31. A megyei igazoló választmány jelenti, hogy a tótvázsonyi választókerületben elhalt Molnár Aladár megyebizottsági tag helyett Gödé Gábor, a veszprémi III. v. kerületben elhalt Benczik Sándor helyett pedig Fodor Gyula megyebizottsági tagokul megválasztalak és igazoltattak. Tudomásul vétetik.

32. A papkeszi-i választókerületben az elhalt Tánczos Jáuos mbizottsági tag helyett új választás rendeltetett el márcz- 27-én, melynek vezetésére Kopácsy Viktor mbizottsági tag úr kéretett fel.

33. A megyei igazoló választmány 1882-re igy alakíttatott: elnök Forintos István, tagok: Ferenczy Károly, Lévay Imre és Szabó Imre mb. tagok neveztettek ki a főispán által, a megye közönsége által pedig tagokul választattak Csolnoky László, Kenessey Károly, Kenessey Pongrácz, dr. Pillitz Benő és Véghely Imre mb. tag urak.

Mi újság a nagy világban?

A beszédeivel oly nagy feltűnést keltett orosz tábornok, Skobelev, a minden oroszok czárjának határozott parancsára megérkezett az orosz fővárosba. Innen Gacsinába megy Giers államtitkár és Ignatieff kíséretében a czár elé audiencziára. Hír szerint a czár egyidőre jószágaira küldi őt, vagy pedig Turkesztánba helyezi át, hogy ott átvegye az ott székelő hadtest fölött a parancsnokságot.

Pétervári osztrák magyar nagykövetté Wolken- steiu gróf neveztetett ki.

Szerbiának fejedelme, Milán, a skupstina ülésében közfelkiáltással, óriási tapsvihar és szűnni nem akaró tetszészaj kitörései közt Szerbia királyává proklamáltatott. Ezen eseményt a hírlapok nagyíoutosságúnak jelzik s örömmel üdvözlik; mert a forrongó szláv elem, mely a porta vazalussága alól kiszabadult Szerbiában az orosz befolyást akarta érvényre emelni, ezen tény által elvesztette a talajt lába alól.

Francziaországból jelentik, hogy egyes nem hivatalos, de kiváló állású oroszok még mindig korteskednek a francziaorosz szövetség eszméje mellett és főkép abba helyezik reményüket, hogy Gambetta ismét nemsokára hatalomra jut.

A horvát országgyűlés megkezdendő működésének tárgyát a budget tárgyalása mellett egy országos bizottságot is fog választani, mely hivatva lesz Fiume közjogi helyzetét véglegesen megállapítani.

Délen, a lázadás színhelyén működő csapatainknak folyton éber figyelemmel kell kisérniük az

ellenség minden mozdulatát; mert kisebb-nagyobb csapatokban folyton meg-megujítják vakmerő támadásaikat, daczára annak, hogy vitéz katonáink mindig győzelmesen hagyják ott a csatát.

A Magyarország és Stájerország közti határ rendezése ügyében a monarchia két kormánya közt tárgyalások vannak folyamatban.

Arad szab. kir. város közönsége által

kiküldött honvédszobor-bizottságtól.

Felhívás

Magyarország törvényhatósági bizottságainak tagjaihoz.

Az 1848—49 évben küzdött gyászos kimenetelű, de magasztos emlékű szabadságharcz dicső hősei: Damjanich János, Nagy Sándor, Kiss Ernő, Aulich Lajos, Dessewffy Arisztid, Knézits Károly, Török Ignácz, gróf Leiningen Károly, Pöltenberg Ernő, Láhner György, gróf Vécsey Károly, Schwei- del József, Lázár Vilmos, kik a haza legszentebb és legnemesebb ügyéért szenvedtek Aradon 1849. évi október 6-án vértanúi halált, még mindig jeltelenül porladoznak a haza szent földébei a nélkül, hogy a nemzet hálájához méltó emlék hirdetné nevüket és nevükkel azon magasztos eszmék diadalát, melyek újabb korszakot alkottak hazánk történetében.

Arad szab. kir. város közönsége, mely szemtanúja volt a bősök vértanúi halálának, már 1867- ben kötelességének ismerte, a 13 vértanú emlékszobrának felállíthatása végett Magyarország fiai és leányaihoz felhívást intézni, melyet azután 1875- ben a budapesti szoborbizottság ismételt. Fájdalom! a kegyelet nem volt oly mérvű, hogy a szobor felállítását megkezdeni lehetett volna; mert a magán adakozások által begyült összeg eddig csupán 70,000 forintra növekedett, holott a szoborra beérkezett pályamüvekből az illető szakbizottság ajánlatára első pályadíjjal jutalmazott, Huszár Adolf hazai szobrászunk által készített s elfogadott terv kiviteléhez 100,000 forint szükséges.

A mely nemzet szabadsághősei iránt érzéketlen, és nem igyekszik az azok iránti szent kegyeletet és elismerést az unokák szivébe .átönteni, az a nemzet nem számíthat rokouszenvre Európa népeinél, nem számíthat lelkesedésre és áldozatkészségre saját fiainál, ha a létfentartás óriási küzdelmének percze elérkezik.

Hazánk védbástyáit ez idő szerint is a törvényhatóságok képezik. A bizottsági tagok mint a törvényhatóságok mind annyi oszlopai vannak hivatva első sorban beigazolni azt, hogy keblükben a szent kegyelet és hálás elismerés a vértanúi halált szenvedett 13 hős iránt ki nem halt, nekik kell tehát érezni és beismerni, hogy a megdicsőült hősök emlékének felemelésével a nemzet önmagát tiszteli meg.

Azért hazanui üdvözlettel felhívjuk hazánk összes törvényhatóságainak bizottsági tagjait, miszerint a szobor-alaphoz egy-egy forinttal járulni szíveskedjenek.

Ha a hazai törvényhatóságok bizottsági tagjai kegyeletük jeléül egyenkint egy forintot áldoznak, a szobor-alap oly jelentékeny összeggel fog szaporodni, mely biztosítandja a szobor felállításának megkezdhetését.

Azért ismételten hivatkozva a törvényhatósági bizottsági tagok bazafiui érzelmeire, kérjük a nemes czélra és a kegyelet oltárára az egy-egy forintot törvényhatóságuk első tisztviselőjénél elküldés végett letenni.

Aradon, 1881. november 2.

Jegyzetté:

Institoris Kálmán, Salacz Gyula,

főjegyző. polgárin, szoborbizottsági

elnök.

A vöröskereszt-egylet.

(Folytatás és vége.)

Alig férhet ezek után kétely ahhoz, hogy a vereskereszt-segélyegylet országos szervezése oly feladat, melynek létesítése mindnyájunk bazafiui és emberbaráti kötelessége, és e szervezésben a leg- hathatósabb és egyedül sikert ígérő támasz a mélyen tisztelt közgyűlés, mely mint a felügyelete alatt álló terület szellemi, erkölcsi és vagyoni központja nagy tekintélyénél fogva irányt ad ott lakó polgártásaink gondolkozás módjának, befoly cselekedetökre és hatáskörénél törvényadta jogánál fogva kihat a felügyelete alatti terület minden kis részére.

Sokkal több tisztelettel viseltetem a mélyen tisztelt közgyűlés minden egyes nagyérdemű tagjának hazafisága és eraberbaráti érzülete iránt, hogy- sem szükségesnek találnám, a fenut előadottak után, az egylet meleg támogatását újabb érvekkel is ajánlani ; e helyütt csupán egy körülményt legyen szabad megérintenem, mely hivatva van a nálunk még nem eléggé ismert veres-kereszt segély-egylet valódi czélját és tevékenységét kellő világításba helyezni.

Meglehetős elterjedt azon nézet, hogy a veres kereszt egylet csupán háború esetén és csakis a katonaság érdekében van hivatva működni, s mint ilyenről, elégségesnek tartják, ha a polgárok adakozását háború esetén veszi igénybe, béke idején tehát a segély-gyűjtés és szervezkedés munkáját fölöslegesnek, vagy legalább is időelőttinek tekintik.

Téves e nézet úgy alapjában, mint következtetéseiben.

Mert igaz ugyan, hogy az egylet főezéija a háborúban megsebesült harezosok ápolása, de hogy e nagy feladatnak szükség esetén megfelelhessen, elmaradhatlan kellék, hogy e czélra a béke idején szervezkedjék; mert ha föltételezhető is, hogy sebkötő anyagot s egyéb eféle szerek háború esetén gyűjtés ’ utján beszerezhetők, kórházak felállítása,

betegápolónők kiképeztetése, önkéntes csapatok szer vezése, betegszállító vonatok, hajók és kocsik beszerzése csakis hosszú időn át, tehát a béke idején létesíthetők, valamint az ezekhez szükséges pénzösszegek is polgártársaink szertelen megterheltetése nélkül nem egyszerre, hanem parányi részletekben, de folytonos gyűjtés által állíthatók elő, s épen e körülmény adja észszerű magyarázatát annak, hogy alapszabályaink 5-ik §-a a tagsági díjat csak évi egy forintra határozta.

De téves az egylet valódi czélja iránti ama nézet is, mintha az egylet csakis háború esetén és csupán a katonaság érdekében volna hivatva tevékenységet kifejteni, — mert az alapszabályok 4-ik §-a szerint egyletünk feladatává tettük jótékony működését állandósítani vagyis a béke idejére is kiterjeszteni.

A haza kfilömböző részeiben felállítandó kórházaink béke idején nem a katonák, hanem segélyre szoruló polgártársainknak fognak menhelyül szolgálni, az egyletnek betegápolásra kiképzett női béke idején szintén a családok egyik legszebb, de legsúlyosabb feladatát, a betegek ápolását lesznek hivatva teljesíteni; — másrészt rendkívüli szerencsétlenségek mint árviz. tűzvész, Ínség, vagy járvány esetében az egylet feladata a szükőlködők segélyezése.

Ne adja az ég, hogy annyi csapás után még újabb csapás érje nemzetünket! de ha ily baj mégis ellátogat, nagyobb megnyugvással nézhetünk azzal szembe, mert tudjuk, hogy segélyezésére siet egy országosan szervezett egylet segédeszközeivel és apránként gyűjtött filléreivel, melyek azonban, épen az országos szervezés és folytonos gyűjtés folytán, nagy összegeket képviselhetnek, és újabb gyűjtéseket eszközölhet a szükőlködők felsegélésére.

Hogy mire képes ily egylet közveszély esetén, legyen szabad a szegedi gyásznapokra hivatkoznom, a midőn a volt magyar országos segélyző nőegylet 30,000 frtnál többet fordított segélyezésre, és azonnal működési tért foglalt mindazon helyeken: nép iskolák, bölcsőde, gyermekkert, kórház, közélelmezés és a közruháztatás terén, melyeken a szerencsétlenség folytán megbénult hatósági köztevékenység működni megszűnt.

Mindezek szives méltatását azon tiszteletteljes kérelemmel ajánlom a mélyen tisztelt Közgyűlés-' nek, méltóztassék határozatiig kimondani: hogy a magyar szent korona országai veres kereszt egylete iránt a Közgyűlés kiváló érdekkel viseltetik, annak mint hazafias és emberbaráti magasztos czélokra törekvő egyletuek a Közgyűlés felügyelete alatt álló területen való minél átalánosabb elterjedését kívánatosnak és üdvösnek tekinti, e czélból míg maga a Közgyűlés is az egylet javára alapítványt tesz, egy nagyobb számú bizottságot küld ki kebeléből azon utasítással, hogy e bizottság az egyletnek Budapesten székelő központi választmányával érintkezésbe téve magát, egyrészt a megyei, vidéki, és illetve városi választmányok, másrészt a fiókegyletek szervezését a Közgyűlés nevébeu és megbízásából foganatosítsa.

A midőn a mélyen tisztelt Közgyűlést a nemes emberbaráti ügy buzgó támogatására ismételten felkérni szerencsém volna, megragadom ez alkalmat, hogy kiváló mély tiszteletemnek őszinte kifejezést adjak.

Gróf Károlyi Gyula,

elnök.

VIDÉKÜNK,

Lajos-Koniárom, 1882. marczius 3.

Tekintetes szerkesztőség!

Tekintetes Kenessey Miklós ur enyingi járás szolgabirája, a múlt őszszel elrendelte, miszerint a járásában levő faiskoláknak 1882. év őszig — a járásnak gyümölcsfákkal leendő befásítási czéljából 20,000 db nemes gyümölcsfát kell elöállítaniok.

Ezen gyümölcsfák előállításához szükséges nemes alma és körte oltó-vesszőket, szives volt a Puszta-Giczi gazdasági intéző tekintetes Bertalanffy István ur, faiskoláink részére dij nélkül felajánlani, a 1046 drbot a legkitűnőbb fajokból már meg is küldeni.

Nem mulaszthatom el ezen valóban a nemzeti vagyonosodást előmozdító nemes tettért, nevezett intéző urnák, a járás községei nevében legmélyebb köszönetéül nyilvánítani.

Tisztelettel maradtam a tekintetes szerkesztőségnek alázatos szolgája

Varga József,

enyingi járási faiskolák felügyelője.

HÍREINK,

Veszprém, márcz. hó 8-án,

Értekezlet. — Az ellenzéknek városunkban időző néhány vezérférlia magánértekezletet tartott héttőn délután a „Koronádban, melynek tárgya volt azon módok általánosságban való megbeszélése, — amelyek szerint az ellenzéki eszmék terjesztését óhajtanák megyénkben megindítani.

Köszönet. — A veszprémi tüzkárosultak közül Lehuer Sebestyén, Brenner Gáspár és Harák Mihály szerkesztőségünk által mondanak mindazon nemesszivü adakozóknak hálás köszönetét, — akik szerencsétlenségükön adakozásaikkal segítettek.

A debreczeni kiállításon kitüntetést nyerteknek múlt vasárnap osztatott ki a kitüntetés. — Dunst Ferencz polgármester úr rövid buzdító szavakat intézett a kitüntettekhez kiemelve azt, hogy e nagyszámú kitüntetés által városunk van megtisztelve és kitüntetve. Ezután nyujtattak át az illetőknek az okmányok, érmek és dijak éljenzés közt. —

Végül lapunk szerkesztője intézett néhány szót a munka hódító erejéről a kitüntettekhez, amivel az ünnepély befejeztetett. — Valóban kívánatos, hogy az ünnepély szélesebbkörfí lehetett volna, hogy így többek buzdulhattak volna.

Felolvasás. — Jövő vasárnap a gymnasium 6-ik osztálya termében d. u. 4 órakor Szvaratkó Kálmán tanár úr tart széptani felolvasát, melynek tárgya:az emberről és az ein béri szépségről. — Felhívjuk erre tisztelt olvasói-k becses figyelmét.

Rejtélyes eset. — Hétfőn estefelé az 'só erdőben két leányka száraz fát szedegetett, mikoz- beu egy bokorban egy testre bukkantak, melyen fekete nadrág, vörös mellény, színes ing. volt, álla fekete kendővel fel volt kötve, feje jobb oldalán a halánték körül vérzett. Ezek látására a leánykák annyira megrémültek, hogy elfelejtették megnézni, élő vagy holttest-e A jelentés vétele után a rendőr- kapitány azonnal a helyszínére sietett jelentést tevőkkel, de addigra már csak a nyomot láthatták, hogy ott csakugyan ember feküdt. A nyomozásnak kell azt kideríteni, hogy vajon gyilkosság-e vagy öngyilkosság íorog-e itt fenn. Ha gyilkosság, akkor lehet, hogy a holttestet ellopták; ha öngyilkosság, az sincs kizárva, hogy az illető magához tért és elvánszorgott. A legerélyesebb nyomozás megindíttatott.

Különfélék.

Ugrón Gábor országgyűlési képviselő és Jeu- ney Viktor jogtudor egyetemi tanár márcz. 6-án délelőtt pisztolypárbajt vívtak. Egyik fél sem szenvedett sérülést. — Á képviselők Munkácsy tiszteletére holnap csütörtökön d u. 5-kor lakomát rendeznek Budapesten az .Európa“ termében. — Budapest fővárosa a közraktárakból befolyó pénzekből uj iskolákra 740000 irtot fog ajánlani. — Balog Katalin gyilkosát nehezen fogják kideríteni a megtartott orvosi vizsgálat után is. — Szent-János helységben Mosonymegyében márcz. 4-én földrengés volt. A légsulymérő alacsony állása ezt is, mint a temesvárit előre jelezte. — Az amerikai parlamentben Columbiában az elnök akkorát vágott egy képviselőre, hogy az ájultan rogyott össze. Később magához jött és elkezdett az elnökkel dulakodni Ez azután parlament! — Sérült vagy idegen felírásokkal ellátott bankjegyeket senki el ne fogadjon, mert ilyenek ezentúl még az adóhivataloknál sem váltatnak be, hanem egyedül csak az osztrák-magyar bank intézeteinél. — Török-Becse mellett a Tisza medréből érdekes Mammuth-fejet fogtak ki a halászok.

IRODALMUNK.

500 magyar népdal zongorára alkalmazva! Ennyit tartalmaz már a .Magyar Dal-Album* cziraü vállalat, melynek III ik folyamából most jelent ineg az 5-ik füzet a következő 20 népdallal: 1. Ha a szellő által repül. 2. Ha azt tudnád édes rózsám. 3. Ha dolmányom minden gombja. 4. Hallod-e te körösi lány. 5. Halok testvér, ne köuyezz. G. Ha meguntál kedves babám. 7. Haragomban oly vagyok. 8. Haragusznak rám a lányok. 9. Harangoznak a torouyban. 10. Harangoznak, harangoznak. 11. Harsog a trombita. 12. Ha szivemet néha-néha. 13 Ha visszanéz a bús magyar. 14. Hej! dehogy, dehogy bánom. 15 Hej, de szomorúan szól a furulyám. 16. Hervadok angyal érted 17. Hires város az, al- főldön. 18. Hol az a tele kancsó bor? 19. Hiisvét után két hete már. 20. Húzd rá czigány azt az ón bús nótámat. — A mű kiadója arra kéri hazai közönségünket, hogy azt előfizetéseikkel és népdalok beküldésével legalább is addig támogassák, mig benne 1ÖÓD magyar népdal lesz közzé téve- Hazánk ezredéves fennállásának ünnepére e gyűjtemény egyik legszebb nemzeti emlék lenne, melyben épületünk a legrégibb időktől fogva a mai napig a saját költészetében volna zenében és szavakban bemutatva. Előfizetési ár egy évre, vagyis 10 füzetre bérmentes szétküldéssel 1 frt. 80 kr. Előfizetések Győrbe a »Magyar Dal-Album“ kiadóhivatalához iutézendők. Egyes füzetek minden rendes hazai könyvkereskedésben is kapható.

„Hatszáz magyar nemzeti dal“ czime azon díszes kötetnek, melyet legközelebb Mehner Vilmos budapesti (IV. kér. papnövelde-utcza 8. sz) hírlap- és könyvkiadótól kaptunk. A czim ellen van csak kitogásuuk, mert fáradságot vettünk magunknak s megolvasván a költeményeket, azok száma 647-et tesz ki. Úgy látszik tehát, hogy a ,600* csak szerény kerekszám akar lenni. A mi a müvet illeti, az úgy kiállításra, mint béltartalomra páratlan a magyar könyvpiaczou. Van összetákolt, elavult antológia vers-, dalgyűjtemény elég, de ilyen nagyszabású, tapintattal, helyes érzékkel összeválogatott egy sincs. A lyrai, a régi jó, s a legújabb népdalokat, melyek a budapesti nápsziuház deszkáiról gyujtauak, vagy a nép ajkán termettek. Ezen kivül a reportoiron levő valamennyi operette azon dalait is felöleli a mű, melyek népszerűvé váltak; végre vannak benne opera-szövegek s a különféle nemzetek indulói. Ezzel még nem merítettük ki a vaskos könyv tartalmát. Azonban ez is eléggé ajánlja. De leginkább ajánlja az, hogy — mert a vállalkozó szellemű kiadó tömeges keletre számít — ára a szép barna vászonba kötött példánynak egy frt; díszpéldányé, aranyos arabeszkkel 1 frt 50 kr; egész aranyvágással 2 frt. A ki nem szerezheti meg az egyes költők müveit kiilőn-külön, továbbá a ki szereti a jóizü dalokat, arra nézve a .Hatszáz magyar nemzeti dal“ kincset ér. Ajánljuk olvasóink figyelmébe. Megrendelhető minden könyvkereskedő-, könyvkötő- és könyvügynöknél,

Felelős szerkesztő s kiadó: LÉVAY IHRE.

Laptiilajdonos: K K A I SZ ARIIIL

Veszprémben. 1882. Nyomatott a laptulaj donos Krausz Ármin könyvnyomdájában-