Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1882-02-12 / 7. szám
agglegények iskolája“, tegnapéi.. " Klaus* került szinre. Mindkét előadás teljesen -egtölté a házat, főleg előbbi, mdy Mándoky, a társulat legtehetségesebb tagjának javára adatott. A társulat innét Szombathelyre Megy. Karnevál herezeg az idén nagyon rátartás? Ugylátszik csak a fővárosban ütött állandó tanyát, s a provinciára ritkán látott el, miért is valami csudálatos jámborság szálba meg az arany fiatalságot, elannyira, hogy több vármegye fiatal nemzedékének kellett estien bált létrehozni, mely azonban fényre néz’e páratlannak Ígérkezik. Ezenkívül csak a kas?*110 bál van hátra, s ha ez is lezajlott, akár p-asnap hamut hintsünk a fejünkre. A váró? határában történt betörések tettesét a napokba* csaknem elfogták a hegypásztorok. Egyik az öreghegyi szőllőben lakott, pompás kis fészket xészítvén magának egy nyárilak szobájában hová 3 tetőn keresztül járt be. Ide gyűjtötte zsákmányát s kényelmesen éldegélt mint valami patkány, az orzott szalonna és kalácsból, finom borokat, török dohányt és britannia szivarokat fogyasztva hozzá. A hegypásztor véletlenül ráakadt, meg is kötözte, s mikor hozzálátott, hogy majg bekíséri a gazembert, ez szépen elillant előle, s most üthetik bottal a nyomát. Gyömörén, győrmegyei községben Gerstmaun Gáspár szatócs házához, hol épen lakodalmat ültek, f. hó 4-én esti %7-kor több fegyveres rabló tört be s pénzt követeltek. Gerstmann Zsigmond az egyik rablóval dulakodni kezdett, mire a másik rabló több Ízben rá lőtt 3 egyik golyó mellen is találta. A zajra a falusiak is előjöttek, élükön Gerstmann Dáviddal, kit, a mint beléptek az egyik rabló ágyékába lőtt. Közben a rablók mintegy 40 irtot kicsikartak a megtámadottaktól s békeséggel távoztak. Erélyesen nyomozzák őket. Argus. Balaton-Füred, 1882. febr. 8. Tekintetes Szerkesztő úr! A »Balaton-Füredi Néptanító-egylet* nevében teljes tisztelettel kérem tek. szerkesző urat, hogy a »Molnár Aladár emlékszobrára* kibocsájtott gyűjtőieken begyült s hozzám beküldött adományokat a »Veszprém* lapban időnkint közzétenni, illetőleg az adományozók megnyugtatására nyilvánosságra hozni kegyeskedjék. A 623-ik számú gyüjtőíven adományoztak Kanovics György úr gyüjtőívéu: Écsi László 3 frt. Écsi József 2 frt. Koller Károly 1 frt. Schon József 50 kr. Árkáuer Tóbiás 1 írt Herrmann Ede 1 frt. Dr. Engel Gyula 2 frt. Hoppé Auguszt 50 kr. Károli Nándor 1 frt. Márkus Elek 20 kr. Barsi Sáudor 1 frt. Törők Sándor 1 irt. Járdánbázy Dezső 20 kr. Segesdy Miklós 1 frt. Steiner Lajos 1 frt. Zöllner Sámuel 1 frt. Dr. Weisz Miksa 2 frt. Oblatt Sámuel 1 frt. Oblatt Adolf 1 frt. Hirschfeld Sámuel 2 frt. Neuman Lázár 50 kr. Lichter Lipót 1 frt. Oblatt Mózes 1 frt. Schlesinger Jakab 10 kr. Kohn Mihály 50 kr. Já- rai Géza 1 frt, ,Ernszt Márk 1 frt. Weisz Sámuel 50 kr. Weisz Áron 50 kr. Weisz József 50..kr. Ohepely Károly 1 frt. Kanovics György 2 frt. Ősz- sz’esen 35 frt. Kérésemet egész tisztelettel megújítva, maradtam a tek. szerkesztő úrnak alázatos szolgája: Sváb Lajos, r. k. tanító, egyl. pénztárnok. A kisdedóvás ügyének törvényes rendezése. ) A nyitramegyei tanító-egylet napirendre hozta a kisdedóvás ügye törvényes rendezésének kérdését. Kérvényt intézett a képviselőházhoz: utasítsa a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy oly értelmű javaslatot terjesszen a képviselőház elé, mely a kisdednevelést képzett évék által törvényileg kötelezőnek mondja ki. Egyúttal ugyanez az egylet körlevélben felszólította a hazai tanító-egyleteket, hogy ez ügyet pártfogolják. A képviselőház a kérvényt kiadja a vallás- és közoktatásügyi miniszternek »tanulmányozás* végett, a hazai tanító-egyletek nagy része közönyösen veszi az ügyet, némelyek még azt is állítják, hogy e kérdés időszerűtlen s a kisdedóvással foglalkozó miutegy száz egylet közül egy sem kel védelmére. Csakugyan időszerűtlen, avagy közönyös tárgy- e e kérdés? Annyi tény, hogy régebben nem tartották közönyösnek. Eötvös József báró, ki a közoktatásügy minden ága iránt oly meleg érdeklődést tanúsított, hires népoktatásügyi törvényjavaslatának keretébe a kisdedóvás ügyét is felvette s onnan főkép Csengery elhalasztó indítványára szorult ki; Molnár Aladár javaslatára a kisdedóvók is bevétettek a nyugdíjtörvénybe s P. Szathmáry Károly 1876-ban benyújtott indítványára az országgülés maga mondta ki ily törvény létesítésének szükségét De nem csak a magas körökben érdeklődtek ez ügy iráut. Nem említem Kapós József s a kisdednevelők egyletének sürgetéseit, csak azt hozom fel, hogy a harmadik egyetemes tanítógyülés 1878-ban egyhangúlag elfogadta e törvény létesítésének eszméjét, s több más javaslaton kivül legközelebb az egyetemes tanítógyülés 50-es bizottsága azok közé a sürgős teendők közé sorolta ezt is, melyeket az első képviseleti alapon múlt augusztus hóban összegyűlt országos tanítógyülésnek sürgetni s előkészíteni kellett volna. 3 ime most akadnak mégis tanítók, kik ez ügyet időszerűtlennek tartják és sok oldalról kell azt tapasztalnunk, hogy az ügybuzgó egyének közönyösen fogadják azt. Oly annyira megváltozott volna-e az idők járása? 1873-ban P. Szathmáry Károly lakásán Várady Gáborral és Molnár Aladárral négyen megállapítottuk egy uj egyesület tervezetét, mely előbb ,kis*) £ czikk közlésire felkérettünk a „Kisdednevelés“ Merkesztősége által. Szerk. dedóvó“ majd »országos kisdedóvó egyesület* neve alatt azóta nagy tevékenységet lejt ki s ugyanekkor megkezdtük az agitatiót a kisdedóvás törvényes rendezése érdekében. Sokan vannak, és méltó okoskodásuk, hogy a kisdedóvás ügye azóta hatalmas endületet vett. Komjáthy György, Peregriuy Elek 8 mindenekfelett P. Szathmáry Károly körutjá az ország különböző részeiben nagy társadalmi forrongást idézett elő ez tigvben. S mindannak daczára mi az eredmény? 1868-ban Kapos József ,A köz- alapuevelésiigy múltja és jelene hazánkban“ czimü művében 173 az ideig felállított s 92 tervben levő**,) kisdedévé intézetet számított fel. Tudvalevő dolog, íogy a közoktatásügy épen ez időtől fogva minden ;éren rohamosan fejlődött s uj virágzásnak indult. S a kisdedévás ügye? A vallás- és közoktaásügyi miniszter legutóbbi jelentése szerint a kisdedóvó intézetek száma hazánkban 278 s ebből 39 esik a óvárosra, s az egész számból 2 állami s 49 községi.***) Tehát a szaporodás már számra nézve is jelentéktelen. Jelentéktelen, ha tekintetbe vesszük, hogy az ország községeinek száma 12,814 s a városi elem újabb időben oly feltűnően gyarapodott, hogy jelenleg közel száz városunk van, melynek lakossága a 10,000-et meghaladja. De talán a benső élet lett virágzóbbá. Készséggel elismerjük, hogy az országos kisdedévé-egylet, mely másfél százezernyi vagyonával az ország legtekintélyesebb egyleteihez tartozik, sokat tett s különösen képzőintézete a múlttal ösz- szehasonlítva óriásit haladott; elismerjük, hogy a fővárosban s némely nagyobb községekben, mintaszerű intézetek vannak, minők azelőtt (Álmoson, Dobsinán stb.) a kivételek közé tartoztak: de lehetetlen szemet hunynunk a nagymérvű ziláltság és sok hiány miatt, mely még mindenütt mutatkozik. Csak pár adatot sorolunk fel. A kisdednevelők országos egyesülete, mig a néptanítók egyletei virágoznak, közel egy évtized óta folytonosan anyagi és szellemi bajokkal küzd; az 1880-iki összeírás szerint az országban létezett 419 kisdedévé közül alig egy tizedrésze érdeklődött tettleg iránta. A kisdedóvók közel fele részének (182) oklevele még most sincs, s megválasztásuk s elbocsátásuk az intézeteket fenntartó magán-egyesületek sokszor sze- szélyeskedő eljárásától függ. A fizetési minimum nincs megállapítva s külön alku tárgyát képezi, s ennek következtében megtörténik oly eset is, mint most a királyutezai kisdedóvó intézetben, mely egykor az ország legnevezetesebb kisdedóvó közé tartozott, hogy a nevelőnőnek 30, mond harmincz forintot adnak havonkint, s megtörténik oly eset, közvetlen az országos kisdedóvó-egylet szomszédságában, hogy a nevelőt ok nélkül elbocsátják. (?) Az egyesület működését nem ellenőrzi senki. Tehetetlen, elaggott egyének tarthatnak kisdedévé intézeteket, s hogy a szülők kegyét még jobban megnyerjék, a gyermekeket a paedagogia elvei ellenére elemi ismeretekre is tanítják, felekezeti intézetekben (s ezek száma 48) gyakran germanizáló vagy pauszláv irányokat pártolnak s nincs senki, ki ez ellen hatással felszólalhasson. A kisdedóvás ügye törvényes rendezésére szükség van s szükség mindenekfelett ez ügy terjesztésére,. S ki tudná egyetlen szóval indokolni, hogy , e mozgalom megindítása időszerűtlen. Nem hallottam egy józan szót sem e mellett s nem is hiszem, hogy valaki képes volna ilyesmit felhozni. Hogy az országos tanítógyőlés létesítése miatt egyes egyének közt perlekedés folyik, ez nem tartozik a dologra s nem ok, hogy az ügy elhagyatva legyen. De másrészről van sok fontos s lényeges ok, mely e mozgalom megindítását időszerűvé teszi. Nem akarok lényegtelen dolgokkal előállani. Még azt sem hozom fel, hogy a kisdedóvás terjesztésének élén jelenleg Tisza Kálmáuné áll, oly nő, kinek ügybuzgalma és tapintata magas állásától különválasztva is országos elismerést vívott ki, s ki e mellett egy ily törvényjavaslat létesítését hathatósan képes lenne előmozdítani; nem említem azt sem, hogy pár év múlva az országos kisdedóvóegyletbe olvadt nagy egylet s képzőintézet fennállásának íélszázados jubileuma következik s azt nagyobb eseménynyel kell megünnepelni; mellőzök más fontos okokat, csak egy tényt emelek ki, mely nézetem szerint e tárgyban döntő hatású s ez a magyarosodás eszméjének uj életre ébredése. Nem ámítok senkit, megmondom nyíltan, hogy én ezt divatnak tartom. Nem becsmérlem ezáltal a dolgot, csak jellemzem. Divat volt egykor a népnevelés ügyének felkarolása, divat a hazai ipar ápolása s kegyeletes ünnepek tartása: mindez szép és nemes dolog volt, habár — mint mindnyájan tudjuk, csak divat. Ily divat most a magyarosodás. A névváltoztasások rohamosan indultak meg, a sajté s közvélemény élénken üldözi a germanizáló törekvéseket, Bánó József magyarosításra törekszik s nemzeti létünk minden ágában megindult a mozgalom: gyáva és önérdekét mellőző kisdedóvó az, ki a kor e divatját fel nem használja. A magyarosodás terjedése egyik legtekintélyesebb eszközének tartották hajdan a kisdedóvó intézeteket s tarthatja józanul mindenki, e szempontból ajánlották az országgyűlésen, megye-termekben s sajtókban. S most, midőn a magyarosodás eszméje diadalt ülni látszik, mellőzzük-e ezt az időt s tétlenül maradjunk ? Bizony méltán róhatja meg a kisdedóvókat az utókor, ha ezt az időt összetett kezekkel élnék át. A kisdedóvás ügyének törvény utján rendezése ma nemcsak lehető, de könnyebben is lehető mint máskor. Ne hagyjuk figyelmen kivül a nyitramegyei tanítók szavát. Szólaljunk fel mindenütt, hol ezt előmozdítani lehet. Az országos kisdedóvás-egylet- nek s a kisdednevelők egyletének első sorban kötelessége ez, de kötelessége minden tanító-egyletnek s tanítóbarátnak. Ha akarjuk s teszünk, nem múlik el ez év s a kisdedóvást törvény fogja e hazában biztosítani. György Aladár. Vidéki lapszemle. A „Pápai Lapak“ azon elvből indáira ki, hogy kifejlett, versenyképes ipar és konszolidált közgazdasági viszonyok nélkül ma már kulturállam nem is képzelheti, hi* szí, hogy az orsz. magyar iparegyesület által Budapesten 1884-ben tervezett ipsrkiállítást hazai iparosaink összessége támogatni fogja. a „Vasmegyei Közlöny“ a mi tejszövetkezetünk czí- men a legszebb sikerét említi fel az egy hónap óta működő szombathelyi tejsző vetkezetnek. Valóban megérdemli, hogy városunk- és vidékén lakó tehéntulajdonosok gondolkodjanak e fölött, nem lenne-e jó a dorék szombathelyieket Utánozni. A „Vasmegyei Lapokéban dr. Ambrózy Lajos egyebek közt ezt mondja: Nemzetünk ezredéves életében látott sok borút, bút, gondot és kevesebb örömet. Es papsága akár a bandériumok élén karddal vagy feszülettel, akár a tudomány felett virasztva, akár a szent igét hirdetve, mindig vele volt, osztotta veszélyeit, nyújtott vigaszt, reményt. Nem szűnt meg magyar lenni soha, nem Bécs, nem Róma irányában. — Február 9-iki számában Éhen Gyula szél az uzsoratörvényhez és kimondja, hogy e törvény nem fogja eltéveszteni jó hatását A „Székesfehérvár és Vidéke“ 14-ik számában befejezi a városi közgyűlést, mely egyebek közt Székesfehérvár városának a kelenföld-pécsi vasúttal egy szárnyvonal által való összekötését is tárgyalta. 16-ik száma igen figyelemre méltó czikksorozatot kezd meg „a n ö k é r d é s“-röl Lőrinczfy Jánostól. Két végzetes jelenséget tüntet fel és pedig, hogy a házasság, kivált a müveit osztálynaknál kezd a divatból kimenni, más meg, hogy a kézimunka becse csaknem teljesen értéktelenné' vált. A „Győri Közlöny“-ben dr. Hubay Károly az utánnyomás és hazánk becsületéről ir. Fájdalommal constatálja, hogy egyes zeneműkereskedők a megjelent nevezetesebb külföldi zenedaraboknak csak más nevet adaak, azokat után« nyomatják és így aláássák a külföld előtt a magyarok becsületét. — Febr. 9-iki száma terjedelmesen közli gróf Khuen Héderváry Károly főispán beigtatását. A „Dunántúli Hírlap“ miért van nálunk az ipar bátra czimü czikkben ugyancsak oda üt a szeg fejére. Neveljük, mondja, tehát gyermekeinket háeiasan s az ipar és kézművesség iránti előszeretetet és hajlamot ne öljük ki belőlük csirájában már azzal, hogy a bivatalnokné a mol- nárnéról, az Ugyvédné a kereskedőnéről s a hétszilvafás földesúr a tanítónőről szájpittyegetéssel, kicsinyléssel beszéljen . A „Fehérvári Hiradi“ folytatja az árvaügyeket és oda jut, hogy a legtisztább hagyaték is csak 19—20 hónap alatt intézhető el. Egy másik czikkében kalapot emel Székesfehérvár városa előtt, amely mindent el akar követni, hogy reáliskoláját nyolez osztályúvá emelje fel. A „Zala" közli a nagykanizsai ügyvédi kar felhívását, mely az ügyvédi kamarai intézményt elítéli éa a régi zalai egylet alakításához tér vissza. — Febr. 8-iki számában a katonabeszálláshoz szól Kovács János. A „Keszthely“ Zalavármegye közigazgatási bizottságának jau. 10-én tartott rendes gyűléséről, majd magáról Keszthely városáról szól a mólt évet illetőleg. Az „Esztergomi közlöny“ az uzsorások ellen kel ki és az állam és társadalom összevágó munkásságát látja szükségesnek. A „Sopron“ február 4-iki számában gr. Széchényi Kálmán az uzsorabajon a váltóképesség megszorítása által vél segíthetni. — A „Veszprém“ ugyanezt ajánlotta 1879. márcz. 2-iki számában. — Február 8-iki száma közli a „Magyar Föld“ után az uzsora és káros hitel czimü jeles czikket. A „Zalai Közlöny" febr. 9-iki számában V. D. Kert- beny Károlyról közöl méltató sorokat, A „Somogy“ a Parlamentarismus hanyatlásának okát a parlamenti tanácskozások tisztességének hanyatlásában, a politikai pártoknak hatalomért való versengésében, a parlamentet képező elemek erkölcsi és értelmi értékének leszállásában, a széles alapokra fektetett választási rendszerben, a sajtó egy részének féktelenségében, tekintélyének, nymbusának elveszésében ás végre az esküdtszéki intézmény iráut mutatkozó általános ellenszenvben látja. x Lapunk január 29. számában „Csak megbízható társaságoknál biztosítsunk“ czim alatt a Triesti Azienda Assicuratió társulat és helyzetéről közleményt hoztunk, melyben az van mondva, hogy ezen intézet 2.310,372 írttal szenvedett veszteségei folytán annak életbiztosítási díjtartaléka 1.300,000 írttal csonkult. Illetékes helyről erre vonatkozólag következő felvilágosítást kaptuk: Az említett veszteség oly tény, melyet az intézet a közgyűlésen önként bevallott, mely azonban korántsem üzleti veszteségekben, hanem túlnyomó részben évek óta felszaporodott kétségessé vált követelések leírásában leli magyarázatát, a mit idejében eszközölni a lelépett igazgatóság helytelenül elmulasztott. Egyidejűleg gondoskodott az intézet ezen veszteség teljes fedezéséről, amennyiben sajátságos szervezeténél fogva részvényei nem bemutatóra, hanem névre szólók és a kibocsátott 3383 db ezer forintos részvényre csak 30% = 1.014,900 írttal volt tényleg befizetve, a hátralékos 70% azonban a részvényesek kötelezvényei 2.368,100 frt értékben fedezve van, melyből a közgyűlési határozat szerint 1.353,200 frt befizetés utján folyékonyíttatik. Ezen befizetés az életbiztosítási díjtartalékhiányt teljesen fedezi, az ezentúl még fenmaradó kötelezvény érték pedig I. 014,900 írttal pótolja a befizetett részvényértékben szenvedett veszteséget, mert az alapszabályok II. §. értelmében az igazgatóság ezen kötelezvényekkel fedezett összeget bármikor bekövetelheti. Azon román lapokból vett időközben azok által megczáfolt hir, mintha a román kormány az Azienda működését ott beszüntette volna, téves, a mennyiben ezen intézet Bomániában állítólag jelenleg is működik. KÖZLEKEDÉS. A vonat indái Veszprémből: Érkezik Veszprémbe: Sték.tf.hérvárrél (vegyes v.) 4 óra 39 perec délután. Budapestről (scemélyvonat) 10 óra 42 perez reggel Kli-Ciell, Szombathelyről (v. v.) 8 óra 62 perez reggel. Ugyanonnan (személyvonat) 4 óra 46 perez délután. Budapestre érkezik: Az innen reggel ind. vegyes v. 4 óra 58 perez délután. A délután induló személyvonat 8 óra 47 perez este. Indúl Budapestről: Veszprém felé (személyvonat) 7 óra 10 perez reggel. Székesfehérvárig (vegyes v.) 11 óra — perez reggel. Veszprémi piaczi árak. i a , b 100 kilónkinti Pül-3 I« £ ára w a frt T kr. Búza. . (legjobb . 79 12 50 , Jkötép » 77 12 — (legalább való. 75 11 40 Rozs . . (legjobb . 72 9 10 , {közép . 71 8 60 (legalább való. 70 8 30 Árpa. ■ (legjobb . {közép • 65 64 8 8 60 (legalább való. 62 7 50 Zab . . (legjobb « 40 7 80 , {közép • 38 7 50 (legalább való. 37 7 40 Kukoricza &°Pbb • . 75 T4 7 6 40 80 (legalább való. 73 6 50 Dara liszt . o « « 23 24 Zsemlye liszt • ' ‘ • ' 18 18 Fehér kenyér liszt . * • 16 16 Fekete kenyér liszt . • 1 . 13 14 Kukoricza liszt . 0 *- 4 i 8 Búza dara • ’ •- ; 22 22 Rizskása . . , • 24 26 Árpakása (dara) • 22 24 Köleskása • j 0 12 13 A bó és hét Róm. kath. Protestáns Nap napja naptár. naptár. kel. ny. 12 Vasárnap Eulália Hatvan, v. 7 15 5 17 13 Hétfő Agot. Mar. Kasator 13 18 14 Kedd Bálint áld. vt. Bálint 12 19 15 Szerda Pauszt és Jov, Szigfr F. 10 21 16 Csiit. Juliánná Juliánná 8 22 17 Péntek Donit f Jul., Szabin 7 24 18 Szombat 8im. pk. + Konst., Susan 5 26 Szorlcesztói -üzen.©tele. Tűz az almárlaufeaa. — Nem közölhető. Aram. Pápa. - üdvözlet. Polgár. Pápa. — Üdvözlet. st. K. Bakoayazambattieiy. — Elintéztünk mindent. Sz. L. Ajka. — Megtörtént. E. 0. Nagy-Szillil. — Átolvassuk. Türelem B. I, Veszprém. — Csélszerübbnek véltük a másik ügyet fel nem venni. Más utón kell annak lefolyni, itt elmérgesedhetnék. L J. BalatoH-Fíred. — Üdvözöljük, Bármikor szívesen látjuk becses csikkét. N. J. Halié. — ígéretedről meg ne feledkezzél. NTILTTÉR. Köszönet. Azon mélyen tisztelt urnák, ki a »Veszprém* 3-ik számában felejthetetlen kedves leányomnak, Ilonának temetését Ajkáról oly részvétteljes sorokban leírni kegyes volt, valamint mindazoknak, kik leányom végtisztelet-megadására s nekünk bánatos szülőknek fájdalmaink enyhítésére Csingervölgybe jönni szívesek voltak, hálás köszönetemet kifejezem. Ajka-csingervölgyi bányatelep, február 8-án. Szám Lőrincz, bányatiszt. Biztosítási intelligens utazó-igynijfc keresletit 'biztos fizetésre, azonkívül százalék jutalék. Felvilágosítást ad e lap kiadóhivatala. **) De csak képzeletben. **•) Ismeretes, hogy ez adatok megbizbatlanok; az óvodák száma a 300-at megközelíti, ha fölül nem múlja Székesfehérvárra (vegyes vonat) 9 óra 7 perce reggel. Budapestre (személyvonat) 4 óra 58 perce délután. Kls-Czell, Szombathely felé (v. v.) 4 éra 53 perez d. n. Ugyanoda (személyvonat) 10 óra 47 perce reggel. Felelős szerkesztő s kiadó: LÉVAI IHBE. Lap tulajdonos: K. RA US Z AB MIN.
