Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1882-02-12 / 7. szám
községi biró felelőssé tétetett, hogy az előző évi számadások a tavaszi közgyűlésre bemutattassanak. Törvényhatóságunk rendes közgyűlései éven- kint márczius, junius, szeptember és deczember hónapokban tartatnak A törvény fent jelzett rendelkezéseiből és azon körülményből, hogy az évi költségvetés mindig az előző év számadásának alapon készíthető és készítendő el, önként következik tehát, hogy a községi költségvetések a deczember havi s a számadások a juniushavi rendes közgyűlések által vizsgáltassanak felül. Hivatalos tapasztalataimból azonban arról győződtem meg, hogy a községi számadások elkészítése és a törvényhatósági közgyűléshez felülvizsgálat végett leendő beterjesztése körűi feltűnő kése- delmezések, sőt számos mulasztások fordulnak elő; miután pedig ezen csaknem gyökeret vert bajt orvosolni hivatalos kötelességem: felhívom a t. szolgabiró urat, hogy a járása területén létező községek elöljáróságait, ily értelemben kibocsátandó s a községek bírái által láttamo- zandó körrendeletével, utasítsa, miszerint a múlt 1881. évre vonatkozó községi számadást az idézett t. ez. 102, 117 és 127§.-aihoz képest készíttessék el s a képviselőtestület tavaszi közgyűlésén oly időben vizsgáltassák meg, hogy ezek hivatalomhoz czimezve, a járási szolgabiró ur utján, f. évi april 15-ig, a törvényhatóság részéről eszközlendő felülvizsgálat végett, minden bizonynyal beküldessenek. A belylyel közzel előforduló azon gyakorlattal szemben, hogy a községi számadások egyik évről a másik évre is átterjedőleg, vagy félévenként — esetleg évnegyedenként terjedő időről is szoktak készíttetni, — mig ellenben a költségvetések a rendes közigazgatási év tartamára készíttetnek el; az idézett t. ez. 117 és 127 §-aira való hivatkozással felhívom továbbá a t. szolgabiró urat, miszerint ugyanazon körrendeletében a községek elöljáróit arra is utasítsa, hogy a számadás ezen szabálytalanságtól menten, még a számadásra köteles elöljáró időközi halálának, vagy változásának eseteiben is, mindig egy keretbe foglaltan, az év első napjától utolsó napjáig terjedő időről, készíttessék el és állíttassák össze. Ezen körrendeletem záradékául megjegyzem, hogy a községi számadás elintézését tárgyazó határozatban megemlíttessék azon körülmény, miszerint a számadás a közgyűlés előtt 15 nappal közszemlére kitéve volt, s ellene észrevétel nem adatott be, vagy ha ilyen érkezett is be, ugyanaz egyidejűleg elintéztetett és hogy ezen körülmény a számadásra, záradék alakjában is, reá vezettessék. Veszprém, 1882. február 8. Véghely Dezső, alispán. A veszprémmegyei kir. tanfelügyelő jelentése a közigazgatási bizottság február 6-ik.i ülésén. Tekintetes közigazgatási bizottság! Veszprémmegye népiskolai közoktatásának 1880jl. tanévi állapotát van szerencsém, ha csak körronalozva is, de egy keretben összefoglalva a tekintetes közigazgatási bizottság elé a következőkben tisztelettel beterjeszteni. Veszprémmegye területén 2 r. t. városban, 184 községben és 112 népesebb pusztában az utolsó nép- számlálás szerint a lakosok száma 208298. — Van a tankerületben 303 tanintézet, ezek közűi elemi községi 2, államilag segélyzett elemi községi 11, államilag segélyzett községi polgári leányiskola 1, közös jellegű elemi magániskola 2, felekezeti 287, a bitfelekezeti iskolák közűi 150 r. kath. vegyes, 3 fiú, 4 leányiskola, 67 helv. hitv. vegy., 1 fiú és 1 leányiskola, 43 ágh. vegy., 16 móz. v. vegyes, 1 fiú és 1 lény, — valamennyi elemi népiskola. A tankötelesek száma 36089 — ezek közöl 6 — 12 éves 27235, — 12—15 éves 8854, vállasra nézve a mindennapi tankötelesek közöl rom. kath. 16668, helv. h. 5707, ágh. 3127, móz. v. 1741, az ismétlő tankötelesek közűi rom. kath. 5485, helv. hitv. 1858, ágh. 935. móz. v. 576, nemre nézve: fiú 18657, leány 17442. A tankötelesek a lakosságnak 17*32%-át képezik. Közülök mindennapi elemi tályai nyílnak a nyugodtan elterülő sík tóra. — E börtönök egyike közöltük a legnyirkosabb jelöltetett ki Jakab számára, ki egyedül töltötte volna itt a kínos perczeket, ha laktársul nem szegődik hozzá a lelkiismeret mardosása, melytől egy idő óta egy pillanatra sem tud megválni, sem azelőtt, sem most a vizsgálat folyama alatt. Itt sem vallott, bár az azon kor felfogásával megegyezőleg kényszer eszközök is alkalmaztattak ellene; konokul ragaszkodott első állításához, első vallomásához. Az úgynevezett uriszék, mint illetékes joghatóság, egybeült, s a Dizonyító okok elégséges volta alapján ítéletet hozott. Ezen uriszék az 1848. előtti időben abból állott, hogy mint például itt Tatán az akkor élt gróf Eszternázy Miklós jogkörébe eső területen elkövetett vétségekre a saját várában tartózkodó saját törvényes közegei — uradalmi tisztviselői -r- által feljogosított volt ítéletet hozni s azt végre is hajtatni. így ült össze a tatai várban Ítélethozatal végett az uriszék, mely Sch'áffer Jakabot kézcsonkításra és akasztótára ítélte. Azonban a legfelsőbb törvényszék az uriszék e nemű Ítéletét megmásította és kenyéren s vizen sötét bőr- töure és miuden íéiévbeu hat hajdúval nyilvános 36 kemény-páleza ütésre változtatta. fE törvényszabta büntetésnek első Ízben történő nyilvános végrehajtásánál magam is — igy mondá a jó öreg úr, — jelen voltam mint már nagydiák — így nevezték a gymnasium ötödik-hatodik osztályú tanulóit, közel, mintegy 6—7 lépésnyi távolban álltam a deresen fekvő s a botbüntetés kiszolgáltatása alatt eszméletét vesztett Scháffertől. Soha életemben nem fogom elfelejteni. Felsőbb iskoláim folytatása végett Tatából eltávoztam, hova azonban azoknak elvégeztével ismét viszatórtem és uradalmi szolgálatba álltam. Schüőer Jakabon még ekkor iskolába járt 13369 fiú, 12972 leány, — összesen 26161, ismétlő iskolába járt 3760 fiú; 3540 leány, — öszszesen 7300, — polgári iskolába 106 leány, magánintézetbe 19 fiú, 24 leány, — összesen 43, középtanodába 396. — Az iskolábajárók főösszege 34006. tehát tényleg iskolába járt a tankötelesek 9422%-a,még pedig a mindennapi tankötelesek 99’05 % és az ismétlők 83*44%-a. Az iskolába járók közöl vallásra nézve volt 21001 r. kath. 7162 helv. h. 3731 ágh. 2112 móz. v. Nyelvre nézve 27252 magyar, 6295 német, 459 tót, — tehát iskolába járt a r. katholikusok 94'690/0-a. a helv. hitvallásnak 94‘67%-a. az ág hitvallásnak 91-85%-a, a mózes- vallásuak 91’15%-a. A tankötelesek közül iskolába nemjárt 1103 fiú, 980 leány, — összesen 2083, vagyis a tankötelesek 5-77%-a. — Télen nyáron tehát az egész szorgalmi időn át járt iskolába 21501, — csak té len át 12505. A legszükségesebb tankönyve volt 27697-nek, nem volt 6309-nek. Az iskolábajárók a szorgalmi idő alatt mulasztottak összesen 223592 félnapot, ebből igazoltatott 180203, — büntetetett dorgálással 31209, pénzbírsággal 59, felmentetett hatóságilag 12021. Bírságpénzből befolyt 25 frt 50 kr. Az iskolábajárók közt a kilépésre jogosultak közt volt jól olvasni s irni tudó 3743, csupán olvasni tudó 325, számuk: 4068. A 303 népoktatási tanintézet közöl magyarnyelven nyertek oktatást a növendékek 241 iskolában, magyarnémet nyelven 58 iskolában, magyar tót nyelven 3 iskolában, magyar német tót nyelven 1 iskolában. A 303 iskolában volt alkalmazva 334 okleveles és 69 oklevél nélküli, 352 rendes és 51 segédtanító, kik közül 0—5 év óta szolgál 191, 5—10 év óta 70, 10 — 15 év óta 42, 15—20 év óta 38, 20—25 év óta 37, 25—35 év óta 26, 30-35 év óta 25, 35—40 év óta 24, 40 éven túl 40. — A mindennapi iskolábajáró növendékekből egy tanítóra jut 64’91. — A 307 iskolaépület közül a községek (hitfelekezetek) tulajdona 295, bérelt 12, van ben- nök 413 tanterem és 336 tanitólak. A tantermek közül 3*5 méter magasságú 143, alacsonyabb 270, 1 □ méternél több hely jut egy-egy gyermekre 108-ban, kevesebb jut 305-ben, — czélszerü padokkal és egyéb bútorzattal bir 130, kevesbbé czélszerü- vel 277, helyes padokkal sem bir 6 tanterem. A mindennapi iskolába járó növendékek közül egy tanteremre átlag 63 30 növendék jutott. — Az iskolák mellett vau 267 faiskola, 271 testgyakorló tér. — Az iskolák taneszközeit képezik 496 feketetábla, 407 fali olvasó tábla, 119 képirási és 24 rajzolási falitábla-gyűjtemény, — 243 számoló gép, 710 fali térkép, 280 főldgőmb, 273 természetrajzi és 121 természettani ábra gyűjtemény. Iskolai könyvtár van 84, ezek közül 46 tankönyv, 28 ifjúsági és 10 felnőttek által is használható olvasmánygyüjtemény, 83 iskolánál vannak testgyakorlati kéezletek. A 303 népiskola fentartására volt jövedelem 186793 frt és pedig készpénzben 134725, egyebekben pénzértékre véve 52068 frt. — Származott ezen jövedelem: 4 a) Ingatlanokból, melyek értéke 499810 frt, „ , jövedelme 31425 „ b) tőkepénzből, melynek összege 149641 , , „ kamatja 8624 „ c) tandíjakból 48174 „ d) államsegélyből 7265 , e) községi t 19885 „ f) egyházi , 55468 „ g) egyéb forrásból _____15952 , Ös szesen 186793 frt. Mely összeg az iskolák fentartására következőleg használtatott íel: a) Rendes tanítók fizetésére 131001 frt, b) segédtanítók „ 11064 „ c) iűtés, tisztogatás és javításokra 15211 „ d) tanszerekre 1559 „ e) szegény gyermekekre 2673 „ f) egyebekre 25285 , E szerint egy-egy iskola fentartására jut átlagosan 616 frt 48 kr. SIM/y kir. tanfelügyelő. (Folyt, köv.) is mindig végrehajtották — szokásos félévenkint a neki ítélt botbüntetést. Körülbelül öt éven keresztül sínylődött a nedves sötét börtönben, míg kiszenvedett. Kiadta testéből bűnös lelkét, hogy ismét Annak az ítélő széke elé álljon, ki a sziveket és veséket vizsgálja és legtitkosabb gondolatainkat is tudja. Annak az ítélő 3zéke kétségkívül nem csalhat; Annak az Ítélete legigazságosabb. Öchäffer Jakab soha bánatot nem nyilvánított, s készebb, elszántabb volt a mogyorópáleza kemény csapásait elviseld, mintsem vallomásra hajlani; inkább összeroskadt az ütések alatt, talán rettentő bűnének tiszta tudatában. Kimúlt a nélkül, hogy legalább egy élő sajnálta volna, mig élt és szenvedett, anélkül, hogy legalább egy élő sajnálta volna midőn már nem volt. A mely napon pedig ő a börtönben megszűnt élni, ugyanazon nap Tarjánban a villámtól sújtva megüall fia is. Nem tudom, él-e még a családból valaki ? A gyilkosságot azért követte el oly fortéllyal, hogy ha a bűntett elkövetése nem ő reá bizonyul, egymaga ülhessen szüleinek nagy fáradsággal szerzett kis birtokába, mire még nagyobb ösztönzésül szolgált az elárusított gabona s borból megtakarított kis pénzösszeg. Körülbelül ennyit tudtam meg a jó öreg úrtól. Befejezvén beszédét, én mély gondolataimba merültem az elmondottak fölött. S most letehetném toliamat. Azonban, ha már a t. olvasó eddig elkísért figyelmével, fölbátorítva érzem magamat, hogy csak még egy perezre kérjem türelmét. Ezen esemény elbeszélése után visszatekintve annak folyamára, nemcsak a főesemény, hanem a mellékkörülmények is méltán föltűnhettek mint analog esetek a várpalotai rablógyilkesságban. Itt úKözigazgatási bizottság ülése. Február 6-án. Áz alispáni igtatóba érkezett 1310 és deczem- berről maradt 410 tehát összesen 1720 ügydarab, ebből elintéztetett 1590, megyebizottságba tétetett 34, nyilvántartásba 5, elintézetlen maradt 57, marha- járlat-levélkiadatott 34. — Az alispáni hivatal jan. havi pénzforgalma: javadalmazás 6500 frt, közmunkaválság régebbi hátralék 33 frt. 40 kr. 1881- évi közmunkaváltságra 5590 frt. 40 kr. betegápolási alapra 1881-re tartozás 1324 frt. 41 kr. vadászati jegyek árában 375 frt. különféle pénzforgalom 246 frt. 11% krt téritmény czimen 199 frt. 93 kr. összesen 14269 frt. 25% kr. A mégyei főorvos dr. Kerényi Károlynak jelentése szerint jan. hóban a megye közegészségi viszonyai kedvezőtlenebbek voltak, mint deczemb. hóban. A kanyaró és yörheny Veszprémben, Csesz- neken, B -M.-Szentkirályon, Nagyvázsonyban, Szent- gáion és Devecserben uralgott; himlő uralgott Bánk és Péterd községekben. A hasznos háziállatok egészségi állapota kedvező volt. A tiszti ügyész ügyforgalma januárban 306 db volt, ebből elintéztetett 156, elintézés alatt van 67, elintézetlen 84. A megyei árvaszék elnöke jelentésében ezeket mondja: Kötelességszerüleg jelentem, hogy az 1881. évi junius hó óta fokonként 1733 darabra szaporodott irodai hátralék oly nagy, miszerint nincs remény ahhoz, hogy a múlt évinél is nagyobb ügyforgalom mellett azt, — a mostani irodai erővel teldolgoztatni lehessen, hanem félni lehet attól, hogy pár hó múlva oly magasra fog a leiratlan ügydarabok száma emelkedni, hogy az az ügykezelés rendes menetét, a rövid idő alatt előállbató zavar miatt teljesen megakasztja. — — — Mól- tóztassék intézkedni s oda hatni, hogy a most alkalmazott két díjnokon kívül a megyei árvaszékuél még két ujabbi díjnok is azonnal alkalmaztassák. A közigazgatási bizottság e jelentésre megbízta az árvaszék elnökét, hogy az irodába két havi időtartamra 80 kr. napi díj mellett a gyámpénztári tartalékalap terhére két dijnokot fogadjon fel és azokat kizárólag a hátralékok lemásolásával foglalkoztassa. A veszprémi kir. ügyészség felügyelete alatt a veszprémi börtönökben volt januárban 144 férfi és 16 nő fogoly; ezeknek munkája után befolyt az az állam részére 99 frt 51% kr., a munkások részére 155 frt 14 krt. — Pápán van a börtönben 40 férfi 5 nő. Az adófelügyelő jelentésében megrovás talál ható Veszprém és Pápa rend. t. városok ellen, mint melyek részéről folyó évre semmi nemű adóössze- írási és kivetési lajstrom nem érkezett be. A megyei tanfelügyelő jelentését érdekes volta miatt czélszerűnek találtuk egész terjedelemben közölni. Tóth József és társai, szentgáli közbirtokosok kérvénye, melyben az ottani közbirtokossági erdőben észlelhető nagymérvű erdőpusztítás meggátlására intézkedést tétetni kérnek tárgyaltatott. Az 1879. XXXÍ. t. ez. 115 §-a értelmében a szentgáli kö^- birtokossági erdőben termelt faneműeknek eddig gyakorlatban volt szabad elárusítása ezennel be- tiltatik és az ezen erdőben termelt fának elárusítása csak azon esetben engedtetik meg, ha az eladó az eladni szándékolt erdőterméknek jogos szerzését a szentgáli közbirtokosság meghatalmazottja által kiállított és a községi elöljáróság lát- tamozásával bizonyítvány nyal igazolja. A községi elöljáróságok figyelmébe! A végrehajtásról szóló 1881. évi LX. tör- vényezikk folyó évi január.l-től fogva hatályban van ugyan, mégis igen kevesen vannak még, akik annak intézkedéseivel teljesen tisztában volnának. Azt pedig határozottan merem állítani, hogy a községi elöljáróságok egyáltalán nem ismerik; mert rájuk igen kis mértékben is vonatkozik s épen azért a legtöbben még el sem olvasták. Mivel pedig ezen törvény 89. §-ának 3-ik kikezdése épen nekik szól: jónak látom e szakasz ott is egy éjen át múlik ki majdnem teljesen egy nagyszámú tagból álló család, egy gyilkos kéz csa pásai alatt. Itt is, ott is merültek fel terhelő s a gyilkost eláruló adatok, s daczára a gyilkosra valló körülmények s bizonyító tényeknek az állítólagos gyilkos ott sem vallott, itt sem vall. Sajátszerüen megegyező szomorújátéka ez a véletlennek, meg- dőbbentöleg meglepő összejátszása ez a két eseménynek közel 55 évi időköz alatt. Amazt kenyéren s vizen sötét börtönre s félévenkint harminczhat botütésre ítélte a legfelsőbb törvényszék. E fölött febr. 3-án ült össze városunkban az itélőszék. Azt az ítéletet ma, mint a jelen korszellemmel meg nem férőt, barbarismusnak, s tudja a jó Isten minek bélyegzi korunk oly iszonyú bünténynyel szemben, hatszoros gyilkossággal! De nem akartam e sorokba foglalt esemény közlése által a t. közönséguek talán csillapodni kezdő kedélyállapotát ismét fölzavarni, vagy újólag az indulatok felköltése s fokozatos álesztése, szítása által kitenni egy uj lázas ingerültségnek egy uj rémes borzadálynak. Sokkal több kímélettel érzem, hogy viseltetem bensőmben a közönség iránt, hogy sem ilyen vagy ehez hasonló czél adatta volna a tollat kezembe. Nem akart ez egyéb lenni, mint egy 55 év előtt történt a maival oly meglepően összejátszó eseménynek, — mely még mellékkörülményeiben is oly feltűnően paralell, — száraz fől- emlitése; mi kétségkívül gondolkodóba ejthet mindenkit. Ama egy perczet pedig, melyet főnnebb számomra kértem, csakugyan magam számára igyekezem felhasználni. A tisztes öreg úr szavai után, mint már em- lítém, gondolat okba merültem. E gondolataimat igyek* ezen pontjának idézése mellett őket ebből kifolyó kötelességükre figyelmeztetni. A törvény 89-ik §-ának első kikezdése ugyanis meghagyja a birósági végrehajtóknak, vagy egyáltalán azoknak, akiket a bíróság vagy más illetékes hatóság valamely ügy végrehajtására kiküld, hogy a foglalási eljárás (ingók foglalásáról lévén szó) befejezte után azonnal felhívásokat bocsássanak ki az iránt, hogy akik a lefoglalt ingóságokhoz tulajdoni igényt vélnek támaszthatni: igénykeresetüket a felhívás keltétől számítandó 15 nap alatt adják be azon bírósághoz, amely a végrehajtót kiküldötte. Ugyanezen szakasznak a községi elöljárók által i igen figyelemmel és pontosan megtartandó 3-ik kikezdése pedig rendeli hogy: „A kiküldött a foglalás befejezésétől számított 3 nap alatt a felhívás nak egy példányát a végrehajtási hely községelöl. járóságának kifüggesztés, vagy a helyi szokás szerim való kihirdetés végett, vétbizonyítvány mellett kézbesíti, vagy ajánlott levélben postára adja, eg; példányban pedig a bíróságnál kifüggeszti.* Szigorú kötelessége tehát a község elöljáróságának, hogy amint a községébeu történt végre; hajtási foglalás után a végrehajtótól az igénykereseti felhívás egy példányát megkapta: azt ott, ahol a dobszó általi hirdetés nincs szokásban, azonnal kifüggeszsze a község hirdetményi táblájára, vágj egyáltalán azon helyre, ahol hirdetményeit ki szokta függeszteni, ott pedig, ahol úgy a szokás, azonnal dobszó által tegye közzé a községben, a végrehajtás helyének és a végrehajtást szenvedő nevének, valamint a lefoglalt ingóságok általános megnevezésének határozott kijelentésével, hogy mindazok, akik azt vélik, miszerint a végrehajtást szenvedőtől lefoglalt ingók, vagy azok egynémelyike nem a végrehajtást szenvedőnek, hanem az igénylőnek tulajdonai: igénykeresetüket a végrehajtót kiküldő bírósághoz (megnevezendő a bíróság is) a felhívás keltétől számítandó 15 nap alatt adják be. E czél- ból pedig szükséges az is, mert különben nem mindenki értené meg, és igy a kereset-indításban késedelem támadhatna, hogy kijelentessék a naptár szerinti legvégső határnap. Ebbo'l kifolyólag, nagyobb világosság okáért, megjegyzem azt is, hogy mivel vidékünkön mindenütt a dobszó általi hirdetés van szokásban, tehát ezen felhívásokat is dobszó által kell okvetlenül közzétenni ; külőmben a késedelemért a szokásos közzétételt elmulasztó elöljáróság tetethetnék felelőssé. B. Füred, 1882. febr. 8-án. Lampért János, ______________________________________ ügyvéd. Tö rvényszéki csarnok. A várpalotai rablógyilkosság. i Február 5-ón. Hogy a végtárgyalás mennél rövidebb idő alatt befejezhető legyen, még vasárnap is folytat- tatott az, de csak délelőtt. . Vlachovich Lázár élnök úgy tizedfél óra után megnyitja a törvényszéki ülést és vádlottat elővezetteti. A kiváncsi közönség megint a megszökött hetyke Hosztert pillantja meg, ki vasárnapi hófehér inggel, gondosan megfésülködve lép őrei, közt a terembe és szokott katonás feszességgel hajtja meg magát az elnök előtt. Arczán azonban nfcár feltűnőbb a halványság, mint máskor. Első tanuúl Gold Vilmos lép be, a meggyilkolt Gold Gáspárnak fia, ki e tanévben Fehérvárótt a gymnasium VIII. osztályát járta. Az elnök, úgy mint a bírák és a kir. ügyész egyes kérdéseket intéznek hozzá atyja ezüstpénzeit illetőleg, melyeket ő atyjáéinak ismer el, valamint az egyszerű bŐr- zacskót is, a kivarrott bőrzacskót azonban atyjánál nem látta. Gold Jakab, szintén Gáspár fia, inas Vár- Palotán Steiner kereskedőnél, sokszor látott atyjánál ezüstpóuzt, mintegy 40 drabot, melyet bőrzacsf f Folytatás a melléklapon. ír ráltva, majd törne-' i agyamban; ezeket^' i írva, kitudja hány- ;: * 1! ? Csak egy-kót* ] szem most fölszínre hozni, ha nem is egészben, legalább részben, mert megvallom, sokáig maradtam gondolkozásba esve, inkább elmélkedve. Egyik gon- j dolat űzte a másikat gyorsan felváltva, majd tömegesen és sokáig vívtak harezot agyamban teljes egészben napfényre hozni akarva szór egy perezre volna szükségem szót! .... | : Nevezzük t. olvasóközönség, — Schaffer Ja-) | kab halálával a villámtól sújtott fiának egybeeső j > halálát akárminek! Ha fatalisták volnánk, ebben a/ . kérleihetlen végzetnek, a fatumnak vak szükséges- • ségét, a változhatatlan akarat végzését iátnók; ha 0 casuisták híveihez tartoznánk, benne nem látnán’ lK egyebet, mint külső okok véletlen közremunkálását 1' s mondjuk vállat vonva, hogy talán csak esetleg történt így; vagy lássuk benne a legigazságosabb bírónak, az Isten ujjáuak intézkedését, elrettentésül a többinek, a még élőknek!! .... , Csak az ítélethozatalra s annak végrehajtó- sára akarok ezúttal reflektálni. Ne nevezzük még magunkban, bensőnkben^ s sem a legfőbb törvényszéknek akkori ítélethozatalát inhumanusnak, ne süssük rá a barbarismus bélyegéti ... ne is álljunk azokkal egy sorompóba, kik ily s ilyenhez hasonló ügyekben a halálbüntetés mellett foglalnak el határozott állást! .... Ha szánalom érzete támadt bennünk egy féreg. egy rovar, p. u. egy méh vagy hangya elvesztőn, úgy jól gondoljuk meg kérem, mit tesz e szó: halálbüntetés. Foglalkozzunk vele egy kevéssé. Bihari jeles encyclopaediájában ezeket olvashatni : Baccaria óta, ki 1764-ben lépett fel először a halál-büntetés ellen, úgy az irodalomban, mint a törvényhozásokban felette sokan s sokat vitáztak e kérdés íOlött. Érdekes e tekintetben né-
