Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1882-12-24 / 53. szám
ki, — az államtól földbirtokot venne s ezt parczel- lákban átadná a telepeseknek, kik a társaság irányában fizetési kötelezettséget vállalván, 42 év alatt fizetnék vissza évi részletekben s a kamatokkal. A 4%-tóli kamatból, 400,000 írtból, a társaság minden évben egy uj falut állítna fel 100 házzal, melynek mindegyike a hozzá tartozandó földbirtokkal és felszereléssel 6000 frtot képviselne. E telkek képeznék a sorsjegyek évi nyereményét, de a nyerő a ház illetőleg telek értékét csak kétharmad részben kapná, az egyharmad részt pedig részletekben 42 év alatt visszafizetné a társaságnak. Az állami birtokok igy eladatván, a 10 millió írt érő érték, kamatok s kamatok kamataival szaporítva, egy magyar nemzeti bank alapja lehetne s akkor nem szorulnánk a Rothschild és más külföldi pénzcsoportokra. A .Magyar- ország“ folyóirat előfizetési ára negyedévre 1 írt. A már megjelent október deczemberi fűzetek mutatványul szolgálván, füzetenként 12 krért, a 3 (sűrűn nyomott 12 nagy iv terjedelmű) füzet együtt 30 krt és az előfizetési dijat ugyanegy postautalványon a .Magyarország“ kiadó hivatalába (Budapest, Sán dor-utcza 12. sz.) küldeni. Mátyás király él. — Helyi tudósítónk irja: Egy öreg Koldus jött hozzám, ki Szent-Lászlóról a Bakonyból valónak vallotta magát, komolyan állította, hogy ő Mátyás király, koronája Székes-Fe- hérvárou van. Azon kérdésemre: vannak-e miniszterei ? azt felelte, hogy ő tanácsot, csak az úristentől kér, neki más tanácsos nem kell azon kivül. Ez alig ha bolond, gondolám magamban. Uj posta. — Folyó évi decz. hó 21-én veszprémmegyei Nagy-Szőllős községben Veszprém- Nagy-Szőllős elnevezés mellett kir. postahivatal lép életbe, mely levél- és 5 kilogram súlyt meg nem haladó kocsipostai küldemények, valamint 200 írtig terjedő pénzutalványok és utánvételek felvételével, továbbításával és kézbesítésével, illetve kifizetésével nemkülönben 200 írtig terjedő postai megbizások közvetítésével foglalkozni és a somlyó-vásárhelyi kir. postahivatallal naponkint közlekedő gyalog-kiildöncz- járatok által lesz összekötve. — Ezen postahivatal kézbesítő kerületét Kis- és Nagy-Szőllős, Dóba és Oroszi községek fogják képezni. Rendőri hírek. — Sindler János veszprémi lakos csatári pinczéjét ismeretlen tettesek feltörték s onnét egy fehér szőrű bundát, szőlőt, diót s egyet- mást eltolvajoltak. A nyomozás megindíttatott. Miklós Sándor vilonyai lakos baromfiait f. hó 19-én éjjel őzv. Nagy Jánosné fokszabadi lakosnő ellopta, de mielőtt eladhatta volna, elcsipetett; a tolvaj nő azt adja okul, hogy nagy nyomorban volt s munkát nem kapott, most legalább majd gondoskodnak róla és nem pusztul el éhen. — A vizkereszti országos vásár 1883. évi január hó 2-án lesz megtartva városunkban. — A f. hó 19-iki nagy-vázsonyi országos vásáron Vég Sándor vámosi lakosnak egy 7 éves pőrge szarvú tehene elszaladt. A ki nyomra vezet, jutalmat kap. — A vámosi közbirtokosság a vadászati jogot í. hó 26-án d. u. 2 órakor a községházánál árlejtés utján bérbe adja. — Faletics Valentin csavargás miatt Lokára, — Szokoli Ferencz csavargás miatt Győrbe, — Branik János kujtorgás miatt Koczurra tolonczoltatott. Vár-Palotáil — özv. Knopfelmacherné szatócs boltajtaján a napokban reggel félhatkor két ismeretlen egyén kopogtatott pálinkát kérve. A nő alig nyitotta ki az ajtót, az egyik a lámpát oltá el, a másik pedig torkon ragadta, földre terítette a nőt s 209 írt. kézpénzét elvévén, kereket oldott. Az egyik magas, a másik alacsony termetű. Babona. — Egy öreg úgy indokolta e héten koldulását, hogy hideglelésben szenvedő feleségének gyógyítására — egy valamely bolond öreg asszony tanácsára hihetőleg — kilencz helyen szedjen össze kilencz krt, ezen kilencz kron vett orvossággal meggyógyul felesége. Ez vagy bolond vagy csaló yolt. Halálozás. Deczember hó 14-től 23-áig. Kalaba Pál, 1 ‘/2 éves, tüdőlob. Csepely Károly, 16 hó. béllob. Büki Anna, 4% éves, torokgyík. Gscheidt Mária, 4 hetes, tüdősejttágulatlanság. Piutér János, 4y2 éves, hörglob. Dr. Fischer ‘Béla orvos. Közgazdaság. Az „Anker“ élet- és járadék biztosító társaságnál 1882. október hóbau benyujtatott összesen 564 bevallás 1169930 frt biztosítandó összeggel és pedig 344 bevallás 756295 írttal halálesetre és 220 bevallás 413635 írttal életesetre. Kiállítva lön 279 kötvény 564769 póttal halálesetre és 191 kötvény 387295 trttal életesetre; összesen tehát 470 kötvény 952064 írttal. A havi bevétel volt 123805 frt ha- iáleseti dij, és 115215 írt betételekben, összesen 239020 frt. Halálesetekért kifizettetett 52990 frt. Ez évben benyujtatott 5062 bevallás 11074298 írttal és kiállíttatott 4668 kötvény 9117126 írttal ugyanezen időben bevétetett2498848 frt; —halálesetekért pedig kifizettetett 690742 frt. A társaság működése kezdetétől fogva halálesetekért hifizettetett 11360893 frt és az 1871—82-iki túlélési társulás eredménye 20952539 frt. A fiumei kikötő és a magyar tengeri hajózás. A francba sajtót és főkép Franciaországban megjelenő s\akkö\lönyöket most már komolyabban foglalkoztatja a magyar tengeri kikötő Fiume jelentősége. Nemkülömben a Konstantinápolyban lrauczia és angol nyelven megjelenő lapok is erősen vitatják Fiúménak Trieszttel való versenyét az Austria-Magyarország és Kelet között fennálló kereskedelemre vonatkozólag. Azon nézet is, mely Magyarországon Jiume jelentőségéről általában el van terjedve, irányadó körökben Fran- cziaors{ágban és Keleten szintén igazságosabb méltánylásra talált, miut eddig. Hogy a magyar tengeri kikötő Fiume versenyképességéből praktikus előnyöket remélnek a francija kikötő-városokkal való tengeri kereskedelem nagyobb mérvben való eszközlésére, továbbá hogy a kiviteli és behozatali forgalomnak is, mely egyfelől Austria-Magyarország és Németország, másfelől Kelet kikötő és kereskedelemi helyei között létezik, fejlesztését reménylik, arra nézve szolgáljon elég ecclatans például azon körülmény, hogy a Magyarország irányadó köreiben valamint a magyar sajtóban uralgó nézeteket Fiume jelenlegi és jövendőbeli jelentőségéről — a mely nézeteknek a ,Correspondence de Testh“ az utóbb következő czikkben ad kifejezést — a párisi lapok és a Keleten és különösen Konstantinápolyban megjelenő újságok szóról szóra reprodukálják. E\en czikk a fiumei kikötőről és a magy. tengeri hajózásról először is azt fejtegeti, hogy a magyar sajtó mindig kötelességének tekintette, hogy mindazt pártolja, a mi a magyar kereskedés kifejlesztéséhez és Magyar- ország gazdasági függetlenségének szilárd és gyakorlati alapra fektetéséhez hozzájárul. Magyar- ország évek óta miliókra menő subventiot fizet az osztrák magyar ,Loyd-nak* és a magyar adózóknak ezen pénze az osztrák magyar Loyd pénztáraiban majdnem kizárólag Trieszt városa érdekében dolgozik. Mi nem harczolunk azon tanért, hogy Trieszt virágzása ártalmas volna a fiumei magyar kikötőre. Helytelen volna Fiume és Trieszt között áthághatlan érdekellenessé get hozni létre, vagy a két kikötő közt egy gazdasági harcz szükségességéről beszólni. Az osztrák-magyar monarchia két állama gazdasági érdekeinek kiengesztelődése az 1867. évi kiegyezés által el lett érve és minden intézmény, mely Magyarország és Ausztria közös viszonyait gazdasági szempontból tárgyalja, a dualismus eszméjére van alapítva és a két állam két szerződő fél, mely teljesen egyenlő jogokkal bird Ezen jogegyenlőség, melyet a dualismus eszméjének megvalósítása által mindenütt helyre kell állítani, hol érdekellenesség létezik, még nincs valósággal kifejtve, azon kérdések öszszeségeit tekintve, melyek vonatkozással bírnak a fiumei kikötő állapotára és azon évi subventióra, melyet a magyar adózók az »osztrák magyar Lloyd“-nak fizetnek. A kedvezmények majdnem kizárólagosan a triesztiek részére hajlanak. Ezen állapot soká nem tarthat. Igazságtalanság volna a fiumei kikötő iránt, ha Magyarország saját pénzével előresegitené versenytársai törekvéseit. Nem tagadható, hogy egyelőre nagyon is valószínűtlen, hogy Austria ezen téren gyakorlati kölcsönösséget tartana szem előtt. Ennek oka nagyon egyszerű. Magyaroszág azon kötelezettsége, hogy évenként subventiót fizet az osztrák-magyar Loydnak, egy ezzel kötött kölcsönös szerződés tételeinek alapjára van fektetve. Mivel Magyarország úgyis mindig a leglelkiismeretesebb ioyalitással teljesítette elvállalt kötelességeit, nem arról van szó hogy az évi sub- ventió összegéből valami eleugedtessék; csak arról, hogy szükséges előleges intézkedéseket tenni ezen szerződés lejárati idejéig. Ezen kérdés fenyegető actualitással bir. Először is lelkiismeretesen respectálni kell a létező szerződést, de a követendő eljárást előre meg kell állapítani azon időre, a mikor az osztrák magyar Lloyd a szerződés megújítását kérni fogja. Azon szándék, hogy megtagadjuk a kérdéses szerződés megújítását, vagy csak akkor állunk reá a megújításra, ha a szerződés némileg módo- sittatik, nem elegendő. Szükségés, hogy előre készítessenek azon gazdasági feltételek, melyek a magyar kormánynak ezen ügyben gyakorlati füg getlenséget biztosítanak és a melyek megengedik, hogy pártolja a kiviteli kereskedést via Jiume, az által, hogy ama subventio egy része, mely inos- tanig Triesztnek jutott, a ,magyar nemzeti hajózási társulatnak* adassék, és végtére, hogy az osztrák-magyar Lloyd-dal kötött uj szerződésben a subventiohoz oly feltételek főzessenek, melyek gyakorlatibb és kézzel foghatóbb módon őrzik Magyarország gazdasági érdekeit. Ezen előleges munkálat ereiyes és rendszeres tevékenységet követel, mely teljes szervezetet legyen képes alkotni. Ezen szervezetnek ki kell elégíthetni fiumei kikötőben a magyar kereskedés számos szükségleteit. Már többször megvilágítottuk azon égető szükséget, hogy helyettesítsük a gazdasági Közhelyekké vált szólásokat egy rendszeresen szervezett tevékenység által. A fiumei kikötő és a magyar nemzeti hajózási társulat a leghatalmasabb eszközök a gazdasági függetlenségnek szilárd és megdönthetien alapra, úgyszólván ,nemzeti intézmények alapjára* való fektetésére. Csak erélyes tevékenység által, melyet az osztrák állami vasúti társulattal szemben követtek. Ezen társaság, mely egyike Európa leghatalmasabb vasúti társaságainak, azért egyezett bele ezen szerződésbe, mert a magyar állam, a magyar államvasutak hálózatának tökéletes kiépítése által megteremtette azon föltételeket, melyek neki a másik szerződő féllel szemben veszélyes verseny- képességet biztosítottak. Mindenki ismeri ezen egyszerű hadicselt: a közszellem ezen gazdasági politikájának eredményét. Azon eredmény lett t. i. elérve, hogy egyike a leggazdagabb és leghatalmasabb vasúti társulatoknak magyar vállalattá lett minden vonalaival és birtokaival, a melyek a magyar korona területén vannak. Hasouló módon, ugyanazon rendszer és hadi csellel kell eljárni az osztrák-magyar Lloyd-dal szemben. Ezen czélra eszközökül felhasználhatjuk a magyar vasutakat és az »Adria“, magyar nemzeti hajózási társulatot. Meg lesznek azután térítve azon nagy áldozatok, a melyeket Magyarország vasúti hálózatának kiegészítésére hozott, azon beruházások, miket közlekedési rendszerünk érdekében tett, a mely beruházások majdnem 500 millióra emelkednek; de ha számításba vesszük a kölcsönt a garantírozott vasutaknál, úgy ezek jobb jövedelmet fognak majd adni. Ha tengeri kikötőnkből Fiúméból, kereskedő várost akarunk csinálni, mely Trieszttel szemben komoly versenyt legyen képes kifejteni, legelőször is az »Adria“ magyar nemzeti hajózási társulatnak kell kiszélesítenie tevékenységének körét. Már tudomásunk van az „Adria* tervéről, mely szerint társulati tőkéjét hat millióig kívánja növelni, hogy ezentúl 15 gőzhajóval teljesíthessen szolgálatot. Elismerjük, hogy ezen magyar társulat már sokat tett Fiume kifejlődésének előmozdítására. De még sok tennivalója marad hátra, ha készen akar lenni azon időre, mikor a szerződés az osztrák-magyar Lloyd-dal meg fog ujíttatni. Tudjuk, hogy a magasabb mérvadó körökben és a magyar országgyűlés minden pártjában kedvelik ezen eszmét és ismeretes, hogy ezen eljárás logikájában beufoglaltatik, hogy azon subventió, mely jelenleg az „Adria“ magyar nemzeti hajózási társulatnak adatik, nagyobbítassék meg oly arányban, hogy az a társulat gőzhajói szolgálata ki- szélesítésének megfeleljen. Nézeteinket és ezekről a magyar sajtóban összefont véleményeket illetőleg még egy kiváló magyar államférfi minden tekintetben illetékes ítéletére hivatkozhatunk, ki pályája következtében a franc\iaországi és keleti viszonyokat saját szemlélete és beható tanulmányok alapján ismeri ítélete, melynek belső értéke és szigorúan tárgyilagos jellege nevének nagy tekintélyére ezen kérdés tárgyalásának mostani állása szerint nem szorul, a mint a »Correspondaoce de Pesth“ már közrebocsátó, főpontjaiban következőleg hangzik: ,A dualismus eszméjét a monarchia két állama kereskedésének terén csak a gyakorlati intézkedéseknek sora által a mi részünkről lehet való sítani.“ »Teljesen igazságtalan, és a gazdászati élet ügyeinek természete ellen van, ha mi az osztrákoktól elvárjuk, hogy ők bármit is tegyenek azon czélért, hogy mi magyarok a dualismus által helyreállított jogegyenlőséget a külfölddel való kereskedés terén gyakorlatilag felhasználhassuk.* »Ezen dolog mi reánk tartozik. Magyarország eddigi közlekedési és vasúti politikája és Fiume adja erre mind a szükséges eszközöket.“ ,Az osztrák-magyar Lloyd-dal kötött szerződés idejebeli Magyarország és a mostani Magyar- ország közt, melynek önálló vasúti hálózata és tarifarendszere van, óriási a különbség és ez az 1867. óta végbevitt munka eredményeben áll. Az osztrák-magyar Lloyd-dal kötött szerződés természetesen egy és ugyanaz maradt, a mit senkinek sem lehet szemére hányni. A belőle származott ferde viszonyt mi magyarok csak magunk egyenlíthetjük ki Fiume javára, az által, hogy ezen magyar kikötőt, az onnan működő nemzeti tengeri hajózási társulatot, általában az összes Fiume által űzött hajóközlekedést, jövőre is a mennyire lehetséges nagyobb subventióval támogassuk.“ »Csak ha Fiumébea egy ^versenyképes* tengeri kikötő összes bonyolódott szervezete egy nemzeti hajózási társulattal ki lesz egészítve, az osztrák Lloyd-dal való szerződés megujittatásáig, biztosíthatunk magunknak mi magyarok, illetőleg Fiume magának egy megfelelő hasznot és részt azon összegek után, melyeket évenkint az osztrák-magyar monarchia subventióként a gőzhajózási közlekedés javára fizet.“ „A kiadások Fiúméért és a magyar nemzeti gőzhajózási társulatért, illetőleg az ezen társulatnak fizetett subventió emelése, oly beruházásokat képeznek, melyek azonnal kezdenek kamatozni és a tőkét amortizálni.“ »Ezen visszafizetés történik a magyar államvasutak jövedelmének emelkedése által, a garan- tirozott vasutak jövedelmezőségére való behatás által és lehetségessé teszi azonkívül azt, hogy az annak idején az osztrák-magyar Lloydnak fizetett subventió e közt és a magyar nemzeti hajózási társulat közt megosztassék. Ezen kiadások azonkívül egyenesen hasznot hajtők a legfontosabb adófizetőkre, a magyar közgazdaságra és iparra nézve. Ezen beruházások és kiadások Fiume javára az országnak, az államkincs különféle bevételi helyzeteiben egyenes hasznot fognak szolgáltatni és legerősebben fognak járulni ahhoz, hogy Magyar- ország még azon száz meg száz millió után is beszedheti a kamatokat, melyeket 1867. óta beruházott.“ Stanley ,Utazásom Közép-OÁfrikában* czimü uagy érdekű művének újabb nyolcz füzete {10—17) fekszik előttünk. Minden újabb ív valóban zavarba hoz, hogy mit mondjunk a műről, a mit már el nem monddottunk, vagy a mi új lenne azok előtt, kik velünk együtt a legfeszültebb érdeklődéssel, hogy uogy ne mondjuk, kíváncsisággal várják a nagynevű utazó komolyan tudományos és mégis oly minden izében lebilincselően vonzó modorban elbeszélt utazását, emberi erőt íelülhaladó fáradalmait. Mintha egy álomkép vonulna el szemeiuk előtt, mely majd lidérczuyomás gyanánt nehezedik reánk és aggódunk, mint szabadul majd a hős a minden oldalról ellene zúduló veszély elől, — majd ismét valóságos gyönyörrel merülünk el az egyszerű természet elragadóan szép részleteibe. Bármely — még oly jelentéktelennek látszó — fejezet is annyi tarka képet állít elénk, hogy bizony nem túlzás, ha az itt szerzett élvezetet főiébe teszszük a legdivatossab regény által nyújtott szórakozásnak is. Mily érdekes például az ugendai élet és szokások leirása, mily tiszta fogalmat nyerünk az ottani kezdetleges társadalom tagjairól és kormányzatáról, mily élethiven állittatik elénk Mtesa császár udvarával fejedelmi gyöngéivel és szabadalmaival együtt. És mit mondjunk még a szöveg közé rajzolt és nagyobb képekhez, melyek segítségre jönnek a képzeletnek, hogy annál könnyebben elbolyogjon IRODALMUNK. a távol és sötét világrész titökzatos vidékein melyek még soha ily leírásban nem kerültek olvasó1 elé. — A díszes kiállítás minden kifogáson felül áll, az ár pedig oly olcsó, (egy füzet 30 kr.) hogy más nyelven hat ily árért sem lehet ily diszművet megszerezni. „Virágos kert." A magyar lyrai költészet legszebb virágaiból nagy diszszel kiállított kötet jelent meg úgynevezett »album* alakban, Mehner kiadásában. »Virágos kert* a czime és Szász Károly gyűjtötte össze, ki igazán a legszebb virágokat választotta a magyar költészet különböző korszakából, A »Virágos kert* sokat magába foglal költészetünk mezejéről. Az összeállításból kitetszik, hogy költő keze rendezte, és hogy csakugyan van szükség an- thologiára, az ilyen munka leginkább indokolhatja, melynek tartalmasságát a kiállítás fénye a könyv- piaczon is feltűnővé teszi A magyar dalnokok egész sora követi egymást; összesen uyolczvanöt költő van képvisolve. A régiek közül Berzsenyi, Bozzai, Czuczor, Csokonai, Döbrentey, Erdélyi János, Eötvös, Ferenczy Teréz, Garay, Kazinczy, Kerényi, Kis János, a Kisfaludiak, Kölcsey, Lisznyay. Sárosy, Sükey, Tompa, Virágb, Vörösmarty, azután Petőfi és Arany egészen a legújabb generáczióig. A »Virágos kertből a magyar múzsa dalnokaiból szólalnak meg. Az album 240 oldalra terjed, velin-papirra nyomva. Majd minden költeményt díszes inicziale nyit meg; ezenkívül szép illusztrácziók emelik ékességét. Több Morelli művészi vésője alól került ki. A magyar könyvpiaczon eddig páratlan gyönyörű, színes nyomású virág-képek külön lapokat képeznek, megfelelő rövid költeményekkel. A könyv nyomása tiszta, ízléses. Minden részében díszes mű s a könyvkötés is a iegtetszőbb külsővel látta el. A szines angol vászonnal borított, sajtolt táblákon gazdag aranyos czirádák, szépen stilizált ornamentika, melybe a czimet feltüntető tábla van foglalva. Az ünnepi, karácsonyi és újévi könyv-piacznak mindenesetre fényes darabja. Ara 12 frt. (Egyetértés.) A m. tud. akadémia könyvkiadó vállalatának pártoló tagjaihoz! Az akadémiai könyvkiadó vállalat pártolói tisztelettel értesíttetnek, hogy az 1882. évre könyvilletmények szétküldése fi évi november 30-án kezdődik' Az ekkor szétküldendő munkák a következők: A történelmi (első) sorozatból: Vámbéry Ármin: A magyarok eredete. Ethnologiai tanulmány. Il-ik, a művelt nagy közönség igényeihez alkalmazott népszerű kiadás. Egy kötet. Teljes. Symonds J. A. A renaissance Olaszországban. Fordította Pulszky Károly. II. kötet. E sorozat ára díszesen kötve 4 frt 80 kr. Az irodalmi (második) sorozatból: Szász Károly. A világirodalom époszai. II. kötet. Taine H. A. Az angol irodalom története. Ford. Csiky Gergely II. kötet. E sorozat ára díszesen kötve 3 frt 80 kr. A jog és államtudományi (harmadik) sorozatból: Angol közgazdasági értekezések gyűjteménye. Ford. Földes Béla. Egy kötet. Teljes. Taine H. A. A jelenkori Francziaország alakulása. Fordította Dr. Toldy László. II. kötet. E sorozat ára díszesen kötve 3 írt 80 kr. Mind a bárom sorozatnak (6 kötet) ára 12 frt 40 kr. A postadijak a pártoló tagok által fizetendők. Ezentúl a vállalat illetményei utánvéttel nem küldetnek szét. Azért tisztelettel felkérjük a t. kz. pártoló tagokat, hogy évi dijukat f. é. november 30-áig az ide csatolt postai utalvány által bérmentve előre beküldeni szíveskedjenek. Egyúttal oly kérelemmel fordulunk minden pártoló taghoz, hogy hatáskörében oda törekedni szíveskedjék, miszerint ezen vállalat pártolói minél több uj taggal szaporodjanak. Ha minden pártoló tag egy uj tagot is nyer a vállalat részére, már megbecsülhetlen szolgálatot tesz annak felvirágzására. Aláírások a jelen cyklusra folyvást elfogadtatnak. Budapest, 1882. november elején. A M. T. Akadémia könyvkiadó bizottsága. Uj zenemüvek. Táborszky és Parsch nemzeti zenemű kereskedésében Budapesten megjelent és Krausz Armin könyv és zenemű kereskedésében Veszprémben kapható: „Nincs mennyország sem pokol* (cdthleta Csárdás) zongorára szerzé Berkes Lajos. Ära 1 frt. CÍ „£Magyarország és a Nagyvilág“ czimü régi és kedvelt szépirodalmi hetilap szerkesztését november végén ‘Borostyám Nándor és Mikszáth Kálmán vették át s a deczember 3-ki szám már az ő szerkesztésük alatt jelent meg. Az uj szerkesztők olyan gazdag és becses tartalmú számmal köszöntenek be, milyent elsőrendű külföldi képes lapok sem adnak. Pompás művészi kivitelű képek nagy száma, kitűnő irók dolgozatai és gondos összeállítás egyaránt mutatják, hogy az uj szerkesztők a legnagyobb irodalmi színvonalon álló képes lappá akarják tenni a »Magyarországot és a Nagyvilág*-ot. — íme a tartalom: „Gyulai Gaál Jenő“, életrajz (arczképpel). „Amott a kéklő partokon . . .“ Költemény Dalmady Győzőtől. ,Jön\ rajz Petelei Istvántól. »Katonai szemle az angol királynő előtt*, (képpel.) ,A szerb királyné,“ Canon hires festménye (képpel.) Mácsik, a nagy erejű,* elbeszélés Mikszáth Kálmántól. A dobogó kő. (Pásztor rege.) Költemény (képpel.) Irta Bartók Lajos. ,A hazátlan.* (Rajz a nemzeti ujjáébredés napjaiból). Irta Borostyáni Nándor. »Sarah grófnő,* regény, irta Ohnet György, fordította Sziklay János (képpe]\ »Mire szerkesztőkké leszünk,* irta ifj. Ábránvi Kornél. »Felekyué jubileuma* (arczképpel.) g király mulat,* Hugo Viktor színműve. (Négy képpel.) ,A magyar népéletből,* Tissot uj köuv£e Magyarországról. (Három képpel.) »Opera és hálversenyek,“ heti szemle. — Irodalom és képzőművészet. — Hírrovat. — Halálozások. E szerfölött gazdag tartalom daczára a »Magyarország fa a Nagyvilág* előfizetési ára megmarad a régi, vagyis.- negyed évre 2 frt, félévre 4 frt, egész évre 8 frt. A »Pesti Hírlap* politikai napilappal együtt, egész évre 20 frt, félévre 10 frt, negyedévre 5 frt, sev hónapra l frt 70 kr.
