Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1882-10-15 / 43. szám

! • í i 1 iii Iával, melyben amerikai ellenálló szőlőfajokból, ma- gouczok utján venyige-iskolát lehetue berendezni, s melynek czélja ellennálló venyigéket díjmentesen ki­szolgáltatni. A körlevelekre már is számos válasz ér­kezett be s azok végleg folyó bó 15 ig küldendők be. A begyftlt anyagot K e r n 11 e r Ferencz elnöklete alatt E m i c h Gusztáv, dr. Horváth Géza és Miklósy Gyula tagokból álló kiküldött bizottság beható tanulmány tárgyává fogja tenni s ennek alap­ján egy operatumot dolgozik ki, melyet az állandó bizottmányban megvitatva elfogadás végett a nagy­gyűlés elé fognak terjeszteni. Rendetlenség. — Sajátságos beosztását a a házi teendőknek szokta követni egy előkelő állású városi háztulajdonosnak neje, a mennyiben a ruha­mosást, ha csak lehet, úgy intézi, hogy a ruhának padláson való kiterítése éjnek idején világítás mel­lett történjék. Ha ezen eljárás csupán ama termé szeles rendet, mely szerint az éj nyugalomra szo­kott használtatni, forgatná fel, mint tisztán magán­dolog ellen, senkinek sem lehet kitogása, de mint hogy tüzveszélylyel ját, és a ház lakóinak joggal követelhető éji nyugalmát háborgatja, tehát közér­dekeket is sért, ezúttal csak eme névtelen figyel­meztetéssel reméljük az illetőt arra birni, hogy eddigi a közbiztonság és humanitás szabályaiba ütköző eljárásával hagyjon fel. (Városunkban többen gyakorolják e veszélyes szokást, hogy éjnek idején lámpával vagy gyertyavilággal járnak a padláson. Valóban lehetne a háztulajdonosokban annyi ön­szeretet, hogy eltilthatnák az ily veszélyes és vis­szás eljárást. Szerk.) Kivándorlás. — Weisz Lipót bécsi lakosnak az Ausztriába való kivándorlás engedélyeztetett. Állami kedvezmény. — Freystaedler An­tal, tótvázsonyi birtokos, ottani szeszgyára részére az állami kedvezmény megadatott. Szerencsétlenség. — Nagy Anna rátóti 10 éves kis lánynak a múlt héten a kocsi bal lábát borzasztóan összezúzta úgy, hogy a csontok álltak ki a sebből. A szülők egy hétig orvost sem hívtak a be­teghez mig a körorvos úr hivatalosan megjelent s a szegény sebesültet a városi kórházba szállíttatta, hol a lábát operálni kellett. A magyar állam kötelékéből. — Engel Paulina linczi lakosnak a m. kir. belügyminiszté­rium a magyar állam kötelékéből való kiválását engedélyezte. Lőpor-árulás. — Szagmeiszter Rezső deve- cseri lakosnak a m. kir. belügyminisztérium meg­engedte, hogy lőport árulhasson. Külföldi útlevél. — Kothauser Ignácz vesz­prémi lakos részére már leküldetett a minisztérium­tól a külföldre szóló útlevél. Zárórák. — A m. k. belügyminisztérium jó­váhagyta megyénknek a kocsmai zárórák iránt alko­tott szabályrendeletét. A phylloxera Erdélyben. — Veszélyes gyűrű készül Magyarország körül. A phylloxera már Kolozsvárott is konstatáltatott. Körömfájás. — A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. miniszter f. évi 40941. sz. alatt október 7-én kelt rendeletével a sertések kö­zött Oroszországban járványosán fellépett köröm­fájás indokából, az Oroszországból származó ser­tésnek Magyarországba való behozatalát avagy át­vitelét megtiltotta. Rendőri hírek. — Csepregi Ferencz kol- dulásjmiatt Vilonyára, — Tóth Katalin tiltott vissza­térés miatt Pápára, — Gáspár Ferencz csavargás miatt Gráczba tolonczoltattak. — A heti vásár alkal­mával a piaczon pénz találtatott, a károsult a r. ka­pitányi hivatalban jelentkezzék. — Keresztes Pál ta­karékpénztári órásboltjába f. hó 13-án esti 7 órakor kor a folyosóról nyiló ajtón keresztül egy tolvaj akart behatolni, azonban egy házbeli cseléd által észrevé- tetvén megugrott, téli kabátját és esernyőjét hátra­hagyva. — Egy bitangságban levő lúd — miután a tulajdonos kitudható nem volt — a kórház részére adományoztatott. — Fodor Pál, kovács-segéd órá­ját műhelyes társa Máté János lánczostól együtt ellopta, de rajt vesztett, mert noha már harmadik gazdája volt a lopott órának, mégis rájött a tulaj­donos, ki Máté Jánosaak ugyan megbocsátott, de az annyira röstelte a dolgot, hogy a városról el­távozott Phylloxera-ügy. — Ma, vasárnap, d. e. 8- kor Hajmáskóren, Sóly, Vilonya és Hajmáskér, d. e. 11-kor pedig Lit éren Papkeszi és Litér községek birtokossai a szolgabiróság jelenlétében birtokossági értekezletet tartanak a phylloxera által lepett szőllők gyérítése, esetleg kiirtása tár­gyában. Halálozás. Október hó 9-tó'l 14-éig. Wolfram Kálmán, 14 napos veleszületett gyengeség. Liuszmayer Jánosné, 32 éves, gyermekágy; láz. László Gyula, 16 hetes, Dr. Fischer Béla, városi orvos. Hirdetmények. 2124. sz. Sajnosán tapasztaltatott, miszerint az ország minden vidékén előforduló számos tüz­eset legtöbbnyire onnan keletkezik, mivel a bizto­sító társulatok részéről- alkalmazott úgynevezett mozgó ügynökök a lakosságot minden tőlük kitel­hető módon magas biztosítás eszközlésére rávenni igyekszenek, a minek folytán igen gyakran túlbiz­tosítások és ezekből eredőleg öngyujtogatások tör­ténnek. Akik mozgó ügynökök csábítgatásainak en­gedve, vagyonukat rósz hiszemüleg értékén fölül biztosítják, azok nemcsak a közérdek ellen vétenek és nemcsak személyüket terhelő súlyos felelősséget vesznek magukra, de a mit talán nem is sejtenek, saját anyagi érdeküket is veszélyetetik. Ugyanis a kereskedelmi törvény értelmében a biztosítási összeg a biztosítás tárgyának teljes értékét meg nem ha­ladhatja, sőt ha biztosítás bebizonyíthatólag rósz hiszemüleg történt, az egész biztosítás érvénytelen. E szerint tehát, a ki vagyonát értéken fölül biz­tosíttatja, az annak teszi ki magát, hogy a bekö­vetkezett kár esetében kárpótlást nem is kap és ezenfölül gyújtogatás gyanúja miatt fenyítő vizsgá­lat alá kerül. Mindenki tehát önérdekében cselek­szik, ha vagyonának biztosítása esetében szigorú lelkiismeretességgel jár el s nem hallgat azok ta­nácsára, kik őt a biztosítandó tárgy értékét íelíilha- ladó biztosítására rávenni akarják. Sopron, 1882. szeptember havában. CA kereskedelmi és iparkamara. 2171. sz. Többször előfordult azon eset, hogy külföldről származó élőnövény küldemények csoma­golása és elszállítása tekintetében a nemzetközi phylloxora-egyesség föltételei nem tartattak meg. Az érdekeltek tehát a nagymélt. m. kir. földmive- lési,- ipar- és kereskedelmi minisztériumnak ren­deleté folytán figyelmeztetnek arra, hogy oly élőnö­vény küldemények, melyek a hivatkozott nemzet­közi egyezmény minden föltételeinek pontosan nem felelnek meg, semmi körülmény közt nem fognak az országba bocsájtatni és hogy az ebből eredő ká­rokat az illetők maguknak fogják tulajdoníthatni. Ezen feltételek pedig a következők: 1. Kell, hogy az említett szállítmányok a szár­mazási hely hatósága részéről kiállított igazolvány­nyal kísértessenek. 2. Szőlőnövények, vesszők és dugványok csak fából készült s csavarokkal jól lezárt ládákban szál­líthatók, melyek a tartalom megvizsgálását s az új­ból lezárást könnyen lehetővé teszik. 3. A faiskolák, kertek, üvegházak és narancs tenyészdékből kikerült növények, csemeték és egyéb termékek szilárdon csomagolandók, a gyökerek a földtől teljesen megtisztítandók, mohába göngyö- lendők és mindenesetre oly borítékvászonba varan- dók, mely semminémü hulladékot ki nem enged s a netalán szükséges vizsgálat eszközlését lehetővé teszi. Kiásott szőlőtőkék és száraz szőlővesszők a nemzetközi forgalomból kizárvák. Sopron, 1882. szeptember havában. gA kereskedelmi és iparkamara. Ne essünk kétségbe. Olvasóink tudják, hogy mi minden alkalmat megragadunk, hogy hazánk jövőjét, ahol csak le­het, ne láttassuk a Pessimismus sötét szemüvegén keresztül, azért közöljük az alább következő czikket. A „Correspondance de Pest* a magyar állam az 1883 ra előirányzott költségvetésről a követke­zőket írja: Már eleve állíthatjuk, hogy a magyar pénzügyi viszonyok javulása legfényesebben mutat­kozik a költségvetésben és azon kilátásban, melynek mi már többször kifejezést adtunk, hogy a következő évvel Gróf S\apdry Gyula pénzügyi miniszter poli­tikájának zárkövét láthatjuk: á költségvetési egyen­súly helyreállítását. Ezen kilátás tökéletesen betelje­sült a költségvetés számai által. Magyarország ren­des költségvetésének deficitje 1883 ban csak 8. 115. 244 forintot tesz ki. A rendes költségvetésnek ezen deficitje fedezve lesz a bevételek szaporo­dása által, amely 6.800,000 forintra becsülve van. Ha Magyarország pénzügyi viszonyainak megíté­lését ugyanazon számadási reudszer szerint szabjuk, mely Francziaország, Németország, Italia állami költ­ségvetésének alapját képezi, t. i. a rendes és rendkí­vüli költségvetés tökéletes és logikai elválasztása a beruházásoktól, ha a pénzügyi helyzetnek megítélésé­ben a franczia pénzügyi minisztérium számadás elvei szerint bebizonyíthatjuk, hogy Magyarország pénzügyi viszonyainak egyensúlya a rendes költségvetésben már 1883. év végén helyre lesz állítva. Az 1883. év rendes költségvetésének deficzitje, mint már mondtuk, a rendes költségvetés bevételei ál­tal fedezve lesz; és az egyenes adók az el­várható jövedelem fokozása által. A rendkívüli költségvetés deficzitje, mely 13. 566. 371 írtra emelkedik, egyedül a beruházás által van okozva, melyek az állam tehetségét növelik és a melyek hozzájá- rúlnak az adókötelesek jóllétének alapját erősíteni. A 21.681.615 írtból álló teljes deficzit valóságban tehát beruházásokból áll, mik meghaladják a 14 milliót és valóságos deficzitből, mely 8 millióra megy és kölcsön nélkül is fedezhető lesz. Az 1883. évi budget számai maguk legjobban bizonyítják gr. S zap áry Gyula bölcs és tehetsé­gesen reformáló pénzügyi politikájának kitűnő és folytonos haladását; ő daczára a fokozódó jövedel­meknek hű maradt elvéhez, hogy a mennyire lehet korlátozza a kiadásokat és beruházásokat, ad dig, míg pénzügyi politikájának vég- czélját el nem érte: A költségvetés töké­letes egyensúlyának helyreállítását. Minthogy a beruházás 1883-ban 21,771,855 írtra emelkedik az olasz vagy franczia pénzügyiminiszterek rendszere szerint azt ál- lithatnók, hogy nincs is deficzit. Minden esetre ta- gadhatlan hogy a magyar állam pénzügyi viszonyai annyira javultak, hogy a rendes költségvetési de­ficzit 8 miliőt tevén ki, fedezveabevételekál- tal 1883-ban tljesen elfog tűnni és hogy Magyarország ha Olaszország számadás-elveit követi, 1883-ban helyre állíthatja költség- vetési egyensúlyát. A magyar pénzügyi miniszter Grf. S z ap á r y Gyula a számadás legridegebb elveihez ragasz­kodik, de mindennek daczára a költségvetés számai is mutatják, hogy az 1884 év Magyarországnak a miniszter fáradozásainak legszebb gyümölcseit fogja hozni: a költség vetési egjyensulyfor- raáihelyreállitását, mely már most is majd biztosítva vau. A magyar járadék értéke nemsokára hatá­rozottan be lesz bizonyítva ezen számok és el vitath at 1 a n tények logikája által. A sajtó pliylloxerája. (Vége.) A gondolat szabad kimondásáért a legneme­sebb elmék küzdöttek. Bölcselők és államférfiak, költők és tudósok a gondolat felszabadítását Írták zászlójukra, érvényre akarván így emelni az egyéni meggyőződés szabad nyilatkozását — azon nagy elvet, mely minden jónak forrása, minden hala­dásnak lendítője, ha t. i. nem az egyéni szenve­délynek áll szolgálatában, nem a piszkos önérdek salakját veti felszínre, — hanem mindig nemes czélokért, a közjót emelő eszmékért lép sorompóba. A sajtó-szabadság fenkölt lelkű hirdetőinek ez lebegett szemeik előtt! . . . Ezért küzdöttek lankaszthatlanúl, a míg a modern népeknél felsza- badúlt a sajtó korlátozó szellemölő nyöge alul és Európaszerte terjedni kezdett befolyása, hatalma — és szükségessének közérzete. De . . . (igen, sajna újra egy de!) de hát itt is beállott a tultengés. A processus szint olyan, mint a természeti világban, azon különbséggel mégis, hogy a sajtó, önmaga teremti meg phyl- loxeráját: a revolver-journalistikát, a scandalum hajhászó firkászok, tollúk piszokjából élő scriblerek, sajtófajzatát. Ne gondoljunk a pesti német journálokra! Azok szegények nem mennek már sokra. Ha akad is itt-ott egy-egy Hegyesi vagy Kövesi Annin stb. az csakhamar rajt veszt tisztelt kollegáinak nagy örömére. Sokkal veszélyesebbek a magyar revolveres sajtóemberek, kik affectálják a tisztességet s még sem átallják mások becsületét a legpiszkosabb mó­don sárba rántani. Legtöbb esetben »érdekességi viszketegből.* Az évnegyed lejár, előfizetőt kell kaparítani minden áron. De hogyan ? Hát egy­szerűen azon .többé már nem szokatlan“ módon, hogy kiszemelnek, hol egyik, hol másik tisztes múnkabiró polgártársat, testületet, társadalmi kört, osztályt, s azt dühök egész mérgével igyekeznek tulajdon színvonalukig lehurczolni. A sajtó e phylloierája oly mértékben terjedt honunkban, hogy komoly gondolkodásra készteti a a józanabbakat. Kormánykörökben a sajtó-törvény revisiójáról beszélnek. Ideje! Mert ma holnap csu­pán nyomatott piszkot, ocsmányságot hoznak, kivált azok az .igazságért“ élni-halni akaró ,óh nép* lapok, a mikkel szemben legtöbb esetben a megvetésnél egyéb védőeszközünk nincsen. A társadalmi anarchiának előzetes szele a becsülettaposó, trágár, véres-szájú sajtó. így volt minden anarchia előtt. Jó lesz e tanúlságot azok figyelmébe aján­lani, kik Magyarországot a jogfolytonosság, a tár­sadalmi rend terén óhajtják megtartani. Yideant consules . . . *) G. IRODALMUNK. Megjelent az ,Önügyvéd* czimü közhasznú mű 11-ik füzetu. (Irta Knorr Alajos, kiadja ifj. Nagel Ottó Budapesten.) E füzetben a szerző ismerteti a bányajog-szabályokat, a katonai magán­jogi ügyeket, különösen ismerteti a zsákmányjogot, a katonai bírói hatáskört polgári ügyekben, a ka­tonai személyek becsület-vesztésének magánjogi következményeit, a katonai személyek cselekvés képességének korlátozásait a váltóképessóg, adós- ság-csínálás és házasság kötésre nézve és a házas­sági biztosítékokat, s ezzel a munka második része befejezést nyer. A harmadik rész első fejezetében a szerző a beadványokról értekezik, szól beadvá­nyokat benyújtó személyekről, a beadványok tar­talmáról és a beadványok bélyegéről. Ezen érdekes füzet ára 30 kr. Az első tiz füzet külön fűzve, mint az egész raü első fél kötete is kapható a kia­dónál és minden hazai könyvkereskedésben. Ára 3 frt. 1000 év — 1000 dal Hazánk ezeredéves fennállásának ünnepélyére egyik legszebb nemzeti emlék leend a .Magyar Dal Album* és .Magyar Daltár* czimü vállalat, mely ama jubileumi nap kiérkeztéig 1000 magyar népdallamot fog közölni zongorára alkalmazva minden hozzá tartozó szöve­geikkel együtt. E gyűjteményből már három kötet jelent meg az I—600 számú dallamokkal és azok szövegeivel, mig most a IV ík kötet van folyamat­ban, mely a 601 — 80ü. számú dallamokat és azok szövegeit — tehát uj kétszázat — fog közölni. Iro­dalmunkban jelenleg ez az egyedüli vállalat, mely népünk dal- és zeneköltészetét gyűjti és hazánkban úgy mint külföldön t terjeszti, hogy azt a jövőkoruak is megmentse; tar alomra nézve már is legterje­delmesebb, mert már többet közölt, mint az ös­szes hasonuemű vállalatok; az árát tekintve is leg­olcsóbb, mert jutányosságra nézve nincs hozzá ha­sonlítható zenemű. E nemzeti vállalat tehát való­ban megérdemli minden magyar hazafi és honleány pártfogását. Megjegyzendő, hogy e gyűjtemény két részből áll, u. m. zongorára alkalmazott dallam­könyvből a .Magyar Dal-Album“ból és ennek szö­vegkönyvéből a „Magyar Daláéból. A ,Magyar Dal-Album* IV-ik kötete ismét 10 havifüzetben adatik ki, melyből az első füzet november hó else­jén jelenik meg. Előfizetési ár egész évre: 10 fü­zetre 1 frt 80 kr, félévre: 5 füzetre 90 kr. Egyes füzet ára 25 kr. A , Magyar Dalár“ IV-ik kötete két félkötetben fog megjelenni, melynek együttes előfizetési ára 80 kr: Minden füzet bérmentve kül­detik szét. Diszbekötési táblák a ,Dal Album* egyes köteteihez 80 kr. Gyűjtőknek minden 6 egy­szerre megrendelt példány után tiszteletpéldány adatik. Előfizetések legczélszerübben postautalvá­nyon a .Magyar Dal-Album* kiadóhivatalához Győrbe intézendők. Ajánljuk tisztelt olvasóink figyelmébe: A „Magyar Népbarát* képes hetilapot, me­*) Falra borsó bia ez, tisztelt G. url Sok, talán a legfőbb hiba magában a közönségben van, amely ép nap­jainkban keresve-keresi a pikánsságot. A milyen a keres­let, csoda-e, ha olyan a kínálat is ? De azért ne féljünk, a szabad sajtótól, meggyógyul az. Szerk. lyet Ábrányi Emil szerkeszt. Előfizetési ára egy negyedre 1 frt 50 kr. A „ Magyar Ügyvédi Közlöny*-t, mely a magyar ügyvédi kar érdekeit képviselő hetilap, okt. 1-én indult meg Budapesten Markovits Jakab szerkesztése mellett. Előfizetési ára negyedenkint 1 frt. A %S\aks\erű Szőlőművelés,* czimü mű- vecske, melyet Zabolay Károly irt, kiterjed mind­arra, ami szőlőművelés körébe vág és igy a szőlő- gazdáknak felette ajánlható. Ára 60 kr. Kapható Kecskeméten. Különfélék. Egy hajóskapitány bos^uja. Néhány nap előtt a Béga-gőzhajón egy csinos fiatal nő utazott Nagy- Becskerekről Temesvárra. A csinos nő a fiatal ha­jóskapitánynak és még egy elegáns utazónak meg­tetszvén, ezért mindketten az utazás alatt a nőt mulattatták és hűségesen udvaroltak. Amint a gőz­hajó Ó-Teleknél a szokásos 15 perez időtartamra megállt, az udvarias utazó a szép hölgygyei karon­fogva a partra ment üdülést szerzendők; mit is a hajókapitány észrevevén, boszuja következtében alig 5 pereznyi várakozás után útnak indította a hajót és iszonyú sebességgel tovább haladt: a höjgy és Seladonja a hajóskavitány áldozatául esve, Ó-Tele­ken maradtak. (K. K). Levelező közönség figyelmébe. Gyakrabban előfordul, hogy a keresztkötésü küldemények (hírlap, nyomtatványok) a keresztkötés által oly lazáu tar­tatnak össze, hogy a levelek, — különösen keskeny borítékuak és kis alakúak, beléjük csúsznak, ez ál­tal rendeltetésüket eltévesztik, és rendeltetési he­lyökre vagy csak későn, vagy általában nem jutnak el. Ennélfogva figyelmeztetik a közönség, hogy ke­resztkötésü küldeményeire, különösen a nagyobb ala- kuakra keresztszallagot tegyen, s ezt oly szorosan huzza össze, hogy leveleknek becsuszósa meggátol­tassák. Kelt Budapesten, 1882. évi szept hó 25-éu. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszte-. riumtól. qA pusztulásnak indult z<*lai rákok. Háczky Kálmán úr, a zalamegyei gazdasági egyesület eluöke, az egyesület azon tagjaihoz, kiknek birtokai a za­lamegyei folyók és patakok körül vannak, a követ­kező iratot intézte: Tekintetes úr! a nagyméltóságu földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. mi­niszter ur hírlapi utón arról értesülvén, hogy a za­lamegyei folyókból a rákok pusztulóban, sőt éppen kiveszőben lennének, folyó 1882-ik évi szeptember 22-ről 38801. szám alatt felhívta az egyesületet, hogy a baj terjedelmére és mibenlétére nézve mie­lőbb tüzetes jelentést tegyen, s lehetőleg a beteg­ségben elhullott rákakból, néhány példányt a kellő vizsgálat megejthetése végett, borszeszben küldjön be. — Ennek következtében, hogy a dolog valódi mibenlétéről e megye különböző vidékeiről biztos kutforrásból merített tapasztalatok alapján jelentést tehessek, — tisztelettel s bizalommal felkérem te­kintetes urat, hogy arról — vajon lakóhelye vidé­kén észleltetett-e a jelzett baj? s ha igen annak terjedelméről és mibenlétéről engem értesíteni, egy­szersmind lehetőleg a betegségben elhullott rákok­ból néhány példányt a kellő vizsgálat megejthetése végett a nagyméltóságu kir. minisztériumhoz leendő eljuttatás czéljából borszeszben az egyesülethez be­küldeni szíveskedjék. Hazafiui üdvözlettel: Zala Éger- szeg, 1882. szeptember 30. Háczky Kálmán m. k. elnök. A posta mint pénzbehajtó. Folyó évi novem­ber hó 1-én fog életbe lépni a posta-inkassó úgy Magyarországon mint Ausztriában. Az összes posták átveendik t. i. elfogadványoknak a magánosok szám­laköveteléseinek behajtását. Mig az elfogadványok­nak idegen helyen való beváltásánál valamely bauk közvetítését kellett a magán egyéneknek igénybe venni s a közvetítésért aránylag nem csekély proví­ziót fizetni, ezentúl elég lesz az elfogadványt vagy számlát a levéllel együtt egyszerűen borítékba tenni. A czimzéssel ellátott nyilt levelet, vevény mellett, a posta átveszi s abehajtást a hivatalból végzi el. Ha a számla vagy elfogadvány kifizettetik, postá- utalványnyal értesítik róla a küldött csekély proví­zió levonása után megkapja pénzét. Hol rejlik a magyar nemzetiség ereje ? A »Magyarország* Írja: A magyar nemzetiség ereje a Közép-Tisza-mentén, a Tisza-Dnnakőzben, a Duna jobbpartján és Székelyföldön nyugszik- Leg- magyarabb a középtiszavölgy, és pedig Csongrád megyén kezdve, Jász-Nagy-Kun Szolnok-, Heves-, Borsod-, Hajdú- és Szabolcsmegye egész területére, nézve, hol az elem a lakosságnak 90 egész 100%-ját teszi. Ezen úgyszólván tisztán magyarajku vidéktől nyugatra Pest-Pilis-Solt és Kis-Kun, Fehér-, Esz­tergom-, Komárom- és Somogymegye 76-tól egész 90 századrészben magyarajku. Pest, Fehér és So­mogy között Tolua, másfelül Somogy és Veszprém szomszédságában Zala 60—75% magyarral ál), mig Veszprém felett nyugatra a majdnem 99%-val ma­gyar Győrmegye terül. Zala s Veszprém >zomszód- ságában Vas, Pest és Hevessel határosán Nógrád. Borsoddal összefüggőleg Abauj-, Torna-, Szabolcs- és Hajdumegyék mellett Szathmár s Bihar 50—60% magyar lakóval, továbbá Bihar- és Jász-Nagy-Kun- Szolnokmegyék, melyek mellett békés, végül ezzel határosán Csanád 60 illetve 67% magyar lakóval állnak. így tehát az ország közepe átlag számítva négy-ötöd részben magyar. Ezen nagy, Összefüggő magyar népcsalád lakta vidéktől elszigetelten áll a Székelyföld, átlagban szintén 80% magyarajku nép­pel. Az itt vázoltam vidékeken kívül jelentékeny számban van még magyarság Bács-Bodrog-, Baranya-, Sopron-, Pozsony-, Bars-, Hont-, Gömör-, Zemp­lén-, Ung-, Bereg-, Ugocsa-, Szilágy-, Kolozs-,Torda- Aranyos-, Kis-Küküllő- és, Átadmegyékben, hol a lakoságoak 25-től 50 ^áztóliját teszi a magyarul beszélő ember.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents