Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1882-09-24 / 40. szám
egy közművelődési, társadalmi fontossággal biró egylet megalakulhaitásáuak. Minap éppen Kossuth levelének apropos-jára a budapesti hírlapirodalom egyik kitűnősége pur et simpie kimondta, hogy kár volt Kossuthnak a magyar társadalom sülyedéséről, irodalmunk iránytalanságá- ról írni, a midőn a magyar társadalom csak óhajunk, irodalmunk pedig éppen nem iránytalan, mert nagyon is európai és nem nemzeties. Bizony az „ — 8“ jegyű iró igazat mondott, — Nézzük c.3ak a külföldi lapok, folyóiratok könyvek nagy számát, melyekkel a tudós könyvtára úgy van megterhelve mint a nagyobb városok bármelyik kávéházának (s hány magánház) asztalai s a melyekkel a magyar sajtó sehogyse tud megbirkózni; pillantsunk csak a Pesti Napló, Egyetértés stb. fordított tárcza-regényeire; lapozgassunk a kedveltebb családi képeslapok novelláiban, nézzük a nemzeti, a népszínház repertoirját, nem-e a külföldi, az idegen társadalom alakjai tetszetősek, a külföldi salonok gondolkozásmódja, divatja a keresett, az utánzott nálunk? Van-e Pesten salonélet oly nemzeties értelemben mint a párisi salonok ? Nincs. Amit nálunk társadalomnak hívnak : az heterogen elemek zagyvaléka. Egy két tősgyökeres magyar város kivételével a többi városban facto igy áll a dolog, hogy nemzetisége vallás szerint kűlönködnek el a magyar társadalom megalapítására hivatott elemek. (Nem beszélünk a suttyomberki városok disznótoros társadalmi életéről, az megnem érdemli a társadalmi nevet.!) A magyar hivatalnok ; ügyvédi elem külön kaszt, a polgárság kereskedelmi osztály legtöbb városban fajilag, vallásilag újra külön osztály. Ha az utóbbi német, vagy zsidó, nincs jussa a magyar hangadó körökben, ha meg szegényebb sorsú eo ipso háttérbe szőrül. Azért a legtöbb hazai városban bajos eligazodni az iránt, mi a városi közönség hangulata s közvéleménye. Mert a hány nemzetisége, vallásfelekezete vau a városnak, annyifélekép gondolkozik. Magyar társadalmat akkor mutathatunk fel Magyarországban ha a Tátracsúcsától az Al-Duna sziklaszorulatáig, a Lajta vizétől az Erdélyi havasok pereméig öntudatos magyar szellem uralkodik, olyan, mely az európai culturára támaszkodik ugyan, tehát általános, emberies, de másrészt a nemzeti mivelődés nuance-át viseli magán. A nyugöti népek valamennyijének mivelődése európai de a mellett határozottan egyedies jellegű Más p. a román, más a germán népek culturája, csakhogy mindketteje európai. Kelet-Europában szintén európai lehet a szláv a rumuny, a magyar cultura, mégis mindegyik megtarthatja nemzeties voltát, egyediségi jellegét. Hogy pedig öntudatos magyar szellemet teremtsünk, s vele magyar társadalmat, a nevelési factoron kívül azon kell lennünk, hogy társas életünkben felmerülő s a magyar társadalom megalapítására czélzó mozgalmakat, szövetkezéseket lehetőleg istápoljunk és felvirágoztassunk. Tegyük gazdaggá tudományos egyleteinket, hogy azok oly szépen és tartalmasán állíthassák ki egyesületi folyóirataikat,. szakközlőnyeiket, miként a külföldiek, s publikumunk nem fog az idegenek után áhítozni. Karoljuk fel különösen azon egyleteket, melyek mint p. o. a Balaton-egylet, társas életünk mindenféle osztályait lehetőleg közel hozzák egymáshoz. (Kirándulások, gyűlések, versenyek stb. által). Ezek nagyban elősigítik a különféle elemek amalgamisatióját, megteremtik társadalmi orgauis- musunk egyöntetűségét. Ily módon terjedhet a közszellem, erősödhetik a magyar társadalmi élet! Igazán haza- liasan cselekszik tehát, a ki filléreivel hozzájárul a vidékünkön alakulóban levő Balaton-egylet állandóvá tételéhez. Ha mi magunkért nem, a jövő nemzedék kedvéért pártoljuk a dunántúli Balaton- egyletet! . . . C. K. G. VIDÉKÜNK. B.-Fiired, 1882. szept. 20-án. Tekintetes s^erkes^tű úr! .Molnár Aladár emlékszobrára kővetkező újabb adakozások érkeztek hozzám: A 115-ik számú gyiij- tőiyen Szilágymegye kir. tanfelügyelője gyűjtött a Ziugy van öltözve, mint a lovagteremben levő olajfestményen látható alak: hosszú uszály vörös szalagokkal díszítve, gömbölyű karok, széles fodor, tollas kalap. A bárónő a dajkához futott s reszketve tartották egymást átkarolva. Csak midőn már a .fehér asszony“ az ajtón keresztül eltűnt, jött szó ajkaikra. — La dame blanche, — suttogta reszketve a bárónő. — Ki fog meghalni ? — Talán csak nem a kis herczeg ? Aggodalmasan közeledtek a kis herczeg bölcsőjéhez s aggodalmuk csak növekedett, midőn a gyermek fájdalmas nyöszörgését hallották. Ekkor a dajka gyertyáért ro-tattt és főilármázta az egész kastélyt A szolgák lótottak-futot- tak a folyósóbon, az egész kastélyt átkutatták, a nélkül, hogy valakit találhattak volna. * * . * Másnap az egész város arról beszélt, hogy a herczegi palotában a .fehér asszony“ látogatást tett. Csakhamar elterjedt az a hir is, hogy a kis herczeg az éjjel megbetegedett. Az életeleven, pi ros, egészséges gyermek sárgás lett, mint a viasz, szemei elvesztették fényüket, és úgy megváltozott, hogy rá sem lehetett ismerni, a nyöszörögve, mozdulatlanul fekvő viaszbábban a teguap még vir- goncz, egészséges kis fiúra. Mindenütt a ,khii asszony* rejtélyes meglábon rendezett magyarnyelvi póttanfolyamon részt vett román tanítók közt 12 írt f>0 kr. A 670-ik számú gyüjtőiven Obrenboffer Ede ur a vasi közép egyli. megyei evang. tanító-egylet részéről küldött 3 írt. A 698-ik számú gyüjtőiven a kecskeméti ref. egyházmegyei tanító-testület küldött 5 fit. A 936-ik számú gyüjtőiven tek. Ransburg Le- opoldine úrnő ő nagysága gyűjtött: Ransburg Leopoldina 1 frt, Hartmann Czeczilia 50 kr., N. N. 1 írt, Blau Dávid, 1 frt, Fodor Gyula 50 kr.. Bohu- niczky Ödön, 1 fi t, Schvartz Lázár 1 frt, Fisch Jakab 50 kr., Reichardt Mór 1 frt. Steiner Lipót 5 frt, Zirzeu Miksa 1 frt, Weisz Dávid 50 kr., Mautner Albert 50 kr., X. 50 kr.. Neumann Róza 40 kr., Krausz Adolf 1 Irt, Frank Rezső 50 kr., Rosenberg Károly 50 kr., Dr. Laky Kristóf 2 frt, Bryant és Wauer 5 frt, Maudic Jáuos 50 kr., Lipmanu 80 kr., Fuchs 50 kr., Langraf Gábor 50 kr., Ransburg Lajos 20 kr., Ernst Jakab 1 frt, Ransburg Karolin 10 kr. Összesen 28 frt. A 700-ik számú gyüjtőiven Vinkler István ur Endréden gyűjtött 2 frt. A 3337-ik számú gyüjtőiven Váró Béni ur Somorjáu gyűjtött 3 frt. A 935-ik számú gyüjtőiven Herrmann Ede ur B.-Füreden gyűjtött: Harangi Gyula 1 Irt, Eremics Pál 1 frt, Kari György 1 frt, Blum Adolf 1 frt, ßoronkay 1 frt, Bárczy László 2 Irt, Csolnoky László 1 frt. Összesen 8 írt. Főösszeg 549 frt 8 kr. Egész tisztelettel maradok tek. szerkesztő ur alázatos szolgája Sváb Lajos, egyl. pénztárnok. Vár-Palota, 1882. szept. 21. A „Veszprém“ tek. s\erkes\tőjéhei. Csak ma lettem hiteles forrásból értesítve ama merész rablásról, melyet Bodajkon elkövettek. A rablásról a következő adatokat nyújthatom: Bodajk községben nagy izgalmat keltett a múlt héten ama merész rablás, mely f. hó 10-én este 8 órakor, egy tiszteletben álló kereskedőnél elkövettetett. Ugyanis Steiner Lázár ottani kereskedőnél f. hó 10-én este 8 órakor azaz vasárnap két ismeretlen egyén, bekormozott arczczal a konyha ajtón koczogtatott bebocsátás végett- Az üzlet már zárva vala, a cseléd mit sem sejtve, miután nem volt még késő, a rablókat bebocsátá. A család az asztalnál ült és mi rosszat sem sejtve beszélgetéssel töltötték az időt. Ezek láttára a rablók a konyhaajtót belülről bezárták, nehogy valaki kimehessen lármát csapni. Ezután a rablók lassú léptekkel a szobába mentek. Képzelhető, mily nagy volt az ijedelem, de még leirhatatlanabb a borzalom, mely e pillanatban uralkodott. A két bekormosodott rabló, (teljesen fel voltak fegyverkezve) oda mentek a háziúr hoz Steinerhez és meggyilkolással fenyegetve, követelték az összes pénzkészletét. Steiner e szavak hallatára megrémült és remegő hangon tudatá velük, hogy nekik adja pénzét, csak életüket hagyják meg. Ekkor a rablók összes pénzét, ezüst és arany- neműit, ágyneműit s több holmit, szóval amit magukkal vihettek, elraboltak. Mint értesültem e cseléd éppen azelőtt egy pár perczczel jött haza; e cseléd a meggyilkolt Gold családdal közeli rokon. A rablóknak még eddig nem akadtak nyomára, pedig az ottani hatósági közegek erélyesen nyomozzák, hogy a jómadarak minél előbb kézre kerüljenek, nehogy tőlük a közbiztonság veszélyeztetve legyen. r. 1. Pápa, 1882. szept. 22. A hét elején ki dobolták, hogy a kanyaró jár- ványszerüen fellépett s mindenki tartozik bejelenteni, ha beteg gyermeke van. Ennélfogva részint a szülők, részint a tanítók által bejelentetett máig 10 beteg, halálozás azonban még nem fordult elő, ennélfogva a szülék rémülete s a járványról szóló hírek legalább is túlzottaknak látszanak. Színészeink folyton nagy közönség elótt játszanak. A héten adták a .Pálinka“ czirnii színmüvet, mely az , Assomoir* Zola hírneves darabja után készült, s ijesztő hatású. Teguap a társulat jeles comicusának Mikeynek javára „A pápai két jelenéséről beszéltek. Az .arany kacsához“ czim- zett vendéglő törzsvendégei közt is élénk vitatkozás folyt — esteli közben — a történtek fölött. Ott volt a vendégek közt a kerületi kapitány is, ki fölvilágosult embernek tartotta magát s az eseményről igy nyilatkozott : — Az egész dolog csupa ,on dit“ mendemonda, bolondság ! A dolognak az a magyarázata, hogy az apród, ki a folyosón őrt állt, kissé illu- minált állapotban volt és a szolga szintén. A bárónőnek migrainje, a dajkának pedig gyomorláza volt. Ennyi az egész! A „fehér asszonyáról ifralgó babonás hit is ostobaság. Az ember azt sem tudja, hogy hát tulajdonkép ki az a .fehér asszony.“ Némelyek azt állítják, hogy az egy elátkozott királyleány ; mások a nevét is akarják tudni s azt mondják, hogy Orlanda Ágnes, egy nemes családból való gyermekgyilkos. Mi azonban, — mondá önérzettel, — jobban tudjuk, hogy ki az a „fehér asszony.“ Az egész mese mythologiából van véve. A „fehér asszony* hófehér csillogó ruhában, a tél istennője s a hol ő megjelenik, ott valaki meghal s ez a valaki a — nyár. Tehát — — A felvilágosult kapitány beszéde félbe lett szakítva a vendéglős által, ki nagy zajjal ajtót nyitott és igy kiáltott: — Uraim: A .fehér asszonyának igaza volt! Most kaptam a legújabb hirt, mely nem más, mint hogy a kis herczeg meghalt I bakter* czim alatt egy kevesbbé sikerült vígjáték került színre, mely azt mondják, hogy nem eredeti után készült, de a szinlapon elhallgatták. Ma délután 4 órakor gyermekelőadás, holnap Daudet nagyhatású színműve .Fromont és Riszler* adatik. Mint mondják a társulat f. hó 28-án távozik Győrbe teljesen kimerítve a szinpártoló zsebeket. A kapitányság elrendelte, hogy az Istóczihoz czimzett korcsma tulajdonosa tartozik czimét megváltoztatni. Az ügy felebbezés folytán a tanács elé került, mely az illetőt már előzőleg megbüntette az izr. hitközség azon feljelentése folytán, hogy el- lenök izgatott. Ázt mondják pedig, hogy a tanács nem is volt illetékes e határozat hozatalára. A 71. és 72. honvédzászlóalj legénysége tegnapelőtt jött meg Veszprémből s ma már szabadságra is bocsájtatott. Dicséret illeti meg a tisztikart, melynek tapintatos vezetése alatt legkisebb rendzavarás sem történt e gyakorlat tartama alatt. Árgus-. Színházi dolgok. Gerőfy Andor társasága csütörtökön, f. hó 21-én este váratlauul bucsu-előadást tartott. Még három előadás volt hirdetve : azok elmaradtak. Talán nem tévedünk, ha ennek okát a szerdai közönség számában keressük, a mely a valóban biztató előadás daczára, feltűnően kevés volt. S ha gyanúnk igaz, úgy föltétlenül helyeseljük a derék igazgató eljárását. Ebből az alkalomból engedje meg nekem tekintetes szerkesztő ur, hogy becses lapjában néhány szót szólhassak a mi közönségünkhöz. Veszprém városa igen szereti, ha .művészet- pártolódnak mondják, s szerfölött hizeleg hiúságának, ha ehhez hasonló jelzőkkel tiszteli meg némely udvarias színigazgató. Csakhogy ehhez nem elég hazafias eszméket puffogtatni s szép phrási- sokat mondani; — hanem valamit tenni is kellene. Es mit látunk ? Akárhány színtársulat jő ide; az mind csalódással és elégedetlenül hagy el bennünket. Balogh urnái csak találtunk kifogást: miért adatta elő a „Várpalotai rablógyilkos“-okat? Hanem Károlyinál már nehezebb volt ilyenfélékkel elütni a kérdést és a Gerőfy Andor társulatánál épenséggel lehetetlen. íme! egy társaság, mely az egész országban egyike a legjobbaknak ; színészei derék, szorgalmas, törekvő emberek ; műsora a legmegválogatottabb ; és mégis az igazgatónak pártolás hiány miatt be kell szüntetni az előadásait. Mi jól ismerjük a népszínház személyzetét; s bátran merjük állítani, hogy a Gerőfy társasága van olyan. Az igazgató tapintatos, derék ember; műsorát úgy össze tudja állítani, hogy abban senki kifogást nem találhat. A régi jobb magyar darabok mellett előadatja a legujabbakat; a nemzeti színház repertoireján levő tranczia vigjátékok jó előadásban kerülnek színre ; operettjeiben a legkényesebb igényű sem találhat kifogást. Primadonnája Gerőfyné Ilka asszony, ki az egy Blahánén kívül egyedül áll az országban; még csak meg sem közelitik. Játéka és éneke csupa kedvesség ; jó kedve soha el nem hagyja. És Gerőfy Andornak mégis pártolás hiány miatt kell az előadásait beszüntetni. Valóban, bárhogyan takargassuk is, ez szégyenére válik Veszprém városának. És legalább kifogást találhatnánk. De mikor az sincs. Ha napfényes idő van : akkor kellemesebb az utczán sétálni; ha pedig eső : akkor, mint a múlt héten két este is tapasztaltuk, öttől tiz emberig terjed azoknak száma, a kik egész a .Magyar királyiig elmerészkeduek. Gerőfy Andornak nagyszámú társasága van. Ha csak kevés költséget számítunk: kell egy napra ötven forint. Már most a társaság egy héten két este nem tart előadást, három este nincs jövedelem harmincz foriut, s csak szombaton és vasárnap van valamivel több. Teli a színház csak egyszer volt ittlétük óta: annál a díszelőadásnál, melyet József lőherczeg ő fensége tiszteletére rendeztek. S a közönség akkor sem a darab kedvéért ment el. íme ! igy állanak a viszonyok. Azok az illető osztályok, a melyeknek módjukban volna a színházba járni, gondolják meg ezt és okuljanak rajta. És ha jól meggondolták: akkor tovább tüntessenek a távolmaradásukkal. A vidéki városok szeretnek állandó színházakat építeni, s ott egy-egy hazafias prológussal megnyitni az előadások sorát; ez kedvez a hiúságuknak. Hogy azután a szép épületbe el is járÉs csakugyan úgy volt. A kis herczeg meghalt és most ott fekszik a virágokkal díszített ravatalon. A herczegnő, a szerencsétlen anya, nem volt képes a borzasztó csapást elviselni. Három nappal később követte gyermekét a családi sírboltba. Halála előtt önkívületben volt s mindig ezt kiáltozta: „Az én gyermekem nem halt meg! Én ezt a halottat nem ismerem! Ez nem az én gyermekem! Az én gyermekemet kicserélték egy holt gyermekkel!* A herczegre is annyira leverőleg hatott imádott nejének és egyetlen gyermekének elvesztése, hogy napról-napra mind jobban gyengült s három hónappal a borzasztó katasztrófa után ő is jobblétre szenderült. Halála előtt kinevezte utódjává féltestvérét, Sauran grófnő idősebb fiát. A herczegi trónt Sauran grófnő idősebb fia el is foglalta. A beigtatási ünnepély napján a herczegi kastély folyósóján ,ismét az az apród állt őrt, ki a „fehér asszonyát látta. Midőn Sauran grófnő hosszú uszályos fehérselyem ruhában előtte elhaladt, kevésbe múlt, hogy az apród meglepetésében föl nem kiáltott. — Különös, — mondá magában, a grófnő mennyire hasonlít a „fehér asszonyához, kit ama borzasztó éjszakán láttam ! Szinte megijedtem tőle !!..., Hegedűs János. janak ; az már más dolog. Nekünk még az állandó színház sincs meg; annál könnyebb el nem járnunk. Bocsásson meg nekem a t. olvasó közönség, hogy ily keserű hangon szólalok fel, de higyék el, hogy a város jó hírét nálamnál jobban senki sem hordja szivén. A mit irok: azt jó akaratból irom. Vajha ne hiába sóhajtanék fel, hogy szerény felszólalásom hatása már a közel jövőben meglátszanék! De a tapasztalás annyira meghiúsította már minden reményemet s a legutóbbi eset any- nyira elszomorított : hogy ezentúl sem hiszek semmi változásban. S\omahá\y István. Gerőfy Andor színtársulata. Van a többi között egy igen csinos népdalunk, mely — ha jól emlékszem — igy kezdődik : „Alig jöttem, már is elmegyek.“ Ezen közkedves- ségü népdalnak szövegét csekély változtatással kitünően szervezett szintársulatunkról is el lehet mondani. Ők is alig jöttek, már is elmennek, búcsúznak. Igen is búcsúznak, de nem azért, mintha az elmenetel kötelességszerü volna, hanem mivel a közönség pártolását e kitünően szervezett társulat iránt oly csekély mértékben nyilvánitá, hogy az elmenetelt saját existentiájuk követeli. Hja! igy van minden Veszprémben! Fölöslegesnek tartom, hogy a veszprémi közönséget elmulasztott hibájára figyelmeztessem, mert a mint az első évekből kivettem, haszontalan minden. * * * Elmulaszthatatlan kötelességemnek tartom, rövid megemlékezést tenni Gerőfy Andor ur kitünően szervezett társulatának egyik másik tagjáról. Hogy kivel kezdjem, azon nem kell gondolkodnom. Itt van a „második magyar menyecske,“ az országszerte ismert s általánosan kedvelt első rangú művésznő, Gerőfyné Ilka asszony, ki nemcsak operett — hanem népszinmü-énekesnő is, s ha kedvelt népdalainkat az Ő kedvességével s sze- retetméltóságával eldalolja, az ember valóban elragadtatva tapsol, ujong örömében. Ezen kitűnő társulat nő tagjai között a közönség rokonszenvét nagyban megnyeré, Kutassy Janka k. a., ki mint drámai színésznő, úgy tölti be helyét, hogy a legszigorúbb kritikát is lefegy- verzi. Játéka kitűnő, alakítása pompás s tragikai jeleneteit oly hűen ecseteli, hogy a néző közönségnek szeme köny nélkül nem maradhat Versenyez vele kedvességben Nagy Irma k, a., ki mint operett énekesnő szép csengésű dalaival hódította meg a közönséget. Mészárosné Anna asszony mind drámában, mind az operett énekekben kitünően megállja a helyét. Elvitázbatlan az, hogy Lang Etel k. a. operett énekesnő, mind dalával, mind alakításával nyerte meg a közönség tetszését. Len- keyné Emma asszony oly pompásan tánczol, hogy a közönség a lehető legnagyobb élvezettel nézte s gyönyörködött mindenkor benne, minek az által adott kifejezést, hogy többször frenetikus tapsviharban tört ki, sőt mi több elragadtatásában nem is reflektálva a fáradságra, megujráztatá. Vinczéné Alojzia asszony az anya szerepeket igen finomul alakitá A kitűnő társulat férfi tagjai közül első helyen Gerőfy Andor urat a kedves igazgatót említem, ki mint drámai színész alakítása, úgy mint megjelenése által hóditá meg a közönséget. Balogh Árpád a kitűnő hangú népszínmű és operett énekes közönségünknek már régóta kegyencze. Lenkey Gyula, mint drámai hős, finom megjelenésével, kitűnő hanghordozásával s alakításával sokszor megkönnyezteté a közönséget. Mészáros Lajos hasonlókép, mint drámai színész nyerte meg a jeles játékával a közönség tetszését. Dobocsányi Gyula a társulat komikusa, jóízű humorával, mindig sikerűit komikus küllemével, a legnagyobb mértékben, behízelegte magát a közönség kegyébe, 21-én adott .Fipsz“ szerepében oly jól játszott, hogy bátran mondhatjuk, miszerint alakítása a legszebb komikai tehetségre vall. Takács Ádám, Szombati Vilmos, Febérváry Ottó, Szigligeti József és Ugrinovits Mátyás derék és igen jó tagjai a társulatnak osztatlan elismerés illeti őket. Ily tagokból álló társulat kénytelen Veszprémet itt hagyni pártolás hiány miatt. Fájdalom! Szégyen ! Ha kedves, derék színészeink tőlünk búcsút vesznek, mi is, — de nem igen könnyen, — mondunk „Isten hozzád*-ot. Kívánjuk, hogy uj állomásukon, — Szombathelyen, — annak lelkes s művészet pártoló közönsége között találják azt fel, mit itt, — sajuos, — föltalálni képesek nem voltak. HÍREINK, Veszprém, 1882. szept. 24. Hymen. — Külső-Vathon Boda Jenő föld- birtokos jegyet váltott Konkoly Margit kisasszonynyal, Kemény Andor volt megyei másodaljegyző ur kedves nővérével. ' ' Gyászhir. — Alulírottak a legmélyebb szomorúsággal és fájdalommal tudatják, hogy Sárffy Istvánná szül. Oláh Johanna, életének 51-ik s boldog házassága 32-ik évében bosszú és kínos szenvedés közt, a halottak szentségeinek ájtatos felvétele után f. hó 21-én hajnalban elhunyt. Hült tetemei f. hó 22-én délután 6 órakor fognak a Jeruzsálem-hegyen levő 775-ik számú házból örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozat lelke üdvéért e hó 30 án d. e. 10 órakor Kolozsvárott, a kegyesrendiek templomában fog be- mutattatni az urnák. Nyugodjék békében! A boldogult testvérei : Oláh Géza, urad. számvevő. Oláh Endre, magánzó. Sárffy István, nyugalmazott főhadnagy, a boldogult férje. A boldogult gyermekei : Sárffy Ignácz, k. r. tanár, Sárffy Aladár, tanárjelölt. Sárffy Elek, joghallgató. Béke hamvaira I t
