Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1882-07-30 / 32. szám

VIII. évfolyam. 1§§3. 32-ik szám. Veszprém, Julius 30.

VESZPRÉM

közgazdasáp-, társadalmi-, helyi- s általános érdekű

MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY.

Megjelen e lap a

„HIVATALOS ÉSTESÍTÖ‘‘-vel

együtt minden vasárnap reggel. Rendkívüli esetekben fcülönlap adatik ki. — Előfizetési

Ír mindkét lapra : negyedévre 1 frt 50 kr. ; félévre 3 fft; egész évre 6 frt. Egyes példányok ára 15 kr. — Hirdetések dija: egy hasábos petitsor tere ü kr.; nyüttérben VOlcr. [minden beigtatásért kiililn 30 kr. állami bélyegilleték fizetendő.

Kiadóhivatal: Krausz a. könyvkereskedése Veszprémben. Ide küldendő minden előfizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió.

Magánvitáknak b személyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik.

Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha valódiságuk iránt bizonyíték szereztetett be. — Bérmentetlen leveleket a szerkesztőség csak ismert munkatársaktól fogad el.

Szerkesztőségi iroda:

Vár 4. sz. a. — Ide czimzendő a lap szellemi részét illető minden közlemény.

VESZ PRÉMMEGYE

községi körorvosi karához.

Kedves hazánk közegészségügye az 1876. év 14. törvényczikkel mintaképen rendezve van, általánosságban mindent tartalmaz, azonban nehéz, igen nehéz volna, egy, minden részletezésre kiterjedő közegészségügyi törvény szerkesztése; e törvény csak vezérfonal lehet, melynek nyomaiban a társadalom a viszonyoknak megfelelőleg lassan, de biztosan halad előre; a közegészségügy tehát a szó legszorosabb értelmében társadalmi ügy ; a nagy közönség pártolása nélkül halomra dől egészségügyi épületünk. Közegészség- ügyi törvényeink harmadik fejezetének 19-ik egész 22-ik szakasza világos, szép szavakkal kötelezővé teszi a hét éven alóli gyermekeknek betegedése alkalmával orvosi gyógykezelésben való részesülését; elrendeli a törvény, hogy a községi körorvos a szegényeket ingyen orvosolja (145. §.) Istenem! de milyen az az orvoslás; nincs a törvényben megszabva, hogy a szegény beteg hol vegyen pénzt gyógyszerre ? — Az ápolást, mely a gyógyítás sikerének főtényezője, ki eszközölje? Ki könyörül a beteg ágya mellett siránkozó kisdedeken, kik szívrepesztő hangon kenyeret kérnek beteg atyjoktól? Ki tilthatja el ápolás nélkül hagyott, a sors szeszélyére bízott beteg gyermekeitől távozó szüléknek napi megevő falatjuknak munka utján való megkeresését? Gondoskodik-e a törvény arról, hogy a gyermekek megbetegedése esetén a szegény anya némi kis támogatásban részesüljön ? vagy a szegény családfő betegedése alkalmával hová forduljon a kenyér nélkül maradt család?

Ily viszonyok között az orvos helyzete igazán nyomorult; hogy ily beteg ágya előtt állva, az orvos mit érez, azt, — szaA „Veszprém“ tárczája.

A világosság.*)

Széptanilag méltatva.

Ha szemeinket végig hordozzuk e mozgó földtekének tarka vegyületén, tárgyak és alakok, képek és tüuemények tárulnak föl előttünk, melyeknek szemlélete bennünket, mint érző szívvel ellátott embereket, első pillanatra megragad, később tiszteletteljes bámulatra iudít; mert öntudatra ébredt kutató értelmünk felkeresi, minden szép, igaz és jó iránt fogékony szivünk pedig megérzi és élvezi a nagy világegyetem legkisebb parányaiban is elrejtve levő szépet. Senki sem zárhatja el belső világát azon benyomások elől, melyeket rá az ő körén kivül eső tárgyak és alakok, jelenetek, képek és tünemények gyakorolnak.

Ugyan melyikünk tudja nézni bizonyos belső megindulás nélkül a napot, a nappalnak ezen hatalmas és dicső királyát, midőn mosolygó arczczal vigadva jő fel keletről, s életet és világosságot hint szét a főidőn? Szemlélte-e már valaki a ragyogó csillagok fényes serege által megkoszorúzott holdat, az éjuek ezen ezüstarczu szép királynéját, felemelő hatás érzése nélkül? Avagy hagyott-e valakit érintetlenül a tavasznak, mint a megifjodott természet rózsáskeblű szép menyasszonyának, megjelenése, midőn a virágdús mezőkön kéjes élvezettel szivta be az illatos levegőt, s gyönyörtelve legeltette sze*/ Részlet a szerzőnek egy, kiadásra szánt nagyobb aesthetikai tanulmányából.

vakkal ecsetelni lehetetlenség. A nagy közönség föladatához tartozik, e törvénynek, helyes intézkedései által, érvényt szerezni. S daczára, hogy drága honunk háztartása tőlünk nagy áldozatokat követel, mégis egyesült erővel e téren is sokat tehetünk, s miután nekünk, orvosoknak, kell oda törekednünk, hogy közegészségügyünk fölvirágzását akadályozó hiányokra figyelmeztessük a nagy közönséget egyrészt, másrészt pedig az akadályok eltávolítására a helyes irányt kitűzzük, nagyon kérem az igen tisztelt ügyfeleket, legyenek szívesek vagy e jeles lap hasábjain, vagy, hogy aránylag rövidebb idő alatt czélt érjünk, szerénységemet egy levelező lap utján tudósítani, vájjon nem volnának-e hajlandók, folyó év augusztus hó folyamában a megye székhelyén egy értekezlet megtartása czéljából megjelenni.

Krtekezleteink megyénk egészségügyét nagy mértékben emelnék. — Már innét- onnét 6 éve, hogy a körorvosi intézmény életbelépett, működésünk azonban még mindig kezdetleges s ennek oka, csak — mi vagyunk.

Mert nem képezünk t. i. egy szervezett egészségügyi testületet; tapasztalataink alapján nekünk volna feladatunk különféle közegészségügybeli közigazgatási intézményeknek foganatosítására — Veszprémme- gye viszonyainak megfelelő javaslatokat a felsőbb hatóságokhoz felterjeszteni, s ha ezek a megye közegészségügyi személyzetének üléseiben látnának napvilágot, érvényre is juthatnának.

A megye érdeke kivánja pl., hogy a körorvosok foglalkozzanak azon intézkedésekkel, melyek a járványok terjedésének meggátlására, illetőleg elfojtására foganatosíttassanak; a járványok falu helyeken való dühöngése alkalmával meghagyott óvóintézkedések mikénti teljesítése körül szomorú tapasztalataink vannak; a hiányokra műméit az ezer alakú és színezetű virágok hosszú során? Es mikor az erdőkben és ligetekben a zörgő faleveleken taposva, az egykor lombdús fáknak ég felé meredő száraz gallyaira tekintünk, — ezen pusz túlás láttára nem nyilal-e szívünkön keresztül bizonyos elszomorító érzelem, a megdermedt, de halálában is nagyszerű természet óriási sirhalma fölött? A természet fönséges templomának romjai közt az emlékezet nem lebegteti-e szárnyát a rcult felett, s a lélek az élvezett szépségek után titkon epedve, a képzelet segítségével nem varázsolja-e vissza az elmúlt tavasz gyönyörű kertjét, — melyben az árnyas ligetek, dalos völgyek, virágillat, suttogva enyelgő alkonyi szellő, enyhe napsugár jótékony hatásait élvezé? . , .

Igen, a természet gazdag szépségekben! . . . Az elemek, tünemények és jelenetek, tárgyak, állatok, növények és ásványok sok, igen sok szépséggel birnak, melyekről a természettudósok, bölcsészek, szónokok és költők már oly sok szépet írtak.

... De egyebeket mellőzve, kitűzött tárgyunkhoz híven, lássuk itt most a természetet széppé tevő elemek közül pusztán csak a fénynek, a világosságnak széptani hatását, — melyről megfigyeléseink, elmélkedéseink és tanulmányaink alapján a következőket Írjuk.

Hogy mi a világosság végelemzésében, az még ma is kutatás tárgyát képezi, még az eddig uiucs megfejtve

Némely természettudósok a világosság lényegét, miségét a kiömlésből vagy kilövetésből magyarázzák ki; tudniillik szeriutök a világosság véget- len finomságú anyag, melynek részecskéi a világító testekből kilöketvén, szerfölött nagy sebességgel ér- , keznek látóérzékünkbe, és a sebesség okozza, hogy ] a világosság részecskéi nincsenek alávetve a nehéz

tatni s azok megszüntetésére javaslatot tenni, a községi körorvosi kar feladata.

Közegészségügyünk emelésére szükséges tehát, hogy egy „Veszprémmegyei községi körorvosi egylet“-et szervezzünk, mely évenkint legalább egyszer a megye székhelyén vagy évenként a megye másmás helyén tartaná üléseit, s csak a megye közegészségügyével foglalkozni volna feladata.

Ha oly szerencsés leendenék, hogy e szerény felszólításomra, — daczára igénytelenségemnek, — tisztelt pályatársaimat az értekezlet megtartására megnyerném, annak egybehívására s vezetésére mindenesetre a megyei tisztelt főorvosunkat kérném fel; szíveskedjenek tehát elhatározásukat mielébb tudomásomra juttatni.

Kartársi üdvözlettel

Dr. Berger Ferenci,

körorvos.

Mi újság a nagy világban?

qA\ egj'iptomi ügy egyre jobban és jobban bonyolódik. A khedive proklamácziót intézett úgy Arabi pasához, mint az egyptomi hadsereg ezredeseihez ; Arabi pasát megfosztja had- és tengerészügyi miniszteri tárczájától, — az ezredesekkel pedig tudatva Arabi letételét, meghagyja nekik, hogy Arabinak ezentúl ne engedelmeskedjenek, Arabi rá sem hederít a khedivére; Angliának pedig kijelentette, hogy az első ágyudörgés az angol hajóraj részéről fel fogja oldani Egyptomot elvállalt kötelességei és aláirt szerződései alól, mert akkor a kitörendő szent háborúban a hozzá ragaszkodó néppel egyetemben harczolni és meghalni fog hazájáért, vagy pedig győzni és boldogan élni. A porta is hajlandónak mutatkozott interveniálni Egyptomban, de Arabi a szultánnak is kijelentette, hogy ő vele szemben is fegyveres ellenállást fog kifejteni; mire a szultán elhatározta, hogy őt felségárulónak nyilvánítja.

Londoni táviratok szeiint Gavendiscb állítólagos gyilkosa, egy 0' Brien nevű ír egyén, Puerto- Cabellóban önkényt jelentkezett a rendőrségnél, és bevallá, hogy a gyilkosságot három czinkostársa segélyével követte el, kiknek neveit is megmondá.

Montenegró, Hercegovina és Krivosje viszonyairól és a nép mostani magatartásáról egyes levelezők nem megnyugtató adatokat közölnek. Ezek szerint a Montenegróban levő felkelők elhatározták,

ség törvényének. Mások véleménye szerint pedig az egész mindenséget egy finomsága miatt észrevehetetlen, rendkívüli ruganyosságú anyag tölti be, mely aethernek — lebnek — moudatik; ez a világító testnekhintázó mozgása által maga is lebegésbe jő, és lebegéseit szemeinkig terjesztvén, ezekben a világosság érzetét ébreszti fel. Itt azonban a világosság lényegének, mibenlétének mélyebb kutatásába a fentebbiek jelzésén kivül néha bocsátkozunk, mert ennek vizsgálása könnyen eltéríthetne bennünket kitűzött czélunktól.

A világosság aesthetikai méltatásánál azon jótékony hatást kell alapul vennünk, melyet az az állati és növényi életre gyakorol, azon benyomásokra kell figyelmünket fordítanunk, melyek akkor támadnak bennünk, midőn a kívülünk létező tárgyakat tisztán, világosan látjuk: igy jövünk aztán arra a következtetésre, hogy a világosság szép, és egyszersmind sok szépnek a forrása.

A világosságnak széptani hatása abban áll, hogy nyomában élet virul, hogy felvidító, felelevenítő működését megérzi állat és növény egyaránt; mig a hol nincs világosság, ott szerves életről szó sem lebet, a sötétség a halál birodalma, mely szép soha sem lesz.

A világosságnak, a fénynek a királya a nap, azon égitest tudniillik, mely önfényével nemcsak az egész miudenséget világítja be, hanem másoknak is ad kölcsön fényéből.

Egy természettüneméuy sem ragadja meg mélyebben az emberi kedélyt, a lélek erejét egy sem gerjeszti hatalmasabban teremtő alakításokra, mint azon nagyszerű tünemény, midőn Auróra, a derülő reggelnek e gyönyörű szülöttje, rózsás újjai- val az ég ágyáról leveszi az éj sötét takaróját, s a

bogy csatlakoznak a hires felkelő vezérhez, Ková- csevicshez, és vagy győznek, vagy elvesznek. Követelik a fejedelemtől fegyverök visszaadását, miben támogatja őket a nép. A fejedelem már-már hajlandóságot mutat a fegyverek visszaadására. A később érkezendő hivatalos értesítések fogják a tények valódi állását jelezni.

A tis{aes%lári bűnügyben a vizsgálat röviden befejeztetik. Scharff, a bebörtönzött zsidó sakter, veszélyesen megbetegedett.

Veszprémmegye közönségének

Veszprémben.

27Ö88. szám. Folyó évi junius hó 17-én 7755. szám alatt kelt felterjesztésére, illetőleg az almádi szőlőbirtokosok ajánlólag bemutatott folyamodványára nézve — a helyszínén működő megbízottamnak a fenforgó körülmények ismeretén alapuló szakértő véleményét meghallgatva, a következőket határoztam:

Folyó évi 16605. sz. rendeletemet egyrészt Almádi község területére, másrészt pedig Veszprém város és Szentkirályszabadja község lakóira nézve ez utóbbiak kérése folytán, és indokaik tekintetbe vételével megváltoztatom, illetőleg oda módosítom, hogy Veszprém város és Szentkirály-Szabadja község lakói nemcsak községük határán belül, de kivételesen Almádi község határában is, tekintettel arra, hogy ennek lakói a határbeli szőlők művelésére nem birnak elég munkaerővel, s hogy a községben eddig phylloxera nem találtatott, — szőlőmunkálatokra alkalmazhatók.

Nevezett város, illetve község lakói e végből a polgármester, illetőleg járási szolgabiró által kiállított igazolványnyal látandók el, s az ezen engedély folytán netán lehetséges visszaélések meggát- lása czéljából szükséges szigorú felügyelet gyakorlását a közönség szoros feladatává teszem.

Budapesten, 1882. julius bó 20-án.

Br. Kemény, s. k.

Házi ipar a népiskolában.

A .Veszprém* f. é. 30. számában igen tisztelt Németh Gerő ur ajáulja népiskoláinkban a házi ipar elterjesztését — kosárkötés, selymé- szet, stb.

Nagyon köszönjük a jó tanácsot, de hogy mindezeket megkezdeni, tanitani lehessen, mindenekelőtt szükséges anyagról gondoskodni — kosár- kötéshez szükséges a füzvessző, selymészethez a szederfa. — Addig, mig elegendő anyag nincs valamely házi ipar kezdeményezése s folytathatására, nem tarthatom czélszerűnek a házi ipar tanfolyam létrehozását sem, — miért is igen tisztelt tanácsadó ur közleményét bátor vagyok a következőkkel kiegészíteni.

Hogy a kosárkötést megkezdeni lehessen,

fénykirály a vidék felett világosságot és élénk színekben ragyogó derűt önt el.

A világosság jótékony hatását a növényi életre bizonyítja azon tapasztalati tény, hogy midőn a reggeli nap első sugarai a világon szétáradnak, a növények felfrisűluek, fölélednek éji szunnyadásukból; fölemelik földre hajlott fejecskéiket, öltönyeiket gondosan kiszedik zöld bimbó szekrényeikből, melyekbe éjjen át elrejték, azután szétterengetik azokat s ragyogó színeikkel a napban tündököltetik; sőt Linné természettudós megfigyelte azt óráról- órára, hogy mely virágok a reggel melyik órájában kelnek. Az is be van bizonyítva az észleletek alapján, hogy nagy napfogyatkozásoknál, midőn a napcsillag idő előtt elhomáiyosúl, sok virág éji nyugalomra tér, hogy a visszatérő világossággal újra nyíljék; némelyik virág meg oly szorongó, hogy mihelyt a nap felhők mögé lép, félénken kelyhebe rejti öltönyét, sőt ha zord idő fenyeget, föl sem tárja azt. A forró égöv Mimosa fáiról beszélik az utasok, hogy megható benyomást tesz, midőn dús- szárnyazatu leveleik csipke-ékét, alkonyaikor redőzve mozgékony ízekben úgy hajtják le, mintha gally- koronájáról egész levél-dísze le lenne fosztva. A lóhere mező is egészen másként néz ki nappal, mint estve, mikor a háromágú levelek alváshoz felegyenesednek, szorosan egymáshoz lapulnak, s veres fejecskéiket maguk közé rejtik. A fehér Nirn- phaea korán reggel kiemeli zárt kelyhét a vízből, melyben az éjjet tölté, délben függőlegesen felemeli s nyíltan kiterjeszti azt; estefelé ismét lezárja s a nyugoti látóhatár felé fordulva lemeríti. Valóban, ami az emberi szellemnek a szabadság, az a növényeknek a világosság, a fény; életük eleme, egyedül abban tenyésznek gyönyörrel.

A világosságnak ily jótékony hatását a nővé-