Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1882-07-09 / 29. szám

Vili. évfolyam. 1SS2. 29-ik izám. Veszprém* julius 9. Megjelen e lap a •„HIVATALOS ÉRTESÍTŐ“-rel együtt minden vasárnap reg­gel. Kendki vilii esetekben kü- lönlap adatik ki. — Előfizetési ár mindkét lapra : negyedévre 1 fi t 50 kr. ; félévre 3 fit; egész évre 8 frt. Egyes példá­nyok ára )5 kr. - Hirdetések dija: egy hasábos petitsor tere ti kr.; nyiittérben 20 kr.; min­den beigtatásért külön 30 kr. állami bélyegilleték fizetendő Kiadóhivatal: K rausz A. könyvkereskedése Veszprém­ben. Ide küldendő minden elő­fizetés, hirdetés, melléklet s reclainátió. VESZPRÉM közgazdasági-, társadalmi-, helyi- s általános érdekű MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. Magánvitáknai s szemé­lyes jellegi! támadásoknak a lap keretében liely nem adatik. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vé­tethetnek figyelembe, ba való­diságuk iránt bizonyíték sze­reztetett be. — Bérmentetlen leveleket a szerkesztó'ség csak ismert munkatársaktól fogadéi. Szerkesztőségi iroda: Vár 1 sz. a. — I<le czimzendó' a lap szellemi részét illető' minden közlemény. Iparra magyar! Jótékony processus észlelhető a becsü­letes, a tisztes megélhetés terén. A munka kezd becsültetni és ma holnap az az átok, hogy arezod verejtékével szerezd kenyere­det, valóságos áldássá fog átváltozni és az emberek be fogják látni, hogy minden társadalmi kérdés, minden társadalmi és magán-baj megoldást, józan orvoslást talál a becsületes munkában. A ministeriumnak alább következő kör­levele kijelöli a legjobb utat erre. Itt az idő, bogy lemondjanak a szülék azon ne­vetséges ambitiójokról, hogy az ő fiukból csak „úr“ legyen. Törik, marják marokat, hogy a költséges neveltetést megbirják és ha ez sikerül, akkor jutottak tulajdonkép oda, hogy fiók nem ur, hanem ajtóról-ajtóra kullogó koldus, a ki hivatalocskát kéregét. Nincs ma függetlenebb állás, mint egy becsületes, munkás iparosé; nincs ma na­gyobb „úr“ ennél a szó igazi jelentményé- ben. Ha kötelezettségeinek eleget tesz, ha vagyonfogyasztó szenvedélyeknek nem hó­dol, ha nevetséges urhatnámsági ambitiók- nak nem rabja, vajon ki háborgatja nyu­galmát? ki zavarja függetlenségét? Valóban ideje, hogy a ministerium e körlevelét mindenki figyelembe vegye és a szerint járjon el, mert biztosabb szerze­ményt, biztosabb örökséget nem hagyhat fiainak, mint a becsületes, tisztes munkát. KÖRLEVÉL. Közgazdasági szempontból felette kí­vánatosnak tartván, hogy ezután már a magyar ifjúságnak minél nagyobb része lépjen az ipari pályára, különösen hogy a hivatalnoki és tudományos pályákról azok, — a kiknek ezekre képességük és bivatá- tásuk különben sincs — eltereltessenek : a budapesti középipartanoda alapításával és fokozatos fejlesztésével kedvező alkalmat A „Veszprém" tárczája. Karczolatok a délmagy. országi oláliság társadalmi viszonyairól. (Falvaik, viselkedésük, ünnepek, böjtök, papjaik, tanitóik, eszem-iszom, drága halálozások, anyagi romlás, erkölcsi ha nyatlás, bodzafaházasságok. Kanaán lakói.) (Folytatás.) Viseletről nagyon röviden szólhatok, mert a „Bazár*, meg a „Divatlap* még nem zavarta meg az oláh szépek nyugodt veló'cskéjét. — Hanem azért megnéznék nagyon őket —■ a Balaton-vidék , kacz- kiás szép asszonyai, pedig nagyon. Egyetlen és ál­landó ruhájuk — „hordják, mig széjjel nem szakad, - - amint mondom, mig széjjel nem szakad.* — az ing. durva, maga fonta, maga szőtte vászoning. nyakban összevonva pongyolán, vállak és kézcsuk­lóknál szépen kiczifrázva, mert himezni mesterileg tudnak és szeretnek. Kötényt, szoknyát nem ismer­nek, kivévén az ünnepi kötényt, katrinczát egy ezüst­tel, aranynyal, vagy kék, sárga, vörös selyemcsi- hokkal vízszintesen átszőtt, áttört, szőnyeg-vastag kötény; elől egy, hátul egy, ennek ára 20-30 fo­rintba is belejő, de ezt csak nagy ünnepen veszi lel a fehér népség, — no meg ha városra jő csir­kével, vagy tojással. Rendesen az egy szál üngöt átköti a köz. katrinczával, — ez egy erős széles öv, melyről kö- röskőrül, mint lófark piros, kék, vörös sávok lógnak, lebegnek le az ing hosszáig. — Nyakán színes üveg gyöngysor, a gazdagabbnál kiluggalt arany, ezüst nyújtottam arra, hogy az ifjúság magát a gyakorlati ipari pályára különböző irány­ban kiképezhesse. Ezen ipartanodának czélja, hogy az építési ipar terére épitő mestereket, pallé­rokat, az általános, a mezei gazdasági és vasúti gépészet, továbbá a különböző ve­gyészeti iparágak számára főmunkásokat, művezetőket, végre a jelentékenyebb kézmtí- iparágak számára szakavatott s önálló mes­tereket neveljen. Ezen czélból az említett intézetben már megnyittatott az építészeti, gépészeti, vegyészeti és a fém vasipari szakosztály s igy kiképeztetést nyerhetnek ott kőmivesek, gépészek, vegyészeti gyári munkások, to­vábbá vas- és rézöntők, építő lakatosok, bádogosok, rézművesek, szerkovácsok stb. A jövő tanévben pedig megnyíttatik a faipari szakosztály, a melyben az építő és butorasztalosság, az esztergályosság és a kocsigyártás íog taníttatni. A tanfolyam bárom évre terjed, az utóbb említett kézmtíiparosoknak azonban — mennyiben csak egy iparágat válasz­tanak — a tanfolyam megrövidíthető az előképzettség szerint esetleg két évre. A felvételre feltétel valamelyik közép­iskola, gymnasium, polgári vagy reáliskola — négy alsó osztályának jó sikerrel való elvégzése és legalább a két havi nyári szünidőre terjedő előzetes gyakorlat. Felhívom azért a t. igazgatóságot, hogy a tanév bezárása előtt a vezetése alatt álló intézet tanulóival a budapesti középiparta- uoda szervezetét és czélját megismertesse s tanácsolja az abba való belépést mind­azoknak, a kiknek a gyakorlati pályára hajlamuk van és a kiknek a tudományos pálya jövőt nem igér. Különösen figyelmeztesse pedig erre azon tanulókat, akik — mint iparos szülők gyermekei — idővel abban a kedvező hely­zetben volnának, hogy a kezdés nebézségei­pénzdarabok, feje rikító tarka kendővel átkötve — s kész, ki van csípve a szép oláh íátá, csak Mun­kácsy ecsete hiáuyzik megörökítésére. Mosdani ritkán szoknak, akkor is röviden, de elmaradhatatlan a szép pirosító, vastagon az arezra mázolva, — mint az álarczoknál szokás, hogy hom­lokán, nyakán, fülén, keblén feslik, hámlik le a hó­napos piszok, — szép Galatbeánknak az a kis te­nyérnyi tükör otthon azt mondá, hogy ő ma nagyon szép, Galathea ezt teljesen elhiszi, ha valaki talán Tamás benne, — magára vessen. Hidegben ködmen-féle mellényt vesznek föl; szélben, esőben komisz kis szűrt s úgy gentetnek 2—3—4 óráig a városba gyalog, meztéláb, karjai­kon csikós posztó-tarisznyával és egy pár csirkével, vagy más baromfival. Fejen nem szívesen hordoz­nak, a tojást is rendesen tarisznyában lóbálják karukon. Látják ugyan a sváb nők csinos vékáit, de ez őket el nem tántorítja anyáik példájától. — Ha leesik a hó, bocskort kötnek, mint a férfiak, durva szürszelettel átgöugyölik lábszárukat kétszer három­szor, s nincs az a csikorgó, melytől elijedjenek igy ing, suba, bocskorban. — Csak a szájukat féltik a befagyástól, azért azt még keresztül kötik egy ken­dővel, s különben is lomha, dunyogó beszédjüket aztán ember legyen, aki megérti. A férfi népségnél ing, gatya, kalap, télen bor­zas süveg a rendes öltözék, (tehát még a somogyi gyereken is túl tesznek, mert ott még a kis ta­risznya is nélkülözhetetlen járulék;) csakhogy ők az iuget mindig kivül viselik, s. derekukat arasztnyi szíjtflszővel kötik át, melybe a pénzüket, pipájukat dugják, mig a szépnem a pénzt mindig keblébe dugja, s néha ugyancsak elkotorász a megeresztett föggönyök között, hogy előkeresse azt — a nagyon jó helyről. tol felmentve, szüleik üzletét vehetik át; hogy igy lassanként rendszeressé legyen hazánkban is az iparfejlesztés az a termé­szetes és egészséges módja, a mely a nyu­gati államokban az ipar fejlődésének foly­tonosságát és fokozatosságát biztosítja. Az érdekeltek bővebb felvilágosításért Hegedűs Károly a középipartanoda igaz­gatójához (Budapest VIII. kér. bodzafa-uteza 28. sz.) fordulhatnak. Mi újság a nagy világban? Oroszországból gyakran érkeznek oly hirek, melyek akuafeltedezésről, titkos üzelmekről, lázitó proklámácziókról, fenyegető levelekről beszélnek Annyit tény gyanánt jeleznek, hogy a nihilisták nem nyugszanak, sőt kijelentették, hogy létezésök- ről és hatalmukról majd annak idejében tények fognak beszélni. Skobeleff tábornok hirtelen meghalt. qAZ Egyiptomban foganatosítandó intézkedések czéljából összeült konferenczia elhatározta felhívni a szultánt, hogy a nagykövetek közt megállapított föltételek mellett interveniáljon Egyptoinban. Egy­idejűleg oly jelentések is érkeznek a portára, hogy a hatalmak, melyek esetleg Törökország helyett európai mandátumot kapnak a közbelépésre, hadi­készületeiket már be is fejezték, s minden órán készek csapataikat a Nílus torkolataihoz küldeni. Khinában mindinkább megerősül az a meg­győződés, hogy a Japánnal való conflictus kikerül­hetetlen A japáui diplomáczia folyvást azon fáradozik, hogy Oroszország barátságát biztosítsa magának. Az uj ir kényszertörvényt az angol alsóház megszavazta; harminczkét óráig tartó ülésben tár­gyalták végig a javaslat még hátralevő czikkelyeit igen viharos jelenetek közt. E szokatlan keresztül­vitelét a törvénynek indokolják az utolsó Írországi hirek, melyek szerint az utolsó hetekben minden napra esett egy agrárius gyilkosság. A német császár és királyunk közt történendő találkozás hírét kezdik emlegetni a lapok. A tisz<*-eszlári bünperről a „Függetlenség* szomorú híreket hozott. Biztos forrásból való érte­sülés alapján kiderített ténynek mondja a rituális jellegű gyilkosságot. A bűnös sakterok be is val­lották volna tettüket, sőt a sirt is megjelölték volna, melyben ötven-ötven forintért felfogadott emberek ásták el az áldozat hulláját. Önbeismerések, tanuk egybehangzó vallomásai, a gyanúba vett tettesek beismerő vallomásai, a hullát elásott emberek kö­rülményes elbeszélései megerősítik a zsidógyere­keknek' részletes elbeszéléseit. — A vizsgálóbíró egyébiráut titokban tart még mindent. A király és az igazságügyminister naponkint kívánnak magoknak jelentéseket ezen ügyről. Az orthodox rabbik ezen Gazdagabbak az újabb időben már csizmát viselnek, csakhogy egy faluban alig akad egy-két egyén, ki ez irigyelt fényűzést megadhatja magának leginkább a papnék páváskodnak vele városon, de azonkívül ők is levetik, s karra akasztva viszik, lá- bolva vizet, sarat meztéláb, mint a többi leányai Évának. Az apróság teljesen az öregek módjára lesz öltöztetve, s csak annyit különbözik tőlük, mint apró tojás a nagytól. A kevés úri nép, főicseperedett gazdag öspörö- sök népei a divatot majmolják, lehetőleg megtartva e mellett nemzeti szokásaikat is, a mennyire lehet. Nemzeti oláh viseletét úri nőn nem is láthatni ide át a Dunán, s nagyon megbámulják, ha egy-egy gazdag bojárhölgy mutatóba ide vetődik Oláhor­szágból. A pópák (papok) reverendát és e fölött hosszú zsinóros felöltőt, hosszú nyiratlan, lebegő, kenetlen hajat, nagy csizmát s nagy tótkalapot viselnek min­dig — ha hivatalban, vagy városban vannak; egyéb­ként falun, ha szántanak, vetnek, ganét hordanak, vagy pálinkáznak híveikkel a korcsmában, (jó pász­tor ott van, hol a nyája) ők is a népviseletét hordják. Életmódjuk, étlapjuk a lehető legegyszerűbb. Korán feküsznek, későn kelnek, napszámos, kanász, kapás nyáron az égető dologidőben 5 — 6 óra közt fog hozzá a dologhoz, őszszel, télen 8 után, napnyu- gotkor bújja! Éjjel vagy holdvilágnál nem töri marja magát senki, mint a magyar nép szokott, kivált aratás idején. Kenyeret nem ismernek, e helyett folyton foly­vást a mamaliga (nyomorultul sütött tiszta kuko- ricza máié) járja, mellé nyáron hagyma, retek, pap­rika, savanyu uborka, túrósajt, bab, káposzta, krumpli főzve igen gyakran, néha egy kis gulás vagy sült ügy alkalmából nyilatkozatot tettek közzé; a „Füg. getlenség* e nyilatkozatot igen alapos és magvas kommentárral kiséri. Közigazgatási bizottság Ülése. — jul. 3-án. Júniusban érkezett az alispáni iktatóba 1373, májusról maradt 372 ügy; elintéztetett 1263. — A pénzforgalom volt: javadalmazás 6300 frt, köz­munka 1882-re 382 frt 80 kr. betegápolási alapra 1882-re 192 frt 87 kr. vadászati jegyekért 249 frt, különfélékben 327 frt 51 kr. térítmény czímen 272 frt 35 kr. összesen 7724 frt 53 kr. A junius 23-án megejtett felülvizsgáló bizott­ság ülésén előállíttatott a veszprémi járásból 9, kik közül 7 a hadsereg póttartalékába, 2 mint alkal­matlan visszahelyeztetett; az enyingi járásból elő­állíttatott 1, ki a honvédséghez jutott; a devecse- riből előállíttatott 24, kik közöl 5 a rendes hadse­reghez, 3 a hadsereg póttartalékába, 10 a honvédség­hez, 6 miut alkalmatlan visszahelyeztetett; a zirczi- ből előállíttatott 5, kik közöl 4 a rendes hadsereg­hez jött. Pápa városából előállíttatott egy a honvéd­séghez. 1882. junius végével gyámság alatt maradta megyei árvaszéknél 13435 személy, gondnokság alatt pedig 94 személy. A gyámság vagy gondnokság alól felszabadult 250 egyén részére a gyámpénztár­ból kiutaltattak az értékek. A megyei tanfelügyelő meglátogatta Ősi köz­séget, ott a r. k. iskolában több hiányt és törvény­ellenességet tapasztalt, mi az ottani iskolaszék gon­datlanságára vall. Az ösküi r. k. hitközség jegyző­könyvileg kötelezte magát, hogy iskoláját 1883/4-re átalakítja, ha Sztáray Antal gr. kegyur a kilátásba helyezett anyagokat megadja. A pápai irgalmasok leányiskolájában, valamint az óvodában példás ren­det és a legszebb sikert látta a tanfelügyelő, a pol­gári leányiskola a felvirágzás utján van, valamint Goldberg Jakab magániskolája kellő előmenetelt tanúsított. Dicsérőleg nyilatkozik a tanfelügyelő a pápai és csóthi faiskolákról, majd a veszprémi an­golkisasszonyok, Schön Róza és az izr. község elemi iskoláiról, de mindenek fölött kiemeli és dicséri Lajos-Komárom derék községet, melynél a népok­tatás tekintetében alig található rendezettebb vi­szonyok közt levő község. Nyomába léphetnének egyéb községeink is. Tanügy. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter f. évi május 17 én 15863 sz. alatt kelt körrende­letében figyelmezteti a kir. tanfelügyelőségeket az 1879. évi 18. törvény 2. §-ában 1882-ik évi junius 30-ára kitűzött azon határidőre, mely után sem ta­nítóul (tanítónőül) sem segédtanítóul senki nem al­kalmazható, a ki a magyar nyelvet beszédben és húsféle; tovább nem vitték szépeik a szakácskodás­ban ; kenyeret, tésztákat sütni vagy főzni, csirkével, baromfival remekelni 10 féle képen mint a magyar asszonyok mesterileg értik, ezeknél nines falu, de megyeszerte egyetlen, aki tudna; mert az munkát, gondot, ügyességet igényel, náluk pedig a pihenés boldog mitsemtevés (dolce far niente) a fő nőnél, férfinál, szép lánynál egyformán. Egyik legfőbb ételük még a hal szárítva. A Fekete tengerről szállítják ezt a nagy keszeg, ba- bajkó-féle halat 100-val összekötve, — mint ma­gyar nők a gyaratott kendert. Ez sülve, de nyersen is hamar kész eledel, hogy egy kisféle ujbunda szaga van, az nem teszen semmit, hisz az csak a strachino, quargli-féle rokonságra vall, tehát úri étel. Azért siet az oláh mindjárt kocsmába, ha vá­rosra jön, itt akármi kotyvadékot tesznek elébe, szívesen megfizeti, s kap mellé zsemlét, szép fakót, mint ő szereti. Sehol annyi halvány zsemlét el nem adnak, mint ezek között, mert gyermeknek, traktára, falura ezerével viszi a nép e drága falatot, melyhez hasonlót oda kinn senki sem bir elővarázsolni. Bi­zony Lucullus nehezen volt az ő atyafiuk! Társadalmi életük eredeti, szokásaik,^baboná­ikról vaskos művet lehetne összeírni; e helyen fu­tólag említhetek én abból egyet mást. Egyetlen vezérük, oktatójuk, szellemi mágne­sük a pópa, ki ajuk-bajuk, örömük bánatuk, falura szóló berugásaik közt nemcsak velük van, de csügg a nyakakon, mert a fél v. egész-hely, vékony stóla eddig is kevés volt, a mai fokozódott viszonyok és igények közt pedig már nem is futja többé; utánna kell tehát látni, hogy a jövedelmet tódítsuk, sza­porítsuk minden áron-módon. Hanem azért a pópa a legnagyobb ur előttük, amit ez mond, ez int, ez gondol, az szent, annak meg kell lenni, mert kü-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents