Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1882-06-11 / 25. szám

Mái a MMÍW 25-i szilfa, Ma reggel egy óra hosszat tartó zivatar volt városunk felett, mely roppant menydörgés és vil­lámlással kezdődött. Pápán az u. n enyvháznál és Vaszar községben leütött, utóbbi helyen egy ház is elégett. A Pandurenwirtschaft egy nevezetes példája fordult elő múltkor városunkban. Egy vasmegyei pandúr tolocczot kisért a helybeli rendőrállomásra. Dolgát végezve áldomást engedélyezett magának s rózsás kedvvel ballagott ki a vasúti állomáshoz. A Bakonyere hidjához érve, egy jöl öltözött nőt látott a parton, ki a viz állítólagos gyógyerejét akarta köszvényes lábain megkísérteni. A mi rendőrünk agya átöltözött rablókkal s egyéb ostobaságokkal, meg borral lévén megterhelve, azt gondolta, hogy az a nő, ki a csekély vizben állítólag fürdeni akar, valami veszedelmes zsivány lehet, s fegyverét a bol­dogtalan nőre szegezve kényszerítő őt, hogy bizo­nyítsa be előtte, miszerint nem o a hirhedett Sa­vanyú Józsi. A megtámadott megnevezte magát, elmondta, hogy ő pápai lakos, özvegye egy czipész- nek és öltözete is erre vallott, pénzt Ígért a dühös­ködőnek, s végre az erőszaknak engedelmeskedett, kétszer is levetvén ruhájit, miben a vad ember sajátkezüleg is a legdurvább módon se­gítette. Végre távozni akart, de ebben az odaérke­zett közönség egy városi rendőr segélyével megaka­dályozta, s a szegény meggyötört, beteges nőt megmentette, mert a vitéz pandúr bár ad oculos demonstrálta, hogy nem a keresett rablóval van dolga,még is egyenesen Kis-Czellbe akarta őt kisérni. Az ilyen bramarbas megérdemli a legszi­gorúbb büutetést, mire van is kilátása. P. hó 29-én lesz az ipar rajziskola kiállítása, a városház nagytermében, mely alkalommal Zim­merman János lovagnak, ezen iskola fentartójának a városi képviselő testület által megrendelt arez- képe ünnepélyesen leleplezhetni fog. Árgusa Pápa, 1882. juniushó 8. A nrnlt héten tartott tűzoltó-egyleti közgyű­lésen főparancsnoknak megválasztatott Teufel Mi­hály ügyvéd ur, alparancsnoknak Heim ignácz ur, mindkettő egyhangúlag. Teufel urnák a tüzoltóegy- let körül a legbokrosabb érdemei vannak, városunk e közhasznú intézményének ő volt a lelke, mióta csak fennáll és igy biztosak vagyunk, hogy ezen fontos hivatal nem kerülhetett jobb és avatottabb kezekbe. Gratulálunk a tűzoltó-egyletnek a szeren­csés választáshoz. A .polgári kör* junius 4-én nyitotta meg ünnepélyesen nyári helyiségét a „czifrakertet* Ezen megnyitó-ünnepélyek számos év óta a legjobb hír­névnek örvendenek. Az idei sikerült ünnepély csak fokozni fogja e jó hírnevet, mert kedélyesebb, fesz­telenebb és szebb társaságot, mint a milyen a kert­ben volt, városunkban nem lehet találni. Minden szék el volt foglalva, úgy, hogy a helyiség szűk lett. A fiatalság nagy hévvel tánczolt világosig. A joghallgatók szombaton, juuis 10-én a ka­szinó kerti helyiségében „Juniális‘-t rendeznek, mely látogatottnak Ígérkezik- A jótékony nőegylet junius 18-án kóstolót rendez, mely bizonyosan — úgy mint valamennyi elődei — igen jól fog si­kerülni. Időjárásunk igen mostoha. Sehogy sem akar eső lenni. Környékünkön már két Ízben volt hosz- szabb esőzés, de Pápát és vidékét mindig kikerülte. A héten hétfőn valami másfél óráig tartó csendes esőnk volt, alig hogy a port leverte. Igen rósz ter­mésünk lesz. Polgár. Felhívás hazánk kereskedői karához! Rövid idővel ezelőtt, néhány osztályunk érde­keit szivén viselő kereskedő kezdeményezése folytán, Budapesten kereskedelmi segélyegylet alakult. Nem szükséges hosszasan fejtegetni, ez egy­let mily nemes czéloknak lehet megvalósítója, mű­ködése mily üdvös befolyású a magyar kereskedő jövőjének biztosítására s végre, hogy soha hazánk­ban tán hasznosabb kereskedői intézmény nem lé- tesíttetett, mint ez. Az irói segély-egylet, a hírlapírók nyugdíj­egylete, a tisztviselők nyugdíj-egylete, fényes tanú­bizonyságai annak, hogy ma már csak társadalmi úton érhető el a jövőnek, a munkában kifáradt agg­korban, biztosítása. Az österr.-ung. Beamten-Pen- sionsverein évenkiut 60—70,000 forintot fizet ki segélyekben elaggott tagjai és özvegyei közt; a né­metországi könyvkereskedők segély-egylete ugyan­annyi márkát. Hány gondteljes léteit mentenek meg ez összegek a kétségbeeséstől, a koldusbottól, és terelnek le talán a bűn útjáról! Ily intézmény akar lenui a kereskedelmi se­gély-egylet. Eléggé ismerjük a bajokat, melyben osztályunk szenved. Az alkalmazott biztos kilátásban tudja használhatatlanságát aggkorában; a 30—40 évi fá­radhatatlan és ernyedetlen szorgalom nála a koldus­bot vagy egy bolti-szolgai állás. Ez a segéd ju­talma. Még mostohább azon főnöké, kit a sors kér­lelhetetlen keze sújtott, megrabolva Őt egy tán hosszú küzdelem gyümölcseitől. Az ő állapota jóllehet még szánalomra méltóbb. Volt segéd-kartársaihoz for­dulni, ezt nehezíti nála olykor nagyon is érthető önérzete, melyet nemes jellemek még a balsors kö­zepette sem tagadhatnak meg, főnök collégéi pedig, a mennyire szerit tehetik, kitérnek előre. Nincs hová fordulnia, s kétségbeesés az egyedüli kilátás, lűely előtte főitárul, A kereskedelmi segély-egyletnek lesz hivatása enyhíteni e bajokat; czéljai lesznek: Elaggott, munkaképtelen kereskedőknek tűr­hető léteit biztosítani. Egy felállítandó menedék-ház által otthont adni rokkant kártársainknak. Segélyt nyújtani elhalt szegénysorsu kereske­dők özvegyei és árváinak. Rendkívüli esetekben segélyezni rövid időre és ideiglenesen munkahiányt szenvedő kereskedő segédeket. Az egyletnek ezen üdvös hatásköre megér­demli, miszerint azt hazánk kereskedősége a leg­melegebben karolja fel, annál inkább, mert senki sem olvashatja ki a csillagokból, mi sors érheti holta napjáig, s megnyugtató lesz a magyar ke­reskedőknek azon tudat, hogy bármily nehezen sujtjsa is a sors őket, életük pályáján találnak enyhülést, önerejükből létesített intézményünkben. Az egész kereskedelmi osztályhoz fordulunk tehát sorainkkal, a leggazdagabb főnöktől a legsze­gényebb segédig Amaz alapító vagy pártoló, ez pedig rendes tagja legyen az egyletnek. Tudjuk, mért az emberi természetben fekszik, hogy mindenki azt hiszi és reményű magáról, hogy Ő soha azon helyzetbe nem fog jutni, miszerint se­gélyre szoruljon, s ezért sokan lesznek, kik azzal kecsegtetendik magukat, hogy rájuk nézve fölös­leges az egyletbe lépés. Csak a mindennapi élet példáira utalunk, melyek azt mutatják, hogy mil­lióknak volt birtokosai jutottak már koldusbotra. Azért nem hangsúlyozhatjuk eléggé és elég­szer, hogy kivétel nélkül mindnyájan legyünk tag­jai az országos .kereskedelmi segély-egyletnek.* Ha minden magyar kereskedő megteszi ebbeli szent kötelességét, akkor virágozni fog az egylet a ma­gyar kereskedők üdvére és dicsőségére. Budapest, 1882 junius 1. A kereskedelmi segély-egylet igazgatósága : Dr. Herich Károly, üiiiiiszteri osztálytanácsos, elnOk ; Müller Vilmos, keresk. tanácsos, a budapesti keresk. és iparkamara által kiküldött ig. tag; Ullmann Imre, a pesti kir. kiv. nagykeresk. testület által kiküldött ig. tag; Bánhegyi József, nagykereskedő, a szab. polg. keresk. testület által kiküldött ig. tag; Qyene Gusztáv, a buda­pesti kereskedő ifjak társulata által kik. ig. tag : Beck Dénes, Böhm Gyula, Frankel Aladár, Guttmann Ádám, Karner Béla, Margulies Miksa, Medek E , Pertik Béla. Zilahy Simon, ígazg. rendes tagok. A kereskedelmi segély-egylet hazánk legelső kereskedelmi testületéitől részesül nemcsak elisine résben és pártfogásban, hanem tényleges istápolás bau, amennyibeu miudanuyi képviselteti magát an­nak igazgatóságában, teljesen szilárd és bizalomia- méltó alapot adván igy szervezetének. A pesti polgári kereskedelmi testület: Az alulirt kereskedelmi testület jelét óhajtváu adni auuak, hogy a kereskedelmi segély-egylet nagy­fontosságú czéljait teljes mérvben méltányolja a f. hó 11-én tartott választmányi ülésében elhatározta, hogy testületünk 100 frtuyi alapítványnyal ezen Nagyságod vezetése alatt álló egyletnek alapító tagja lesz. Midőn erről nagyságodat értesítenők, egyszersmind van szerencsénk a 100 írtnyi összeget mellékelve átküldeni. Hazafiui üdvözlettel Budapesten, 1882-ik évi április hó 17-éu. A pesti polgári kereskedelmi testület nevében : Strasser Alajos, Fritz Péter, eiuök. jegyző. Magyar kereskedelmi csarnok: Hozzánk intézett azon kérelmének, hogy a ke­reskedelmi segély-egyletet czélja elérése utáni tö­rekvésében hathatósan pártfogoljuk, készséggel felelünk meg annál is inkább, mert magunk is azon meggyőződéstől vagyunk áthatva, hogy egy oly in­tézmény, mely az önhibája által rokkanttá vagy ke­resetképtelenné vált kereskedőnek anyagi segélyt nyújt, rég érzett hiány hazánkban s megérdemli, hogy a hazai kereskedők összessége annak fontos­ságát felismerje és minden tőle telhető erejével pártfogolja, hogy igy a keresk. Segély-egylet csak­hamar, mint anyagilag erőteljes tényező minél üd- vösebb tevékenységet fejtsen ki. Maradtunk hazafiui tisztelettel A magyar kereskedelmi csarnok: Neuwelt, Dr. Schreyer Jakab, elnök. titkár. Ép ily kedvezően nyilatkoztak a k. kiv. nagy- kereskedői testület, a budapesti árú- és értéktőzsde stb. A kereskedelmi segély-egylet szervezete orszá­gos és ezért fordul az egész ország kereskedelmi karához, ezért szükséges, hogy miudeu jelentéke­nyebb városban rendelkezzék legalább egy képvi­selővel, ki az ügyet saját városi területére felka­rolja, ott az egylet érdekében működjék és velünk érintkezzék. Nem vélünk csalódni, ha azon reménynek adunk kifejezést, hogy erre vállalkozó minden vá­rosból fog jelentkezni, úgy a főuökök, mint a se­gédek köréből, s azért kérjük az erre hajlandókat, azt velünk mielőbb posta utján közölni. Az alapszabályok, tervezetek és bejelentési ivek díjtalanul és bérmentve küldetnek meg, me­lyek iránt a megkeresések Budapestre, Gizella-tér 2. sz. a. levő titkárságunkhoz küldendők. A kereskedelmi segély-egylet nevében : A{ igazgatóság. HÍREINK. Veszprém, 1882. junius 11. Kineveztetés. — Dr. Csolnoky Ferencz urat, városunk közszeretetben levő tevékeny fiatal orvo­sát, az a szép kitüntetés érte, hogy dr. Pauler Ti­vadar igazságügyi miniszter 1882. junius 6-án 20795. sz. a. kelt okmánya által a leköszönt dr. Pillitz Benő helyébe törvényszéki orvosnak kineveztetett, örülünk a szép kitüntetésnek! Eljegyzés. Városunk egyik legszebb leányát, a kedves Kreutzer Roza kisasszonyt piros pünkösd más napján jegyezte el Gscheidt. István helybeli czukrász. Éljenek! Élőképek és mükedvelö-elöadás. — Vá­rosunk közönsége múlt vasárnap és csütörtökön újabb nemével ismerkedett meg a műélvezetnek, amely, hiszszük, nem egyhamar fog társas életünk napi rendjéről levétetni. Ezek azon gyönyörű szép élőképek voltak, amelyeket egy műkedvelő-előadás­sal együtt a jótékony nőegylet rendezett. Alig ment hire az élőképeknek, és alig tudta meg a közönség, hogy városunk legelőkelőbb és legszebb hölgyei vesznek azokban részt, azonnal szétkapkodott min­den jegyet és vasárnap este annyira megtöltötte a „Magyar Király* nagytermét, hogy a rendezőség a legnagyobb zavarban volt az elhelyezendő székek iránt és a helymutatók az embererőt meghaladó zavar- és tolongásban sokszor oly helyekre utalták a jövőket, amelyek tulajdonkép nem is azokat illet­ték. Ebből uj zavar, uj bonyolulat lett, mig végre a függöny felgördült és az első képlet villamfény- és bengáli tűzzel megvilágítva elénk állt: Stuárt Mária börtönbe vezetése, Vóghely Dezső né megtörtségáben is büszke pő volt. N e s i m é 1 y i Antal né fekete bársony öltözékében a mély fáj­dalmat hűen fejezte ki. Peczek Gyula arczáról a vallásos odaadás tükröződött le. K ő s z e g h y József a bíró szigorúságát szinte idegrázólagje­lenítette. Cserny József arczárói a szigorú kötelesség volt leolvasható. A szép és megható cso­portot Szélessy Dániel ügyes mozdulattal zárta teljes egészszé. A második képlet: Szerelem vagy pénz. B ü k h e 1 y E 1 i z fehér kasmír kék bársony-betéttel, hosszú uszálylyal kecses és való­ban elegáns alak volt. Kenessey Berta sze­líd ártatlansággal teljesítette kötelességét. Szé­le s s y D á n i e 1 jól betanult mozdulata hű volt a szép képhez. Cserny József mint győzelmé­ben biztos ajánlotta csábító kiucseit. A harmadik képlet: Kártyavetés. Thaly Lászlóné sárga atlasz ruhában a legnagyobb eiegancziát fejtette ki. Véghely Dezsőn é bordeaux selyem ruhában hosszú uszálylyal bámulatra méltó nyugodtságot ta­núsított. Imrék Béláné jólválasztott sötét színű és Szálay Irma takarosán álló világos szinü toilette-ben koronázták a szép csoportot. A közönség minden egyes képletet a kellemes meglepetés frenetikus tapsaival és éljeneivel kisért és a függönyt sokszor fel is huzattá, mi a kedves alakok ajkain mosolyt fakasztott, mi azonban a ko­moly kelyzetben csak lopva szökhetett oda. A harmadik képlet után Egy szellemdus hölgy vígjáték adatott, melyben özv. Neszruélyi Antalné, mint különben is a legszellemdusabb hölgyek egyike, ritka megnyerő ügyességgel, Krausz Francziska a rokonszenves figyelmet folyton lekötő kedvességgel, Szélessy Dániel természetes, komoly és higgadt játékával ragadták a közönséget taps- és éljenvi- harra. A két működő hölgy két igen szép virág­csokrot is kapott. A színdarab után következett a negyedik kép­let: Műteremben. Amint a függöny felgördült, a közönség elnémult és halálcsend állott be, oly esz­ményítő hatást tett Pápay Viktoi^urnak e művészi csoportosítása, melyben nem tudta az ember, a ge- niális összeállítást bámulja-e, vagy azt az összhan­got, mely a föld prózai göröngyeitől felemel az eszmény országába, vagy azt a világítást, mely a képeknek pillanatonkiut tündóri át- és elszellemü- lését teremti szemeink előtt. W urda Adolfné a szép, kedves szőke nő barna czigáuynővé vará­zsolva is gyöuyörű szép maradt. Bohuniczky Ö d ö d u é cserkesz kostümben a magasabb műiz- lésuek megfelelve ideállá lett. Terelmes La­jos n é elegáns spanyol, arczhoz illő öltözékben gyönyörködtette a szemlélőt. Bükhely Eliz, bordeaux-derékbau, Makart-kalappal, mint kedves virágárus leánynak egész lényén kedvesség ömlött végig. Bojniczer Gizella mint Veszta szűz magára és mécsére vonta a közfigyelmet. P a á 1 Vilmánál szebb képet még maga a műterem­tulajdonos sem festhetett volna. Ferenczy Lui- zánál jobb és kedvesebb szobrocskát nem is le­hetett volna választani. A kedves Kadelburger nővérkék, mint gyermekded pár, egy rámába illesztve jótékonyan variálták a képletet. Kopá- csy Árpád eszményítette a festőt és maga is eszményuyé vált. Midőn a közönség a szótalan meg­lepetéstől mintegy felocsúdni látszott, óriási taps- és éljenviharba tört ki, Pápay urat kihívta. - A szerény művész csak nagynehezen engedett és lé­pett a közönség elé, elveendő a méltán kiérdemelt elismerést a hálás közönség részéről. Az ötödik képlet: XVI. Lajos udvara a for­radalom kitörése előtt. Neszmélyiué és Krausz Francziska arczukon hűen kifejezik a palotán kívül történőket és előre jósolják a katasztrófát. Bohu­niczky Ödönné méltóságteljesen várja a törté- nendőket. Terelmes Lajosné elegáns moz­dulattal kapcsolja össze Plosszer Laura ne­héz, de művészi alakítását. PaáI Vilma és Kö­ves Olga gyermekded félelmet tüntetnek elő a történtek által áthatva. Csolnoky István igen helyesen alakítá az elasszouyosodott és válságos pillanatokban ma­gát soha fel nem találó királyt. Ül és bámul a nagy semmibe. A hatodik képlet: A kedves tolvaj. Wurda Adolfné neve a programúiból kimaradt, hihetőleg, hogy a kedves és szép kis tolvajnak a neve el ne árultassék. Gyönyörű alak volt. Terelmes La­jos n éuak a többit visszatartó mozdulata maga a teljes eleganczia volt. Imrék Bél án é, P 1 i> s z- szer Laura és Bükhely Eliz, három grá- czia, még a falusi leányalakban sem maradhatott észrevétlen finomabb elegáncziájok. S z a 1 a y Irma és Kenessey Flóra, kedves pár, kik moso­lyogva pillantának a szép háttérből a történeu- dőkre. Szélessy Dánieltől Kőszeghy Jószeí irigvli az elbájoló meglopatást. Ennyi eszményi szép, mint a mennyit ezen előadás nyújtott, nagyon természetes a közönség vágyát is felébresztő és igy természetes, hogy köz­kívánatra űrnapján ismét elő kellett adni, ami telt ház előtt a lehető legszebben sikerült is. Szerelem vagy pénz helyett adatott az élő photographia Véghely Dezsőné és a kis Kadelburger Margitka által sikerült rögtönzésben. A kártyavetés-ben Thaly Lászlóné helyett P a á 1 Vilma zöldselyem ruhá­ban igen szép alak volt. Imrék Béláné helyett KadelburgerEmilné fényes öltözékben figyel­met lekötő szépség volt és fényesen tölté be helyét. „A műtere m“-ben a czigánymodell ugyancsak Kadelburgerné volt, ki sötét és jellemzetes ruha és festői állása által modell helyett élő esz- ménynyé lett. Bükhely Eliz helyett Vég hely Dezsőné volt a virágárus leány, kitől bizony bárki is szívesen vett volna virágokat. Bohuniczky Ödönné helyett Kenessey Berta cserkesz alakja szépen festett. Terelmes Lajosné he­lyett Acsády Ilona amazon alakja a műterem egyik legelegánsabb alakját alkotá. Ferenczy L u i z á t Acsády fiúcska csinosan helyettesíté. A kedvestől vajbanKadelburgerné festői alakja tűnt előtérbe és ragadta el a közönséget. Valóban felejthetetlen lesz e két előadás él­vezete, melyet a nőegylet nyújtott közönségünknek. Elmondhatjuk, ilyeu még itt nem adatott. A főérdem Pápay Viktor űré és a derék nőegyleté, majd azon legszebb hölgyeinké, akik még a környékbeli ide­geneket is elragadták és városunk szépeinek hírét elviszik, hogy hirdessék. Mi meg örvendetes jelét látjuk ebben annak, hogy városunk társas élete kezd a sajnos alóltságból felocsúdni és újra éledni. Éljenek a szép hölgyek, ők vannak hivatva e ne­mes, e magasztos feladatra! Segédszolgabiróvá Szőnyeghy Alajos Zircz- járási szolgabiró úr mellé Végh István megyei t. aljegyző ur neveztetetett ki. Éljen! A veszprémi polgári dalárda saját pénz­tára javára tegnap junius 10-én szombaton, a „Győré*- féle kertben zártk. nyári mulatságot akart rendezni. Belépti díj személyenként 50 kr. Felülfizetések a veszprémi polgári dalárda javára köszönettel fogad­tatnak. A veszprémi polg. dalárdának tegnapra szombat, juu. 10 éré a „Győre“-kertben jelzett ju- uiálisának megtartása a közbejött kedvezőtlen idő­járás miatt elhalasztatott. A legközelebbi napos idő lett arra kitűzve, mi falragaszok és lövések által fog a t. közönséggel tudattatni. A felsővárosi temető. —- Űrnapján d. u. 5 órakor szépszámú közönség jelenlétében adta át a felsővárosi temetőt rendező bizottság az egy év előtt megkezdett és most már véglegesen rendezett temetőt a felsővárosi közönségnek. Androvits Imre megható szavakban ad kifejezést annak, hogy a bi­zottság egy év leforgása alatt támogatva a lakos­ság lelkes pártolása által nemcsak megkezdte mű­ködését, de be is fejezte, erről a városi képviselet­nek is számot fog adui és közönetet mond a vidéki és felsővárosi közönségnek eddigi nagylelkű támo­gatásáért és kéri ezt a jövőre is. A temető rendezve vau; az őrház tornyában két harang, melyekre ez vau felírva : Közadakozásból készült 1882-tk évben. A felsővárosi rendező bizottság elnöke Kisovics József, a bizottság tagjai Androvits Imre, Csomay Lőrincz, Dukovics Sámuel, Stoll Miklós, Fehér Sándor és temetőgondnok Sziver Ignácz. — Az utak és kryptasorok kijelelvén, szóval itt rendezett ügygyei állunk szemben. A lelkesedéssel fogadott beszámoló beszéd után Lévay Imre állott fel és a jelenvolt nagyszámú közönség nevében köszönetét mondott a bizottságnak, de különösen Androvits Imre bizottsági tag urnák, kinek ernyedetlen és kitartó munkássága biztosította ezen nem várt, nem sejtett szép eredményt és örvendetes sikert. A há­lás közönség készörömest ismerte el nevezett derék és buzgó férfiú őnzésnélküli fáradozásait. Ezzel a lélekemelő ünnepély befejeztetett. Szavaló-kör. A helybeli kath. nagygymna- sium 5. és 6. oszt. tanulóiból alakult szavaló-kör múlt vasárnap tartotta utolsó zárünnepélyét, me­lyen jelentés is tétetett a szavaló-kör ez évi mű­ködéséről. Örömmel látjuk Keszthelyi Endre tanár ur lelkes vezetése mellett a körnek szép haladását, mely a hazafias érzelmek gondos fejlesztése] és ápolása által ifjainkat igazi magyar hazafiakká neveli. Tanévi vizsgálatok. — A helybeli kath. nagygymuasiumban jövő kedden, junius 13-án kez­dődnek a tanévi vizsgálatok a hittannal, azután foly­tatólagosan minden nap. A magánvizsgálatok pe­dig junius 21-én d. e. 8 órakor kezdődnek. A zár*

Next

/
Thumbnails
Contents