Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1882-01-15 / 3. szám

7.ik a községben illetékes mindazon szegények ellá­tásáról, kik magukat kö$segély nélkül fenntartani egyáltalában nem kép esek. A törvény ezen intézkedésével kapcsolatos összefüggésben van a kihágásokról szóló 1879, XL t ez. VI. fejezetének 66. §-ában loglalt azon rendelkezés, mely szerint „a ki hatósági engedély nélkül nyilvános helyen, vagy házról-házra koldul, vagy a ki tizenhat éven alóli gyermekeket biztat, vagy koldulni kQld, vagy e czélból másnak rendelke- zésére bocsát, nyolez napig terjedhető elzárással büntetend ő.‘ Ezen törvényes rendelkezéseken alapulnak törvényhatóságunk­nak a nyilvános koldulás tilalmáról s a községi szegények eltartó- sáról alkotott szabályrendelete, s a 74/1872. sz. a. alkotott szabály - rendeletének 21. §. h. pontjában a községi bírák elé szabott intéz­kedése is. , A községi szegények érdekében elrendelt ezen intézkedések pontos végrehajtását szigorban ellenőrizni pedig hivatalos kötelessé­gem miután a közigazgatás vezetéséért a felelősség súlya első sor­ban reám nehezedik és mert ezen felelősséget egész mértékben viselni kedves kötelességemnek is tekintem. A fent hivatkozott 1871. XVIII. t ez. 131. §-nak záradéka- ban kimondatik az is, hogy »minden község a szegények létszámáról s a szegényügyre vonatkozó intézkedé­seiről az iílető törvényhatóságnak minden év végé­vé 1 t üze t es j elen t é s t tes z.“ Ily körülmények között felhívom a község erdemes elöljárósá­gát, hogy a niost említett s a múlt 1881. évre vonatkozó tüzetes jelentést hozzám f. é. februárhó 8-ig illetékes szolgabirája utján minden bizonynyal terjessze be. Ezen tüzetes jelentésbe fölveendő a szegények létszáma, a község által segélyezett szegények névjegyzéke, továbbá részletes beírása annák' hogy a községi szegények segélyezésére fordított ösz- szeg a községi pénztárból, vagy a netán e czélra tett alapítvány, vagy hagyomány karnatjaihól esetleg bírságpénzekből fedeztetett-e ? és hogy az így segélyezett szegétíyek elhelyézese iránt történt-e in­tézkedés s ha igen, minő módozatok mellett? Fölveendő ezen je­lentésbe a segélyezésnek módozata is, vagyis, hogy az illetők minő időközökben és időnként mily összeggel segélyeztettek? Részletes kimutatás készítendő a szegények segélyezésére szolgáló tőkékről s arról, hogy ezen tőkék hol és minő módon gyümölosöztetnek ? Ezen tüzetes jelentés kapcsán, felelősség terhe mellett, határozott nyilat­kozatot várok arra nézve, hogy a segélyezett szegényeken kívül se­gélyezésre méltó több szegény a községben volt-e, vagy van-e? Akarom hinni, hogy a község érdemes elöljárósága a községi szegények segélyezésére nézve az országos törvény és törvényható­sági szabályrendelet által előírt ezen kötelességét a múlt 1881 év­ben is híven és pontosan teljesítette s hogy ebből folyóiag & tü­zetes jelentés elkészítése és beterjesztése megnyugtató eredményt fog igazolni. Veszprém, 1882. évi januárhó 8-áu 'Véghely De\sö, alispán. A helyben állomásozó 72-ik zászlóalj köztiszteletben álló pa­rancsnoka Molnár Kálmán őrnagy ur tegnapelőtt hagyta el váro­sunkat és Budapestre költözött, hol az első zászlóalj parancsnoksá­gát veszi át. Helyettese Kiözei Antal százados űr már ide érkezett. A „Pápai Lapok* utolsó számának „Nyiltterében“ hat vendég­lős a volt Ráth párt elnökségét arra kéri, hogy a párt költségeiről, illetőleg azok kifizetéséről gondoskodjék Polgár. Ajka, 1882. január 8-án. S z á, m. Ilona te m e t é s e. Ismét egy kedves halottal gazdagodott a föld. Egy tizennyolez éves, bájak- és kellemekbeu gazdag nő hunyta be szemeit örökre. Egy tizennyolez éves szív szűnt meg dobogni, szűnt meg élni! Egy tizennyolez éves szív; ki előtt mint Sziklay mondja: „uincs sem múlt, sem jelen, csak a jövő, mely oly messze terjed, hogy végnél- kiilinek látszik.* Ilyen ifjú, kedves halottja volt az ajka-csingervölgyi bánya-telepnek, Szám Ilona urkölgyben — A ki életének tavaszán az ifjúkor aranyidejében hagyta itt a szenvedések hazáját; a földet; akinek szive akkor szűnt meg dobogni, mikor életének legszebb éveit kezdette élni. — Mily bánat, mily néma bú fogja el az embernek szivét akkor, midőn ily kedves, iíju halottat lát kiterítve feküdni! Meghalni akkor, midőn az élet legszebb korát éljük, meghalni akkor, midőn mindenütt csak vigságot, örömet vél találni a reményekre jogosított szív: az kétségbeejtő gondolat! — Egy tizennyolez éves szívnek meghalni .... oh beh kár! Hiszen csak akkor kezd még élni; akkor van keble legjobban életvidorsággal megtelve; s akkor kezd az élet titkaiba — mely örömet és szenvedést rejt magában — beletekinteni. Szám Ilona temetése nagy részvét mellett ment végbe f. hó 6-án az ajka-csingervölgyi bányatelepen. A temetést jóval megelő­zőleg nagy számmal sereglettek össze a vidék minden részéből. — Egyhamar nem lát annyi népet a csmger-völgyi bányatelep, mint ekkor látott. A nagyszámú részvevők közt ott láttuk: Vizner bányaigazgató urat a bányatisztekkel; a vidék községeiből legtöbben voltak Ajkáról! ott voltak Gáthyné ő nagysága, Baur állomásfőnök nejével és Már­tonná kedves leányával, továbbá: Vincze Károly földbirtokos, Prsztyenszky Kálmán, postamester, Kollin jegyző úr fivérével, Szil­vágyi Károly tanító, Bódéról a Bóday család slb, 9 még ezen kívül számosán. A temetés 4 órakor vette kezdetét. A gyászszertartást Gebauer Izidor tosok-berendi cistercita rendbéli plébánus ur végezte. A meghalt koporsóján szebbnél szebb koszorúk voltak láthatók, melyeket tisztelői, barátai és szerettei raktak reá. A kiszenvedett kedyes halottat az egész vidék szerette és tisz­telte. Jó szíve, nemes és valódi emberszeretete által ismerőseinek tisztelésót kinyerte és kiérdemelte! — Társaságában töltött órákra mindig örömmel gondolhatunk vissza, mert egy igazi müveit nővel álltunk szemben. — Leánya volt Szám Lőrincz köztisztelet- és köz­szeretetben álló báuya-számtisztnek. Nyugodjék most már a kedves halott békében! L------s. VI DÉKÜNK. Pápa, január hó 11. A több mint egy év éta ismét összeolvadt zsidó hitközségben, most volt képviselőválasztás. Mig a chassidista (vakbuzgó zsidó) párt minden embere leszavazott, a haladópártiak közül alig szava­zott egynéhány tag. Pedig az utóbbiak legalább 3 annyian vannak, mint amazok. Természetes, hogy a ehassídisták névsora teljes dia­dalt aratott. Hogy nem mind a 80 megválasztott képviselő chassi­dista, az csak azért van, mert nincs ezen pártnak 80 híve, mert ha volna ennyi embere, úgy bizony egyetlen-egy más pártbelit sem választott volna a képviseletbe. így tehát kéuytelen volt sok ortho- doxpártbelit is megválasztani, mig a volt congressista tagok közül alig jutott a képviselő testületbe 5 vagy 6 ember. Hogy a szabad­elvűbb zsidók miért voltak teljes tétlenek, azt nem tudjuk; ha csak csekélyét tesznek és mozognak, akkor az övék a többség. Pe­dig a zsidó elemi iskola megérdemelte volna a csekély fáradságot, a jelenlegi kormányzat mellett nem javulhat, hanem vagy hanyatlik vagy terjed. Sok javítani való volna az iskolában, de oda nem az eddigi, henem más emberek valók, mert az eddigiek saját munká­jukat igen sikerültnek tartják. Színészeink a múlt héten 3 egymásutáni estén tartottak elő- aoást, mindig telt báz elíítt. A „Casino“ és „Lloyd* társulatok még e héten tartják meg alakuló gyűléseiket. Városunk országgyűlési képviselője Láng Lajos ur e héten pár napig Pápán tartózkodott. ha kapva-kapok az alkalmon, bogy valami „eredetiség* legyen a le­velemben. Eredeti, de nem uj. Ez ugyan paradoxonnak látszik, de mégis úgy vau; bizonyítja a népszínház újdonsága is. Régi dolog, hogy nappal a nap, éjjel a hold ragyog, hogy a napfénynél többet lát az ember, mint a holdfénynél, vagy épen sötétben — pedig az egész dolog e körül fordul meg - még is a „Nap és Hold* ope­retteben ez a körülmény „eredeti* módon van megmagyarázva. íme ez az operetté is pajkos részleteivel, frivol kétértelműségeivel egé­szen saisonszerű, s na kedves és finom zenéje meg nem vesztegette volna kárhoztató Ítéletemet, moist talán farsangi bolondságnak mon­danám, hauem úgy csak az operette-ek mértékével mérem. Anuyi igaz, hogy a népszínháznak mostanában nem volt ily érdekes darabja, s hízelgő zenéje, mulattató tulajdonságai, meg az­tán Pálmai Ilkának, Hegyi Arankának. Kassainak és Solymosinak szereplése tartós életet biztosítanak számára, ügylátszik, a közön­ség is elfelejtette a Ringsziuház okozta riadalmat, mert a négy első előadás zsúfolásig megtöltötte a házat. Különben — ott vannak az olajlámpák. A műcsarnokban is oly kirakat-féle van; bennem legalább az a Makart-fóle képformátum ilyen fogalmat keltett föl, mert hát ab­ban a hosszú keskeny keretben úgy tűnik föl az alak, mintha va­lami kirakatban volna oda állítva, ilyen életnagyságú női alak van fölállítva egymás mellett öt; „öt érzék.“ No ezt a kirakatot már nem mondhatni saisonszerűnek. ügy mondják, hogy a művésznek a természetet kell utánoznia, de eszményítve; Makartuál a természet egészen természetes. Le hát eleget írtak ezekről a lapok. Hát én írjak-e többet? Ne kívánja szerkesztő úr, már csak azon jó lelkek érdekében sem, akik véletlenül belegabalyodtak ebbe az üres csevegésbe; hanem hallgasson meg: fogadást tettem, hogy ezentúl, ha irok, valami tartalmasabb thémát szemelek ki, s erre nézvést folyton készletben tartott figyelemmel várom a jó szerencsét. Addig is hadd legyek híve Calamus, A tejtermelés és annak főbb kellékei. i. Hogy a tejtermelés okszerű, de különösen tiszta kezelés Mel­lett egyik legnagyobb és legfontosabb haszna a szarvasmarhának, és hogy piaczok, de különösei népesebb városok közelében majdnem egyedüli eszköze a szarvasmarha utáni jövedelem fokozásának, az ma már kétségbevonhatlan, s egyszerű elég bizonyítékát leli már azon egy körülményben is, hogy csak a saját helyi viszonyainkat véve, nemcsak székvárosunkban, de főleg annak környékén kisebb nagyobb mértékben, már ilyen sokan eléggé jól jövedelmező haszon mellett, sikeresen űzik a tejtermelést; miért is talán nem leend felesleges, ha ezen ma már mind inkább nagyobb lendületet nyert háztartási ipar- czikkről néhány szóval megemlékezünk, különös tekintettel lévén azon három főtényezőre, melyeket a tejtermelőnek szem elől téveszteni egyáltalán nem volna szabad; ilyenek 1-ször a tejtermelésre szánt szarvasmarhának a helyi viszonyok szoros figyelembe vételi megvá­lasztása. 2-szor annak mikénti gondozása, és takarmányozása, 3-szór a tej kezelése körüli eljárás. A tejtermelőnek egyik legfőbb feladata nagyon természetesen oda kell, hogy irányuljon, hogy nemcsak mentül nagyobb mennyi­ségben, de lehető legjobb minőségben is állítsa elő piaczra, egyáltalán eladásra szánt terményét, ami legelső sorban is a tejelésre szánt szarvasmarhának a helyi viszonyokhoz alkalmazott kellő megválasztá­sában ; különösen azonban annak okszerű s gondos takarmányozásával érhető el leginkább. A saját, de leginkább a bakonykörüli helyi viszonyainkat véve, hogy minő tejelő képességgel biró szarvasmarha megválasztásánál állapodjék meg a tejtermelő, vagy mely fajú tejelő szarvasmarhák vol­nának azok, melyek tejtermelésre a mi viszonyainkhoz képest a leg­jövedelmezőbben lennének leginkább felhasználhatók, tekintettel az egyes tejtermelők külömböző igensokoldalu igényei- és viszonyaira, de figyelemmel azon körülményre, is, hogy vidékünkön a tejtermeléssel legnagyobb részt a földmives osztály foglalkozik, a kiknél a íőtényező legelső sorban is az anyagi tehetség; határozott irányt mutatni, vagy tüzetesen egy kiváló nevezetesb fajú tejelő marhánál megállapodni, s azt határozottan ki is jelelni majdnem lehetetlen. Azonban helyi viszonyainkat véve a midőn kemény, s köves talajú vidékünk buja s elegendő tápdús, szarvasmarhának való legelő­vel egyáltalán nem, vagy csekély s kivételes mértékben rendelkezik, sőt e mellett a legelőre hajtott szarvasmarha majdnem elkerülbetlenül nemcsak a táplálék felvétele, de rendesen a viz hiány miatt is oly bosszú és fárasztó utal kénytelen megtenni, mely után nem annyira a táplálkozás, mint inkább különösen nyári meleg hónapokon át, a nyugalom után vágy, mely körülmények nemesebb és gyengébb ideg­zetű tejelőknél rendesen szűk fejelőséget, meddőséget, és minden esetben korai kimerültséget, és idő előtt) elpusztulást okoznak, lehe­tetlen, hogy ily elkerülhetetlen mostoha viszonyok »ellett a tejtermelő a tiszta magyar faj jelleggel biró szarvasmarhánál ne állapodjék meg, mint olyannál, mely erősebb testalkata, edzettebb izomzata, nagyobb kitartása, és kevesbbé kényes természeténél fogva, mindazon elkerül- hetlen mostoha viszontagságoknak ieginkább képes ellent áll», mint egy más nemesebb fajú, de míudeu esetben gyengébb szervezőit«! biró, és több igényeket igénylő tejelő szarvasmarha. Sokan a tejtermelők közül, de különösen azok, kik kedvezőbb anyagi körülményeiknél fogva a külsőségnek is áldozhatnak, a magyar faj-tehenek fölé kttlömbféle nemesebb fajtájú tejelőket, mint előnyö­sebbeket helyeznek, legtőbbnyire ugyanazon egy okból, hogy a neme­sebb fajtájú tehenek általában bővebb tejelők lévén, igy nagyobb hasz­not is nyújtanak, ha veszszük csupán a mennyiséget, az igaz, hogy mutatkozik a többlet után némi haszon, de ez csak látszólagos, mert mig a külömbféle nemesebb fajták után nagyobb mennyiségben nyert tej sokkal ritkább, vízenyősebb, s kevesebb vaj tartalommal is bir, addig a magyar laju fejős tehenektől nyert tej habár esetleg kevesebb is, de minden esetben tömöttebb, izesebb, zsírosabb és kevesbbé vize­nyős lévén, nagyobb vaj tartalommal is bir, igy nagyon természetesen értékesebb is, de ha továbbá ezek ellenében elgondoljuk, hogy a neme­sebb fajtájú tehenek sikeres használhatóságára liiulhatlanul megkí­vánt közeli tápdús buja legelőkkel, és ehez hasonló egyéb nemesebb takarmányfélékkel, mostoha helyi viszonyainknál fogva egyáltalán nem rendelkezünk, de ilyent nagyobb, és minden esetre hasznot nem hajtó költség mellett is, alig termelhetnénk; minden más nemesebb fajtájú szarvasmarhát határozottan mellőznünk, és saját helyi viszonyainknak megfelelőig az okszerű és sikeres tejtermelésre egyedül csakis a magyar faj jellegével biró teheneket kell használnunk. Nagy Iván. HÍREINK. Tudomásul. — A szeptemberi megyei közgyűlésen Véghely Dezső alispán ur indítványára a megye jegyzőkönyvileg fejezte ki megboldogult Molnár Aladár elhunyta fölötti részvétét és ugyancsak az ő indítványára elhatározta, hogy Molnár Aladár síremlékére gyűjtést rendez, melylyel az alispánt bízta meg. Az alispán ur a mostani szorult viszonyokat véve tekintetbe a gyűjtést későbbi időre halasztja, de szélesebb alapokra fektetve, hogy azon kegyeletnek is megtelelő síremlék állíttassák, a melylyel a megboldogult szülei iránt viseltetett. Hymen. — Auerhammer Ferencz, devecseri földbirtokos, jan. hó 25-én tartja esküvőjét Nagy József kataszteri hivatalnok leányá­val Beankával Devecserben. Boldogságot! Eljegyzés. — Keresztes József, jóhirfl fiatal kereskedő a na­pokban jegyezte el városunk egyik legszebb leányát Kreutzer Anna kisasszonyt. — Weisz Ödön Székesfehérvárról a múlt hetekben je­gyezte el a városunkban működő kisdedóvónőt, Berger Lina kisasz- szonyt. Boldgdságot! Gyászliir. — Németh Lajos, Szolgabírói Írnok Veszprémben múlt csütörtökön reggel rövid szenvedés után életének 58-ik évé­ben elhalt. Temetése pénteken délután volt. Nyugodjék békében! Hoszter bűnügye. — Gyilkossággal vádolt Hoszter Fülöp, bűnügyében a vizsgálat befejeztetvén a kir. ügyészség részéről a perbefogatási indítvány már megtétetett s az ügy Karácson János kir. törv. bírónak, mint előadónak osztatott ki. A vád alá helyezés tárgyában valószínűleg a napokban fog határozat hozatni s amennyi­ben vádlott vád alá helyeztetnék s ezen határozat ellen vádlott nem ÍÖlebbezne, a végtárgyalás körülbelül 4—5 hét múlva meg fog tar­tatni A végtárgyaláson a büntető tanács valószínűleg következően lesz alakítva: elnök Vlachovics Lázár kir. törv. bíró, bírák: Vargha Lajos kir. törv. bíró, Karácson János kir. törv. biró, jegyzők: dr, Levatich Kálmán és Mezriczky Károly kir. törv. jegyzők. Hoszter áldozatainak. — Lapunk minapi felhívására a vár­palotai két szerencsétlen leány részére Kopácsy József ő méltósága 10 frt, szerkesztőségünk 2 frt, egy paksi névtelen 2 frt, Ba(cp Hóra kisasszony 1 frt, őzv. Bősze Istvánná §Q kr. adott, összesen 15 frt 50 krt, mely összeget tegnap elküldtük a várpalotai községi bíróhoz és egyszersmind köszönetét mondunk a kegyes adakozóknak, „A várpalotai rablógyilkosok“ czimű sziumfl. mint tisz­telt olvasóink már általunk értesültek, január ?-én betiltatott és igy akkor színre nem került. Tökéletesen helyeselhetjük első sorban is a rendőrkapitány intézkedését, ki legelső tiltotta be a színmüvet. Hogy a városi tanács közvetlen az előadás előtt erősítette meg a kapitány letiltását, annak az az oka, hogy a szinigazgatóság feleb- bezte á kapitányi tilalmat és igy került az ügy az előadás napján délután 4 óra felé hivatalosan a városi tanács elé, mely nyomban össze is ült és határozott, de már akkor a szinlapok széthordva, a jegyek mind elkelve voltak és innen keletkezett az a felháborodás, mely a színházba gyűlt helyi és vidéki közönségben volt tapasztat­ható. Részünkről helytelenítjük ily darabnak ép városunkban való szinrehozágát; a színművészet lealacsonyítását látjuk ebben, mert élő családok, élő személyek saját nevükön kerülnek a színpadra, ami a nemesebb érzést fellázítja, A minisztérium a napokban kerté fej az egész ügyre vonatkozó iratokat. Tegnap szombaton egy hasonló, de legalább burkolt nevű személyekkel működő történ““ gZxnrnü .Fülöp a várkastélyt rablógyilkos“ adatott elő. Két rósz közül leg­alább a kisebb. Névtelen adakozó. — Paksról egy nemesszívű névtelentől a helybeli nőegylet javára 2 irtot, a szeretetház javára 1 frtot vet­tünk. Mindkét helyre átszolgáltattuk tegnap az összeget és mindkét helyről köszönetét vettünk a névtelen részére. Miniszteri köszönet. — Supka Márton devecseri plebanus a devecseri rom. kath- népiskola javára 500 frlos alapítványt tevén: a vallás- és közoktatásügyi m. k. miniszter nevezettnek ezen haza­fias buzgalmu áldozatkészségéért elismerő köszönetét nyilvánította. A nöegylettöl. — Nagyméltóságu Báró Fiáth Ferencz Vesz- prémmegye főispánja 235. szám alatt, az újévi üdvözletek megvál­tására és az e czimen befolyandó összegnek veszprémi jótékony nő- egylet nemes emberbaráti czéljaira adományozására hívta fel a megye közönségét. E czimen ez ideig befolytak a következő ado­mányok: 1. sz. iv. Nagymélt. Kovács Zsigmond megyés püspök úr 100 frt. 2. sz. ív. Tek. Véghely Dezső alispán úr ívén: Nagymélt. B. Fiáth Ferencz 10 frt. Véghely Dezső 2 frt. Kolossváry József 1 frt. Kenessey Károly 1 frt. Kőrössy Antai 1 frt. Paal Dénes 1 frt. Dr. Purgly Sándor 1 frt. Ács Rudolf 1 frt. Peczek Gyula 1 frt. Dr. Bezerédj Viktor 1 frt. Stáhly György 1 frt. 4 sz. ív. Vlachovics L. 2 frt. Valaki 20 kr. Valaki 20 kr. Horváth Kálmán 1 frt N. N. 50 kr. M. M. 50 kr. Vargha 50 kr. Simor János 1 frt. Hankóczv S. 1 frt. Proder József 50 kr. Dr. Levatich Kálmán 1 frt. Hencz Ödön 1 fit Boor József 20 kr. Viz János 20 kr. Lovaghy Sándor 1 frt. N. N. 20 kr. Fleischmann 10 kr. Auer 10 kr. 8 sz. ív, Nagvsáo«-; Supka Jeromos úr ívén: Nagys- Supka Jeromos 10 frt. N. N. f frt 11 sz. ív. Tek. Tóth Dániel szolgabiró úr ívén: Kovátsi iegvzŐ an kr. Hork Károly 30 kr. Horváth Ernő 30 kr, Kiss Péter jegvző 30 kr. 15 sz. ív. Tekintetes Dunszt Ferencz úr ívén: Buuszt vlremn 2 frt. Soós Lajos 50 kr. Vikár Lajos 1 frt. Zsolnay 40 kr Fei*»s Antal 40 kr. Orbán Pál 20 kr. Kiss István 50 kr. - A vesznrétni jótékony nóegylet elódázhatlan kötelességének ismeri ezen alkalom­mal 0 nagy méltóságának báró Fiáth Ferencz főispán úrnak mint a számos szegény felsegétésére elegendő összeget eredményezett ada­ídílhh la0IaJáS',ÚF 8ZmteD ? egyes ke^es adakozóknak leg- hálásabb köszönetét kifejezni. - A veszprémi jótékony nőegyletnll szegény gyermekek ruházására adakoztak Glatz Ignáczné és Kade ­úrnSk egy*eg)'frtoti mei?ért w «SS: Pályázati hirdetmény. - 142. sz. Közzététel, miszerint a Veszprémvárosi kórházban a főorvosi állomás üresedésbe jött, ezen állomásra tehát az 1876. évi XIV. t. ez. §-a alapján nyilvános pá- lyázat hirdettetik. Felhivatnak mindazon orvostudor urak, kik ezen áüomást, megyei 400 forint évi fizetés van egybekötve, elnyerni óhajtják, hogy oklevelekkel igazolandó pályázati folyamodványukat hivatalomhoz f. 1882. évi januárhó 31-ik napjáig nyújtsák be, mert a később beerkezo pályázatok nem fogadtatnak el. Veszprém, 1882. jauuar 9. Dunszt Ferenci, polgármester. , . - T FolP5 évi januáróé 12-én délelőtt 10—11 óra Közt l.iíáth Iván veszprémi püspöki kormányzó ur lakásáról egy keregeto, magát Yolhauber József szatmármegyei lázári község­ül«™ ^ ^fw1* tüzkárosult tanítónak való egyén, kinek ternrete alacsony, testalkata vézna, kora 25 éves, arcza és haja barnás, sze-

Next

/
Thumbnails
Contents