Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1881-04-10 / 16. szám
VXl. évfolyam. 1881« 16-ik izám. Veszju’éui, április ÍO. JL Megjeleli e lap a „HIVATALOS ÉRTESÍTQ“-vel együtt minden vasárnap reggel. Rendkívüli esetekben külön lap adatik ki. — Előfizetési ár mindkét lapra : negyedévre 1 írt 50 kr.; félévre 3 frt; egész évre 6 frt. Egyes példányok ára J 5 kr. Hirdetések dija: egy hasábos petitsor tere 6 kr.; nyilttérben 20 kr. ; minden beigtatásért külön 30 kr. állami bélyegilleték fizetendő. Kiadóhivatal: Kiansz A. könyvkereskedése Veszprémben. Ide küldendő minden előfizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió. T •HL Magánvitáknak S személyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha valódiságuk iránt bizonyíték szereztetett be. — Bénnentetlen, vagy német ezim- zetü leveleket a szerkesztőség nem fogad el. A szerkesztőségi iroda : Horgos-utcza 105. sz. a. - Ide ezimzendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. X közgazdasági-, társadalmi-, helyi- s altalános érdekli megyei hivatalos heti közlöny. Terv, a Balaton szabályozásához. A szabályozás alapelve és feltétlen első kelléke gyanánt kimondandó, bogy a Balaton víztükre jövőben bármi áron és minden eszközökkel lehetőségig egyenletes magasságban feuntar- tassék. Mellékes, de méltányos óhajtás gyanánt elfogadható, bogy a Siócsatorna is olyképeu szabályoztassék, hogy hajózási és öntözési czélokra használható legyen. Azonban a Balaton víztükrét egyenlő magasságban megtartani csak úgy lehet, ha szárazság idején semmi vizet sem eresztünk el, nedves időjárás alkalmával pedig minden mellékes tekintet nélkül az egész felesleget lecsapoljuk; következik ismét, hogy a Siócsatorna, ha jelen mivoltában meg- hagyatik, szárazság idején nem lesz hajózható, nedves időben pedig ki fog önteni. Ez szokott más, még a legjobban szabályozott vizeknél is megtörténni ; tehát nem oly égbekiáltó szerencsétlenség, vagy igazságtalanság lesz, lia a Siónál is megtörténik. Mindamellett a létező jogi viszonyok szerint az a kérdés merül fel, miféle jogi összefüggés van a Balaton és annak lefolyó vize a Sió közt ? Ha a Balatonvidéki érdekeltségnek joga van a Sió zsilipjét tetszése szerint megnyitni vagy elzárni, akkor a Sió további szabályozása más érdekelt felek gondja, ha ellenben valamiféle szerződés vagy törvény által a Balatonvidéki érdekeltség kezei meg vannak kötve, akkor a Siót is jó lesz a Balatonvidéki érdeklett A „VESZPRÉM“ TÁRCZAJA. Epigrammák. Megfagyott francziák. Nyugszanak a hősök, szemeik jégálmot alusznak, — Nyugszanak a zord hon durva göröngye alatt, Jő az idő, tán itt is van már, a mikor égi Szellemük áltál tör Russzia szörnyű jegén. Föl kel a megdermedt hős vér a muszka fiatban, Nem töri meg többé őket az éjszaki vész ! Szibéria. Hősfiakat soha még nem nemze Szibéria, mégis Mennyi ezer hős nyög jégborította rögén! — Divat. Zsarnokilag rontott minden honit a divat össze, Külhoni már minden : szó, ruha, étel, ital. Mért nem volua helyes, hogy minden külhoni immái Hisz már önmaga is külhoni a magyar itt! Tanács. Ritka magyar könyv az, mely két kiadásnak örülne, özpanasz ez, úgy kell, mért hanyag a kiadó ? Adja ki két-három nyelvei! müvét, hiszen el kel S oly magyar is veszi majd, a ki nem ért magyarul!! Kettős baj. Jancsi megunta magát, nős lett, van szép felesége ; Most féltékenység gyötri halálra szegényt! — feleknek saját költségükön úgy sza- I bályozni, hogy az a Balatonszabályo- I zásnak örökös akadálya ne legyen. Hogy a Sió ki ne öntsön és mégis elvezesse a Balaton felesleges vizét, arra egyetlen eszköz a csatorna bővítése ott, hol szűknek mutatkozik, vagy töltésekkel szegélyzése ott hol kiönteni akar, hogy pedig a csatorna szá- | razság idején is hajózható legyen, ismét egyetlen eszköz, szekrényes zsilipek készítése, melyek által a viz esését tetszés szerint leszállítani le- I betvén, kieszközölhető, hogy a csatorna szárazság idején, nem ugyan mint folyó, hanem mint álló viz, igen kevés balatoni viz felhasználása mellett is rendes állásban fentartassék, sőt öntözési czélokra is használható legyen. Más okszerű módja annak, hogy a Balaton is és a Sió is minden idő- i ben szabályos vízállásra kényszerít- ' tessék nincs és nem is lehet; az eddigi szabályozási kísérletnek, miután 18 év óta semmi eredményre sem vezetett, további folytatása egészen hiába való dolog. így csak a Siót lehet szabályozni, de nem a Balatont, és az ily szabályozás a Siónak is igen keveset használ. A Sió bővítése és töltésezése, de főképen a szekrényes zsilipek igaz sok költséget okoznak, de az öntözés és hajózás viszont jövedelmeket is biztosít miáltal a befektetett tőke még akkor is kifizetné magát, lia a fő czél nem a Balaton vidékének ármentesítése és okszerű mezőgazdászat és vizi közlekedés számára való megnyerése lenne. * Iszák. Mondják : „a bor erőt ad az észnek, szellemi lánguak : Látom, azért nem bir sokszor eszével Iszák.“ _ Lu dtollLúd ! Mindig gágogsz, élted gágogva bevégzed : Tollad holtod után átveszi e szerepet. Most ércztoll váltá fel tolladat oh lúd! Ez még vért is ereszt, gágog is őseiként! Bábel tornya. Napkeleten magasult a Babel tornya föl égig; Építői között támada visszavonás. Napkeleten laktunk, onnan jöttünk ki nyugatra, Eljött alkonyig — a bábeli visszavonás. Kisértet. Mondjak: éjfélkor kisértet ijeszti az embert; Nappal több is ijeszt, meg ne ijedj, de vigyázz. Csillagász. Mint mindentudó, Csillagdy uram kitalálja A nap s hold fogytát, távol az égív alatt.... Mig ifjak lesik elmentét, nem sejti, hogy otthon Hölgye szerelmének holdszerü fogyta vagyon!-----Sz űcs Dániel. E nagy érdekű sorokat, a lapunk előző számában foglalt balatonügyi czikkre mintegy válaszolóig, oly kiváló szakértő' egyéntó'l vettük, ki főfeladatául tűzte ki a Balaton okszerű szabályoztatását s a Siónak ezzel kapcsolatos rendeztetését. Czikkiró mellékelt soraiban tudatja velünk, hogy ily terv már a jan. 26-iki siófoki értekezletet megelőzőleg mutattatott be a balatonvidéki érdekeltségnek, — de érdemleges vita alá, mint a többi tervek átalán — ez sem került. Az ebben körülirt javaslatok nemcsak észszerüek, nemcsak szükségesek, de mi fő — kivihetők is. Egy lehet a megjegyzésünk reájuk, s ez az, hogy mi a Balatonszabályozás kérdése eldöntésére sem az u. n. balatonvidéki érdekeltséget, sem a kormánybiztosságot, mint egyedeket nem tarthatjuk illetékeseknek, mert a Balaton a Sióvidékkel örökös érdekközösségben lévén, a Balatonszabályozást s a Sió rendezését egyszerre kellene keresztül vinni s erre csakis a Balatonvidék s a Sióparti érdekeltségek együtthatólag lehetnek illetékesek. Kormánybiztosi vagy megyei utón ezt a kérdést el lehet odázni, lehet húzni vonni, úti figurae docent; de rendezni csak ez a két érdekeltség egyetértése, áldozatkészsége fogja. S ma, midőn a Balatonügy állása hivatalosan is „tarthatlannak* deklaráltatok midőn káraival miudsúlyosb csapásokat mér négy megye partjaira s az előző értekezletek meddők maradtak, jó lesz végre felhagyni a szomszédságos, akadékoskodó, kicsinyeskedő féltékenykedéssel s a gyakorlatiasság terére lépni. Örvendünk, hogy lapunk az ez irányban megindult discussióknak — im megnyilt. S\erkes\tő. AZ INVALIDUS. (Rajz.) Halasi Aladártól. Egy csatakép függött a képtár egyik tágas termében. Győztes seregek diadalittas alakjai valának láthatók e festményen, a mint magasra emelt zászlóval törtek előre a füst- fellegben és golyózáporban, melyet egy visszavonuló csapat sortüze küldött reájuk; kissé távolabb a küzdőktől vértől pirosló folyam hömpölygeti sűrűn a holtakat, itt-ott egy fej és felbukott kar úszott, vagy még egy élő küzdött a hullámokkal, lehányva terhét, hogy könnyebben juthasson partra; másutt pedig egy a küzdésben kimerült vizbefuló végső vergődése vala látható. A visszavonuló sereg egy része még megkísérti utoljára a küzdelmet a reménytvesztettek végső kétségbeesésével, más része bomlott futásban keres menedéket a győzőknek irtó tekéit okádó ágyúi elől. A barcz szabadon eresztett vérebei pusztítva száguldanak; mindenütt az enyészet és öldöklés angyala e festményen ___ Kü nn, a már alkonyaira szálló napot eltakarta a viharra sűrűsödő felhők homálya. A képtár tágas termeit a kellő világosság hiánya miatt csakhamar elhagyta a látogatók serege, a növekvő félhomály pedig a még hátramaradt egy-két buzgóbb mübarátot is kiűzte. Oly jól illet e kétes világosság egy vérpadot ábrázoló festményhez, egy szerzetes koponyájához vagy a földről távozni akaró s Luciferrel elégedetlen Ádám arczához, kit visszautasít a föld szelleme s mintha a növekvő A ves{prémmegyei veszprémi mészáros ipartársulat emlékirata. A veszprémmegyei veszprémi mészáros ipartársulat jelen emlékirata által röviden kíván szólni az 1872. VIII. t. czikknek a mészáros iparra vonatkozó hiányairól, — röviden elősorolni az ipartársulat sérelmeit — és röviden kifejteni nézetét arra nézve miként kívánna a törvényhozás utján orvoslást szerezni. Az 1872. VIII. t. ez. 5-ik §-a a szabad iparok között néhány iparágot korlátok közé szorít, s a szükséghez képest kötelező szabályok hozatalára utasít — azért, mert közbiztonsági, közerkölcsiségi, közegészségi és más közérdekű szempontokból hatósági felügyelet alá tartozik. Ezen §-ban elősorolt iparágak közül ki van hagyva a mészáros ipar gyakorlása, — holott az ott elősoroltak közé legelső sorban a mészáros ipart kellett volna felvenni, mind közbiztonsági mind közerkölcsiségi, — és leginkább közegószségi szempontokból. Ha az előző éveket mellőzve, csupán az 1872. VIII. t. ez. életbe léptetése óta lefolyt néhány évet vesszük vizsgálat alá, — s betekintünk a büutető bíróságok iktató- könyveibe-, irattáraiba-, megfogunk győződni arról, hogy a közbiztonság elleni vétkek nagy része a lopott marhákkal elkövetett bűnök elpártolásából származik, — meg fogunk győződni arról, hogy a bűnök elpalástolását nem azok követik el, kik a társulás által egy erkölcsi testülethez csatlakoztak, s büszkén vallják magukat annak tagjaiul, — de elkövetik azok kik semmiféle társulatot nem ismernek, kiket senki nem korlátoz, — elkövetik azok kik majd itt, majd ott ütik fel sátorfájukat, ide oda vándorlásukkal a kellő törvényszerű ellenőrzést kikerülik, kijátszák, és midőn az elkövetett bűn felfedeztetik azok nem mint az ipar korlátain kívül állók, nem mint az ipartársulatot nem ismerő iparosok, de egyenesen mint a mészáros iparhoz tartozók vétetnek számba, s mint ilyenek, mint mészárosok szerepeltetnek végig a büntárgyalási eljárásokon. A közbiztonság elleni kihágásokat tehát nem azok követik el, kik az ipartársulat kefélhomály érthetőbbé tette volna Neró vérszomjas ábrázatát, ki oly nyugodtan sétál a felgyújtott Kóma üszkein. A képtár mély csendjét csak az invalidus falábának egyhangú szomorú kattogása törte meg — utóbb az is elhangzott. Egy csatakép előtt állott meg, mely a közelmúltból, egy szerencsétlen kimenetelű hadjáratunknak végzetes jelenetét állítja szemeink elé — e háborúban lett ő is nyomorékká. Ott áll némán, mintha lesülyedt boldogsága romjain állana, hosszan-bosszan merülve el a csatakép szemléletébe; emlékei mint varázsütésre odahagyták mély sirjokat. Körüllebegték s vitték szárnyaikon ama térekre, hol patakként omlott az ő és baj társai vére, hol nem kérd, nem vár a pusztulás angyala s minden pillanat ezer halált hoz.... Az utczáról egy kintorna valami büszke harczi induló kopott hangjait küldte fel a terembe. A felindulás egy neme setétíté el vonásait, szemeiből időnként vad fénysugár lövelt, lé- lekzetét visszafojtá s ajkait nehány elmormolt szó hozta mozgásba, mintha csak magával folytatott párbeszédre adna választ. A szegény invalidus, mintha hallotta volna még a haldoklók és sebesültek nyöszörgését, a vert hadat űző győztes seregek diadalzaját s a visszavonulásra hivó trombiták félelmes harsogását. Hosszan bánatosan révedezett tekintete a vert sereg holttestei között, kik bajtársai voltak s most már ott nyugosznak a domb oldalán ásott közös sírban vagy a mély folyam iszapjában. Itt lettem én is nyomorékká, itt szakítá el a golyó lábamat
