Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1881-03-27 / 14. szám
E növénynek magvát Margit-szigeti fő- ! kertész Magyar Györgytől nyertem s azt már öt éve, hogy művelem. Az első évben miként a szigeten láttam, én is csak mint | lengő disz művet vetettem el, négy év óta azonban azt már mint gazdasági növényt tenyésztem. Hogy e növény gyök által is könnyen j szaporítható, hogy a hazánkban is hasznos a a jól diszlő sorghum családhoz tartozik,*) hogy évelő, s telünket s égaljunk szélsőségeit is jól kiállja: ezek voltak azon fontos érvek, melyek e növénynyel hosszabb kísérletre bátorítottak s ezek alapján ma azon gondolatra jogosítnak, hogy e növény, mint a silányabb homoktalajon is jól dis\lo s gazdag takarmány termést szolgáltató, állattenyésztésünk emelése körül, kivált a homokos és szikes talajú gazdaságokban korszakot fog alkotni, j E növény a száraz lapályt, napot, me- i leget kedveli, s nagy szárazsággal daczolni í képes.**) Kedvelt talaja inkább a lazább, homokvegyületü s homoktalaj, mint a túl- nehéz, agyagos talaj, s hazánkban jól diszlik az elég meszet, kálit, s nátront tartalmazó futó homokon és sziken is. Vetés ideje tavaszkor az árpa és zab után, azaz márcziu8tól ápril vége feléig, mert e növény kemény magja, mint melegebb életű növény újabbi tapasztalás szerint, aránylag későn csirzó, mintegy 3—4 hétig is az idő- j járáshoz képest a földben marad. A késő tavaszi fagyok e növény levél j hegyeit egy kissé lepörkölik, azonban lénye- : ges változás nélkül. A vetés távolsága egy kis arasznyi, mig a földbe helyezésére főleg laza homokban majd 2 hüvelyknyi takarót igényel, i Egy csomag 3 láb magas s jó illatu mustra szénát a növényből át adtam az orsz gazd. egyesület köztelkén Mórotz István titkár úrnak azon czélból, hogy azt a gazdasági múzeumban minden érdeklődő megtekinthesse. A gyümölcsfa-tenyésztésről. (A megyei tanítói kar figyelmébe.) Berendezésénél osszuk fel táblákra, ha j szükséges, forgassuk fel földjét 6 vagy 8 de. i méternyire, különítsük el a magvető helyet, a nevelő iskolát, hol a nem nemesítésre még alkalmatlan vagy magas derekú vadonezok neveltetnek s végre különtáblákban helyezzük el a nemesített csemetéket. Ezen három részét a faiskolának igen kis helyiségben is külön- külön kezelhetjük. Az elvetendő magvakra nézve meg kell jegyeznünk, hogy azok érett és jól kifejlettek legyenek. Színére nézve az almáé piros-barna, a körtéé fekete, a csontároké pedig ne sáp- padt, hanem sötét-piros legyen, héjuk pedig ne puha, hanem csontkeméuvségü legyen A magvakat az elvetésig gondosan kell tartogatni, ugyanis a csontárokat földbe réte- gezve az almásokat pedig vászon zsákocskában fölfüggesztvén, nem pedig mint sokan tesznek, a napra száradni tenni; ez által elveszti csírázó erejét. A magvetés ideje rendesen november hónap, mit egyes ágyakba szórva vagy sorba vethetünk, csak vigyázzunk, hogy sűrűén ne vessük. Ha ágyakba vetjük, kis vas gerelyével bekapáljuk a magvakat s fölül egy keveset megnyomjuk a földet egy deszkával vagy a gereblye hátával, ha pedig sorba vetjük, úgy minden ágyba huzunk három barázdát, úgy hogy ezek egymástól körülbelül 3—4 deciméternyi távol legyenek, mélységük pedig öt ctméter, s ebbe vetjük a magvakat, reá porhanyó földet huzuuk 3 ct. méter vastagon. Tavaszkor, ha szárazság van, magától értetik, hogy öntözgetnüuk kell a csirában levő magvakat, valamint nyáron át is. Hogy gyomlálni s a sorban levőket kapálgatui is szükséges, az magától értetik. Ily módon kell elvetni a magvakat a mondola, dió, mogyoró s gesztenye kivételével, mert ezeket mindjárt eldugdozásukkor úgy helyezzük el, hogy a három — négy évet azon helyen kitöltvén, elérhette a kellő magasságot a kiültetésre, azért ezeket külön táblában dug- dozzuk el, hegyes részüket tolva a földbe; a soroknak 6 de. méter szélességre kell egymástól lenni, a magvak pedig 2 de. méter távolságra essenek, még pedig azért, mert igen sokszor megesik, hogy egér, a kikeléskor hangya, lótetü vagy más kártékony állat tönkre teszik a magvasat, tehát ezek beszámításával is maradjon elég csemeténk. *) A tapasztalás mutatja, hogy minél nemesebb, czukortartalomra gazdagabb, s táplálóbb valamely borsó vagy paszal féle, annak hüvelye zölden Vagy szárítva, annál törékenyebb, porhanyóbb, mig ellenben a közönséges kifejteni való hüvelyes növénynek hüvelyei oly szivósak és rágósak mint a bőr. — Amott a fanret emitt több a mely, a mint tadjuk nehezebben emészthető'.. **) Hogy a Sorghum családba tartozó növények általában mily szívós természettel birnak a szárazsággal szemben, mutatja az is, hogy midó’n honunkban fájdalom igen gyakran a tengeri országszerte a tartós nyári szárazság miatt elsül, a közéje vettetni szokott apró czirók minden évben megérleli magát; pedig ez csak egy éves növény s nincsenek mint a bemutatott Sorghum halapensé növénynek lehatoló ás elágazó gyökindái, melyeknél fogva az a szárazsággal is daczolni képes. Következő őszszel a magonezokat mind ki keli vennünk helyükről, részint mert igy sűrűén vannak, de mi fő, hogy karé gyökereiktől megszabadulva, oldal gyökereiket fejleszthessék; főiszedéskor tehát meg fogjuk válogatni s azokat, melyek alkalmasak a nemesítés alá külön vermeljük el tavaszra, a nemesítésre még alkalmatlanokat vagy a leendő magas törzsű alanyoknak szánt vadonezok :u pedig a már előbb említett nevelő iskolába ültetjük oly távolságban, mint a diónál mondatott, megjegyezvén, hogy karó gyökereiket 10—15 ct. méter hosszaságra hagyjuk meg csak, ezáltal oldal gyökereiket fogják fejleszteni, földfölötti részöket — gesztjöket — pedig csak a következő tavaszkor metszük el szintén ily hosszuságuakra s gondosan ápol- gatjuk, mig ezek is el nem érték a tetszésünk szerénti nagyságot a nemesítés alá. Említenem sem kell, hogy a kiszedett magonezok helyét újból elvetjük még azon őszszel. Ezek lennének röviden felsorolandók a magvetésről; sokat lehetne ugyan még erről írnom v. mondanom, mit azonban a tér szűk volta meg nem engedvén, csak a főbb teendőket említettem meg. Az „Anker* élet- és járadék biztosító társaságnál 1881-edik évi február hóban be- nyujtatott összesen 576 bevallás 1,212,548 frt biztosítandó összeggel, és pedig: 364 bevallás 767,769 írttal halálesetre, és 212 bevallás 444,789 írttal óletesetre. Kiállítva lön 332 kötvény 627,350 frttal halálesetre, és 213 kötvény 462,869 frttal életesetre; összesen tehát 545 kötvény 1,090,219 frttal. A havi bevétel volt 120,419 frt haláleseti dij, és 110,610 frt betételekben, összesen 231,029 frt. Halálesetekért kifizettetett 50,387 Irt. Ez évben benyujtatott 1031 bevallás: 2,144769 frttal, és kiállíttatott 953 kötvény: 1,841,848 frttal, ugyanezen időben bevétetett 521,946 frt; — halálesetekért pedig kifizettetett: 112,815 forint. A társaság működése kezdetétől fogva halálesetekért kifizetett 9,938,940 frt, és az 1871/81-ik túlélési társulás (Associatio) eredménye 15,702,990 frt volt. KÖZLEKEDÉS. A vonat indái Veszprémből: Székesfehérvárra (vegyes vonat) 9 óra 7 perc* reggel. Budapestre (személy vonat) 4 óra 50 perez délután. Kls-Czell, Szombathely felé (v. v.) 4 óra 59 perez d. u Ugyanoda (személy vonat) 10 óra 47 perez reggel. Érkezik Veszprémbe: Székesfehérvárról (vegyes v.) 4 óra 39 perez délután. Budapestről (személy vonat) 10 óra 42 perez reggel. Kis-Czefl, Szombathelyről (v. v.) 8 óra 52 perez reggel. Ugyanonnan (személy vonat) 4 óra 46 perez délután. Budapestre érkezik: Az innen reggel ind. vegyes v. 4 óra 58 perez délután. A délután induló személy vonat 8 óra 47 perez este. Indul Budapestről: Veszprém felé (személy vonat) 7 óra 10 perez reggel. Székesfehérvárig (vegyes v.) II óra — perez reggel. ÜZENETEINK. Almán Bruno. Egyikét javítva ki lehet adui* H. J. A költemény nem üti meg a mértéket. N.-VáZ80ny. Utánna nézünk s kivánata szerint I intézkedünk. A St. elleni lottoiigy legközelebb nyerend befejezést. Beküldőket addig is türelemre kérjük. „Váozi Közlöny“ „Arad s vidéke“ t. szerk. A I cserelapok pantos küldése iránt kérjük szives intézkedésüket. E betegség a gyomornak kisebb rendetlenségeivel kezdődik, de ha elhanyagoUatik, megtámadja as égést testet, igy a vesét, a mdjt, különösen az egész emésztési rendszeri, nyomorulttá tesz, s csak a halál szabadít meg ezen bajtál. A betegséget a béteg maga gyakran nem érti, de ha magái kérdezi, képes lesz meghatározni hol és minő baja van. Kérdés: Fan-e fájdalmam, étkezés után érzek-e nyomást és a lehelésnél szorongatást ? Sötét kedélyű vagyok-e, kísérne szédüléssel t Sárgás színezetűek-e a szemek? Nincs-e födve a fölkelésnél a nyelv, orok s a fogak vastag nyákkal, kísérve a száj rósz izével? Érzek-e fájdalmat az oldalban, vagy a hátgerincz- ben ? Nincs-e a jobb oldalban oly érzés, mintha a máj nagyobbodnék ? Ha egyenesen állok, nem lep-e meg bá. gyadtság vagy szédülés? A viselet gyengén vagy erősen van-e színezve, ülepedéssel összekötve, mely az edényben rövid idő múlva meglátszik ? Étkezés után nincs-e összekötve az emésztés a has felfuvásával, nem okoz-e szeleket és puffogatást ? Nem jelentkezik-e gyakran erős szívdobogás ? Ezen különböző jelek nem mutatkoznak egyszerre, de egyesek egy ideig kínozzák a beteget és igen súlyos betegség hírnökei. Ha e betegség hosszabb időn át tekintetbe nem vétetnék, száraz köhögést okoz, kisérve hánytatási kényszertől. Későbben piszkos, barna színezetű bőrt okoz, a lábak és kezek hideg verítékkel borítvák. A mint a máj és a vesék lassankint mindinkább megbetegednek, rheumai fájdalmak jelentkeznek és a rendes gyógyítási mód hasztalannak mutatkozik ezen kínos betegség ellen. Igen fontos, hogy e betegség gyorsan és pontosan gyógyítlassék, mindjárt keletkezésekor, mi egy kevés gyógyszer által elérhető, mely a valódi szernek tekintendő az egész betegség elhárítására, az étvágy visz- szaszerzésére és az emésztő szervek egészséges helyzetbe való visszatérítésére. A betegség „májbetegség f-nek neveztetik és a valódi és legbiztosabb szer ellene a „Shüker-kivonat“, nöévny-készület, mely Amerikában készül az Uj-Tork, London és Majnái-Frankfurtban telepedett tulajdonos White A. J. számára. Ezen szer a betegséget övében támadja meg és az egész szervezetből kirekeszti. DnbfóeoI/ Magyar, Erdély, Horvátország slb. részére. Zágrábban Finkl L. M. Mittlbach Zsigmond; ndKldrdlV Budapesten Török József gyógyszeriára. Király-utcza 7. Duna-FÖldváron Pap József. Es8eg Oobecki József. Nagy-BeCSkerek Mencser 11. Gyöngyös Mersils Nándor, Nagy Károly, Teulsch Ágoston. HÓd- Mezö-Vásárhcly Kiss Gyida. Károlyvárosban Pindeis Gusztáv. Kolozsvár Biro JSzéki Miklós. Léva Holtmann Ede. Miskolcz Hr. Hercz Mór. Újvidék Grossinger K. Nyítra Korn, Tombor. Nyíregyháza Korányi M. Sopron Reckert A. Panosova Graff V. Pozsony Heinrici Frigyes, Pisztori Bódog, Zóltz Rezső. Schemnitz Sztankay urhölgy. Szeged Barczay K, Kovács A. Temesvár Jahner C. M. Hunyadi-utcza, Tarczy István. Vinkovecz Alemann L. Varasd Hochsinger Ernő. Verscherz Bienerth G. Droguista. Zupanje Matter A. Tulajdonosok White A. J. nagyban Magyarország, Erdély s Horvátország részére Budapesten Török Józsefnél gyógyszerész, Királyutcza 12. sz. 15 6—6 Regale-bériet. íOOOOOCOOOOöOOttc Méltóságos ifj. grófNádasdy Fe- rencz ur B.-Nánai gazdaságához tartozó Nagy-Dudar községi regale-bér- let, folyó évi októberhó 24-én lejárván, ujabbi hat évre bérbe adatik, feltételek a B.-Nánai tiszti hivatalnál megtekinthetők, hol is az írásbeli ajánlatok elfogadtatnak. B.-Nána, martius 11. 1881. i9 4-2 KOKÁLY IMRE, kasznár. 23 Haszonbérbe 2-2 kerestetik Veszprém vagy Zalamegyé- ben fekvő egy 500—1000 holdig terjedő úri birtok, mely f. évi Szent- Györgynapkor átvehető volna. Tudósítások B. S. czim alatt küldendők Dobsza, u. p. Istvándi. So- mogymegyében. HÚSVÉTI 4-1 TOJÁSOK egyszerű és legdiszesb kiállításuak is, nagy választékban kaphatók GHEIDT testr. ezukrászatában VESZPRÉMBEN. KKKXWOÜOOaOö«K Házi tavirda-készttlék. Van szerencsém a n. é. közönség becses figyelmét felhívni kitűnő szerkezetű házi távírda-készülékeimre, melyek úgy czélszerüségük, mint reudkivül olcsóságuknál, valamint bármely helyi- ségekbeni gyors alkalmazásuknál fogva különösen nagyobb házakban fogadók, kávéházak, kórházak, hivatalos helyiségek, tüzörségek- és üzletemberek - nél a lakszobák s az üzlet összeköttetésére külöuőseu alkalmasak. Én e kitűnő szerkezetű s olcsó házi távírdákat úgy állítom föl a legrövidebb idő alatt, hogy sem az ajtók sem a falak meg nem rougáltatnak vagy átszuratnak s a készülék ennek daczára is alig lesz észrevehető. Hirtelen megtámadtatások- nál gyors segélykérésnél semmi sem tehet kitünöbb szolgálatot, mert a rugó megnyomása pillanatában már a legtávolabb helyen is azonnal meg van adva a jel. Készülékeimért egy évig jótállók s későbbi uetáni javítások igen kis csekélységbe kerülnek. — A n. é. közönség pártfogását kérve, vagyok teljes tisztelettel 1-1 WEIS* W. HAHÓ, VESZPRÉMBEN. NYÍLTTÉRI KRAUSZ SZERÉNA Veszprém GOLDNER SÁNDOR Pozsony j egyesiek. ♦Az e rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. Felelős szerkesztő s kiadó: K ompolthy TTivadar. Laptulajdonos : KRAUSZ ÁR MIN. Veszprémben, 1881. Nyon látott a laptulajdonos Krausz Armin könyvnyomdájában.
