Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1881-03-06 / 10. szám

Ugyancsak V é g h e 1 y Dezső a kö­vetkező második interpellate intézi hozzá: Van-e tudomása arról, hogy a „Szarvas“- vendéglő és a Galamb-ház között a vásárál­láson egy nagy »bukkanó“ ez alatt egy viz- vezeto csatorna létezik, s miután az e térre hordott törmelék által a viz szabad lefo­lyása gátoltatik, szándékozik-e a viz szabad lefolyásának megfelelőleg az ut tataroztatása iránt intézkedni? A polgármester erre azt válaszolja, hogy eziránt a tavasz folyamán intézkedni fog s miután épen e téren a postai ut is átvezet, megkeresendi az alispánságot, kellő közmunka engedélyezésére is. Válasza tudomásul vétetett. A városi kórház alapszabályzatá­nak elkészítésével megbizott küldöttség, a kórházi alapszabályzatot és ennek mellékle­teiül a kórházi ápoló személyzet utasítását, a a betegek élelmezését, étlapot és házi rendet, a tárgyalási jegyzőkönyvvel és a neki a mun­kálathoz kiadott összes iratokkal együtt, je­lentése kapcsán bemutatja. Ezek felolvastat­ván, a közgyűlés ezeket egyhangúlag jóvá­hagyja s elfogadván: felsőbb helyen való meg­erősítés végett, kellő számú példányokban a megyei alispáni hivatalhoz felterjesztetni ha- tároztatnak: P i 11 i t z Benő elnök urnák jegy­zőkönyvi köszönet szavaztatik. Véghely Dezső indítványozza, hogy miután a Lázár-háznak elkülönítése a kór­háztól, tovább már nem tartható, égető kér­déssé vált, ez ügybeni eljárásra egy bizottság alakítassék. Az indítvány elfogadtatván a bizottság következőleg alakíttatott meg: elnök Rozsos István tagjai: Szabó Imre, Ferenczy Károly, Dr. Pillitz Benő, Csolnoky László, Véghely Dezső. Simor János, Kopácsy Ipoly, Brunkula Károly s több helyi földbirtokos, a gazda­ság czélszerübb vezetése tár­gyában történt megállapodásáról felvett jegyző­könyvet bemutatván, egy gazdasági gyűlés összehívását kérelmezik. Ez ügy tárgyalása közben Szabó Imre k. tag elismeri, hogy a gazdaközönség értekezletében foglalt megállapodások sok üdvöst s előnyöset tartalmaznak, azonban ezek több jogi kérdéssel kapcsolatosak lévén, né­zete szerint ezen kérdések, mielőtt határozat hozatnék, a városi gazdasági- és jogügyi bi­zottságok együttes tárgyalása alá volnának bocsátandók s indítványozza, hogy ily érte­lemben a nevezett bizottságoknak adassauak ki. V é g h e 1 y Dezső felemlíti, hogy az előbbi időkben a telekügyekben a városbiró hívta össze a gazdaközönséget s ez általuk tartott gazdasági gyűlésen önállólag intézke­dett a csőszök, telekbirák stb. ügyeiben. — Minthogy azonban ma már a gazdasági gyű­lés ilyen jogkörűnek el nem ismertetik, mert a várost érdeklő minden ügyben a városi ha­tóság, esetleg a képviselő közgyűlés vau hi­vatva dönteni•„ indítványozza: hogy a pénz­ügyi bizottság is hallgattassák meg aziránt, hogy a csőszök, telekbirák fizetése s egyéb meket s hazaindultám, apja részére otthagy­ván lakczimem. * Másnap kora reggel egy rongyos ember jelentkezett ajtómon. A földturás lakója volt. Két pokróczdarab fityegett rajta, min- deniken száz lyuk, s mindeniken át a puszta test látszott; lábai rongyokba burkolva, fején egy karimát)au szalmakalap. — Varga Mihály vagyok, ténsuram! Czipész volnék, de munkahijáu elrongyosod- tam s igy nem fogadnak be sehol munkás­nak. Kosarakat kötögetek, de abból nem telik lakásra s azért kényszerültem az utszélre. Erős 40 éves forma ember. A nyomor ugyan összetöpörítette s inkább kórházba való volna, mint emberek közé. Megetettem s kis vártatra neje is jött. A rongyban, nyomorban egymást múlták felül Megkeresésemre a helyi szürke-nénék nemesszivü főnöknője azonnal részvevő párt­fogásba vette a kis gyermeket s felöltöztette szépen. Azóta odajár az iskolába naponta. Anyjának egy mosóteknőt s szappant küldött hogy ezzel keresse kenyerét. A férfi felruházását én vállaltam magamra. Azóta minden másnapon egy nagy ke­nyeret, burgonyát s főzeléket kapnak tőlem s azon vagyok, — hogy e nyomorultak vissza­adassanak a társadalomnak. * Sok szegény van Veszprémben. Hanem annyira nyomorult nincs senki. Még ott laknának most is abban az odúban, de a minapi nagy havazás összerop- pantotta a fészket, szerencsére a közeli ma­lomba húzódtak elébb. Akinek a szive jó, annak a részvét könnyei kell, hogy szemébe gyűljenek ez iszonyú ínség láttára. Am nézzék meg őket! A könyörület az mindenesetre tudni fogja mit kelljen tennie — Isten nevében. Kompolthy Tivadar. külföldre. Meg kell mutatnunk, hogy a magyar nők is képesek előállítani azt mit a külföldiek, — a kiállítás ügyét fel kell tehát karolnunk hazafi- Ságból! Minden ez ügyre vonatkozó fel­világosítással legkészségesebben szol­gálnak a veszprémi bizottság elnökei Terelmes Lajosné és Krausz Arminné, úrhölgyek, vagy a bizottság titkára dr. Csolnoky Ferencz. Bejelentési ivek ugyanott kaphatók kellő számban. Kimutatás. a veszprémi jótékony uőegylet vagyoni álla­pota jövedelme s kiadásairól az 1880. évben. I. Vagyoni állapot. A Tallián Pálné-féle alapítvány a vesz­prémi tak. pénztárb. 5506 k. 1. 15000 frt. A veszprémi takarékpénztár alapítványa u. s. 4820 k. 1. kamatjaival 383 írt 83 kr. Az Altstädter Salamonná és Schweiger féle ala­pítványok 563 k. 1. kamatjaival 138 frt 39 kr. Megtakarított összeg elhelyezve u. s. 3135 k. 1. kamatjaival 1207 frt 45 kr. A 4816. sz. földteherment. kötvény Tuszkau M. ajándéka névl. ért. 52 frt 50 kr. Az alapító tagok által befizetett összegek elhelyezve 3308 és 2997 k. 1. 400 frt. Munka alap 50 frt. Készpénz, 1880. deczember 31-ik, a pénztárban 202 frt 22 kr. Összesen 18534 frt 39 kr. Ezen össze­gen kívül kezeli az egylet az úgynevezett népkonyhái alapot is, mely a tak. pénztárban 575 k. 1. elhelyeztetett s jelenleg tesz 105 frt 5 krt. II. Jövedelem. Pénztári maradvány 1879. év végén 323 frt 77 kr. Takarékpénz­tári kamatok 846 frt 29 kr. Tagsági dijak­ból 384 frt 50 kr. A társas vacsora és thea estélyek jövedelme 273 frt 1 kr. A népkonyha alapból kivétetett 126 forint 99 kr. A takarékpénztárból kivétetett 150 frt. U mél­tósága Kopácsy József ur gyermek-ruhára 25 frt. Ajándékok 7 frt 70 kr. Karácsonyi aján­dékra eszközölt gyűjtés 210 frt 40 kr. A tak. pénztár ajándéka a népkonyhára 100 frt. 0 nagym. Br. Fiáth Ferencz főispán ur által ki bocsájtott ivén újévi kösz. megváltása czimón 1880 évi deczember 31-ig befolyt 146 frt 40 kr. Összesen 2594 frt 6 kr. III Kiadás. Ren­des havi segély 807 frt 95 kr. Népkonyhára 516 frt 66 kr. Gyermeknevelésre 210 frt. Gyermek ruházására 368 frt 1 kr. Betegek Pestre és fürdőbe küldésére segélyek 50 frt Gyógyszertári számla 37 frt. Rendkívüli segély 402 frt 22 kr. Összesen 2391 frt 84 kr. Kész­pénz az év végén átvitetik 1881. évre 202 írt 22 kr. Összesen 2594 frt 6 kr. Báró Fiáth Ferencié, egyl. elnök m. k. Ferenczy Teré{, m. k. alelnök. Kovács Antalné, m. k. pénztárnok. Ezen tételeket a közgyűlés hatá­rozatából megvizsgáltuk és helyeseknek talál­tuk. Veszprém, 1881. Február 7-én. Neszmélyi Barcsa Jozefa, m. k. Lévay Imre, m. k. T)r. Csolnoky Ferenc{, m. k. kiküldött szám­vizsgálók. Winterl Antal úr, győri „kananok, nagypré­post és pápai praelátus. 0 ugyanis egy árva­házat alapított és jelenleg is 50 árvát táplál és neveltet. A múlt héten halt el Szodtfried Nándor 1848/49-ki honvéd ezredes, ki nagy szegény­séggel ktizdvén, egyebe nem maradt, mint egy kis 8 éves ruhátlan leánykája, ki a kórházban beteg atyja mellett virrasztott. Szegény leányka a temetőben, midőn atyját a sírba tenni látta felkiálltott: Édes atyám, kihez menjek, ki gondoz engem? A gyászoló közönséget meg- hatá e jelenet és mindnyája egyhangban tört ki, midőn az árvaházra utaltak. Az elhunyt bajtárs győri collégéi azonnal elmentek Win- terl 6 méltóságához az árva érdekében, ki édes örömmel vévé fel a kis árvát és vigasz­teljes szavakban enybíté annak fájdalmát. E hó 19-én hivatalos látogatást tettem az árva­ház iskoláiban és ott találtam a 11-ik osz­tályban a kis árvát annyival is inkább, miként ő méltósága mondá i „mivel egy 48-as honvéd árvájával tehet jót“- és a szegény árvácská­nak vigaszteljes szavakban euyhíté fájdalmát. Adjon Isten minden városnak egy ily nagylelkű (Winterlt és Pribéket,) a községek­nek pedig lelkészünkben, ily nemeskeblü em­berbarátot kik javadalmukat és vagyonukat a legszentebb czélra, embertársaink segedel­mére és javára értékesítik! Fogadja t. szerkesztő úr stb. Bauer Ferenc Herend, márcz. 3. (A „Veszprém“ szerkesztőjéhez.) Az országutak mellé ültetet fák iránt, olyan ellenszenvei viseltetik a magyar ember, hogy azt az utak mellett megtűrni épen nem akarja. Legalább a mi vidékünkön nem ke­gyelmez nekik. Igaz, hogy azt nem lehet tudni, hogy pajkos gyermekek, vagy pedig érett eszü emberek követik el azt a gyaláza­tos dolgot, hogy az utak mellé ültetett fákat letördelik. Akárki által is követessék el a fák­nak megsértése az népüuk éretlenségét leg­jobban tanúsítja Csodálatos, hogy immár har­madik éve mindig be lesznek ültetve az or­szágutak mentei fákkal és ugyanannyiszor álltalánosan mind ki tördeltetuek. Vagy ne ültessünk ha nem tudjuk meg­oltalmazni, vagy ha komolyan akarjuk utaink befásítását, akkor szigorú gondot is fordítsunk reájuk. Nem akarom hinni hogy meg ne le­hessen oltalmazni, csak szigorú törvényt kell alkalmazni. Ha gyermek követi el, ki még apai hatalom allatt áll, legyen érte az apa felelős, ha pedig érett eszü ember tesz kihá­gást, azt a legpéldássabban büntetni. Jutal­mat is kellene kitűzni a fák megsértői ellen. Az iskola-tanítók is figyelmeztethetnék tanítványaikat, hogy a fák az utak mellett, minő szolgálatot tehetnek, ha fel lennének a gyermekek arról világosítva, kevesebben kö­vetnék el a fák megsértése bűnét. Tisztelettel maradok a tek. szerkesztő urnák stb. Fejes ‘Dániel. IRODALOM. ZENE. ily természetű költségek tárgyában nem volna-e czélszerü a költségvetést pótköltség­vetéssel kiegészíteni. A közgyűlés a benyújtott memorandu­mot a gazdasági-, jogügyi- s pénzügyi bizott­sághoz utasítja véleményezés végett. Nagy Iván k. tag előterjeszti, hogy az erdőtörvény életbe lépvén, ez intézkedik az erdőkezelésre vonatkozólag is. Miután pedig ez irányban még nálunk intézkedés nem tör­tént, indítványozza: hogy a városi erdő keze­lése iránti javaslattétellel a jogügyi- és gaz­dasági bizottság felkéressék, ezen indítvány H z a b ó Imre k. tag által is támogattatván: a közgyűlés által a jogügyi- s gazdasági bi­zottságok felkéretnek, miszerint az erdőtör­vény figyelembe vételével a városi erdők kezelése iránt kimerítő javaslatot készíteni s I azt annak idején ide bemutatni szíveskedjenek. A városi kanászlak eladása ügyében az 1871. évi XVIII. t. ez. 103. §-a értelmében határoztatott, hogy az 1881. évi ápril hó 11-én tartandó közgyűlésben fog névszerinti szavazással megállapíttatni; ezen határidő 30 nap közbevetésével a városi kép­viselőkkel tudatni és ezen határozat polgár- mester úr által kihirdetendő is leszen. Alakíttatott ezután egy adóügyi szak- bizottság. Tagjai: Szabó Imre elnök, Véghely Dezső, Fehérváry József, Stoll Miklós, Behm József, Dukovits Sámuel, Benkő István, Androvits Imre, Ruttner Sándor, Rothauser Mór, Stern Antal, Súly Ede, Horváth Sándor, s Nagy Iván k. tagok. A közgyűlés d. e. 11 órakor ért véget. =Veszprém, február. 27. (Külföldi szemle.) Konstantinápolyból írják, hogy a nagykövetek szokatlan óvatosssággal fogtak a görög-török kérdés lebonyolításához. Abból, a mi eddig történt, csak a porta azon jegy­zéke tekinthető ténynek, a melyiyel alkudo­zásra szólította föl a hatalmakat, továbbá a hatalmak által erre a fölszólításra adott feleletet. A nagykövetek már megkezdették a tárgyalást, a tárgyalás azonban nem hivatalos természetű. Az első értekezletet Corti grófnál ebéd után tartották a nagykövetek, a ki tu­lajdonképen ebédre hívta őket. Sőt többet is tettek már a nagykövetek, habár szintén nem kisebb óvatossággal. Megkezdették ugyanis a portától várt felelet tárgyalását. Természete­sen e tárgyalás sem bír hivatalos jelleggel. E tárgyalás alapjául Szaid kormányelnök és Asszim külügyminiszter nyilatkozatai szolgál­nak, akik gyauítatták, hogy mit nem hajlandó megadni a porta. így tenát nemcsak kósza hírek voltak, a melyek azt állították, hogy a porta nem fogja Görögországnak átengedni Jauinát, Meczovot, Prevezát. A porta jegy­zéke, melyiyel tudatni fogja a concessiók végső határát, mindenesetre több ily várost is fog magában foglalni, úgy, hogy a porta végső concessiója határigazitásnál nem lesz nagyobb névre méltó. A szultán, a török miniszterek, vala­mint a nagykövetek mindamellett kijelentet­ték meggyőződésüket, hogy a görög-török kérdésnek békés módon kell megoldatnia. A békés megoldásra szolgáló szelíd vagy erélyes eszközökről természetesen nincs még szó. A békés megoldás egyetlen módja az, hogy az egyik télnek sokat kell engednie. Parisból írják, hogy Kumunduros olyan ember, aki meg fog tudni hajolni a kérlelhetetlen tények előtt, vagy esetleg el fog tűnni ideiglenesen a politikai szintérről, hogy a kedvező pilla­natban megkönnyítse Görögországnak a józan kiegyezés útjára való áttérést.. A női iparkiállítás ügyében. Veszprém, márcz. 6. Az országos nőiparkiállítás ügyé­ben működő veszprémi bizottság tu­domására hozza a közönségnek, hogy a kiállítás elhalasztatott. Megnyílik a kiállítás 1881. évi augusztus 14-én. Bejelentések elfogadtatnak julius 1-ig. Felkéri egyúttal a bizottság vá­rosunk és környékének hölgyeit a kiállításon való részvételre. Városunk­nak nem szabad elmaradni az ország­szerte megindult nemes mozgalomtól. Nem szabad a kiállítástól elmaradásunk által azon szégyenletes vádat emelni hagyni, hogy a nők városunkban vala­mirevaló kézi munkához nem értenek, s hogy semmiféle iparággal nem fog­lalkoznak. Igaz, ily iparágak száma még most kevés. Eppeu ezen kiállítás feladata az, hogy a nők munkakörét kiterjeszsze, s hogy mutasson módot a nőknek a tisztességes megélhetésre. Más országok ebben megelőztek ben­nünket, mi az azok által előállított czikkeket vásároljuk drága pénzen, holott ugyan azt előállíthatuók a magyar nők és a pénz nem vándorolna érte A VIDÉK. Győr, márcz. 2-án. (A „Veszprém“ szerkesztőjéhez.) A vig farsang lezajlott — sokaknak örö­met, t. i. az uj pároknak; sokaknak pedig kiknek szerencséjük elmaradt, — szomorúsá­got hozott maga után. Ma a keresztény világ a „mementó hómo quid pulvis es et in pulverem reverteris* igékre figyelmeztetik. Nálunk is daczára a nyomasztó éveknek mégis vigan folyt le a farsang; — volt szá­mos lakodalom és tartatott több fényes bál, melyekről a kedves családoknak, ifjú pároknak és különösen szép hölgyeinknek s a jó ma­máknak elmaradmok nem volt szabad. Nagyobbszerü bálok voltak a követke­zők: A ,jelmez“ bál volt az első, utánna kö­vetkeztek: az artademia polgárai által ren­dezett bál, az az 1848/49-iki honvédek által tartott bál, úgy a dalegylet, és a Győrött állomásozó katonai tisztikar, valamint a cs. kir. huszárezred őrmesterei és egy éves ön­kéntesei által rendezett bálok, melyek mind­egyike fényesen sikerült; mert volt nagy kö­zönség, jó kedv, volt pénz, lévén jó zene és jó egészség. — „Mein Liebchen was willst du noch mehr?“ Nálunk a szegény is boldog, ezt csupán anyagi helyzetére uézve értem; — mert van itt oly derék 3. nőegylet, hogy ez mindegyike oda törekszik, miszerint a szegények ne éhez­zenek, ne fázzanak, a mezítelenek ruháztassa- nak és a szegény, de szorgalmas tanulók se- gélyeztessenek. Vau még egy nagy jótevőjük városunk­ban azoknak, kikről leginkább mindenki meg­szokott feledkezni, t. i. az árváknak. Ez városunk kedves plébánosa méltós. Pirnitzer Frigyes zenemű kereskedésében Bpesteu megjelent és Kraus{ Armin könyv- kereskedésében Veszprémben kapható: Leg­kedveltebb népszínházi operettek: Vernay tiszt urak a zárdáoau, ára 1 írt 5U kr. — Der erste Kuss polka-mazur zongorára szerzé: Reiuprecht A. ára 60 kr. Attachement, polka francaise zongorára szerzé: Khinger A. ára 60 kr. Edelweiss-dträusscheu polka-fraucaise, zongorára szerzé: Reinprecht A. ára 50 kr. — Verlobungs-Feierkiánge. Walczer Farbach Fülöptől, ára 2 frt. — Freie Wahl, polka­franse, Farbach Fülöptől, ára 60 kr. — „Hogy volt,“ csárdás, Nicohch Sándortól, ára 1 frt. Előfizetési fölhívás a „Petőfi verselése“ czimíí miire. — Kétséget nem Szenvedő dolog az, hogy .rodalmunk egy, a középiskolai ifjúság értelméhez, fölfogásához mért, s különösen a „magyar verselés“ szabályait kimerítően előadó verstan hiányában szen­ved. Alulírott ezen, s más okokból Petőfi verselésó- nek ismertetésével összekötve j,Petöfi verselése“ czim alatt irt míívecskéin kiadását több tanférfiui fölszó- litására határoztam el, s azt ezennel bátorkodom is a in. t. közönség, különösen pedig a magyar ifjúság b. pártfogásába ajánlani. A körülbelül négy ívre terjedő csinosan kiállított füzet ára 45 kr. Gyűjtők minden beküldött öt előfizető után tiszteletpéldány- ban részesülnek. A füzetek, f. évi márczius 25-éig szét fognak küldetni. Az előfizetési pénzek márczius hó 10-ig szerzőhöz V. Horváth Józsefhez (legczél- szerübben postautalványnyal) Veszprémben, Jeruzsá - lemhegy intázendök. A nemzeti könyvtárból Aigner Lajos budapesti könyvárus kiadásában ismét megjelent 6 újabb füzet és pedig a 69. sz. tartalmazza Dugonics András mfivei 3-ik folytatását, a 70-ik sz. Katona József 8-ik folyt., a 71. sz. Sárosy Gyula 4-ik folyt., a 71. sz. Dugonics András 4. folyt., a 73, sz. ugyanennek 5. folyt., a 74. sz. Katona József 9-ik folytatását. — E derék

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents