Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1881-02-06 / 6. szám

Veszprém, 18§1.

február 6.

a „Veszprém“ 6-ik számához.

A \alamegyei gaidaságiegyesület Zala- Egerszegen 1881-ik évi május hó i -ső, 2-ik, yik napjain

mezőgazdasági gépkiállítást.

szántás és ekeversenyt s cselédjutal- ma\ást rendem, a követkelő siabályia- tok sierint: Gépkiállítás.

I. osztály.

Kiállíthatók úgy Magyarországban s társországaiban mint a külföldön készített íöld- mivelési eszközök, s a gőzerőre készült gépek kizárásával főkép oly gépek, melyek különösen kisebb gazdaságokban előnyösen használhatók: u. m.

1. Járgányos és kézi cséplőgépek. —

2. Szóró, magtisztító és választó rosták (trieurök.)

3. Sorba és szórva vető gépek.

4. Fel- és altalajekék, kapálók, töltögetők.

5. Kögtörők, boronák, hengerek.

6. Morzsolók, darálók, zuzók, szecska- és répavágók, (járgányra és kézi erőre.)

7. Egyéb gazdasági és kertészeti kézi eszközök és gépek.

8. Mezőgazdászattal szoros összefüggésben álló szíjgyártó, kötélgyártó, bodnár és kovács iparczikkek.

II. osztály.

A gépgyáros kiváuatára nagyobb gazdasági és gőzgépek is kiállíthatók, de az I. osztálybeliekkel versenyre nem bocsájtatuak.

III. ositály.

Kiállíthatók és a kitűzött egyetlen díjért versenyezhetnek járgányos és gőzerőü lóher cséplő gépek.

A kiállítandó tárgyak azok megjelölésével és ausztriai értékben számított árával 1881. évi ápril hó 1-ig bezárólag írásban a „Zala megyei gazdasági egyesülethez Zala-Egerszegen“ czimezve bejelentendők; — 188l-ik évi ápril 20-ig pedig bérmentett szállítással a Déli vaspálya Zala-Szent-Iváni állomásra állítan- dók, — a honnan azok az egyesület költségén a kiállítás színhelyére szállíttatnak.

Az egyesület csupán s kizárólag az 1881. évi ápril 20-ig bezárólag a Zala-Szt.-Iváni vasút állomásra bérmentesen megérkezett kiállítandó tárgyaknak innét a kiállítás színhelyére szállítását teljesíti saját költségén, — a kiállítás helyéről az elszállítási s mindennemű vasúti szállítási vitelbérek s minden egyéb .költségek a kiállítót terhelik; a bér- mentetlenül érkezendő tárgyak ki nem váltatnak, — a gyáros, ügynökök, kezelőszemélyzet, s kiállító elhelyezéséről, ellátásáról az egyesület nem gondoskodik; és a beküldött gépekért s eszközökért sem a szállítási idő, sem a verseny tartama alatt, vagy azok elszállításáig az egyesület semmi nemű felelőséget nem vállal.

A gépekkel, kiállítandó eszközökkel a bíráló bizottság és közönség előtt gyakorlati kísérlet tétetik, és e végre minden versenyző gép és eszköz számára kellő tér és feldolgozandó anyag — melyet az egyesület szolgáltat — osztatik ki, — és a Il-ik és Ill-ik osztálybeli gépek működtetésére szükséges mozgonyról, tüzelő anyagról, a járgányos gépek úgy az ekék versenykisérleteihez a vonós marhákról az egyesület díjtalanul gondoskodik.

Egy gyárosnak egy csoportba tartozó gépei közül csak egy, a mely a rendszert képviseli, és általa kijelöltetik, versenyezhet, minden csoport alosztályokra oszlik, melyek külön versenyzenek, és a következők:

1. járgányos cséplőgépek,

2. kézi cséplőgépek,

3. rosták,

4. trieurök,

5. sor-vetőgépek,

6- szórva-vetogépek,

7. egyes feltalaj-ekék,

8. kettős feltalaj-ekék,

9. hármas feltalaj-ekék,

10. mélyítő-ekék,

11. túró-ekék,

12. kapáló-ekék,

13. tőltögető-ekék,

14. rögtörok,

15. boronák,

16. hengerek,

17—18. morzsolók, |

19—20. darálók, I járgánnyal

21—22. zuzók, > és

23—24. répavágók I kézi erőre.

25—26. szecskavágók, J

27. gazdasági és kertészeti kézi eszközök.

28. mezőgazdászati — kovács, bognár, szíjgyártó, kötélgyártó iparczikkek.

A versenyzők sorrendjét sorshúzás állapítja meg, a gépek s a kiállított egyébb tárgyak a verseny befejezte előtt el nem vihetők, különben bírálat s díjjazás alá nem jöhetnek.

A bíráló bizottság 3 szakra oszlik, az egyik az I. osztály 1 2. 6, — a másik az I. osztály 3. 4. 5., — csoportjai, a harmadik az

I. osztály 7. 8. csoportja, úgy a III. osztály gépjei bírálatára. Mindegyik szakosztály az egyesület közgyűlése által az egyesület tagjai sorából választott öt tagból áll, a kik mindnyájan egyenlő szavazattal bírnak A netán meg nem jelenő tag helyett az illető bíráló szakosztály elnöke a hely színén jelenlevő egyesületi tagok sorából, s ilyenek hiányában a közönség köréből felkért helyettes a bizottságot kiegészíti. — A részletes bírálat után a 3 szakosztály az egyesület elnöke elnöklete alatt együttes zárt ülést tart, melyen a versenyek eredménye felett s a dijak iránt határoz.

Bírálati szempontok: — ide nem értve a fel- és altalaj mivelő ekéket, a melyeknél a szántásversenyre és ekeversenyre előirt ki- vántatóságok és bírálati szempontok veendők számításba.

1. a gép ára,

2. szerkezete,

3. munkaminősége,

4. munkamennyisége,

5. a kivántató vonó és kézi erő nagysága s tekintőleg a III. osztálybani gőzgépeknél a szükséges tüzelő anyag mennyisége is.

E bírálati szempontok megállapítása számokban történik, mindegyik szempont fokozatai fölvételére 20 szám adatik, a melyek szerint az érdem osztályozás történik. A legkedvezőbb szám összeget nyert gépek a nyertesek.

Szántás verseny.

1- ször. A szántás versenyben részt vehet minden Zalamegyei gazda, akár személyesen akár cselédje által, ló vagy ökör fogattal.

2- szor. A versenyzők 1881. évi április hó 25-ig a „Zala megyei gazdasági egyesületnek Zala-Egerszegen“ czimezve Írásban bejelentendők; a bejelentésben előadandó a személyesen Versenyző gazda vagy a versenyző cseléd, s ennek gazdája kereszt és vezeték neve, lakhelye, — s hogy a verseny mily ekével, mely gépész vagy iparos készítményével s ló vagy ökör fogattal történik.

3- or. Az ökörfogatok a lófogatoktól elkülönítve működtetnek.

4- szer. A versenytér egyenlő kisebb részletekre fog felosztatni, a melyek folyó számokkal jelöltetnek meg, — s a versenyzőknek sorshúzás utján mutattatnak ki; —akimutatandó tér két végén védő barázda fog huzatni, melyen túl a földet felhasogatni nem szabad.

5- ször. A szántás megkezdése előtt a bíráló bizottság az ekék összeállítását megvizsgálja s a versenyzőket munkába állítja.

6- szor. Minden versenyző, a tett első fordulás után tartozik a bíráló bizottságot bevárni, hogy az a barázda egyenességét szélességét és tisztaságát megítélhesse s csak annak engedélye után indulhat tovább és végezheti be a néki kijelölt munkát.

7- szer. A szántás mélysége 16 czenti- méter (6 hüvelyk) szélessége 21—24 czenti- méter (8—9 hüvelyk.) A kellő mérték megtartása végett az eke netán szükséges meg- igazítása az első forduló után megengedtetik.

8- or. A verseny csak a munkaminőségre terjed ki, igy az idő, mely alatt a szántás befejeztetik tekintetbe néni vétetik.

9- er. A munka folyama alatt az ostor és a szokásos biztató szólítgatás használata megengedtetik ugyan, de a csattogtatás, lárma, kiáltozás szigorúan tiltatik.

10- er A versenyzők tartoznak a verseny- térrőli különbeni kizárás alatt — ezen szabályokat megtartani, s magukat a bíráló bizottságnak alárendelni.

ll-er. A verseny és bírálat tárgyát a következő szempontok képezik, a melyek fokozatai kifejezésére a következő számok adatnak az érdem osztályozás végett: az eke helyes összeállítása ...... 3

a szántandó földnek egyenes kibarázdálása 6 a két első barázda helyes összevetése (hátba szántás) megbirálására .... 9

a barázda és forgatás egyenletessége . . 6

a föld tiszta levágása a barázda oldalán

és fenekén

...................................................6

a földnek tökéletes megfordítása és

fektetése........................................ 9

a kellő mélység és szélesség helyes

aránya eltalálása...........................................6

az utolsó barázdának tökéletes és tiszta

kiszántása...................................................6

a földnek tiszta meghagyása a védő

barázdán túl..................................................3

az egész munkának összhangzó kivitele. ■ 15

összesen 69

A legnagyobb számú összeg az első díjat nyeri, az utánna következő a másodikat és igy tovább; — a legkisebb szám összeg, mely díjat nyerhet 46, s ezen alul a díj kiadatni nem fog. Egyforma számoknál a díj elnyerése sorshúzás utján döntetik el, — a kihúzott a nagyobb díjat a másik a sorrendben következőt kapja.

Ekeverseny.

Az ekeversenyben részt vehet Magyar- országi s társországaibeli úgy külföldi minden gyáros és iparos bármely szerkezetű egyes- kettős-hármas vasú ekével, akár gyárilag, akár kézi munkával állíttatott elő, ha csak az saját készítménye és a „Gépkiállítás“ fenti szabályzati megtartása mellett kiállítva lett.

A bíráló bizottság és közönség előtt a versenyre bejelentett ekékkel gyakorlati kísérlet tétetik, mi végből minden versenyző eke részére sorshúzás utján kellő tér és fogat adatik használatra. A versenyző eke tulajdonos azonban saját vagy bérlett fogatát is használhatja.

Egy gyáros vagy iparos egynemű ekéi közül csak egygyel, a mely a rendszert képviseli, s a tulajdonos által kijelöltetik — versenyezhet, mi iránt — ha kérdés merül fel — a bíráló bizottság feltétlenül határoz.

A verseny megkezdése előtt szabadságában áll az eke tulajdonosnak a fogat vezetőjét az eke kezelésére beoktatni, az első fordulás után a hiányos kezelésre figyelmeztetni, a szükséges igazításokat megtenni. Azontúl a munkát félbeszakítani nem lehet.

Az ekeverseny czélja lévén bemutatni, meghatározni azon ekét, a melylyel a szántás versenynél a 11. pont alatt kijelölt kiván- tatóságok szerinti legjobb munkát végezni lehet, az ekeverseny bírálatánál is ugyan azon szempontok veendők tekintetbe az ott adott érdemszámokkal, azon felül bírálati szempont : az eke vonására szükséges vonó erő, — továbbá az általa jól végezhető legmélyebb szántás is, azért a szántás versenyre megállapított érdem számokhoz az elért mélység hüvelyk számai is hozzá adatnak, a vonásra szükségelt erő értékének kifejezésére pedig hüvelyk számai is hozzá adatnak, a vonásra szükségelt erő értékének kifejezésére pedig a mélység hüvelyk számaival elosztott mázsa számok összehasonlíttatván a legkisebb vonó erőt igénylő eke kapja a legnagyobb érdem számot 15-öt, — az utánna következő minden félmázsa, vagy annál kevesebb különbözetnek megfelelő egygyel kevesebb érték számot kap.

Cselédjutalmazás.

A cselédjutalmazásra pályázhat:

Zalamegye területén bárhol szolgálatban álló gazdasági férfi cseléd.

megkivántató kellékek:

1. feddhetlen előélet,

2. szolgálati szakismeret, vagyis ügyesség; — folytonos józan, szorgalmas magaviselet;

3. a gazda iránti tisztelet, engedelmesség, hűség;

4. Ugyan egy gazdánál a fenti kivánta- tóságok mellett szakadatlanul eltöltött legkevesebb szolgálati tiz év.

Ezen 1—5 pont alatti kellékek a gazda, — azonfelül az 1 és 4 pont alattiak a községi elöljáróság bizonyítványával igazolandók.

Á pályázati írásbeli felszerelt kérvények a cselédkönyv hozzá csatolásával 1881. évi

ápril hó 25 ig bezárólag a zalamegyei gazdasági egyesülethez Zala-Egerszegen czimezve beküldendők.

A dij odaítélését a biráló bizottság 4-ik szakosztálya teljesíti, a mely az egyesület elnökéből s a közgyűlés által az egyesület tagjai sorából választott 4 tagból áll; a netán meg nem jelenők helyett a bizottság magát az egyesület tagjaiból esetleg a közönség köréből kiegészíti.

Dijak.

A „Gépkiállítás“ I. osztályában: az 1—28 alosztályok mindegyikére egy első rendű dicsérő oklevél.

egy másodrendű dicsérő oklevél

III. osztályában t. i. „a lóher cséplő gépre egyetlen díj:“

„első rendű dicsérő oklevél annak megemlítésével, hogy egyetlen díj gyanánt tűzetett ki.“

A „s*ántásver»enynél.“

két első rendű díj, mindegyik 1 db 20 frankos arany;

négy másodrendű díj, mindegyik egy db 10 frankos arany;

hat harmadrendű díj; mindegyik két db ezüst 1 forintos.

„Ekeversenynél.“

Egy elsőrendű dicsérő oklevél;

két másodrendű dicsérő oklevél;

kovácsok, a kik által készített ekével a szántásversenyben részt vevő díjt nyert, dicsérő oklevéllel jutalmaztatnak.

Cselédjutalmazásnál.

Egy elsőrendű díj..................................40 írt.

Két másodrendű díj..................................25 frt.

Négy harmadrendű díj

..............................15 frt.

Gé

pvásárlás.

A kitüntetett gépekből a gazdasági egyesület 1500 frt összeg erejéig vásárol a czélból, hogy azok a kir. kormány engedélye mellett rendezendő kisorsolás utján, vagy ha a megyében a gazdasági egyesület közvetítésével létesülő gépbeszerző szövetkezetek, vagy községek a kiállítás napjáig az egyesületnél jelentkeznek, előnyös feltételek szerint törlesztésre nekik átengedve a gazda közönség körébe eljuttassanak: miért is a szövetkezetek s a községek a jelentkezésre felhivatnak.

Napirend.

A gépkiállítás a szombathelyi püspök- ségi urodalomnak Zala-Egerszegen a körmendi utczában fekvő kertjében levő gazdasági épületeiben, s a verseny ezen épületek mögött lévő téren — melyeket nagym. Szabó Imre megyés püspök ur szives volt e czélra ingyen átengedni — fog rendeztetni.

A kiállítás és verseny ingyen látogatható.

A kiállítás napján 1881. május 1-én délelőtti 10 és fél órakor a kiállítás helyiségeiben a bemenet a közönségnek megnyítta- tik, és ez a kijelölt téren bevárni fogja mig délelőtti 11 órakor az egyesület egyik elnöke a meghívottak illetőleg küldöttségeik társaságában s a rendező bizottság kíséretében megjelenvén, a kiállítást és versenyeket megnyitja, s a közönség számára megszemlélhe- tésre bocsájtja.

1881. május 2-án d. e. 9 órakor a biráló szakosztályok a kísérleteket és versenyeket a közönség jelenlétében a fenntebb megállapított szabályzatok szerint megkezdik s teljesítik.

A versenytéren kívül a kivántató terület próbatér gyanánt ki fog jeleltetni, a hol a szántó és eke versenyzők ekéiket összeiga- zíthatják s egy fordulóban megpróbálhatják.

A kiállítók és versenyzők tartoznak az előirt szabályokat megtartani, különben a versenytérről illetőleg a bírálat és díjazás alól kizáratnak.

A látogató közönség kéretik, hogy a kiállítás és versenyek szemléleténél a kiállítók, versenyzők s bizottság működése akadályozásától magát visszatartani szíveskedjék.

A megállapított rendszabályok megtartása tekintetéből felügyelők fognak kineveztetni, kiknek feladata leend a versenyzőket a nyert működési terükbe beállítani, az előirt szabályzatok megtartására felügyelni, a rend-