Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1881-10-16 / 43. szám
függetlenségi párti polgárság 1881.“ — Az országos nöiptrr kiállítást, mely csaknem két hónapig hirdette a magyar nők szorgalmát és munkaképességét, tegnap rekesztették be. A zár-flnnepélyen Koburg Lujza herczegnő, a kiállítás védnöke, férjével, Kemény Gábor miniszter és számos notabilitás jelent meg. A kiállításnak nemcsak erkölcsi, hanem anyagi sikere is fényes, a mennyiben a tiszta jövedelem meghaladja a 9000 irtot. — A ma- dárfejii leány, kiről lapunkban már említést tettünk, Bécsből Budapestre érkezett. Az orvosegylet még e héten ülést tart, s ezen Lenhossék tanár be fogja mutatni e bámulatos mikrokefaloszt. — Komócsy Józsefnek, mig a Petöfitársaság ülésén elnökölt, kabátját a mellékszobáből eltolvajolták. — Egy budai kereskedősegéd B. I. csinos 16 éves leányát megszöktette. A leány ékszereit, a fiatal ember pedig egy havi előlegét vitte el magával. A szökevények köröztetnek. — Star- csevics, a zágrábi felirati vitában oly nagy szerepet játszott politikus, a fővárosban időzött. — Budapesten uj takarékpénztárt szándékozik alapítani több kiváló pénzember. — Dr. Akin Károly az akadémiában értekezést tart, melynek czime: Két szociál-politikai dilemma, első rész, és tárgya: A műveltség és a műveltek jövője. Utasítás a névmagyarosításhoz. 1. Az anyakönyvi kivonatról. A magyarosításhoz kivétel nélkül anyakönyvi kivonat (keresztlevél, születési bizonyítvány) kívántatik. — Ha egy apának több gyermeke ugyanazon anyaköuyvbe van bevezetve, akkor nem szükséges minden gyermeknek külön anyakönyvi kivonat, hanem egy íven együtt mindnyájáról az úgynevezett családi értesítő is elegendő. 2. A bélyegekről. — A bélyeg 50 kr. minden nagykorú személy, valamint család után; ha azonban nagykorú család tag is van, az után külön kell 50 krt fizetni. A törvény értelmében egy kérvényen többen is folyamodhatnak, sőt egész község is, de a bélyeg minden nagykorú után fizetendő: Külföldi anyakönyvi kivonatokra meg külön 15 kros magyar bélyeg teendő-. 8. A folyamodvány kellékeiről. — A folyamodványt igen rövidre lehet fogalmazni, annál is inkább, mivel benne nem szükséges elősorolni a névmagyarosítás okait. Azonban a kérvényből nem szabad kifelejteni, az aláírás és lakáson kívül a foglalkozást is kiteuni: Szab. kir. és rendezett tanácsú városokban a tanácshoz, kis és nagy községekben a járási szolgabiróhoz kell intézni és beadui a folyamodványt, melyben az illető hatóság felkérendő, hogy a kérvényt pártolólag terjesszze föl, a szolgabiró és alispán utján a m. kir. belügy- miniszteriumhoz. Az a ki az igy szerkesztett s aláirt folyamodványt személyesen adja át az illető hatóságnál, (mindjárt ott kihallgatását kéri, csak megrövidíti és meggyorsítja az ilyen eljárást. 4. Az illetőségről és honosságról. Illetőséggel mindenki ott bir, hol két éven át lakik és adót fizetett. Kiskorúak mindig szüleik lakóhelyén bírnak illetőséggel. Oly külföldi, a ki őt éven át ‘az országban bár különböző helyeken lakik adótfizetett, s valamely választási névjegyzékbe be van jegyezve, magyar bonpolgári joggal bir. 5. Az eljárásról. Kiskorúak és árváknál, Bűne tehát erényéből származik. Bűne tehát nem egyéb, mint a túlzott erényesség. Vagyis az a szigorúság, melylyel szive vágyain uralkodik. És ez okozza szomorú jövőjét. Ezen kis rövid kitérés után menjünk vissza Rozgonyi Piroskához, a szomorú menyasszonyhoz. Mit csinálnak az ő házuknál ? Mit jelent az a nagy sürgés-forgás ? Talán már lakodalomra készülnek ? Nem. Hanem Budára, hová Lajos király az öreg Rozgonyit lányával együtt meginvitálta. Piroska őrömmel vette e hírt, mert vágyott Budára. Óh, — gondolá magában, — ha Toldi ott lenne; ha Toldi őt szeretné, ha Toldi megalázná magát és eljönne hozzá bocsánatot kérni az elkövetett sérelmekért. Oh de meg tudna bocsátani neki, de lehúzná Tar Lőrincz kezéről azt a gyűrűt, mit méltatlanul visel; de örömest felhúzná azt Toldiéra, kinek az régóta szánva volt. Fölment a szép leány Budára. Útjában ezer áldás kisérte, mit a jó falusi nép szórt reája. Oh,’ ha ezek közül csak egy is teljesül, akkor igazán örülhetett budai utazásának. Az első kellemetlen hir, mi itt érte, az volt, hogy Toldi a többi hadakkal Csehországba ment. Jő-e vissza vagy nem, a jó isten tudja. De ha visszajő is, megalázza-e magát any- nyira, hogy hozzá jöjjön, hogy neki megvallja, hogy csalást követett el akkor, midőn Lőrincz képében megvívott a lányért. Mindegy, Piroska reménylett, mint a hogy a szerető szivek a legkétségbeejtöbb helyzetben is remélni tudnak. Mindenféle okokkal huzta-halasztotta a menyegző napját. Hiába a Lőrincz siettefordul elő eset, hogy az apa kiskorú gyermekének mpgengedi a névmagyarosítást, de önmaga nem változtatja meg nevét. Kiskorú árvák szintén megmagyarosíthatják nevüket, melyhez az anya mint természetes gyám vagy a törvényes gyám beleegyezése kívántatik. Itt is legczélszerübb, ha a gyám folyamodik és pedig az illetékes árvaszékhez bélyegtelen kérvényen s ennek engedelmét kikéri, melynek megnyerése után lehet csak annak csatolása mellett a névmagyarosítást kérelmezni. 6 A névről. — A név szabadon választható, azonban kívánatos, hogy a név tapintatos és helyes választásánál úgy a nyelv törvényei, valamint szerénység, eszthetika stb. szem előtt tartassanak, legajánlatosabb ebben a szakférfiak nézetét kikérni. 7. A végzésről. — Am. kir. belügyminisztérium a névmagyarosítási engedélyt a hivatalos budapesti közlönyben kihirdeti ki, külön pedig az illetékes hatóságot is értesíti, a hatóság pedig a folyamodót mellékleteinek visszacsatolása mellett — A hivatalos bpesti közlöny ép oly bizonyító erővel bir, mint bármely hivatalosan kiállított okmány. A balaton füredi szeretetházról. Felkéretvén a kővetkező felhívás közlésére, ezt annál nagyobb készséggel tesszük, mert egy Ízben szóltunk már a balaton-füredi szeretetház áldásos működéséről. Csatlakozunk kőszegi laptársunk kérelméhez, s uetáni adományokat a balaton-füredi szeretetház részére elfogadunk mi is. Felhívás adakozásra a balaton-füredi „Szeretetház“ javára. Gyakran bizonyították már Kőszeg város érdemes polgárai jótétemények és nemes czélu adakozásoknál áldozat készségüket, számtalanszor bizonyult, hogy városunk polgárai nemes czélu intézményekre bőkezűen és kész szívélyességgel adakoztak. Ezen tényekre támaszkodva bocsátom ki jelen felhívást polgártársaimhoz, kérve a balatonfüredi .Szeretetház* javára bárminő csekély adományt is nyújtani. Egy oly intézet javára kérek adakozást, melynek czélja az anyátlan, apátián gyermekeknek anyja, apja lenni és ezekből derék, hasznavehető embereket nevelni. A b.-füredi „Szeretetbáz“-ban (melyet a nem rég boldogult Molnár Aladár 1870-beu alapított) felvétetnek oly teljesen vagyontalan, anyagilag és erkölcsileg elhagyott fiú gyermekek, kik vagy árvák, vagy szülőiktől kellő értelmi és erkölcsi nevelést nem nyerhetnek és olyanok, kik az erkölcsi romlásnak ki vannak téve. Az intézetben felvett növendékek kötelesek a 16 életévök betöltéséig maradni, mig erkölcsi és értelmi képzettségüknél és jellemük önnállóságánál fogva már veszély nélkül az életbe léphetnek. Ezen intézetben nevelt és eddig kilépett növendékek közül 5 tanító, 4 vinczellér, 2 katona, 3 iparossegéd, 15 inas, 1 írnok, 1 kereskedő-inas, 5 tanító-növendék, 7 vinczellér-inas, 4 bányamunkás satb. Ha összehasonlítjuk a kilépett növendé kék mostani helyzetét az intézetbe lépésükkori állapotukkal, — megnyugvással tekinthetni az intézet 9 évi áldásos működése által elért eredményre. Legyen itt nehány példa felsorolva. 1) Azon növendék, ki most Veszprémben lakatos segéd, mindén iskoláztatás nélkül pásztor gyermek volt. tése, hiába az apa kérése. A lány tántoríthatatlan maradt. Megjöttek végre a csehországi háborúból is. Vizsga szemmel leste őket Piroska. Szive meg-megdobbant, valahányszor egy Toldihoz hasonlót pillantott meg. Csalódása nem ejtette kétségbe. Szerelme táplálta benne a reményt, hogy ő meg fog jönni. Bizon meg is jött volna Toldi, ha lehetett volna. Szerelme őt is haza vonzotta. Érezte, hogy az ágyumoraj, e fegyvercsattogás mind nem képes szive fájdalmát elnémítani. Elhatározta magában, hogy ha még nem késő, hogy ha még nincs elveszve minden, lábai elé borul annak, kit oly kegyetlenül megsértett s a meggondolatlanul eljátszott jogát a nő kezére visszakönyörgi. De más volt megírva a végzet könyvében. Útközben — még Csehországban — meglát egy cseh lovagot, ki egy szép nőt szorítva karjaival, sebes vágtatva rohant egy várba föl. Toldi nőrablásnak vélvén a dolgot, főiébred benne lovagias érzete s utána iramodik a vágtatónak, hogy tőle a rablott nőt kiszabadítsa. Azonban a cseh lovag sem volt rest. Főirohant a várba, utána Toldi, mindenütt sarkában van, de egyszer csak szerencsétlenül járt. Amint kergeté a csehet, lesülyed lába alatt a föld és 8 magát egy sötét, hideg pincze- flregben találja. Tapogatódzik, de nincs ajtaja, melyet kiíeszíthetne sarkából. Majd kardjával kezd ásni, mig az a sziklafalban darabokra nem törik. Azután dühében körmeivel megy neki börtöne falának, mig csak ujjaiból a vér patakzott. Szegény Toldi, áshatod a sziklaüreget, ki nem szabadulsz. Ellenséged kezében vagy, mert a vár birtokosa nem 2) Azon növendék ki most Svájczban egy óragyárban dolgozik, romlottsága miatt vétetett fel az intézetben. 3) Azon növendék, ki most Cs . . . n. okleveles tanító, mint igen vásott fiú jött az intézetbe. A balaton-füredi .Szeretetház* az intézetből kilépett növendékekről azok kilépése után is gondoskodik, őket figyelemmel kiséri és folytonosan levelezésben áll mindenikkel, ez lévén az erkölcsi kapocsnak egyik hatalmas fentartója; az eddigi tapasztalat azt bizonyítja, hogy a kilépett növendékek az intézet iránt kellő vonzalommal és gyermeki szeretettel viseltetnek. íme rövid vázlat a balatonfüredi .Szeretetház* áldásos működéséről, ki még bővebben kívánja az intézet ,értesítőjét* (egy 100 oldalra terjedő könyvecske) az intézettől ingyen kaphatja beküldve. Egész hizalommal fordulok tehát polgártársaimhoz, azon biztos reméuyben, hogy ezúttal sem fogják áldozat készségüket a nemes czélu intézet tőkéjének gyarapítására megvonni. A legcsekélyebb adományok is betehetok az e czélra hatósági engedélylyel felállított „gyüjtőperselybe* mely városunkban köröztetni fog. Kőszeg, 1881. szept. 6-án. C\eke József. HÍREINK. Veszprém, 1881. okt. 16-án. *Sajtópört kapott lapunk szerkesztője, az általa szerkesztett .Veszprémi Független Hirlap*-ban közölt „Az árverések hye- n á i* czimü czikk miatt. A végtárgyalás a szombathelyi esküdtszék előtt fog megtartatni. ♦Hangverseny tartatott tegnap, szombaton este a helyi .Korona* vendéglő nagytermében műkedvelők és a helybeli székes- egyház zenekara több tagjának közreműkédése mellett. A hangverseny műsorozata volt. I. I. Nyitány előadja a helybeli 1-sö zeneker (Kiss Jancsi). — 2. Aria Trovatore-ból, Verditől; vadászkürtön előadja: Langer K. — 3. .Vágyódás,“ dal Gottwald-től: vadászkürtön előadja: Parg úr. — 4. ,A vak zenész* duett: hegedűn és vadászkürtön előadják: Körmendy és Parg urak. — 5. .Ismerek egy szemet,* dal; cziterán előadja: Lauger K. — II. 1. .Andante,* Mozart-tól; gordonkán előadja: Matausek László úr. — 2. „Massnadiere duett*; két vadászkürtön előadják; Langer és Parg urak. — 3. .Változatok“, Czerny tői; Clari- netton előadja: Pekárdy úr. — 4. .Quartett* 2 vadászkürt és 2 gordonkán előadják: Matausek, Krétsi, Parg és Langer urak. — 5. .Csárdás“; szerzé Körmendy József úr. Hegedűn előadja: Körmendy J. úr. .Csárdás*; szerzé Krécsi Ede. Hegedűn előadja Körmendy J. úr. Az előadásról jövő lapunkban értesí- tendünk. ♦Dr.Perlaky József orvos úr, ki eddig Komárommegye csalóközi járásának volt orvosa — gyermekei neveltetése czéljából — városunkban telepedett le pár nap előtt, elfoglalván a veszprémi kerületi orvosi állomást. Perlaky úr a magyar szabadságharczban is résztvett, mint hadnagy. Lakása palotai utcza 467. Örvendünk, hogy intelligentiánk ily derék taggal szaporodott s hisszük, hogy közönségünk pótolása sem fog elmaradni. más, mint annak a cseh bajnoknak a fia, kit te Dunaszigetében megöltél. Ne féld, nem hagy éhen halni. Naponként ad annyit enni, amennyi épen elég arra, hogy az ember éhen ne haljon. Pedig sokkal jobb volna neked meghalni, mert mig itt ebben a penészes hideg zúgban kinlódol, addig kedvesed, a szép Piroska, beleun a várakozásba, enged az atya és a jegyes kérésének, s végre elmondja isten oltára előtt az esküt, mely őt egész életére ahoz köti, akit ő talán a legjobban gyűlöl. Csakugyan úgy történt. Piroska hiába leste a hazatérő harczfiakat. Minden elmúlt nap egy-egy szárnyát törte le lankadó reményének. Aztán meg a kétség is szivébe férkezett. Hátha Toldi megismerkedett Csehországban egy szép lánynyal, kivel most a világát éli, s nem is gondol ő rája, ki jöttét epedve várja. Biz ezt gondolhatta a szép Piroska, mert Bencze is, Toldi fegyverhordozója, egész meseszerüleg beszélte el urának kalandjait: hogy iramodott Toldi a cseh utáu, hogy rohant be a várba, melynek kapuját az ő orra előtt becsapták, kövotkezőleg ő mit- sem tudott urának szerencsétlen fogságáról Ő meg volt győződve az ő gyarló eszével, hogy ura bizonyosan legyőzte a csehet, kiszabadította karjaiból a szép tüudérkisasszonyt. S most bizonyosan abban a várban élnek a tündérkisasszonnyal boldogan, mint a hogy a tündérmesékben hallotta a jó Bencze, nem is gondolva arra, hogy evvel az 8 meseszerü elbeszélésével egy szerető szív utolsó reményét tépi ki. Mert Piroska legalább annyit elhitt az egész meséből, hogy Toldi bizonyosan valami cseh leánynak hálójába került, kivel most ♦Ftonállások. A közbiztonság már megyénkben is meg van ingatva s itt is fordulnak már elő utonállások. így pár nap előtt — mint ez a megyéhez jelentetett — két útonállási eset fordult elő a Bakonyban. Hasonló eset fordult elő Lázi körül, hol a rablók a megtámadott embert úgy megverték, hogy másnapra meghalt. Az alispáni hivatal intézkedett a gazok kézrekerítésére. ♦Hirtelen halál. Bojnitzer Lázár, helyi s a megyében általán ismert lókereskedő, tegnapelőtt délben hirtelen elhúnyt. Halálát mint halljuk, gyors lefolyású tüdölobb okozta. Béke hamvaira !j *A pápai veres-kereszt egylet, mely rövid fönáliása óta, mintegy 250 tagot számlál e hó 12 én tartotta első alakuló gyűlését, melyen a választmányi tagok lettek titkos szavazati utón férfiakból és nőkből vegyesen megválasztva. Adja az ég, hogy miuél szebb virulásnak örvendjen! *A pápai Mádai-féle kávéházban ismét holmi németzangerei rontja a magyar szellemet és miasmásítja a levegőt. Csodálni való hogy e különben magyar érzelmű férfiú csak dédelgeti az e fajtákat. ♦Veszprémmegye alispánjának jelentésében olvassuk: A szomszéd Zalamegyében Csab-Kendeken elkövetett rablógyilkosság kihatással volt vármegyénkre is. Az üldözőbe vett rablók közül állítólag Savanyu Józsi átcsapott vármegyénkbe és társával Gyiróthról birkákat hajtott el. A birkák tőlük elvétettek a tettesek egyike elfogatott a másik állítólag Savanyu Józsi azonban menekült. Zalamegye a csabrendeki rablógyilkosság indokából rögtön bíráskodást kért és nyert. Ily körülmények között és tekintettel arra is, hogy Somogy- vármegyében a megye alispánja a rablók rendszeres üldözésére külön csapatott állított össze s mert különösen a Zala s somogymegyékböl menekvők vármegyénket igen könnyen és közel érik s ha itt a törvény kivételes szigora nem érvéuyesül, veszélyes állapotnak nézhetünk elé, az 1876. VI. t. ez. 18-ik §-ára való hivatkozással tisztelettel indítványozom, hogy a megingatott közbiztonság szempontjából a rögtön bíráskodási eljárásra vonatkozó kormány engedély kieszközlése iránt a nagymélt. bel- ügymiuisteriumhoz fölterjesztés intéztessék. ♦A pápai nöegylet által rendezett »kóstoló* múlt vasárnap lett megtartva, mely ritka anyagi eredmény volt. Oly zsúfolásig megteltek az ovoda kelyiség termei, hogy tánczolni alig lehetett. A jövedelem hallomás szerint 400 frt körüli. ♦Tűz volt, mint lapunk egyik száma már említette is, Bársonyos községben. Ezen tűz alkalmával 29 család maradt hajlék nélkül. Ezen szerencsétleneknek könyör adomány még ez ideig nem érkezett. Tápi község égerjeinek eddig 4000 frt gyűlt össze, hanem a szegény bársonyosiakról nem vesz tudomást senki. Felhívjuk adakozásra megyénk jószivü embereit *Uj egyesület. A veszprémi izr. tanítótestület kezdeményezése folytán létrejött városunkban egy »Veszprém megyei izr. tanítók egyesülete“ czímfí egylet, melyeknek alakuló gyűlése f. hó 12-én a veszprémi izr. hitközség tanácstermében megtartatott. A vidéki tanítók meglehetős számmal voltak jelen és dicséretükre legyen mondva, hogy az alapszabályok megvitatásakor az utolsó perczig folyton feszült figyelmet, élénk érdeklődést és kellő higgadtságot tanúsítottak. Hochmuth Ábrahám főrabbi úr küldöttség által lett felboldogan él s nem is gondol soha az érte hasztalan váró Piroskára. Piroska igyekezett is Toldi képét szivéből kitépni. Éjjel, álmában gyakran föltűnik előtte Toldi képe, vérrel festve, idegen országban, idegen bérezek közt elhagyatva, elfeledve, meg se siratva, el se temetve. És midőn fölébred és a rémes álmok eltűnnek, nem is gondol a szép lány arra, hogy álma milyen közel járt a valóhoz. Rémesebb neki sokkal az a gondolat, hogy Toldi él, de világát mással éli. Talán az öngyilkosság gondolata is föltámadt egy pillanatra töprengő lelkében, de elnyomta azt a jó édes atyának képe, ki benne él, kinek napjait az a remény sokszorosítja, hogy lesznek szép unokái, kik visszahozzák újra háza letűnt fényét. Tehát neki élnie kell, neki férjhez kell mennie Tar Lőriuczhez, ha szive szét szakad is. Úgy lett. Piroska elrebegte a papnak az oltár előtt a holtomiglant, hogy hozzá megy Lőrinczhez szívből, szeretetböl. Szegény Piroska életének ezen legdöntőbb pillanatában hazudott először. Pedig Toldi már akkor útban volt. A rabló várat, melyben fogva volt, hadsereg vette be és igy Toldi is megszabadult, és sietve jött haza Budára. De már mind késő. Mintha maga is félne a valótól, nem mer kérdezősködni. Reszket is a hírért, reszket is a hírtől. Végre megtudja a szomorú valót, hogy már minden késő. Megtudja, hogy a lány kérdezősködött, tudakozódott utána és hogy csak kényszerülve ment hozzá Lőrinczhez, mert igazán és egyedül csak Toldit szerette. Toldi érezte, hogy csak ő maga oka
