Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1881-10-09 / 42. szám

*() felsége a király névnapját városunkban is a szokott kegyelettel ülték meg- Az ünnepélyes isteni tisztelet ez alkalommal __ mint mindig — a főtemplomban tartatott meg. A szent misét fényes segédlettel ő méltósága Pribék püspök ur végezte. Ott voltak a megyei, törvényszéki és városi tisztviselők, továbbá a honvédtisztikar és a gymna- siumi ifjúság

*Esküvö lesz f. hó 24 én ismét városunkban, ugyanis akkor vezeti oltárhoz Szeglethy György, a ,Pápai Lapok“ munkatársa, Halász Péter főtanitó ur kedves leányát, Ilonát.

♦Balogh Alajos színtársulata jön legközelebb városunkba: és pedig annál is inkább, mert a pápai színház, hova eddig menni szándékoztak, ez évben nem nyílik meg.

*A hosszunap. Múlt vasárnap délután 5 órakor vette kezdetét a zsidók hosszú napja, a „Jom Kipur“, s tartott hétfőn este 7 óráig. Ez a zsidók legnagyobb ünnepe, s „Adonai“ e napon mond ítéletet minden élő zsidó felett. Ezért e napot szigorú böjttel és imával töltik. E napnak a hatása meg is látszott a városon. Igen sok kereskedés volt csukva, és kevesebben jártak az utczákon, mint rendesen.

♦Egy tolvajbandát fogtak el városunkban a múlt hó folyamán. A banda 5 — 6 tagból állott és élükön Pataky Pista 16 éves suhancz volt. Már rendesen fel voltak szerelve pisztolyokkal, bicskákkal és egyéb más öldöklő szerszámokkal. Eddig mintegy tizen- nyolcz lopást követtek el. A közeli vásárokra is eljártak. Ők követték el a múlt számunkban említett ostorlopást is.

♦Siófokról. Schön József nevű napszámos szüreten lévén, egy puskát — melyet ráerőszakoltak — elsütött. A lőpor azonban a lőkupakon jővén ki. a szerencsétlen ember egyik szemét elvesztette. Az egész dolog egy rósz tréfa szüleménye. — Ugyancsak itt a gyógyszerésznek szép ifjú neje — ismeretlen okból — megmérgezte magát.

♦Most iratnak össze azon vidéki illetőségű városunkban lévő egyének, kik már évek óta adót nem fizetve itt tartózkodnak.

♦öngyilkosság. Tóth József 23 éves fiatal nős iparos várpalotai lakos folyó hó 5-én agyonlőtte magát. Tettének oka ismeretlen.

♦Testvérgyilkolás. Fejes Dávid pápai jómódú lakos, mitegy 30 éves s kifogástalan előéletű földműves e hó 2-án az esti órákban azzal jelentkezett a rendőrségnél, hogy testvérét, Fejes Annát vasvillával agyonütötte. Eleinte nem akart hitelt adni vallomásának, de maga sürgette, hogy néznék meg áldozatát, s megnevezte a helyet, hol az eset történt. A helyszínére érve a rendőri közeg már nagyszámú néptömeget talált az udvavban, hol a szerencsétlen fiatal asszony életét kilehelte. A gyilkos tettére nézve azt adja elő, hogy nővérével már régóta ellenségeskedésben volt bizonyos kérdés miatt, s emiatt a végzetes estén is ösz- szeszőlalkoztak, minek eredménye lett, hogy ő a kezében levő vasvillával feléje ütött az erősen nyelvelő menyecskének. Az ütést az istálló gerendázata felfogta, de az oly erős volt, hogy a villa két ága azonnal letörött. Erre kis szünet következett, mely után a menyecske ismét sértegetni kezdte felbőszült testvérét Ez másodszor is felemelte a vasvillát és sújtott, még pegig oly szerencsétlenül, hogy testvére egy jajkiáltással összerogyott és azonnal meghalt. Fején tátongó mély seb van, mit a villa törött vége okozott, mélyen behatolva a koTorna, bajvivásnak, hallom kedvelője.

Mondok egy okos szót: kettő lesz belőle,

Kérőjét nagy uram, ne csak ingyen kérje : Harczi játékot tart, módja van, Ígérje.

És hogy szép Piroskát a győzőnek adja ; így aztán remélem, lesz is foganatja Megörült a gazda. Hej be áldott szó ez!

Hogy ne tenném meg, ha tudnám, hogy való lesz ! Beh nem válogatnék gazdag vőlegényben Lenne itt elég, mit apritni a tejbe.

Öcsém öcsém: akkor én csak embert néznék: Nem kéne egyéb mint személyes vitézség,

Ki mindent legyőzné vitézi játékon,

Annak adnám díjul kedves ajándékom.

Kagyogott a szeme, az arczája égett Mintha igy biztatta volna a vendéget:

No fiú, ha tetszik a Kozgonyi lánya

Állj elő mutasd meg, hogy te sem vagy gyáva.

Pedig Lajos királynak más volt a fejében Toldira gondolt, a mi Miklósunkra, aki most a királyi udvarban van. Annak szánta ő a szép Piroskát. S már szinte örült a sikernek, mert tudta, hogy ha Toldi síkra száll a szép lányért, azt senki se fogja más elnyerni mint ő. De Rozgonyinak nem kellett a királyhoz Budára fáradni, hogy kérését előadja.

Másnap reggel, mikor az utas elbúcsúzott, egy levelet talált a lány az utas ember vánkosa alatt, melyre ez volt írva:

■' • ■ Kozgonyi Piroska, Kozgonyi Pál lyánya. Fiú gyanánt lészen apja vagyonába Egyetlen örökös ura mindenének,

Disze fentartója a Kozgonyi névnek

Harczi játékot tart piros pünkösd napján,

S ki legbajnokabb lesz; azé legyen a lyány,

Mert ezt igy helyesnek, jónak igy találja ' Lajos Magyarország mostani királya.

. „ Elgondolhatjuk, hogy nézett a szép lány, midőn megtudta, hogy az ő vendégük maga a király. De ő ezzel most nem sokat gondolt,

ponyába. Mondják, hogy a szerencsétlen asz- szony reményteljes állapotban is volt.

♦A balaton-füredi önkéntes tűzoltók a napokban avatták fel nagy ünnepélyességgel uj fecskendőjüket.

♦Elcsípték azt a ficzkót,a ki a lovardába köveket hajigáit és mégis kapta illő ju talmát; rendőrségünk biztosa pedig oda nyilatkozott, hogy ezen hajigálásnak nem a rendőrség aluszékonysága, de az volt az oka, hogy az illető suhanczot a lovarda igazgatója megverte s igy ez a hajigálást boszuból követte el.

♦A szüret még egyre folyik vidékünkön, szól a zene, hangzik az ének, bár a hegy leve nem nevezhető nectárnak. Hanem azért mulatunk. Hiába, természete ez már a magyarnak.

♦Vidéki levelezőinket megérintette az ősz hideg szele és most ágyban fekvő betegek, nem akarnak életjelt adui magukról. Bajuk úgy látszik komoly, de tán majd használ nekik is az ujbor, mely curára éppen alkalmas.

♦Az éji lepékre vonatkozó újdonságunk következtében a rendőrség a hét folyamán őrjáratot tartott, melynek eredménye az Ion, hogy vagy 12 jómadarat elcsíptek és a városházhoz kisértek. Itt, miután először jól kikoplalták magukat, megmosdattak és elbocsáttattak. A jómadarak többnyire cselédek voltak.

♦Egy megyei tisztviselő Borra Ig- nácz, egy erdélyi vármegyében 29 évig szolgált mint kiadó, jelenleg segélytelenül, szomorú anyagi körülmények közt vau városunkban. Csak annyi pénzre volna szüksége, melyen Budapestre utazhatna. Úgy szerkesztőségünk, mint a r. kapitányi hivatal ajánlja őt jószivü emberbarátok figyelmébe. A szives adományok hozzá, a vásártéri „Steiner“-féle vendéglőbe küldendők.

♦Magyar üzletkönyv jelent meg B.- Pesten Mudrony Páltól s megrendelhető nála 1 frt 20 kron. Koronaherczeg utcza 6. szám. A magyar közönség üzleti látkörét kitágítani, az üzlet nagy fontosságát kimutatni, gazdagító hatását az egyesek és a nemzetek életében feltüntetni, hazánk és a külföld üzleti életét megismertetni, a fontosabb teendőket megjelölni s a magyar üzleti szellemet és kedvet felébreszteni — volt czélja e könyv megírásával a szerzőnek. Tartalom: Az üzlet gazdagító hatalma 1—7. Phönicia 1. —Hellász 2.

— Cartágo és Alexandria 2. — Roma 3. — Byzanczi birodalom 4. — Az arabok birodalma 5. — Velencze 6. — Genua 7. — Az üzlet fejlődése Francziaországbau 8-18. — Sully és Colbert 8. — Hanyatlás Colbert után 10. — A nagy forradalom 11. — Az uj franczia köztársaság 12. — Fraucziaország kereskedelmi mérlege 13. — Páris 14. — Franczia üzleti székhelyek 15. — Franczia gyarmatok 18. — Nagybrittauia üzleti élete 19—31. — Nagy Alfrédtől a Stuartokig 19.

— A forradalom 20. — A XIX. század 21.

— Kereskedelmi mérleg 22. — London 24.

— Ézleti székhelyek Nagybrittáuiában 25. — Britt gyarmatok 29. — Britt birtokok 31 — Németország üzleti élete 34—46. — Mező- gazdaság 34. — Ipar 34. — Kereskedelmi mérleg 35. — Berlin 37. —Üzleti székhelyek Németországban 38. Olaszország üzleti élete 47 —53. — Mezőgazdaság 47. — Ipar 48. — Kereskedelmi mérleg 48. — Üzleti székhelyek 50. — Oroszország 54 —62. — Mező- gazdaság 55. — Ipar 56. — Kereskedelmi

mert szeme ezen a soron akadt meg: S ki legbajnokabb lesz, azé legyen a lány. S ki lenne legbajnokabb, mint az ő szive választottja, Toldi Miklós. Gyönyörűen festi a költő a fiatal leány örömét, hogy ábrándjai régi képét, a mit csak álomnak hitt, most ime megvalósulni látja. Nem tudja mit tegyen örömében. Csak önnön boldogsága foglalja el. Azonkívül bármihoz fog, meglátszik rajta, hogy nem tud másra gondolni, mint Toldira. Feje kábult az örömtől, ki a szabadba vágy. Le- ^ szalad a kertbe. Öntözi virágait korra reggel.

1 Hiába mondja neki édes apja: harmatos az, nem kell öntözni. Bárhova megy mindenütt Toldi képe lebeg előtte. Azt látja vízben, égen, napban. Aztán mintha csak sejtené a valót, elszomorodik, kínos kétkedés szállja meg szerelmes szivét. Hogy fog e vívni érte Toldi, a büszke Toldi? És Piroskának ez utóbbi gondolata nagyon is igaz volt. Amint Lajos király hazaért Budára, sokszor emlékezteté Toldit a szép Rozgonyi Piroskára. Sokszor emlékezteté a harczjátékra, milyen még nem volt széles Magyarországon, mert a győzőnek jutalma Piroska, Rozgouyi Pál tüudér szép leánya. Elmondta Lajos, hogy gazdag a lyány szép is, épen hozzá való. De Miklós csak a fejét rázta mind e szép szóra. Pajtásai is faggatják, mig végre felboszankodva igy kiált:

Eh mit! nekem asszony. _ _ _ _

Hog

y utánam rijon, mint az ajtó sarka,

Mindig, valahányszor az ajtót behúzom?

Mindig, valahányszor a lábam kihúzom?

Eh! megleszek igy is; ha ma itt, holnap ott t Kedvesebb nekem a nó'telen állapot.

Mikor elérkezett szép piros pünkösd napja, a bajvivás ideje, Toldi csak vonakodott

mérleg 56. — Üzleti székhnlyek 59. Montenegró és Szerbia 62 - 64. — Románia 64 —66. — Román üzleti székhelyek. — Törökország 67—73. — Mezőgazdaság 68. — Kereskedő lem 69. — Üzleti székhelyek Európában 69.

— Ázsiában 72. — Afrikában 72. — Görögország 75 -77. Ipar 75. — Kereskedelem 75

— Üzleti székhelyek 75. — Spanyolország 77—85. — Mezőgazdaság 78. — Bányászat és ipar 79. — Kereskedelmi mérleg 80. — Üzleti székhelyek 81. — Spanyol gyarmatok 84. — Portugália 85—87. Mezőgazdaság 85.

— Kereskedelmi mérleg 86. — Üzleti székhelyek 86. — Svéd-és Norvégország 87—92. Mezőgazdaság. 88. — Ipar 89. — Kereske- kedelmi mérleg 89. — Svéd üzleti székhelyek 90. — Norvég üzleti székhelyek 91. — Dánia 92—93. — Hollandia 94-98. — Mezőgazdaság 94. — Ipar és kereskedelem 95. — Üzleti székhelyek 96. — Holland gyarmatok 98 — Belgium 99—104. — Mezőgazdaság 99. — Bányászat és ipar 100. — Kereskedelem 101. — Üzleti székhelyek 101. — S váj ez 104 -108 — Mezőgazdaság 105. — Bányászat és ipar 105. — Üzleti székhelyek 107. Északamerikai egyesült államok 109 —120.

— Terület és népesség 110. — Mezőgazdaság 112. — Bányászat és ipar 114. — Kereskedelmi mérleg 117. — Üzleti székhelyek 118. — Clearingházak 119. — Ausztria és Magyarország 120 — 123. Ausztria 123—140

— Mezőgazdaság 124 — Bányászat és ipar 125 — Kereskedelmi mérleg 126. — Bécs 128. — Bécsi részvénytársaságok 128. Bécsi magánvállalatok 129. — Osztrák üzleti székhelyek 130. — Az osztrák-magyar Lloyd járatai 140. — Magyarország 143—150. — Terület és népesség 144. — Mezőgazdaság 145. — Bányászat 147. — Ipar 148. — Kereskedelmi mérleg 149 — Teendőink üzleti életünk fejlesztésére 150—165. A mezőgazda érdekében 151. — Gazdasági hitel 152. — Magyar földhitel intézet 152. — Az osztrákmagyar bank jelzáloghitel üzlete 153. — A kisbirtokosok orsz. földhitelintézete 156. — Ipar érdekeink előmozdítása 160. — Iparhitelintézet 161. — Bankhitel 162 — Az oszt. raagy. bank ált. üzleti szabályai 163. —Váltóleszámítolási szabályok 164. — Magyar üzletcsarnok. I. Budapest 166—180. — Népesedési viszonyok 166. — Budapesti részvénytársulatok 167. — Budapesti magánvállalatok 169. — II. Budapesti hírlapok 180 — 182 — A) Magyar nyelven 180. — B) Német nyelven 181. — III. Magyarországi üzlethelyek 182—205. Az üzlethelyek betüsoros rendben következnek, a lakosság, pénzintézetek ipartársulatok, nagy üzletek, hírlapok megnevezésével. — IV. Üzleti értesítések 204—213. — Mezőgazdaság. — 1—11. — Borászat 12—31.

— Vasgyárak 32-37- — Fa-és papírgyárak 38—48. Liszt-, ser- és vegygyárak 49 —62. Üveg- és porczellángyárak 63—69. —Kő és agyagipar 70—78. — Gépgyárak 79—96. — Kocsi-, orgonagyár 97 —107. — Bőripar 108 — 115. — Szövőgyárak és szabók 116—123.— Kézműipar 124—138. — Gyógyszerészek 139 142. — Aranyműves, órás, látszerész 143 — 149.

— Háziipar 150—159. — Kereskedés 153 — 159. — Művészet, irodalom 170—174. Hirdetések 203—226.

Wilckens F. C. és fiánál Budapesten megjelent az »Ország világ“ uj (III-dik) évfolyam 1-ső füzete. A vállalat ezen évfolyamához is adatnak gyönyörű fényképnyomatu mű mellékletek, melynek sorozata ezen füzetben „A jó barát“ czimüvel kezdődik; azonutra kelni, hogy Rozgonyi lányáért megvívjon. Csak Lajos király egyenes parancsára lehetett rávenni, hogy Keszibe menjen, Rozgonyihoz, de nem avval a szándékkal, hogy a szép Piroskáért megvívjon, hanem ha már parancsolja a király, hát legyen meg az ő kívánsága. Majd eltölti ő is valahogy az időt. Majd elbeszélget Rozgonyival kancsó mellett a régi jó időkről. Már megérkeztek a torna helyére a készülődések is folynak a viadalra, van nagy sürgés forgás a fiatalok közt. Csak Toldi jár föl alá, neki nem tetszik ez az egész história. Minek is jött ide? azért, hogy pihenjen? Hogy leüljön félre valami eb zúgba? S onnan bámészkodjék, kezét összedúgva? Volt azon leventék közt, kik a szép Piroskáért epedtek, egy Túri György nevű is, de sem testi ereje sem vitézsége nem volt akkora, hogy reménye lehetett volna a győzelemre. Amint meglátja Toldit, ki boszankodva föl és alá járt megszólítja.

Mi bajod levente, hogy oly nagyokat lépsz ?

Semmi felelt Miklós, bolondság az egész.

Azt gondoltam hátha megcserélnék veled

Fölvenném sisakod pánczélod, fegyvered ?

Termetünk hasonló, mint lovon, mind gyalog.

Úgy de, mondá Ló'rincz az én kezein balog.

Az nem nagy baj felelt Miklós,

Tud ö balkézre vívni.

Hogy mindenki Tar Lőrincznek nézze, nem is fogja jobbját használni az egész harcz alatt Toldi csakhogy unalmát elűzze olyan cseles dologra adja fejét mi által egy részt a lovagi törvényeket sérti meg, mely tiltja bárki személyében is jutalomért versenyezni másrészt pedig ez a könnyelmű tette lesz az, mi egész életének szerencsétlenségét okozza. Bal kézzel és ügyetlenül vi, hogy senki ne ismerje

kívül több sikerült képpel van díszítve. Szép- irodalmi részében kezdi ifj. Ábrányi Kornél »Elvált férj* czimü vig regényét, továbbá ,A báróné szelleme“ regény közlését, azonkívül több más elbeszélést, költeményt és értekezéseket tartalmaz. Ezen valóban szép vállalat füzetenként 40 krért kapható; előfizetési ára félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Az elmúlt évfolyamhoz diszes bekötési táblák kaphatók. Mindezek K r a u s z Armin könyvkereskedése által szerezhetők meg, honnan postán is szétküldetik.

Steinacker Károly-nál megjelent és Krausz Árminnál kapható: „Ficzi-(tipegő-) polka, zongorára szerzé S á r o s i Gyula. Ára 60 kr.

Stein János kiadásában Kolozsvárott megjelent: »Neveléstan*, irta de G e- rando Antónia. Ára 80 kr. Á munka a hasonló tárgyú más művek között a jobbak közé sorolható és rövid, könnyen érthető előadás nagyon hasznavehető kézikönyvvé teszi. Ajánljuk a tanitók, szülék s általában neveléssel foglalkozók méltó figyelmébe.

Az ipar- s keresk. kamrától.

(Hivatalos.)

Hirdetmény.

304. A nagymélt. magy. kir. főldmive- lési, ipar és kereskedelmi minisztériumtól vett tudósítás szerint Edinburghban 1882. évi ápril havaban nemzetközi halászati kiállítás fog tartatni, melyen halak, halászati eszközök és általában a halászattal egybefüggő tárgyak, minták és rajzok fognak kiállítatni.

Erről az érdekeltek azzal értesíttetnek, miszerint e tárgyban az említett kiállításnak »International Fischeries Exhibiton“ czim alatt működő irodája, Edinburgh 22. Royal Circus, további felvilágosításokat nyújt és az illető bejelentéseket elfogadja.

Sopron, 1881. okt. 1.

A soproni kereskedelmi s iparkamara.

Szüret idején.

(Hasznos tudnivalók.)

A világ legnagyobb hordói. Sokan azon nézetben vannak, hogy a jelenkorbeli emberek a régieket a hordókószítésben utol nem érik. Ennek bizonyítékául sorolják fel a nagy hordókat, melyek bizonyos helyeken történeti ne- vezetességüek lettek. Ilyen bordó volt Kázmér János pfalzi választó fejedelemé, mely 1591-ben készült, s 4224 akó tartalmú volt. Lajos Károly egy 6528 akóst készíttetett, Károly Tódor alatt pedig a heidelbergi nagy hordó született, melybe 8000 akó bor fér el; a hordó még jelenleg is meg van, 1752-ben töltetett meg először s azóta még 3-szor 1769 óta azonban üresen áll. Társa ennek a königsteini hordó, mely a várat ostrom alatt látta el borral, 1725-ben építtetett, 600 akóval volt nagyobb az előbbinél s 34 láb magas és 24 láb széles volt. Hires volt a III-ik János egerbachi apát által készíttetet hordó is, ennek tartalma 50 —70,000 liter s 1500-ban az apát második utódja alatt töltetett meg. Hires még a klos- terneuburgi is, mely 999 akós, az ezredik akó pedig tölcsérében tartalmaztatok, most mint a többi, ez is üresen áll, s csak a múlt század végén volt megtöltve. Hegy azonban a nagy hordók előállításában a jelenkor sem marad hátul, a következő adatokból kivehető: Striegl,

föl benne az ügyesen vívó Toldit. Egyszer lova által is lehagyja magát véttetni. De midőn ellenfele már már győzedelmes lesz fölötte, elfeledi azt, hogy Lőrincz helyett vi álharezot. Jobbjába kapja a szálfát, melylyel vívott s leteremti vele ellenfelét. Mindez oly gyorsan történt, hogy alig vehették észre a nézők, de észre vette egy valaki, a kinek sorsát e harcz el vala döntendő. Észre vette Piroska ez egy jelből, hogy az nem Tar Lőrincz, hanem Toldi az ő szivének választottja. Az álruha nem rejthetó el előle a bajnokot. A vak szerelem mindeneken átlát. Toldi csak hamar észrevette, hogy szerepét ez egyszer nem jól láthatta, s mintha sejtene, hogy valakinek elárulta ez által magát, oda veté szemét most először a szép leányra. — A két fiatal szempár találkozott. Toldi elvolt bájolva a szép szemek láttára rajta felejtette tekintetét Piroskán s a vas páuczél sem gátolhatta meg, hogy egy mély sóhajtás ne törjön ki kebléből. Önvád volt az, hogy nem tartotta érdemesnek égy ily szép lányért saját személyében megvívni, hogy eszközül hagyta magát fölhasználni egy szép lány megszerzésében, kikapta a tüzből a gesztenyét, hogy azt más élvezze. Nem állhatta ki tovább a szép lány tekintetét, mert a szemrehányást látta abban Toldi. Most látta meg először azt a nőt kiért élni halni tudna, és a ki szintén szereti őt; most érezte először azt a boldogító érzést, melyet még eddig uem ismert. S ez az első érzet is fullánkot rejtett magában, mert azt a gondolatot juttatta Toldi eszébe, hogy akkor látta meg először menyországát, midőn már az ahhoz való jogát eladta.

(Folyt, köv.)