Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1881-01-30 / 5. szám

mek esik áldozatul. — József föherczeg — számláló lapjáról: Született 1833. márczius 2.-án Pozsonyban. Honossága Alcsuth. vallása rom. kath. anyanyelvé magyar v beszéli a tót és német hazai nyelveket, — U Fensége neje magát magyar és frauezia anyanyelvűnek, két fiát és két leányát pedig egyedül magyar anyanyelvűnek Íratta a számláló lapra. — A függetlenségi párt Budapesten folyó hó

23-án tartott országos értekezletén mintegy 600 vidéki küldött vett részt. — Blaháné Evva Lajossal Rákosi Jenő utódával megkötötte szerződését. Fizetése 18000. frt lesz. — Kaposvárt a bevégzett új népszámlálás szerint körülbelül 9700 lélek lakik. — Zalamegyei gazdasági egyesület f. évi május hó 1, 2, és 3-án Zala-Egerszegen gépkiállítást, szántás és ekeversenyt, cselédjutalmazást rendez. —- A keszthelyi polgári olvasó-egylet a legközelebb tartott közgyűlés alkalmával a Bécs- ben megjelenő magyarfaló „Kikeriki“ czímfí élczlapot az egyletből kitiltotta. — A buda- györi vasút kiépítését mint a pénzügyminiszter kijelenté, még ez ülésszakban fogja szorgalmazni a képviselőház előtt. Kivégzés Kassán. A már említett Sarkadi József czi- gány katonát f. hó 27-én végezték ki. — A pénzügyminiszter a lánczhidhoz rézpénz- szedőkül két nőt nevezett ki. — Országos vásár lesz Nagy-Kanizsán f. hó 31-én. — Pozsonyban egy ékszerárustól 35 000 frt értékű ékszert loptak el ismeretlen tettesek.

— A kolozsvári Dinsztli-iigy mint hírlik, a befejezéshez közeleg s így nemsokára meghalljuk az Ítéletet, mely a két lajdinantra ki fog mondatni. — A trónörököst mint írják,

— keleti utazásának tartamára a pápa fölmentette a böjt alól. — Bankóhamisító bandát fedeztek fel Pancsován. A banda tagjait és mííhelyöket egy özvegy asszony fedezte fel a kapitányság előtt névtelen levélben. — Huszonhét évet töltött el börtönben battai illetőségű Németh Ferencz, ki állítólag 42 évre lett elítélve gyilkosság miatt 1858-ban. Most kegyelmet kapott és kiszabadult. — Két farkas Akasztó mellett egy farkast ragadott el és rövid időn felfalták. Széli Kálmán orsz. gy. képv. lakását feltörni és kirabolni kísérte meg két fiatal ember, azonban észrevételek s az egyiket megcsípték- — Veszett macska Szombathelyen egy férfit, egy nőt és két gyermeket megmart. Gyógykezeltetnek. — Sopronban az új népszámlálás szerint 25.000 lélek lakik. A szaporodás 300. — Keszthelyen az ott felállítandó kisdedóvoda javára Kartonbált rendeznek febr. hó 12-én. — A tátra-füredi fürdőt a lőcsei hitelbank és a szepesi takarékpénztár 80.000 írtért megvette.

Balatonszabályozási értekezlet

Siófokon.

(1881. évi január 26-án.)

A Balaton szabályozása ügyében a kormány által Bóné Géza kormánybiztos elnöklete alatt Siófokra összehívott értekezlet múlt szerdán tartatott meg.

A Bálatonügy kiváiólag érdekelvéu Veszprém, Zala, Somogy, Tolna s részbeu Fehérmegyét, e megyék érdekeltségeinek küldöttei már előző nap érkeztek oda a délutáni és esti vonatokkal s pedig oly nagy számmal, hogy a két fogadó csakhamar képtelen volt a még folyton érkező küldöttek befogadására s az éj meg a mai reggel folyamán érkezőket magánházaknál kelle elszállásolni.

Ha mégegyszer valami más csillagban a világra jövök, iparkodni fogok mesebeli herczeg- nővé lenni. Akkor majd lesz nekem is gyöngyházzal berakott, rózsafabutoros,rózsaszín pelucbe és brokátselyem és mousselin felhőkkel kárpitozott boudoirom, — addig csak álmodjunk róla és elégedjünk meg a crettonos szobával. Álmodni szabad.

Tehát peluche? Szólj már! hangzik az újabban, kissé sürgetőbbéi), kissé türelmetlenebbül feltett kérdés.

Peluche? az tudod, hogy .gyönyörű,* * .költői* az én felfogásom szerint; egy peluche báli ruha (szép nőn, mert a rútnak az se használ) elragadó ,mez,“ de — meleg!

Ez az érv döntött, elvetettük.

Hát a virág ?

De édesem, most már én szóltam türelmetlenül, hagyj nekem békét itta te „toilette gondjaiddal,* meg a kasinó báloddal, aztán el is rejtőzhetett valaki a bokrok közé és kilesi az „államtitkot;* majd otthon, párolgó, illatos thea mellett képes leszek képzelmemet ezen a területen erőltetni meg, és pontosan lefestem, hogy a déli égőv ragyogó, szinporapás, most legdivatosabb virágaiból, vagy a mi Flóránkat az üvegházi, büszke szépségeket vagy a rét és erdő szerény gyermekeit válaszd-e „első* báli ruhád ékéül.

ízlés dolga, de a kedélyé is. Soha se szerettem úgy semmit,mint ibolyát, gyöngyvirágot és a bájos gyengéd hallgatag"thearózsát.

Válaszsz! Kiváncsi vagyok reád!

André Gyula né.

Előértekezlet megtartása volt tervben az előző est folyamán, de az egyes érdekeltségek alig pár perczuyi értekezés után belátták, ' hogy nézetkülönbség tekintetében sokkal távolabb állanak egymástól, hogysem a másnapi nagy értekezletre nézve némileg megállapodhatnának a főbb elvekre nézve.

így aztán az érdekeltségek küldöttei külön csoportokra oszolva cserélték ki néze- I teiket a nélkül, hogy a holnapi ügyrendre nézve irányadólag megállapodhattak volna.

Az értekezlet délelőtt fél 11 órakor alakult meg; e czélra a nagy vendéglő étterme jelöltetett ki.

Az értekezletre következő küldöttségek jeleutek meg:

Zalamegye részéről jelen volt Sturm György kir. főmérnök s a megye műszaki képviselője. Az érdekeltség részéről Csesznek László kir. tanácsos vezetése alatt Modrovits Gergely zalavári apát, Árvay István, Zathu- reczky Zsigmond a fallini urod. jogi képviselője, Trstyánszky Lajos, Hertelendy Béla, Svastics Gyula, Csendes József, Hanny Imre, Hencz Antal, Beck Sándor, Sallós Mihály mérnök s Bogyay Máté.

Veszprémmegye részéről Véghely Dezső m. főjegyző, Kenessey Károly m. tiszti ügyész, Paál Dénes kir. főmérnök, Purgly Sándor, Tóth Kálmán, Tallián Lázár kanonok s Kenessey Miklós szolgabiró.

Somogymegye részéről Jankovich László elnöklete alatt Jankovich Tivadar, Makfalvay Géza, Lechner Sándor, Vásony Sándor s Vá- souy János a társulat részéről; a megye részéről: Somsich Andor, Bárány Dénes, Sze- menecz János, Lászig István, Horváth Gábor, és Bosnyák Gusztáv.

Toluamegye részéről: Fördős Vilmos, Pesthy Mór, Dobrovszky Kálmán, Bobits Antal és Tóth Ödön.

Ezeken kívül az összes balatoni társulatok küldöttei, és pedig:

A fehérmegyei sárvizi társulat részéről: gr. Zichy Nándor, gr. Széchényi Sándor és Say Ferencz mérnök.

A kaposi társulat részéről Fördős Vilmos és Tóth Ödön.

A sió-berki társulat részéről Baday János elnök, Krisztinkovich Aladár igazgató.

A somogy-balatoni társulattól Jankovich László elnök, Lechner Sándor.

A tihanyi apátság részéről Trstyánszky Alajos.

E küldöttségek bemutatván magukat a kormánybiztosnak, ez elfoglalta az elnöki széket s jegyzőül Kenessey Miklós enyingi szol- gabirót kérvén föl, rövid szavakban üdvözli a megjelent küldöttségeket. Ezután az ügyrendre tér.

Elmondja, hogy a Balatonszabályozás történetének vázolására itt nem terjeszkedhetik ki, mert erre az idő rövid, de meg — úgy hiszi — ismeri azt az értekezlet minden tagja. —• Tény, hogy a tó áradása s apadása egyaránt panaszokra adott okot. — Eleiutén, midőn az áradás bajait még nem éreztük meg oly nagyon, az apadás okozott károkat; most ép az ellenkező kalamitás állt be. Az itt megjelent küldöttségek ép úgy, mint ők, ismerik érdekeiket s e bajok forrását — a szerint a helyzet iránt tisztában van az értekezlet.

Tudjuk tehát a bajt s törekedtünk is annak elejét venni, de legnagyobb ellenségünk maga a természet, melylyel szemben küzdelmeink részbeu meddők, részint csak korlátok közt mozoghatnak. Főczélunk mindenesetre csak az lehet, hogy a viz niveau-jáuak oly normalis pontot jelöljünk meg, melyen felül vagy alul a viz soha se álljon. Nyáron, mikor a lepárolás a vizapadást nagyban előmozdítja, e vizszinnek megtartása rendkívüli nehézségekkel jár s az áradások idején mikor a lepárolás nem áll arányban a viz gyülemlésével, ezt csak mesterséges úton vezethetjük el. Nincs erre egyéb eszközünk a Sió-zsilipjénél, minél fogva erre keilend íófigyelmünket fordítani.

Minél több vizet vagyunk képesek levezetni, annál inkább közeledünk czélunkhoz — magához a szabályozás előmunkálataihoz. A mostani áradat vizoszlopa már 7 emtrel nyomta félre magát a zsilipet s félni lehet attól, hogy ha e zsilip meg nem erősítettnék, az kiszakad. Ez némileg meg is történt, de fő az, hogy a Balaton és Sió vizszempontja közt a különbözet 1 meterrel ne legyen sohasem több. E czél elérése szempontjából kívánatosnak látszik egy új zsilip állítása, mely czélszerííbb legyen erre.

A kormány 12 év óta kiséri figyelemmel a Balaton ügyét, de rendeletéi nem sok tapasztalattal gazdagíthattak; azt azonban tapasztaltuk, hogy az áradattal szemben levezetésünk mindig hiányos. Képesíteni kell tehát a Sió s a ientebbi Kapóst és Sárvizet, hogy a vizfölösleget elszállíthassák, mélyítenünk kell medreiket s mentüket szabályoznunk.

Ezekről s egyébről tanácskozni keilend a jelen értekezletnek, s bár igen jól ismeri az egyes parti megyék érdekeltségei közti érdekkülönbözeteket, kéri a küldötteket, hogy a kölcsönös lojalitást szem előtt tartva, tekintsenek el lehetőleg a korábbi káros egyezmények merev szavaitól s igyekezzenek a szabályozás ügyét vállvetve előmozdítani, mert

ez immár annyira sürgős, a jelen helyzet annyira tarthatlau, hogy ez nemcsak az ő, de egész Dunántúl érdeke. (Éljen!)

Bemutatja ezután a közlekedési minisztériumnak az értekezletre kiküldött képviselőjét, Kiszely Károly kir. orsz. középítészeti felügyelőt. A miniszter meggyőződni akarván a Balaton ügy állásáról, kiküldötte őt, hogy tanulmányozván ezt, erről véleményes jelentést tegyen- Kiszely meg is felelt e kiküldetésnek s tanulmányt szerkesztett tett tapasztalatairól s véleményt irt ehhez

A kormánybiztos e tanulmányt oly fontosnak tartja, hogy azt kinyomatni fogja s megküldendi az egyes érdekeltségeknek. lm felolvastatja s kéri az értekezletet, fogadja azt el tanácskozmáuya bázisául.

Kenessey Miklós értekezleti jegyző felolvassa a tanulmányt.

Ezután elsőnek felszólal Jankovich László somogyi főispán s behatólag világítja meg az egyes érdekeltségek viszonyait, valamint a Balaton-szabályozásban eddig történteket. Javaslata oda irányul, hogy a kormánybiztos által kifejlett intencziók szerint vetessék eleje a bajnak.

Krisztinkovics Aladár, a sióberki társulat jogi képviselője azután elmondja az ő érdekeltsége panaszait, mik főként a Sió-zsilip önkénytes kezelésére vihetők vissza.

Bóné Géza kormánybiztos Ígéri, hogy az e fölötti felügyelet ezután szigorúbb lesz minden tekintetben s úgy fog kezeltetni, hogy lehetőleg sem a fel — sem az alvidékuek kárára ne legyen.

Ezzel kapcsolatban Fördős István tolnamegyei tiszti ügyész konstatálván, hogy a Sió-zsilip okszerűen máskép nem Kezelhető, mintha az alvidéken a 3 levezető csatorna mentén ugyan annyi vizmérczeállomás állítta- tik fel, melyek egymással s a Sió-zsilipet kezelő közeggel folyton összeköttetésben áll- ván, mindig megállapítható lenne, hogy az alvidéki vízálláshoz mérten, mily arányban lehetne Siófokon a zsilipet megnyitni annak a veszedelme nélkül, hogy az alvidéken a rizievezetés kárt okozna: Ebből kifclyólag indítványozza, hogy az egyik állomás Kölesden, hol a vízviszonyokat a Duna nem befolyásolja, — a másik a Szakálhiduál a Kaposvölgyön, a harmadik a szegszárdi vámhidnál állíttassák föl.

Bóné kormánybiztos Ígéri Herteleudy Béla (Zala) aggályaival szemben, hogy e mér- czeállomásokat ha ezek az érdekeltség által nem létesíttetnének, a kormány fogja felállíttatni.

Gr. Zichy Nándor megjegyzi, hogy az egyes állomások tekintetében Kölesdnél czél- szerűbbnek vélné az állomást Simontornyán fölállítani, hol a távírda rendszeresítésében a vidék is hozzájárulna anyagilag. 0 ez iránt egészen biztos.

Indítvány — módosítványa elfogadtatván, Fürdésnek így módosított javaslata egészben s egyhangúlag, mint ez idő szerint legczél- szerübb, elfogadtatott.

Az értekezlet elhatározta végül, hogy a siófoki zsilipet, miután az ár immár mindent elbontással fenyeget, megnyitja, s pedig a viszonyokat tekintetbe véve február 3-án, 2.20 méter megkezdéssel s a csatornán addig öra- leszti le a vizet, mig az rendes niveau-ját el nem éri, vagy mig távirati hír nem érkezik a kormánybiztossághoz arról, hogy a Kapos is duzzad, s igy a további levezetés veszéllyel járna.

Elhatároztatott gondoskodni arról, hogy az alvidéken a levezető csatornák medre lehetőleg gyorsan mélyítessék s megkeresendő lenne a kormány, hogy a Duua azon részét, hol a balatoni csatorna abba torkolódik, azonnal s aztán folyton kotortassa.

A Kölesd-Simontoruyán, a szegszárdi vámhidnál s a kaposvölgyi Szakállhldnál felállítandó s távírdával rendszeresítendő viz- mércze figyelő állomásokra lehetőleg kormányközegek alkalmazását indítványozta az értekezlet azért, hogy ezek az ellentétes érdekeltségektől távol állván, minél kevésbé befo- lyásoltassanak jelentéstételeiben

Elnök ezutáu üdvözölvén az értekezlet tagjait, berekeszti a gyűlést, mely után részes bankett tartatott Karlberger dicséretes berendezésű nagyfogadójában.

Törvényszéki csarnok.

(Bűnügyi tárgyalások a jövő héten.)

Jan. 31. Hatóság ell. erőszak bűntettével vád. Ninnok István és társai ell. ügyben végt. Vesztegetés vétségével vád. Csergey József ell. ügyben végt. Közbiztonság ell. kihágással vád. Boldizsár Ignácz és társainak kir. t. it bird. Súlyos testi sértéssel vád. Volf Heinrichnek cnriai it. hird. Febr. 1. Súlyos testi sértés vétségével vád. Nagy János ell. ügyben végt. Könnyű testi sértés vétségével vád. Kis János ell. ügyb. végt. Sulyus testi sértés vétségével vád. Görhes Német István és társainak kir. t. it. hird Bírósági közeg bántalmazás miatt vád. Balikós Sándornak kir. t. it. hird. Csalással vád. Szenyspanos Imre és nejének kir. t. it. hird. Febr. 3. Súlyos testi sértés bűntényével vád. Dózsa Károly ell.

ügyben végt. Hamis eskűvéssel vád. Tót Kis ! Mihály ell. ügyben végt. Dohány tilalom ellenes birtoklással vád. Szabó János ell. ügyben győri kir. tszéki it. foganatosítás.

A VIDÉK.

Pápa, 1881. jan. 25.

(A „Veszprém“ szerkesztőjéhez.)

Lehetetlen az e lapokban a helybeli casinobeli dolgokra vonatkozólag mondottakat szó nélkül hagynom, annál is inkább, miveit. szerkesztő úr a casino zsidó tagjainak azon eljárását, mely szeriut a casinóból kilépnek, helyteleníti. A ki a helyi viszonyokat ismeri tudhatja, hogy a zsidó tagok nem annyira Istóczy badarságainak meghozatala, mint inkább azon zsidóellenes szellem miatt, mely a casinóban uralkodik, léptek ki a casinóból. A casinóegylet csakis az Istóczy badarságok hozatalának megszüntetésével mutatta volna meg, hogy az egyletben zsidóellenes szellem nem uralkodik, és hogy nem volt czélja eljárásával semmiíéle felekezetet megsérteni. Mert egy egylet, melynek választmánya, persze közgyűlési határozat folytán, a tagokat mustrálni akarván olyformán jár el, hogy csakis .zsidó* tagokat tesz kérdésessé, egyik zsidó tag becsületével meg azért játszott, mert az illető Esterházy grófot hírlap utján megtámadni merte, és ezen eljárását még azzal tetézi, hogy a „Budapesti Szemle* és más pártolásra méltó szépirodalmi termékek mellőzésével mint az Istóczy irodalom pártolója csap fel, zsidó tagjait megsértette és ha ezen sértett tagok elégtételt vártak, csak helyesen cselekedtek. A casinó-egyletben uralkodó zsidó- ellenes szellem egyesek részéről több alkalommal nyilvánult már, de az egylet köz- és választmányi ülésein, fájdalom, csak a legutóbbi időben adatott annak kifejezés.

Fogadja tek. szerkesztő úr, stb.

Egy volt casinobeli {sidó tag.

HÍREINK.

Veszprém, 1881. jan. 30.

Jótékonyság. Méltós. Zsoldos Ignácz úr, boldogult neje temetése alkalmából 25 frtot adományozott a helybeli jótékony nőegyletnek, szegényei között fára leendő kiosztás végett, melyért e helyen is, a szűkölködő ínségesek nevében hálás köszönetét fejezi ki — az elnökség.

*A balatonfüredi bál f. hó 22-én fényesen sikerült. Pár év óta ez az első, a mely visszaemlékeztet a régebbi jóhirnevfí füredi bálokra. A füredi ifjúság a mulatságok e nemét most ismét kellő méltatásban kezdi részesítni, s helyesen, mert ha a mai Savanyu- viz messze túlszárnyald a 10 év előttit s maholnap egy csinos kis várossá fejlődik, nem hanyatlani, hanem megfelelő mértékben fejlődni s élénkülni kell benue a társas életnek is. Az első négyest 22 pár tánczolta. Éjfél után 2 órakor vette kezdetét a füzértáncz, melynek leleményes rendezésében nagy ügyességet tanúsított dr. Engel Gyula úr. Utánna következett csárdás, „disznégyes* és ismét csárdás, kivilágos virradtig. Megkísértjük emlékezetből fölemlíteni a jelenvolt nőket. Ott voltak Veszprémből: Szabó Imréné, Mórocza Zsigáné, Imrék Béláné és Pap Mili k. a. Ne- mes-Pécselről: Imrék Jánosné, Sörös Gézáné és Chepely Klára k. a. Kövágó-Örsről Vörösmarty Ilona k. a. Aszófőről: Hennigh Matild k. a. a helybeliek közül: Orbán Ignáczné, özv. Hets Lajosné, Mórocza Kálmánná, Segesdy Miklósné, Young Richárdné, Téringer Nina, Saáry Nelli és Rabsch Anna kiasszonyok, Somogyi Zsigáné,Károlyi Nándorné,Vargha Jánosné, Hermann Edéné, Arkauer Tóbiásné, Keller Károlyné stb. Hisszük, hogy e szépen sikerült mulatság újabb bizalmat keltett a nagy számmal jelen volt vidékiekben, a füredi téli bálok iránt.

*A zágrábiak részére a „ Veszprém“ utján eszközlött gyűjtésűnkre vettük s adjuk a miniszterelnökségnek szerkesztőségünkhöz intézett következő nyugtáját: 250. sz. m. E. Elismervény 20 frt azaz húsz forintról, melyeket a földrengés folytán ínségre jutott \ágrábi lakosok felsegélésére a ,,Ves\prém“ czímű lap tek. szerkesztőségétől, hogy átvettem, elismerem. Budapest, 1881. évi január hó 24-én. A m. kir. miniszterelnökség nevében Huszár Adolf, kir. tanácsos és segédhivatali igazgató.

*A veszprémi fiatalság reuniójajővő szombaton febr. 5-én fog tartatni. A buzgó rendezőség mindent elkövetett e mindenesetre kellemes és igen látogatottnak Ígérkező estélynek minél élénkebbé tételére s részünkről is hinni akarjuk, hogy méltó utóda lesz a fiatalság 19-iki pompás báljának. Erről szóló tudósításunkat már jövő lapunk hozandja.

*Auer Lipót hírneves 'hegedűművész hazánkfia s városunk szülötte, kiről nem rég