Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1881-08-21 / 35. szám
kotfv dicserő commentárra nem szorul dicséri a/,einaga magát. — E mozgalomnak, hogy sikere lészen városunkban azt csaknem bizonyosnak vesszük. — Adja a magyarokat ázsiá- ból kivezető és itt a négy folyam mentében egy ezred éven át védelmező erő, hogy teljesüljön mielőbb a költő azon óhajtása, melyben azt kívánja, hogy . Magyar szívet, magyar dolmány takarjon. ♦Györffy Géza a nagyvázsonyi kér. orsz. képviselője szept. 4-én, vasárnap jő le kerületébe. Ez alkalomból Sz.-Kir.-Szabadján bankettel összekötött ünnepélyességekkel fogadják, melyre helyből is számosán fognak meghivatni. *Panasz érkezett be hozzánk, azért, hogy pénteken a vásártéren árult káposzta hulladékok, az utczán hagyatnak és ott elrothadván, a levegőt káros kigőzölgéssel telitik. — Illő volna vagy az elárusítóknak megtiltani, hogy káposzta és zöldsóguemü áruikat ne az adásvevés színhelyén tisztítsák, vagy ha ez már megengedtetik; akkor kötelességükké kellene tenni e szemét eltakarítását is. — Mert hogy a pápai és veszprémi kofák kényeiméért a veszprémi lakosok szívjanak rósz levegőt, szerezzenek bajokat, kolerát stb., az már nem igazság. E dologban intézkedést várunk. ♦Czigányaink utazásukból hazaérkeztek tele dicsőséggel és tele Háry János-féle útitörténetek elbeszélésével. — Darázs Miska is eljött velük tegnap és ma este hangversenyeket tartanak, bemutatandó szerzett tudományukat. *A jószívű és könyörülni tudó emberbarátokhoz szólunk e néhány sorban. Akinek szíve jó az olvassa el, akinek lelke azonban elfásult, akinek szívéből a könyörületesség lángja kialudt, annak azt mondjuk, hogy ne fárassza magát e sorok olvasásával. Michna Károly valamikor, nem is oly nagyon régen, e város tisztviselői közé tartozott. Történt azonban, hogy Budapestre lön kinevezve belügyminiszteri hivatalnoknak. Michna Károly ezelőtt néhány hóval meghalt, egy árvát Michna Istvánt hagyva maga után. — A fiúnak nem volt sem apja, sem anyja, vagyon sem maradt rá, ott bolyongott egy ideig Budapest utczáin; míg végre az önfentartási ösztön dolgozni készteté. Három-négy emeletes házak tetejére hordta a zsindelyt az építőknek heteken keresztül, míg végre ruhája egészen összeszakadt. — Ekkor tudomást vett róla a rendőrség, és mivel itt született nálunk, ide tolonczolták hozzánk. — Most ott van a városházánál, 14 éves, egésséges fiú, csak az éhség és szenvedés halványítá meg kissé ifjú arczát. — Akinek avult használható ruhája, nehány fillére a szegény fiú számára van az ne sajnálja tőle, szerkesztőségünk nyugtázni fogja a könyör- adományokat. Akinek pedig egy írni és olvasni jól tudó tanonczra van szüksége az nézze meg a fiút a városházánál. — A város tisztességes helyre odaadja tanoucznak. — Amint halljuk a fiúnak itt helyben tehetséges kereszt- szülői vannak, de ők nem akarnak róla tudomást venni. Fizesse meg hát jóságukat a jót jutalmazandó Isten. ♦Ismét tűz és ismét Sólyban. A múlt kedden délután 5 és tí óra között Gubicza nevű gazdaember falu közepén álló házának udvarán lévő szalma kazal, mint széltében beszélik gyújtogatás folytán, kigyulladt. A tűz gyorsan terjedt, csakhamar lángban állott Gubiczáék háza. A falu népe a mezőn lévén munkájával elfoglalva, otthon nagyon kevesen voltak, alig néhány ember oltotta a tüzet. Ehhez járult azután még az is, hogy a falu fecskendője rövid használat után hasznavehet- lenné vállt, nem volt fecskendő, nem volt ember; nézni kellett a tüzet, hogy miként terjed gyorsan odább-odább. — Mire az emberek a munkából hazaértek már három ház állott lángban és mire az alig egy negyed nyakra-főre kellett menekülnünk az utánunk vizes korsó, tálcza, pohár s egyéb apróságok képében szálló anyai áldás elől; nem is említve egy jó csomó hajamat, melyet a nagy sietségben a felbőszült matrona kezei közt találtam hagyni emlékül. Támadásunk e szerint a szó-szoros értelmében visszaveretvén, nevetséges lett volna ügyünk békés megoldását remélni s azért most már a legkomolyabban elhatároztuk, hogy a legközelebbi éjszakán megszökünk, történjék Isten nevében a minek történni kell. Még az esti órákban megtettem minden intézkedést, hogy a hajnalban induló vonattal elutazhassunk Triesztbe s onnan, a mint ez Viktória forró óhajtása volt — tengeren tovább, messze, messze földre, ahounan Nancsi Tant még hírünket sem hallhatja. V. Aki ezen éjszaka a pesti városliget egyik félre eső fasorában járt volna, annak lehetetlen, hogy fel ne tűnt volna egy fedett bérkocsi, mely egy cserjés közelében megállt s belsejéből egy férfi ugrott ki. Ezen férfi egy úti ruhába öltözött fiatal ember volt, aki miután óvatosan körültekintett, nesztelenül tűnt el a homályban, hogy pár perez múlva, karján egy rettenetes bő köpenybe (szegény Nancsi Tant, van az idő, hogy a magyar ifjúság nagy része I a tudományos és hivatalnoki pályáról — ahol már aunyi elzüllött s ahol a proletariátus mindnagyobb mérvet ölt — a produktív munka az ipar hasznosb körébe tereitessék. ♦Megjelent. ,A Házi barát* ez. szép- irodalmi képes lap, írva a nép számára. Szerkesztője Mártonffy Frigyes irodalmunkban előnyösen ismert férfiú. Kiadó Bensinger Zsig- mond. Egyes példány ára 15 kr. ♦Egy szakavatott zongorahangolót ajánlhatunk t. közönségünk figyelmébe, kinek ügyességéről sok dicséretet hallottunk Kohl úr ez, a helyi egyh. zenekar egyik ifjú tagja, ki méltó a t. zongoratulajdonosok pártfogására. Lakása: Kurcz K. úr házánál van. ÜZENETEIM K. Sorscsapások ez. kézirat vissza vehető szerkesztőségünktől. ZirOZ. Köszönet, a levelet közöltük, de ama újdonság beküldőjéről felvilágosítást nem adhatunk. Üdvözlet. Sz. M. Helyben. Jövő számunkra marad. „Amer találmány»!“ jövő számban válaszolunk, hogy közölhető-e. Az elmúlt két hét folyamán beküldött versek egyike sem közölhető. A „VáCZi Közlöny“ t. szerkesztősége kéretik, hogy a számunkra e hó 16-án tévesen oda küldött „üti képek Olaszországéból ez. 2 kötetes müvet hozzánk megküldeni szíveskedjék. NYILTTÉR. óra járásnyira lévő Hajmáskérről a fecskendőt hosszú idő múlva áthozták; akkorra már a három ház le- és a negyedik is égett A haj- raáskéri fecskendőnek sem vették sok hasznát, az is elromlott, az is hasznavehetlenné vált és így járt még egy fecskendő, melyet később hoztak. — Az óriási tüzet, tehát (mert nagy kiterjedésű gabna asztagok is égtek:) csak egy fecskendővel lehetett oltani. — Az oltásnál főképen a litérieknek köszönnek sokat. A hajmáskériek az alkony beálltával azonnal hazamentek, ott hagyván a lángban álló házakat, ami bizony-bizony nem válik dicséretükre. Az oltásnál dicsérendő módon közreműködött Lakat Mihály úr, ki mindvégig megtartott lélekjelenlétével a zavarban levő embereket czélszerű munkálkodásra búzdította, Kis Fe- rencz molnár, ki egész házi népével, három kocsijával egész éjszakán keresztül, lankadatlanul segítette elnyomni a tüzet. — Úgyszintén Hübner Hugó urat is elismerés illeti valóban páratlan buzgóságáért. Dicsérendő módon oltottak még Szlovák Jakab, Németh Mihály, Rozenberg Pál stbben. — Ez alkalommal czélszerünek látjuk megemlíteni, hogy az illető közegek (jegyző) bizony utánna nézhetnének, annak, hogy a községi tűzoltó szerek vájjon minő állapotbau vannak ? — Hogy azután ne kellene ily szomorú tapasztalatokat szerezni, amely tapasztalatok bizony előnyükre, dicséretükre nem váltak. ♦Az „Egyetértés“ és több fővárosi lap újságolja a következő esetet: Halálos esés. Veszprémből tragicus esetről értesítenek. — Krausz Mihály ottani kereskedőnek huszonnégy éves Fereucz fia egy első emeleti ablak párkányán könyökölvt, az utczára kihajolt, miközben szédülés lepte meg s lebukott a kövezetre. — A boldogtalau fiatal ember teste össze-vissza zúzódott, de a halál csak másnap váltotta meg őt iszonyú kínjaitól. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. Tragicus sorsa városszerte szánalmat keltett. — Hát biz ebben csak annyi az igazság, hogy Krausz Mihálynak meghalt egy fia miután már évek óta beteg volt. De emeletes ház ablakból nem esett le és nem is eshetett le, mert nem emeletes házban laknak. Jó volna a fővárosi lapoknak megbízhatóbb tudósítóra szert teuni. *A budapesti állami középipartanoda az uj iskolai év közeledtével felhívjuk olvasóink általában a szülék és gyámok figyelmét a budapesti állami középipartauodára. Ez intézetnek az a czélja, hogy benne építőmesterek, pallérok s a külöinböző gyáriparágak számára magasabb képzettségű művezetők és oly iparosok neveltessenek, akik, önálló műhelyeket, kisebb gyárakat alapítani, vezetni tudnak, Az új iskolai évben ez intézetuek négy szakosztálya u. m. az építészeti, gépészeti, vegyészeti és fém-vasipari nyílik meg, s a gyakorlati oktatás czéljara szerkovács-, géplakatos- és minta-asztalos műhely, a vegyészet s fóm- vasipar számára pedig nagyobb laboratóriumok reudeztetnek be. Az intézetbe rendes tanulókul felvétetnek azok: a) kik a gymnasium, polgári vagy reáliskola négy alsó osztályát jó sikerrel bevégezték, b) iparos segédek és mindazok, akik kellő készültségeket felvételi vizsgálat után bizonyítják. A tanfolyam három évre terjed; a tanítás díjmentes. A beiratások szeptember hó 1-ső napjától 15 ig tartanak, az előadások 15 én kezdetnek meg. Az intézet helyisége van Vili. kér. Bodzafa utcza 28. sz. alatt. Az igazgatóság megkeresésre mindenkinek szolgál bővebb felvilágosítással s gondoskodott arról, hogy a vidékről jövő tanulok az intézet épületében és annak szomszédságában jutányos szállást és ellátást találjanak. Figyelmeztetjük különösen azon érdekelt szüléket s gyámokat akik a Szent-htván ünnep alkalmával a fővárosba utazuak, ne mulasszák el az intézetet megszemlélni s iránta személyesen tájékozást szerezni. Nagyon itt a te múlt századbeli paletot nak mily regényes sora jutott) burkolt fiatal női alakkal visszaérkezve, azt a kocsiba segítse, azután az egész társaság a sötét éjszakában tova-hajtva ismét eltűnjék. Az a két útra-készült alak pedig, amint azt bizouyára mindenki könnyen kitalálhatja én és Viktoria voltunk. Csupa óvatosságból, Viktória azt tanácsolta, hogy a világot utunk iránya felől tévedésbe ejtendő, először a pesti indóházhoz hajtsunk, s ott bérkocsisunkat elbocsájtva, másik kocsira üljünk s azzal menjünk a budai állomáshoz. így is tettünk. Budán azután jegyet váltottunk mindjárt egész Triesztig Hogy mézes heteink teljesen zavartalanul vehessék kezdetüket, külön cou- pét szándékoztam, csak magunk számára kérni, de Victória erről lebeszélt, mert mintmondá ez csak gyanússá tenne bennünket. Ismét az ő tanácsát fogadtam el; mert hiába csak az én Viktóriám elmés kis teremtés volt. A virrasztástól s tán a felemtől is halvány orczácskáját is oly óvatosan lefátyolozta, hogy magam is alig ismertem rá. A no, a nyilvánosság terén. Egy kérdés, melynek megoldásával a jelenkor fáradozik és melynek társadalmi viszonyaink sajátságos fejlődése felette nagy fontosságot tulajdonít. A régiek hamar készen voltak a felelettel. E felelet kereken tagadó volt. A nő nem a nyilvánosság terére való, semmi köze ide. A nyilvánosságban való szerep, a férfit illeti, a nő csak a házra, családra szorítkozzék. És amit egykor törvényül felállít, annak tud is nyomatékot kölcsönözni. Egészben és nagyban e szabály keresztül is vitetett egész a mai napig. Sajátságos azonban, hogy valamenayi műveltebb uépnél a legrégibb időktől fogva léteztek nők, kik a természet és erkölcsiség által vont korlátot átlépni és a nyilvánosság terén működni kívántak. Szilárd akaraterejüek- nek sikerült is ez; ára mely áron! Csak erköl- csiségük árán tudták pl. az ókori római ház nagyon is szűk, korlátáit áttörni és a kizárólag férfiak által elfoglalt nyilvános élet színpadán megjelenni. Azért az ókori rómaiak és görögök nem vitték adóig, amit most „társadalom*-nak nevezünk, mert társadalom a nőnek, mint az életben egyenjogú tényezők, elismerése nélkül, nem képzelhető. Azonban még ma is, egy korban, melyben már régóta megadták a nőnek az őt megillető tiszteletet, veszélyekkel vau a nyilvános pálya összekötve számára. Vagy hány nő van, kik a legközönségesebb női pályára, a színészire szentelték magukat, és erkölcsiségük, jóhírnevük szeplőtletnül való megőrzésével hajótörést szenvednek. Vagy csak nem-e a napokban volt szőnyegen a tanítónők férjhez- menésének kérdése, melynek megoldása csaknem olyatéuképen ütött ki, hogy a nőket leakarták szorítani a tanítás teréről? Ez a mozgalom szomorú jelensége! A nők kívánsága, a szűk családi körből kilépni, mindig jobban hangoztatik. És ez régi dolog, mint ahogy régi a civilisatio története. Kell, hogy neki valahol jogos háttere legyen. Ismeretes dolog, hogy általában több lány születik, mint fin. Tehát minden lány nem mehet férjhez. A viszony még kedvezőtlenebb az által, hogy a férfiaknak a hivatalokra való erős kouku- rencziája sokat csak későn juttat oda, hogy tűzhelyt alapíthasson magának és ezen idő alatt a házasságképes lányoknak uéhány új nemzedékét látjuk felnevekedni. Ehhez járul még az is, hogy sok férfi egyátalábau nem akar nősülni. Mi történjék a lányokkal? És hogy lehessen kívánni, hogy a nőnem eme tagjai a ház biztos kikötőjében maradhassanak, mikor annak birtokában soha sem juthatnak! Mi tevők legyeneke szerencsétlenek? ínségüket megunván, az erényesség útjáról letérve, női becsületük árán szereznek jövedelmi forrásokat. A moralstatistika a meg- becstelenítések iszonyú számarányairól tesz említést, melyek végelemzésükben a keresetnélküli nők nyomorában lelik okukat. A tönkrejutott és Ínségben élő keresetnélküli hajadonok ezrei, a grízeitek és virágáruló lányok vagy a becstelen keresetmódra vetemedett lányok és asszonyok fennen hirdetik oly intézkedések életbeléptetésének szükségességét, melyek a nővilág keresetképességét emelvén, a nyomort e tekintetben is enyhítenék. Eme nőknek okvetlen igénybe kell venniök a nyilvánosság terén való működést. Ez már régtől fogva el van ismerve, és már előbb is alkalmat szolgáltattak az ilyen nőknek a bozzájok legközelebb álló téren, a gyermeknevelés terén működni. Gouvernante-ok, bonnek nem a mai kor jelenségei. Azonban még ez nem lett volna elegendő a mindinkább növekedő fölösleges női erőket czólszerűen foglalkoztatni. A nőket a nyilvános tanítás terére, sőt az állam- szolgálatba is bevezették. A távirda, pósta és vasúti hivatalokban már alkalmazzák a nőket is; sőt egyes helyeken a bankintézetekben az osztályozásnál, a kiadandó pénzek és értékpapírok kézbesítésével, valamint a már befolyt pénzösszegekről szólló kötelezvények megsemmisítésével is nők foglalkoznak. Azonban mindez még nem elégséges; még más módozatokról kellene gondoskodnunk, hogy az elhagyott nők sorsán segítsünk. Veszprémi Soma. (Vége köv.) A ZALÜD ANTOIMA miniszteri engedély mellett alulírottak által átvett 6 évfolyamú nönevelö- és tsunintézetloerL 9i Győrbel város, i_i megyeház-uteza 20. szám Az oktatás a jövő I88y2-dik isk. évre f. évi szept. hó 5 én kezdődik; a beiratások aug. hó 28-tól kezdve délelőtt 9—12 ig, délután 3—6-ig eszközölhetők. Tandíj: az 1. és 2. osztályban havon- kint 2 frt, a többi osztályban 3 írt Felvétetnek vidéki leánynövendékek is bennlakás- és teljes ellátásra havi 25 frt díj mellett, kiknek házias nevelésére különös gond lesz fordítva. Ajánlatok a beunlakásra előbb is elfogadtatnak, valamint Írásbeli tudakozásokra készséggel szolgálunk felvilágosítással. A közokt. törvényben meghatározott tantárgyak mellett a német-nyelv úgy a házi-ipar tanítására is kiváló gond tog fordíttatni. Az intézetben kiválólag képesített tanerők fognak működni. Győr, 1881. augusztus 1. Bánóczy János ég leánya Bánóczy Róza. A szentgáli tagosítás keresztülviteléhez szükséges pénzösszeg beszerzési módozatainak megállapítása, esetleg egy nagyobb összegű kölcsön felvételének engedélyezése czél- jából rendkívüli közgyűlés tartása válván szükségessé: ennek határidejéül folyó évi augusz- tushó 28-ik napjának d. e. 8 órája tűzetett ki Szent-Gálra a község házához, hová és mikorra a tagosítást óhajtó jköz- birtokosok ezennel meghivatnak. a« i-i Szent-Grálon, 1881. aug. 15. A szentgáli tagosítást intéző bizottság nevében: Tóth József, elnök. KÖZLE KEDÉS. A vonat indúl Veszprémből: Székesfehérvárra (vegyes vonat) 9 óra 7 perez reggel. Budapestre (személy vonat) 4 óra 50 perez délután. Kis-Czell, Szombathely felé (v. v.) 4 óra 59 perez d. u Ugyanoda (személy vonat) 10 óra 47 perez reggel. Érkezik Veszprémbe: Székesfehérvárról (vegyes v.) 4 óra 39 perez délután. Budapestről (személy vonat) 10 óra 42 perez reggel. Kis-Czell, Szombathelyről (v. v.) 8 óra 52 perez reggel. Ugyanonnan (személy vonat) 4 óra 46 perez délután. Budapestre érkezik: Az innen reggel ind. vegyes v. 4 óra 58 perez délután. A délután induló személy vonat 8 óra 47 perez este. Indúl Budapestről: Veszprém felé (személy vonat) 7 óra 10 perez reggel. Székesfehérvárig (vegyes v.) 11 óra — perez reggel Felelős szerkesztő s kiadó: K ompolthy Tivadar. Laptulajdonos: KRAUSZ ARMIN,
