Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1881-08-07 / 33. szám
kora idején fognak közhírré tétetni. Budapest, 1881. július hóban. A budapesti árú- és értéktőzsde gabonavásári bizottsága. ♦Névváltoztatás. — Stein István k. r. áldozó pap, oki. főgymuasiumi tanár vezetéknevének »Keményre“ változtatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. ♦Zirczen is tűz volt a múlt hét folyamán, elégett a malom és több ház. Ezt megelőzőleg pedig Rátóthon égett porrá egy sze- <rény ember összes vagyona, háza, betakarított eieségje szóval mindene, úgy hogy a szerencsétlen most koldulni Kénytelen. Nem ajánlhatjuk eléggé az elővigyázatot a mai óriási hőségben. Különösen városunkban üdvös volna hetenként megvizsgálni, vájjon az egyes házakban kellő vízmennyiség van-e? ♦Panasz küldetett be hozzánk az iránt, hogy a helyi kereskedó'k egy része, nemcsak hogy ellene van annak az országszerte megindult üdvös mozgalomnak, miszerint üzleti könyveiket magyarul vezessék, hanem személyzetüknek a bizonyítványait s elbocsátó leveleiket is német nyelven állítják ki. Föltesszük az illetőkről, hogy e kommentártalan tárgyilagos sorainkat olvasván — .pirulva, észre térnek.* ♦Tűz volt ismét Almádiban. Cseh Péter szent-király-szabadjai lakosnak nagy szőllőhajléka csütörtökön este 9 órakor ismeretlen okból kigyulladt és elégett. A közvetlen szomszédságban lévő hajlékot — hol igen sok eléghető anyag volt összehalmozva — csak az mentette meg, hogy a már terjedő tüzet főászt. Végh Sándor, Kutassy Géza, Kemény Andor és Hetesy Dániel urak elnyomták, kiket valóben e szép és veszélylyel járó önfeláldozásukért hála és elismerés illet meg. — Különösen elismerés illeti azonban Jerzsa- bek Ferencz helyi kéményseprő mester egyik segédjét Pakilán Sándort, ki oly önfeláldozó- lag, működött, hogy legnagyobb részben neki köszönhető, hogy a tűz tovább nem harapódzott. Ajánlatos volna, hogy jutalom tűzetnék ki és adatnék az ily embereknek, kik feledve a veszélyt, mindent embertársukért, magukat az eshető szerencsétlenségeknek kiteszik. ♦Beküldetett hozzánk .Hazánk és Külföld“ ez. szépirodalmi heti lap egy száma. — A lap ifjú szerkesztője Hegyessy Gyula, a lapot jeles erők támogatják munkálataikkal. Előfizetési ár negyed évre 3 frt. Ajánljuk. ♦Meggyuladt és elégett a múlt pénteken délelőtt egy kocsi széna. A tűz a kocsi alatt keletkezett és úgy terjedt tovább, azom- ban több odasiető polgár által hamar elfőj ta- tott. Scheller Mátyás vörösberényi lakosnak, az égő kocsi tulajdonosának egy pár uj csizmája szintén elégett. Egy negyed mázsa lisztjét pedig az átalános zavarban ellopták. ♦Tandler uramat — a vasúti .baráka“ bérlőjét — meglátogatták vala Farao ivadékai. Tandler a hozzáértő czigányoknak, dicsekedve mutatta meg jó lovát; kérdve, hogy mit ér? egyszersmind kérve a fekete gyerekeket, hogy azután eine búcsúztassák innét egy éjszaka a négy lábú kedves állatot. — A czigányok megígérték, hogy nem bántják, mire Tandler nyugodtan elpihent. — Reggel azonban felébredve kimegy és látja, hogy nincs az erdő- szélén czigánysátor, bemegy az istállóba, nincs ló. — A czigányok — hír szerint — megsajnálva a szegény párát, — melynek lábai a pihenéstől már megdagadtak — elvitték egyet jártatni az alföldre. — Tandler úr azonban ezeu nem vigasztalódik, hanem felsóhajt : Oh Tandler Muki te nagyobb ló vagy, mint a .volt,“ lovad!“ ♦Egy helvét-hitvallásu nő kerestetik egy előkelő polgári házhoz gazdaasszonynak, ki az irás- s olvasásban jártas. — Bővebb tudósítást a .Veszprém“ szerkesztője ad. des eső, én ezt mégis csak akkor vettem észre, mikor már bőrig ázva megérkeztem — előbbi szállásom kapuja elé. IV. . Hogy ettől a délutántól kezdve a szívnek, a léleknek mily váltakozó, mily emésztő és mégis mily boldogító érzelmein mentem keresztül, hogy mily egészen uj, az eddiginél százszorta szebb világ tárult fel előttem, melyben még az emberek is jobbnak látszottak: mindezt leírni képes nem vagyok. De ha képes volnék is, ez nemcsak hosszadalmas, hanem fölösleges is volna, mert a ki volt valaha szerelmes, az mindezen tüneményeket igen jól tudja, igen jól ismeri, a ki pedig ezen édes-keserű szenvedélynek nem volt még boldog rabja, az engem — úgy sem értene meg. Ennélfogva szivbeli állapotomra vonatkozólag csak annyi mondani valóm van, hogy szerelmemnek kezdetben oly alig pislogó lángja azon mértékben nőtte ki magát valóságos pusztító tüzvészszé, a mily mértékben tár- czám, a panoramabeli látogatások által apadt. Mert, hogy ennek a szerencsétlen emlékezetű bódénak mindennapos vendégévé válni elég gyenge voltam, azt sajnálatomra ugyan, de még Is be kell vallanom. Pedig erős akartam lenni. Beláttam, hogy Az ipar- s keresk. kamrától. (Hivatalos.) Hirdetmény. 25. szám. A m. kir. borászati kormány- biztos úr, hogy a hozzá intézett kereskedelmi megkeresésekuek eleget tehessen a helyi s külföldi fogyasztásra alkalmas csemege szöllő szállítására vállalkozó szőllőtermelők névjegyzékének beterjesztése iránt fordult alulírott kamarához. Felhívjuk ennélfogva az ezen kamara területén lakó s a csemege szőllő szállítására vállalkozó szőllőtermelőkot; miszerint szabatosan kiállított czímeiket, lakhelyük s az illető pósta s vasúti állomások megjelölésével velünk a m. kir. borászati kormánybiztos úrral leendő közlés czéljából, mielőbb tudassák. Kelt Sopronban, 1881-dik évi aug. 1. A soproni kereskedelmi s iparkamara. 13. szám. A magyar országos gazdasági egyesület f. évi október hó 1 ső 2-ik és 3-ik napjain Budapesten „Gyümölcs- és konyhakertészeti kiállítást“ rendez, mely kiállítás tárgyait üde gyümölcs s konyhakerti termékek, elkészített gyümölcs s főzelék, kerti magvak, kertészeti eszközök s kertészeti tanszerek képezik. Midőn e kiállításra felhívnák az érdekelt körök figyelmét, egyúttal értesítjük a netán résztvenni óhajtókat, hogy .bejelentési ívek* e kamara hivatalos helyiségében (Sopron templom utcza 21-ik ház szám) kaphatók. Kelt Sopronban, 1881. július hó 22-én. A soproni kereskedelmi s iparkamara. 912. szám. A nagyméltósagú m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr folyó évi ápril hó 24-én 10,992. sz. alatt kelt magas leiratában figyelmeztet arra, hogy a budapesti állami középipartanodának, megnyitásával is fokozatos fejlesztésével a gyáriparosoknak és a kézműiparos osztálynak kedvező alkalom nyujtatik arra, hogy fiaikat az ipari pályára most már tervszerűen kiképeztethetik. Ezeu ipartanodának czélja, hogy az építési ipar terére építőmestereket, pallérokat, az általános mezei gazdasági és vasúti pépészeti továbbá a külömböző vegyészeti iparágak számára főmuukásokat, művezetőket, végre a jelentékenyebb kézmííiparágak számára szakavatott s önálló működésre alkalmas mestereket neveljen. Ezen czélból az említett intézetben már megnyittatott az építészeti, vegyészeti és a fém-vasipari szakosztály s így kiképeztetést nyerhetnek ott, kőművesek, gépészek, vegyé- szeti-gyármunkások, továbbá vas- és rézöntők, építő-lakatosok, bádogosok, rézművesek, szerkovácsok stb. A tanfolyam három évre terjed, az utóbb említett kézműiparosoknak azonban — a mennyiben csak egy iparságot űznek vagy választanak — a tanfolyam, az előképzettség szerint esetleg két évre rövidíthető. A felvételhez feltételül valamelyik középiskola, gymnasim, polgári vagy reáliskola négy alsó osztályának jó sikkerrel vala elvégzése és előzetes gyakorlat a választott iparágban köttetik ki, de felvételi vizsga letétele után, oly iparos tanonezok és segédek, kik régebben a középiskolának csak két —három osztályát végezték, s jelenleg a gyakorlatban működnek is felvétetnek. Az iránt, hogy mily módon készüljenek ezek a felvételi vizsgára úgy a középipartanoda igazgatósága, mint nemkülömben e kamara is szolgál felvilágosítással. Felhívjuk tehát azon szülőket és gyámokat, kik gyermekeiket az ipari pályára az éu állásomban, még szerelmesnek is lenni, valóban megbocsáthatlan luxus volna, s épen ezért mindjárt a legelső reggelen a legkomolyabban elhatároztam, hogy soha többet még csak tájékára sem megyek annak a bolond komédiának. Szándékom mellett meg is maradtam állhatatosan nap-lenyugtáig. Hanem ekkor, a mint a csendes alkony leszállt s kezdtek feltűnni az égen a csillagok, ezek oly szokatlan oly csodálatos fényben ragyogtak rám s az a felkelő esti szél is oly édesen, oly bűvös-bájosán suttogott fülembe, hogy lassanként ismét és most még erősebben fogta el egész valómat az a tenger mélységű, titokszerü érzés, mely előző napon ébredt keblemben és — mit tehettem róla? pár perez múlva már mentem, dehogy mentem — futottam ki a ligetbe — egyenesen a panorámának. Az én kis viaszbabám pedig, nem tudom, az esti világítás okozta-e, vagy én láttam már ekkor mindent más színben, még szebbnek, még ezerszer szebbnek tűnt fel előttem! És milyen kedves, milyen vidám és örökké mosolygó volt! Tréfás jó kedvében még hozzám is annyira bizalmassá lett, hogy a mint, észrevette azt, a mit én nem vettem észre, ugyanis kalapom, valószínűleg még a majom kiképeztetni kívánják, hogy a budapesti állami középipartanodánál tudomást szerezvén, abba gyermekeiket tervszerűen készíttessék elő a középiskolák négy osztályának elvégeztetése s egyidejűleg legalább a szünidőkben történő gyakorlati foglalkoztatás által. Kelt Sopronbau, 1881. évi július hó 20. A soproni kereskedelmi s iparkamara. A gyermeki játék fontosságáról. II» cherchent toujour» l’homme daus l’enfant, »au» p«user & te qu’il est avaut que d’étre hőmmé. Rousseau. Nagy és komoly a nevelés feladata, nagy a felelőség is, melyet a nevelés a szülők, különösen az anyák vállaira rak. A hogyan a gyermeket nevelik, úgy fejlődik később belőle az ember; ha a gyermeket jól neveltétek, akkor a társadalom egy derék, erényes és nemes emberrel lészen gazdagabb. Nézd e kicsit bölcsőjében, mily édes boldogan játszik! Körülbelül nyolez vagy kilencz hónapos lehet. Anyja egy czélszerű játékszert adott kezébe s mig kézimunkájával bíbelődik, vidáman cseveg kicsikéjével, ki különféle mozdulatok által igyekszik neki tudtára adui, hogy teljesen jól érzi magát; az anya e közben tanítja őt a játékszer használati módjára is és iparkodik azt kedvessé tenni előtte. Midőn a kicsike elunta a játékot, kiveszi őt a bölcsőből és a földre ülteti, ahol kis tagjait kényelmesen kinyújthatja. A gyermek nagyobb lesz, az anya folytatja eddigi bánásmódját, szüntelen munkával foglaltatja el, szüntelen munka által fejleszti őt. A kicsike soh sem uuja magát, tanul látni, figyelni, gondolkodni és engedelmeskedni, az élet öntudatlanul érdekeltséget önt bele. Eljön az idő, mikor a gyermek a szűk családi kört otthagyva, az iskola falai között fejleszti tovább az élet nemes hivatásának, feladatának teljesítése kiviteléhez szükséges lelki és testi tehetségeit. Tanítói szeretik, mert kötelességeit híven teljesíti, az anya keze alatt megtanult szívvel és lélekkel a játékon csüggeni; ép ezt teszi most az iskolában a tanulással. A gyermekből derék ember és jó polgár fog válni; kedvet és buzgalmat mutatott a játékra, buzgalmat és kedvet mutat a tanulásra is. Most pedig figyeld meg amott azt a lánykát, ama bár élénk, de elégedetlen szemekkel! A szegény kicsike is bir oly élénk, fogékony lélekkel, mint a másik, de az anyának szeme nem igen csügg rajta és sokkal inkább el van foglalva, semhogy .vele bajlódjék. A gyermeket egészen magára hagyja, hogy megnyugtassa, valamit a kezébe ad és a szegény teremtés nem is tudja, hogy mit kezdjen avval. Ekkor hazajön a papa; köszön és leül székébe, hogy a „Journál“-t nyugodtan olvassa. De a gyermek lármája akadályozza ebben, boszus lesz és kiküldi a lánykát a szobából. Ott künn aztán, hogy megvigasztalja őt, egy darab ezu- korkát ad neki, vagy hogy megboszulhas8a magát a kellemetlen zavargáson, haragosan rámordul a szegény gyermekre. Mindkettő rósz következményű, mindkettő elrontja a gyermeket. A kicsike még nem jár iskolába, de ha odajön a tanítónak sok fáradságot, kellemetlenséget, boszuságot okozand és nagyon kérdéses vajjou tanuló lesz-e belőle. Legyen a gyermek még oly fiatal, az ablakon való kinézetése hathatós eszközül szolgálhat kifejlődésére. Az anya figyelmessé teheti gyermekét a személyekre, állatokra és tárgyakra, kik és melyek arra mennek, vezettetnek és vitetnek. Ha azonban egy fiatal és tapasztalatlan cselédre van bizva, úgy még idejében beeszi magát szivébe a semmittevés és henyeség csirája. .Szegény gyermek! — mondja Pestaáltal tönkre silányítva, jelentékeny folytonos- sági hiányokat mutat, azonnal elvette azt tőlem, s ott tartotta magánál, hogy ő majd azt. ... Oh! a kis angyal — mire másnap ismét kijövök meg fogja szépen varrni. És azzal, hiába szabadkoztam, hogy nekem az ő kalapja kicsiny lesz és majd mit szólnak hozzá az utczán, a hivatalban — nem használt semmit, szépen a fejembe, az az bizony a mint én azt előre láttam, csak a fejem tetejére nyomta az ő saját kis tyroli-kalapját és még hozzá meg is dicsért a kis hamis, hogy milyen jól áll az nekem, mennyire tetszem én neki az ő kalapjával — szóval végtelenül kedves és nyájas volt hozzám. Én pedig nyakig úsztam a boldogságban s áldva a pillanatot, melyben elhatároztam mégis kijönni — még azzal sem törődtem, hogy a reám erőszakolt fő vég a szellő legkisebb fuvalmára, hol jobbra, hol balra kívánkozott fejem búbjáról — — — — Hanem hát már most, ha egyébért nem is, de azért, hogy kalapomat visszacseréljem, ismét csak ki kellett mennem. Biz én tehát kilátogattam nemcsak másnap, hanem ezentúl minden Istenadta nap. Iozzi, a paedagogia nagy reformátora. — Lakószobád a te világod, de atyád dolgai által van lekötve, anyád ma haragos, holnap látogatója van, holnapután szeszélyes; unatkozol, szólsz dajkádhoz, — de nem felel kérdésedre, szeretnél az utczára menni, de nem szabad; szegény gyermek! mily üres, szivrontó a te világod; de tán szebb világod, ha pompás, aranyos kocsiban húznak árnyas lombok alatt? Dajkád megcsalja anyádat; — kevesebbet szenvedsz tán; — de sokkal roszabb leszesz azoknál, akik többet szenvednek. Mit nyertél a cserével? Életed, világod még jobban terhelve van, mint a szenvedők világa!“ Szép, de uehéz a nevelés feladata! A szülő, nevelő szeretetteljes odaadását, feláldozását igényli. Be sokan feledik mégis ezt! Elhanyagolják gyermekeiket a játékra tanítani, mikor oly fontos és gyümölcsöző az a nevelésre nézve. Sok apa van, aki dehogy aduá magát arra, hogy gyermekeivel játszók. És ez sajnálatra méltó! Az ily szülő nem is sejti, mit von meg gyermekétől és minő édes jutalom megy neki veszendőbe. Sok anya beszéli, hogy nincs ideje kicsinyeinek játékát figyelemmel kisérni. Igen ám! ilyenkor elvannak fQglalva a toi- lette-el, avagy a visite-ekkel. És később hallasz eme szülőktől, (kik nem voltak hajlandók kényelmük egy részét is gyermekeik számára feláldozni, panaszokat, nevelőik vagy tanítóik ellen. Ha gyermekeik vissza maradnak az iskolában, akkor: sokat kívánnak tőlük, a tanítók igazságtalanok, a tanulókat magukra hagyják, elhanyagolják, és a hogy az eféle panaszok még hangzani szoktak. A hogy a gyermek játszani szokott, úgy tanul dolgozni is. Ha nem tanult meg játékán szívvel lélekkel csüggeni, arra teljes odaadással adni magát, ha játékközben minden erejét meg nem feszíti, úgy az oktatásnál az odaadás, állhatatosság hiánya szintén érezhető lesz és nemcsak itt, hanem az életben minden körülmények között, minden munka, vállalat keresztülvitelénél, mert ha a gyermek nevelését elhanyagolják, e hiba következményét gyengíteni ugyan lehet, de egészen megsemmisíteni sohasem! A neveléshiba jellemhibává lesz! Szülők és nevelők nyújtsátok kezeiteket egymásnak, hogy feladataitokat megköunyít- hessétek és kellemessé tegyétek! Foglaltassátok kicsinyeiteket! Veszprémi Soma. néptanító. IRODALOM. ZENE. A törvények egy uj kiadása. A magyar törvényeknek fölötte practikus kiadása jelenik meg Tettey Nándor és társa kiadásában, melynek ügyvédeink és biráink nagyon jó hasznát fogják venni, s mely hivatva van kiszorítani az eddigi törvénykiadásokat. Az 1881. évfolyamtól kezdve ugyanis a törvények évenkint jegyzetszélű kiadásban fognak kiadatni nyolezadrétü alakban. A gyakorlati ügyvéd és biró, kinek a törvényekben folyton folyvást kell lapozgatni, azokba idézeteket, rendeleteket, bevágó döntvényeket bejegyezni, örömmel üdvözlendi e kiadást, hol a lapoknak csak fél oldalán van nyomatva a törvény szövege, míg annak másik fele üres, hogy azon jegyzetek lehessenek tehetők. Az eféle kiadás előnyei szembeszökők s így azt hisszük hamar fognak tért hódítani, a kiadás háromféle alakban bocsájtják közzé e törvényeket!: 1. A törvények gyűjteményét évfolyamokban,, melyből az eddig alkotott 61 törvényezikk jelent meg. II. Az egyes fontosb törvényeket külön kiadásban, melyből eddig 4 füzet jelent meg, tartalmazván a ezukor-, kávé- és söradó, a csődtörvényen, a perrendtartási novellát és a perrentartást teljes érvényében. III. Az egyes fontosb törvényeket zsebkiadásban, csinos és kényelmes kötésben. E kiadásból eddig megjelent 1. a büntető törvény ára 2 frt 40 kr. 2. a csődtörvény ára 84 kr. 3. a teljes per- rendtartás. Az 1868. óta történt módositásai- val ára 1 frt 80 kr. Mindamellett, hogy a törvények jó papíron csinos és kényelmesen jelennek meg, áruk nem magasb a többi kiadásokénál s ezért jó lelkiismerettel ajánlhatjuk — jogtudó olvasóinknak. NYILTTÉR. Itt még nem látott, egy 227 fontos magyar csodale&ny 14 éves, simoníai, somogymegyei születésű. Láthatni: a vásártéren Berger úr házában d. e. 8—12., d. u. 2—9-ig. Belépti díj: 10 kr., katonák és gyermekek 5 kr. Felelős szerkesztő s kiadó: K. ompolthy Tivadar. Laptulajdonos: KRAUSZ ÁRMIN.
