Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1881-07-24 / 31. szám
VII. évfolyam. !§§1. 31-ik szám. Veszprém* jiilius 34, JL Megjelen e lap a „HIVATALOS ÉRT£SÍTO“-vel együtt minden vasárnap reggel. Rendkívüli esetekben külön lap adatik ki. — Előfizetési ár mindkét lapra: negyedévre 1 frt 50 kr.; félévre 3 fit; egész évre 6 frt. Egyes példányok ára 15 kr. Hirdetések dija: egy hasábos petitsor tere 6 kr.; nyilttérben 20 kr. ; minden beigtatásért külön 30 kr. állami bélvegilloték fizetendő. Kiadóhivatal: Krausz A. könyvkereskedése Veszprémben. Ide küldendő minden előfizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió. JL Hagánvitáknak s személyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha valódiságuk iránt bizonyíték szereztetett be. Bérmentetlen, vagy német czim- 7etü leveleket a szerkesztőség nem fogad el. A szerkesztőségi iroda : Ilorgos-ntcza 105. sz. a. — Ide ezimze.iidö a lap szellemi részét illető minden közlemény. közgazdasági-, társadalmi-, lieljd- s Általános érdekű megyei hivatalon heti közlöny. A vészharang kong. Veszprém, július 24 Nem vészes tüz elem csapkodja magasra félelmes lángjait, árvíz sem liömpülyüg magas fekvésű talajunkon át; de egy rettegett csapás tör, ront felénk, pusztítást hagyva maga után, nem ismerve akadályt, terjed, közéig hozzánk. Már nincs messze — egészen közel van. Ha csak egy vagy néhány százból állna — tán könnyelműségünk megengedné, hogy fel se vegyük, de midőn leirhatlan sokaságú millió van egy tömegben, már száma is ijjesztö. S ez az ellenség a philloxera. Már a múlt évben Súlyban észrevették jelenlétét, s ott, ahelyett, hogy kiirtották volna: hagyták szaporodni! Az a sok hangos lármázás : vigyázzunk! itt a philloxera, nem ijjesztette el őket; azt a papiroson, foganatosítás nélkül maradt sok rendelet hatását mutatja azon körülmény, hogy egy meglehetős erős rajt bocsátott ki. A litéri határ „papvásár“ nevű szőllőjében 25—30 hold területet lepett már el úgy, hogy siralom ránézni! S ha tovább is ily összetett kézzel nézünk a jövő elé s hagyjuk a sok helyes intézkedést végrehajtás nélkül — ellehetünk készülve azon szomorú tapasztalatra, hogy Balatonunkat, hazánknak ezen sokszor megénekelt gyöngyét gyászkeretbe foglalják a kipusztított 8zőllőtelkek, — az üres hordaju pinezék, bortermelő gazdáink tönkrejutásának színhelyei. Magunk nem tehetünk ellene semmit, ha csak feltétlen bizalmatlanságot tanúsítva mindenki iránt, szőllőnk határain őrködve oda idegent semmi szín alatt sem bocsátunk be, kiváltkép pedig válogassuk meg a munkásokat, hogy eszközeiken, sáros időben csizmáikon be ne hozzák a biztos veszedelmet. De minthogy erre magunk erejéből gyengék, majdnem képtelenek vagyunk, felülről várunk védelmet, hogy azon szőllöhegyek, melyekben a philloxera nagy mennyiségű létele szakértő biztosok által megállapítva lett, zároltassanak körül, s hogy onnét most, midőn a repülő korszak áll be, semmi a piaczra be ne hozattassék, mellyel annak tovaszállítása lehetséges.*) ') Nem szabad látcsövön át figyelni a közelgő vészt, mert találkozhatnak, kik arról az oldalról néznek bele, mely azt eltörpíti vagy a messze távolba veti vissza, ezek után ráérünk szavunkkal, Nem hirdetésekkel de komoly tettel kell fellépni!**) Nem lehet, nem szabad ezt elhallgatni méginkább elhalogatni — bizottsági ülések által agyon-véleményezni, mert terjedése oly rohamos, oly ijjesz- tően gyors, hogy létszámuk napról- napra hatványozódik s a Balaton mellett mértföldekre elnyúló szőllöhegyek hosszú lánczolatában utóbb határt . szabni lehetetlen lesz. Csak késő ne legyen! Azoktól várunk erélyes eljárást, kik a bizalmat, a hatalmat bírva egy nagy vidék lakosságának jóllétét szívükön hordozzák! (— ő.) — Veszprém, 1881. jul. 24. (Hazai szemle.) — Ristovot a kolozsvári árnyékvitézt a kegyelem kadéti rangba helyezi. — Lefoglalták Krátky János Kaposvárott megjelenő »Népjog* ez. 48-as lapjának jul 13-ki számát. — Párbajt vívott két paraszt Pécsett. A párosviaskodás sarlóval történt és véres kimenetelő lön, mert a hősök egyike fél füllel hagyta oda a viaskadás színhelyét. — 30 sajtópör indíttatott az Esztergomban megjelenő »Esztergom és Vidéke* czímfí lap ellen. — Míg a szegedi színházat német vállalkozó építteti; addig a németnek ismert Pozsony, magyar művészre bízza színháza építését. — Geröfyék aug. elején B.-Fiiredről Kaposvárra mennek. — 142 tagból állott, j amaz író és művész társaság, mely az agg- j teleki barlangot meglátogatta. — II. Rákó- 5 czy Perencz pipája múzeumunkba került. — ! 10,000 frtot hagyományozott jótékony ezé- lokra Landau Ilorácz, anyja elhunyta alkalmából. — 28,456 frt készpénze van a központi honvéd-egyletnek. — 5 embert agyon- sujtott a villám Bánát-Komlóson. — A herendi porczellángyárt egy társulat vette kezébe. — Fekete himlőben halt meg Budapesten egy asszony. — llngban egy olyan tanítót fedeztek fel aki még az a,- b-cét sem ismeri. — 180 ezer foriut adójuk engedtetett el a hazai árvízkározultakuak. Országutaink befásításáról. Veszprém, 1881. jul. 23. Szép ország ez a Magyarország, olyan szép ország, amilyen kevés, igen kevés van a kerek világon. És mégis ebben a szép, istenektől megáldott hazában, ebben a mennyei paradicsom kertben nincs vége a panasznak, nincs vége a fájó lelket emésztő sóhajtásnak. És mi ennek az oka? Én megmondom mi ennek az oka, én megmondom, hol keressük ez okot. Keressük azt saját magunkban, keressük megfontolgató lassú cselekvésükkel megnem akadályozzák, mert míg a föld felett tanácskoznak — alattuk terjed el tovább — de arról az oldalról sem szabad figyelni, mely azt nagyítva közvetlen köze- lünkhe hozza, mert találkozhatnak, — kik fejőket I vesztve — a mi kevés jó történt azt is inkább csak hátramozdítanák. 2) Tavaly egyik hirdetésen olvastuk, 100 fit büntetés terhe alatt tiltatik, egyik helyről a másikra oly tárgyat vinni at, melyen a philloxera tovaszállí- tasa lehetséges, s nézzük a gyümölcspiaczon annyi a veszélyezett helyről behozott szőllőlevél, annyi a szöllő közt termett zöldség, hol a rendelet hatása? vagy mi a büntetése aunak, ki azt végrehajtani elmulasztja ? A szerk. saját tehetetlenségünkben, saját tunyaságunkban és megtaláljuk. Yan föld isten derült ege alatt, hol a talaj nem terem mást, mint mohot, boroka fenyőt és ott a földön mégjs boldog a nép. És nálunk sajnos, de igaz a nép nálunk nem boldog. És miért? Van annak száz, ezer oka.de egyik oka az is, hogy nem tudja felhasználni azt, amit neki az anya természet nyújt, amit neki oda ád, amiért még kezét sem kell kinyújtania. Az Alpok népe, hogy existentiáját biztosítsa, magas hegyek oldalára hordja fel a termő földet, hogy abba elvetve a magot, arasson is. Nálunk? nálunk mértföldekre terjedő kövér szántó földeket lep el a dudva, a gaz. Es mi mégis panaszkodunk a sors, a csapások ellen. Belgiumban. Német-alföldön elültették az utak széleit fákkal, melyek árnyában megpihen az eltikkadt utas, melynek gyümölcsével lehűti égető szomját a messze földről érkezett vándor. Erről akarunk mi most beszélni. Van hazánkban számtalan, mértföldekre terjedő ut, melynek hosszában egyetlen zöld fa sem található. De nem csak a hazában, hanem megyénk területén is vannak ily utak, melyek beültetése, befásítása itt az erdők közepeit vajmi csekélységbe kerülne és melynek haszna óriási volna, utazó közönségre egészségi és más szempontból is. Tudjuk azt, hogy a fák mily tisztitó hatást gyakorolnak a levegőre, nem szükséges azt fejtegetnünk e helyen, hogy mi okból. Már most, ha a fák a levegőt tisztítják, akkor olyan helyre ültessünk leginkább iákat, hol a levegő iegiukább telve van a miazmák- kal, hol az a káros levegő legtöbbször érintkezik velünk. És ez a hely az országút! Megyénk mezőföldi részén szépen el vannak már az utak szélei ültetve, s hisszük azt, hogy a többi részről is elmondhatjuk ezt nemsokára. Hisszük azt, hogy első sorban megyénk jeles alispánja s derék szolgabiróink intézkedni fognak, hogy mai óhajunk rövid időn a valóság legyen. Hasznot tesznek ez által az utazó közönségnek, melynek útját röviddé kellemessé teszik, hasznot a közegészségügynek és hasznot becsületet a megyének! (— a) A VIDÉK. Balaton-Főkajár, jul. 22. (A „Veszprém“ szerkesztőjéhez.) Községünk területén, jun 15-én, ismét egy rémes jelenetnek voltunk szemtanúi, — ugyanis Pap János aratói azt izenik a községházához, hogy kaszállás közben egy emberi csontváz és ruha maradványaira találtak. Más oldalról is véve a hirt, első sorban rögtön egy koporsó alját ütetvén össze, a helybeli körorvos úrral a hely színére siettünk, hol nem várt ránk egyébb teendő, mint az ebek által föl nem emészthetett csont és ruha maradványokat a rögtönzött koporsó aljába berakni, és ezzel a faluba indulni, s a hulla kiléte érdemében a további nyomozásokat megindítani. Erre azonban nem volt szükség mert, útközben kocsinkat egy jajveszéklő nő főitartóztatta, az öltönydarabokat megtekintve, azokban férje tulajdonára ősmert. Eszközölve a nő kihallgatását, férje rejtélyes eltűnésére vonatkozólag a következőket adja elő: »Férjem NyirádiBognár János Csa- jágh községi lakos, múlt juuiushó 1 én idézve lett az enyingi kir. járásbírósághoz Kovács János és Méreg István társaságában, mindannyian Pnpler Ferencz lepsényi lakos bűnügyébe voltak idézve, ki özvegy Dobner Já- nosné birtokát megvásárolta s a vételár kifizetéséről egy 2500 írtos hamis nyugtát állított ki. Ezen hamisítvány érvényességét akarta Pupler begyőzni, s erre lett férjem a föntebb nevezettek 150 frt ígérete mellett hamis tanukul felfogadva, ez ügybe lettek idézve s vizsgálati fogságba helyezve. Mint értesülve lettem, férjem a bíróság előtt ez ügyben őszinte vallomást tett. A vizsgálati fogságból múlt juniushó 15-én lett férjem elbocsájtva, s férjem nehogy a többiekkel egy utón jöjjön egy órával előbb lett elbocsájtva, ki is Lepsényen keresztül vette útját hazafelé, főként azért, hogy Pupler Ferencznél hagyott dolmánya és nyakkendőjét attól elhozza- Lepsénybe Bodai István rokonához ment be, ezt küldötte el Puplerhez, az öltönydarabokért, mert maga annak házához nem akart menni s azzal nem akart találkozni. Hallottam azt is, hogy férjem őszinte vallomásáért mind Pupler, mind pedig a föntebb nevezett hamis tanuk által íeuyegetve volt, és igy gyanúm Puplerra van. Ennyi az özvegy bemondása, az ügyre vonatkozólag. Ha igy igaz? szülte egyik bűn a másikat. A szomorú eset folytán mindannyian felsóhajtunk, hogy bárcsak mielőbb napfényre jönne ezen gonosz tett, hogy a tettesek méltó büntetésüket elvehetnék. Fogadja tek. szerkesztő úr stb. Nagy Áron. közs. jegyző. Berhida, 1881. julius 20. (A „Veszprém“ szerkesztőjéhez.) Tekintettel a fogytán levő aratási ivadra alkalomszerűbbet alig vélek tehetni mint midőn egyébb figyelmet érdemlő helyi viszonyok megérintése mellett munkás és szorgalmas néplakta vidékünk közgazdászati állapotáról, mint általános érdeklő tárgyról egyet-mást irok. Folytonos száraz kánikulai forróság mellett megkezdett aratásunk a betakarodással együtt maholnap végét éri. Azok állításához képest kik kenyérszükségből s próbából némi magot előre kimunkáltak, korántsem lesz a búza oly fizető miut a minőnek egyelőre hívők. Szalmára gazdag ugyan s ha szemre is ilyen leendett, úgy csoda bőtermésünk lett volna. Midőn kalászba indulni kezdett féltünk a rozsdától, de ez elmaradt, e helyett itt-ott több kevesebb üszög s szorult lazaszem lett a nem várt eredmény, van azonban minden fajú s nemű kitűnő jó minőségű eleség is. Egybe véve a termények állását jó középszerűnek mondhatni az itteni vidéki aratást. Jönnek is már versenyezve a szemfüles alkuszok kutatandók a termés mennyiségét s minőségét, nem adva hitelt a birlapilag közzétenni szokott gazdasági s piaczi tudósításoknak, de kötésekbe nem bocsátkoznak még, hanem igenis Európaszerte leendő olcsó gab- naárról tele beszélik előre a termesztők száját fülét azért, hogy előnyös vételeket tehessenek ezek azonban, »kötve hisznek a komának* s tartózkodók. Hogy a gabonaár átalán alább szállni fog kétséget sem szenved, de ha a várva várt jótékony eső még soká késni fog s a burgonya, kukoncza, bab, borsó s efféle élelmi szerek termése meddő talál lenni, úgy aligha lesz valami különös árkülönbözet az idei s tavali közt. Egy jó esőre lenne tehát szükség mely az e fajtájú élelmeket megtermékenyítse s e mellett a már sziklakeményé vált felső rétegét a földnek föláztatandó könnyebben megmunkálhatóvá tegye. Daczára a nagy szárazságnak, mely a sarjúréteket s legelőket leperzseli kijáró házi állataink erőteljesek s egészségesek, a birkák tömörtestüek már is tele fagygyuval, ellenben a sertések közt a járványdög ütött ki s már
