Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1881-07-10 / 29. szám

If&m évfolyam. !§§!. 29-ik szám. Veszprém, Julius ÍO. JL Megjelen e lap a „HIVATALOS ÉBTESÍTÖ‘‘-vel együtt minden vasárnap reggel. Rendkívüli esetekben külön lap adatik ki. — Előfize­tési ár mindkét lapra : negyedévre 1 fit 50 kr. ; félévre 3 fi t; egész évre 6 frt. Egyes példányok ára J5 kr. Hirdetések dija: egy hasábos pe­titsor tere 6 kr.; nyilttérben 20 kr. ; minden beigtatásért külön 30 kr. j állami bélyegilleték fizetendő. Kiadóhivatal: Krausz A. könyvkereskedése Veszprémben. Ide kül­dendő minden előfizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió. Magánvitáknak S személyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha valódisá­guk iránt bizonyíték szereztetett be. — Bérmentetlen, vagy német czim- zetií leveleket a szerkesztőség nem fogad el. ii A szerkesztőségi iroda: Horgos-utcza 105. sz. a. - Ide czimzendő a lap szellemi részét illetq minden közlemény. liözgazdasd gl-, társadalmi*, helyi- s Általános érdeleik megyei hivatalos heti közi fi 11 V. Egyleteinkhez! Veszprém, 1881. jul. 10. (—ö.) Lezajlott megyénkben a pár­toskodás zaja; a szenvedélyek mérkő­zésének rémszülötte ütötte fel ijjesztö hatalmát: a személyes ellenségeske­dés, a buszúért lihegő viszály. Felejtve minden nemes czél, mely­ért lelkesedtünk, eldobva bever az egy­letek, társulatok magasztos hivatása, mert nincs, ki bátor fenköltséggel lépne, kezében a béke olajágával, a két far­kas szemet néző párt közé. Vagy a nagy forróság teszi, hogy testünk lankadtsága készti tétlenségre lelki törekvéseinket is? Vagy tán csak fellobbanó szalma- tiiz volt lelkesedésünk, mely a semmi­ből már oly sok szépet s jót tudott teremteni ? Mért alakultak társulatok egy­letek ? Hogy az egyik helyen a közöny ásftozzék az üres helyiségben s a szép javaslatokkal beirt jegyzőkönyveket a feledékenység porával fedje be, vagy másutt a néma részvétlenség fogadja bámész tekintettel az egyes megjelenőt ? Szünidőt tartunk tán a deákokkal H az édes dolce farniente karjai közt álmadozva nyugszunk nem nyert ba- bérainkon s gyönyörködünk sobsern valósult tetteinkben? Most valósítsuk egyleteink s tár­sulatink egyik czélját, bogy körükben a vad szenvedélyeket fékezve a lelke­sedés indulatait ébreszszük fel! Ne engedjük meg, hogy törvény- szerUleg kötelező alapszabályaink csak a papiroson maradjanak, jelen műkö­désünk oly nyomtalanul enyésszen el, A „VESZPRÉM" TÁRCZÁJA. A Bábelből Almádiba. (Levél.) Asszonyom! Immár egy hét híján 5 hava, hogy nem tudósítottam önt sorsom milyenségéről; pe­dig egykoron szent fogadást tettünk, hogy leveleink minden évben 4-szer tesznek vizitet a földgöm másik felén. írtam is volna sokszor, de mindannyiszor közbejött valami nevezetes családi esemény; hol egy pár streugli ezérnát kellett tartanom legömbölyítés okáért a fele­ségemnek, hol mazsolaszőllőt adott szemel­nem egy prózai strudlihoz; legújabban a be­lőtt gyümölcsök s a különféle lekvárok készí­tése körül szereztem magamnak ‘család érde­meket azonfölül, hogy boldogabb perczeimet nemes korteskedésre szenteltem. No de most már ennek vége. Hál Isten­nek ! Odahagytam Bábel városát, hol immáron az emberek nem értik meg egymást s kiköl­töztem Aranjuezbe, mely Vörösberénytől tudva­levőleg csak negyedórányira van. Milyen jól éreztem magamat itt; no arról tessék asszonyomnak ott tudakozódni a balatoni partokon. Ellelejtek én itt mindent; versírást, novellaírást, hírhordást, korteskedést sőt azt is, hogy valaha adóexecútort láttam. B^j csak, hogy olykor-olykor mégis csak be kell rándulni Bábelbe akkor aztán minden fejedelmi illúziómnak vége. Ha ön azt a várost valaha ismerte volna s most látná, bizony, hogy nem ismerne rá s nem tellenék öröme benne. Az emberek úgy mint madár útja a levegőben, de ser­kentsük egymást uijabb lelkesedésre kitartó buzgóságra, versenyző tettre! Viribus unitis! — Veszprém, 1881. július 10. (Hazai szemle.) — Megszűnt a »Magyar Vidék“ czímíí, Pápán megjelenő hetilap. — Táncsics Mihály az agg népíró javára Budapesten e hó 17-én ünnepélyt rendeznek az iparosok. — Betörtek a zimonyi törvényszék elnöki termébe. — „Libertatis“ feliratú Rákóczy pénzt találtak nagy mennyiségben egy buda­Í iesti építkezésnél. — Megörült Reitman frigyes ismert könyvkiadó. — Rajka Teréz ismeretes írónő meghalt. — Petroleum rob­banás volt Szegeden, sokan meghaltak, többen megsebesültek. — Megkegyelmezett a ki­rály gróf Károlyi Pistának, gróf Zichy Ferra­ris Viktorrali párbaj ügyében. — Abdul Aziz meggyilkoltatása ügyében 9 basát halálra ítéltek. — A királyfi kir szerint Budapestre jő lakni. — Kossuth apánk születése 80 ik évfodulóján emlékalbum adatik ki. — Felhő­szakadás volt Nagyváradon múlt hó 28-án, több ház összedőlt. — Hétéves öngyilkos. Pécset egy hétéves gyermek felkötötte magát. — A soproni dalegyesület augusztus hó 20-ára dalár-utazást tervez Budapestre. — Párbaj volt Üchtritz Zsigmoud és Pázmándy Dénes orsz. képviselő közt. Egyik sem talált. — Megörült Kolozsvárott Cserei József piarista tanár — Az őszi hadgyakorlatok szeptember 11 és 16 közt tartatnak meg Mis- kolcz környékén. — Gorove István arcz- kópét Temes^ megye-tanácstermében felállítják. — Koritnyiczán a vendégek száma jun. 28-ig 109 volt. — Dinsztl főhadnagyot a nagybecs- kereki kaszinó tagjai közé akarja sorozni. Külömb embert nem találnak ? — 7000 frt alapítványt tett a nagy-atádi választókerület iskolái javára id. Somsich István gróf. —- Nevetés közben halt meg Győrött egy pin- ezér. — Szoczialista rőpiratok koboztattak el Szombathelyen. — A vonat elé pajkos- ságból egy nagy követ hengerített egy suhancz Körmenden, szerencsére észrevették, s a vonat megállt. A suhauez elszaladt — Uj cseppkő- barlangot fedeztek fel Krassó megyében. — járuak-kelnek itt. mint az árnyak; mintha csak saját énük kitömött fotográfiáit látnók az utczán. Hallgatagok, csendesek, mint a bűnbánó vétkezettek, vagy a kitörni akaró indulatát visszatartó viharelőtti szélcsend. Hiába keresi itt az egykori barátságot, a haj­dani boldog egyetértést. Az emberek köszön­tik egymást úgy féloldalvást s kezet is fog­nak. De milyen kézfogás az! Szívesebben eresztik el egymás kezét, mint ahogy meg­szorítók azt. Azután beszéluek is egymáshoz a régi jó barátok; elmondják egymásnak leg­bensőbb titkaikat, hogy tudnillik szép idő van, hováhamarább nyárderekán vagyunk s ha ez soká így tart, bizouy megőszülünk s megvé­nülünk. Aztán az egyik is, a másik is köhint egyet, mint az a rósz diák, ki felelni akarna, de nem jut semmisem eszébe, aztán egy hála- isten-szervusszal megszabadulnak egymástól .... Es ez így vau szerte Bábel város min­den részében és kérdezze meg ott asszonyom, hogy bizony nagyon is igaz, azért hogy olyan furcsa állapot ez. Ön azt kérdi bizonyára, hogy mért van mindez ? Istenem, hát mért! Elmondom én önnek asszonyom képletileg ezt a szomorú dolgot, mert ha egyesen kimondanám, megint hajbakapnék az állami főfiskus úrral, pedig azt szegényt, hogy most egy gyönyörű lánya meghalt, egész szívemből sajnálom s nem akarom most boszszantani. Úgy áll a dolog, hogy egy anyának a férje külországba költözött, mert kénytelen volt véle. Ha nem megy, hát a mostoha test­vérei felakasztották volna. Itt hagyta nejét s gyermekeit. Az özvegy asszony elhagyatott­Festeni tanul Stefánia főherczegnö. — A „Székely Közlöny“ megszűnt. — A phy- loxera 60 hold területű szőllőt elpusztított Kisújszálláson. — B. Edelsheim Gyulai helyébe gr. Szapáry László tábornok jő. — 5000 frtnyi Kossuth bankót találtak a rákospalotai határban. — 264 hallgató volt a múlt évben a pozsonyi kir. akadémián. — 35 tüzeset volt a múlt évben Budapesten a kár 720,689 frt; melyből 219,351 fr téríttetett meg a biztosító társulatok által A VIDÉK. Kenese, 1881. julius 6. (A „Veszprém“ szerkesztőjéhez.) Kenésén múlt hó 26-án a nyárias- tánczvígalom megtartatott. Igaz, hogy a déli zivatar sokakat visszatartott s aggodalomba ejtett bennünket; de teljes lett örömünk mi­dőn a kiderült kedves idő folytán d. u. 6 óra­kor a márnái erdőben összegyűlve láthattuk az igazán válogatott, intelligens mulató közön­séget. Az általános jókedvet már első pillanat­ban megteremtette ama fesztelenség, szívélyes bizalom, mely itt az Isten szabad ege alatt a fürdő, — helybeli és vidéki vendégek között létrejött. Fokozta az érdeklődést és jóhangulatot a Krausz József úr által rendezett igen sike­rült tűzi-játék, melyért méltán megérdemli legszivélyesebb kőszönetünket. A négyeseket 18 pár tánczolta. A mu­lató közönség a legjobb kedv és szép idővel hajnali 3 óráig volt együtt. Összes bevétel volt 71 frt, kiadás 69 frt 72 kr. tehát tisztajövedelem 1 frt 28 kr. Felülfizetni szívesek voltak: özv. Ran- kovszky Antalné 1 frt, Krausz József úr 1 frt, N. N. 50 kr., Pothorni János úr 50 kr, Ra- balics Ernőné 3 frt, Reguly Nándor úr 3 frt, Rosenthal Sámuel 50 kr., Rósenthal Jónás 50 kr., Rosenberger Mór 50 kr., Takács Jenőné 1 frt, Wolf Ignátz 1 frt, Székely Móricz 50 kr. — Mely szívességükért fogadják az ada­kozók kőszönetünket. ságában elkezdett szegényedni s végső nyo­mora odavitte, hogy a mostoha rokonokkal — kiegygyezett. Amikor a száműzött férj erről értesült, megírta gyermekeinek, hogy ők ebbe a kiegygyezésbe ne nyugodjanak bele, mert ezen az úton elvész az ősi fundus. A gyer­mekek egyrésze hallgatott az apai intelemre, a másik rész, mely időközben a mostoha rokonsággal egészen ősszebarátkozott, csak azon van, hogy a még megelőző ősi jusson is túladjon. Nos asszonyom, asszonyom, Bábel városában is ezen vesztek össze az emberek. Osszeveztek pedig olyan alaposan, hogy azt aligha heverik ki többé. A harag nagymérvé­ről fogalma lehet, ha mondom, hogy rám is haragszik néhány ember. Az igaz, hogy nagy butaság tőlük, valamint igaz az is, hogy nem­csak haragjukat, de barátságukat sem becsül­tem soha egy fületleu gombra, — de a tényt, a fejveszettséget azt mindenesetre mégisjellemzi. Nos a bábeli állapotból szerencsésen kimenekültem Aranjuezbe. Ezt az édent pár éve hevenyészte össze két derék ember. Csi­náltak egy ménykű nagy fürdőházat a víz­partra. Első esztendőben csak a rákok meg a békák, — a másodikban a csigér halak meg egy pékinas fürdött meg benne. A har­madik esztendőben aztán ama bizonyos két derék úri ember furfangosan azt híreszteli ki, hogy ez a fürdő különb mint Gastein és Bá- den, minek nagyobb hiteléül behozták az úszó nadrág divatot is, meg kúrszalónnak odaállí­tottak egy laczikonyha sátort. A „Bábel“ czí- mű fránya újság elkezdett nagyképűsködni, hogy: „Almádi így meg úgy élénkül,“ meg hogy „annyi a fürdővendég, hogy már nem A jelenvolt hölgyek közül betűrendben megemlítjük a következőket: Bauer Mariska k. a. (Veszprémből), Bereczki Krisztina k. a. (DégrŐl), Csajági Ida k. a. (Csajágról), Joha- nídes Karoliu és Ida k. a. (Lepsényből), Kis Dóra k. a. (Lepsényből), Rankovszky Josefin és Irma k. a. (Budapestről), Krausz k. a. (Veszprémből), Soós Zsófika k. a. (Csajágról), Szántó Lajosné (Kenese), Székely Móriczné (Enyingről), Stéer Kamilla k. a. (Nyitráról), Rabalics Ernőné (Lubrechből), Rosenthal Sá- muelné, Rosenberger Mukiné (Kenéséről) Ta­kács Jenőné (Kis-Czell), Tatay Juliska k. a. (Papkesziről), Veledics k. a. (Veszprémből), Wolf Ignáczné (Kenéséről). Fogadja tek. Szerkesztő úr stb. r. I. Vörösberény, julius 8. (A „Veszprém“ szerkesztőjéhez.) Nem a legjobb hírek írásához fogtam toliamat Vörösberény és Almádi községéből, nevezetesen mindkét községünk határában e hét folyamán tűzesetek történtek az egyik jul. 4-én hétfőn hajnalban Ráczkevi Károly sz.-k.-szabad- jai lakosnak az Almádi községben fekvő pincze- hajlékát emésztette el; — a másik jul. 6-án d. u. 4 órakor Vörösberény község határában az alapítványi uradalomhoz tartozó az úgyne­vezett- bugyogói erdőőri lakot tette tőnkre, hol a szoba és konyha padlása is beégett. A gyujtogatókat felfedezni még ez ideig nem sikerült. A sertések körül nálunk szintén nagy betegség uralkodik, melynek körülbelül már tíz hét óta naponként 4—5 drb áldozatja is lett. Fogadja tek. Szerkesztő úr stb. Ur'ögi Sándor. Várpalota, 1881. junius 6. (A „Veszprém“ szerkesztőjéhez.) Múlt hó 29-én a várpalotai tűzoltó-egy­let saját alaptőkéjének gyarapítása czéljából Péthen tánczvigalmat rendezett. A tánezviga- lom sikerült minden tekintetben. Volt jó kedv, volt kedélyesség. Vendégeink voltak Sz.-Fehár- várról, Palotáról, nagy sajnálatunkra csak is lehet szállást kapni“ s lön, hogy most ha asszonyom átjönne a túlvilágról, egész komo­lyan mondom, padolatlan főldesszobát is nehe­zen kapna. Pompás ázsiai állapot van itt. Mint mi­kor az első boldog emberek paradicsomi cos- tume-ben élvezték a paradicsom igazi boldog­ságát Igaz, hogy azóta minden, még a bol­dogság is eltalmisodott, de azért az éden mégis csak éden s az almádi fürdőház para­dicsomában ha nem is fügefalevelekből áll a külsőség, de cherub-angyalban sem hiányos. Az én vagyok, asszonyom, ki naphosszant ott állok a bejáratnál, lángpallos helyett egy csi- gér-halfogó pedczővel — apróhalak fogdosá- sával foglalkozván. Ha az ember megúnja itt magát, el­mehet a kaszinóba. Az is van itt. Van benne egy csinos pinezérleány, meg néhány akó bor s két esztendős újság amennyi kell. Hanem azért ebben a kaszinóban bizony jobban el szokás tölteni az időt, mint az önök newyorki central-parkjában bár kártyázni itt nem dől- Iára, de bábra szokás. Okossabb is. Ép most hozzák nekem a délutáni hűsí­tőt, mely Almádiban a jeges eremét pótolja — az aludt tejet. Asszonyom megbocsát, hogy zárom so­raimat, különben Jób úr a trónörökös I-ső e néven előbb kitalálja venni belőle a részét, a magaméval együtt s egy élvezetemnek vége volna. Pedig ha bábeli haragra, úgy ily szerény élvezetre is csak érdemes vagyok, úgy-e asz- szonyom. Álcája meg Önt a yankee égi CArgonaut’kus,

Next

/
Thumbnails
Contents