Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1881-01-02 / 1. szám
VII. évfif Min. 1 *81. ssmiii« Veizprém, Jan« 2. ííé^nVűr*^,HIVATALOS ÉBTESÍTŐ“-rel együtt minden vasárnapißp-o-el. Rendkívüli esetekben külön lap adatik ki. ElÖfize- téli ár £dkét lapra: negyedévre 1 frt '50 kr. j félévre 3 frt; egész évre 6 fflEcyes példányok ára 15 kr. Hirdetések dija: egy hasábos pe- titsoronkl 6 kr.; nyilttérben 20 kr. ; minden beigtatásért külön 30 kr. állami b4gilleték fizetendő. (hivatal. Krausz A. könyvkereskedese Veszprémben. Ide küldendő mijén előfizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió. Hagánvitáknak S személye* jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. — Kéliratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha valódiságuk iránt bizonyíték szereztetett be. — Bérmentetlen, vagy német ezim- zetü leveleket a szerkesztőség nem fogad el. A szerkesztőségi iroda: Horgos-utcza 105. sz. a. — Ide czimzeudö a lap szellemi részét illető minden közlemény. közgazdasági-, társadalmi-, helyi- s általános érdekű megyei hivatalos heti közlöny. Előfizetni elhívás .ve »jetiié I“ 99 társadalmi- közgazdasá| hivatalos lözlik ap Veszprémmegye yének Vfi. (1881-il) olyamára. Hat éve immár, íogy közlönyünk Veszprémmegye s e város deleinek szolgálatában áll. Mindenesetre elég lő arra, hogy életképességét bebizonyíthat Jó s nehéz időkben egyaránt hű őre volt özDnségünk igazának, javának s az lesz ezui. is. Mindenekelőtt a a törekvésünk, * hogy a közönség mindig tál iligos képét láthassa az események fejlődé iek. Ebbéli törekvésünkben objective marunk mindig s a külön véleményeknek, még aor is, ha azok tökéletes ellentétét képezn nézeteinknek, szívesen engedünk tért mil?. Ami a közéletre folyással bir s arra tényezőül emelőleg ha t, azt támogatni fogjuk minden erőnkből azon leszünk, hogy a visszavonást békés ut< megszüntessük. Mert a higgadt emberek éltve, hogy a béke ál- dásthozó s a küzdelensak rombolással jár. De ha sem a n'yőjő tárgyilagosság, sem órdekwsnk nem hathatnának kiegyenlítőiig s a maU érdekek visszavonása gátat vetne utunk, mi az ily klikekkel bizony elfogunk bánniröviden, latba vetve lelkierőnk egész teljét, mivel a jóságos Isten af'-Jrói toll mellé, küalmes hírlapiról pályánkra .«savaiéul ellátt. Hisszük, megvagy« róla győződve, hogy bírni fogjuk mindenha öobb rész méltány- latát s erkölcsi támogatót. Az a közönség, mely e közlöny egyen, becsületes elveit nagy erkölcsi sulyávaHyomósokká teendi, csak önmagát becsüli nj s saját érdekeit védi, ha velünk együtt (igazság nyilt szolgálatába áll. Az ezérti küzdelem! bennünket mindig ott fog találni a közönség megnyugtat öntudatunk, hogy becsülettjkivesszűk abból a magnak részét... Ennyit Ígérhetünk 1 közönség tanúja lesz, hogy be is váltjuk. Nem sok. De nem is kérünk érte semmit. A kért elismerés olcsó portéka. Legyen az e megye- s város érdekeiért kivívott* siker a mi méltánylatunk! * * jje Lapunk mindig irodalmi színvonalon fog állani. Megyénk s városunk összes szellemi in- telligentiáját törekszünk lapunk köré csoportosítani, s ágy helyi- mint vidéki nagyszámú munkatársaink támogatásával mindig élénk s szellemes lapot törekszünk nyújtani. Szakczikkek s tárczánk részére a hazai irók nagyrészét sikerült megnyernünk. Külmunkatársaink a következők: Ábrányi Emil, Ábrái Károly, Balás Sándor, Berényi László, Benedek Aladár, Dolinay Gyula, Dengi János, Gáspár Imre, Gelléri Mór, Halassy Aladár, Kvassay Ede, Ko- mócsy József, Komócsy Lajos,Komjáthy Jenő, Kompolthy Gusztáv, Kiss József, gr. Kreith Béla, Lanka Gusztáv, Lukács Gyula, Margittay Dezső, Majthényi Flóra, Milassin Vilmos, Mikszáth Kálmán, Mócs Zsigmond, Odry Lehel, Prém József, Pokorny Jenő,Reviczky Gyula, Rndnyánszky Gyula, Szász Károly, Szabó Endre, Sasváry Armin (Pá- risból), Szatmári Károly, Sipos Soma, Tóth József s gróf Vay Sarolt». (Előfizetési feltételemK a lap czímfején olvashatók.) KOMPOLTHY TIVADAR, a „Veszprém“ és „Hivatalos Értesítő“ felelős szerkesztője s kiadója. Az uj év küszöbén. Veszprém, 1881. jan. 1. Egy napja immár, hogy „Hál’ Isten“-nünkkel sírjába kisértük a szomorú emlékű ó-évet s ma egy uj idő- korszak első perczeit éljük. A jövendő év bizonnyára nagy horderejű eseményeket hord méhében, melyek Veszprémmegye s Veszprém- város minden érdekét közelről érin- tendik. Pár nap múlva lesz a városi tisztújítás; azután az alispánválasztás 3 a tavasz múltán az országos képviselő megválasztása. Mindhárom választás esetén Veszprém jövője forog kérdésben s ha csak egy esetben is hibázunk, kétségessé- esetleg koczká- zottakká tesszük közérdekeinket. E három esetben polgárságunk legkibatóbb, legfontosabb jogait gya- korlandja. Éljen e joggal szive tiszta sugallata szerint s hinni akarjuk, hogy akkor ez uj év nem lesz meddő többé úgy anyagi- mint szellemi javainkra nézve. A minden érdekünket megölő közönyt, melynek egyenruhájában im mindannyian járunk, le kell most vetni s a hazafiasság egykori lelkesedésével látni a regeneratio nagy munkájához. Mert nagy önmegtagadás, nagy lélekerő s hosszú, küzdelmes út kell ahhoz, hogy az örvénybe vezető té- veteg lejtőről, melyen im állunk, visszajussunk a jólét ama csendes stádiumára, melyen egykor a „régi jó idők“-et éltük. Csak ne csüggedjen el közülünk senki s ne mondja azt, hogy az erre való törekvés hiábavaló. Nem segít az Isten se, ha maguukon nem segítünk. S a Kosznak is van határa s immár ott vagyunk, hogy rosszabb sors már nem érhet, mint a milyent im átszeuvedénk. Küzdjünk tehát minden erőnkből a jobbnak elősegítésére; tegye meg mindenikünk azt, mit jogai önzetlen s buzgó gyakorlatával a közjónak tehet s lehetetlen, hogy a siker áldása ne kisérje törekvéseinket. Ezzel a biztos tudattal lépjük át az újév küszöbét s adja a Mindenható, hogy népünk jobbreménye vala- hára teljesedésbe menjen! =Veszprém, január 2. (Hazai szemle.) Uj keserüvi\ forrást fedeztek föl a budai Gellért hegy háta mögött. — A kormány a külföldi sorsjegyek megvevőit ezután mint csempészeket fogja büntetni. — A királyi par 3000 forintot ajándékozott a budapt,. i szü- kölködőknek. — A magyar-franc^ia biztosító bank a Mercantile-bank magy r «országi üzleteit megveszi- — Verhovay Gyű január 12-én kezdi meg két heti fogságát váezi államfogházban, a Majtényival való pá: rvjaiért. A nemes báró ott hat hétig fog bri amolni. — Népga\ia címmel a »Somogy derék szerkesztője új lapot alapított, meb a föld- növeléssel, különös tekintettel a Du ián tálra, fog foglalkozni; ára egy évre 2 frt. Aj faijuk! — A Sió mentén Száulöd, Kőröshegy, Szemes, Őszöd, Lelle, Boglár, Fonyód, és B.-I • határaiból nagy területek még most . annak öntve. — Csoda. A Dráva folya egész keményre befagyott. — L.-Patonán gr elvadult bikára vadászott a község, de eredménytelenül. —Egy debreceni asszony . ülőn ás krisztkiudlit adott férjének, hármas ikre ' it. Mondják a férje örömében roppant megijedt. — Jubileum divat. Muraközben egy mi ee. ? e legközelebb megünnepelte a férjétől v: ik elszökése jubeliumát. No ott aligha k nek az arany lakodalomra. — os\trá pár katona tisztek ismét henczegnek. i héten három magyar városban szurkáltak meg békét polgárokat. Most várják Dinsztliéktől a üdvözlő sürgönyöket. — A me\ö-telegd -k-v. vadászat alkalmával a vadászok 6 fa; .a;' ejtettek el. — Érden pedig medvére nép hajtóvadászatot. — A Dunán a A „VESZPRÉM" fÁRCZÁJA. A földrengések rténete. Bzprém, decs. 30. (K. T.) Soha még flengés oly izgalomba nem hozta a tudóvilágot, mint a legközelebb múlt zágrábi gés. S ez érdekeltség onnan van, hogy lengés s a dél amerikai rengések közt ö|efüggést fedeztek föl. Az osztrák Falb Budicsillagász; ná luuk a rengések specialis itásával foglalkozó Dierner szatmári kanoi s Hoytsy Pál tr. hírlapíró, kutatják kiválj e természeti jelenség okát s egyhangzóni állítják, hogy a rengéseknek még borzai bb folytatása lesz nálunk. Napirenden lévén a tknányos világban ez ügy, közönségünkuefcolgálatot vélünk tenni, ha a földrengé cronologicus sorrendjével némileg megisnitjük. Nincs a földnek tán síi része, hol e természeti csapás még m pusztított volna. Azon pusztításokról, n« a földrengés okozott, elég fogalmat nyujkk az alábbi statisztikai adatok. Kr. u. 17-től 23-ig inösen Kis- Ázsiát pusztították földrengi; e hat év alatt ott 13 város sfllyedt főztük Magnesia, Apollonia és Ephesus. 75-ben a földrengés LJrVea, Hí-n-opo- lis és Colossus városokat jötte romba, s a romok közt a lakosok nagyrésze halálát lelte. A második században, különösen pedig 114-ben és 131-ben különféle földrengések semmisítették meg Nicopolist Syriában, Tyrust és Caesareat Kis-Azsiában, továbbá Colossust, Hieropolist, Laodiceát, Nicomediát, s még több városokat. Az utóbbi földrengés különösen oly erős volt, hogy Siciliáig elhatott, s roppant áldozatokat ragadott. A negyedik században 4 nagyobb földrengés volt 315, 342, 353 és 359-ben. Ezek közül a második másodszor pusztította el Antiochiát, s 40,000 embernek okozta halálát; elüatott Olaszország- és Dalmácziába is, s itt is rettentő pusztításokat vitt véghez. Az újabb időben több földrengést jegyeztek föl, nem azért, mintha megszaporodtak volna, hanem mert több és figyelmesebb észlelőik voltak. Néhány várost oly gyakran látogatták meg a földrengések, például Konstantinápolyt, hogy ennek neve a földrengések majd minden időszakában szerepel. A főldrázkódások rendesen néhány má- sodperczig, néha azonban egy percznél is tovább tartottak. A rázkódások gyorsan egymásután ismétlődtek, igy a Missisipi, Ohió és Arkanzas völgyei 1811-től 1813-ig majdnem Joly tonos rázkódásban voltak. E nemű földrengések rendesen valamely tűzhányó kitörésével végződnek; ilyen eset fordult pl. elő az .Antillákon 1797-ben. után itt a rázkódások majdnem 8 hónapon át szakadatlanul tartottak, végre kitört a Gtos- daloup tűzhányó. A calabriai 1783-iki földrengés alkalmával, mely 65 négyszög míldre terjedt s csaknem 4 éven át tartott, Pignatoro tudós az első évben 999 rázkódást számlált, melyek közül 500 rendkívüli erejű volt. A rázkódások többnyire ugyanegy irányúak, bár volt eset, hogy az irányt változtatták, pl. a caraceaui földrengésnél a rázkódások eleinte észak-déli irányúak voltak, később kelet-nyugati irányt vettek föl. Némelykor a rázkódások hullámzatosak, például a terra-nuovai földrengésnél, hol némely házak a földrengés által magasabbra emeltettek, mint elébb voltak. A lissaboni nagy földrengés alkalmával a tartomány legtöbb és legmagasabb hegyei csúcsaiktól alapjukig megrepedtek, a repedésből villámos láugok lövelltek ki. Ezen rázkódások nemcsak az iberi félszigeten, de majdnem egész Európában, Afrika északi vidékein, sőt még Amerika partjain is érezhetők voltak. Cadix közelében a tenger hullámai 60 lábnyi magasra verődtek, s egy hatalmas rázkódás a Lissabontól mintegy 10 műdre fekvő setubali sziklacsucsot leszakítá, s az roppant morajjal zuhant a tengerbe. Irland- ban, Kinsale tengerparti városánál egy földrengés alkalmával a hullámok benyomultak a városba, s több nagy hajót oda sodortak a város piaczaira. Az 1646-iki konstantinápolyi földrengésnél a tenger hullámai nem kevesebb mint '' hajó!, vetettek partra, s e földrengés ! következményei tömérdek földrepedés, méiye- 1 dések, ujou keletkezett tavak voltak. A Solfiió j tava e főldregésnek köszöni létrejöttét. 1822. junius havában egy földrengés következtében a Gerbicz-hegy a Sevetcnei alpok közt összeomlott, — s helyén agy te támadt. A calabriai iszonyú földrengés alkalmival fordult elő, hogy egy gyümölcsőskert és egy ház eredeti helyükről egy több szá; cl- nyire fekvő völgybe csúsztak a nélkül hegy akár a háznak, akár a benne lakóknál valami bajuk esett volna. 1356-ban Svaiczban é a Jura-hegységben rendkívül erős föld ngések dühöngtek, melyek több, mint 60 heg; tó cm- lasztottak össze. 1618. szeptember 4-én Olaszország! 3i Conto-hegyről földrengés alkalmává óriási darab szakadt le, iszonyú robajjal gördült a hegy lábánál fekvő Plür városkára, melyne-- bázai közül számosat darabokra zúzol . ez alkalommal az omladékok 2400 em mettek el. 1692 ben Jamaikának legmagasabb sülyesztette tengerbe a földrengés. 1833-ban Afrikában a hires Wh . -Bluf hegy omlott össze. 1830-ban Chinát látogatta meg földrengés, mely alkalommal a föld három mért- földnyi hosszaságban megrepedt, éo pedig oly mélyen, hogy megmérni nem volt lehetséges. A földrengések pusztításáról most már eleget beszéltünk, vannak azonban e tüneménynek új alkotásai is. A 426 lábnyi magas Monte-Nuovo hegy Nápoly mellett, földrengés eredménye. i gy- tí idrengésnek köszöni létrejöttéi a Jonulo tűzhányó is Mexikóban, mely 1759-bee fceietke t. Lapunk mai számához egy félív »Hivatalos van cgatelv*.
